HELYSÉGEI:
HELYSÉGEI:
Ajtós. Aythos. (Nemesi névben. 1418: Dipl. Békés. 46., 1456: Békésm. oklt. 73.) Gyulától ény. feküdt, a Fejér-Körös jobb oldalán.
Al-Gerla. L. Gerla a.
Apácza. Apacza. (1458: Diplomat. Békés. 78.) Máskor Csanádmegyéhez számítják. Ma puszta. Orosházától keletre. E vidéken merűl föl 1436. körűl Apáczaegyháza, – 1466-ban (Csanádban) Apáczakuta vagy Apáczaegyháza, – majd 1525-ben (Békésben) Apáczateleke nevű puszta. Ugy látszik Apácza helység s a mellette elterűlő pusztának más-más birtokosok kezén levő részeit kell értenünk. (1436: Békésm. tört. társ. évk. XII. 36., Dl. 16298. és 30352.)
Apróhalomegyháza. Poss. Approhalumeghaza. (1433: Nadányi cs. llt. rendezetl.) Poss. Aprohalumeghaza. (1439: U. o.) A Nadányiaké volt.
Bajon. Boyn. (A szabolcsi főesperességben. 1332–37: Páp. tiz.-l. 344. 360.) Bayon. (1427: Dl. 11902; 1449: Dl. 22491; 1459: Dl. 26616.) Ma Nagy-Bajom helység és Kis-Bajom puszta Biharban. A hajdani nagy terjedelmű Szabolcsmegye délnyugoti határhelysége, mely majd Békés-, majd Szabolcs-, majd Biharmegyéhez (a XV. sz. vége felé) tartozott. 1459-ben épen tanui vagyunk, a mint (részeit) Szabolcsból Békésbe áthelyezik. De egyes részei már 1449-ben Békésmegyében feküdtek, s valószínűleg előbb is (1433.), mikor Bihar- és Békésmegyébe tartozó helyek vegyesen fordulnak elő, s még 1342-ben, a mikor «Bayn» alakban merűl föl. (Békésm. oklt. 8. – V. ö. Károlyi oklt. III. IX. lap.)
Balkány. L. Biharmegyében.
Balla. Bela. Bala. (1328: Dl. 25791; 1476: Dl. 17810) Choda Bala. (1388: Dl. 25791.) Bela. (1466: Dl. 16386.) Chwdabala. (1474: Dl. 17562., 1475: Dl. 17640. 17641.) 1479. óta Külső-Szolnokhoz kezdik számítani. (L. ott is.) Ma puszta Déva-Ványa m. ny.
Bánhida. Jobagio domini regis in Banhyda. (1479: Dl. 36421.) Ma puszta Békés mellett é.
Bel-Borsa. L. Borsa a.
Belső-Harang. L. Harang a.
Bél-Megyer. L. Megyer a.
Benedekegyháza. L. Zarándmegyében.
Berény. Beren. (1347: Anjouk. okmt. V. 121., 1418: Diplom. Békés. 45., 1419: Müncheni áll. llt. Ung. doc. n. 16.) Ma Mező-Berény, Békés m ény.
Betlen-Ősi. L. Zarándmegyében Ősi helys. a.
Bódogasszonytelke. Poss. Bodogazzunteleke. (1433: Nadányi cs. llt. rendezetl.) Predium Bodogazontheleke. (1447: U. o.) A Nadányiaké volt. A bihari határon fekhetett.
Bodon. L. Zarándmegyében.
Boros. Boros. (Váradi reg. Endlichernél. 104.) A mai Borosgyán puszta őrzi nevét Békéstől d.
Borsa. (Barsa.) Poss. Nogborsa. (1323. körűl: Nadányi cs. llt. rendezetl.) Poss. Kylsewbarsa és Belbarsa. (1433: U. o.) Poss. Baarsa. (1447: Muz. llt.)
Predium Barsa (1471: Nadányi llt. fasc. 25.) Barsa. Beelharsa pred. (1478–79: Dl. 26639. 26641.) A Füzes-Gyarmat határában fekvő mai Borsa-laponyagon fekhetett.
Bucsa. Bucha. Bwcha. (1412: Dl. 9885; 1478–79: Dl. 26639., 1487: Dipl. Békés. l03. – V. ö. Pesty. Helyn. I. 7.) Közelében föltűnik 1412-ben és 1416-ban: «locus Apawara», mely földesurainak, a Nadányiaknak egyik 1300 körűl élt ősére, Apára emlékeztet. Határozott adatokat (az 1433. 1458. 1462. és 1476. évekből) csupán e család levéltára nyujt annak bizonyítására, hogy eme Külső-Szolnok-, a kúnság és Bihar-megye felé legszélsőbb határpont ez időben is Békésmegyéhez tartozott. (Fasc 12. 23. és rendezetl.) 1447-ben ugyancsak a Nadányiak birtoka: predium Buchya. (Muz. llt.) Füzes-Gyarmattól ény.
Csaba. Chaba Taba. (1332–7: Páp. tiz.-l. 45. 89.) Chaba. (1383: Diplomat. Békés. 32.) A mai Békés-Csaba. Hajdan mai helyétől kissé délebbre terűlt el.
Csabacsüd(e). Possessio illustris domine genitricis dni regis Chabachyde. (1479: Dl. 36421.) Chabachyde. (1480: Dl. 18387.) Chabachid. (1490 körűl: Dl. 32394.) Chabachydy. (1508: Dl. 21815.) A megye kitétele nélkül. Bizonyára Békésmegyéhez tartozott. – Ma puszta Szarvastól d.
Csapcsalja. Chapchallya. (1418: Diplomat. Békés. 45–47.) 1418-ban Kenderes-sel, – 1517-ben pedig mint Csapsalya (oklevél-másolat szerint) Kamuttal és Csapszék nevű pusztával együtt szerepel. (Dl. 22902. – V. ö. Dl. 22714.)
Csarna. Charna. (1415: Dl. 10328.) Chorna. (1419: Békésm. oklt. 32.) Ma Csarnahely néven Békés város határrésze.
Csatár. Chatar. (1461: Diplomat. Békés. 69.) Chathar. (1479: Dl. 36421.) Ma Békés város határrésze.
Csegze. Chegze. (147: Dl. 17641.) Kir. ember nevében merűl föl Csuda-Ballával kapcsolatlan. – Külső-Szolnok, Heves- és Békés megye határán keresendő.
Csejt. Chehth. (1449: Haan, Békésm. hajdana. 152.) Cheyth. (1454: Békésm. oklt. 70., 1475: Kállay cs. llt.) Cheyd. (1508: Nadányi cs. llt. fasc. 23.) Hunyadi János kormányzó 1449-ben helyezi át Külső-Szolnokból Békésbe. Ma puszta Mező-Tur és Déva-Ványa közt.
Csépány. (Csépánfalva.) Villa Chepani. (1332–7: Páp. tiz.-l. 84.) Poss. Chepany. (1480: Nadányi cs. llt. fasc. 24.) Ma Cséfán néven puszta Füzes-Gyarmat m. ény.
Csolt(-monostora). Poss. Cholth, Abbas de Cholth. (Torda határjárásakor, 1330 körűl: Muz. llt.) Cholch. (1351: Anjouk. okmt. V. 424., Bunyitay, i. m. II. 376.) Cholth villa. (1383: Diplomat. Békés. 33.) Monostora 1383-ban tűnik föl utoljára.. – Okány és Vésztő közt feküdt. (L. Mágor a. is.)
Csorvás. Chorwas. (1458: Diplomat. Békés. 78., 1467. és 1471: Dipl. Békés. 81. 89.) Ma puszta Csaba és Orosháza közt. – Hajdan ily nevű puszta is terűlt el e tájon (inkább dél felé), melyet 1466-ban Csorvásegyháznak neveznek, de Csanádmegyéhez számítanak. (L. Hunyadiak a. és Dl. 16298.)
Csökmő. Chukmew – a megye kilét. nélkűl. (1330 körűl: Muz. llt.) Chuklev. Chekmes. (1332–37: Páp. tiz.-l. 50. 70.) Chewkmew. (1405: Dl. 9080; 1418: Diplom. Békés. 47., 1483: U. o. 102.) Cheukmew. (1471: Nadányi cs. llt. fasc. 25.) Ma Biharmegyében fekszik (Szeghalomtól k.), a hová különben (részeit legalább) 1470-ben és 1471-ben is számították, valamint 1520-ban is, a midőn a biharmegyei vám-összeíráskor Csökmő szintén e megye vámhelyei közt (mint a Csáki család birtoka) szerepel. (Dl. 23348. – V. ö. 1470-hez: Dl. 26630.)
Csuda-Balla. L. Balla a.
Dámfok. Damufok. (1424: Békésm. oklt. 38.) Dampfok. Damfok. (1461: Diplomat. Békés. 69., 1479: Dl. 36421.) Ma Dánfok puszta Békés mellett délkeletre.
Décse. Deche. (1403: Békésm. tört. társ. évk. VII. 81., 1418: Diplomat. Békés. 45.) Vámszedő hely volt. – Ma Décs néven puszta. Szarvas m. k.
Deter. Dether. (14.18: Diplomat. Békés. 45.) Ma Diter néven puszta, Békéstől k.
Doboz. Doboz. (1308. 1340: Haan. Békésm. hajdana 161. l.) Doboz et alia Doboz: (1443: Békésm. tört. társ. évk. 80.) Ma Doboz, Gyulától é.
Ecseg. Lásd: Hevesmegyében.
Edeles. Edeles. (1332–37: Páp. tiz.-l. 45.) Edeleus. (1364–95: Békésm. oklt. 12.) Edeles. (1478: Muz. llt.) Ma puszta Körös-Tarcsa m.
Ege. Ege. Eghe. (1435. 1466. 1472: Diplomat. Békés. 59. 72. 90.) Ma puszta Gyoma m. dk.
Endrőd. (Endréd.) Endreud. (1461: Diplomat. Békés. 70.) Endred. (1470: Békésm, oklt. 85.) Endrewd. (1495: Dl. 20324.) Szarvastól ék. találjuk.
Fábiánvára. L. Félhalom a.
Fás. Faas. (1364–95: Békésm. oklt. 12., 1479: Nadányi cs. llt. fasc. 25.) Ma puszta Ladány és Vésztő közt.
Fejéregyház. Lásd Külső-Szolnokmegyében, a m.-városok közt.
Fejérem. (Fejér-Őrem.) Villa Feher Eurem. (1261: Fejér. IV. 3. 40.) Feyerem. (1395. 1446: Egri kápt. llt. Num. 16. div. 4. fasc. 1. frust. 13. és Num. 19. div. 1. fasc. 1. frust. 4–7., 1446: Diplomat. Békés. 60.) Csaba körűl fekhetett.
Félhalom. Monticulum Felhalom prope poss. Wyfalw. (1435: Nadányi cs. llt. fasc. 24. és Diplomat. Békés. 59.) Possessio Felhalom alio nomine Wyfalu et adhuc aliter Fabianvara voc. (1466: Diplomat. Békés. 72.) Feelhalom. (1478: Muz. llt. – V. ö. 1435: Diplomat. Békés. 59.) 1471-ben engedélyt nyertek a Simaiak a Körösnek e faluhoz tartozó részén rév felállítására. (Magy. Tört. Tár. IX. 169.) Ma Félhalom, puszta Gyomától d.
Földvár. Lásd Csanádmegyében.
Gatály. Gathal. (Vegyesen békés- és biharmegyei helységekkel együtt merűl föl. 1433–46: Dl. 12523.) Gathal pred. (1458: Békésm. oklt. 76., 1459: Dl. 15332.) Ma puszta Biharmegyében, Szerep és Püspök-Ladány közt. 1438-ban Szabolcs-, 1472-ben pedig mint pusztát határozottan Biharmegyéhez számítják. (Kolosmon. prot., Dl. 17344.)
Gellértegyháza (puszta). 1466-ban is fölmerűl Csanádmegyében eme, valamint 1525-ben is (Orosháza, tehát Szente-tornya körűl) Gellértkuta néven. (Lásd: Hunyadiak a. és Századok. 1870. 467., Dl. 30352.)
Gerendás. Gerendas. (1458: Diplomat. Békés. 78., 1467: Dl. 16555., 1469: Dl. 16543.) Ma puszta Orosházától keletre.
Gerla. Ol-Gerla. (1383: Diplomat. Békés. 31.) Gerla. (1415: Egri kápt. llt. num. 19. div. 1. fasc. 1. frust. 6., 1467: Diplomat Békés. 82) Ma puszta Békés és Gyula közt.
Gyarmat. Gyarmath. (1323 körűl: Nadányi cs. llt. rendezetl.) Galmad. Garmad. (1332–37: Páp. tiz.-l. 50. 53. 70. 88.) Gyarmath ulraque. Naghgyarmath, Kysgyarmath. (1478–9: Dl. 26639. A megye kitétele nélkűl. – 1433-ban Békésmegyében. Nadányi cs. llt. Több határjáró-levél u. o.) Ma Füzes-Gyarmat, a megye ék. sarkában.
Gyened. Gened. (1322: Bunyitay, i. m. II. 426.) Szerep és Udvari vidékén merűl föl.
Gyoma. Gama. (1332–7: Páp. tiz.-l. 45.) Gyoma. (1444: Békésm. oklt. 47.) Gyomya. (1473: Békésm. oklt. 89.) Gywoma. (1479. Békésm. oklt. 100.) Mező-Turtól dk. esik.
Gyur. Gywr. (1418: Diplomat. Békés. 45.) Ma puszta, Békés m. ny.
Halásztelek. Halaztelek. (1461: Diplomat. Békés. 70.) Régebben Halász. (Haan, Békésm. hajdana.) Ma puszta, Szarvas m. északra. Mint a szomszédos Fehéregyházát, néha (legalább részeit) Külső-Szolnokba is számították. Így pl. 1339-ben és 1442-ben. (Adatok az egri egyházm. tört. 370. 372.) 1493–1496-ban pedig mint az egri püspök birtokát – tán csak részben – Hevesmegyébe. (Bakocs Codex. 440. – V. ö. 1455–1456: Dl. 15012.)
Harang. Harangh. (1360: Diplomat. Békés 308.) Belharang. (1402. 1405. U. o. 306. 307.) Kylsewharang. (1402: U. o. 306.) Harangh poss. (1452: Dl. 26613.) Belsew-Harang. (1483: U. o. 102.) Kulsew Harang (1487: U. o. 104.) 1360-ban, 1442-ben és 1405-ben mint békés-megyei, 1452-ben mint biharmegyei helységet említik, 1483-ban és 1487-ben hovátartozásuk nem tudható meg. – Ezenkívül a Nadányi család birtokában levő oklevelekben 1391-ben: poss Kylseharangh, Beelsewharangh, 1476-ban: Harang. 1487-ben ismét: Kylsewharang és Belsewharangh a megye kitétele nélkűl. -1476-ban és 1480-ban pedig: Kylsew Harang mint biharmegyei helység fordúl elő. – Ma Kis- és Nagy-Harang puszták, Füzes-Gyarmat közelében ény.
Hegyes. Kethegyes. (1418: Diplomat. Békés. 47.) Segresthezes (elferdítve?) és Erdengeshegyes. (1458: Diplomat. Békés. 78.) Ma Orosházától dk. (Csanádm.) találunk egy Bánhegyes nevű pusztát, melynek «Bán» előneve Maróti birtokra mutat s így az 1418. évi Két-Hegyesnek felelne meg. Csakhogy e vidéket már inkább Zarándhoz számíthatjuk. – A másik két Hegyes a gerlai Ábrahámfiaké volt s bár szintén a mai Bánhegyes vidékén fekvő helységekkel együtt sorolják föl, mégis a mai Csákó nevű pusztának felel meg. (Orosházától ék.) Mert 1519-ben, ugyancsak a gerlai Ábrahámfiak birtokában: Erdenghews alio nomine Chakohegyesse – alakban fordúl elő s az 1549. évi béikésmegyei adólajstromban is: Cyako Hegiese. (Diplomat. Békés. 136. és Orsz. Llt. Conscr. dical. cottus Békés.)
Hidas. 1295-ben mint Murol és Kamut határosa (Gerla felé) merűl föl. (Árpádk. új. okmt. XII. 566–574.) A mai Hidashát pusztának felel meg. (Békés mellett.)
Himesegyház. Hymeseghaz. (1326: Diplomat. Békés. 17.) 1527-ben már puszta. (Haan, Békésm. hajdana. 209.) Déva-Ványától ény, felé fekhetett.
Iráz. Poss. Iraaz a megye kilét nélkűl. Torda határjárásakor. (1330. körűl: Muz. llt.) Iraz. (1483: Diplomat. Békés. 102.) Vámhely volt. Máskor (1470: Dl. 26630., Bunyitay, i. m. II. 241., III. 277.) Biharmegyéhez számítják. Ma is ott találjuk – mint pusztát – Vésztőtől kel. é.
Káka(-szeg). Kakazeg. (1326: Dl. 28575.) Kaka. (1461: Diplomat. Békés. 69.) Ma puszta, Szarvastól d.
Kamut. Kamaulth. (1295: Árpádk. új okmt. XII. 566–574.) Kamuth. (1419: Békésm. oklt. 32., 1469: Dl. 16811; 1517: Dl. 22902). 1469-ben «locus sedis judiciarie». 1515-ben: poss. Kyskamwth említtetik. (Dl. 22714.) Ma Kis- és Nagy-Kamut néven puszta, Békés m. dny.
Kenderes. L. Csapcsalja a.
Kerek(i). Kerek. (1418: Diplomat. Békés 47.) Kereki. (1473: Dl. 17671; 1491: Diplomat. Békés. 304., 1518: Dl. 22999.) Ma Nemes-Kereki puszta, Mező-Berénytől k. é.
Kernye. Kernye. (1463: Dl. 15862.) A Szeghalom és Ladány közt elterülő mai Nagy- és Kis-Környe pusztáknak felel meg. (1561-ben még falu. – L. Biharmegyében is.)
Ketesd. (Kötesd.) 1261-ben mint az egri püspökség birtoka. Fejér-Őremmel és Püspökivel együtt szerepel. A XV. században már puszta. (Kethesd. – Fejér, IV. 3. 40. és Diplomat. Békés. 61.) Csaba vidékén, a Fehér-Körös m. feküdt.
Királyság. Kiralsaag. – Lásd Zeleméres helység a.
Kis-Gyarmat. L. Gyarmat a.
Kis-Kamut. L. Kamut a.
Kis-Pázmán. L. Pázmán a.
Kondoros. Kondoros. (1469: Dl. 16811.) Ma Kis- és Nagy-Kondoros puszták, Szarvas és Békés közt.
Kutas. L. Csanádmegyében.
Külső-Borsa. L. Borsa a.
Külső-Harang. L. Harang a.
László-tővisse. Losloutuisse. (1364–95: Békésm. oklt. 12.) Mágor, Vésztő, Fás és Edeles helységekkel együtt tűnik föl.
Mágor. Magur. (1364–95: Békésm. oklt. 11.) Magor alio nomine Cholth. (Nadány határjárásakor. 1479: Nadányi cs. llt. fasc. 25.) Ma puszta, Vésztő és Szeghalom közt. (L. Csolt a. külőn.)
Maráz. Maraz. (1412: Diplomat. Békés. 39.) 1657-ben még fönnállt. Azóta nyoma veszett.
Megyer. a) Megere. (1467: Diplomat. Békés. 81.) Megyer. (1469: Békésm. oklt. 83.) A Csaba és Békés közt fekvő mai Mező-Megyer (és Doboz-Megyer puszta), mely hajdan Mező-Megyer néven is előfordúl. (1468: Diplomat. Békés, másolat után.) – b) Belmegyer. (1433: Diplomat Békés. 53., 1479: Nadányi cs. llt. fasc. 25., 1480 körűl: Muz. llt.) Jobagio Sebastiani Abranfy in porcione eiusdem Belmegyer residens. (1479: Dl. 36421.) A mai Bélmegyer puszta, Békés határában ék. felé.
Méhes. Mehes. (1323 körűl: Nadányi cs. llt. rendezetl.) Meuhes. (1433: U. o.) Mehes. (1478–9: Dl. 26639; 1479: Nadányi cs. llt. f. 25.) Ma puszta, Körös-Ladánytól dk. (1561-ben még falu.)
Miklóslaka. Mykolaka praed. (1413: Békésm. oklt. 22.) Miklosslaka pred. (1444: Békésm. oklt. 47.) Mikloslaka poss. (1479: Békésm. oklt. 94.) Gyomával együtt fordúl elő.
Murol. (Murvahely.) Murul. (1295: Árpádk. uj okmt. XII. 566–574.) Murol. (1412: Dl. 9921.) Muryel. (1426: Diplomat. Békés. 52.) Mwrwl. (1424: Békésm. oklt. 39.) Ma Murvahely p. Békés m. dny.
Murony. Mwron. (1478. 1480: Muz. llt.) – Ma puszta Orosháza m. északkeletre.
Nadány. Nadan. (1323 körűl: Nadányi cs. llt.- rendezetl., 1332–7: Páp. tiz.-l. 50. 54. 70., 1478–79: Dl. 26639. 26641.) 1479-ben egy ízben Biharmegyéhez számítják Süvöltő pusztával együtt. (Nadányi cs. llt. f. 25.) Vámszedő hely volt. – Ma Körös-Ladány, Békéstől é.
Nagy-Borsa. L. Borsa a.
Nagy-Gyarmat. L. Gyarmat a.
Nagy-Pázmán. L. Pázmán a.
Nagy-Rábé. L. Rábé a.
Nagy-Telek. Tarcsa és Edeles határosa: poss. Nagy Telek – a «de Karadyan» Majsai László birtoka. (1491: Diplomat. Békés. 304.) A XVI. sz adólajstromok (1549. 1561.) e helységet (Nagh Thelek) mint a Massai cs. birtokát emlegetik. – Ma Szent-János-Telek puszta őrzi emlékét Körös-Tarcsa határában dny. – 1479-ben, a nádori «congregatio generalis» alkalmával: Valentinus de Thelek mint Békésmegye egyik esküdt bírája, a bűnösök közt pedig egy rabló szerepel, a ki előbb Thelek-en lakott, most pedig Békésen tartózkodik. (Dl. 36421.) Ugy látszik szintén ez a Telek (és nem a zarándmegyei) helység értendő.
Németi. Nemethy. (1447: Muz. llt., 1470: Diplomat. Békés. 87. Kir. ember nevében) Ma ily nevű pusztát találunk Szeghalom és Vésztő közt.
Ó-Torda. L. Torda a.
Ölyved. (Ölyvöd.) Ewlyweth. (1461: Diplomat. Békés. 67. és köv. l.) Elweth. (1468: Muz. llt. 1471: Nadányi cs. llt. fasc. 25.) Ewlweth. (1479: Dl. 36421.) Mindig a megye kitétele nélkül, de Békésmegyével szoros kapcsolatban merűl föl. Ma ily nevű pusztát találunk Gyula mellett ény. a Fehér-Körös jobb partján.
Orosháza. Orozhaza. (Kir. ember nevében. 1471: Dl. 17227.) Oroshaza. (1488: Dl. 19378; 1525: Dl. 30352.) Csak 1525-ben számítja az okl. határozottan Békésmegyébe. De valószínű, hogy a XV. sz-ban is oda tartozott, mert birtokosai akkor is ugyanazok voltak. (L. Komlósiak a. – V. ö. Haan, Békésm. hajdana. m. 256 l.)
Ösveny. Eswen. (1322: Bunyitay, i. m. II. 426.) Ewswen. (1433: Dipl. Békés. 57.) Wswyn. (1451: Károlyi oklt. II. 285.) Ma puszta Füzes-Gyarmat határában, a Berettyó m.
Öszöd. (Öszed.) Evsud praedium. (1444: Békésm. oklt. 47.) Wzed pred. 1473: Békésm. oklt. 89.) Ewsed poss. (1479: Békésm. oklt. 94.) Ma puszta, Gyoma határában.
Pázmán. (Páznán.) Pazman. Paznan. (1332–7: Páp. tiz.-l. 70. 88.) Pazman. (1422: Dl. 26591.) Paznaan. (1447: Muz. llt.) Paznan. (1451: Károlyi oklt. II. 285.) 1472-ben: Kyspazman, Naghpazman, de inkább Biharmegyébe értve. (Dl. 17820.) Ma puszta Füzes-Gyarmat m. északra.
Piski. (Püspöki.) Pyspyky. (1261: Fejér. IV. 3. 40.) Pysky. (Határjárólevél. 1415-ből: Egri kápt. llt. num. 19. div. 1. fasc. 1. frust. 6., 1446: Diplomat. Békés. 60.) 1261-ben az egri püspökség birtoka. – Csaba határához tartozó puszta volt még 1728-ban is.
Póhalom. (Póhalma.) Poss. Pohalum. (1425: Nadányi cs. llt. rendezetl.) Villicus de Pohalma. (1475: Dl. 17641.) Pohalom. (1478–9: Dl. 26639.) Ma puszta Déva-Ványa és Gyoma közt.
Rábé. Rake. Raba. (A szabolcsi főesperességben. (1332–7: Páp. tiz.-l. 344. 360.) Rabe. (1412: Békésm. oklt. 21., 1422: Dl. 11241.) Rabay. (1415: Békésm. oklt. 29.) Nagh Rabe. (1458: Dl. 15261; 1507: Békésm. oklt. 119.) Ma Nagy-Rábé helység és Kis-Rábé puszta Biharmegyében (hová 1458-ban is számítják), Püspök-Ladánytól dk.
Sáp. L. Szabolcsmegyében.
Sima és Sima-sziget. Syma. (1332–7: Páp. tiz.-l. 50.) Syma. (1454: Békésm. oklt. 70.) Symazygethe. (1470: Békésm. oklt. 84.) Syma és Symazygeth. (Nadányi cs. llt. fasc. 23. 1508-hoz.) Ma Sima és Simaszigete puszta Déva-Ványa m. – 1471-ben Simán kir. engedélylyel révet állítottak föl a Körösön a Simaiak. (Magy. Tört. Tár. IX, 169.) 1561-ben még Sima is Simasziget is falu. (Adólajstrom. Orsz. Levéltár.)
Sopron. Sopron. (1458. 1467: Diplomat. Békés. 78. 81.) Kethsopron. (1469: Dl. 16543, és 1519: Diplomat. Békés. 136.) Ma Nagy- és Kis-Sopron puszták Csabától ny.
Söprős. L. Zarándmegyében.
Süvöltő. Poss. Syuelthw. (1433: Nadányi cs. llt. rendezetl.) Predium Sywelthen. (1479: U. o. fasc. 25.) Pred. Syvelteu. (1479: Diplomat. Békés. 96.) Nadánynyal együtt szerepel.
Szanna. Zanna. (1403: Békesm. tört. társ. évk. X. 6.) Gyula és Doboz m. feküdt.
Szarvas(-halom). Zarvas. (1461. 1472: Diplomat. Békés. 69. 91.) Sarvashalom poss. (1469: Diplomat. Békés. 84.) Birtokosaiként 1461. és 1469-ben a gerlai Ábrahámfiakat, 1472-ben pedig Vér Andrást emlegetik. – Ma Szarvas, a megye nyugoti határán.
Szeghalom. Zegholm. (1330 körűl: Muz. llt.) Zeghalm. Zughalm. 1332–7: Páp. tiz.-l. 50. 53. 70. 88.) Zeghalm. Zwghalom. (1405: Dl. 9080; 1483: Diplomat. Békés. 102.) Zekhalom. (1480: Nadányi cs. llt. fasc. 24.) Részben Bihar-, részben Békésmegyéhez tortozott – úgy látszik az egész korszakon át. Az 1520. évi biharmegyei vámösszeíráskor – mint a Csáki- család birtoka – e helység (Zekhalom) is Biharmegye vámhelyei közt szerepel. (Dl. 23348. – V. ö. Diplomat. Békés. 47., Bunyitay, i. m. II. 275. 281.) A megye ék. részében fekszik.
Szénás. Zenas. (1470: Dl. 16985.) Ma puszta Orosháza és Szarvas közt.
Szente-tornya. Zenthethornya. (1471: Dl. 17227; 1477: Dl. 17935.) Ma Szent-Tornya puszta Orosháza mellett é. – 1463-ban Arad-megyéhez számítják. (Diplomat. Békés. 71.)
Szent-György-egyháza. Poss. Theked. (1323 körűl: Nadányi cs. llt. – rendezetl.) Poss. Thekedeghaza alio vocabulo Zenthgyureghaza. (1433: U. o.)
Szent-Mihály-egyháza Poss. Zenthmihaleghaza. (1433: Nadányi cs. llt. –
rendezetl.) Az előbbivel együtt, Nadányiaké volt, a inkább csak puszták lehettek.
rendezetl.) Az előbbivel együtt, Nadányiaké volt, a inkább csak puszták lehettek.
Szent-Miklós. a) Zentmiklos. (1461: Diplomat. Békés. 69.) Ma puszta Csaba m. ény. – b) Egy másik Szent-Miklós 1449-ben mint a váradi püspök birtoka Derecske, Bajon, Zsáka sat. (Bihar- és Békésm.) helységekkel együtt merűl föl. (Dl. 22491.) E helységet már 1322-ből ismerjük. (Bunyitay, i. m. 426.) A mai Rét-Szent-Miklós pusztának felel meg, Bajom és Rábé közt. (Biharm.) – c) Egy ily nevű puszta pedig 1454-ben Sima és Csejt körűl tűnik elénk. (Békésm. oklt. 70.) E pusztát az 1561. évi adólajstrom mint falut sorolja föl. – d) Végre (hozzávetőleg) Királyság és Káka közt is feküdt egy ily nevű falu. (Békésm. tört. társ. évk. XII. 43.)
Szerep(-monostora). Scerepmunustura. (1322: Bunyitay, i. m. 426.) Zered. (Eme hibás alakban merűl föl 1438-ban: Kolosmon. prot.) Zerep. (1458: Békésm. oklt. 76., 1459: Dl. 15332. 1471: Dl. 17212.) Ma Biharmegyében (a hová számítják 1472-ben is: Dl. 17341.) Füzes-Gyarmattól é. fekszik.
Tarcsa. Tarcha. (1447: Diplomat. Békés. 62., 1479: Nadányi cs. llt. fasc. 25., 1480: Múz. llt.) Ma Körös-Tarcsa, Békéstől ény.
Téglás. Teglas. Theglas. (1479: Békésm. oklt. 94. 100.) Theklas. (1485: Békésm. oklt. 104.) Gyomával és Öszöddel együtt fordúl elő.
Teked(-egyháza). L. Szent-György-egyháza a.
Telek. L. Nagy-Telek a.
Tompa. L. Tompa(-egyház) alatt, Csanádmegyében.
Torda. Poss. Torda antiqua, poss. Torda, pratum Tordasara – Torda határjárásakor. (1330 körűl: Muz. llt. – V. ö. 1323: Békésm. oklt. 2., 1418: Diplomat. Békés. 47.) A Vésztő mellett északra elterűlő mai Torda pusztának felel meg.
Tölgy. Tewlgh. (1418: Diplomat. Békés. 45.) Jobagio domini regis in Thewlgh. (1479: Dl. 36421.) Endrőd m. feküdt. A XVI. sz. adólajstromok még ismerik.
Turtő. Thwrthew. (1459. 1475: Ujhelyi cs. llt., 1488: Lelesz. 219., 1498: Lelesz. 246.) 1459-ben a megye kitétele nélkül, 1475-ben. Békés-, 1488-ban és 1498-ban Külső-Szolnokmegyében. – Ma puszta Mező-Tur m. Bánréve felé.
Ujfalu. L. Félhalom a.
Ványa. L. Hevesmegyében.
Vassánegyház(a). Poss. Wassaneghaza. (1433: Nadányi cs. llt. – rendezetl.) Predium Wassaneghaz. (1435: U. o. fasc. 24.) A Nadányiaké volt.
Veresegyház. Vereseghaz. (1453: Diplomat. Békés. 65.) Ma puszta, Sz.-András közelében, dél felé. (Lásd Zarándban is.)
Vesze. Weze. (1406: Egri kápt. llt. Num. 19. div. 1. fasc. 1. frust. 7., 1446: Diplomat. Békés. 60.) Veze. (1415: Egri kápt. llt. num. 19 div. 1. fasc. 1. frust. 6.) Ma puszta, Csaba vidékén.
Vesztő. Veyzetheu. (1350: Diplomat. Békés. 22.) Veeztheu. (1364–95: Békésm. oklt. 12.) Békéstől ék. esik.
Zám(-monostora). Lásd: Szabolcsmegyében.
Zeleméres. Zelemeres pred. (1436 körűl: Békésm. tört. társ. évk. XII. 36.) Zylemeres. Zylemires. – Egy 1461. évi okl. szerint horogsz. Szilágyi Mihály, mint a Marótiak birtokát elpusztíttatván, jobbágyait egy nem messze eső helyre telepítette s az így alakult uj falut Királyságnak nevezte el. (Diplomat. Békés. 67.) Ez óta az utóbbi név állandósúl. Pl. 1481 ben és 1495-ben ismét előfordul, mint békésmegyei helység. (Dl. 18943. és 20324.) Ma Nagy- és Kis-Királyság pusztákat ismerünk Csongrádmegyében, Szarvastól d.
Összesen: 107 helység.
