VÁRAI:
VÁRAI:
Belső-Csálya. a gúti Országhoké. Poss. Belsewchalya unacum palacio ibidem constructo. (1486: Dl. 24854.) Poss. Belsewchalya simulcum castello in eodem constructo. (1486. 1487: Forgách cs. llt.) 1486-ban Sebestyén – bizonyára a maga részét – Haraszti Ferencznek zálogosította el.
Kalodva. Castellani de Kaladwa – szerepelnek mint «szomszédosok és határosok» Solymos vára beigtatásánál, a solymosi várnagygyal együtt. (1440: Dl. 13597.) Ugy gondolom a Maros menti (és nem a Világos vára melletti) Kalodva értendő.
Kaproncza. L. Kaproncza városnál.
Lippa, mely csak 1475-ben és aztán 1482-ben sat. tűnik föl, mint a hasonló nevű város nehéz sorsának osztályosa. Castrum Lyppa. (1475: Dl. 17660.) Castrum Lyppa simulcum civitate L. (1482: Dl. 18601; 1483: Dl. 18791.) Civitas Lyppa et castrum in eodem habitum. (1486: Dl. 19129.) L. Lippa város a.
Solymos. (Castrum Solymos. Solmos sat.) Már 1278-ban (és 1335-ben is) fönnállt. 1437–8-ban mint királyi vár a gúti Országh János és Kátai László kezére van bízva. 1439-ben berekszói Hagymás László temesmegyei (fő)ispán birtokába jut zálog czímen (a királytól). Tőle I. Ulászló 1440-ben (deczember) hűtlensége miatt elvévén, gúti Országh Mihálynak és Jánosnak adta. De az Országh-ok már Albert királytól kapták e várat, s hogy a berekszói Hagymás Lászlónak is jogos tulajdona maradt. – Hunyadi János is elismeri 1444-ben, a midőn Solymos vár e két birtokosának adja, cserében e várért a temesmegyei Zsidóvárat. E csere azonban nem lehetett méltányos, mert 1446-ban és 1447-ben – pörösködés után – új feltételek szerint újítják meg. Hunyadi a Solymos vár tartozékaiból elenged (Péntekűlését 1446-ban Sebest, Odvast, Alsó- és Felső-Kalotát 1447-ben, az Országhoknak), Zsidóvárét pedig megszerzi. (Bozsár várossal – l. ott, Temesmegyében – és Zsupán faluval, – az Országhoknak és Hagymásnak.) 1456-ban Hunyadi János új-adományúl kapja Solymos várát. Később Mátyás király kezén találjuk, a ki 1462-ben Giskra Jánosnak adományozta, a vár föntartására szánt évi 1000 forinttal. 1471-ben már lendvai Bánfi Miklós (és testvére Jakab) bírja, szintén kir. adományként. 1487-hen azonban hűtlenségük miatt elvétette tőlük a király, s aztán Korvin Jánosnak adta, a ki 1490. októberében rendelkezik is e vár és tart. fölött. – Hozzátartoztak 1440-ben (általában a Hunyadi János idejében és elvileg később szintén) Lippa város, (1440-ben a többi tartozékokat a megyék megnevezése nélkűl sorolják föl) s ezenkívül 1477-ben Aradmegyéből 1. Felsewywanch, 3. Alsoywancb, 3. Rogasfewldew. 4. Kysarokfewldew, 5. Besen. 6. Zagorycza. (l440-ben «Zagwrincz»), 7. Gyakarowcz, 8. Radayowcz (1440-ben «Radowecz»), 9. Zamarynocz (1440-ben «Zwmarynocz»), 10. Dragamanowcz, 11. Domynowcz, 12. Gyarak, 13. Brwznyk. 14. Pavlocze, 15. Drugsowczy, 16. Owopathy (1440-ben «Opaty»), 17. Dobreyncze, 18. Stherkowacz, 19. Bahnyczi, 20. Loposnyk (1440-ben «Lvposnik»), 21. Kermelewczy (1440-ben «Kremelovcz»), 22. Sthondyncz (1440-ben «Zthandincz»), 23. Bara. 24. Radmanowcz, 25. Stboyanowczy (1440-ben «Ztainocz»), 26. Zpatha. 27. Bwchewchy (1440-ben «Bwchecz»), 28. Wysnya (1440-ben «Wyzma). 29. Felsew Gwthwnya, 30. Kezepsew Gwthwnya. 31. Also Gwthwnya, 32. Wrechewcze, 33. Wyrygkowcz 1440-ben «Wrekolcz, iterum Wregkolcz»), 34. Krymarawara (1440-ben «Crivobara»), 35. Naghzekas. 36. Illynczy (1440-ben «Ilencz»), 37. Brathysynowcze, 38. Felsewzekas (1440-ben «Kyszekas»), 39. Lomnacha, 40. Kezepsewcholtha (és «Felsew choltha. Alsocholtha» puszták; 1440-ben «tres possessiones Cholth»), 41. Felsewkysdya. 42. Radachywakyzdya, 43. Negyedykkyzdya (és: «Harmadykkyzdya» puszta; 1440-ben «quatuor possessiones Kisgye»), 44. Ohaba, 45. Alsokeykes (és «Felsewkeykes» puszta: 1440-ben «possessiones Kekes, iterum Kekes»). 46. Brezthowecz (1440-ben «Breztolcz»), 47. Also Kewesd, 48. Hathyncz, 49. Felsewkewesd (és «Kezepsew Kewesd» puszta, mely 1440-ben «possessio»), 50. Radomewcz, 51. Kyakowczy, 52. Sestharowczy (1440-ben «Felsewsestarocz, Alsosestarocz»), 53. Penthek, 54. Zenas, 55. Pathak, 56. Elewfalw, 57. Hezotha, 58. Felsew mylowa, 59. Alsomylowa. 60. Zwnyogzeg, 61. Odwas, 62. Thelkes, 63. Sebes, 64. Penthekylese, 65. Felsewkalotha (1440-ben «Kalacha. Felsewkalacza»), 66. Waralya, 67. Solymos, 68. Magyar Radna, 69. Kezepsewradna, 70. Raaczradna, 71. Labasowcz, 72. Wyradna és «23 predium». Valamint a többi megyebeli birtokok után: 73. Samarowcz. 74. Marthony és 75. Kalodwa (fele). – E helységek közül: 56., 58–61., 63., 65–70. az 1440. évi tartozandóságok közt mint a Maros északi partján fekvők soroltatnak föl. Ugyanez alkalommal még a 76. Zawas, 77. Kerekes, 78. Chernabarcz (tán az 1477. évi «Charnakowcz» puszta), 79. Repes, 80. Twsovo, 81. Petrolcz (1477-ben «Petrowcz» p.), 82. Izworcz, 83. Zabadfalw, 84. Negovanolcz, 85. Woayncz (1477-ben «Woksynczy» p.). 86. Lekesfalwa, 87. Ohabycza (1477-ben puszta). 88. Janosfalwa. 89. Dobrozlawcz, 90. Gabrilowcz, 91. Kalogyerolcz, 92. Cherwenakolcz, (1477-ben «Chermenkowcz» p.), 93. Bwkocz (1477-ben «Bwkowcz» p.) 94. Stregolcz, 95. Bahnia («Bunya?») is előfordúlnak, a megye kitétele nélkűl ugyan, de valószinűleg Aradmegyébe (a Marostól d.) értve, mert Solymos vár 1477. évi temesmegyi tartozékai közt nincsenek meg. – Fekvésükre nézve, – a menynyire ma megfejthetők: a mai Krassó- (Szörény-) megye északi vidékén állhattak fönn, 6. Zagurincz vagy Zagoricza, 10. Dragamanócz, 14. Pavlovcz (Radmanest körűl, e helység 1453-ban «Pawlesth» alakban merűl föl Temesmegyében), l6. Opaty (tán Leukusest és Lapusnik táján), 19. Banicz, 21. Kermelőcz, 22. Sztondincz, 25. Sztojanócz, 27. Buczevcz, 82. Izvorcz (l. Temesmegyében), 86. Lőkösfalva (l. Temesmegyében), 88. Jánosfalva (Radmanest táján), 89. Dobroszlavcz, 92. Cservenakolcz (Radmanest, Leukusest sat. vidékén), A mai Temes megye terűletén feküdt: 1. 2. Felsewywanch, Alsoywanch. (Lippa mellett k. é. A páp, tiz.-lajstrom «Iwanch» alakban írja. 150. l.) 36. Illincz (Lippától d.) és 90. Gabrilócz. (Lippától dk.) Ma is megvanak a mai Krassó megyében: 13. Brusznik, Facsettől ény., 20. Lapusnik, Facsettől ny., 23. Bara, Facsettől ny., 24. Radmanócz (ma Radmanest. Facsettől ny. é., l. Temesmegyében, Rádfalva alatt.), 26. Szpata, Facsettől ény., 29. 30. 31. Gutonya, a mai Kutina, Lugostól é. (Máskor Kutina néven Temesmegyéhez sorozzák.), 44. Ohaba a mai «Ohaba lunga» lehet, Facsettől ény. (l. Szádla vár tart. 17.), 93. Bukócz a mai Bukovecz, Facsettől d. (tán már inkább Temeshez tartozott.), 95. Banya (Bubnia helyett: Bahnia?), a mai Bunya, Facsettől ény. – Továbbá a mai Temes megyében: 28. Vizma (Visnya), és 34. Krivabara, Lippától dk., 35. 38. Székás, Lugostól ény., 41. 42. 43. Kizdia, Lippától dk., 45. Kékes, Lippától dk., 46. ma Bresztovácz, Lippától d., 47. 49. Kevesd, ma Guvesdia is, Lippától d., 52. Szesztarócz, ma Szisztarovecz, Lippától dk., 71. Labasócz (ma Libasincz), Lippától dk. – Végűl a mai Arad megyében: 58. 59. Milova, Lippától k. é., 61. Odvas, Milovától k., 66. 67. Váralja és Solymos, a mai Solymos, Lippától ék., 68. 69. 70. Radna, Lippával szemközt; 75. Kalodva, (ma Kladova) Radnától ény. A többi helységeket bizonyára ismert szomszédjaik vidékén kell keresnünk. (1278: Rupp, i. m. III. 83., 1335: Lelesz. metal. Zaránd és Arad 1., 1437–8: Arch. Közl. XII. 113., 1439: Dl. 13375; 1440: Dl. 13696., 13697; Pesty. Krassóm. tört. III. 381., 1444: Forgách cs. llt. 1487. évszám alatt; 1446: Dl. 13927. 13974; 1447: Forgách cs. llt., 1456: Müncheni áll. llt. Ung. Doc. XI. 53., 1462: Dl. 15724; 1464: Dl. 15999; 1471: Hajnik. Örökös főisp. 44., 1477: Dl. 17902; 1483: Dl. 18791; 1487: Dl. 19303., Pesty. Krassóm. tört. II . 1490: Dl. 19682. – V. ö. 1477–79: Dl. 18150., 19704., 19708. és 1494: Dl. 20184.)
Szádla vagy Szád, melyet mint egyszerű birtokot Szád néven kapott zálogban Garai János és neje Zsigmond királytól, Váradjával együtt 1427-ben, s melyet aztán Garai Jób 1479-ben mint várat a hasonló nevű várossal együtt lendvai Bánfi Miklósnak és Jakabnak – Váradia várral és várossal együtt 4000 forintért – eladott. Poss. Zaad et Waradya. (1427: Dl. 11942.) Castellum Zadya. (Pesty. Krassóm, tört. III. 448. 450. 458.) Kétségkívül Szád volt a neve eredetileg s az oláh nyelvszokás változtatta Szádia-ra. (U. o. II. 187.) Hozzátartoztak ez időben: 1. Zadia (oppidum, vámmal), 2. Thys (Thywys), 3. Felsekapolnas, 4. Alsokapolnas, 5. Bogorfalwa (Bogwryefalwa), 6. Zwmarynfalwa, 7. Balthanagra (Balthanegre), 8. Chernee (Chernel, Chernec), 9. Zabolath (Zaldobagh. Zalobath), 10. Keczefalwa (Gethefalwa), 11. Alsotbalmagh (Alsothalmonya), 12. Felsethalmagh (Felsethalmonya), 13. Weresmarth, 14. Zygethfew, 15. Selle, 16. Maryan (vámmal) és (egy ízben Csernel és Száldobágy közt): 17. Ohaba. – E helységek a mai Krassómegye é. tájain, a Maros dé1i partvidékén terűltek el. Közűlök megfejthetők a következők: 3. 4. Kápolnás (e vidéken ma is megvan.), 9. Száldobágy vagy Szalobaty, a mai «Birkis», Vörösmart és Kápolnás közt fekhetett. 11. 12. Talmágy pedig Dubesttől é. feküdt., 13. Veresmart, ma is megvan., 17. Ohába tán a mai «Ohaba szerbszka»-nak felel meg, Facsettől ény. (L. Solymos vár tartozéka, a 44. helység a.)
Sződi, melyet a szeri Pósafiak magvaszakadtával a gúti Országh-ok és nádasdi Ongor-ok kaptak a királytól 1471-ben. – Castellum Zewdy. (1471: Pesty. Krassóm. tört. III. 428. 430., 1484: Dl. 19001; 1485: Dl. 19098; 1499: Dl. 29891.) A mai Schöndorfnak felel meg Aradtól dk., a Maros d. oldalán.
Váradia, Szádla vár sorsának részese 1479-ben. – Castellum Waradya. – Bizonyára e név is a Szádlát (idéz. ott) ért átalakúláson ment keresztül, s eredetileg Várad volt, a mint ma is az, minthogy a Maros menti mai Tót-Váradnak felel meg. Ennek táján, a Marosnak inkább északi partvidékén feküdtek tartozékai is, melyeket 1479-ben következőleg sorolnak elő: 1. Waradia (oppidum), 2. Nagkewesd, 3. Kyskewesd, 4. Zylas, 5. Dombawycza, 6. Gywlathy (Gywlathew), 7. Thys (Thywys), 8. Kapolnasgywla, 9. Brwkan (Bryakay), 10. Megyesth (Nyegesth), 11. Kakaro, 12. Banya, 13. Silesthe (Sylysthe. Sylesthe), 14. Mwta. 15. Lwpefalwa. 16. Wlma, 17. Chaba (Oaba?), 18. Polyana (Polyna), 19. Zarwassag (Zarwasag), 20. Felsesekas (Fewlsezekas), 21. Alsosekas (Alsozekas), 22. Symanocz (Symanowcz), 23. Brathasthynathya (Bratasynathya), 24. Sclathyna (Slathyna), 25. Felsemuwsa, 26. Halalos, 27. Wama, 28. Werthethke, 29. Wylmesth, 30. Alsobrwma (Alsobanya), 31. Pernyfalwa (Pernyefalwa), 32. Stherkowannya (Sterkowanya), 33. Ryncsor (Rewesor), 34. Thysfaza (Thyzafalwa), 35. Wlmafalwa (Wyllenfalwa), 36. Galsa, 37. Awas, 38. Zombro (Zwmbro), 39. Czygwl (Czypol), 40. Themesesth, 41. Gozewmya (Gozawamya), 42. Zawasim (Zawasyn), 43. Ohaba, 44. Kewes. Ezenkívül csupán egy ízben (a fejérvári kápt. jelentésében) Symanowcz és Brathasynathya közt: 45. Brathesth, – s Alsobrwma és Pernyefalova közt. 46. Felsebrwma is előfordúl. – E helységek közűl megfejthetők a következők: 2. 3. Kis-Kevesd, Nagy-Kevesd a mai «Gavosdia»-nak (Tót-Váradtól ény.), – 5. Dombawycza pedig a mai «Dumbroviczának» (odább ény.) felel meg, bár ezt 1471-ből a szomszédos Kapronczával együtt mint gerlai Ábrahámfi birtokot ismerjük. 6. Gyulatő a mai «Gyulicza» (Tót-Váradtól ény.) lehet tán, 8. Kápolnás-Gyulával együtt. 13. Szelistye nevű helység ma is van Tót-Váradtól k. é., 15. Lupefalva a mai «Lupesty», Tót-Váradtól ék., 19. Szarvaság ma «Szoroság», Tót-Várad m. é., 20. 21. Alsó- és Felső-Székás alatt aligha a mai (Soborsintól é. eső) «Székács»-ot (vagy Székást) kell értenünk, minthogy e helység mint Világosvár tartozéka, Zarándmegyéhez (l. ott) tartozott ez időben. Még kevésbbé a Solymos várhoz tartozott ily nevű helységeket. 24. Szlatina, Tót-Váradtól é. fekszik s úgy látszik, ez uradalom északi határvidékét jelöli. 26. Halálos ma «Halalis», Tót-Várad m, k., 29. Vilmesd a mai «Vinnyesd» (Halalis m.), 3l. Pernyefalva a mai «Pernyesd», Tót-Váradtól ék. 40. Temesesd ma is megvan Tót-Váradtól ék. 42. Zavasin a mai Soborsin lehet s 44. Keves a mai «Kujás»-nak felel meg Soborsin mellett k.
Világos. L. Zarándmegyében.
Zádorlaka. A Dóczi Imréé. Castellum Zadorlaka. (1480: Dl. 18370.)
Összesen: 9 vár.
