HELYSÉGEI:
HELYSÉGEI:
Ábrahám. L. Ábrány a.
Ábránháza. Abrahamhaza. (1415: Fejér. X. 5. 569., Bunyitay, i. m. II. 274.) Ma Ábriháza puszta, Váradtól d. Csehi m.
Ábrány. Abraham. (1425: Csáky cs. llt. f. 5. n. 3.) Molnosabran in comitatu Kezebsewzolnok. (1445: Dl. 13839.) Molnos Abran. (1450: Dl. 14349.) Monostorabran. (1451: Dl. 29273.) Vámmal, melyet 1451-ben Széltarlóra helyez át a kormányzó. 1445-ben és 1450-ben Közép-Szolnokmegyéhez számítják. (L. serkei Lorántfiak a. is.) A mai Felső-Ábrány, Margitta m. d. (Lásd Szabolcsmegyében is.)
Ábrányfalva. Bunyitay, i. m. III. 191. A mai Vedres-Ábrány, Székelyhidtól k. (L. Szabolcsmegyében is.)
Ádám. Adam. (1332: Bunyitay. i. m.) Kereki vár tartozéka volt. – Ma puszta, Nagy-Kereki és Pelbárthida közt.
Adony. L. Ér-Adony a.
Adorján. Adrian. Adoryan. (1284: Bunyitay, i. m. III. 182., 1421: Csáky cs. llt. fasc. 118. n. 86.; 1462: Lelesz. 57.) Ma puszta Szalárd m. k.
Aka. Akay. Aka. (1284: Bunyitay, i. m. III. 1433: Diplom. Békés. 57.) Ma puszta Zsákától é.
Akor. Akor. (1421: Fejér. X. 6. 460.) Akor poss. volahalis. (1422: Csáky cs. llt. f. 5. n. 15.) Ma puszta Margitta m. dk.
Alabján. Alabyan in comitatu Zaránd. (1412: Dl. 9941.) Alabien in comitatu Bihar. (1473: Gyulafehérv. prot. 23.) Ma puszta B.-Gyula határában ény., a Fejér-Körös bal oldalán. (A XVI. században megint Zarándhoz tartozott.)
Albis. (Albes.) Albes. Albys. (1474: Kállay cs. llt.) Székelyhidtól ék. esik. Tán a régi Alba-val azonos. (1300: Árpádkori. új okmtát. X. 378., Bunyitay, i. m.)
Álcsi. Alchy. (XIV. sz., Bunyitay, i. m.) Ma puszta, Gyéres m. d.
Almamező. 1435: Bunyitay, i. m. II. 400. – Váradtól d. esik.
Almás. Poss. wolachalis Tothalmas. (1421: Csáky cs. llt. f. 118. n. 86.) Toth Almas és Kozma Almas. (1489: Lelesz. 31.) Ma Almás. Váradtól ék. – L. Krasznamegyében is.
Álmosd. Almus. Almos. (1261-ból id. Bunyilay, i. m.) Almosd. (1479: Dl. 30220.) Ér-Mihályfalvától dny. találjuk.
Alpár. XIV. sz. vége. (Bunyitay, i. m. II. 273.) Váradtól dk. esik.
Al-Solymos. L. Solymos a.
Andacs. Andach. (1463: Dl. 29293.) Ma puszta Szalonta m. é.
Andaháza. Andahaza. (1418: Dl. 10725; 1464: Dl. 16151.) Ma puszta. Berettyó-Ujfalu és Földes közt. Olykor Szabolcshoz is számították (1463: Lelesz. 74. 25.) s hajdan Uj-Andának is nevezték. (Bunyitay, i. m.)
Ant. Anth. (1453: Dl. 14639. és 14719.) Sarkadtól dk. esik.
Apa-bolcsa. L. Bolcs. m.-város a.
Apamolna. Poss. Apamolna. (1433: Nadányi cs. llt.- rendezetlen.) Csak ez egy ízben említik e család birtokai közt. Bizonyára a Nadányiak egyik – 1300 kürűl élt – ősének: Apa ispánnak nevéről nevezték, valamint hihetőleg Apa-bolcsát is, hol (Bolcson) e család szintén régi birtokos volt. – Apamolna azonban inkább csak pusztának vehető, valamint az ugyanekkor fölmerűlő: poss. Thokfelde is. Előbbi 1479-ben kétségtelenűl praedium. (Opamolna. Dipl. Békés 96. l.)
Apátfája. Poss. Apathfaya. (1347: Anjouk. okmt. V. 46.) A mai debreczeni nagy erdő egy része (Sámson felé) Apafája néven őrzi emlékét.
Apáti. a) Apaty. 1354-ben tűnik föl egy ily nevű helység Székelyhid vidékén. (Kár. oklt. I. 225.) Ma puszta (Apáti)-Keresztur m. ész. – b) Egy másik (Apathy, 1421: Csáky cs. llt. f. 118. n. 86.) a mai Keresszeg-Apátinak (Nagy-Váradtól ny.). c) Egy harmadik az Ér-Mihályfalva m. elterűlő mai Apáti pusztának felel meg. (Bunyitay, i. m. II. 274.) – d) Végűl 1319-ben a mai Oláh-Apáti merűl föl (Apathi), Váradtól d. (Bunyitay, i. m. II. 249.)
Ároktelek. Ároktelek. (1347: Anjouk. okmt. V. 50.) Debreczen és Sámson vidékén fekhetett.
Árpád. Árpad. (1397: Csáky cs. llt. f. 19. n. 1., 1424: Fejér. X. 6. 611., 1489: Lelesz. 31.) Szalontától dk. esik.
Ártánd. Arthand. «Rikachi» előnévvel már a XI. sz.-ban említtetik. (Bunyitay, i. m.) Nagy-Váradtól ény. esik.
Asszonyvására. Azzonwasara. (1435: kölcsei Kende cs. llt., 1466: Dl. 26623.) Székelyhidtól ék. esik.
Atyás. Athyas. (1401: Dl. 8679; 1483: Dl. 18814.) Szalontától ény. találjuk. (Ily nevű puszta Szalonta m. d. is van.)
Báboczlika. Baboczlyka. (1441: Dl. 30803.) Szepessel együtt említik.
Bagamér. Bagamer. (1416: Lelesz. metal. Bihar. 8., Bunyitay, i. m. II. 274.) Ér-Mihályfalvától dny. esik.
Bagd. Bagd. (1435: Dl. 12661; 1448: Dl. 14161; 1468: Muz. llt. Nemesi névben.) Ma puszta, Szalontától ny. é.
Bagos. Nugbogus. Kysbogus. (1347: Anjouk okmt. V. 107. l.) Bagus. (1479: Dl. 30220.) Naghbagos. (1480: Kállay cs. llt.) A mai Hajdu-Bagos, a megyc ény. határán.
Bagota. 1476-ban a Hunyadi-birtokok közt (4.) sorolják föl. 1411-ben pedig Debreczen tart, sorában, ekkor a megye kitét. nélkűl. Nánás mellett. (Zsélyi llt.)
Baj. Naghbay. Kysbay. (1435: Dl. 12661; 1438: Kolosmon. prot., 1473: Dl. 17415.) Ma Baj, Nagy-Szalontától d.
Bajon. L. Békésmegyében.
Bakonszeg. Bakunzegh. (1438: Kolosmon. prot., 1470: Dl. 30469.) Berettyó-Ujfalutól dny. találjuk.
Balkány. Balkan poss. (1458: Dl. 15261; 1507: Békésm. oklt. 119. l.) 1458-ban Okánynyal együtt tűnik föl. Bizonyára az innen nem messze – Szeghalom m. – elterűlő mai balkányi puszta értendő. – 1507-ben Békésmegyéhez számítják, a hová jobban be is illik.
Bályok. (Bályog.) Balyok. (1465: Kolosmon. prot.) Balyogh. Baliog. (1520: Dl. 23348.) 1520-ban a vámhelyek közt sorolják föl, mint a Szénásiak birtokát. – Margittától dk. fekszik. a megye határszélén.
Bánháza. (Bánkháza.) Banhaza. (1428: Dl. 11969.) Ma puszta, Szabolcsm. dk. határán. 1329–58-ban mint «Iwankabanhaza» merűl föl; 1375-ben pedig mint Bánkháza. (Dl. 2582; Tört. Tár. 1889. 728.)
Bánk(-egyház). Bank. (1325: Anjouk. okmt. II. 174., 1415: Károlyi oklt. ll. 18.. 1468: Dl. 16768.) Bangh. (1481: Dl. 18525.) Ma puszta. Debreczen m. 1317-ben mint Bánkegyház (Bankighaz) fordul elő. (Bunyitay, i. m.)
Bánlaka. Banlaka. (1458: Dl. 31149.) Dk. esik Élesdtől, a melylyel együtt Sólyomkő várához tartozott.
Barakony. Barakun. (1332–37: Páp. tiz.-l., 1446. 1477: Bunyitay, i. m. II. 274.) Nagy-Váradtól dny. esik.
Báránd. Barand. (Bunyitay, i. m. III. 203. 1.) Püspök-Ladány m. fekszik.
Barát-Püspöki. L. Püspöki város a.
Bárdfalva. Bardfalwa. (1465: Kolosmon. prot.) Ma Bártfalva, Margittától dk.
Barmó. Terra Bormow. (1273: Bunyitay, i. m. II. 250., III. 449.) Régi neve: «Bernold. Bernolt» is. – Ma Barmód puszta, Szalonta m. dny.
Báród. Baroud. (1291: Bunyitay, í. m.) Barod. (1475: Lelesz. prot. parv.) Ma Nagy- és Kis-Báród. Élesdtől dk.
Baromlak. Baromlak. (1461: Dl. 26618.) A mai Szilágymegye határán fekvő Széplak helységtől – a melylyel egyszerre említik – kissé dny. esik.
Bátor. Bathor. (1462: Dl. 26619. 28262; 1485 körűl: Dl. 36422.) Toldi-birtok. A mai Fekete-Bátor, Szalontától dk.
Battyán. (Bottyán.) Boithyan. (1366: Dl. 322.) Battyan. (1399: Dl. 328.) Ma Bottyán, Váradtól ék.
Bedecs. Bedech. (1356: Dl. 28071.) Tán Begéssel azonos?
Bedehalma. L. Hunyadiak: 1476. 16. helys. – Inkább csak pusztának vehető.
Begés. Beghes. (1271. 1374: Bunyitay, i. m. II. 275.) Begcs. (1477: Dl. 26635.) Ma puszta, Zsadány és Atyás közt.
Bekény. Beuken. (1457: Lelesz. 22.) Keresszeg táján fekhetett.
Bél. Bely. (1332–1335: Bunyitay, i. m. III. 451.) Belényestől délnyugotra esik.
Bélmező. Belmezeu (XIII. sz.: Bunyitay, i. m. II. 268.) Sejter és Széplak közt sorolják föl a szintén ismeretlen: Moch-csal együtt.
Bélsok. Beelsok. (1399: Dl. 8483.) Belsok. (1421: Csáky cs. llt. f. 118. n. 86., 1489: Lelesz. 31.) Szalonta vidékén feküdt.
Bél-Zerénd. L. Zerénd a. Zarándmegyében.
Benke(-falva). Benke. Benkefalwa. A XIII. században már fennállt. (Bunyitay, i. m. – V. ö. 1475: Dl. 17638.) Ma (Benke) puszta, Bihartól északra.
Berek-Beszermény. L. Nagy-Beszerutény m.-város a.
Bernold. (Bernolt.) L. Barmó a.
Bertény. Berthein. Berthem. Berthen. (l257. 1284: Árpádk. új okmt. VII. 476., IX. 400., X. 168.) Vámhely volt. – Ma Birtiny, Élesdtől dk.
Besenyő. a) Bessenew. Besenew. (1398: Csáky cs. llt. fasc. 10. n. 20.,
1421: U. o. fasc. 118. n. 86.) Keresszeg várához tartozott. (V. ö. 1459: Dl. 19523.) Ma puszta. Körösszeg m. k. – b) Ezenkívül a szentjogi apátságnak is volt egy ilyen nevű birtoka. (Bunyitay, i. m. II. 328. 344. és III. 360.)
1421: U. o. fasc. 118. n. 86.) Keresszeg várához tartozott. (V. ö. 1459: Dl. 19523.) Ma puszta. Körösszeg m. k. – b) Ezenkívül a szentjogi apátságnak is volt egy ilyen nevű birtoka. (Bunyitay, i. m. II. 328. 344. és III. 360.)
Bezne. (1475: Lelesz. prot. parvum.) Élesdtől dk. esik.
Bibatelek. Bybatelek. (1429: Eszterg. prim. llt. fasc. 3. T. n. 48.) Piski, Peszer sat. helységekkel együtt szerepel.
Bikács. Bikach. (1406. 1477: Bunyitay, i. m. II. 275., 1495: Lelesz. 16.) Ma puszta Káránd m., Belényes és Nagy-Várad közt.
Bodiszlóháza. (Bogyiszlóháza.) Bodyslohaza. Bodyzlohaza. (1458. 1468: Muz, llt.) Bwgyzlohaza. (1475: Lelesz. prot. parv.) A mai Bogyoszló p., Geszt m. k.
Bodóháta. Bodohaza poss. (1415: Károlyi oklt. II. 24. l., 1475: Dl. 17728.) Ma. puszta Mike-Pércs mellett.
Bojt. Bohth: Boyth. (1452: Dl. 26613; 1453: Dl. 29279.) Nagy-Váradtól ény. esik.
Boldogasszonyteleke. Bodogazzontheleke. (1489: Lelesz. 31.) Ma puszta, Komádi m. ény.
Boldogfalva. (Boldogasszonyfalva.) Eleinte: Villa iuxta (de) Brecem. Villa Sanctae Virginis. Torna. (Bunyitay. i. m.) Bodogazonfalwa. (1459: Kállay cs. llt., 1460: Dl. 30040; 1462: Lelesz. elench. statut., 1471: Körmendi llt. Alm. I. lad. I. n. 7.) Bodogfalwa. (1477: Dl. 17907; 1487: Dl. 19234.) Debreczen tőszomszédságában feküdt, helyén ma a boldogfalvai szőllőskertek terűlnek el. 1460-ban Szabolcsmegyéhez számítják.
Bors. Borsa. Burs. Bors. (Bunyitay.) Nagy-Váradtól ény. esik.
Borzlik. Poss. wolachalis Borzlyk. (1421: Csáky cs. llt. fasc. 118. n. 86.) Borzlyk. (1489: Lelesz. 31.) Ma Borzik, Váradtól ék.
Bosold. Bosold puss. (1393: Dl. 7878.) Ma Kis- és Nagy-Bosód puszták Vekerd m., Berettyó-Ujfalutól dny.
Bozsaj. Bosay. (1438: Dl. 27868.) Margittától d. esik.
Bökény. Beken. (1418: Dl. 10711.) Bewkewn. (1483: Dipl. Békés. 102.) Irázzal lehetett szomszédos.
Bölcsi. Bewlchy. (1494: Kolosmon. prot.) Ma puszta Zsadány mellett nyugotra.
Bulcs. Bulch. (1438: Dl. 13152.) Bwlch. (1488: Nagy Imre gyűjt.) Diószeg vidékén fekvő falvakkal együtt említik.
Buzita. Bwzitha. (1461: Lelesz. 72. 28.) Ma puszta Vámos-Pércs m. északkeletre.
Csalános. Chalanus. Ochalanus. (1342: Anjouk. okmt. IV. 226. 257. – V. ö. Bunyitay, i. m. II. 328.) Ma Csanálos. Sz.-Jobb m. dk. – Ezt számították-e 1411-ben (vámjával együtt) Debreczen városhoz, vagy egy másik, ahhoz közelebb eső ily nevű helységet, eldönteni nem tudom. (Zsélyi levéltár.) 1520-ban mint az álmosdi Csirék birtokát. a vámhelyek közt vették föl. (Dl. 23348.)
Császló. Kenéznél (Ér-) írják: vicus versus poss. Chazlo. (1416: Dl. 10470.)
Csatár. Chatar. Thatar. A váradi püspökség birtoka. Már az Árpádok korában fennállt. (Bunyitay, i. m.) Nagy-Váradtól é. fekszik.
Csátfalva. Chethfalwa. (1433: Dl. 30169.) Chathfalva. (1462: Dl. 26619. 28262.) Valószínűleg Fekete-Bátor határába olvadt. (Pesty. Helyn. I. 63.)
Csebe. Chebe. (1425: Csáky cs. llt. fasc. 5. n. 3.) Margitafalva vidékén feküdt.
Cséf. Cheph. (1393: Dl. 7878.) Chewf. (1445: U. o. 36., 1422: Dipl. Békés. 51.) Cheff. (1472: Dl. 17920.) Cheef. (1483: Dipl. Békés. 102.) Ma Csíf néven puszta Füzes-Gyarmattól k.
Cseped. Cheged. (1417: Dl. 10570., 1454: Bunyitay, i. m. III. 453., 1493: Dl. 19954.) Ma Csegöld puszta Szalontától d. – Más «Chegeed» helység merűl föl 1418-ban nemesi névben, mint a mai Iráz p. határosa. (Dipl. Békés. 47.) Zsadány m. ennek is őrzi emlékét egy Csegöd nevű puszta.
Csehi. Chehi. (1415: Fejér. X. 5. 569.) Váradtól d. esik.
Cséke. Cheke. (1399: Dl. 322.) A mai Magyar-Cséke, Váradtól délkeletre.
Csekehida. Chekehyda. Chekelhida. (1433: Dipl. Békés 57., 1438: Kolosmon. prot., 1520: Dl. 23348.) Vámhely volt. – Ma puszta Zsáka mellett nyugot-délre.
Cselik. Chelyk. (1485 körűl: Dl. 36422.) Mint a Toldi cs. birtokát, több ízben említik ez oklevélben.
Csépán. Chepani poss. (1458: Dl. 15261.) Nagy-Rábé, Zsadány, Balkány, Okány sat. helységekkel együtt tűnik föl. Bizonyára a Füzes-Gyarmat és Darvas melletti Cséfán pusztát kell értenünk.
Csetfalva. L. Csátfalva a.
Csir-Ősi. L. Ősi a.
Csohaj. (Csokaly.) Choay. (Bunyitay, i. m.) Chokal. (1488: Nagy Imre Gyűjt.) Szent-Jobb m. találjuk. (L. albesi Zólyomiak a. is.)
Csokmó. Chokmo. (1416: Fejér. X. 5. 737., 1454: Lelesz. elench. statnt.) L. Terebes a.
Csolt. Cholch. (1351: Anjouk. okmt. V. 424. l.) Cholth. (1415: Dl. 10337.) Petlend határlárásakor említtetik a Keresszeg és Csolt közt vezető «nagy ut».
Csökmö. L. Békésmegyében.
Csősztelek. Cheustelek poss. (1351:Anjouk. okmt. V. 424. l.) Chewzthelek. (1415: Dl. 10337.) A mai Körösszeg és Komádi vidékén fekhetett.
Csőtelek. (Csételek.) Chcythelwk. (1327–1469: Dl. 28896.) Chewthelek. (1438: Dl. 27868.) Ma Csételek, Margittától d.
Czéczke. Chechke. (1341: Anjonk. okmt., IV. 79. l. – V. ö. Bunyitay, i. m.) Vásáros hely volt, Mező-Telegdtől dk. esik.
Czégény. Cegen. – 1411-ben Debreczcn város tartozéka. Ugy látszik később is. (Zsélyi llt. – L. Hunyadiak: 1471. 1.) A pápai tized-lajstromban a szabolcsi főesperességben: Chegen: 327., Cheghan: 344., Cheken: 360. l. – Hadház táján fekhetett.
Dalom. Dalum. (1344: Bunyitay, i. m. II. 251. III. 453.) Fekete-Tót és Talpas közt feküdt, a megye dny. határán.
Dancsháza. Donchhaza. (1384: Dl. 29196.) Danchhaza. (1479: Dl. 26640.) Berettyó-Ujfalutól ny. esik.
Darvas. Daruas. (1396: Fejér. X. 2. 349.) Daruuas. (1421: Csáky cs. llt. fasc. 118. n. 86.) Berettyó-Ujfalutól dny. találjuk.
Deda. Deda. (1425: Csáky cs. llt. f. 5. n. 3., 1489: Lelesz. 31.) Margittától dk. találjuk.
Derecske. Derechke villa. (1324: Anjouk. okmt. II. 172., 1411: Zsélyi llt.) Vámhely volt. Debreczentől – a melynek sorsában osztozott – délre fekszik.
Derzs-Bolcsa. L. Bolcs m.-város a.
Diószeg. Gyozegh. (1338: Zichy okmt. I. 531.) Diozegh. (1393: Magy. Tört. Tár. IX. 125., 1467: Lelesz. elench. statut. , 1469: Lelesz. 18.) Az albisi Zólyomiak bírták 1393-tól kezdve, s ez idő óta Székelyhid mellett háttérbe szorúlt. (Bunyitay, i. m.) 1520-ban, mint már az Ártándiak birtokát, a vámhelyek közt sorolják föl. (Dl. 23348.)
Dizsér. Dyseer. (1421: Fejér. X. 6. 460.) Dyser poss. volahalis. (1422: Csáky cs. llt. f. 5. n. 15.) Margittától k. esik.
Doborka. Poss. wolachalis Doborka. (1421: Csáky cs. llt. f. 118. n. 86.) Adorján várához tartozott.
Dobraczénháza. Dobrachenhaza. (1360: Dl. 322.) Ma Dubricsony, Mező-Telegdtől dk.
Dorogfalva. L. Félegyház a.
Ebes. Ebes. (1332–7: Páp. tiz.-l. 344. 360.) Ebes poss. (1411: Muz. llt., 1482: Dl. 18648.) Ma puszta Debreczen és Szoboszló közt. A pápai tizedlajstrom a szabolcsi főesperességhez számítja, miből következik, hogy Szabolcsmegyéhez is tartozhatott.
Egyed. Egyedmonustora. Egyed. Egegh. Igged. (Bunyitay, i. m., Nagy Imre gyűjt., 1438: Dl. 13152.) Apátsággal. A XIII. században már fennállt. – Ma puszta Diószeg m.
Egyházas-Geszt. L. Geszt a.
Egyházas-Harsány L. Harsány a.
Egyházas-Kécz. L. Kécz a.
Egyházas-Kereki. L. Kereki a.
Egyházas-Nyésta. L. Nyésta a.
Egyházas-Ősi. L. Ősi a.
Egyházas- és Egyházatlan-Pércs. L. Pércs a.
Egyházas-Szakál. L. Szakál a.
Eker-kerek. Ekerkerek. (1466: Akad. kézir.) Ugrával és Homrokkal együtt említik.
Élesd. Elesd. (1458: Dl. 31149.) Sólyomkő várához tartozott. Nagy-Váradtól keletre fekszik. – Hajdan a Körös partján terűlt el. (Bunyitay, i. m.)
Ér-Adony. Eeradon. (1408: Károlyi oklt. I. 551., 1415: M.-szig. lyc. gyűjt.) Odon. (1411. 1414: Károlyi oklt. I. 578., II. 1–10.) Mihályfalvától d. esik. (L. Szabolcsmegyében is, Adonymonostora a.)
Erdegháza. L. Szabolcsmegyében.
Erdő-Gyarak. L. Gyarak a.
Érpály. Erpal poss. (1418: Dl. 10726; 1484: Dl. 18965.) A mai Berettyó-Újfaluval együtt emlegetik, a hol ma Herpály puszta őrzi emlékét.
Esz. Eez. (1399: Dl. 8483.) Wyez. Ouez. (1421: Csáky cs. llt. fasc. 118. n. 86.) Eez. (1489: Lelesz. 31.) Ma puszta Komáditól ény.
Eszenytelek. Zentelek. (1435: Bunyitay, i. m. II. 281.) Ezenthelek. (II. Ulászló kora: U. o.) Ma Szent-Elek, Váradtól dk.
Esztár. L. Sztár a.
Falkamár. Falkamar. (1354: Károlyi oklt. I. 225. l.) Ér-Olaszival határos volt.
Fancsal. L. Keresztes a.
Fancsika. Több ily nevű helysége volt hajdan e megyének. 1429-ben és 1489-ben (Fanchik. Eszterg. prim. llt. sec. fasc. 3. T, n. 48., Fanczyka. Dl. 19523.) Szakál és Nyék közt fordúl elő egyik, mely bizonyára a mai Zsadány melletti fancsikai pusztának felel meg. – Egy másik (1347: Anjouk. okmt. V. 46., 1352: U. o. 552.) ma puszta Debreczen mellett. – A harmadik (a mai Ér-Fancsika, Margittától dny.) 1454-ben mint puszta tűnik elénk, Királyival és Terebessel együtt. (Lelesz. elench. statut.)
Farnas. Fornus. Fernus. (Bunyitay, i. m.) Farnas. (1475: Lelesz. prot. parvum.) Szalárd m. keletre fekszik.
Fegyvernek. a) Feguernek. Feghwernek. – Adorján vár tartozéka volt már az Árpádok korában. (Bunyitay, i. h., 1421: Csáky cs. llt. fasc. 118. n. 86.) Szalárdtól nyd. esik. – b) Feguernek. (A megye kitét. nélk. 1411: Zsélyi llt.) Ma puszta Debreczen mellett nyugatra. Tán Biharba (és nem Szabolcsba) tartozott.
Fegyvernek-Peterd. L. Peterd a.
Fejértó. Feyrthow poss. (1479: Dl. 30220.) Ma puszta, dny. Vértestől, a melylyel együtt az álmosdi Csirék bírták.
Félegyháza. a) Poss. Feleghaz penes fluvium Berekyo. (1421: Csáky cs. llt. fasc. 118. n. 86.) Feleghaz. (1437: Dl. 13104; 1438: Dl. 13152.) A XIII. sz.-ban Dorogfalva, Nagy-Dorog-Félegyház a neve. (Bunyitay, i. m.) Nagy-Váradtól é. esik. – b) Egy másik ily nevű falu Keresszeg vár tart. közt merűl föl, 1421-ben: poss. Feleghaz prope … (poss.) Kermesd. (Csáky cs. llt. f. 118. n. 86., 1489: Lelesz. 31.) Ma Körmösd maga is csak puszta. – c) Egy harmadik pedig 1425-ben Margitafalva vidékén. (Csáky cs. llt. f. 5. n. 3.) Mind a három (legalább részben) a Csákyaké volt.
Fel-Kér. Lásd: Kér a.
Fel-Pályi. L. Pályi a.
Fel-Solymos. L. Solymos a.
Fel-Venter. L. Venter a.
Felső-Szakál. L. Szakál a.
Fenes. Fenes. (1422: Bunyitay, i. m. II. 232.) Belényestől dny. esik.
Féregyháza. Fyreghaza. (1418: Dipl. Békés. 47.) Csökmő vidékén fekhetett.
Fergeság. Fergesaagh. (1489: Lelesz. 31.) Sejter vidékén említik.
Fevenyes. L. Hunyadiak: 1476. 22.
Fild. Fyld. (1419: Dl. 10773.) Kenéz (Szakál m.) felével együtt a Gyakháziaké és Petlendieké.
Földes. L. Szabolcsmegyében.
Fugyi. Fwgy. (1448: Vécsey cs. llt. f 2. n. 102.) Fudy. (1416: Dl. 10470.) Fwgh. (1452: Dl. 26612.) Vámját 1403-ban az albesi Zólyomiak kapták. – Nagy-Várad m. k. találjuk.
Füzelő. Phyzelew. (Nemesi névben. 1431: Dl. 12361.)
Gáborján. (Géberjén, Gábriel.) Geberyen. (1451: Dl. 14467.) Gabriel. (1469: Kállay cs. llt.) Gaboryan. (1460: Dl. 30040; 1463: Kállay cs. llt., 1476: Dl. 17907; 1484: Dl. 19003.) Vámhely volt, Szent-Mihály árkangyal tiszteletére szentelt apátságának nyoma 1405-ben szakad meg. (Bunyitay, i. m. II. 369.) 1460-ban Szabolcsmegyéhez számítják. Berettyó-Ujfalutól ék. esik.
Gálhida. L. Sálhida a.
Gálos-Petri. L. Petri a.
Gatály. L. Békésmegyében.
Genyéte. Genethe. (1425: Csáky cs. llt. f. 5. n. 3.) Zenthmarton aliter Genyete. (1489: Dl. 31.) Csáki-birtok volt. – Margittától ék. esik.
Genyő. Genyev. (1466: Dl. 322.) Mező-Telegd vidékén fekhetett.
Geszt. Gezth. (1401: Nagy Imre gyűjt., 1458: Muz. llt.) Eghazasgezth. Kysgezth. (1475: Lelesz. prot. parv.) Naggezth. (1485 körűl: Dl. 36422.) Nagy-Szalonta m. ény. fekszik.
Görbed. Gwrbed. (1430: Nadányi cs. llt. – rendezetlen.) Gerbed. (1450: Dl. 14440; 1475: Lelesz. prot. parv.) Ma Görbed helység és puszta, Nagy-Szalontától k.
Guszár. Gwzar. (1439: Dl. 10008. 26605.) Ma puszta, Berettyó-Ujfalu m. k.
Gyakháza. Gyakhaza. (Nemesi névben. 1393: Dl. 7866; 1402: Nadányi cs. llt. rendezetl., 1419: Dl. 10773; 1431: Dl. 12361.) Biharban feküdt?
Gyán. Gyan. – Mint ma, hajdan is három ily nevű helység volt e megyében: Köte-, Mező- és Vizes-Gyán, Nagy-Szalontától dny., ény. és észak felé. (Bunyitay, i. m. – Mezewgyan-ra nézve l. 1450: Dl. 14440; 1468: Muz. lltár, 1479: Dl. 26640. – V. ö. Dl. 12375.)
Gyanta. Bunyitaynál. – Gyantha. (Kir. ember nevében. 1430: Nadányi cs. llt. – rendezetlen.) Ma Magyar- és Oláh-Gyanta, Belényestől ény.
Gyante. Gyanthe. (1460 körűl: Muz. lltár, 1462: Dl. 26619. 23262.) Toldi-birtok. Ma puszta (Kis- és Nagy-Gyante) Mező-Gyán m. ny.
Gyapju. Japyw. (1399: Dl. 322.) Gyapyw. (1418: Dl. 10708.) Az innen (Szalonta felől) Váradra vezető országutról (publica via), mely ma is megvan, szintén megemlékezik ez oklevél. Vámszedő hely is volt 1463-ban és 1520-ban. (Bunyitay, i. m. és Dl. 23348.)
Gyapoly. Gyapol. (1404: Dl. 8964; 1474: Dl. 17510.) Ma puszta, Félegyháza és Nyüved m.
Gyarak. Kysgyarak. (1429: Eszterg. prim. llt. sec: fasc. 3. T. n. 48.) Erdewgyarak. (1428: Dl. 29239.) Naghgyarak. (1481: Dl. 18502.) Ma Erdő- Gyarak és Mező-Gyarak puszta Szalontától d.
Gyarán. Gyaran. (1417: Ujhelyi cs. llt., 1477: Dl. 29306.) Gyéres és Vizes-Gyán közt feküdt. (Bunyitay, i. m.)
Gyarman-ülése. Gyarman Ilese. (1472: Dl. 17320.) Nagy-Rábé, Füzes-Gyarmat és Zsáka közt fekhetett.
Gyéres. Gyeres. (1477: Dl. 10008.) Bunyitay szerint a XIII. században Györklakának hívták. – Ma Gyéres vagy Gyíres, Nagy-Váradtól ny.
Győr. 1435: Bunyitay, i, m. II. 400. Ma puszta, Zsadány és S-Keresztur közt.
Györgytelke. Poss. Gyorgteluky inter duas poss. Abraham et Kenez. (1327: Dl. 28896.) A Mihályfalva szomszédságában fekvő mai Ábrány és Kenéz közt kereshetjük.
Györklaka. L. Gyéres a.
Györös. Gurs. (1323 körűl: Nadányi cs. llt. rendezetl.) Geures. Gurus. (1332–7: Bunyitay, i. m. III. 457.) Gywreus. (1402: Nadányi cs. llt. rendezetl.) Gewres. (1430: U. o.) Gywrus. (1433: U. o.) Gyeres. (1479: U. o, fasc. 11.) A Fekete-Körös mentén (melyet: Fekethekeres alakban az 1479. évi oklevél is említ), Széplak és Fekete-Bátor közt találjuk.
Gyülvész. Gylwez pred. (1446: Csáky cs. llt. f. 3. n. 9.) Gywlwez. poss. (1481: Dl. 18502.) 1392-ben Ragálddal együtt említik. (Lelesz elench. statut.)
Haláp. Halap. (1411: Zsélyi llt., 1484: Dl. 19003.) Ma puszta, Debreczen m. k.
Harang. L. Békésmegyében.
Haraps-ülés. Harapsyles. (1471: Dl. 322.) Szaránddal és Kidekkel együtt említik.
Harkány. Harkan. (1332–7: Páp. tiz.-l. 88., Bunyitay, i. m. III. 465.) Barmó vidéken fekhetett.
Háromág-Hortobágy. L. Hunyadiak: 1476. 24. – Inkább csak pusztának tekinthető.
Harsány. Harsan. Eghazasharsan. (1234–1336: Bunyitay, i. m. II. 367., III. 276.) A XIV. sz. végén már Kis- és Nagy-Harsány. – Nagy-Váradtól dny. találjuk.
Hasznos. Haznos. (1449–54: Lelesz. met. Bihar. 1. 2. 3., 1492: Nagy Imre gyűjt.) Szent-Jobb, Köbölkut és Szent-Miklós határjárásakor említik.
Hat. Hath. (1448: Dl. 14161; 1475: Lelesz. prot. parvum.) Ma ily nevű pusztát találunk Komádi m. ny.
Hemeháza. Hemehaza. (1438: Eszterg. prim. llt. sec. fasc. 3. T. n. 51.) Pánttal és Marczelházával együtt szerepel.
Henczhida. Henchida. (1405: Károlyi oklt. I. 528.) Henchyda. (1480: Muz. llt.) Henczhyda. (1507: Dl. 21755; 1520: Dl. 23348.) Vámhely volt. (1520.) Berettyó-Ujfalutól k. é. esik.
Herpa. Herpa. (1396: M.-szig. lyc. gyűjt., 1460 körűl: Muz. llt.) Ma puszta, Sarkad-Keresztur m. é.
Hetven(-egyháza). 1476-ban a Hunyadi-birtokok (11.) közt fordúl elő. Azonos lehet az 1411-ben Debreczen tartozékai közt titkolódzó «Hethzen»- nel. (Zsélyi llt.)
Hévjó. Hewyo. Heyo. (Páp. tiz.-l.) Ma Hájó, Nagy-Váradtól dk.
Hidas(-telek). A páp. tizedlajstrom említi. (V. ö. Bunyitay, i. m.) A mai Hollód, vagy Hidastelek, Belényestől ény.
Hidköz-Szőllős. L. Szőllős a.
Hodos. Hudus. Chodos. Biharmegyében hajdan négy Hodos volt, kettő Belényes vidékén, egy Várad fölött, egy Szalárd m. a Berettyó-parton. Utóbbit Jakó-Hodosnak nevezték s már a XIII: sz.-ban fennállt. (Bunyitay, i. m. – Utóbbira nézve l. Csáky cs. llt. f. 3. n. 10.)
Homrok. Homrok. (1421: Csáky cs. llt. fasc. 118. n. 86., 1489: Lelesz. 31.) Ma Oláh-Homorog, Szalonta m. k. é. – Ezenkívül Bereg-Böszörménytől dny., a Sebes-Körös jobb partján is állt egy ily nevű helység (Homrok), mely a mai Magyar-Homrognak felel meg. (Bunyitay, i. m. – 1411: Perényi llt., 1466: Akad. kézir., 1482: Dl. 29011.) A Csáki családnak ebben is volt része (mint a föntebbiben), 1449 óta, a mikor azonban e birtok még «habitatoribus deserta et destituta.» (Csáky cs. llt. f. 16. n. 10. és Csáky cs. kassai llt. fasc. 320. n. 9.) 1414: Csáky cs. llt. fasc. 10. n. 12.)
Horó. Horo poss. (1421: Vécsey cs. llt, fasc. 2. n. 162., 1417-ben puszta. (Haz. oklt. 368.) Székelyhid vidékén fekhetett.
Hort(-egyház). L. Szabolcsmegyében.
Hosszú-aszó. Huzuoso. Husoso. (Páp. tiz. l.) Huzyuozow. (1349: Anjouk. okmt. V. 289.) Nagy-Szalontától k. esik.
Hosszú-Pályi. L. Pályi a.
Iklód. a) Iklod. (1435: Dl. 12661.) Ma puszta, Geszt m. ny.-é. – b) Ikold. Iklod. (XIV. sz., 1495: Bunyitay, i. m. II. 276.) Szintén puszta, Várad m. dny. A váradi káptalané.
Ilye. Villa Helye. (Azaz: Eliae., Páp. tiz.-l., Bunyitay, i. m. III. 465.) Ilye. (1435: Dl. 12661.) Szalontától dny. esik.
Illyeháza. (Illyefalva.) Bunyitay, i. m. III. 465. – Cséke vidékén feküdt.
Iráz. L. Békésmegyében.
Irögd. L. Ürögd a.
Ivánd. Iwand. (1396: Fejér. X. 349.) Iuand. (1489: Lelesz. 31.) Szalontától é. találjuk.
Ivánka-Bánháza. L. Bánháza a.
Ivánkafalva. (Ivánkaháza.) L. Jankafalva a.
Izsáka. (IzsóIaka.) L. Zsáka a.
Jankafalva. (Jankaháza.) Iwankahaza. (1393: Lelesz. elench. statut.) Jankahaza. (1408: Károlyi oklt. I. 551.) Jankafalwa. (1438: Dl. 13152.) Iwankafalwa. (1486: Dl. 19118.) Diószeg m. fekszik. – A XIII. században mint «Ivanka. Johankahaza» fordúl elő. (Bunyitay, i. m.)
Jánosd. Jovanosd. Janusd sat. (Páp. tiz.-l., 1355: Dl. 26561; 1475: Lelesz. prot. parv.) A mai Jánosda, Nagy-Szalontától ék.
Jánosfalva. Janosfalwa. (1422: Bunyitay, i. m. II. 252.) Belényes m. ny. találjuk.
Jenő. a) Jeneu. Jenev. (Páp. tiz. l.) Jenew et Kis-Jenew. (1360: Dl. 322.) Ma csak Kis-Jenő, Mező-Telegd m. ny. é. – b) Egy másik ily nevű helység is volt hajdan e megyében: Kysyenew. (1476: Dl. 17849; 1483: Dl. 18886.) Ez alatt a mai aradmegyei Kis-Jenő értendő Nadab m. a melynek határosaként tűnik föl. Mint a váradi kápt. birtokát sorozták Biharba.
Jófamező. Jofameze. (1264. és 1294: Dl. 322.) Sonkolyossal és Berténynyel volt határos.)
Kágya. Kiskagya. (1444: Dl. 8964.) Kagya. (1438: Dl. 13152.) Ma Kis- és Nagy-Kágya, Diószeg m, ék.
Kajontelke. L. Hunyadiak: 1476. 14.
Kakat. Kakath. (1416: Dl. 29299; 1476: Dl. 17817.) Ma Kokad, Diószegtől kissé ény.
Kakucs. Kakuch. (1343. 1436: Bunyitay, i. m.) Élesdtől dk. esik. – Ily nevű falu Várad tőszomszédságában is állt. (XIV. sz. vége: Bunyitay, i. m. II. 277.)
Kalácsa. (Kalocsa.) (1344. 1386: Bunyitay, i. m. II. 253.) Szalontától dk. találjuk. 1515-ben a váraskeszi Lépes-ek birtokában: «Kalocha» alakban Zarándmegyében tűnik föl. (Dl. 30270.)
Kalota. Kalotha. (1475: Lelesz. prot. parv.) Élesdtől d. esik.
Kardó. Cardo. Kordu sat. (Páp. tiz. l., 1475: Dl. 17638.) Nagy-Váradtól d. esik.
Károly. Karol. (1396: Fejér. X. 2. 349., 1421: Csáky cs. llt. f. 118. n. 86.,1489: Lelesz. 31.) Karul. (1410: Csáky cs. llt. fasc. 3. n. 2.) Szeghalom, Darvas, Füzes-Gyarmat vidékén merűl föl, (1554 évi adólajstromban: «Karoly») s megfelel a Szeghalomtól ny. eső mai Kis-Károly pusztának. 1520-ban a biharmegyei vámhelyek közt sorolják föl. (Dl. 23348. – Különben már 1410-ben is vámhely.) Ugy látszik, a XV. sz.-ban is e megyéhez számították.
Kassad. Kassad. (1350: Anjouk. okmt. V. 384. l.) Vasaddal együtt szerepel.
Kazatelek. L. Kazafalva a.
Kazafalva. Kazafalwa. (1490: Dl. 30329.) Ma (Kaza) határrész Kis-Marja m. ék. Bizonyára ezt kell értenünk a Bunyitaynál (i. m. III. 278.) előforduló Kaszatelek a. is. (L. Kismarjaiak.)
Kecset. Kewcheth. (1476: Dl. 26634.) Kecheth. (1489: Dl. 19523.) Szántóval együtt fordúl elő. Ettől d. Gyéres vidékén feküdt. (Bunyitay, i. m.)
Kecskehát. Poss. wolachalis Kechkehath. (1421: Csáky cs. llt. fasc.
118. n. 86.) Kechkehath. (1489: Lelesz. 31.) Siter és Almás táján feküdt.
118. n. 86.) Kechkehath. (1489: Lelesz. 31.) Siter és Almás táján feküdt.
Kécz. Gecz. (1406: Csáky cs. llt. f. 3. n. 1.) Keech poss. ungaricalis. (1421: Fejér. X. 6. 460.) Margitától é. esik. 1475-ben nemesi előnévből: «Eghazaskeech» nevű falut is olvashatunk ki. (Lelesz. prot. parv.)
Kékesegyháza. L. Hunyadiak: 1476. 20.
Kékös. a) XIV. sz., 1406. 1477. Bunyitay, i. m. II. 278. Pap-Tamási táján fekhetett. A váradi kápt. birtoka. – b) Egy másik ily nevű (Wozfolua al. nom. Keykus in Kyruskwz) falu is volt még (1319.) e megyében, mely 1451-ben mint: «poss. Kekes et pred. Vzhaza» merűl föl. (Bunyitay, i. m. II. 278., Dl. 29271.)
Kemény. Nagkemyn. (Nemesi névben.) Kemyn. (1466: Akad. kézir.) Kyskemen. (1475: Lelesz. prot. parv.) Ugrával és Homrokkal együtt említik. (L. Mártontelke a. is.)
Keménvára. (Reménvára?) Rememwara. Renwar. (1433. 1434: Dl. 12553.) Bajjal együtt szerepel. Széll Farkas Keme-nek ismeri, s nem is lehetetlen, hogy az R helyett K olvasandó s tán a Baj és Ant közt fekvő mai Keményfok p., őrzi emlékét. (Turul. 1889. 1.)
Kencse. Kynche. (1338: Károlyi oklt. I. 130.) Ér-Tarcsával és Mihályfalvával volt határos. Valószínűleg azonos az 1489-ben föltűnő Kencse faluval. (Századok. 1888. 747.)
Kenéz. a) Kenys. (1393: Dl. 7866; 1417: Dl. 10570.) Kenes. (1421: Csáky cs. llt. fasc. 118. n. 86.) Komádi, Esz. Szakál sat. helységek szomszédja volt. E tájon találjuk ma a kenézi pusztát. – b) Egy másik ily nevű helység, a mai Ér-Kenéz (Mihályfalva m. ény.) szintén előfórdúl már a XIII. században is. (Bunyitay, i. m. – 1416: Dl. 10470.)
Kengyel(-szeg). Kengel poss. (1418: Dl. 10725.) Kengyel poss. (1425: Dl. 11728.) Berettyó-Ujfalu – és a Berettyó – mellett feküdt. Néha Kengyelszegnek is nevezik. (1484: Dl. 18965.)
Kér. Ker. Keer. Felker. Felkeer. (Bunyitay, i. m. II. 278.) Ma Nagy- és Kis-Kér (később a középkorban is), Nagy-Váradtól dk.
Kerekegyház. Kerekeghaz super fluvium Berekyo. (1487: Dl. 26648.) Ma puszta, Diószegtől ny.
Kereki. Eghazaskereky. (XIII. sz.: Bunyitay, i. m. III. 245.) Poss. Kereky et Kereky., Poss. Eghazaskereky et Kereky. (1482: kölcsei Kende cs. llt.) Ma csak Kis-Kereki, Székelyhid m. é. Ugy látszik e helységet a XV. században Nagy- és Kis-Kerekinek nevezték, mert szomszédosai közt 1461-ben Nagykerekiek (Ujhelyiek – Véden, – Olasziak, Köbölkutiak mellett) is említtetnek, a kiknél a mai Nagy-Kerekire (Váradtól ény.) nem gondulhatunk. – Utóbbi helység (Kereky) pl. 1470-ben és 1520-ban merűl föl. Vámszedő hely is volt. (L. Ártándiak a. – V. ö. 1520: Dl. 23348.)
Keres. Keres poss. populosa. (1409: Fejér. X. 4. 761) Homrok (Oláh-) helységgel együtt kapják a Csákiak.
Keresztes. Keresthws. (1396: Csáky cs. llt. fasc. 10. n. 20.) A mai Mező-Keresztes. Bunyitay szerint (i. m. III. 249. l.) eredeti neve Fancsal volt. Vámját 1396-ban Keresszeg várához számították.
Keresztur. Hajdan 3 ily nevű faluja volt e megyének. Egyik Sarkad m. é. (ma is megvan), a másik Margitától ny. (Apáti-Keresztur), a harmadik Gáborján m. (Bunyitay, i. m. III.)
Kermesd. Kermesd. (1421: Csáky cs. llt, f. 118. n. 86., 1489: Lelesz. 31.) Ma Körmösd p. Bereg-Böszörmény m. ny.
Kernye. Kernye. (1458: Dl. 15261.) Csépán helységgel együtt tűnik föl.
Keseháza. (Késháza.) Kesehaza. (XIV. sz. vége: Bunyitay, i. m. II. 279.) Ma Kisháza, Tenkétől dk.
Keserű. Keserew. (1435: Károlyi oklt. II. 163., 1486: Eszterg. prim. llt. sec. fasc. 3. T. n. 69.) A mai Ér-Keserű, Mihályfalvától d.
Keszi. Kezy poss. (1422: Muz, llt., 1453: Dl. 29279.) Vásárival együtt szerepel. A mai Répás-Keszi puszta (Nagy-Szalonta m.), melyet különben 1468-ban, 1473-ban és 1481-ben «Repeskezy. Repaskezy» – alakban is emlegetnek. (Dl. 16768. 18525; 1473: Kolosmon. prot. «Extraxit» fol. 173.)
Kete-Gyán. L. Gyán helység és a Kethe cs. a.
Kete-Tartsa. L. Tarcsa helys. a.
Kidek. Kydek. (1471: Dl. 322.) Ma Kigyik, Váradtól dk.
Királyi. L. Terebes a.
Kis-Bagos. L. Bagos a.
Kis-Baj. L. Baj a.
Kisfalu. 1440: Lelesz. 10. – (Mike-)Pércs és Köteles helységekkel együtt szerepel.
Kis-Geszt. L. Geszt a.
Kis-Gyarak. L. Gyarak a.
Kis-Harsány. L. Harsány a.
Kis-Jenő. L. Jenő a.
Kis-Kágya. L. Kágya a.
Kis-Kemény. L. Kemény a.
Kis-Kér. L. Kér a.
Kis-Mária. (Kis-Marja.) L. Mária a.
Kis-Pázmán. L. Békésmegyében, Pázmán a.
Kis-Pércs. L. Pércs a.
Kis-Radvány. L. Radvány a.
Kis-Szántó. L. Szántó a.
Kis-Szintye. Kyssynthe. (1467: Dl. 16571.) Mint a váradi püspök birtoka tartozott Biharmegyéhez. Különben Zarándmegye terűletén feküdt a szintén Biharba számított Kis-Jenő m. k.
Kis-Szőllős. L. Szőllős a.
Kis-Tóti. L. Tóti a.
Kis-Ugra. L. Ugra a.
Kis-Zamlén. L. Zamlén a.
Kocsuba. XV. sz. végén: Bunyitay, i. m. I. 330. – Tenkélől dk. esik.
Kohány. Kohan. (1489: Lelesz. 31.) Margitától dk. találjuk.
Kóly. Kol. (1415: Lelesz. metal. Bihar 9.) Cool. (1488: Nagy Iván, i. m.) Diószeg m. k. fekszik.
Kolt. Kolch. Kolth. (1303: Bunyitay, i. m. III. 495.) Kolth. (1468: Muz. llt., nemesi névben.) Ma puszta Okány és Komádi közt.
Komádi. (Komád.) Komadi. Komady. (1421: Csáky cs. llt. fasc. 118. n. 86.) Komad. (1472: Dl. 17320., 1489: Dl. 19520.) Nagy-Szalontától ény. esik.
Konyár. Konyar. (1479: Dl. 30230.) Dercskétől dk. találjuk.
Kórógy. Gorogh. (1476: Dl. 26634.) Korogh. (1478: Dl. 30474.) Ma puszta, Zsáka és Berettyó-Szent-Márton közt.
Kovácsi. Két ily nevű helység volt hajdan e megyében. Egyik Koachy, Kowaczy, Kowachy pl. 1349-ben, 1433-ban. 1447-ben és 1479-ben fordúl elő s a Torda és Berettyó-Ujfalu közti mai Puszta-Kovácsinak felel meg. (1349: Muz. llt., 1433. 1447: Nadányi cs. levéltára – jelenleg e pusztán – rendezetl., 1479: Dl. 26640.) A másikat Hegyköz-Kovácsi néven (Váradtól é.) ma is megtaláljuk. (Bunyitay, i. m., 1349: Anjouk. okmt. V. 289.)
Kozma-Almás. L. Almás a.
Kozmafalva. Poss. wolachalis Kozmafoluua. (1421: Csáky cs. llt. fasc. 118. n. 86.) Cozmafalwa. Kozmafalwa. (1438: Dl. 13152; 1478: Dl. 29307.) Ma puszta Diószeg m. d.
Köbölkut. Kebelkuth. (1449: Lelesz. met. Bihar. 1. 2. 3.) Kebelkewth. (1492: Nagy Imre gyűjt.) Székelyhidtól dk. esik.
Kőrév. Kewrew. Kwrewe. (1438: Dl. 27868; 1461: Dl. 26618; 1475: Kolosmon. prot.,1482: Dl. 27943.) Széplak és Baromlak társaságában emlegetik.
Körmösd. 1231. és 1489. (Bnnyitay, i. m.) Ma puszta, Bászörménytól ny.
Körtvélyes. L. Szatmármegyében: Körtvélyes(-telek) a.
Köte-Gyán. (Kete-Gyán.) L. Gyán helység és a Kethe cs. a.
Köteles. Kwtles. Kuteles. (1335: Károlyi oklt. I. 112., 1347: Anjouk. okmt. V. 107.) Szent-György vértanu tiszteletére emelt templomát már 1347-ben említik. Ma puszta Szovát m., Hajdnmegyében. Hajdan itt vonúlt a szabolcs-bihari határ Mocs-Hegyes-Ebes-Szovát falvak mentén. A XIV. században inkább Szabolcshoz, a XV-ikben Biharhoz számították. (Ketheles. 1468: Dl. 16768; 1481: Dl. 18525; 1492: Lelesz. elench. statnt.) Kewtheles. (1473: Kolosmon. prot. «Extrasit.» fol. 73.)
Kővág. Poss. wolachalis Kewagh. (1421: Csáky cs. llt. fasc. 118. n. 86.) Kewaagh. (1489: Lelesz. 3l.) Váradtól ék. találjuk.
Kövesd. Kuesd. (1283: Fejér. VII. 2. 100.) Kwesd. (1360: Dl. 322.) Kewesd. (1409: Dl. 9578; 1475: Lelesz. prot. parv.) Élesdtől ény. esik.
Közepes. Kezepes. (1418: Dl. 27868; 1466: Dl. 26622.) Micskétől dk. találjuk.
Kusztoszfalva. L. Szőllős a.
Kutfő. Kuthfeu. (1338: Zichy okmt. I. 531.) Kólylyal volt határos. (1415: Lelesz. metal. Bihar 9., 1483: Nagy Imre gyűjt.)
Kűgy. (Küd.) Kyd. (1421: Csáky cs. llt. fasc. 118. n. 86.) Kywd. (1448: Dl. 14161.) Nyüveddel együtt tűnik fül. Ma puszta utóbbi m.
Külsö-Harang. L. Harang a. Békésmegyében.
Lapos. Lapus. (1475: Lelesz. prot. parvum.) Ma puszta Okány m. d., a megye ny. határszélén.
Latabár. Lathabar. A XIII. században már fennállt. Ma puszta a Csatárról Szalárdra vivő úton. (Bunyitay, i. m.)
Láz. Laaz. (Bunyitay, i. m.) Ma Vámos-Láz, Szent-Jobbtól ék.
Legság. Legsag. (1466: Dl. 26622.) Sólyomkő tartozékai sorában említik.
Les. Les. 1382: Dl. 6920; 1489: Dl. 19520.) Nagy-Váradtól dny. esik.
Léta. Naghletha. (1452: Dl. 14588.) Letha. (1476: Dl. 17817.) Az 1520. évi biharmegyei vám-összeiráskor «Letha» is a vámhelyek közt szerepel. (Dl. 23348.) A mai Nagy-Léta, a megye északi vidékén.
Lok. (Lak.) Lwk. Look. (1360: Dl. 322.) Lak. (1366: Dl. 322.) Lok. (1409: Dl. 9578.) Élesdtől kd. esik.
Lugos. (Lugas.) Magyarlugas. (1458: Dl. 31149.) Ma Alsó- és Felső-Lugos, Élesd m., a melylyel együtt Sólyomkő várához tartozott. Ugy látszik a másik helységet hajdan Oláh-Lugosnak nevezték.
Lüki. Lykeu. (1321: Perényi cs. llt.) Lyky. (1421: Fejér. X. 6. 460.) Lyky poss. volahalis. (1422: Csáky cs. llt. f. 5. n. 15.) Margitta mellett k. találjuk.
Macs. Moch. (1487: Dl. 19234. – L. Szabolcsmegyében.)
Mácsa. Macha poss. (1418: Dl. 10708.) Ma puszta Less mellett, a melylyel együtt említik.
Madarász. Madaraz. (1482: Dl. 10008. 29011.) Most egy ily nevű helységet és pusztát találunk Szalonta m. é. 1458-ban kétségtelenűl erről emlékeznek. (Muz. llt.)
Magyar-Lugos. L. Lugos a.
Malomsziget. (Malomszeg.) 1349-ben és 1360-ban a Nadányiakkal kapcsolatban előfordúl: poss. Molunzegh; 1447-ben pedig: predium Malomzygeth. – E két birtok azonos lehet s tán az 1483 évben fölmerűlő Apamolnával ugyanegy. (Nadányi cs. llt. – rendezetl.) Bunyitay szerint Várad közelében feküdt a XIV. sz. végén egy Malomszeg nevű helység. (I. m. II. 280.)
Marczelháza. Marchelhaza. (1412: Dl. 9880.) Marcelhaza. (1458: Muz. llt.) A mai Marcziháza, Szalontától é.
Margita(-falva). Margita. (1352: Tört. Tár. 1889. 542.) Margita. (1363: Szendrei gyűjt.) Margythafalwa. (1422: Csáky cs. llt. fasc. 5. n. 15., 1425: U. o. n. 3.) 1520-ban a vámhelyek közt sorolják föl. (Dl. 23348.) A mai Margitta vagy Margita, a megyc ék. sarkában.
Mária. (Marja) A XIII. sz.-ban Ó- és Uj-Mária. Ó-Máriának a későbbi Kis-Marja látszik megfelelni. – Nagh Maria. Kys Maria. (1490: Dl. 30329.) Ma Kis-Marja helység és Nagy-Marja p. Váradtól ény.
Mária-Magdalena. Mariamagdalena. (1354: Károlyi oklt. I. 224.) Maria magdalena pred. (1446: Csáky cs. llt. f. 3. n. 9.) Ma puszta (Magdolna) Szent-Jobb m. é.
Markus. Villa Markus. Villa Marcusii. (Bunyitay, i. m. II. 327.) Csak a a XIII. században említik. (Szent-Joggal együtt.)
Marótlaka. Marouthlaka. (1354: Károlyi oklt. I. 224 l.) Olaszi és Mária-Magdolna helységekkel együtt tűnik föl.
Mártontelke. Poss. Mortunteleke yue alio nomine Bolkemene uocatur. (1320: Zichy okmt. I. 181.) Marthonthelke (1433: Dipl. Békés. 57.) Az 1554. évi adólajstromban Baj és Ant közt áll.
Mátéháza. Matheyhaza. (1475: Lelesz. prot. parvum.) Biharmegyei nemes előnevéből olvassuk ki.
Megyer. Megyer. (1464: Dl. 15968.) Szent-János m. sorolják föl. Nagy-Váradtól é. felé esett.
Meggyes. a) Meggyes. (1489: Lelesz. 31.) Árpáddal együtt a Csákiaké volt. – b) Egy másik ily nevű falu Várad közelében is állt. (XIV. sz. végén Bunyitay, i. m. II. 280.)
Meggyes-egyháza. L. Hunyadiak: 1476. 9.
Méhes. XIV. sz. végén: Bunyitay, i. m. II. 279. – Ma puszta Nagy- Váradtól d., Pósa m.
Méhész. (Méhes?) Mehes. (1421: Csáky cs. llt. fasc. 118. n. 86.) Mehez. (1489: Lelesz. 31.) Bereg-Böszörmény vidékén merűl föl. Az 1554. évi adólajstrom Boldogasszonytelke m. sorolja föl «Mehes» alakban.
Méhkerék. Mehkerek. (1475: Lelesz. prot. parv.) Nagy-Szalonta és Sarkad közt találjuk.
Mezőfalva. Poss. hungaricalis Mezewfoluua. (1421: Csáky cs. llt. f. 118. n. 86.) Mezewfalwa. (1489: Lelesz. 31.) Ma puszta Bihar és Jakó-Hodos közt.
Mező-Gyán. Lásd: Gyán a.
Mező-Panasz. L. Panasz a.
Mező-Pankota. L. Pankota a.
Mező-Peterd. L. Peterd a.
Mező-Tarcsa. L. Tarcsa a.
Mikola(-telke). Mikola. (1417: Lelesz. elench. statut.) Mykolatheleke. (1417: Nagy Imre gyűjt.) Székelyhíd közelében fekhetett.
Mindszent. a) Mendzenth. (1449–54: Lelesz. met. Bihar. 1. 2. 3.) Ma puszta Szent-Jobb m., a melynek határjárásakor említik. – b) Várad m. nyugatra is feküdt egy ily nevű helység, melynek ma a mindszenti puszta őrzi nevét. (Páp. tiz.-l. – V. ö. Bunyitay, i. m.)
Miske. 1387: Bunyitay, i. m. II. 279. – Várad és Szent-János közt állt.
Mocs. L. Bélmező a.
Mogy. Mogh. (1438: Dl. 27868.) Széplak és Közepes vidékén feküdt.
Molnos-Ábrány. L. Ábrány a.
Molnos-Petri. L. Petri a.
Monostor. L. Szabolcsmegyében.
Monostoros-Ábrány. L. Ábrány a.
Monostoros-Pályi. L. Pályi a.
Monostoros-Ugra. L. Ugra a.
Móregyháza. L. Hunyadiak: 1476. 8.
Musta. (Mustó.) Mochtho. (1463: Dl. 29293.) Mustha. (1472: Dl. 17321).) Ma Mustó puszta, Zsákától d.
Nadántelek. Nadanthelek. (1421: Csáky cs. llt. f. 118. n. 86.) Szalárdtól kd. esik.
Nadány. L. Békésmegyében.
Nagy-Bagos. L. Bagos a.
Nagy-Baj. L. Baj a.
Nagy-Dorog-Félegyháza. L. Félegyháza a.
Nagy-Ér. Villa Nogheer. (1338: Zichy okmt. I. 531.) Nagheer. (1488: Nagy Imre gyűjt. – L. albisi Zólyomiak a. is.)
Nagyfalu. Nagyfalw. (1462: Dl. 26619. 28262.) Nagfalw. (1485. körűl: Dl. 36422.) Toldi-birtok. (Oláh-)Szent-Miklós határába olvadt. (Régi Magyar Költők Tára. IV. 347.)
Nagy-Geszt. L. Geszt a.
Nagy-Gyarak. L. Gyarak a.
Nagy-Harsány. L. Harsány a.
Nagy-Kemény. L. Kemény a.
Nagy-Kér. L. Kér a.
Nagy-Kereki. L Kereki a.
Nagy-Léta. L. Léta a.
Nagy-Mária. (Nagy-Marja.) L. Mária a.
(Nagy-Nádfenék.) L. Hunyadiak: 1476. 5. – Inkább csak pusztának vehető.
Nagy-Nyésta. L. Nyésta a.
Nagy-Pázmán. L. Békésmegyében: Pázmán a.
Nagy-Pércs. L. Pércs a.
Nagy-Rábé. L. Rábé a. Békésmegyében.
Nagy-Szántó. L. Szántó a.
Nagy-Szőllős. L. Szőllős a.
Nagy-Tóti. L. Tóti a.
Nagy-Ugra. L. Ugra a.
Nagy-Zamlén. L. Zamlén a.
Négerfalva. Negerfalwa. (1422: Bunyitay, i. m. II. 252.) Belényestől délre esik.
Negyven-Szil. Negvenzyl. (1307: Bunyitay, i. m. II. 274. l.) Diószeg közelében feküdt.
Németi. Nempti. (1410: Tört. Tár. 1889. 738.) Nemiti. (1437: Dl. 13053.) Szent-Jánossal együtt szerepel, mindkét ízben mint a szent-jánosi apátság birtoka.
Nyárszeg. Nyamzegh. (1415: Fejér. X. 5. 569.) Váradtól d. esik.
Nyék. a) Nyek. (1438: Dl. 13152.) Diószeg vidékén feküdt. – b) Nyeek. (1489: Dl. 19523.) Szakál, Besenyő, Kecset sat. helységekkel együtt sorolják föl. (L. Partasiak.)
Nyésta. Nyska. Nizta. (Bunyilay, i. m.) Nognystha. (1409: Dl. 9498.) Eghazasnystha. (1417: Dl. 10570.) Nestha. (1489: Dl. 195201.) Két Nyésta állt fenn hajdan Furta m. Ma is Kis- és Nagy-Nyésta pusztákat ismerünk e tájon.
Nyir-Pályi. L. Pályi a.
Nyüved. Nywegh iuxta Iluv. Berekyo. (1448: Dl. 14161.) Már a XIII. században is fönnállt. (Bunyitay, i. m.) Nagy-Váradtól é. esik.
Ó-Csalános. L. Csalános a.
Ó-Esz. L. Esz a.
Ó-Mária. L. Mária a.
Ó-Tóti. L. Tóti a.
Okány. Okan. (1458: Dl. 15261.) Nagy-Szalontától ény. esik.
Olaszi. Olazy. (1354: Károlyi oklt. I. 225., 1446: Csáky cs. llt. f. 3. n. 9., 1483: Lelesz. 13.) A mai Ér-Olaszi, Székelyhid m.
Oláhtelek. Olahteluk. (1283: Fejér. VII 2. 100.) Olahtelek. (1331: Fejér. X. 3.122., 1409: Dl. 9578.) A mai Puszta-Ujlakkal együtt tűnik föl.
Oltomány. Oltman. Oltohman. Olthaman. (1263: Bunyitay, i. m., 1467: Lelesz. elench. statut., 1491: Kolosmon. prot.) Ma Ottomány, Székelyhidtól északkeletre.
Olyi. Oly. (1478: Dl. 18042.) Ma Puszta Sarkad m. ék.
Orod. Orod. (1438: Kolosmon. prot., 1472: Dl. 17344.) Vámszedő hely s az Izsákaiak és Besenyeiek birtoka volt. – Szeghalom és Darvas közt feküdt.
Oroszi. a) Orozy. (1462: Dl. 26619. 28262; 1485 körűl: Dl. 36422.) Toldi-birtok. Ma puszta Okány és Zsadány közt. – b) Wrusy. (1284–1348: Bunyitay, i. m.) Ma puszta Less és Barakony közt.
Orosztelek. a) Vruzteluk. (Páp. tiz. lajstrom.) Ma puszta Bertény és Rév m. (Bunyitay, i. m.) – b) Egy másik ily nevű falu (Oroztelek, Orozthelek) Keresszeg várához tartozott. (1421: Csáky cs. llt. f. 118. n. 86., 1489: Lelesz. 31.)
Ördög-Szántó. L. Szántó a.
Örvényes. L. Örvénd m.-város a.
Ős, Ösi. Több ily nevű helység volt hajdan e megyében. a) Ews. (1417: Dl. 10570.) Kenéz, Nyésta és Komádi helységekkel együtt rendelik el határjárását. Ma puszta Komáditól é. – b) Ech. (1431: Dl. 12375.) A mai Ősi puszta értendő, Köte-Gyán m. ny. – c) Egy harmadik «Ewsi» Hosszú-Pályi, Konyár, Pocsaj, Álmosd sat. vidékén – mint az álmosdi Csirék birtoka – tűnik föl. (1479: Dl. 30220.) – d) A negyediket, mint a Petlendiek birtokát 1376-ban említik. Ugy látszik ez alatt a Nagy-Várad melletti két Ősi puszta egyike értendő. (Dl. 6368.), melyek közűl különben egyik Egyházas-, (a váradi kápt. birt.) másik Csir-Ősi (Chyr) nevet viselt. – e) Végűl még a Fekete- Körös m. is feküdt egy ily nevű helység, melynek ma Pata-Ősi puszta – Nagy-Szalontától dk. – őrzi nevét. (Bunyitay, i. m.)
Pacz. Poch. (1347. 1352: Anjouk, okmt. V. 107. 552.) Paacz. (1461: Dl. 30849.) A mai Pacz puszta értendő, Debreczen és Mike-Pércs közt.
Palota. Palotha. (1437: Dl. 13058.) Ma Uj-Palota helység és Ó-Palota falu, Várad m. ny.
Pályi. Monostorospaly. Hwzypaly. (1415: Károlyi oklt. II. 18. l.) Hozzopaly. (1479: Dl. 30220.) A mai Monostor- és Hosszu-Pályi helységek, Vértes mellett. Előbbit hajdan Nyir-Pályinak is nevezték. – Fel-Pályi (Fulpaul, Felpali) nevű helység is fordul elő, már a XIII. században. Megfelel a mai Hegyköz-Pályinak. (Bunyitay, i. m.)
Panasz. Panaz. (1236–1458: Muz. llt., 1342: Anjouk. okmt. IV. 232.) Ma ily nevű helység nincs a megyében; hajdan kettő is volt. Egyik Szalonta m. ény. Mező-Panasz, – a másik pedig a Sebes-Körös mellett, Told vidékén. (Bunyitay, i. m.)
Pankota. Pankata. (1396: Fejér. X. 2. 349.) Mezewpankotha. Pankotha. (1418: Dl. 10708., 1482: Lelesz. 31.) A mai pankotai puszta Less és Gyapju vidékén.
Pánt. Panch. (1438: Eszterg. prim. llt. sec. fasc. 3. T. n. 51.) Panth. (1458: Muz. llt.) Ma puszta, Geszt m. k.
Papegyháza. L. Hunyadiak: 1476. 3.
Pata. Pata. Hajdan két ily nevű falu volt a megyében. Az egyiket – Nagy-Szalonta m. k. – Patafajának (Páp. tiz. l.) is nevezték, a másik – északon. (Bunyitay, i. m.) Az utóbbi 1391-ben hetivásár-jogot kap Zsigmond királytól, földesurai a Zólyomiak (Albisiak) kérelmére. Ugyanezt 1397-ben Egyed és Kereki közt sorolják föl a Zólyomi-birtokok sorában. (Vécsey cs. llt. fasc. 1. n. 60. és Nagy Imre gyűjt.)
Patafája. L. Pata a.
Pázmán. L. Békésmegyében.
Pelbárthida. (Privárthida.) Peruarthyda. Eredetileg Vadász (Wodoz) nevet viselt. (1238. 1280. 1297.) Olykor Privárthidának is nevezték. (Bunyitay, i. m.) Privardhida. (1323: Anjouk, okmt. II. 94. 1.) Pelbarthyda. (1438: Perényi cs. llt., Dl. 13152; 1483: Perényi cs. llt.) Vámhely volt. – (V. ö. 1280: Zichy o. I. 45., 1297: Haz. okmt. VII. 258.) Nagy-Váradtól é. fekszik.
Pércs. a) Eghaziathlan Perch. Eghazas Perch. (1347: Anjouk. okmt. V. 107.) Perch. (1415: Károlyi oklt. II. 18. l.) Kysperch. Naghperch. (1435: Muz. llt.) Percz. (1473: Kolosmon. prot. «Extraxit» fol. 173.) Ma Kis-, vagy Mike-Pércs, Debreczen m. délre. – b) Perch cum tributo. (1338: Zichy okmt. I. 531.) Perth. (1397: Nagy Imre gyűjt.) Perch. (1422: Dl. 11193.) Peercz. (1488: Nagy Imre gyűjt.) 1422-ben Szabolcs-, 1397-ben és 1488-ban Biharmegyéhez számítják. Ma Vámos-Pércs, Debreczen m. k. – Vámját 1520-ban a biharmegyei vámösszeíráskor is említik. (Wamosperch. – Dl. 23348.)
Peszere. Pescera villa. (Váradi regestrum, Endlichernél.) Pezere poss. (1429: Eszterg. prim. llt. sec. fasc. 3. T. n. 48., 1485 körűl: Dl. 36422.) Ma puszta, Ugra m. dny.
Petegd. XIV. sz. vége: Bunyitay, i. m. II. 280. – Tenkétől dk. esik.
Peterd, a) Mezewpetherd. Feghuernekpeturd. (1382: Dl. 30725.) Egymással szomszédos helységek voltak. Mezewpeterd. (1485 körűl: Dl. 36422.) Ma csak Mező-Peterdet ismerjük, Berettyó-Ujfalutól dk. – b) Egy másik: Peterd nevű helység Ugra m. a Sebes-Körös partján feküdt, hol ma a peterdi puszta őrzi nevét. (Peturd, Peterd.) Bunyitaynál. – V. ö. 1426: Csáky cs. llt. f. 3. n. 6.)
Péterháza. Vilía Peterhaza. (1365: Dl. 10008.) Ma puszta, Nagy-Szalonta m. nyugatra.
Petlend. Pethlend. (1351: Anjouk. okmt. V. 424. l., 139: Dl. 7866; 1431: Dl. 12361.) Ma puszta, Szakál m.
Petri. (Péteri.) a) Petry. (1438: Dl. 13152.) Kágya vidékén fordúl elő. Itt találjuk ma Mónos-Petri falut, mely 1453-ban e néven (Molnospetri) is előfordúl. (Lelesz. elench. statut.) – b) Másik ily nevű helység (Pethry. Dl. 29011.) Nagy-Mihályfalva mellett tűnik föl pl. 1482-ben. (1338-ban: Peturi. Károlyi oklt. I. 130.) Bizonyára az Ér-Mihályfalva m. a Nyirségen («in Nyr») fekvő mai Gálos-Petri értendő, mely 1471-ben «Galospetri» alakban is fölmerűl, valamint 1342-ben és 1364-ben is, a mikor Szatmármegyéhez számítják. (Zichy okmt. II. 12., IV. 631 , Dl. 322. – V. ö. Bunyitay, i. m.)
Piski. Pyspuky. Pysky. (1332–1426: Bunyitay, i. m., 1429: Eszterg. prim, llt. sec. fasc. 3. T. n. 48.) A mai Piski puszta, Ugra és Harsány közt.
Piskolt. Villa Piskolch. (1329–58: Dl. 2532; 1449. 1454: Lelesz. el. statut., 1469: Lelesz. 3., 1481: Lelesz. 14.) 1454-ben Szatmármegyéhez számítják. Vámszedő hely volt. – Ér-Mihályfalvától ék. esik.
Pocsaj. Pache. (1425: Dl. 29234.) Pochay. (1479: Dl. 30220.) Diószeg mellett dny. találjuk.
Poklostelke. Pokolosteleke. (1403: Vécsey cs. llt. f. 2. n. 102.) Poklostheleke. (1458: Dl. 31149; 1489: Lelesz. prot. II. 41. 1.) 1489-ben vámszedő hely volt. – Micske mellett fekszik, a melylyel együtt Sólyomkő várához tartozott.
Poroszló. L. Hunyadiak: 1476. 21. – Azonos lehet -a szabolcsmegyei Poroszló pusztával.
Pósa. Posa. (I319: Dl. 1967.) Pousa. (1482: Dl. 6920.) Nagy-Váradtól d. esik.
Pósalaka. Pousalaka. (Páp. tiz. l.) M.-Telegd mellett k. találjuk.
Pródegyháza. L. Szabolcsmegyében.
Püspöki. L. a hasonló nevű m.-város a. és Piski helység a.
Rábé. L. Békésmegyében.
Radvány. Roduan. (Fejér. VII. 5. 210. l.) Radvan. (1475: Lelesz. prot. parvum.) Kisradvan. (Nemesi névben. 1483 körűl: Dl. 36422.) Ma Radvány puszta Geszt m.
Ragáld. Ragald poss. (1338: Károlyi oklt. I. 130., 1392: Lelesz. elench. statut.) Ragald pred. (1448: Károlyi oklt. I. 551.) Ragald poss. (1446: Csáky cs. llt. f. 3. n. 9., 1483: Lelesz. 13.) 1408-ban mint pusztát Szatmármegyéhez számítják. – Ér-Adonynyal volt határos.
Remete. Remethe. (1422: Bunyitay, i. m. II. 252.) Belényestől é. esik. – 1520-ban a vámhelyek közt sorolják föl. (Dl. 23348.)
Répás-Keszi. L. Keszi a.
Reszege. Rezege. (1438: Dl. 13152; 1483: Perényi llt.) Wamosrezeke. (1467: Dl. 16576.) Vámhely volt. (1520-ban is: Dl. 23348.) Ma ily nevű pusztát ismerünk Vértes m. d., a melynek táján (1438.) a kérdéses falu föltűnik.
Rév. Rew. (1425: Zsélyi llt., 1435: Turul. 1884. 116., 1458: Dl. 31149.) Dk. találjuk Élesdtől, melylyel együtt Sólyomkő várához tartozott. – 1520-ban a vámhelyek közt sorolják föl. (Rewelew. Rew. Dl. 23348.)
Revid. XIV. sz. 1406. 1477: Bunyitay, i. m. II. 281. – Rojttal és Barakonynyal együtt emlegetik.
Rojt. Ruchd, Rahd sat. (Páp. tiz. l., Bunyitay, i. m. III. 382.) Váradtól dny. esik.
Sál-Septely. L. Septely a.
Salamon. Salamon. (1403: Dl. 9144. – L. Hunyadiak: 1476. 6.)
Sálhida. L. Sárhida a.
Sályi. Sauli. (Páp. tiz. l., Bunyitay, i. m. II. 281.) Nagy-Váradtól d. esik.
Sámson. L. Szabolcsmegyében.
Sáránd. (Sáráng.) Sarangh. (1441: Dl. 30803.) Sarand. (1464: Dl. 16073.) Sarangd. (1485. körűl: Dl. 36422.) Debreczentől d. találjuk.
Sárfő. Sarfew poss. (1438: Dl. 13152.) Ma puszta Diószeg m.
Sárhida. Sarhyda. (1458: Dl. 15261.) Saalhyda. (1507: Dl. 21755.) Régebben Gálhida nevet viselt. (Bunyitay, i. m.) Nagy-Rábéval, Henczidával sat. együtt szerepel.
Sarkad. Sarkad. (1332–7: Páp. tiz.-l. 88., 1453: Dl. 14639. és 14719.) Sarkaad. (1457: Dl. 19236.) A megye dny. sarkában találjuk.
Sárkuta. L. Hunyadiak: 1476. 23.
Sáros. Saros. (1475: Lelesz. prot. parvum. – Biharmegyei nemes előnevében.)
Sárszeg. Bunyitay, i. m. II. 328. – Szent-Jobb m. dk. fekszik.
Sas. Saas. Sas. (Nemesi névben. 1410: Csáky cs. llt. fasc. 3. n. 2., és 1461. Akad. kézir.) Sas poss. (1486: Eszterg. prim. llt. sec. fasc. 3. T, n. 69.) Ma Mező-Sas, Bereg-Böszörmény m. ny. é.
Sejter. Suhtur. Sehtur. A XIII. sz.-ban már fennállt; az adorjáni vár tartozéka volt. (Bunyitay, i. m.) Sehther. (1421: Csáky cs. llt. fasc. 118. n. 86.) Seyther. (1457: Lelesz. 22., 1489: Lelesz. 31.) Ma Síter, Nagy-Váradtól ék.
Sejtervölgy. Seytherwelgh. (1489: Lelesz. 31.) Ma Sítervölgye, Váradtól északkeletre.
Selénd. Selend. (1419: Lelesz. metal. Bihar. 10.) A mai Ér-Selind, Ér-Mihályfalvától d.
Semjén. Symian, Vysemian. (1332: Bunyitay, i. m.) Semyen. (1467: Lelesz. elench. statut. ) 1520-ban a vámhelyek közt sorolják föl. (Dl. 23348.) Ma Ér-Semlyén, Mihályfalva m. dny.
Septely. Salseptel. Septel. (1448: Dl. 14177; 1457: Dl. 15170.) Mező-Keresztes határában Septely nevű domb jelöli helyét. (Bunyitay, i. m.)
Simonegyháza. Symoneghaz. (1411: Zsélyi llt.) L. Hunyadiak: 1476. 10. és 18.
Simon-kereki. Symonkereky. (1469: Lelesz. 18., 1485 körűl: Dl. 36422.) A mai Simonkerék p., Mező-Gyántól dny.
Solymos. Solmus, Solumus. – A páp. tiz. lajstrom két ily nevű helységet ismer, de volt még egy harmadik is a megyében. Kettő (Alsolmos, Felsolmos. 1422: Bunyitay, i. m. II. 252.) Belényestól északra feküdt, a hol ma Solymos helységet találjuk; a harmadik pedig Marcziháza m., hol ma egy puszta jelöli helyét. (Bunyitay, i. m.)
Sólyomkő. Solyomkew. (1458: Dl. 31149.) A hasonló nevű várhoz tartozott.
Som. Som. (1319: Fejér. VIII. 2. 210., Dl. 1967.) Pósával és Somogygyal járt együtt. (L. panaszi Pázmánok a.)
Somogy. Somogy. (1382: Dl. 6920; 1418: Dl. 10708.) Lessel volt határos. – Ma puszta, ettől ény.
Somos. Somos. (Nemesi előnévben. 1475: Lelesz. prot. parv.)
Sonkolyos. a) Sunkulus. (1294: Dl. 322.) Mező-Telegdtől dk. esik. b) Sonkolos. (1422: Bunyitay, i. m. II. 252.) Belényes m. ny. találjuk.
Süldő. L. Hunyadiak: 1476. 13. – 1411-ben is föltűnik, Bagota m. (L. ott.)
Süvegd. Suuegd. (1353: Dl. 30119.) Syvegd. (1357: Bunyitay, i. m.) Ma puszta Szalárd m. dny.
Szabolcs. Zabowch. Zabolch. (1257: Árp. új okmt. VII. 474. l.) Mező-Telegd m, ny. találjuk.
Szakadát (puszta). Pred. Zakadath intra metas poss. Zabolch. (1466: Dl. 322.) Ma helység Szabolcs m.
Szakál. Hajdan Felső- és Egyházas-Szakál. (Bunyitay, i. m.) Zakal. (1393: Dl. 7866; 1429: Eszterg. prim. llt. fasc. 3. T. n. 48., 1485 körűl: Dl. 36422.) Nagy-Váradtól nyd. esik.
Száldobágy. Zaldobag. (1465: Kolosmon. prot.) Bályokkal együtt fordúl elő, a mely mellett ma is megvan.
Szalók-Sámson. L. Sámson a. Szabolcsmegyében.
Szalonta. Zalantha. (Páp. tiz. lajstrom.) Zalontha. (1462: Dl. 26619. 28262; 1485. körűl: Dl. 36422.) A mai Nagy-Szalonta. Hajdan csak falucska volt. Földesurai: a Toldiak.
Szánozi. Zanchy. (1458: Dl. 31149.) A mai Sánczi puszta Micske m., a melylyel együtt Sólyomkő várához tartozott.
Szántó. Zantho. (1465: Dl. 80879.) Kiszantho. Nagyzantho. (1489: Dl. 19523.) Ma is Kis- és Nagy-Szántó, Bihar mellett ny. Utóbbit hajdan Ördög nevű birtokosáról Ördög-Szántónak is nevezték. (Bunyitay, i. m.)
Szaránd. Zarand. (1482: Dl. 29011.) Nagy-Váradtól dk. esik.
Szeben. Zybyn a parte ville Zantow. (1335: Dl. 2910.) Zeben poss. (1351: Anjouk. okmt. V. 480.) Ma puszta Bihar és Szántó mellett. (V. ö. Bunyitay, i. m. II. 403.)
Szeghalom. L. Békésmegyében.
Szék. L. Marka helység a. Krasznamegyében.
Szekcsőd. Zekched. (1418: Dl. 10711.) A mai Szöcsköd p. Csökmőtől keletre.
Székelytelek. (Széktelek.) Zekhthelek. Zekeltelek. (1415: Fejér. X. 5. 569.) Váradtól d. esik.
Széltarló. Zeltario. (1451: Dl. 29273; 1465: Kolosmon. prot.) Ma Széltalló, Margittától dk. (L. Ábrány a. is. – V. ö. vámjára nézve 1520: Dl. 23348.)
Szemte. Zemthe. Zempcze. (1453: Dl. 14639. és 1719.) Sarkaddal és Anttal együtt merűl föl.
Szent-András. a) Villa S.-Andree. S.-Andreas. (1311: Kállay cs. llt.) Várad m. nyugatra fekszik. – b) Más helység lehetett az, melyet pl. 1433-ban Nagy- és Kis-Baj s Martontelke társaságában említenek. (Dl. 12553.)
Szent-Benedek. Villa S.-Benedicti. (Páp. tiz. l.)
Szent-Demeter. Zenthdemeter. (1406–1425: Dl. 9169; 1418: Dl. 9169.) Berettyó-Ujfalu vidékén tűnik föl. – L. Hunyadiak (1476: 2.) a. is.
Szent-Dienes. Poss. Zenddyenes. Zendyenez. (1349. 1360: Muz. llt.)
Poss. Zenthdyenes. (1433: Nadányi cs. llt. rendezetl.) Zenthdyenes praedium. (1470: Dl. 26627.) Zenthdienes poss. (1477: Dl. 28316.) Ma puszta, B.-Szent-Márton m.
Poss. Zenthdyenes. (1433: Nadányi cs. llt. rendezetl.) Zenthdyenes praedium. (1470: Dl. 26627.) Zenthdienes poss. (1477: Dl. 28316.) Ma puszta, B.-Szent-Márton m.
Szent-Elek. L. Eszenytelek a.
Szent-Imre. Villa Sancti Emerici. (1332–7: Páp. tiz. l.) Szalárd mellett ék. találjuk.
Szent-Iván. Zenthyuuan. (1421: Csáky cs. llt. f. 118. n. 86.) Apáti és Besenyő közt Keresszeg vár tart. sorában sorolják föl. (Csupán ez egy ízben.) A Cséfa melletti (d.) mai szent-iváni pusztának felel meg.
Szent-János. (Szent-Ivános.) Zenthyvanus. (1411: Bunyitay, i. m. II. 382.) Zenth Janos. (1445: Dl. 13871.) Zenth Janus. (1485 körűl: Dl. 36422.) A megye olykor itt tartá gyűléseit. 1485 körűl és 1520-ban határozottan «locus sedis iudiciariae»-nak nevezik. – Apátság is állt itt Ker. Sz.-János tiszteletére. – Nagy-Váradtól ény. esik. (V. ö. 1520: Dl. 23348.)
Szent-Jog. Zenthyvgh. Zenth Jog. (1449–54: Lelesz. metal. Bihar. 1., 2., 3., 1469: Ujhelyi cs. llt., Bunyitay, i. m. II. 317.) Szűz-Máriáról nevezett s Sz.-István király jobbjának tiszteletére Szent-László királytól szentelt benczés apátsággal, mely 1486-ig hiteles hely is volt s 1490-ben a pálosok birtokába jutott. – 1475-ben várszerűleg meg volt erősítve. (Castellnm seu fortalicium consequenterque domus abbatialis dicte Zenthjogh.) Ma Szent-Jobb, Székelyhidtól dk.
Szent-Katalina-asszonyfalva. Zenthkatarena Azzonfalua. (1396: Fejér. X. 2. 349:. Bunyitay, i. m. III, 371.) Zenthkatherinaazonfolwa. (1421: Csáky cs. llt. f. 118. n. 86.) Keresszeg városba olvadt.
Szent-Király. Zenthkpral. (1433: Dipl. Békés 57.) Tán a Komáditól ény. eső mai szent-királyi pusztának felel meg.
Szent-Kozma(-Demjén). Zenthkozmadamyan. (1425: Dl. 11728.) Zenthcosma. (1464: Dl. 16151.) Zenthkozmademyen. Zenthkozma. (1487: Dl. 28336.) Ma puszta, Berettyó-Ujfalu és Tépe közt.
Szent-Lázár. Zenthlazar. (1458: Dl. 31149.) Sólyomkő várához tartozott. Micske m. megtaláljuk ma is. – Vámja 1465-ben a Bályokiaké.
Szent-Lőrincz. Zenthlewryncz. (1433: Dipl. Békés. 57.) Szent-Királylyal együtt említik.
Szent-Márton. a) Zenthmarthon. (1470: Dl. 30469.) Vámszedő hely volt. A mai Berettyó-Szent-Márton, Berettyó-Ujfalu m. – b) Ily nevű helységet (ma Pecze-Szent-Márton) Várad alatt is találunk, mely a pápai tized-lajstromban fordul elő. (Bunyitay, i. m.) – c) L. Genyéte a. is.
Szent-Mihály. Scentmihal. (XIV. század: Bunyitay, i. m.) Megyes, Kakucs, Ősi és Iklód szomszédságában feküdt.
Szent-Miklós. a) 1449–54: Lelesz. met. Bihar. 1., 2., 3. – A mai Ér-Szent-Miklós, Szent-Jobb m., a melylyel együtt járják meg határát. – b) Bunyitay szerint Derecske m. is állt hajdan ily nevű helység. (III. 312.) – Ezeken kívűl még két ily nevű helység volt a megyében. – c) Egyik a mai Oláh-Szent-Miklósnak (1462: Dl. 26619; 1485 körűl: Dl. 36422. Toldi-birtok.) Nagy-Váradtól dny., – d) a másik a mai Belényes-Szent-Miklósnak – Belényestől ny. – felel meg. Utóbbi mellett állt (tán a XV. sz.-ban is) a pálosoknak Szent-Miklósról nevezett kolostoruk. (Bunyitay, i. m. II. 480.)
Szent-Péter-szege. Monasterium Gabrielis cum ecclesiis ad ipsum … pertinentibus, scilicet cum ecclesia … Sancti Petri que vulgariter Scentpeturzegy vocatur. (1285: Zichy okmt. I. 63.) Zenthpeterzege iuxta fluvium Berekyo. (1450: Dl. 14342; 1460: Dl. 30044; 1463: Kállay cs. llt., 1478: Dl. 17893.) 1460-ban Szabolcsmegyéhez számítják. Gáborján és Berettyó-Ujfalu m. találjuk.
Szepes. Scepes. (1411: Muz. llt., 1461: Dl. 30849. A megye kitétele nélkül.) Inkább Bihar- (mint Szabolcs-) megyéhez számítható. – Ma puszta Debreczen m. d.
Széplak. Sceplak. (1327–1469: Dl. 28896.) Zeplak. (1461: Dl. 26618.) A Szilágymegye határán fekvő Széplak helység értendő.
Szerep. L. Békésmegyében.
Sziget. Zigeth. (Fekvése előttem ismeretlen. – L. Kecsetiek a.)
Szigeti. Zigeti. (Páp. tiz.-l. – V. ö. Bunyitay, i. m. III. 471.) Tenkétől dk. feküdt.
Szil. Zyl. (1475: Lelesz. prot. parv.) Ma csak egy ily nevű (Szill) puszta van a megyében, Nagy-Szalonta m. dny.
Szodos. Zudus. (XIII. sz. Bunyitay, i. m. II. 288.) Váncsod és Mária közt sorolják föl.
Szomajom. Zomayon. (1470: Dl. 30469; 1520: Dl. 23848.) Vámszedő hely volt. – Ma puszta Berettyó-Szent-Márton határában, melylyel együtt tűnik föl.
Szovát. Zohad. Zoad. (A szabolcsi főesperességben. 1332–7: Páp. tiz.-l. 344. 360.) Zuwath. Zowad. (1365–68: Dl. 30122. A megye kitét. nélkűl. 1472: Századuk. 1887. 8 füz. 82., Határozottan Biharmegyében: 1460: Tört. Tár. 1890. 110. l., 1494: Lelesz. 8., 1495: Lelesz. 40.) Olykor tán Szabolcsba is számították. Ma Hajdumegyében, Debrcczentől dny. találjuk.
Szőllős. Hidköz-, Nagy- és Kis-Szőllős. (XIV. sz. Bunyitay, i. m. II. 256.) Ma Szollős, Nagy-Váradtól dk. – Kis-Szőllőst a XV. sz.-ban már Kusztoszfalvának nevezik a váradi őrkanonokról (custos), melynek birtoka volt. (Bunyitay, i. m. III. 427.)
Szőrmező. (?) Syrmeze. (1465: Kolosmon. prot.) Sarmezw. (1484: Lelesz. 1.) Zyrmezev. (1490: Lelesz. elench. statut.) Zevrmezev. (1487: Dl. 24987.) Zermezev. (1488: Dl. 19404.) Bályokkal és Almással együtt sorolják föl. 1465-ben, 1484-ben, 1487-ben, 1488-ban Krasznarnegyéhez számítják.
Sztár. Eztar. (1412: Dl. 9900.) Zthar. (1464: Dl. 15968.) Vámszedő hely volt. – A mai Esztár, Kis-Marja m. ény.
Szuosa. Zucha. (1411: Zsélyi llt.) Debreczen tartozéka. Czégény m. sorolják föl.
Szucsák. Zwchak. (1475: Lelesz. prot. parv.) Kalotával és Kövesddel együtt szerepel.
Szunyog(d). Zunyogd. (1421: Fejér. X. 6. 460.) Zunyogd poss. volahalis. (1422: Csáky cs. llt. fasc. 5. n. 15.) Zwnyogh. (1489: Lelesz. 31.) Ma Szunyogd, Margitától kd.
Tamási. Thomasi. (XIV. sz. Bunyitaynál.) Három ily nevű helység volt hajdan a megyében. Egyik – ma puszta – Harsány és Keresszeg m. feküdt, s a Csákiak (Thamasy. 1396: Csáky cs. llt. fasc. 118. n. 20.) és a várad-előhegyi prépostság birt. volt. – Másik a mai Pap-Tamási, Szalárdhoz közel dny. (A váradi káptalané volt. Bnnyitay, i. m. II. 282., Fejér. X. 5. 569.) – A harmadikat Sámson, Oltomány és Albis helységekkel együth mint az albisi Zólyomiak birtokát említik. (Lelesz. elench. statut.)
Tancskereke. Thanchkereke. (1438: Kolosmon. prot.) Izsáka m. feküdt.
Tarcsa. a) Tarcha iuxta fluvium Eer. (1338: Károlyi oklt. I. 128. l.) Tarcha. (1435: U. o. II. 163. l.) A mai Ér-Tarcsa, Mihályfalva m. 1443-ban Szatmármegyéhez számítják. (Dl. 9144.) – b) Poss. Kethetharcha in comitatu Byhoriensi in vicinitate possessionis Mezewtharcha. Előbbi a gyáni Kethe, utóbbi a Mezőtarcsai vagy Tarcsai család birtoka. (1407: Zichy okmt. V. 515.) A mai Sziltarcsa nevű puszta őrzi e falvak emlékét, Köte-Gyán és Nagy-Szalonta közt.
Tárkány. Tharkan. (1422: Bunyitay, i. m. II. 252.) Belényes m. d. találjuk.
Téglás. Lásd Szabolcsmegyében. Bizonyára tévesen (vagy csak ideiglen) számítják Biharmegyéhez 1487-ben. (Dl. 19234.)
Telegd. Thelegd. (1294. 1366. 1406. 1503: Dl. 322., Bunyitay, i. m. II. 456.) A mai Mező-Telegd, Váradtól k. Földesurai: a Telegdiek, kiknek ósei itt 1335-ben ferenczrendi kolostort alapítottak, mely túlélte a XV. századot is. Vámhely is volt s 1503-ban oppidum.
Telek. Thelek. (1462: Dl. 26619. 28262.) Mint Toldi birtokot Nagyfalu és Szent-Miklós közt sorolják föl.
Telki. Teleki. (Páp. tiz.-lajstrom.) Thelky. (1366: Dl. 322.) Mező-Telegdtől dk. esik.
Tenke. Temke. (1355: Dl. 10008.) Tenke. (1355: Dl. 26561.) Nagy-Szalontától k. találjuk.
Tépe. Thepa. (1311: Zichy okmt. I. 133.) Thepe. (1464: Dl. 16151.) Berettyó-Ujfalutól é. esik.
Terebes. Therebes és Kyraly együtt fordulnak elő. (1450: Lelesz. 62. 37., 1454: Lelesz. elench. statut.. 1475: Ujhelyi cs. llt.) 1485-ben hasonlóképen (Csokmóval együtt), mint Biharból Közép-Szolnokba áthelyezett falvak. Mind a három (Csokmó mint teljesen elhagyott) előfordúl az 1473 körűli közép-szolnokmegyei adólajstromban is. Terebes és Királyi Biharmegyében ma is egymás m. feküsznek, Margittától d. (Lásd Zoárdfiak a.)
Terje. Therye. (1466: Dl. 26622.) Micske m. d, fekszik.
Tinold. Thynold. (1466: Dl. 26622.) Élesd m. dk. találjuk.
Tiszai-pál-háza. Thyzaypalhaza. (1488: Nagy Imre gyűjt. – L. albisi Zólyomiak.)
Tobol. Tobul. (1314: Zichy okmt. I. 148.) Thobol. (1421: Csáky cs. llt. f. 118. n. 86., 1487: Dl. 19261.) Ugra és Homrok vidékén fekhetett. 1421-ben Keresszeg várához tartozott.
Tokfölde. L. Apamolna a.
Told. Thold. (1462: Dl. 26619. 28262.) Ma Puszta-Told helység és Kis-Told p. Berettyó-Ujfalutól dk.
Torda. Thorda. (1452: Dl. 26613.) Berettyó-Ujfalutól k. esik.
Torna. L. Boldogfalva a.
Tót-Almás. L. Almás a.
Tótfalu. a) Bunyitay szerint (III. 328.) valószínűleg a mai Nagy- és Kis-Tótfalu – Nagy-Váradtól ék. – fordúl elő a pápai tized-lajstromban. (Thot.) – b) Mihályfalva m. is volt egy ily nevű (Thotfalw) helység (1439: Dl. 29469.) – c) A harmadik Thothfalw. Gáborján m. feküdt. Utóbbit 1460-ban Szabolcsmegyéhez számítják. (1366–1445: Dl. 9105; 1450: Dl. 30040; 1463: Kállay cs. llt., 1471: Körmendi llt. Alm. I. lad. 1. n. 7.)
Tóti. a) Thothy. (1458: Dl. 31149.) Sólyomkő várához tartozott, Micske m. fekszik. – b) Ily nevű helység ezenkívül Komádi mellett kettő is volt hajdan; 1421-ben: Wythothy, Othotby, – 1489-ben pedig: Kystothy, Naghthothy néven. Ezek emlékét a mai Kis- és Nagy-Tóti puszta őrzi. (Csáky cs. llt. fasc. 118. n. 86. és 1489: Lelesz. 31. – V. ő. 1322-höz Anjouk. okmt. II. 25.)
Tóttelek. Villa Tothteluk. (1329–58: Dl. 2532.) Körtvélyes és Paskolt szomszédja volt. Ezenkivül Bunyitay szerint még két ily nevű helység állt hajdan a megyében. Egyik Bereg-Böszörmény táján (V. ö. 1465: Dl. 1967.); a másik e néven Csatár és Siter közt ma is megvan.
Tölgykerek(e). Tulgykerekel. (1396: Fejér. X. 2. 349.) Thelgkerek. (1459: Lelesz. 31.) Bereg-Böszörménynyel együtt sorolják föl.
Tőzegegyháza. L. Hunyadiak: 1476. 19.
Tulka. Tulka. (1397: Szendrei gyűjt.) Twlka. (1458: Muz. llt.) Szalonla m. k. találjuk.
Tulogd. 'I'uluhd. (1338: Zichy okmt. 1. 532.) Tulogd. (1419: Lelesz. metal. Bihar. 10.) Thwlogd. (1488: Nagy Imre gyűjt.) Székelyhid és Selénd közt feküdt. (L. Zólyomiak a.)
Tur-Sámson. L. Sámson a. Szabolcsmegyében és albesi Zólyomiak a. is Biharmegyében.
Udvar. Uduori. Odvary. (Váradi reg. Endlichernél., 1322: Bunyitay, i. m. II. 426.) Püspök-Ladánytól dk. esik.
Ugra. Ugra. (1332–7: Páp. tiz. l.) Részeit – hol hajdan kolostor emelkedett – még a XVI. sz. elején is Monostoros-Ugrának nevezték. (Bunyitay, i. m. II. 424.) 1494-ben: Nagh Wgra. Monosthoroswgra. Kyswgra. (Kolosmon. prot.) Nagy-Váradtól dny találjuk.
Ugtelek. Wgthelek. (1475: Lelesz. prot. parvum.) Örvénddel és Telegddel volt határos.
Uj-Anda. L. Andaháza a.
Uj-Mária. L. Mária a.
Uj-Esz. L. Esz a.
Ujfalu. a) Wyfalw. (1425: Dl. 11728.) A mai Berettyó-Ujfalu értendő a megye ny. é. részében. – b) Ily nevű helység – a Csákiak birtoka – Jakó-Hodos m. is állt hajdan. (1421: Csáky cs. llt. fasc. 118. n. 86., 1489: Lelesz. 31.)
Ujlak. Több ily nevű helysége volt hajdan e megyének. a) Vylaka. (1283: Fejér. VII. 2. 100., 1449: Dl. 9578.) A mai Puszta-Ujlak, Mező-Telegd és Örvénd m., mely utóbbi hozzá tartozott. – b) Wylak. (1382: Dl. 80725.) Mező-Peterddel határos volt. Ma puszta Berettyó-Ujfalu m. – c) Vylok. (Páp. tiz.-l. és Bunyitay, i. m.) A mai Belényes-Ujlak, Belényestől ny. – d) Wylok. (1347: Anjouk. okmt. V. 46.) Haláppal, Debreczennel sat. volt határos – e) Végűl a mai Hegyköz-Ujlak, a váradi kápt. birtoka, szintén fölmerűl már a XIV. sz. végén. (Bunyitay. i. m. II. 282.)
Uj-Semjén. L. Semjén a.
Uj-Tóti. L. Tóti a.
Urkuta. L. Hunyadiak: 1476. 17.
Uzfalva. (Uzháza.) L. Kékös helység a.
Ürögd. Irugd. (1273. és Páp. tiz. l.) Három ily nevű helység volt hajdan a megyében. Egyik Ugra m. feküdt; a másik kettő ma is megvan Nagy-Váradtól dél felé: Nagy- és Kis-Ürögd néven. (Bunyitay, i. m.)
Vadász. L. Pelbárthida néven.
Vajda. Woywoda. (Bunyitay, i. m.) Wayda. (1475: Dl. 17638.) A XIII. sz. végén már fönnállt. – Diószegtől d. esik.
Vámos-Reszege. L. Reszege a.
Váncsod. Joanchod. Wanchud. Jankud. (Bunyitay, i. m.) Wanchod. (1382: Dl. 30725; 1454: Dl. 26614.) Berettyó-Ujfalu mellett k. találjuk.
Várvize. Warvyzy. (1327–1469: Dl. 28896.) Varvyze. (1438: Dl. 27868.) Ma Várviz. Margitától dk.
Vasad. L. Szatmármegyében.
Vasánd. Vasand. (Páp. tiz. l.) Nagy-Szalontától kel. é. esik.
Vásárhely. a) Wasarhel. (1455: Lelesz. 66. 22.) A XIV. század elején keletkezett pálos klastrommal, Sz.-Jeromos tiszteletére. (Bunyitay, i. m. II. 468.) A mai Fugyi-Vásárhely, Várad mellett kel. – b) 1421-ben Keresszeg vár tart. közt sorolnak föl egy ily nevű helységet. (Csáky cs. levéltára, f. 118. n. 86.)
Vásári. Wasary. (1422: Muz. llt., 1453: Dl. 29279; 1454: Lelesz. 65. 58.) Wasar. (1473: Kolosmon. prot. «Extraxit.» fol. 173.) Bunyitay szerint «egykor» Nagy- és Kis-Vásári. – Ma puszta N.-Szalonta m. ny.
Vátyon. Vatyon. (1396: Marm.-szig. lyc. gyűjt.) Vathyon. (1463: Dl. 29293. Kir. ember nevében.) Wathyon. (1485 körűl: Dl. 36422. Határos nemes nevében.) Ma puszta Geszt mellett ény.
Véd. Ved. (1435: Károlyi oklt. II. 164.) Ved. Wed. (1453. 1473: Ujhelyi cs. llt.) Ma puszta Székelyhid m. ék.
Vekerd. Vened. Verneld. Herneld. (XIII. és XIV. sz. Bunyitaynál.) Berettyó-Ujfalutól dny. esik.
Vémer. Wemer. (1458: Muz. lltár, 1475: Dl. 17638.) Nemesi névben, mint Pánt és Marczelháza határosát ismerjük meg. – A mai Wimmer pusztának látszik megfelelni, Szalontától ny.
Venter. Felventer. (1349. 1386: Bunyitay, i. m. II. 2ö3.) Belényestől ény. esik.
Vértes. Werthes. (1436: Kállay cs. llt., 1479: Dl. 30220.) Székelyhidtól ny. találjuk.
Vés. Wes. (1458: Muz. llt.) Kir. ember nevében, Geszt vidékével kapcsolatban fordúl elő.
Videgyháza. L. Szabolcsmegyében.
Vizes-Gyán. L. Gyán a.
Volf. Volff. (Bunyitay, i. m. II. 286.) Várad m. feküdt.
Zamlén. Zamlen. (1448: Dl. 14177.) Naghzamplen. (1470: Dl. 26629.) Kyszamlen. (1478: Dl. 18086.) Ma Kis-, Barát- és Nagy-Zomlin (Zomlény) pusztákat találunk Mező-Keresztes vidékén. Kis- és Nagy-Zamlén helységek e néven hajdan is előfordúlnak. Barát-Zamlénra pedig az itt birtokló pálosokról ragadt a Barát előnév. (Bunyitay, i. m.)
Zemléndombja. Zemlendombya poss. populosa. (1466: Dl. 322.) Mező-Telegd táján kereshető.
Zöldhalom. L. Hunyadiak: 1476. 7. – Inkább csak pusztának tekinthető.
Zsadány. Sadan. (1458: Dl. 15261.) Nagy-Szalontától ény. esik.
Zsáka. Ysowlaka. (1322: Bunyitay, i. m. II. 426.) Zaka. (1415: Dl.
10373; 1449: Dl. 22491.) Isaka. (1472: Dl. 17344.) Berettyó-Ujfalutól dny. esik.
10373; 1449: Dl. 22491.) Isaka. (1472: Dl. 17344.) Berettyó-Ujfalutól dny. esik.
Zsigér. Syger. (1483: Nagy Imre gyűjt.) A Zólyomiak birtokai közt említik.
Összesen: 518 helység.
