Aba nemzetség.

Teljes szövegű keresés

Aba nemzetség.
Okleveles adatokból következtetve, a vármegyében legrégibb birtokosnak az Aba nemzetséget tartjuk. Az Aba nemzetség történetére vonatkozólag, – noha e nemzetség Aba Sámuel királylyal hozható kapcsolatba – csak a XIII. század kezdetétől vannak okleveles adataink. Ha nem is kún származású, miként Anonymus állítja, mert a kúnok csak 1066-ban jelentek meg Európában, hanem valószinűleg a kabarok ivadéka; így könnyen megérthetjük Anonymus előadását, a ki e nemzetség őseinek Ed(u) és Edőmér kún vezéreket mondja.
E rendkívül szétágazott nemzetség, melynek főfészke Abaúj, Borsod és Heves vármegyék területe volt, a Takta mentén is szerzett birtokokat, miként az Anonymus is említi; e birtokokat a XIII. században, tehát még Anonymus korában is, ősi javaknak tartották, a melyek az első foglalás jogán kerültek a nemzetség birtokába. Midőn ugyanis az Aba nemzetségbeli György fia Péter Csobajt (Szabolcs m.) és Rátkát 1252-ben, az Aba nemzetségbeli Debrei ág pedig 1254-ben Dadát és Rátkát eladja, a nemzetségbeli Bodrogkeresztúri és Apos ágak, továbbá Aszalai Machaed mindannyiszor beleegyezésüket adják, jeléül annak, hogy az ezen ősi birtokokra nézve a nemzetség összes tagjainak is beleszólási joguk van, mert különben, mint későbbi szerzeményre nézve, a nemzetség többi ágainak beleegyezése nem lett volna szükséges. A Taktaközben állott Ptrügymonostora, most Pthrügy, mely régi birtoka volt a Bodrogkeresztúri és a Debrei ágnak, s mint a neve is mutatja, monostorral bírt, tehát a nemzetségi birtokok egyik főhelye volt. Ősi nemzetségi birtokok még, melyek mind e tájon csoportosulnak: Bodrogkeresztúr, Erdőbénye, Tállya és Szegi, ma puszta. (Karácsonyi János: Magyar Nemzetségek I. 40. l.).

Kő-, cserép- és bronz-leletek Dókus Gyula régészeti gyüjteményében.

Kő-, cserép- és bronz-leletek Dókus Gyula régészeti gyüjteményében.

Részlet a bodrogvécsi sirleletből.

Részletek a ligahomoki, a kövesdi és a karosi sirleletekből.
345Zemplén vármegye egyik törzsökös nemzetsége a Bogát-Radvány, mely azonban Kézai krónikája szerint 1145–1181 között Csehországból származott. Ősi birtokai Zemplénben voltak; itt volt a nemzetség ősi szerencsi monostora és Lucz nevű birtoka, melyet azonban csak 1219 után szerezhetett s a mely mintegy beékelődött az Aba nemzetség birtokai és a várföldek közé; a többi birtokai pedig túlnyomólag már a gyepün túl feküdtek, mint Berettő és Lazony, melyeket az előbb említett Luczczal együtt, Bogát fia I. István, Csele fiai Szécs és Pongrácz, Ipóth fia Albert, az ugyanezen nemzetségből származott Sándor fia Mognak engedték át, miután István fivére, Bogát fia Filk, Csépán fiától, Csiztől megöletett, az utóbbi istenitéleti párbajra itéltetett, de legyőzetvén, kénytelen volt e birtokokat Istvánnak átengedni. A többi Bogát-Radvány nembeliek azután e birtokokon 1227-ben megosztoztak (Wenzel VI. 444.), mely alkalommal a fenti Mognak átengedték. Valószinűleg Sándor e fiától, Mogtól származik a Monoki és a Dobi ág, míg Csépán fia Csiz, a Rákóczi ág őse. A hatalmas kiterjedt nemzetség Zala vármegyében is szerzett birtokokat, valószínűleg itt is az első letelepűlése alkalmával; de törzshelyének mégis Zemplént kell tekintenünk, mert birtokai az Ondava völgyében, egy csoportban területek el.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages