TÖMLŐSÖK (COELENTERATA)

Teljes szövegű keresés

TÖMLŐSÖK (COELENTERATA)
A német szöveget írta: Nick L.
Magyarra átültette és kibővítette: Dr. Gelei József.
A „Tömlősök” túlnyomó része a tengerben él, mégis mindnyájan hallottunk róluk; leírásból vagy képekből ismerjük a medúzák átlátszó harangját, minőt a képek tüntetnek föl, a színekben pompázó tengeri rózsákat és tengeri szegfűket s a melegégövi tengerek korállpolipocskáit, amelyek évszázezrekre visszarugó munkájukkal korállsziklákat és szigeteket építenek mészvázukból. Édesvizeinket is lakja néhány elkorcsult tömlősállat, minő az édesvízi hidra. Ezek az édesvízi polipocskák, az alig cm hosszúságú különféle színű hidrák, melyeket a környék álló vagy csendesen folydogáló vizeiben nagy számmal találunk, egyszerű alkatuknál fogva mintául szolgálnak arra, hogy a tömlősök szervezetét rajtuk megismerjük. Barna vagy zöld színű testük a mikroszkóp alatt annyira átlátszó, hogy a szemlélő azonnal felismeri ezeknek az állatoknak egyszerű testalkatát. A tömlősállat, amint azt több táblánk vázlatos rajza világosan elárulja, így a képek mutatják amint azt nevéből is kiolvashatjuk, egyszerű tömlő, melynek felső végén fekvő egyetlen nyílása egyaránt szolgál. A táplálék felvételére s az emésztetlen salakok kiürítésére. A test fala két sejtlemezből épül fel, ez a két réteg megfelel a bögrelárva (gastrula) két csíralemezének. A külső réteg, ektoderma, fekvésének megfelelőleg közönséges födő, védő és támasztó, valamint érzősejtekből épül fel. A bőrhámsejtek alapirésze között hézagrendszer alakul ki, melyet egyfelől idegsejtek, másfelől pedig a szervezet elpusztuló sejtjeinek pótlására hivatott, de egyúttal a szaporítást is szolgáló csírasejtek töltenek ki. A belső sejtréteg, az ú. n. entoderma, a táplálékot veszi fel. Ebben is találunk a száj közelében érzősejteket s az egész bélben csaknem egyenletesen elszórtan mirígysejteket. A tömlősállat egész szervezete ezek szerint csupán bőrből és bélből áll, s az egymásra símuló két réteget a támasztásra hivatott közti kocsonyás lemez, az ú. n. mesogloea választja el. Ebben az alsó fokon, így a mi édesvízi hydráinkban nincs még sejt, a magasabbrendűekben azonban már kötőszövet: mesenchyma képződik. A tömlős lény ezek szerint fejlődésében még csak a bögrelárva fokára jutott el s így alapszervekként benne csak ősbélüreget és ősszájat különböztethetünk meg, s noha igen gyakran díszesen tagolt fogókarokkal gazdagon megrakott külseje van, akárhol is messük át, mindenütt csak ezzel a két sejtréteggel találkozunk. Bonyolódottság csak annyiban jelentkezik a szervezetben, hogy a nagyranövő állatok bélürege csatornásan szétágazik s a szájkörnyékén a táplálék megragadására fogókarok alakulnak ki, melyekbe a bél szintén behatol. A test vastagságával a kehelyállatoktól (Scyphozoa) fölfelé a támasztó közti kocsonyalemez: a mesogloea is megvastagszik és beléje sejtek vándorolnak. A virágállatok (Anthozoa) mind ehhez mészvázat is raknak le szervezetükben.
Tengeri rózsák
Campanularia Johnstoni
Haliclystus Clark. Term. nagyság
Carmarina (Gergonia) hastata (Stempel: Zoologie im Grundriss)
Carybdea marsupialis Péron (Kükenthal-Krumbach: Hdbuch d. Zool. B. 2.)
Peryphyllia hyacinthina (Stempel: Zoologie im Grundriss)
Cassiopeia frondosa (A), B. egyik kar belülrol, d = tölcsérfodrok, melybol a karcsatornák (s) erednek, d1 = csalántelepek (Hesse-Doflein: Tierbau und Tierbauen)
A barna édesvízi hydra, H. attenuata szervezete, belében szúnyogálca (eredeti)
Hydromedúza vázlatos hosszmetszete, ga = kocsonyaréteg, ma = gyomor a belole kiinduló sugárcsatornával, melynek végén a körcsatorna (ri) keresztmetszete van, te = fogókák, ve = velum, go = gonas, st = mesogloea
Virágállat hosszában fölmetszve vázlatosan. 1 = fogókarok, 2 = garatcső, 3 = bélsövény, 4 = bélfodorszálak.
Hosszában felmetszett Korallpolypocska. t = fogókar, m = száj, s = garat, m = garattorkolat, h = gyomortér, y = ectoderma, is = entoderma
A tömlősök teste sugarasan részarányos. Ez külsőleg abban látszik meg, hogy a testfüggelékek, minők a fogókarok, a harangszéli érzékszervek a meduzakorongon, továbbá az ivarszervek, ezek az állatnak száját az ellentétes végével összekötő főtengelye körül körben szabályosan helyezkednek el. Belsőleg pedig abban mutatkozik a sugaras érzékszervek a meduzakorongon, továbbá az ivarszervek, is mint szabályos sugárcsatornák ágaznak szét.
A tömlősök az állatok rendszerében közvetlenül a spongyák előtt állanak. A spongyáknál magasabbrendűekké teszi zárt testalkatúk, fogókarjaik, szabad mozgókészségük, izmok és idegek képződése s a mindeneknek fölötte magasabb teljesítő képességük.
Két altörzsüket ismerjük: a csalánosokat (Cnidaria) és a csalántalanokat (Acnidaria).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages