GÖMÖRMEGYE.
GÖMÖRMEGYE.
E megyét aranyban, ezüstben, rézben és vasban gazdagnak mondják.* Az 1427. évi adóösszeírás szerint 4883 portája,* a század végén pedig mintegy 4000 házhelye volt.*
Bonfini i. m. 16., Ranzani i. m. 46.
Thallóczy. A kamara haszna. 186–194. (A birtokosoknál e műre való hivatkozáskor mindig a kérdéses helységnél közölt lapszám értendő. Az adólajstrom eredetijét használjuk. Dl. 35801. 35802.)
Engel i. m. 141.
A XV. században is ugyanazon a területen feküdt, mint napjainkban, csakhogy hajdan a ma Gömörhöz csatolt Kis-Hont – mely e néven is föltűnik* már a XV. század elején – még nem tartozott Gömörmegyéhez. E vidék körülbelól a mai Osgyán, Hegymeg, Rimaszombat, Zeherje vonalától északra – és Zeherjétől Pokorágyon át a Rima mentén Tiszolczig menő vonaltól nyugatra terjedt.* Ezenkívül a megye déli sarkában Czered vidékén ingadozott a határ; északkeleten Rozsnyó táján pedig a Hárskút-Dernő-Kovácsvágástól keletre eső mai zug hajdan Tornamegyéhez tartozott.
1419: Dl. 10797.
Csakhogy a XV. században Rahó, Szelcze, Bakos-Törék, Surány, Pokorágy és Kelecsény Gömörbe is tartoztak. Alapúl az 1427. évi adólajstromot vettük.
E megye szintén hatalmas családok fészke, nagy uradalmak hazája. Nyugaton a Gortva és Rima folyócskák, észak-keleten a Sajó felső völgye és a beléje siető Csetnek, Murány és Túrócz patakok völgyei, valamint a közbül maradó Balog folyó mentén sorban találjuk őket. A kisebb nemesség a Sajó alsó völgyének két oldalán mutatkozik tömegesebben.
Délnyugaton kezdve Ajnácskő vára emelkedik a gömör-nógrád-hevesi hármas határ közelében. A Szécsényi-dinasztia, a királyné, majd a Pálócziak birtoka. Az 1431. évi adólajstrom szerint – úgy látszik – nyolcz falu tartozott hozzá, de ezek közül öt csak részben; 1439-ben pedig Ajnácskőtől kezdve föl Tiszolczig s át Nógrádba Zelenán keresztül Szvinyebányáig 19 gömör-, (kis-) hont- és nógrádmegyei falu, részben vagy egészen.
E tájon még a Nógrádban törzsökös Szécsényiek bírtak néhány falut Somoskő várukhoz Czered, Barátony, Ó-Bást, Hidegkút, Hangony sat. képében. A század elején még Ajnácskő is az övék volt.
A szomsiédos vidék az ősi Rátold-nembeli: Jolsvai (Kaplai). serkei Lorántfi (Dezsőfi) és Feledi családoké. Három vár egymás közelében: Gede,. Serke és Kapla képezi magvát mintegy 20 falura terjedő (a három, különben megosztozott családot együttvéve) uradalmaiknak. A Jolsvaiak kihalván, utánuk részben a Lorántfiak örököltek.
Valamivel föntebb a. Perényieknek van részük négy faluban nógrádmegyei Fülek várukhoz a bentebb, a Balog mentén két falu ból álló kisebb birtokuk. (Radnolt, Balázsfalva.)
A Rima hosszú völgyétől nyugatra két hatalmas, összefüggő, itt-ott egymásba fonódó birtoktest következik. Egyik a Derencsényieké (Rimaszombattól észak-észak-kelet felé), melynek két erősségből és mintegy 45–55 faluból álló testét délen Padár, Balog, Morhó falvak, északon pedig a Tiszolcz táján fekvő Polom, Krokova, Gerlicze és Bisztró falvak jelölik. E vonalakon belül csaknem valamennyi falu az övék. Csak itt-ott van részök némelyikben a velök egy törzsből eredő Szécsieknek. Utóbbi család birodalmának Balog vára az északi oszlopköve, melytől kezdve, mintegy 24 falu során át vonul az dél-kelet felé (Rima-) Szécsig, a másik ősi fészekig.
E tájaktól észak-kelet felé ismét két hatalmas és gazdag család uradalmai terülnek el, a rokon, megosztozott, de szakadatlanúl viszálykodó Pelsőczi vagy pelsőczi Bebek és Csetneki családoké. Főfészkeik Pelsőcz és tőle északra Csetnek. Ezektől nyugatra pedig Rákos vagy Kövi, keletre Krasznahorka várak, északra meg Dobsina város góczpontjai uradalmaiknak, melyekhez a Bebekeknek mintegy 36 és a Csetnekieknek mintegy 27 falujok tartozik e század folytán.
A Bebekek és Perényiek hatalmas faja küzd a Murány szomszédos felső völgyében elterülő jolsvai uradalomért, mióta a sokat szerepelt Jolsvaiak magva a Zsigmond uralkodása végén megszakadt. Jolsvától Murányig terjed ez összefüggő jószágtest s mintegy 16 falu tartozik hozzá.
A Perényiek kapták egy másik, a Bebekekkel szintén osztályos, régi, magban szakadt családnak, a Gömörieknek (sajó-)gömöri. valamint a Rozsnyó melletti Kőrös, Berzéte és Rudna falvakból s tán Berzéte várából – álló jószágait is.
A mi a hegyvidéken, északnyugaton még nagyobb uradalom a rozsnyói, Csucsom és Nadabula falvakkal, egyházi méltóságé, az esztergomi érseké, kinek Putnok mellett is van egy, Püspöki és Velkenye falvakból alakúlt kisebb jószága. Rozsnyó azonban, a közeli Sajóval együtt évtizedeken át a csehek itteni uralmának képezé erős alapját.
Az egyházi testületek közül főleg e tájon a gombaszögi pálosoknak voltak apróbb részeik, délnyugaton pedig az egri káptalannak, a jánosi apátságnak és a hangonyi pálosoknak.
Más előkelőbb családok: a Rozgonyiak. Szapolyaiak. kazai Kakasok, nánai Kompoltiak, gersei Petők. gúti Országhok, ezdegei Besenyő Pál, Berzevicziek stb. csak időszerűleg vagy kisebb részek urai e megyében.
Végül a közép-nemesség soraiból – nyugatról keletnek haladva az osgyáni Bakos, Jánosfalvi, Balogi, runyai Soldos, panyiti Uza, Giczei, Tornaljai, Recski, kövecsesi Dancs. Szentkirályi és Putnoki családok válnak ki 5–10 faluból álló terjedelmesebb birtokokkal.
){kind=link}