BEREGMEGYE.

Teljes szövegű keresés

BEREGMEGYE.
Nagyjából – némi eltéréssel Dolha felé – hajdan is azon a vidéken terűlt el,* a melyen napjainkban.* A Szerednye-Munkács-Bilke vonalától é. felé eső tájakat azonban nem ismerjük teljesen.
Erre nézve lásd Máramarosban Dolha és Bilke helység alatt.
Leirásunkban Lehoczky monografiáját (Beregm. tört. III kötet.) kellett követnünk, felvévén abból a középkori helységekre és birtokosaikra vonatkozó adatokat, pótolván némely más (levéltári) adattal. A helységnevek régi irásmódját – fájdalom – Lehoczkynál csak ritkán találjuk meg.
Adó alá eső házhelyet a XV. sz. végén 2600 körül számítottak össze benne.*
Engel, i. m. 27. 134.
A munkácsi uradalmat és a Perényiek birtokait, tehát északibb, hegyesebb részét kivéve, a közép- és kis-nemesi családok között oszlott föl.
A XIV. században nagy hírre emelkedett munkácsi uradalom zárta magába a megye szívét, főhelyeit. A Tisza partján fekvő Vári várostól kezdve, Beregszász és Bereg városokon át északkeletre Ujfalu, Sarkad, Dragabartfalva, Pisztraháza, Sztánfalva, Munkács város, Lauka, Viznicze, Bubuliska, Lóhó, Ruszkócz, Kajdanó, Lucska, Sztrabicsó, Izsnyéte, Gút, Gát, Jánosi és Déda képezik végpontjait, s egy vár, négy város és 27 falu hatalmas testét.
Főbirtokosai ez időben a rácz despota, majd a Hunyadi-ház. Északkelet felé a Perényiek birtokai következnek, mindjárt a Munkács szomszédságában feküdt Potrénfalvánál. (Ma Podhering.) E helységtől kezdve Szent-Miklós (város) és Szuszkó, egy mellékvölgyben Szolyva, a határ mentén, a Latorcza forrásvidékén pedig: Vereczke és Ökörmező (ma Volócz), eme mintegy 15 faluból álló uradalomnak kiemelkedőbb pontjai. Ezenkívűl zálogban, vagy máskép a déli vidéken (Doboson sat.), továbbá Ungmegye és Máramarosmegye határán (Bilke körűl) is szereztek részeket a Perényiek.
A főúri családok közül csupán a Pálócziaknak voltak még kisebb, inkább Ungmegyéhez számítható, vagy zálogos birtokaik e megyében.
A közép nemesi családok díszes sorából egész csoport válik ki. A Lónyaiak Namény várossal és Lónya környékén 10 faluval; az eszényi Csapiak Agtelek, Barkaszó, Atya vidékén; valamint a Csarnavodaiak és Surányiak Balazsér, Darócz, Csarnavoda, Márok és Ugornya környékén szintén 10–10 faluval, vagy részeivel; a Gútiak és rokon gúti Országhok Tisza-Szalka és Gút vidékén mintegy 15 faluval; a kusalyi Jakcsok (és tőlök a Bátoriak) a Tisza mentén Hete, Tarpa, Muzsaj (város), Bene, Oroszi, Kovászó, föntebb Gelénes, Kászony (város), Gút, Rafajna sat. vidékén 17 helységgel, vagy részeivel és két pusztával; az Uporiak Gelényes táján 10 falu részeivel; végűl a már oláh eredetű, rokon Bilkei, Ilosvai, Komlósi és Lipcsei családok, a megye keleti vidékén Komlóstól Ilosván és Bilkén át Lukováig – mintegy 17 faluval; s a Dolhaiak ugyane tájon – inkább Máramarosba számítható 11 faluval.
Ezenkívül az ungi határon az Agárdiak és agárdi Tőkék (8–9 faluban); lentebb az Atyaiak és Barlabásiak (6–6 faluban), a ruszkai Dobók (7 faluban); a Kerecsenyeiek (7 faluban); Pósaháziak (7 faluban), somi Szécsiek (8 faluban); Várdaiak vagy Kisvárdaiak (5 faluban); s végül több idevaló családtól különböző réveken a Kállaiak mintegy 16 városban, faluban és pusztán bírtak vagy szereztek részeket.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages