HELYSÉGEI:

Teljes szövegű keresés

HELYSÉGEI:
Abony. Abon. (1409: Dl. 9574.) Aban. (1479: Pesty. Krassóm. tört. III. 449.) 1446-ban Aradmegyéhez számítják. (1446: Magy. Tört. Tár VI. 28.) A mai Pécska közelében ny. feküdt, a Maros mentén.
Ábrány. Abran. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) Hódmező-Vásárhelynek ma is van ily nevű utczája.
Acsa. Acha. (1427.) Derékegyházzal (l. Csongrádmegyében) együtt említik.
Akácz. Akach. (1323: Zichy okmt. I. 245., 1326: U. o. 280., 1325. 1360: Dl. 322., 1495: Dl. 29566.) Török-Becsétől é. (Torontálmegyében) találjuk. – 1323-ban, 1325-ben és 1495-ben határozottan Csanádmegyéhez számítják, s így e helység tekinthető a középkori Csanádmegye legdélibb pontjának.
Akácz-Szent-Miklós. Akachzenthmiklos. (L. Szent-Miklós a.)
Al-Szanád. L. Szanád a.
Al-Velnök. L. Velnök a.
Apácza. Lásd Békésmegyében.
Apátfalva. A XIV. században már megvolt. (1332: Csanád-egyházm. Adatt. I. 60.) Makótól dny. esik.
Bák(-tornya). (Bát-tornya.) Bakthornya. (Csanádban vagy Aradban. 1454: Békésm. oklt. 68.) Bathornya. (1455: Dl. 14942.) Batonyával együtt említik, a mely m. kd. ma Tornyát találjuk. (V. ö. Békésm. rég. és tört. társ. évk. XI. 87.) 1463-ban Aradmegyéhez (Dl. 15862.) számítják.
Balád. L. Bors a.
Baromlak. a) Borumlok. (1256: Árpádk. uj okmt. VII. 429.) Csóka m. k. feküdt. (V. ö. Dl. 322.) – b) Egy ily nevű helység Makó m. is állt. (Délmagyarorsz. Ért. 1885. 102.)
Bart. Barth. (1408: Fejér. X. 4. 698.) Solttal együtt merűl föl.
Batida. (Bod-hida.) Bod-hyda. (1331: Zichy okmt. I. 376.) Bathyda. (1449: Dl. 29489; 1453: Dl. 30828.) Ily nevű pusztát találunk ma Makó és Hódmező-Vásárhely közt, Csongrádmegyében.
Batka. L. Kis-Batka a.
Batonya. Bathonya. (1455: Dl. 14942.) Makótól ék. esik. – 1463-ban Aradmegyéhez tartozott. (Huny. kora. XI. 45.)
Béb. Beeb. (1256. 1488: Árpádk. uj o. VII. 429., 1384–5: Gyárfás, Jászkun. t. III. 507–509., Haz. okmt. V. 365. – V. ö. Csanád-egyházm. Adatt.. I. 246.) Ma Ó- és Kis-Béba, Torontálmegyében. Szegedtől dny. Vámját már 1256-ban említik.
Bekényfalva. Villa Buken. (1382–7. Páp. tiz.-l. 118.) Bekenfalwa. (1478: Pesty, Krassóm. tört. III. 445.) Pesty szerint a mai aradmegyei Jenő m. fekvő Bököny pusztának felel meg. Ez azonban tévedés. Mert e zarándmegyei helység mindig Bököny vagy Bekény alakban fordúl elő, néha, mint pl. a XVI. századi adólajstromokban. a csanádm. Bekényfalvával együtt. Utóbbit valahol az Apátfalva és Palota közti vidéken kell keresnünk. (A mai Béka puszta ?)
Bel-Tempes. L. Tempes a.
Belső-Szent-Iván. L. Szent-Iván a.
Besenyő. Besseneu. (1230: Hazai okmtár. VI. 25.) Byssenis. (1332–7: Páp. tiz.-l. 156.) Bessenew. Bessenyew. (1484: Dl. 18974. V. ö. Csanád-egyházm. Adatt. I. 608.) A mai Ó-Bessenyőnek felel meg, Torontálm.
Bocsár(d). Bochar. (1451: Dl. 14443.) Telekkel «comprovincialis» nemes nevében. Egy XVI. sz. adólajstrom «Basahyd, Egres. Bochyar, Bykaach» hélységeket sorolja elő, Csanádmegyének Maroson túli részében. Bocsár, Kis- és NagyBikács és Basahíd közel feküsznek egymáshoz. (Nagy-Kikindától dny. és d.) s bizonyára e helységeket kell értenünk. A XV. században azonban Basahid (s talán Bikács is) inkább Torontálmegyébe tartozott; míg Bocsár 8zajánnal és Hegyessel együtt Csanádm. legdélnyugatibb vidékét alkotta ez időben Touontál felé. – Bochyard, Bochar – 1360-ban és 1366-ban mint Telegdi birtok szintén inkább Csanádmegyébe számíttatik. (Dl. 322.)
Bod-gorsája. L. Gorsa a.
Bódogfalva. L. Bódogasszonyfalva a.
Bódogasszonyfalva. (Bódogasszonyháza.) Bodogazzunháza: (1256: Árpádk. uj okmt. VII. 429.) Bodugazunfolwa. (1337: Anjouk. okmt. III. 364.) Bodogazzonfalwa. (1360. 1366: Dl. 322.) Bodoghfalwa. (1495: Dl. 29566.) A mai Porgány (Torontálm.) vidékén feküdt.
Bors. 1454-ben «de Bors», «de Balad» és «de Tempes» nevű csanádmegyei kir. emberek merűlnek föl. (Békésm. oklt. 68.) Az előbbi két helyet nem ismerjük e tájon.
Bozzás. Bozyas. (1428: Pesty, Krassóm. tört. III. 321.) A XVI. századi adólajstromokban «Bozzas» alakban találjuk föl Kis-Fecskés mellett.
Bulcsuháza. Bwlchwhaza. (1360: Dl. 322.) Makófalva és Szent-Lőrincz
közt sorolják föl «Wassarusfalw»-val, Kisfaluval és «Wyfalw»-val együtt. (Telegdi-birtokok.)
Csató-Kamarás. L. Kamarás a.
Csóka. Chaka. (1256: Arpádk. uj okmt. VII. 429., 1360: Dl. 322.) Ma Torontálm. (a Tisza partján) találjuk.
Csókás. Chokas. (1456: Müncheni áll. llt. Ung. Doc. XI. 51.) Ma puszta Vásárhely és Tót-Komlós közt.
Csomorkány. Chomorkan. (1456: Müncheni áll. llt. Ung. Doc. XI. 51., 1470: Dl. 16985.) Thomerkan. (1455: Dl. 1492.) Ma puszta, Hódmező-Vásárhelytől k., Csongrádmegyében.
Csög. (Cseg.) Valentinus Chygy fordúl elő 1450-ben mint tanu a Csákiak hatalmaskodási perében. Valószínűleg arról a Csög faluról nevezték, mely a XVI. sz. adólajstromokban Csiga, Bekényfalva és Apátfalva közt merűl föl. E helységgel különben «Chwg» alakban 1456-ban is találkozunk. (Dl. 29489. és Nagymihályi llt.)
Csücsköd. (Cziczked.) Villa Chuchkud. (1247: Dl. 322.) Chychked. (1449–50: Dl 29489.) Chiczked. (1451: Dl. 14443; 1453: Dl. 30828. – V. ö. 1479: Magy. Tört. Tár. XII. 28.) Chuczked. (1453: Dl. 14760.) Czeczke. (1484: Dl. 18974.) Csanád m. ny., a csücsködi major jelöli helyét.
Damiánfalva. Peterddel együtt említik. (1479: Magy. Tört. Tár. XII. 28.)
Darócz. Darocz. (1451: Dl. 14443; 1453: Dl. 30828.) Ugy látszik, a Maros és Tisza egybeszögelése körűl (a mai Torontálban) feküdt.
Dedemszeg. Dedemzug. (1256: Árpádk. uj okmt. VII. 429.) Dedenzege. (1337: Anjouk. okmt. III. 364.) A XVI. sz.-ban is meg volt. Kis-Zombor határához (ny.) tartozó pusztahely.
Demeng. Demengh in comitatu Chanad. (1421–27: Pesty, Krassóm. tört. III. 296. 311., 1463: Dl. 15862.) Demeng in comitatu Chongrad. (1454: Dl. 15684.) Lásd Rétkert a.
Demevár. Lásd: Veres-dob a.
Derékegyház. Lásd Csongrádmegyében.
Deszk. Dezk. (1490: Dl. 30329.) Ma Torontálmegyében, Szegedtől dk. találjuk.
Diós. Dyos. (1455: Dl. 14922.) Nagylaktól dk. feküdt. – Ugy látszik ez a helység értendő az 1330-ban fölmerűlő: «Gyows, Gyous (iuxta fluvium Morus)» alatt is. (Zichy okmt. I. 363.)
Dombegyház. Lásd Aradmegyében.
Egres(d). Abbas de Egresd. (1330: Zichy okmt. I. 363.) Egres. (1451: Dl. 14148.) A B. Szűz tiszteletére. (III. Béla által 1179-ben) szentelt cziszterczitarendű apátsággal. (V. ö. Rupp. III. 68., Bárány, Torontálm. hajdana. 101., S. és T. okl.) Ma is megvan e helység Csanádtól k., Torontálmegyében.
Egyházas-Kér. L. Kér a.
Előd. Eleud. (1420 körűl: Dl. 26019.) Talán Nagylak vidékén feküdt
Erves. Erwes. (1450: Dl. 29489.) Ewrues. (1453: Dl. 30828.) Keresztur (Szerb-) határosaként tűnik föl.
Faluhely. Falwhel. (1479: Magy. Tört. Tár. XII. 28.) Szaján és Komlós (ma Torontálm.) helységek közt sorolják fel.
Fecskés. Feczkes et Monyarosfeczkes. (14ő6: Müncheni áll. llt. Ung. Doc. XI. 51.) Monyorosfechkes. (1466: Dl. 16298; 1478: M.-szig. lyc. gyűjt., 1489: Dl. 19509.) Ma csak Fecskés pusztát ismerek Tót- Komlós m. dk.
Fejéregyház. a) Feyereghaz. (1433: Dl. 30828; 1495: Dl. 29566.) A mai Féregyháza-nak felel meg, Török Kanizsa m. – b) Feyereghaz. (1480: Dl. 18318.) A mai temesmegyei Munár és Nagyfalu vidékén feküdt.
Fejér-Figed. L. Figed a.
Fekete-Földvár. L. Földvár a.
Feldeák. (Földeák.) Fyldeak. Fildeak. (1449: Dl. 29489; 1450: Huny. kora. X. 255., 1451: Károlyi oklt. II. 291; 1506: Dl. 32565.) Ma falu és puszta Makótól é.
Fel-Gedesz. L. Gedesz a.
Fel-Szanád. L. Szanád a.
Fel-Timár(-telke). L. Timár(-telke) a.
Fel-Velnök. L. Velnök a.
Felső-Szőllős. L. Szőllős a.
Ferged. Ferged poss. (1450: Huny. kora. X. 256.) Ma Ferged néven puszta, Hódmező-Vásárhely m. dk.
Figed. a) Figud. (1332–7: Páp. tiz.-l. 147. 154.) Fyged. (1427.) Derékegyházzal együtt említik. Perjámostól ény. feküdt. – b) Fygwd. (1449: Dl. 29489; 1451: Dl. 14443.) Feyerfyged. (1444: Nagymihályi llt., 1464: Dl. 15958.) Utóbbi a megye kitét. nélkűl. (Dl. 15958.)
Földvár. Feldwar. (1488: Dl. 19412.) Ma egy ily nevű pusztát találunk Orosháza m. ny. Valószínűleg ezt a helységet (Feldwar) sorozza egy 1463-iki oklevél Békésmegyébe. (Dl. 15862.) Előfordúl ezenkivűl 1476-ban egy «Feketefeldwar» nevű falu is. (Jászó. scr. B. No. 27.)
Gedesz. Felgedus. (1382–7: Páp. tiz.-l. 147.) Gedus. (U. o. 154.) Gedesz. (1457: Dl. 19232.) Mulnárral együtt tűnik föl. (V. ö. 1448-hoz: Tört. Tár. 1890. 105. l.)
Gorsa. (Gorzsa.) Bodgorsaya poss. (1331: Zichy okmt. I. 376.) Gorsa. (Nemesi névben. 1462: Acta post Adv. 35–41.) Ma puszta, Csongrádmegyében, Hódmező-Vásárhelytől (a melplyel kapcsolatban fölmerűl) dk. Valószínű, hogy Csanádmegyéhez tartozott.
Gyála. Gyala. (1411: Varga, Szeged tört. 210., 1449: Dl. 29489.) Naggyalla. (14b3: Dl. 30828.) Kysgyalya. (1450: Dl. 29489.) Ma Gyála, Torontálmegyében, Szegedtől d.
Gyós. L. Diós a.
Halász(-mortva). Villa Halaz (prope Tyciam) cum Harangadtue et Mortva magna. (1256: Árpádk. uj okmt. VII. 429.) Villa Halaz, que est ubi aqua Harangud cadit in Morotua. (1247: Dl. 322.) Poss Halazmortva. (1385: Gyárfás, Jászkun. t. III. 508–509.) Pádéhoz közel (d.) feküdt.
Harangod. Harangud. (1332: Páp. tiz.-l. 147. 154.) A Marostól d., a Harangod mentében feküdt.
Harmat. (Harmad.) Harmad. (1332–7: Páp. tiz.-l. 147, 154. 1463: Dl. 15862.) Harmad. (1454: Haz. oklt. 420.) A XVI. sz. adólajstromban mint «Harmath» a Marostól d. eső helys. együtt tűnik elénk. – Perjámostól ék. feküdt.
Hegyes. a) Hegyes. (1442: Kállay llt., 1458: Dl. 15218; 1489: Muz. llt.) E helységet 1442-ben még a beldrei Himfiek és Csépy Jakab özvegye kezén találjuk; 1458-ban Hollóssal együtt (mint «possessinnes nostras») horogszegi Szilágyi Mihály kapja 1458-ban Mátyás királytól; 1489-ben pedig már Kinizsi Pál adja el Haraszti Ferencznek, az itt levő erősséggel s szintén Hollós pusztával együtt. A Nagy-Kikindától dny. eső mai Hegyes (Tisza-Hegyes) helységet kell értenünk, a melylyel Horogszeg, Hollós és Szőllős, szintén Hunyadi- és Szilágyi- birtokok, határosak voltak. – b) Más helység az, mely 1455-ben, 1456-ban és 1485-ben: Kyralhegyesse, Kyralhegese al. nom. Nagheges – alakban (Müncheni áll. llt. Ung. Doc. XI. 51., Dl. 14942. és 19084.) fölmerűl, s a mai Kis-Királyhegyes pusztának felel meg, Makótól ény. – c) Ismét más végűl az 1427-ben föltűnő: Mezew Heges (Pesty, Krassóm. tört. III. 311.), melyet ma Tót-Komlós és Batonya közt találunk. Utóbbit pl. 1485-ben is említik. (Dl. 19092.)
Hegyes-Valkány. L. Valkány a.
Hódegyház. Hodeghaz. (1360: Dl. 322.) Hudeghaz. (1366: Dl. 322.) A Telegdi-osztálykor, a mai (torontálmegyei) Akáczczal, Csókával és Tisza-Szent- Miklóssal együtt látjuk fölmerűlni. 1495-ben – tán iráshibából: Podheghaz. (Dl. 29566.) A mai Hodics pusztán kell keresnünk.
Hollós. Populi et iobagiones regales de Hallos. (1429: Dl. 12114.) Descensus Halos in sede comanorum Zenthelthzeek. (1438: Dl. 13165.) Hollos poss. (1433: Haz. okmt. V. 228., 1451: Dl. 14485.) Hollos pred. (1489: Muz. llt.) Vizes-Gyánnal és Szőllőssel (Bánát-Komlós m.) volt határos. (Komlós és Nákófalva közt.) 1433-ban a berekszói Hagymás László, 1451-ben pedig a Hunyadi János kezén találjuk. Tehát egy jobbágy és egy kún Hollós állt e vidéken.
Homokrév. Humukrew. (1360. 1366: Dl. 322.) Homok Rew. (1495: Dl. 29566.) Telegdi-birtok. 1495-ben határozottan Csanádmegyéhez számítják s Bódogfalva m. sorolják föl.
Horogszeg. Horogzegh. (1408: Dl. 9472; 1451: Dl. 14484; 1462: Dl. 15744.) Szőllőssel volt határos, tehát a mai Vizesdia, Nákófalva és Komlós vidékén feküdt. (Torontálm.) 1408-ban és 1462-ben Temesmegyéhez számítják. Előbbi évben heti vásárját is említik.
Iratos. Irathos. (Csanádban vagy Aradban: 1454: Békésm. oklt. 68.) Nagh Iratos. (1484: Dl. 18974.) Irathos. (1498: Dl. 20692.) Iratos nevű pusztákat találunk ma Batonyától ék. Néha Zarándhoz majd Aradhoz is számitják; s csakugyan e tájon érintkezett e három megye.
Jára. Jara. Yara. (1451: Dl. 14443; 1456: Dl. 15076.) Nagy-Szent-Miklós m. d. feküdt. (V. ö. 1232: Árpádk. uj okmt. V. 503.)
Jenő. Jenew. (1428: Pesty, Krassóm. tört. III. 321.) Demenggel és Bozzással együtt említik. – Más alkalommal. (1478: U. o. 445.) Bekényfalva szomszédjaként tűnik elénk. (V. ö. 1230: Haz. okmtár. VI. 25.)
Kamarás. Kamaras. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) Chathokamaras. (1483: Dl. 18854.) Utóbbi a XVI. századi dicalisokban Kovácsháza m. tűnik föl, a hol ma Kamarás pusztát találjuk. Az előbbi is ennek felel meg s nem az, odább ék. fekvő Nagy-Kamarás-nak.
Kandafalva. Kandafalwa. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) A Szárazérmellyéken, Batonya m. tűnik föl. Arad megyéhez is számítható.
Kanizsa. L. Monostoros-Kanizsa a.
Kelemenös-palotája. L. Palota a.
Kemecse. Kemeche. (1332–7: Páp. tiz.-l. 154.) Kemechye. (1360: Dl. 320.) Kemeche. (1366: Dl. 320.) Parochialis ecclesia S. Petri de Kemeche. (1400: Mon. Vatic. I/4. 279.) Kemecze. (1451: Dl. 14443.) Kemethe. (1488: Haz. okmt. V. 365) Vámszedő hely volt. – Béba és Klárafalva közt feküdt.
Kenéz. (Knéz.) Kenez. (1421–27: Pesty, Krassóm. tört. III. 296. 311.) Nagy-Lakkal és Mező-Hegyessel együtt tűnik föl. – Knez. (1479: Magy. Tört. Tár. XII. 28.) A mai Knéz Temesmegyében, hová 1489-ben szintén számítják. (Dl. 19477.)
Kengyelös. L. Veres-dob a.
Kér. Eghazasker. (1320: Dl. 322) Keer. (1360: Dl. 322.) Csókától és (Tisza-) Szent-Miklóstól k. feküdt.
Kerekegyház(a). L. Aradmegyében.
Keresztur. Kerezthur. Kereztwr. (1390: Dl. 30739; 1449–50: Dl. 29489; 1456–58: Dl. 29286.) A mai Szerb-Keresztur Torontálmegyében, Szegedtől d. (V. ö. Csanád-egyházm. Adatt. I. 250. l.)
Kinged. Kynged. (1454: Békésm. oklt. 68.) L. Sziond a.
Kingert. Kyngerth. (1360: Dl. 322.) A Telegdi osztálykor Temerkény m. sorolják föl. Egy 1495. évi oklevél szerint: Thyngerth. (Dl. 29566.) Nem ugyanegy az előbbivel.
Királyfája. L. Veres-dob a.
Király-Hegyese. L. Hegyes helys. a.
Kis-Batka. Kysbathka. (1462: Dl. 30319.) A csongrádmegyei Batka m. említik, Zenta vidékén keresendő.
Kisfalu. (Kisfalud.) Kysfalw. (1247. 1360. 1366: Dl. 320.) Kisfolwd (1337: Anjouk. okmt. III. 364.) Szent-Lőrinczczel és Makófalvával együtt emlegetik. – A mai Makó k. oldalán feküdt.
Kis-Gyála. L. Gyála a.
Kis-Serjén. L. Serjén a.
Kis-Szent-Miklós. L. Szent-Miklós a.
Kis-Szőreg. L. Szőreg a.
Kis-Tárnok. L. Tárnok a.
Kis-Zenta. L. Zenta-rév a.
Klárafalva. Klarafalwa. (1488: Haz. okmt. V. 365.) Ma kicsiny falu, Szcgedtől dny., a Maros déli partján. (Toronlálm.)
Kocsa. L. Veres-dob a.
Komlós. a) Komlos. (1453: Békésm. oklt. 66., 1484: Dl. 18943.) A mai Tót-Komlós, Békésmegyében. – b) Egy másik ily nevű helység a mai torontálmegyei Szaján és temesmegyei Knéz közt, máskor pedig Vizes-Gyán m. fordúl elő. Bizonyára a mai Bánát-Komlóst kell alatta értenünk, Nagy- Kikindától ény., Torontálmegyében. (1449: Dl. 29489; 1451: Dl. 14443; 1479: Magy. Tört. Tár. XII. 28.)
Kopáncs. Kopanch. (Nemesi névben. 1449: Dl. 29489.) Kopancz. (1450: Huny. kora. X. 255.) Ily nevű pusztát találunk ma Tót-Komlós m. nyugatra.
Kotucsháza(?) A kanczellária írja: «Kochwthhaza»; a csanádi káptalan: «Kutuchhaza». Talán el is ferdítették a közlésnél. (1408: Fejér, X. 698.) Solttal együtt merűl föl.
Kökényér. Woffa Illeyse al. nom. Kevkenyer. (1247: Dl. 322.) Kukynheer. (1328: Zichy okmt. I. 317.) Rukener. Kukenher. (1332–7: Páp. tiz.-l. 147. 154.) Kevkenyr. (1399–1406: Dl. 322.) Kwkenes. (Bizonyára elferdítve. 1408: Fejér. X. 4. 701.) Porgány m. feküdt k-dk.
Köztelek. Kwztelwk in campo versus Zarazer in comitatu Chanad. (1256: Arpádk. uj okmt. VII. 429.)
Kutas. Kwthws (l456: Magy. Tört. Tár. VI 28.) Kwthos. (1471: Pesty. Krassóm. tört. III. 430.) Ugyanezt 1472-ben (Kwthus) Csongrádmegyéhez számítják. (Dl. 17282.) bia Tót-Kutas puszta, Tót-Komlóstól ény. E tájon Földvár körűl egy ily nevű helységet (Kwthws) Békésmegyéhez számítnak 1463-ban. (Dl. 15862.)
Kül-Valkány. L. Valkány a.
Külső-Szent-Iván. L. Szent-Iván a.
Ladány. Ladan. (1320. 1360: Dl. 322.) Ma Torontálmegyében, Csanád m. ny. é. találjuk.
Latorján. Latrian. (1332–7: Páp. tiz.-l. 148.) Latoryan. (1421: Dl. 11118.) A Maros é. partvidékén Szemlaktól é. feküdt.
Lele. Lele. (1488: Haz. okmtár. V. 365.) Ma falu és puszta, Makótól ny.
Loránthalma. Loranthalma. (1466: Dl. 16388.) Mint a mai Szerb- Szent-Péter határosa (a XVI. sz. adólajstromokban pedig «Loranth» alakban Vizes-Gyán m.) fordúl elő. Tehát a maí Lovrin táján.
Lukácsfalva. Lwkachfalwa. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) A Szárazérmellyéken feküdt, – úgy látszik Batonya vidékén. (Aradmegyéhez is sorolható.)
Mágocs. L. Csongrádmegyében.
Makófalva. Mokofalua. (1332–7: Páp. tiz.-l. 154. 156:, 1337: Anjouk. okmt. III. 364.) Makofalwa. (1360: Dl. 322; 14.9: Dl. 29489: 1495: Dl. 29566.) Vámszedő hely volt. – A mai Makó. (L. Velnök a. is.)
Malomszög. Molumzugh. (1256: Árpádk. uj okmt. VII. 429.) Kisfaluddal együtt Makó vidékén merűl föl.
Mégy. Meegh. (1421: Dl. 11118.) Csanád és Szent-Miklós vidékén fordúl elő, Ó-Besenyő és Szent-Miklós közt feküdt.
Mező-Hegyes. L. Hegyes a.
Mikeháza. Mykehaza. (1446: Magy. Tört. Tár. VII. 28.) A Szárazérmellyéken feküdt, – úgy látszik Battonya vidékén. (Aradmegyéhez is sorolható.)
Mohol(-rév). L. Csongrádmegyében.
Monostoros-Kanizsa. (Monostor.) 1360-ban Oroszlános m., mint a Telegdiek birtoka tűnik elő e helység, Szanád és Csóka társaságában. 1495-ben már: Monosthor. (Dl. 29566.) A XVI. sz. adólajstromokban: «Kanysamonostor». – Ma Monostor, Török-Kanisától dk. (Dl. 322; Pesty, Helyn. I. 222. – V. ö. Kanizsa város.)
Monyorós-Fecskés. L. Fecskés a.
Munár. Munar. (1487: Dl. 19232.) Ma Temesmegyében, Perjámostól ék. fekszik. (V. ö. 1448-hoz: Tört. Tár. 105.)
Nagyfalu. Magna villa. Nogfolu. (1332–7: Páp. tiz.-l. 147. 154.) Nagfalw. (1454: Haz. oklt 420., 1463: Dl. 15862. és Huny. kora. XI. 45.) Ma Temesmegyében, Perjámos mellett ék. találjuk. (1463-ban Aradmegyében tűnik föl.) Vámszedő hely volt.
Nagy-Gyála. L. Gyála a.
Nagy-Hegyes. Lásd: Hegyes a.
Nagy-Iratos. L. Iratos a.
Nagy-Ősz. Naghuz. (1451: Dl. 14443.) A mai Torontálmegye északi tájain fekvő helységekkel együtt fordúl elő. E tájon: Triebsvettert (Bánát-Komlóstól é.) ma Nagy-Ősznek, szomszédját Gottlobot Kis-Ősznek is nevezik.
Nagy-Szőreg. L. Szőreg a.
Nagy-Tárnok. L. Tárnok a.
Négy. Neegh. (1466: Dl. 16388.) Mint a mai Szerb-Szent-Péter határosát említik.
Nyolczszegű. Nyolczzegew. (1479: Magy. Tört. Tár. XII. 28.) A mai (torontálmegyei) Komlós vidékén tűnik föl.
Ó-Szőllős. L. Szőllős a.
Oroszlános(-monostor). Vruzlamus monostora. (1247: Dl. 322.) Wruzlanos. (1360: Dl. 322.) Orozlanus. (1451: Dl. 14443.) A mai torontálmegyei Oroszlánost a XVIII. században telepítették, a régi Oroszlános a szomszédos Majdan helyén feküdt. (V. ö. Csanádegyházm. Adatt. I. 259.)
Orosztelek. Wruzthelek. (1360: Dl. 322.) Szanád és Temerkény közt sorolják föl.
Oszkola. Oskola pred. (1466: Dl. 16388.) Ozkolla poss. (1480: Dl. 18318.) Zsárafalva és Fejéregyház körűl feküdt.
Őcse. L. Temesmegyében.
Ölyved. Wlweth. (1428: Pesty, Krassóm. tört. III. 319.) Demenggel és Bozzással együtt tűnik föl.
Örs. Wrs. Vrs. (1256: Árpádk. uj okmt. VII. 429., 1360: Dl. 322.) Az Oroszlámos és Valkány közt fekvő mai Ürs puszta őrzí emlékét.
Örves. L. Erves, a.
Ősz. L. Nagy-Ősz a.
Ötvenablak(a). a) Ethwen Ablak. (1484: Dl. 18943.) Donát-tornya és Komlós közt fordúl elő az oklevélben. 1490-ben azonban (Ewthwenablaka) csongrád- és békésmegyei helyek mellett világosan Aradmegyéhez számítják. (Dl. 19646.) E helység különben Hunyadi-birtok. – b) Ezenkívül a szeri Pósafiaknak is volt hasonló nevű (aradmegyei) falujok. melyet 1471-ben Szent-Pál tartozéka gyanánt ugyan, de Ménesi és Bodorlaka m. sorolnak föl Pesty, Krassóm. tört. III. 428. 430. – V. ö. Pesty, Helyn. I. 242.)
Pádé. L. Podvej a.
Palota. a) Palatha. (1437: Pesty. Krassóm. tört. III. 311.) Palotha. (1463: Dl. 15862.) Makótól k. esik. – b) Más Palota volt az, mely pl. 1247-ben (Palatha villa al. nom. Kelemenuspalotaya al. nom. moderno Pangrachpalataya.). 1256-ban és 1360-ban Ladány és Porgány, 1495-ben Zombor vidékén fölmerűl s ezek és Csanád közt feküdt. (Árpádk. uj okmt. VII. 429., Dl. 322., Pesty. Helyn. I. 221., 1495: Dl. 39586. – A XVI. sz. adólajstrom szerint Tothpalotha.)
Pardány. L. Pordány(-monostora) a.
Pata(-telke). Pathathelke pred. (1466: Dl. 16388.) Patha poss. (1480: Dl. 18318.) Szárafalvához tartozott.
Perjémes. Priamus. (1332–37: Páp. tiz.-l. 147. 154.) Peryemes. (1464: Forgách cs. llt., 1480: Dl. 18318.) Ma Perjámos, Torontálmegyében, közel a Maroshoz.
Peterd. L. Temesmegyében.
Pitvaros. Pythwaros. (1466: Kállay cs. llt.) Ma puszta, (Tót-) Komlóstól délre.
Pobor. Terra Pobur. (1330: Zichy okmt. I. 363.) Szemlak és Nagylak vidékén feküdt.
Podve(j). A Telegdi-birtokok közt tűnnek föl: Podwey (Podwe) és Keer is – a Tisza mentén. (1256: Árpádk. uj okmt. VII. 429., 1337: Anjouk, o. III. 364.) Előbbi a mai Pádé-nak felel meg (Kikindától ny. Torontálm.), mely ez alakban (Pade) nemesi névben 1451-ben fordúl elő. (Dl. 14485.)
Pongrácz-palotája. L. Palota a.
Pordány(-monostora). Pradanmunustura. Parada – (1247. 1256: Árpádk. uj okmt. I. 221.) Pardan. Paradan. Pordan. (1337: Anjouk. okmt. III. 364., 1360. 1453: Dl. 322.) Ma Porgány, Kis-Zombortól d.
Rábé. Rabey. (1256: Árpádk. uj okmt. VII. 429. Rabe. (1332–7: Páp, tiz.-l. 147.) Török-Kanizsától ék. találjuk. (Torontálmegyében.)
Rárós és Ráróstelek. Rarosthelek. (1443: Dl. 9144.) Rarosteleke pred. – kőtemplommal (1454: Haz. oklt. 420.) Raros. (1488: Dl. 19378.) Ráróstelke rendszerint Nagyfaluval együtt tűnik föl, s nem lehet azonos Ráróssal, mely a mai rárósi pusztának látszik megfelelni, Batonyától ny. (Rárós nevű puszta Orosházától ny. is van.)
Razsán. Rasan. (1320. 1360: Dl. 322., 1332–7: Páp. tiz.-l. 154., 1495: Dl. 29566.) A mai Tisza-Szent-Miklós és Csóka közt feküdt.
Remete. Remethe. (1486: Dl. 18318.) Fejéregyház és Szárafalva vidékén tűnik elénk.
Rétkert. Rethkert in comitatu Chanad. (1421–27: Pesty. Krassóm. tört. III. 296. 311., 1463: Dl. 15862.) Reethkerth in comitatu Chongrád. (1454: Dl. 15684.) Demenggel együtt valahol Király-Hegyes és Mező-Hegyes vidékén fekhetett.
Rohoncz(a). Rohuncha. (1332–7: Páp. tiz.-l. 147–154.) Rohonch. Rohoncz. (1403: Dl. 9144.; 1454: Haz. oklt. 420) Szent-Miklós és Jára vidékén feküdt. A XVI. sz. adólajstromokban «Rohoncza».
Salánk. Dumbo de Salank de iuxta Morisio, (1330: Zichy okmt. I. 357. 358. 366.) Salaank. (1455: Dl. 14922., 1485: Dl. 19084.) L. Veresegyház a.
Sámson. Samson. (1455: Dl. 14942., 1456: Müncheni áll. llt. Ung. Doc. XI. 51.) Ma puszta Tót-Komlós mellett ny. Békésmegyében.
Sáp. Saap. (L. Veres-dob a.)
Serjén. Seryen. (1449: Dl. 29489; 1454: Dl. 14800.) Kysseryen. (1456: Nagymihályi llt.) A XVI. sz, adólajstromokban Kis- és Nagy-Serjén Makó és Apátfalva vidékén tűnnek föl. – Az 1723. évi térképen Pécska m. (Aradmegyében) ny. található «Schirian»-ban rejtőzik.
Solt. (Sót.) Swth. (1256: Árpádk. uj okmt. VII. 429., 1360: Dl. 322.) Sollh. Soolth. (1408: Fejér. X. 4. 698.) Solth. (1447: Dl. 14066; 1462: Dl. 15700.) Sooth. (1479: Magy. Tört. Tár. XII. 28.) Valahol a mai Torontálmegye északi vidékén kell keresnünk, a Tisza m., a melyen át révje is volt. (Solthrewe. 1408.) Az is lehetséges. hogy két ily nevű helység állt e megyében. Mert az elősorolt Solt-ok és Sot-ok birtokosai nem azonosak
Solymos. L. Veres-dob a.
Sopron. L. Aradmegyében.
Susztulaháza. Item … Zanad cum piscinis … cum Suztulahaza. (1360: Dl. 322.) Csanádban feküdt e nyom szerint. (Telegdi-osztálylevél.)
Szaján. Zayhan (1449: Dl. 29489; 1451: Dl. 14443. – V. ö. 1479: Magy. Tört. Tár. XII. 28.) Bizonyára a mai torontálmegyei Szaján értendő, Nagy-Kikindától kissé ény.
Szakálháza. Lásd: Temesmegyében.
Szanád. Zanath. Zanad. (1256: Árpádk. uj okmt. VII. 429., 1360: Dl. 322.) Olzanath. Felzanath. (1337: Anjouk. okmt. III. 364.) A Tisza partján, Kanizsától d. (Torontálmegyében) találjuk.
Szárafalva. Zarafolua. (1332–7: Páp. tiz.-l. 147.) Zarafalwa. (1464. 1479: Forgách cs. llt.) A Harangod (ma Aranka) vize m. feküdt. (1466: Dl. 16388.) Ma Szaravolla, Perjámostól ny. é. Torontálmegyében.
Száz(egy)ház. 1453. Varga. Szeged tört. 241. – Egy orsz. levéltári másolat szerint: Százház. (Dl. 14760.) Hasonlóképen: villa Zazhaz 1330-ban. (Zichy okmt. I. 366 l.) Szőreg és Béba közt feküdt, a mai Torontálmegyében.
Szécsény. L. Aradmegyében.
Székegyház. Zekeghaz. (1450: Dl. 29489.) Ma egy Székegyháza nevű pusztát találunk Tót-Komlós m. d. (V. ö. 1450-hez: Sztáray oklt. II. 470.)
Székelyszeg. Zekelzeg. Zekewlzek. (1456: Nagymihályi llt., 1484: Dl.
18973; 1485–6: Dl. 19092.) A megye kitét. nélkűl említik. – Valahol Arad- és Csanádmegye határán feküdt, úgy látszik: délre a Marostól.
Szemlék(-háza). In campo versus Zarazer: Zemekhaza. (1256: Wenzel. Árpádk. uj okmt. VII. 429.) Zemlek. (1380: Zichy okmt. I. 363., 1453: Jászó. scr. B. Nr. 24.) Poss. Scemlukhaza. (13f6: Zichy okm. II. 226.) Scemlek. (1454: Haz. oklt. 420., 1478: M.-szig. lyc. gyűjt.) A mai Szemlak Aradmegyében, Nagylaktól dk.
Szent-Demeter. Zenthdemether. (1484: Dl. 18973. és 1492: Dl. 19783.) Bekényfalvával együtt merűl föl. 1489-ben (részeit) Aradmegyéhez számítják. (Jászó, prot. A. fol. 109.)
Szent-Iván. Belső- és Külső-Szent-Iván fordúl elő 1431-hen. (Varga. Szeged tört. 222. l.) Zenth Iwan. (1449: Dl. 29489; 1451: Dl. 1448.) Ma Ó- és Uj-Szent-Iván, Torontálmegyében, Szegedtől dny.
Szent-János. Zenthianus. (1451: Dl. 14443.) Nemesi névből ismerjük. Tán e megyében feküdt.
Szent-Király. Sanctus rex. (1332–7: Páp. tiz.-l. 148. 154.) Zenthkyral. Zenthkeral. (1385: M.-szig. lyc. gyűjt., 1449: Dl. 29489; 1451: Dl. 14443., 1460–1463: Acta post Adv. 35–41., 1468: Dl. 16734.) A mai Hódmező-Vásárhely határában k. feküdt.
Szent-László. Zent Lazlo. (1256: Árpádk. uj okmt. VII. 429.) Zombor és Ladány vidékén (ma Torontálm.) feküdt. (L. Szent-Margit a. is.)
Szent-Lőrincz. Zentlewrynch. (1256: Árpádk. uj okmt. VII. 429., 1320:
Dl. 322.) Scentleurench. (1337: Anjouk. okmt. III. 364.) Ma puszta, Makó mellett dk.
Szent-Margit(-asszony). In campo versus Zarazer: Zent Margitha. (1256: Árpádk uj okmt. VII. 429.) Zent Margitazzony. A mai Tisza-Szent-Miklóssal és Mohollal együtt (1360: Dl. 322.) merűl föl a Telegdiek (Csanád nemzetség) birtokai közt. – Ily nevű helység (Zenthmargyta) 1379-ben is fordúl elő. «Zenthiazlo» faluval együtt. Ez azonban az előbbivel nem látszik azonosnak. (Pesty, Krassóm, tört. III. 201.)
Szent-Mihály. Sanctus Michael. (1332–7: Páp. tiz. l.) Rév-Kanizsa és Valkány közt sorolják föl.
Szent-Mihály-utczája. Zenth Myhalwczaya. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) Tarjánnal együtt említik. (L. ott.) Ma Hódmező-Vásárhely egyik utczája.
Szent-Miklós, a) Zenmiclos. Zenthmyklos. (1359: Dl. 4865; 1393: Dl.
7856. 8016; 1479: Pesty, Krassóm. tört. III. 449.) A mai Pécska és Szemlak közt Feküdt a Maros é. partján. – b) Zent Miklos. (1256: Árpádk. uj okmt. VII. 429.) A mai Tisza-Szent-Miklós, u. o. Nagy-Kikindától ény. – c) A Telegdi- féle 1360. évi birtok-osztálykor utóbbival találkozunk, és még «Kys Zent Miklos»-sal is. melyet 1366-ban Akácz-Szent-Miklósnak neveznek. (Dl. 322.) Ugy látszik utóbbi értendő az alatt a «Zen Miclos, Scenth-Miclos vagy Scen Miclos» alatt, mely 1323-ban és 1326-ban Akáczczal együtt fölmerűl. (Zichy okmt. I. 245. 280.) A Telegdiek birtokai közt 1495-ben három ily nevű helységet találunk. Ezek egyike a Tempes melletti Szent-Miklós, a másik kettő a fentebbi b) és c) alatti helységek. (Dl. 29566. – L. Tempes a. is.)
Szent-Miklós-tempese. L. Tempes a.
Szent-Péter. Sanctus Petrus. (1332–7: Páp. tiz.-l. 147–156.) Zenth Pether. (1466: Dl. 16388.) A mai Német- és Szerb- (Rácz-) Szent-Péter, Perjámos m. ny., Torontálmegyében.
Szentelt(-egyház). Sedes Zenthelt. (1424: Gyárfás, Jászkun. t. III. 583.) Oppidum Zenthelth, és «comani eiusdem sedis Zenthelth». (1429: U. o. III. 388. és Dl. 12114.) Poss. regalis Zentheltheghaz – a Csalapja Dávid kezén. (1433: Haz. okmt. V. 228.) Descensus comanorum Zenthelthzeek. (1488: Dl. 13165.) Zenthwlth. (1442: U. o. 612.) 1460-ban Zenthewlth csanádmegyei, Temesvár kir. várhoz tartozott falunak birtokába királyi adományként igtatják Dóczi Lászlót. – Mint Valkánynál, Hollósnál stb. látjuk, Szentelt (-egyház) néven is két falu állt e tájon, a mai Mokrin helyén, egyik (a nagyobb) kún szállás, a másik jobbágy-lakossággal. (V. ö. Délmagyarorsz. Ért. 1882. 105. l.)
Széplak. Villa Sceploc. (1232: Árpádk. uj o. VI. 503.) A Maros mentén fekhetett:
Sziget. A mai torontálmegyei Szerb-Keresztur valamint Telek helység (1449–50: Dl. 29489. és 1461: Dl 14443.) határosai közt egy-egy «Zegethy» nevű nemest is említenek. Kis-Sziget falucska ma is határos a nevezett helységgel.
Szilvaszeg. Zylwazegh. (1360: Dl. 322.) Szent-Miklós és Palota közt sorolják föl a Telegdi-birtokok sorában.
Sziond. (Szihan.) Zyond. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) Zyhan. Zyhond. (1454: Békésm. oklt. 68.) Mindig Kingeddel együtt (a XVI. sz. adólajstromokban is) fordúl elő, mint a Szárazér-mellyéken feküdt helység, a megye pontos meghatározása nélkűl. Ezért fekhetett Aradban (a hol Kingedet 1439-ben, Kingedet és Sziondát 1463-ban találjuk: Dl. 13367. 15862.) is. Sziond ma is ott fekszik, mint puszta, Battonyától dny. (L. Kingedet Aradmegyében.)
Szőllős. a) Jobagiones regales de Kunzeules. (1429: Gyárfás, Jászkun. t. III. 588. és Dl. 12114.) Poss. regalis Kwnzeules – a Csalapja Dávid kezén. (1433: Haz. okmt V. 228.) Kwnselews-ről való jobbágy – a kúnok bírájának védelme alatt. (1434: U. o. 595.) 1451-ben Harkácsi László mácsói al-bán egész birtokát (totalem possessionem suam Zewlews) Csanádmegyében, Horogszeg szomszédságában, horogszegi Szilágyi Mihálynak eladja. (Gyárfás, i. m. III. 624.) Két ily nevű helység állt tehát egymás mellett: egy jobbágy, és egy másik kún lakosokkal, Vizes-Gyán szomszédságában. Az ettől (ma Vizesdia) dny. eső mai Nákófalva értendő, melyet Szőllősnek is neveznek. – b) Egy másik a «Zeuleus» (1359: Dl. 4865; 1393: Dl. 8016. V. ö. 1456: Müncheni. áll. llt. Ung. Doc. XI. 51., Békésm. rég. és tört. társ. évk. X. 37.) a Tót-Komlós m. fekvő mai szőllősi pusztán feküdt. – c) A XVI. sz. adólajstromban Csanádmegyének Marostól é. eső felében, a Maros vidékén két, u. m. Nagy- és Kis-Szőllős nevű helység fordúl elő. Ezek egyike (vagy mindkettő) az az Ó-Szőllős és Felső-Szőllós, melyek a XIV. században épen e tájon tűnnek föl. (1329. 1352. 1355: Anjouk. okmt. II. 418., V. 593., Pesty. Helyn. I. 216.) Az 1723. évi térképen Szemlak és Pécska közt látható «Sellos»-nak felelnek meg.
Szőreg. Hewreg. (1332–7: Páp. tiz.-l. 147.) Zewreg. (1411: Varga. Szeged t. 213.) Kyszetvregh. Nagzewregh. (1490: Dl. 30329.) Ma Szőreg Szeged mellett, a Tisza és Maros zugában, Torontálmegyében.
Szut (?) Such. Zwch. (1360. 1366: Dl. 322.) Telegdi-birtok. Tán e megyében feküdt.
Tadd. Thaadd. (1449: Dl. 29489.) A mai torontálmegyei Szerb-Kereszturral kapcsolatban fordul elő.
Tamásháza. Thamashaza. (1421–27: Pesty, Krassóm. tört. III. 296. 311.) Nagylakkal és Mező-Hegyessel együtt tűnik föl.
Tárnok. Tarnuk. (1382–7: Páp. tiz.-l. 154. 156.) Nog Tarnuk. Kys Tarnuk. (1360: Dl. 322.) Tharnuk iuxta fluv. Morosii in comitatu Chanad. (1373: Dl. 322.) Tharnok. (1495: Dl. 29566.) Taarnok. (XVI. sz. adólajstrom.) Makó m. k. feküdt a Maros é. partján.
Telek. Thelek. (1451: Dl. 14443.) Nagylak és Egres vidékén fekhetett. (V. ö. 1230; Haz. okmt VI. 25.)
Temérdek-egyház. Themerdekhaz. (1402: Csanádegyházm. adatt. II. 358.) Temerdeghaz. (1479: Magy. Tört. Tár. XII. 28.) Themerdekeghaz. (1480: Dl. 18362.) A mai Torontál és Temes megyék északi határvonala mentén lehet keresnünk. 1482-ben és 1459-ben Temesmegyében tűnik föl. (Dl. 18620. 19569.)
Temerkény. Temerken. (1256: Árpádk. uj okmt. VII. 429., 1360: Dl. 322.) A Tisza m., Csóka és Szanád közt feküdt.
Tempes. Tembes. (1332–7: Páp. tiz.-l. 148.) Belthembes. Scent Mikloustembeseu. (1387: Anjouk. okmt. III. 364.) Thembes. (1366: Dl. 322.) Thempes. (1464: Dl. 14300; 1488: Haz. okmt. V. 365.) Zenth Myklos penes Thempes. (1495: Dl. 29566.) Ma Tömpös puszta, Makó m. ny.
Terem(i). Cheremi, Teremi – a temesi főesperesé. (Páp. tiz.-l. 148. 151. 160.) Terem. (Nemesi névben. 1450: Dl. 29489.) Theremy poss. (1458: Dl. 15216.) Ma a hajdani Kis-Terem (Teremia) helyén Albrechtsflur, – Nagy- Terem helyén pedig Marienfeld áll.
Teresd. (Terösd.) Theresd. Therusd. (1449: Dl. 29489; 1461: Dl. 14443.) Csanádtól d. feküdt.
Terjén. L. Vassán a.
Térvár. Therwar. Cherwar. (1449: Dl. 29489; 1451: Dl. 14443.) Ma Torontálmegyében, Szegedtől dny. találjuk.
Timár(-telke). Poss. Feltymar. (1331: Zichy okmt. I. 377.) Poss. Feltymartelke. (1346: U. o. II. 189.) Szőllőssel együtt szerepel.
Tomorkány. L. Csomorkány a.
Tompa(-egyház). Tompaeghaz praed. (1428: Pesty, Krassóm. III. 321.) Tompa. (1437: Fejér. X. 7. 894.) Ma egy Tompa nevű pusztát találunk Mező- Hegyes m. ék. a mely alatt kell értenünk az állítólag 1437-ben a «Szárazérmellyéken» fölmerűlő Tompa helységet. – 1458-ban (két Tompa) Békésmegyéhez számítják. (Békésm. oklt. 78.) 1436. körűl szintén Békésmegyében Szent-András, Csabacsűd és Szente-Tornya tart. gyanánt tűnik fel egy ily nevű puszta. (Békésm. rég. és tört. társ. évk. XII. 36.)
Tompa-Valkány. L. Valkány a.
Tornyos. Thornas. (1439: Dl. 19559.) Egy «Thornos» nevű helység 1479-ben fordúl elő a mai Torontálmegye és Temesmegye északi határvidékén. (Magy. Tört. Tár. XII. 28.) Ugyanez (úgy látszik) a helység 1482-ben Temesmegyében tűnik föl. (Dl. 18620.)
Tóti. Toti. (1332–7: Páp. tiz.-l. 154.) Thoti. Thothy. (1439: Dl. 13367; 1485: Dl. 19093.) A Maros vidékén Nagyfalu m. k. feküdt.
Ujfalu. L. Bulcsuháza a.
Valkány. Kywolkan. Weghwolkan. (1256: Árpádk. uj okmt. VII. 429.) Wolkan. (1332–7: Páp. tiz.-l. 154.) Elferdítve: Pavalkan. Zegesvalkan, Vagru Valkan. (1369: Fejér. IX. 6. 152.) Helyesebben: Thompa Valkan, Heges Valkan, Veg Valkan, – a nemes Besenyeieké. (1369: Gyárfás Jászkun. t. III. 504.) Wlkan. (1387: Dl. 7730.) Walkan. (Csanád-egyházm. adatt. I. 626.) 1438-ban e tájon «Walkanzallas» nevű kún szállás merűl föl. (Dl. 13165.) Hajdan tehát egy jobbágy és egy kún Valkány létezett. Ma csak egy Valkányt ismerünk, Nagy-Kikindától dny.
Varjas. a) Worias. (1332–7: Páp. tiz.-l. 154.) Waryas. (1464: Forgách cs. llt.) Ma Temesmegyében fekszik Perjámostól dk. – b) Másik Varjas az, mely 1446-ban a Hédervári Herczeg-féle egyezség-levélben (Magy. Tört. Tár. VI. 28.) a Szárazér-mellyéken föltűnik, s talán a Tornya melletti mai varjasházi pusztának felel meg, mely mellett terűl el a vele együtt említett mai sziondai puszta is. Utóbbi Varjas Aradmegyéhez is számítható.
Vásárhely. Wasarhel. (1337: Anjouk. okmt. III. 364.) Szent-Lőrincz és Makó közt feküdt. Alkalmasint Makóba olvadt. (Délmagyarorsz. Ért. 1885. 101.) Azonosnak látszik az 1360-ban ugyane tájon fölsorolt: «Wassarwsfalw»-val. (Dl. 322. – L. Bulcsuháza a. is.)
Vassan. Vosyan. (1256: Árpádk. uj okmt. VII. 429.) Wassian. (1823: Dl. 322.) A Tisza m. említik egy más Telegdi-féle faluval együtt, mely 1256-ban «Teryen», 1323-ban «Tynha, Tynhan» alakban titkolódzik, de kétségtelenűl a mai Csóka melletti Terjén pusztának felel meg.
Vassán-tó. Wossontho. (1256: Árpádk. uj. okmt. VII. 429.) Wosunthow. (1337: Anjouk. okmt. III. 364.) Makó m. feküdt.
Vég-Valkány. L. Valkány a.
Velnök. Olvelnuk. Felvelnuk. (1256: Árpádk. uj okmt. VII. 429.) Welnuk. (1323: Anjouk. okmt. II. 108.) Wewlnek. (1488: Haz. okmt. V. 365.) Fel-Velnök a későbbi Makófalva, Al-Velnök – a későbbi Velnök – vele szemben, a Maros d. partján feküdt. (Délmagyarorsz. Ért. 1885. 28.)
Veres-dob. Veresdub, Kocha, Demeuar, Kengelus, Solumus, Keralyfaya – ma, a XVI. sőt ugy látszik már a XV. sz.-ban is ismeretlen (vagy elpusztúlt) helységek 1345-ben merűlnek föl. (Anjouk. okmt. IV. 554.) Veresdobot már 1256-ban is említik, Valkánynyal, s 1369-ben szintén, Kocha-val, Sáppal Demevár-ral és Valkánynyal egyszerre, mint a Besenyeiek (bisseni nobiles de Bessenew) birtokait. Kocsa a mai Kocsóháti pusztának felel meg, Ó-Besenyő m. ny. (Árpádk, uj okmt. VII. 429., Fejér. IX. 6. 152., Gyárfás, i. m. III. 504.) A mai Ó-Besenyő és Valkány körűl (Torontálm.) fekhetett tehát.
Veresegyház. Wereseghaz. Wereseghaza. (1332–7: Páp. tiz.-l. 147. 154., 1451: Dl. 14443.) Salánkkal együtt a Maros mentén, Csanád, Besenyő és Egres vidékén feküdt. 1495-ben: predium Wereseghaz. (Dl. 29566.)
Veresmart. Weresmort. (1331. 1332: Zichy okmt. I. 376. 392.) Veresmorth. (1332–7: Páp. tiz.-l. 148.) Veresmarth. (1403: Dl. 9144; 1454:. Haz. oklt. 420.) Nagyfalu vidékén, a Maros é. partján feküdt, a melyen révje is volt.
Voffa-ülése. L. Kökényér a.
Vizes-Gyán. Michael Thege de Vizesgyan … capitaneus cumanorum sedis Zenthelt. (1424: Gyárfás, Jászkun. t. III. 583.) Poss. Wizesgyan – Szőllőssel határos. Szomszédosok gyanánt megjelennek innen: «Kwn» László és István. (1451: U. o. 625.) Ez időben tehát kún hely volt, de meglehet, mint Hollós, Szentelt, Valkány sat. e tájon, részben e helység is nemesi uralom alatt állott. Neve legalább igazolni látszik e feltevést. – Ma Vizesdia, Bánát-Komlós mellett é., Torontálmegyében.
Zenta-rév. Avagy 1495-ben: Kyszyntha. (Telegdi birtok. Dl. 29566.) L. Zenta m.-város alatt Csongrádmegyében.
Zombor. Sombur. (1332–7: Páp. tiz.-l. 154.) Zombor. (1360: Dl. 322; 1449: Dl. 29489., 1495: Dl. 29566.) A mai Kis-Zombornak felel meg, Szegedtől dny., a Maros torontálmegyei partján.
Összesen: 202 helység.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages