HELYSÉGEI:
HELYSÉGEI:
Adony. Odun. Odon. (1312: Zichy okmt. II. 31.) Határát megjárják ekkor és 1412-ben. (Lelesz. Metal. Bereg. 1.) A mai Tisza-Adony, Vásáros-Naménytól északra.
Agtelek. L. Szabolcsmegyében.
Almás. Kis- és Nagy-Almás fordúl elő a. XV. százaban. Ma is megvan mindkettő, Munkácstól dk.
Alsó-Lucska. L. Lucska a.
Andrásvágása. Andraswagasa. (1481: Dl. 18509.) Ma Andrasócz (Ungmegyében), Beregmegye határán, Szerednye mellett. (L. Ungban is.)
Ardánháza. (Ardánfalva.) 1448. 1463. Ardánfalva és Jardánfalva néven is előfordúl. – Ma Ardánháza, Munkácstól dk.
Ardó. (Ordó.) 1418. 1453. – Ordo. (1440: Zsélyi llt.) A mai Beregszász-Végardó.
Asszonytelke. 1338-ban fordúl elő: M.-szig. lyc. gyűjt.
Astély. 1378. 1478. – Beregszász m. dny. fekszik.
Atya. Acha. Atya. Athia. (1327–1489.) Vamas Atya. (1462: Lelesz. 5.) Vámszedő hely volt. Ma is Vámos-Atya, Beregszásztól ny.
Bábafalva. 1478. – Munkácstól ék. esik.
Bag. (Bagd.) Bagh. (1467: Lehoczky. i. m. III. k.) Bogd. (1467: Lelesz. elench. statut. ) Ma Bag pnszta, Vámos-Atya közelében.
Bakta. 1363. 1372. – Ma puszta Muzsaj m.
Balazsér. (Balazsej.) 1429. 1472. – Beregszász közelében ény. találjuk. 1348-ban: Balasey-nek, 1349-ben: Balase-nek írják. (Zichy okmt. II. 315. 357.)
Balázsvágása. Balaswagasa. (1481: Dl. 18509.) Ma puszta Benedike és Kálnik közt.
Bárdháza. Bardhaza. (1474: Dl. 17758; 1434: Dl. 19003.) Ma Bártháza, Munkácstól kissé dk.
Barkaszó. 1447. 1450. – Munkácstól dny. esik.
Barlabás vagy Barrabás. 1288. 1488. – Ma Barabás, Kászony m. (1353-ban: Barrabas. Zichy okmt. II. 521.)
Bátyu. 1205. 1434. – Munkácstól dny. esik.
Bégány. Ó- és Nagy-Bégány helységek fordúlnak elő a XV. században. Ma Nagy- és Kis-Bégány, Beregszásztól ény .
Bencze. Chornawoda, Benche, Feyerche – sat. helységeket sorol föl 1446-ban (1483-ban) a Csarnavodaiak birtokai közt egy XVI. sz. hiteles okl. (Dl. 13959.) Majd 1449-ben «Bencze» alakban mint «predium» tűnik elénk. (Lelesz. elench. statut. )
Bene. Bene. (1462: Dl. 15739.) Vámszedő hely volt. – Beregtől dk. esik.
Benedeki. (Benedik, Benedekfalva.) 1391. 1471. – Benedeky. (1478: Lelesz. elench. statut.) Benedik. (1487: Lelesz. elench. statut. ) Ma Benedike, Szerednyétől dk.
Bereg-Ujfalu. L. Ujfalu a.
Betlen(d). Máskép: Petlen vagy Petlend. (1428.) Ma puszta Kászony és Darócz közt.
Bilke. 1447. 1480. – Munkácstól dk., Máramarosmegye határán fekszik, a melyhez szintén tartozott, néha (1478: Lelesz. el. statut., 1479: Ujhelyi cs. llt.) a középkorban.
Bisztra. 1455. – Ungmegye szélén, a Bisztra m. feküdt.
Bodoló. Budulou. (1280. 1355. 1463.) Bodolo. (1355: Zichy okmt.. II. 631., 1430: Dl. 12339.) Ma Badaló. Beregszásztól d. a Tisza partján.
Borsova. Nagyborsova. Kisborsova. (1418. 1479.) Ma csak Borsovát találunk Beregszásztól dk.
Bótrágy. 1270. 1413. – Kászonytól ény. esik.
Bród. 1454. Munkácstól dk. az Ilosva m. fekszik. – Egy másik ily nevű helység hajdan (1264. 1365.) Iványi é. oldalán terűlt el.
Bronyka. Lásd Máramarosban, Dolha a. is.
Bubuliska. (Bobuvika.) 1484-ben: «Bobuwyka». (Dl. 19003.) A XIV. században Koriatovics Tódor munkácsi herczeg a Csernek hegyen általa alapított görög Bazilios-rendű szerzeteseknek adornányozta, kik azt ma is bírják. A XV. században azonban a munkácsi uradalomhoz tartozott. – Munkácstól ény. esik.
Bucsu. (Bulcs.) Nagy-Bulcsu és Kis-Bulcsu fordúlnak elő a XV. században. 1468-ban: Bolch. (Dl. 16768.) 1471-ben Kysbvlchv. Bolchv. (M.-szig. lyc. gyűjt.) Ma csak Bulcsu nevű helységet találunk Beregszász tőszomszédságában.
Buda-Vereczke. L. Vereczke a.
Csapolcz. Ma Csapóczka, Munkácstól ény.
Csarnavoda. 1449. 1486. – Ma Csaroda, Beregszásztól dny.
Csépánfölde. (Csépántelek.) L. Dobrony a.
Csetfalva. Chedfalwa. (1446: Hevenessy-gyűjt.) Chethfalwa. (1477: Muzeumi lltár.) Poss. Chethfalwa alias in comitatu de Wgocha, nunc vero ex translacione nostra regis) in comitatu de Bereg. (1477: Ujhelyi cs. llt.) Vámhely volt. – Beregszásztól dk. esik.
Csoma. Puszta volt. (1365. 1478.) Ma falu Beregszásztól d.
Csombortelek. Csak 1327-ben merűl föl.
Csomonya. (Csamonya.) 1406. 1453. Chamonya. (1440: Zsélyi llt.) Munkácstól nyd. találjuk.
Darócz. Doroth. Doroch. Dorouch. (1307–1439.) Kis-Darócz. (1477.) Ma Darócz, Kászonytól dk.
Dávidháza. 1364. 1417. – A mai Ó-Dávidháza (Uj-Dávidháza a. XVIII. sz.-ban alakúlt), Munkácstól ny.
Déda. 1356. 1484. – A munkácsi várhoz tartozott. – Beregszásztól nyug. esik. (V. ö. Ujfalu.)
Dedek. Dedek. (1465: Dl. 16210.) Nelepina, Palozalja sat. helyaégekkel együtt tűnik föl.
Derczen. 1321. 1459. – Munkácstól d. esik.
Dienestelek. L. Szunyogmezőnél.
Dobos. Dobz. (1454: Dl. 24541.) Naghdobos. (1471: Perényi cs. llt.) L. Szatmármegyében.
Dobróka. 1447. 1491. – A megye keleti határán, Bilke m. találjuk.
Dobrony. (Dobronya.) A 13. században Csépánfölde és Csépántelek néven fordúl elő. A pápai tizedlajstromban, az ungi főesperességben: Dobrum. (Mon. Vat. I/1. 350. l.) 1390-ben mint ung-megyei helység: Dobrona. (Dl. 7629.) 1417-ben szintén mint ung-megyei falu: Dobron. (Muz. llt.) A XIV. XV. sz.-ban leginkább Kis- és Nagy-Dobrony. Kis-Dobronyon rév is volt a Latorczán. (1389: Dl. 7541.) Ma is megvan mindkettő, Munkácstól ny.
Dolha. Lásd: Máramarosmegyében.
Dragabartfalva. (Dragabratfalva.) 1378. 1504. – Munkácstól dk. esik. (V. ö. 1466-hoz: Tört. Tár. 1890. 168.)
Duszona. (Duszina.) Dwzyna. (1444: Dl. 13803.) Dusona. (1454: Dl. 24541.) Ma Duszina, Szolyvától dk.
Erdőd. Az u. n. Hátvidéken feküdt hajdan. Szilágyi Erzsébet, mint földesur 1475-ben kenézséget alapított itt.
Eszterjén. 1344. 1427. – Mátyus, Hetyén és Kerecseny közt feküdt. 1344-ben: Izteryen alakban fordúl elő. (Zichy okmt. II. 98.)
Fejércse. 1353. 1493. – Beregszásztól dny. esik.
Flóriánháza. 1341. – Hajdan falu volt Komlós és Bilke közt.
Fornos. 1378. 1455. – Munkácstól d. esik.
Gajdos. 1455. – Szerednyétől ék. esik.
Galgó. (Galgova.) 1342. 1427. – Adony környékén feküdt. 1342-ben Golgowa, Golgoua és Galgo alakban fordúl eló. (Zichy okmt. II. 31–36.)
Gát. 1374. 1482. – Munkácstól d. esik.
Gecse. (1319. 1484. – Beregszásztól d. találjuk.
Gelénes. (Gellyénes.) Gellyanus. Gellenus. Gylyenus. Gellienes. (1327. 1474.) Vámszedő hely volt. – Kászonytól d. esik.
Gergelyi. (Gergeri.) 1425. 1497. – Gergery. (1420: Somossy cs. llt.) Geregely. (1489: U. o) Vásáros-Naménynyal szemközt fekszik a Tisza másik oldalán.
Gerzsanyó. Kirsano. Krisano. (1364. 1432.) Gersanó. (1481.) A mai gerzsenyői puszta felel meg neki, Csomonya és Szernye közt.
Gulács. 1380. 1493. – Tarpa m. dny. (a Tisza mentén) fekszik.
Gút. Kis-Gút, máskép Nagy-Szernye. (XV. sz.) Nagy-Gút. (1465. 1484.) Munkácstól dny. találjuk ma is Nagy- és Kis-Gút helységeket. Előbbi a munkácsi uradalomhoz tartozott.
Halászfalva. L. Szaniszlófalva a.
Harábor. (Halábor.) Harabor. (1332. 1505.) Ma Halábor, Vári m. a Tisza jobb partján. (V. ö. 1343-hoz: Anjouk. okmt. IV. 350.)
Harangláb. XIV. és XV. sz. – Kászonytól ény. találjuk.
Hátmeg. L. Hegymag a.
Hegy. Hegh poss. (1422: Zsélyi lltár.) Márok vidékén feküdt.
Hegymag. (Hegyelő.) XV. sz. – Ma Hátmeg, Munkácstól k., mely néven 1466-ban fordúl elő. (Tört. Tár. 1890. 168. 1.)
Hete. 1299. 1504. – Tarpa mellett ny. é. fekszik.
Hetyen. 1383. 1489. – Kászonytól ény. esik.
Holubinna. Holobinna. (1430: Perényi cs. llt.) Cholwbynna. (1444: Dl. 13803.) Hylybynna utraque. (1465: Dl. 16210.) Ma Holubina, Szolyva m. é.
Homok. 1356. 1492. – Beregszásztól ny. é. esik.
Horosztó. L. Pósaháza a.
Ignécz. 1248. 1495. – Vámszedő hely volt. 1418-ban és 1453-ban Ungmegyéhez számtíják. (Század. 1871. 616.) Szerednyétől d. találjuk.
Iloncza. 1450. 1463. – Bilkétől ény. esik.
Ilosva. 1341. 1478. A XV. sz.-ban: Nagy-Ilosva. – A megye keleti határán találjuk. (L. Medencze a. is.)
lszterjén. L. Eszterjén a.
Iványi. 1333. 1488. – Munkácstól ny. é. esik.
Izsnyéte. 1484. – Dny. találjuk Munkácstól. a melyhez tartozott.
Jánd. 1398. 1500. – Tarpától ny. esik.
Jánosi. 1364. 1484. – Munkácshoz tartozott. – Beregszásztól é. felé találjuk. (V. ö. Ujfalu.)
Jardánfalva. L. Ardánháza a.
Kajdanó. 1456. 1484. – Munkácstól ny. é. esik.
Kálnik. 1478. – Munkácstól ény. találjuk.
Karaszló. L. Ugocsamegyében.
Kerecseny. 1343. 1489. – Kászonytól ny. a Tisza partján fekszik.
Kereczke. L. a Dolhaiak a. és Máramarosban Kereczke és Dolha helységek a.
Kerepecz. (Kereped.) a) 1365. 1496. – Ma puszta Munkácstól d. – b) A XIV. és XV. században a mai Felső-Schönborn (Munkácstól kel.) tűnik föl: Oláh-Kerepecz, Kerepeczke, Kis-Kerepecz néven. (1484-ben «Kyskereped» alakban.)
Kerepeczke. L. Kerepecz a.
Kéty. Keth. (1465: Dl. 16210.) Palozalja után sorolják föl.
Kigyós. 1333. 1456. – Beregszász m. ék. találjuk.
Királypópa (?). 1388-ban merűl föl neve utoljára.
Kirsanó. (Krisanó.) L. Gerzsanyó a.
Kirva. 1307. 1436. – Creua. (1341: Zsélyi llt.) Kyrwa. (1428: U. o.) A XV. sz. második felében már puszta. – Déda és Darócz közt feküdt.
Kis-Bereg. L. Remete a.
Kis-Borsova. L. Borsova a.
Kis-Bulcsu. L. Bulcsu a.
Kis-Darócz. L. Darócz a.
Kisfalu. (Kis-Ujfalu.) 1484-ben Kisfalu, 1495-ben Kis-Ujfalu. – Ma Alsó-Schönborn (Novoje szelo), Munkács m. d.
Kisfalud. Kisfalu. Kisfalud. (1457. 1458.) Ma (Szelcze vagy) Kisfalud, Bilkétől nyd. (V. ö. 1460 körűl: Dl. 35810.)
Kis-Gút. L. Gút a.
Kis-Kerepecz. (Kis-Kereped.) L. Kerepecz a.
Kis-Lucska. L. Lucska a.
Kis-Muzsaly. L. Muzsaly városnál.
Kis-Surány. L. Surány a.
Kis-Vereczke. L. Vereczke a.
Klacsanó. 1475. – Munkács m. ény. találjuk.
Komár. (Komoró, Komoród, Komorótelke.) L. Szunyogmező a.
Komlós. 1412. 1471. – Beregtől ék. esik.
Konak-Szalka. L. Szalka a.
Koszfalva. Koz. Kozfalv. (1456-ban és 1475-ben merűl föl. Utóbbi évhez Ujhelyi cs. llt.)
Kovászó. 1390. 1478. – Beregszásztól k. felé találjuk.
Kölcsén. Kelchen. (1430: Perényi cs. llt.) Kewlchen. (1454: Dl. 24541.) Ma Kölcsin, Munkácstól ék.
Kőmező. L. Szunyogmező a.
Kövesd. 1412. 1471. – Beregtól ék. esik.
Kusnicza. L. Dolhaiak a. és Máramarosban a helységek közt is.
Lafalva. 1466: Tört. Tár. 1890. 168. – A mai Latova (?) Munkácstól dk.
Lauka. XV. század. – Munkácstól é. esik.
Liszicza. 1465: Huny. kora. XI. 118. – Inkább Máramaroshoz tartozott. (L. ott.)
Lohó. Lohoh. (1484: Dl. 19003.) Ma Kis- és Nagy-Lohó, é. felé Munkácstól.
Longodár. 1421. 1498. – Ma puszta Bereg és Kigyós közt.
Lónya. Nagy- és Kis-Lónya fordúl elő. (1270. 1503.) Kis-Lónyán vám is volt. – A Tisza partján, Vásáros-Naménytól é. ma is mindkettőt megtaláljuk.
Lucska. Alsó-Lucska majd Kis-Lucska néven fordúl elő egy helység a XV. sz.-ban. Ma Klucsárka, Munkácstól nem messze dny. – Nagy-Lucskát is említik már a XV. században, a melynek úgy látszik a szintén ez időben előfordúló Felső-Lucska felel meg. Az előbbinek közelében találjuk.
Lukova. 1447. 1491. – Bilkétől keletre esik. 1453-ban, 1459-ben és 1462-ben Ugocsamegyéhez, 1466-ben: Wkwa néven Beregmegyéhez számítják. (Ujhelyi cs. llt.)
Macsola. 1357. 1422. – Beregszásztól d. esik.
Makarja. 1393. 1484. – Munkácstól dk. találjuk.
Márok. (Márk, Márki.) 1280. 1484. – Tarpától é. esik. (Határjárása 1429-ből: Zsélyi levéltár Ekkor: Márk a neve. Ugyanott 1421-ben: Marky.)
Martinka. Marthyncha. (1444: Dl. 13803.) Ma Kis-Martinka, Szolyvától keletdélre.
Maszárfalva. 1410. – Munkácstól dk. esik.
Mátyus. Mathius. (1449: Zsélyi llt.) Mathyus. (1477: Muz. llt.) Kászonytól ny. é., a Tisza m. találjuk.
Maximfalva. 1341. 1508. – Komlós és Bilke közt feküdt
Medencze. Medenche que olim Ilosva vocabatur. (1463.) Munkácstól dk., a megye határán találjuk.
Mika. 1435. 1503. – Barabás m. terűlt el.
Miszticső. (Miszticze. Miszticző) 1447. 1499. – Ma Miszticze, a megye k. határszélén. (Bilkétől k.) 1351-ben, 1453-ban, 1459-ben és 1462-ben (Misticzew) Ugocsához, 1465-ben Bereghez számítják. (Ujhelyi cs. llt.) 1465-ben: Myslycze; 1472-ben: Mysnyczew; 1475-ben: Mysthychev. (U. o.)
Mogyorós. A középkorban hihetőleg: Monyorós. (1447.) Ma Nagy- és Kis-Mogyoróst ismerünk, Munkácstól ény. (L. Ungban is: Monyorós a.)
Nagy-Bégány. L. Bégány a.
Nagy-Borsova. L. Borsova a.
Nagy-Bulcsu. L. Bulcsu a.
Nagy-Dobos. L. Dobos a.
Nagy-Gút. L. Gút a.
Nagy-Ilosva. L. Ilosva a.
Nagy-Lucska. L. Lucska a.
Nagy-Surány. L. Surány a.
Nagy-Szernye. L. Gút alatt.
Nagy-Vereczke. L. Vereczke a.
Négyforrás. L. Polyánkánál.
Nelipina. Nelepina. Nelepyna. (1430: Perényi cs. llt., 1465: Dl. 16210.) Ma Hársfalva (Nelipina), Szolyva mellett k. é.
Nyíres-Ujfalu. XV. sz. – Ma Nyiresfalva, Munkácstól dk.
Ó-Bégány. L. Bégány a.
Oláh-Kerepecz. L. Kerepecz a.
Orlyova. Orleva. (1417: Lelesz. elench. statut.) Ma Ungmegyében találjuk, Szerednyétől dk.
Oroszfalu. (Oroszváros.) a) A mai Oroszvég, Munkács tőszomszédságában: Oroszfalu, Oroszváros néven fordúl elő. (1360. 1484.) – b) Oroszfalunak (1484-ben Ruszkolcznak) nevezték a XIV. században a mai Ruszkóczot is, Munkácstól ék. – c) Sarkadot a XIV. sz.-ban hasonlókép e néven is.
Oroszi. 1430-ban Ugocsához, 1451-ben és 1462-ben már Bereghez számítják. (V. ö. Dl. 15739.) A mai János-Oroszi. Beregtől dk.
Osztró. 1338-ban fordúl elő. M.-szig. lyc. gyűjt.
Ökörmező. Ewkermezew. (1430: Perényi cs. llt.) Wkewrmezew. (1465: Dl. 16210.) Ma Volócz, (Alsó-)Vereczkétől dk.
Palozalja. Palazalya. (1430: Perényi cs. llt.) Palozalya. (1465: Dl. 16210.) Vereczke, majd Ökörmező és Nelepina helységekkel együtt szerepel.
Papfalva. 1371. 1461. – Munkácstól k. esik.
Papi. (Papifalu.) Két ily nevű helység van ma s volt hajdan is e megyében. Az egyik (1416. 1471.) a mai Csonka-Papi, Kászony m., a másik (1311. 1422.) a mai Márok-Papi, Tarpától é. (Lelesz. 69. 47.)
Pavlya. (Pavlyán.) Paulya. Paulyan. (1444: Dl. 13803.) Úgy látszik a mai Paulova felel meg neki, Szolyvától ény.
Petlen(d). L. Betlen a.
Pisztraháza. Pyztralhaza. (1476: Dl. 17758.) Pystrahaza. (1484: Dl. 19003.) Munkácstól dk. találjuk.
Polyánka. Négyforrás néven is fölmerűl. (1418. 1463.) Bilkétől dny. esik.
Pósaháza. Horoszto aliter Possahaza. (1410: Lelesz. elench. statut.)
Posahaza. Possahaza. (1420. 1489: Somossy cs. llt., 1489: Lehoczky i. m.) Munkácstól dny. esik.
Posahaza. Possahaza. (1420. 1489: Somossy cs. llt., 1489: Lehoczky i. m.) Munkácstól dny. esik.
Potrénfalva. (Potrén, Pothorén.) Villa Pothren. (1389.) Pothoren. (1454: Dl. 24541.) Petheren. (1465: Dl. 16210.) A mai Podhering, Munkács m. északkeletre.
Rafajna. 1285. 1482. – Ma Rafajna-Ujfalu, Kászonytól é.
Rákócz. (Rákolcz.) 1447. 1491. – Ez időben Beregmegyében merűl föl. Ma Kis- és Nagy-Rákócz néven Ugocsamegyéhez tartozik, a hová pl. 1351-ben. 1459-ben és 1462-ben szintén számítják. (Ujhelyi cs. llt.) Bilkétől dk. esik.
Rákos. 1333. 1495. – Munkácstól ny. é. találjuk.
Remete. 1329-ben (s mint látszik később is) pálos kolostorral. Ekkor Kis-Beregnek hívták. – Ma Alsó-Remete, Bereg m. ék.
Repede. Repede. (1465: Dl. 16210.) Munkácstól ék. esik.
Rév. Rew. (1458: Lelesz. 69. 21., 1460 körűl: Dl. 35810.) Ilosva vidéken feküdt.
Románpataka. 1411. 1504. – Almás körűl terűlt el.
Ruszkolcz. L. Oroszfalunál.
Sándorfalva. L. Tőkés a.
Sarkad. A XIV. sz.-ban Oroszfalunak is nevezték. (1398. 1466.) Beregtől ék. találjuk.
Sid. 1307. 1469. – Syd. Zyd. (1341. 1428. 1436: Zsélyi llt.) Ma puszta, Darócz határában.
Som. 1272. 1488. – Kászony m. ék. találjuk.
Surány. Nagy-Surány. Kis-Surány. (1280. 1492.) Vámhely volt. (1446: Hevenessy gy.) 1346-ban Suram-nak írják. (Zichy okmt. II. 194.) Ma Surány, Beregszásztól dny.
Stalka. (Szalóka.) 1348. 1488. Utóbbi évben Konak-Szalka néven fordúl elő. – Ma Tisza-Szalka, Kászonytól dny.
Szalóka. L. Szabolcsmegyében.
