2. Úszóvarangyok (Nectophryne Buchh. et Ptrs.)

Teljes szövegű keresés

2. Úszóvarangyok (Nectophryne Buchh. et Ptrs.)
Tapadókorongos kéz- és lábujjaik között többé-kevésbbé jól fejlett úszóhártya van kifeszítve, azonban a valóságban a lomb között mászkálnak, tehát nevüket jogtalanul viselik.
Tornier úszóvarangya (Nectophryne tornieri Roux)
Az állat elevenszülő. Szaporodásának sajátságos módjáról Krefft, a faj felfedezője, aki mintegy 40 darab mindkét nembeli, egy bokros helyen, a víztől jó messze fogott példánya között kettőt párzásban talált, ezt írja: „Egy nagyobb vízmedencével felszerelt terráriumban ugyanazt vagy egyik másik párt napokig együtt láttam, de nem a vízben, hanem a lombon. Vízbe téve őket, hamarosan kijöttek belőle. Azonban nemsokára el kellettt csomagolnom az egész társaságot, mivel tovább kellett mennünk. Mintegy 14 nap mulva a tengeren alaposan átvizsgáltam az egész anyagot és akkor feltűnt, hogy néhány Nectophryne-m nagyon közel állónak látszik a szaporodáshoz, de azért semmi különöset sem sejtettem, bár egyik példányom oldala mozgott, mintha fickándozott volna benne valami. Erre már gyanút fogtam és az állatot elkülönítettem, de az másnapra, sajnos, elpusztult. Az illető nőstény 30 cm hosszú volt, benne összesen 34, 5.5–6 mm hosszú, világos foltokkal tarkázott fiatalokkal... A fiatalok szabálytalanul, halomban feküdtek összevissza. Arról, hogy valami módon az anyaméh falán keresztül táplálkoztak volna, szó sem lehet, és a fiatalok fejlődéséhez szükséges egész építőanyagot kétségtelenül a hatalmas nagyságú, sárga peték szolgáltatták. Egy másik nőstény testében még fiatalabb, óriás szemű porontyokat találtam, a fej mögött oldalnyújtványokkal (nyilván az elülső végtagok csonkjaival), törzsük hosszant megnyúlt volt, rajta a hátulsó végtagok csonkjaival és hengeres farokkal”.
Azonban azt a meglepő fölfedezést, hogy elevenszülő béka is van, tulajdonképpen nem ezen a fajon tették, hanem egy másikon. Tornier u. i. 1905-ben egy kis varangyot írt volt le Német-Kelet-Afrikából, amelyet az addig csak Ausztráliából ismert Pseudophryne-nembe tartozónak vélt. Az állat az anatómiai vizsgálat során terhes nősténynek bizonyult. Tornier Pseudophryne vivipará-nak nevezte el, mert az állat petevezetéke, ami addig egyetlen békáról sem volt ismeretes, nem petéket tartalmazott, hanem már fejlett porontyokat és pedig az egyik petevezetékben 37-et, a másikban pedig 30-at. A porontyoknak nagy, szikkel telt hasuk, négy, még csonkszerű lábuk, hosszú, hengeres, úszóvitorlanélküli farkuk és a kinőtt varangyokéhez hasonló, hasítékalakú szájuk volt. Azonban Boulenger mindjárt utalt rá, hogy ez a faj alkalmasint a Nectophryne-nembe tartozik, ami Krefft föntebbi fölfedezése alapján nagyon valószínűvé is vált.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages