ABAUJVÁRMEGYE.
ABAUJVÁRMEGYE.
Abaujvármegyében vagy a mint gyakran nevezik: Ujvármenyében az 1427. évi adólajstrom szerint 5184 jobbágy-porta.* ) 1494–5-ben pedig körülbelűl 3500 adó alá eső házhely volt.* )
Thallóczy. A kamara haszna. 172–180. A helységeknél, e művet idézve az Orsz. Levéltárban levő eredeti adólajstromot (Dl. 24819.) használtuk.
Engel i. m. 23. és 140. l.
Nagyjából ugyanazt a terűletet, foglalta el a középkorban is, mint manapság (nem számítva a hozzá csatolt Tornavármegyét), a zemplénmegyei oldalon azonban még Kozmától kezdve Kolbása, Biszte, Kázmér, Vily és Redmecz vidéke is rendszerint hozzá tartozott hajdan.
E megye terűletén mindenfelé találunk terjedelmes uradalmakat. A legnagyobbakat azonban két előkelő család, a Perényiek és Rozgonyiak birtokában, kik e megyének egy-egy falujáról nyerék híressé vált nevüket.
A Perényiek uradalmai a megye legdélibb határszélén Kemejen kezdődve, legészakkeletibb pontjáig, Ránkig terjednek föl. Kemej szornszédságában Ujfalu, Sziget, Szikszó, Al-Vadász, Jánosd egy tagban, föntebb Fel-Vadász és Vizsoly táján 2–3 falu, a megyének középvonalán pedig a Szepsi melletti Szőllőstől és Bodolótól keletre haladva, Nagy-Idán és Csányon, másfelől Lánczon, Perényen, Aba-Ujváron és a füzéri uradalmon át a zempléni határig a falvak széles csíkja (mintegy 36–38 helység) ,jelzi uralmukat. Végűl a megye ék. sarkában Szinye m.-város vidékén szintén mintegy 10 helység, összesen két vár, 4 mezőváros, mintegy 52 falu és 2 puszta uralja őket.
A Rozgonyiak jószágai kisebbek ennél, de még mindíg elég terjedelmesek. Mert három városból vagy részeiből (Szepsi,. Vizsoly, Szina), a Kassától k. é. eső tájakon pedig vagy 11 faluból állanak.
1470 óta rájok szállt a hatalmas Czudar-vagyon is, melyhez a, megye déli vidékén: Forró és Kázsmárk, közepén Telkibánya és Nádasd város, s ugyane tájakon szintén mintegy 11 falu tartozott.
A megye déli részében még két vár: Boldogkő és Regécz körűl alakúlt nagyobb birtoktest. Eeinte (és utóbb is) mindkettőnek a király, közben Brankovics György (és kis ideig Regécznek Szapolyai Imre) a földesura. Utóbbinak nem ismerjük tartozékait. Boldogkővárhoz az idő folyamán mintegy 7 szomszédos falut számítottak. Ezenkívül a rácz despota s utána Szapolyai lstván a szomszédos Szántó várost is bírta.
E tájon a népes Göncz város a Bebek dinasztiáé; föntebb ék. pedig, a zempléni határon: Szaláncz vára 8 faluval a Losoncziaké. Kívülök a világiak közűl még Kassa város mondható nagybirtokosnak, mint a megye különböző részeiben s főleg e város körűl szintén mintegy 15 falunak, s pl. 1467-ben zálogban Boldogkővárának is földesura.
A többi előkelő családok zálogban vagy csak kisebb részeket bírnak, mint a Csákiak, Drugethek, Magyar Balázs, Kinizsi Pál, a Thúrzók, Pálócziak és serkei Lorántfiak.
Az egyháziak közűl a jászói prépostság a legvagyonosabb, mint Jászó vár, város és (nagyrészt e tájon) vagy 13 falu birtokolta. Utána sorakozik a mislyei prépostság, Mislye környékén öt faluval, s a széplaki apátság. szintén e vidéken 8 falu részeivel. Odább dél felé a regéczi pálosoknak négy, – Kis-Ida táján a szepesi káptalannak három. – s délen a váradi káptalannak két helységben vannak részeik. Végűl az egri püspöké Hécze s a gombaszögi pálosoké Onga egy része.
A kisebb nemesi családok sorából: a Bárczaiak, Gagyiak, Gecseiek, ruszkai Kornisok, nádasi Láczkfiak és Semseiek válnak ki terjedelmesebb birtokokkal.
){kind=link}