Szaniszlófalva. Másként: Halászfalva. – A XIV-XVI. században Komlós déli határában feküdt.
Szernye. 1333. 1495. – Munkácstól dny. találjuk. (Lásd Gút a. is.)
Sziget. 1450. 1493. – Kis-Lónya és Eszény közt feküdt.
Szilvás. L. Vide a.
Szolyva. Zolwa. (1430: Perényi cs. llt.) Solywa. (1465: Dl. 16210.) Munkácstól ék. esik.
Sztánfalva. 1364. 1484. – Munkácstól k. találjuk.
Sztrabicsó. 1466. – Munkácstól dny. találjuk.
Sztrojfalva. (Sztrojánfalva.) Ztroyfalwa. (1430: Perényi cs. llt.) Stroyanfalwa. (1444: Dl. 13803.) A mai Sztrojna, Szolyvától dk.
Szunyogmező. Komár. Komoród, Komoró, Komorótelek, Kőmező és Dienestelek néven is előfordúl. (1447. 1480.) Bilke közelében feküdt.
Szuszkó. Suzko. (1465: Dl. 16210.) Szolyvától dny. esik.
Tákos. 1357. 1497. – Kászonytól d. találjuk.
Tarpa. 1321. 1470 – Beregszásztól dny. fekszik.
Tivadar(-falva). 1370. 1467. – Tarpától d. esik.
Tőkés. Máskép Sándorfalvának is nevezték. (XV. sz. – V. ö. Tört. Tár. 1890. 168.) Munkácstól dk. találjuk.
Ugornya. 1484. 1488. – Révvel a Tiszán és vámmal. – Vásáros-Naménynyal szemközt a Tisza partján terűl el.
Ujfalu. a) Wyfalw. Berekwyfalw: (Dl. 15795. 19003.) A munkácsi uradalomhoz tartozott. 1463-ban egy oklevél «in oppidis… » Lompertháza, Bereg és Vári m.-városokkal együtt Ujfalut, Dédát és Jánosit is fölsorolja. De bizonyára tévésen. A Munkács tartozékait előszámláló oklevél 1484-ben Munkácscsal együtt csak a 3 elsőt czímezi «oppidum»-nak. (Dl. 15795. 19003.) Ma Bereg-Ujfalu, Bereg közelében ék. felé. – b) 1417-ben Benedik, Zsukó, Kálnik stb, helységekkel együtt is merűl föl egy ily nevű helység. (Lelesz. elench. statut. – L. Nyires Ujfalu a. is.)
Vámos-Atya. L. Atya a.
Vereczke. Bwdawereske. Wereske. (1430: Perényi cs. llt.) Vereczke utraque. (1454: Dl. 24541.) Nagwerechke. Kyswerechke. (1465: Dl. 16210.) Ma Alsó- és Felső-Vereczke, a megye ék. zugában.
Vid vagy Vidtelke. 1290. 1476. – Révvel a Tiszán és vámmal. – Ma Tisza-Vid, Kászonytól dny.
Vide. Poss. Wyde, Zenthmyklos, Ziluas – együtt fordúlnak elő 1366-ban, mint az olnodi Czudarok birtokai. (Dl. 5488.) Ma csupán Szent-Miklóst ismerjük (l. a városok közt), ha ugyan ezt (mint 1387 óta Perényi-birtokot) kell értenünk.
Viznicze. Wyznycze. (1484: Dl. 19003.) Ma Alsó- és Felső-Viznicze, Munkácstól é.
Zadnya. Lásd: Máramarosmegyében Zadnya és Dolha a.
Zápszoly. Sapsol. (1472: Ujhelyi cs. llt.) Sabozol. (1477: Muzeumi llt.) Ma Zápszony, Kászony m. ék.
Závidfalva. 1466: Tört. Tár. 1890. 168. – Munkács m. kd. találjuk.
Zsukó. Zukow. (1417: Lelesz. elench. statut. ) Munkácstól ény. esik.
Összesen: 172 helység.
