SÁROSVÁRMEGYE.
SÁROSVÁRMEGYE.
Régebben Újvármegye nevet viselt. 1427-ben 6618 jobbágyportája, – a XV. század végén pedig mintegy 2000 adó alá eső házhelye volt. Régi határait máig megtartotta. A XV. században azonban a Sztropkó-Szvidnik-Dubova vonalától k. é. elterűlő csücske csak kevéssé volt helységekkel benépesítve.*
Századok. 1872. 231., Engel 30., 135. – Az 1427. évi, eddig ismeretlen adólajstrom (Dl. 32690.) egymásután 401 helységet sorol elő, ezek közűl azonban mintegy 20–30-at két, sőt több ízben is.
Első rangú városok, nagy uradalmak és törzsökös kis-nemesség teszik változatossá.
Középütt Eperjes és Szeben, északon Bártfa város a legelőkelőbb pontjai. Utóbbi, város létére mintegy 11 helységnek válik urává e század folyamán.
A nagy uradalmak a déli határon kezdődnek, Kassa vidékén. E város, a közelében (é.) fekvő Tihanytól kezdve, Szakalya váron át Berkiig s másfelől Turináig 17 faluban birtokos.
Falvai három oldalról környeznek egy szomszédos birtoktestet, melynek Kőszeg és Makovicza várak (a XIV. században Somos vár is) s egy város képezik központját s 29 falu és 4 puszta összefüggő terűletét. Földesurai: a Lapispataki, Zsegnyei, Kőszegi, Somosi és Budaméri osztályos családok, kik közűl egyik-másik egyébütt is szerzett jószágokat a megye terűletén, mint a Lapispatakiak a közeli Sebes várában, vagy a Somosiak a Hanusfalvától é. eső Szécsi-féle uradalomban. Viszont a Somosiak némely törzsbirtokaiban a század második felében a Berzeviczieket találjuk benn.
Kelet felé a lipóczi Keczer-családnak 7 faluból álló jószága – a század elején Lipócz várral élén – csatlakozik Makovicza és Somos oldalához; északon pedig a sóvári Sósok birtokai Sóvár vár és Hanusfalva város, több sókúttal s 15 faluval a környéken, valamint időnkint szintén részek a szomszédos Szécsi-féle jószágokban.
E jószágok a somi Szécsieken (Gálszécsieken) kívül a Csaholyaiakéi is. Hanusfalván kezdődve Margonyáig hosszú vonalban mintegy 17–18 faluból állanak. Párhúzamosan halad ezekkel nyugat felé a kapi uradalom kisebb teste, 1 város és 10 falu, – a Kapi-család birtokában.
E tájaktól észak felé a makoviczai uradalom a megye északkeleti részét, terűletének mintegy egy negyedét foglalja el. Központja a Bártfától é. eső Makovicza vár, főbb pontjai ezenkívül Ladomér kastély és Kurima város, terűlete: 64 falu és vidéke. A megyének eme legterjedelmesebb, legösszefüggőbb nagybirtoka 1470-ig az olnodi Czudar, ennek kihaltával pedig a Rozgonyi-családot uralta, mely ezenkívül különböző czímeken még mintegy 20–30 falut szerzett és bírt időnkint e megye különböző pontjain, köztök magát Szeben várost is.
Mint Abaujban, itt is a Perényiek a Rozgonyiaknak közvetetlen szomszédjai – délnyugat felé. A Kurima város melletti Kozsántól nyugati irányban: egyfelől (a Bártfától ny. eső) Kriváig, másfelől (a Szebentől k. é. fekvő) Haradisáig mintegy 20–25–28 falut látunk időnkint birtokukban. Eme tekintélyes jószágokhoz még két nagyobb és egy kisebb uradalmat is csatoltak a Perényiek, Újvár várát a mai Héthárs vidékén 5–6 faluval, Sáros várát a megye közepén a hasonló nevű várossal, öt faluval és az eperjesi vámmal, s végül Szent-Kereszt város részeit, valamint – a század első felében – három, szintén e tájon fekvő falut, mint a szepesmegyei Richnó vár tartozékait.
Nyugat felé még három nagyobb birtokcsoport következik. Az egyik a tarkövi. mely Tarkő várából, Héthárs városból és 26 sárosmegyei helységből 1 áll, s a Tarkövi, (Fogas) és Tárczai családokat uralja. A másik a berzeviczi, a Berzeviczi rokonságé. Utóbbi* a központi fekvésű hasonló nevű erősségből kiindúlva, észak-nyugat felé: Feketekútig, dél-kelet, felé pedig Szinye-Lipóczig és Jernyéig terjed és mintegy 16 falut foglal magában. Végűl a harmadik a palocsai, 1427-ben Palocsa várán és városán kívül még vagy 9 falu, a Bebek-család birtokában.
Nagy Iván szerint i. h. Az 1427. évi adólajstrom csak 1 várost (Héthárs) és 16 falut sorol föl e rokonság birtokában.
Ez előkelő családokon kívül még a Szapolyaiak, Homonnaiak (Drugethek), szent-miklósi Pongráczok és Ujlaki Miklós időnkint zálogban avagy kisebb részek urai.
Egyháziaknak alig van birtokuk e megyében. Mindössze is a mislyei prépostság három, – a harapkói ágostonos remeték egy, – és a sárosi ágostonos remeték egy faluban bírnak állandóbban részeket.
A közép-nemesség főleg az Eperjes körűl észak felé fekvő tájakat: a Hanusfalvától Szebenig terjedő félkört, – továbbá a Héthárs-Szeben-Sáros vonalától nyd. terjedő vidéket foglalja el, s jórészt régi törzsökös eredetű.* Nagyobb birtokokkal a Bertótiak, alattyáni Csirkék, szinyei Mersék, Semseiek és uszfalvi Uszok válnak ki közűlök.
L. a Roskoványi, Steflaki és Kálnási családok a, a birtokosok közt.
){kind=link}