Négyszeműek (Anableps Art.)
Négyszeműek (Anableps Art.)
A négyszeműek, Anableps Art., nemzetségének tagjait a többi nemzetségtől a szemek feltűnő elhelyeződése különbözteti meg. Szemeik ugyanis lapos fejük szegélyén helyezkednek el, s a homlokcsont boltozata alól annyira kidudorodnak, hogy kiemelkednek a fej szintjéből. A félgömbalakú szaruhártyát vízszintes kötőszöveti csík tagolja ketté, a szivárványhártya befűződése miatt a szembogár is kettős, az üvegtest és a lencse viszont osztatlan. Az Anableps-fajok Közép- és Dél-Amerika partjain élnek.
A négyszemű hal (Anableps tetrophthalmus Bl.)
Négyszemű hal (Anableps tetrophthalmus Bloch.).
A négyszemű hal, Anableps tetrophthalmus Bl., felszínen élő faj, amit lapos elülső teste és messze hátratolódott hátúszója is elárul. Feje teteje úszás közben pontosan a víz felszínét súrolja, s így szemeinek felső része éppen kiáll a vízből, ennélfogva a levegőben lévő tárgyakat is észreveszi, míg szemének alsó részével a vízben lát.
A négyszemű halakat családjuk többi tagjaitól még széles fejük, tompa orruk, haránt szájnyílásuk és duzzadt ajkuk is megkülönbözteti. Guyana partjain az iszapzátonyokon gyakran nagy rajokba verődve élnek. Amikor az apály bekövetkezik, éppúgy, mint a kúszó géb, szárazon maradnak, s ha megzavarják őket, nagyokat ugorva igyekeznek elérni a vizet. Az összes fogaspontyok között a legnagyobbra, 30 cm hosszúra nőnek meg. Húsuk nem valami különleges, mindamellett, mint Schomburgk mondja, nagy tömegben kerülnek piacra.
