HEVESMEGYE
HEVESMEGYE
Eleinte Uj-Vármegye és Hevesujvármegye, a XV. század elején Hevesujvármegye, később mindinkább csak Hevesmegye néven fordul elő. Verbőczi Kis- és Nagy-Hevesmegyét ismer, mely megkülönböztetés azonban az oklevelekben nem használatos a Hunyadiak korában.*
Hevesmegye régibb viszonyait fejtegetik: Balássy Ferencz a Századok 1872. évi folyamában és Pesty Frigyes az Eltűnt régi vármegyék-ben. A mi feladatunk csak a XV. századbeli Hevesmegye rekonstruálása. – oklevelek alapján. Itt csak annyit szükséges megjegyeznünk, hogy a nevezett tudósok Kis-Heves alatt a régi Kemejt, a Tisza bal partján, a későbbi Külső-Szolnokban – értik.
Terűlete hajdan jóval nagyobb volt, mint napjainkban. Északon Gömör-, nyugaton és keleten Nógrád- és Borsodmegye felé nagyjából megtartotta ugyan régi határait, dél felé azonban már a jász területbe is beékelődött egy-egy faluval (Monostor, Mizse, Alattyán. Kér; Jánoshida, Kürt, Iván stb.). Jánoshidától dny. felé pedig csaknem Szolnok városig levonult, olykor még Álcsi is hozzátartozott. Innen Kürűnél átkelve a Tiszán Szakállast, Fegyverneket (részben Kenderest, Kakatot, Hegyest), Bánhalmát, Tomajt, Szent-Györgyöt (akkor mind megannyi helységeket), Örsöt, Nagy-Ivánt és Tiszafüredet is magába zárta. Kisebb jószágok pedig olykora mai Túrkevi vidékén és Békésmegye területéből is tartoztak hozzá.*
L. ott a bevezetésben.
Adó alá eső házhelye 5500 körül volt a XV. sz. végén.* Területén az egyháziak és világiak nagy uradalmai váltakoznak a közép nemesség kisebb jószágaival.
Engel. 81. 139.
Az egyháziak közt az egri püspökség és káptalan áll elől, rnelyek részint adomány, részint vétel útján nagy kiterjedésű jószágok urai. Az egri püspök északon, Fedémestől kezdve két erősségén: Szarvaskőn és Egeren át le Tisza-Nánáig és Tisza-Örsig, az egész Eger-völgyén uralkodik. Fiók-uradalmai: a mai Túrkevi és Gyöngyös-Püspöki vidéke. – A káptalan birtokai északon Aranyostól kezdve szintén az Eger-völgy mentén sorakoznak. Ugyanitt terülnek el a tárkányi karthauziaknak és az Eger melletti pálosoknak szerényebb jószágaik is. Az uj egri prépostság birtokainak a Tarna szomszédos völgyében Kápolna és Kompolt helységek a központjai. Utóbbi a kompolti apáté is. – A sári apátság a Tarna mellék-völgyein Sár, Karácsond és Tarnócza vidékén. A veresmarti pálosok fentebb Gyöngyös táján a Mátra alján, végül a váradi püspök és káptalan a Tisza mentén Füred körűl bír már csekélyebb, de összefüggő jószágokat.
A világiak közűl az itten törzsökös Aba nembeli nánai Kompoltiak uradalmai a legrégibbek és legterjedelmesebbek. A Mátra alján, Gyöngyös és Eger között vertek gyökeret. E tájon Nána, Domoszló, Debrő, Tótfalu. Kál, Kompolt, Detk, Szaránk, Tarna-Őrs, Visznek, Vámos-Györk, Encs, Tas, Karácsond, Ugra, Visonta és Markaz helységek jelölik több négyszög mértföldre terjedő uradalmuk körének szélső pontjait. Ehhez csatlakozik a Tisza mentén a Heves, Kömlő, Pély, Taskony, Roff, Gyenda, Fegyvernek, Kürű és Süly helységekből álló, szintén összefüggő hatalmas birtoktest. Fiók-uradalmuk a dévaványai, melyet a kúnság, Békés és Szolnokmegye fog körül.
A Mátra nyugati és északi oldalán két más családnak, az egy eredetű, de már megosztozott Pásztóiaknak és Tariaknak birtokai terülnek el. Szurdok Püspökitől észak felé Pásztó, Hasznos, Tar, Terebes, Dorog félkör-alakban fogják körűl a Mátrát. Odább nyugatra pedig Sirok várban uralkodnak. (A Tariak.) A Tari-féle uradalmak később a gúti Országhokra és Kompoltiakra szálltak át.
Közbűl, a Mátra dny. oldalán Bene vár, Gyöngyössel (részben), Gyöngyös-Tarjánnal és Gyöngyös-Patával együtt következik. Ily módon a nagy uradalmak köröskörül fogják a különben néptelen hatalmas hegységet. Bene vára a Szécsényieké, kik a megye legdélibb vidékén, Szolnok m. egy szintén terjedelmes, több faluból és egy városból (Szászberek) álló birtoktestnek is urai. Nagy vagyonuk a gúti Országhokra és Losoncziakra s kisebb részben a Rozgonviakra szállt a század közepén.
Az utóbbi család, a Rozgonyiak a Pálócziakkal együtt évrend szerint utolsó beszármazott nagybirtokosai a megyének. Délkeleten Poroszló, Iván és Farnos részei, a Mátra-vidéken Gyöngyös (részben) és Halász, s e kettő közt középen Debrő-vár és Zsadány a főbb pontjai a Rozgonyiak itteni birtokainak. A Pálócziak a Mátrától északra Kövesd és Pétervásár m.-városok, délre pedig Szűcsi és Csász vidékén urai összefüggőbb, számos faluból állá jószágoknak.
A többi főúri családok közűl az olnodi Czudarok, Bátoriak, Bebekek, kazai Kakasok s pl. berzeviczi Pohárnok István már kisebb földesurak, hasonlókép a király és királyné is. Melléjök sorakozik a közép-nemesség: az Abádiak, Besenyeiek, Nagylucseiek a Tisza mentén; a Kenderesiek a Nagykúnsággal határos részeken a Debrőiek a Tarna mentén; a Rédeiek Gyöngyös, a Nagyhatvaniak Hatvan vidékén.
){kind=link}