Tüskés ajakoshalak (Ctenolabrus C.V.)
Tüskés ajakoshalak (Ctenolabrus C.V.)
A tüskés ajakoshalak, Ctenolabrus C.V., nemzetségébe kis szájú és jóval vékonyabb ajakú fajok tartoznak, mint az előbbibe. Fogaik több sorosak, a külső sort nagyobb fogak alkotják. Ezt a nemzetséget az európai tengerekben egy faj képviseli.
A vékonyajkú kövihal (Ctenolabrus rupestris L.)
A vékonyajkú kövihal, Ctenolabrus rupestris L., a Fekete- és a Földközi-tengertől kezdve Svédország nyugati partjáig terjedt el. A kieli-öbölben minden ősszel és télen fognak néhányat. Hossza 18 cm. Már a 8.6 cm hosszúságú példányok is ivarérettek. Hátúszójának hártyája 17–18 és 8–10, alsóúszójáé 3–4 és 7–8, a mellúszójáé 14–15, a hasúszójáé pedig 1 és 5 sugarat fűz össze. A háta szürkés-, a hasa fehéreszöld színű. A hátát és az oldalát borító halpénzek töve barna. Farok- és hátúszóját 1–1 fekete petty díszíti.
Tápláléka apró rákokból, férgekből és puhatestűekből áll. Littorinaval felcsalizott horogra is rámegy. Möbius és Heincke megfigyelte, hogy a vékonyajkú kövihal az akváriummedencében esténkint nyugvóhelyet keres magának, s féloldalára dőlve ott marad egészen napkeltéig. Ha az alvó halra fényt vetítenek, csak néhány perc mulva ébred fel s úszik tovább. Valószínűen ennek a fajnak egyik változata a Ctenolabrus iris Val. is, amely Olaszország déli partjain, főképpen pedig Szicilia környékén fordul elő, de nem gyakori. Alapszíne bíborpiros, vagy rózsaszínű, alsó része halványabb. Szeme fölött a kopoltyúfedőn keresztül a mellúszó vonaláig sötét sáv húzódik. Hátúszójának első tagolt sugarain fekete folt terjeszkedik el, ugyanilyen látható a farokúszó felső részén is. Egyebekben a vékonyajkú kövihallal egyezik meg.
