Magashátú fogaspotykák (Platypoecilus Gthr.)
Magashátú fogaspotykák (Platypoecilus Gthr.)
Az előbbiekhez igen közel áll a magashátú fogaspotykák, Platypoecilus Gthr., nemzetsége, amelyből szintén több akváriumi faj került ki. Ilyen:
A félholdas fogasponty (Platypoecilus maculatus Gthr.)
A félholdas fogasponty, Platypoecilus maculatus Gthr., nevű faj hímje jóval kisebb, mint az ikrás. Nevét a farkán lévő félholdalakú fekete foltról kapta. Testének alapszíne olajbarna.
Nagyszárnyú fogaspontyok (MollienisiA Les.)
A nagyszárnyú fogaspontyok Mollienisia Les., nemzetségének tagjai közül a hímek hatalmas hátúszójukról ismerhetők fel. Ide tartozik s az akváriumokban is gyakran látható:
A szélesszárnyú fogaspotyka (Mollienisia latipinna Les.)
A szélesszárnyú fogaspotyka, Mollienisia latipinna Les., testét 7 sor piros pont díszíti. A hím világosszínű hátúszója kékes és feketés rajzolattal ékeskedik. Az akváriumokban továbbtenyésztett példányok hátúszója sohasem akkora, mint a szülőké. A tejes és az ikrás egyaránt 9 cm-esre nő meg. Származási helye szerint édes- vagy kevertvízben tartható. Megelégszik 18–22 C fokú melegvízzel is, sőt az ennél melegebb, féligsós víz ártalmas rá nézve. Zöld moszatokkal is etethető, de Rachow szerint a száraz eledelt is szivesen fogyasztja. Ha jól érzi magát, igen mozgékony. Kedvező körülmények között az ivadék meglepően gyorsan fejlődik. Hazájában, Észak-Amerika déli államaiban és Mexikóban csendesfolyású és állóvizekben, továbbá a folyóknak a tengerjárás behatása alatt álló részében él.
A vitorlás fogaspotyka (Mollienisia velifera Regan)
Az előbbi fajnál akváriumban való tartásra sokkal alkalmasabb a vitorlás fogaspotyka, Mollienisia velifera Regan, amelynek a hímje a 15 cm-es hosszúságot is eléri, az ikrása ellenben valamivel kisebb. Fiataljait is könnyebben lehet felnevelni, mint a nagyszárnyú fajét. Kellő táplálás mellett a tejes vitorlaszerű hátúszója fogságban is szépen kifejlődik, ha nem is akkorára, mint a szabadban. Hártyája 18 sugár közt feszül meg. Kékeszöld alapszínét szétszórt, ragyogó pontok élénkítik. Hasoldala narancspiros. Hát- és farokúszója ibolyás árnyalatú kékeszöld, és gyöngyházfényű barna, vagy kékes foltok díszítik. Hazája Yukatan édes- és kevertvizeiben van.
Tarka fogaspontyok (Poecilia Bl. Schn.)
A tarka fogaspontyok, Poecilia Bl. Schn., nemzetsége nemcsak fajokban, hanem változatokban is igen gazdag. A P. sphenops C. V. nevű fajnak csaknem annyi fajtája van, ahány helyen előfordul. Változatainak közös ismertetőjelük a hát- és a farokúszó narancspiros színe. A mexikói változatnak citromsárga az alapszíne. Az akváriumkedvelők körében nagy hírnévre tett szert:
A recés fogasponty (Poecilia reticulata Ptrs.)
A recés fogasponty, Poecilia reticulata Ptrs., változatait és korcsait a legkülönbözőbb neveken írták le. A hím csak 2–3–5, az ikrás 4–5 cm hosszú, tehát ez a faj a legkisebb fogasponty. Hazájában, Guayanában, Trinidadon és Barbadoszon töméntelen sokasága miatt „milliónyi hal”-nak is nevezik. A moszkítók ellen folytatott küzdelemben nagy szerepet játszik. Langer összehasonlító vizsgálataiból derült ki, hogy a Girardinus gupyi Gthr., a Poecilia poeciloides Garm. és az Acanthophacelus reticulatus Eigenmann, mind ezzel a fajjal azonos. A különböző színezetű változatok egymásközti kereszteződése termékeny korcsokat eredményez.
Az eleventojó fogaspotyka (Poecilia vivipara Bl. Schn.)
Az eleventojó fogaspotyka, Poecilia vivipara Bl. Schn., középamerikai, mindenevő faj. A díszhalkereskedők az eleventojó fogaspotyka változatos színű tejeseit különböző nevek alatt hirdetik. Alapszíne az ezüstszürke és a sárgásbarna közt váltakozik. Hasoldala fehéresszürke, vagy pedig ezüstös, ráeső fényben kékesbe játszik. Hátúszója előtt világos udvartól szegélyezett, fényes, fekete folt díszlik, amelyhez hátul aranyszínű folt csatlakozik. Ezt a foltot a hímeken gyakran 5–7 keskeny harántsáv követi. Farkának tövében többnyire két feketés petty is van, amelyek a farokúszóra és a nyelére is átterjedhetnek. Hátúszója is díszes rajzolatú. A töve világos narancsszínű, két fekete sáv tarkítja, a közöttük levő rész pedig sárgás. Az ikrások teste egyszerűbb színezetű. A nemek nagyságban is különböznek. A tejes 3.5–4, az ikrás 7.5 cm hosszú.
Hazája Venezuela és a La Plata közt terül el. Akváriumban 20–30 C fokos meleget kíván. Békés természetű, csak az idősebb ikrások kergetik meg néha a tolakodó tejeseket.
A törpe fogaspotyka (Poecilia parae Regan)
A törpe fogaspotyka, Poecilia parae Regan = Micropoecilia parae (Eigenmann) = Poecilia amazonica Garman, csinos kis hal, de akváriumokban rövidéletű. 18–25 C fokos vízben igen eleven és vidám, jól táplálkozik és szaporodik is, de hamar elpusztul. Alapszíne ezüstös csillogású világos olajzöld, oldala ibolyás vagy vöröses, hasa ezüstfehér. Hátának elejét világosabb udvartól körített, fényes, fekete folt díszíti. A hímeket sötét harántsávjaikról és farokfoltjukról lehet felismerni. Hátúszója világosbarna vagy vöröses, és fekete pontok vagy vonalak tarkázzák. Hazája az Amazon alsó folyása. Az ikrás egy hét alatt 10–15 ivadékot hoz a világra, de ezek az akváriumban nem nőnek meg nagyobbra, hanem kb. 7 mm hosszúak maradnak. Ezek az alig látható törpék ivarérettekké is válhatnak, legalább is megfigyelték a gonopodium kifejlődését s a nemek kergetőzését, azonban hamar elpusztulnak.
A domingói fogasponty (Poecilia dominicensis Arnold)
A domingói fogasponty, Poecilia dominicensis Arnold = Limia heterandria Regan, származási helyéről kapta a nevét. Háta szürkésbarna, a hím hasoldala világos narancssárga, a nőstényé fehéres. Az ikrás testének két oldalán, a mellúszótól az alsóúszó kezdetéig, sötét csík vonul végig, amelyet némelyiken pontsor helyettesít. A hátúszón fekete petty látszik. Az idősebb hímek oldalát sötét harántsávok tarkítják, hátúszójukon két sötétebb csík narancssárga sávot fog közre. Az ivari különbség a nagyságban is mutatkozik. A tejes 2.5–3, az ikrás 4 cm-re nő meg. Fogságban csak a hőmérséklet iránt érzékeny. 20–25 C fokos vízben kell tartani. Mindent megeszik. Az ikrásnak egyszerre 20–50 porontya születik. A színezet csak a felserdülés idejére fejlődik ki teljesen. Az ivadék növekedését a napfény jelentékenyen meggyorsítja.
A hegyesképű fogaspotyka (Poecilia sphenops C. V.)
A hegyesképű fogaspotyka, Poecilia sphenops C. V., mint már említettük, rendkívül változékony faj, s így nem is könnyű róla leírást adni. Nemcsak színezete, hanem még testalakja is változó. Kevertvízben hosszabb, édesvízben tömzsibb. Alapszíne a barna és a szürke különböző árnyalatai közt váltakozik. Hasoldala világosabb, sárga, fehéres vagy ezüstös. Oldala többnyire narancssárgával futtatott kékszínű, de olykor szintén ezüstös. Vannak tarkafoltos példányok is. A hím 7–8, az ikrás 10 cm hosszú. A hegyesképű fogaspotyka Mexikótól kezdve Venezueláig terjedt el s a Leeward-szigeteken is otthonos. Különösen a folyók kevertvizű torkolatát kedveli. A partok mentén levő vízfolyásokban néha óriási mennyiségben rajzik. Fogságban kitűnően tenyészik, de az akváriumokban világra jött példányok színezete meg sem közelíti azokét, amelyeket eredeti hazájukból szállítanak Európába.
