HELYSÉGEI:
HELYSÉGEI:
Abaháza. Abahaza. (1381: Lelesz. metal. Szatmár. N. – V. ö. 1390: Tört. Tár. 1889. 732. l.) Határát (Nyir-) Csaholy és (Nyir-) Meggyes felől leírják. Itt azonban ma nem találjuk.
Adorján. Adrian. (1262: Szirmay. Szatmár. t. II. 322., 1413: M.-szig. lyc. gyűjt.) Adoryan. (U. o. és 1487: Dl. 27071.) Aranyos-Medgyestől é. a megye határszélén fekszik.
Agod. L. Papfalva a.
Akol. Akol poss. (1368: Perényi cs. llt.) Dolxm és Szamosszeg vidékén tűnik föl.
Almás. Almas poss. (1383: M.-szig. lyc. gyűjt., 1435: Károlyi oklt. II. 155.) Vetéssel volt határos.
Alsó-Beregszó. L. Beregszó a. Közép-Szolnokmegyében.
Alsó-Hodos. L. Hodos a.
Alsó-Kegye. L. Kegye a.
Alsó-Ököritó. L. Üköritó a.
Alsó-Szokond. L. Szokond a.
Alsó-Ujfalu. L. Ujfalu a.
Alsó-Várcza. L. Közép-Szolnok-megyében Várcza a.
Amacz. Amach. Amacz. (1393: Dl. 7856: 1446: Dl. 13934.) Szatmártól dk. esik.
Angyalos. Angyalos. (1477: Dl. 29004.) Csengertől ény. találjuk, a Szamos partján.
Apa. Apa. (1490: Perényi cs. llt.) Szinyér várához tartozott. Aranyos-Medgyes m. dk. fekszik.
Apáczafalu. (1370: Szirmay. Szatmárm. t. II. 174.) Ma Páczafalu, Erdődtől k.
Apáti. a) Apaty. (1372: Dl. 6079; 1401: Haz. okmt. VII. 431., 1430: Dl. 12339; 1479: Károlyi cs. llt. II. 480.) A mai Olcsva-Apáti, közel a Szamosnak a Tiszába szakadásához. – b) 1430-ban Vasaddal és Tarcsával együtt említnek egy ily nevű falut, mely alatt tehát a mai Apáti puszta értendő. Ér-Mihályfalva m. d. (Dl. 9144.) c) Végűl a mai Dobrács-Apáti (Szatmártól k.) 1367-ben tűnik föl. (Szirmay, Szatmárm. t. II. 192.)
Aporháza. L. Dedemez a.
Ar. Nagor. Naghar. Kysar. Kysor. (1393: Dl. 7856; 1436: Dl. 12882. 12883; 1446: Dl. 13934. sat.) A mai Kis-Ar és Nagy-Ar, Fehér-Gyarmattól é. felé, a Tisza m.
Atya. Athya. (1462: Századok. 1871. 657.) Csengertől ék. esik.
Avas. Awas. (1490: Perényi cs. llt.) Szinyér várához tartozott, melytől é. felé találjuk ma Avas-Ujvárost.
Bagda. Bagda. Bogda. – Hol «possessio», hol «praedium» gyanánt tűnik elénk. (1479: Ibrányi cs. llt., Szirmay. Szatmárm. t. II. 370.) Szabolcsmegye határvidékén fekhetett.
Bagos. a) Bogus. (1332–7: Páp. tiz.-l. 134.) Bagos. (1362: Károlyi cs. oklt. I. 210.) Csengertől d. esik. – b) Lásd: Szabolesmegyében is.
Balog-Jánosi vagy Balog-János-háza. L. Jánosi a.
Balkfalva. L. a Drágfiak a. Szatmár- és Balkfalva a. Közép-Szolnokmegyében.
Balotafalva. Balathafalwa. (1424: Lelesz. D. 197.) Balothafalwa. (1463: Lelesz. 74. 11.) Szinyér-Váraljától dk. esik. 1470-ben «Baladfalwa» alakban Remetemezővel együtt tűnik föl. (Lelesz. D. 196.)
Bánfalva. Kaanfalwa. (1490: Perényi cs. llt.) Szinyér várához tartozott s vámszedő hely volt.
Bánkné-Tereme. L. Terem a.
Barpatak. Barpathak. (1493: Dl. 303332.) Szinyér vár tartozéka volt. A Nagybánya m. ny. fekvő mai Borpatak pusztának felelhet meg.
Bartavölgye. 1476-ban a szántai Bekcsek birtokában találjuk. (Lelesz. 15.)
Batár. L. Ugocsamegyében.
Batizháza. Batizhaza másként Fejérdfalva. (1364: Fejér. X. 4. 568. és 669., 1490: Perényi cs. llt.) Szinyér várához tartozott. – A mai Batiz, Szatmártól ék.
Bazafalva. L. Közép-Szolnokmegyében.
Bazán(d). Bazan. Bazyan. (1417: Dl. 10572. 10624.) Bazand. (Szirmay. Szatmárm. t. II. 193.) Szirmay szerint a mai Pettyén, Szatmártól k.
Becs. (Bekcs.) a) Beecz. Bech. (1427: Lelesz. metal. Szatmár. K., 1470: lelesz. D. 196., 1483: Farkas cs. llt.) A mai Szamos-Becs, Csenger m. – b) Ezenkívül az ugocsamegyei Tisza-Ujlakkal szemben találjuk Szatmárban Tisza-Becs falut, mely a XV. sz.-ban (Tizabekch) révjével együtt a szántai Bekcsek (Becskek) birtoka. (1476: Lelesz. 15., 1478: Károlyi cs. oklt. II. 472.) A páp. tizedlajstrom egy «Beech» nevű plebániát ismer. (135. l.)
Bel-Ricse. L. Ricse a.
Bel-Szalka. L. Szalka a.
Béltek. Lásd: Szabolcsmegyében.
Bencse. (Bencze.) Benche. (1342: Perényi cs. llt.) Jánkkal határos volt.
Bere. Bere. (1411: Károlyi cs. oklt. I. 580.) Nagy-Károlytól dny. esik.
Berek. L. Tiszta-Berek és Száraz-Berek helys. a.
Berekszó. L. Közép-Szolnokmegyében.
Berend és Berendmező. Berendmezew. (1490: Perényi cs. llt.) Szinyér várához tartozott. Ma e tájon, Szinyér-Váraljától ny. csak Berend nevű helységet találunk, mely 1463-ban e néven is előfordúl. (Lelesz. elench. statut.) Berendmező alatt hihetőleg a mai Berenczét kell értenünk, Aranyos-Medgyes m. dny.
Bikácza. L. Közép-Szolnokmegyében.
Bikó. A Bélteki-Drágfi cs. uradalmában előfordúlnak 1394-ben: Byko et altera Byko; 1424-ben: Magerbyko. Olahbyko. Nagbyko; 1463-ban Zakalosbyka; 1470-ben: Magyarbiko, Olah Naghbiko. Olahkysbyko. (1394: Lelesz. acta Bercsényiana. f. 2. n. 22., 1424: Lelesz. D. 197., 1463: Lelesz. 74. 11., 1470: Lelesz. D. 196.) Ma csak egy Papbikó nevű falut találunk e vidéken, Erdőszáda m. ény.
Bikszád. Bykzad. (1490: Perényi cs. llt.) Szinyér várához tartozott. – A megye ény. sarkában fekszik.
Bobáld. Bobad. (1335: Károlyi oklt. I. 114.) Bobald. (1431: Lelesz. metal. Szatmár. 20., 1468: Károlyi cs. oklt. II. 390.) Gencscsel határos volt; ma puszta ennek vidékén.
Bodorfölde. 1429-ben fordúl elő Győrtelek és Sályi vidékén. (Lelesz. elench. statut.)
Bogát. Bogath. (1428: Dl. 11969.) Ma Szabolcsmegyének dk. részében találjuk, a hová szintén számítják néha.
Bohol. L. Fábiánháza a.
Borhida. Borhyda. (1409: Lelesz. elench. statut.) A mai Burhid, Szinyér-Váraljától dny.
Borzova. Borzova. (1476: (?) Lelesz. metal. H.) Kis-Szekeres és Darnó m. tűnik föl. Ott találjuk ma is.
Bosonka. Bosonka. (1493: Dl. 30332.) Szinyérvár tartozéka volt.
Bot-Palád. L. Palád a.
Bozonta. L. Közép-Szolnokmegyében.
Börvely. (Börve.) Berwe. Berwely. Berwey. (Határát. megjárják 1435-ben: Dl. 12853. – V. ö. Dl. 17707.) Nagy-Károlytól é. esik.
Bujákfalva. Bwyakfalwa. (1493: Dl. 30332.) Bizonyára a mai Busák értendő, Monostor m., a melylyel együtt tűnik elénk.
Bujánháza. (Bujákháza.) Bwyanhaza. (1490: Perényi cs. llt.) Bwyakhaza. (1463: Dl. 30332.) Szinyér várának tartozéka volt. Váraljától é. ma is megtaláljuk.
Csaholcz. Chahowcz. Claholcz. Chachoch. (1418: Dl. 10723; 1446: Dl. 13934; 14ő2: Dl. 15739.) Fehér-Gyarmattól k. találjuk.
Csaholy. Chahal. (1332–7: Páp. tiz.-l. 134.) Chahol. (1427: Dl. 11894; 1477: Dl. 29004.) Ma Nyir-Csaholy, Ecsed és Máté-Szalka közt.
Csakal. Chakal. (1368: Perényi cs. llt., 1386: Zichy okmt. IV. 316.) A Szamos mentén, Szamosszeg és Dobos körűl merűl föl. (E nyomokból Csaholylyal való azonosságára nem lehet következtetnünk.)
Csalános. Chalanus. (1431: Károlyi cs. oklt. II. 133., 1468: U. o. 390.) N.-Károlytól ény. esik.
Császár. Chazar. (1468: Lelesz. elench. statut.) A mai Császári, Erdőd m.
Császló(-monostora). Chazlomonostora. (1342: Perényi cs. llt.) Chaslo. (1447: Károlyi cs. oklt. II. 263.) Ma Császló, Gacsály m., a hol pl. 1342-ben is föltűnik.
Csécse. Cheche. (1344: Acta post. Advoc. 59–40., 1479: Soós cs. llt.) Az ugocsamegyei Várival szemközt, a Tisza partján fekszik.
Csege. Chege poss. (1383: M.-szig. lyc. gyűjt.) Vetéssel volt határos.
Csegöld. Chegud. (1332- 7: Páp. tiz.-l. 135.) Chegewld. (1463: Lelesz. 74. 11.) Csengertől é. esik.
Csegze. Chegze. (1347: Anjouk. okmt. V. 14.) Encsencscsel együtt fordúl elő.
Cseke. Cheke. (1479: Soós cs. llt., 1488: Perényi cs. llt.) A Tisza partján, Fehér-Gyarmattól kissé ék. fekszik.
Csomaköz. Terra Warchamakuz és terra Chamakuz – szomszédosak. (1306: M.-szig. lyc. gyűjt.) Utrayue Chamahuz. (1320: U. o.) Warchomakuza. Noghchomakuz. (1352: Károlyi cs. oklt. I. 210.) Chomokaz. Chamakaz. (1435: U. o. II. 154. 175.) Kyschomokaz al. nom. Warchomokaz. (1473: Dl. 17504.)
A középkorban tehát. Vár-Csomaköz vagy Kis-Csomaköz és Nagy- Csomaköz helységek léteztek. Ma csak egy Csomaköz nevű falut találunk Nagy-Károlytól dny.
Czégény(-monostora). Monasterinm Czegenmonosthora. (1344: Acla post Advoc. 59–40.) Chegen. Czegen. (1426: Károlyi cs. oklt. II. 101., 1488: Perényi cs. llt.) A Szamos m., Fehér-Gyarmattól d. találjuk.
Dányán. Danyan. (1473: Lelesz. clench. statut., Tört. Tár. 1890. 119.) Porcsalma és Öküritó m. említik. Bizonyára a mai Dányád értendő, Czégény (és a Szamos) mellett.
Dara. Darah. (1329: Dl. 28351; 1433: Lelesz. 20.) Szatmártól ny. é. esik.
Darnó. Darno. (1342. 1490: Perényi cs. llt.) Fehér-Gyarmattól dk. találjuk.
Darócz. Két ily nevű helység fordúl elő. – a) Daroch. (1411: Acta post Adv. 59–40.) A mai Fülpös-Darócz, Fehér-Gyarmattól dny. – b) Darocz. (1462: Lelesz. elench. statut.) A mai Puszta-Darócz, Szatmár m. ény.
Dedemez. Dedemez alio nomine Aporhaza. (1351: Károlyi cs. oklt. I. 187.) A Károlyi-család birtoka volt.
Dég. Deeg. (1349: Károlyi cs. oklt. I. 182., 1368: Perényi cs. llt.) Dobos és Szamosszeg vidékén tűnik föl.
Dengeleg. Dengled. (1332–7: Páp. tiz.-l. 134.) Dengeleg. A Károlyi oklevéltárban (II. kötet) több ízben előfordúl a megye kitétele nélkűl. Az 1475. év körűli közép-szolnokmegyei adólajstromban nincs meg s így bizonyára Szatmárhoz számították, a hová 1503-ban tartozott s ma is tartozik. (Dl. 30958.)
Derzs. Poss. Kyusders. (1329: Zichy okmt. I. 323.) Ders. (1454: Kállay cs. llt.; 1455: lbrányi cs. llt.) Nyir-Bátortól é. esik.
Dob. Dnb. (1332–7: Páp. tiz.-l. 134.) Dob. (1393: Dl. 8016; 1398: Lelesz. metal. Szatmár. 36.) Vámszedő hely volt, Szatmártól dny. esik.
Dobos. Dobos. Warasdobos. Nagdobos. A Perényi család birtoka volt, melynek levéltárában e helységekről már a XIV. század első felében s később is számos nyomot találunk. (1336. 1350., 1403. 1421. sat., 1458: Lelesz. 29.) Így pl. 1421-ben Péter orszb. Nagy-Doboson tartandó heti vásárra eszközöl ki engedélyt a királytól. Váras-Dobos egy ízben mint Nagy-Dobos szomszédja tűnik föl. (U. o. 1409.) Ma Szatmármegye ény. sarkában találjuk Nagy-Dobos községet s szomszédságában – de már Szabolcsban – Puszta-Dobost. Utóbbi úgy látszik, Váras-Dobos emlékét őrzi, melyet 1458-ban csakugyan Szabolcshoz számítottak. 1454-ben és 1471-ben Beregmegyében tűnik föl. A XV. sz.-ban inkább is oda tartozott.
Dobra. Dobra. (1450: Lelesz. 62. 40.) Erdődtől – a melylyel együtt említik – kissé dny. találjuk.
Dobrács. Dobrach. (1410: Szirmay, Szatmárm. t. II. 192., 1436: Károlyi cs. oklt. II. 175. sat.) A mai Dobrács-Apáti őrzi nevét. Szatmártól k.
Domanhida. Damanhida. (1332–7: Páp. tiz.-l. 134.) Domanhyda. (1467: Dl. 30057; 1479: Dl. 30220.) Vámhely volt. Ma Domahida, Nagy- Károlytól kelet felé.
Dombó. Dombo. (1373. 1429: Lelesz. elench. statut., 1428: Dl. 11995.) Dara és Piliske helységekkel kapcsolatban emlegetik.
Dombravicza. (Dubravicza.) Dobrawycza. (1411: Lelesz. D. 231.) Dombrawycza. (1491: Dl. 27972.) 1411-ben Nagy-Bánya tartozéka volt, melytől dk. Dombrovicza néven mais megtaláljuk.
Ecsed. Eched. (1349: Anjouk. okmt. V. 273.) Határát megjárják 1427-ben, (Dl. 11894.) Szabolcsmegye határszélén találjuk.
Egri. Egri. (1423: Lelesz. metal. Szatmár. 19.) Szatmártól ék. esik.
Eke-Tyukodja. L. Tyukod a.
Ellber-Szekeres. L. Szekeres a.
Elk. L. Ilk a.
Embel(y). Embel. (1419. 1431. 1468: Károlyi cs. oklt. II. 49. 133.:390.) A mai Ömböly puszta, Nagy-Károlytól ny.
Encsencs. Enchcnch. (1433: Dl. 12501; 1446: Dl. 13934; 1476: Dl. 18142; 1478: Dl. 25392. sat.) Ma Szaholcslhoz tartozik (Nyír-Bátortól délre). a hová pl. 1457-ben is számítják. (Lelesz. el. stal.)
Endréd. Endrid. (1332–7: Páp. tiz.-l. 134.) Endred. (1442: Ujhelyi cs. llt. 1463: Lelesz. 74. 15.) A mai Ér-Endréd, a megye dny. sarkában.
Erdőd. Erdeud. (1336: Perényi cs. llt., 1452: Dl. 15102; Erdewd. Kyserdewd. (1470: Lelesz. D. 196.) Erdődön vámot is szedtek. – Ma Erdőd, Szatmár-Németitől d. (V. ö. 1231-hez: Árpádk. uj okmt. Xl. 231.)
Erdődszáda. (Erdődszád.) Erdewdzad. (1424: Lelesz. D. 197.) Erdewdzada. (1470: Lelesz. D. 196.) Révje volt a Szamoson és száraz-vámja is. – Ma Erdőszáda, Nagybányától ny. – 1429-ben a Csaholyiak birtokában Máté- Szalka vidékén is találunk egy ily nevű falut. (Lelesz. elench. statut.)
Estvándi. L. Istvándi a.
Fábiánháza. Fabianhaza al. nom. Bohol. (1341: Anjouk. okmt. IV. 103., 1433: Dl. 12501. – V. ö. 1446: Dl. 13934.) Ecsed m. találjuk.
Farkasaszó. Farkasazow. (1424: Lelesz. D. 197.) Farkasazo. (1470: Lelesz. D. 196.) Erdőszádától dny. esik.
Fejérdfalva. L. Batizháza a.
Feketefalu. Fekethefalw. (1411: Lelesz. D. 231.) Nagybányától d. esik.
Feketepatak. Fekethewpathak. (1490: Perényi cs. llt.) Szinyér várához tartozott. – Ma puszta Szinyér-Váraljától k., a megye határszélén.
Felső-Berekszó. L. Berekszó a. Közép-Szolnokmegyében.
Felsőfalu. (Felfalu.) Felsewfalw. (1490: Perényi cs. llt.) Felfalw. (1493: Dl. 30332.) Szinyér várához tartozott. – Ma Felsőfalu, Szinyér-Váraljától ék.
Felső-Fernezely. L. Fernezely a.
Felső-Hodos. L. Hodos a.
Felső-Homoród. L. Homoród a.
Felső-Kegye. L. Kegye a.
Felső-Ököritó. L. Ököritó a.
Felsö-Ujfalu. L. Ujfalu a.
Felső-Várcza. L. Közép-Szolnok-megyében Várcza a.
Felső-Zelend. L. Zelend a.
Fény. Feen. (1410. 1468: Károlyi cs. oklt. I. 562., II. 390.) Nagy-Károlytól ny. találjuk.
Fernezely. Felső-Fernezely, Szirmay szerint Nagybánya városé (melytől északra találjuk) volt már a középkorban. (Szirmay. Szatmárm. t. I. 246., II. 356.)
Fülesd. (Filesd.) Fylesd. Phylesd. (1477: Soós cs. llt., 1488: Perényi cs. llt.) Fehér-Gyarmattól ék. esik.
Fülöp. (Filep.) Phylep poss. (1349: Anjouk. okmt. V. 263., 1452: Dl. 14570.) Szabolcsmegyéhez is számítják néha. (1430: Dl. 12339., 1455: Kállay llt.) Ma Nagy- és Kis-Fülöp néven puszta, Szabolcsmegye dk. sarkában, Nyir-Béltek vidékén.
Fülpös. (Filpes.) Philpes. (1428: Dl. 11969.) Fehér-Gyarmattól d. a Szamos partján fekszik.
Gacsály. Gachal. (1332–7: Páp. tiz.-l. 135., 1427: Lelesz. metal. Szatmár. K., 1465: Lelesz. acta Bercsényiana. f. 8. n. 23.) Csengertől ék. esik.
Gálos-Petri. L. Petri a. Biharmegyében.
Garancs. Garanch. (1339: Lelesz. metal. Szatmár. 30.) Batiz-Vasvárival volt határos.
Garbócz. Garbocz. (1427: Lelesz. metal. Szatmár. K.) Szatmártól é. esik.
Gál L. Szabolcsmegyében.
Gebe. Gebe. (Határát megjárják 1427-ben: Dl. 11894.) Ecsedtől ny. esik.
Géberjén. Gabrien. (1387: Dl. 7246.) Geberyen. (1393: Dl. 7856; 1462: Dl. 15739.) 1462-ben puszta. – Ma falu a Szamos m., Fehér-Gyarmattól d.
Gécz. Geecz. (1431: Lelesz. elench. statut.) Nagh Gycz. (1454: Lelesz. 15.) Ma Nagy-Gécz falu és Kis-Gécz tanya, Csengertől kel.
Gellyénes. Gyilyenes. Gylynus. (1419: Pongrácz cs. llt., 1465: Fejér, X. 6. 131.) Ma puszta, Szatmár m.
Gencs. Gench. (1332–7: Páp. tiz.-l. 135., 1446: Dl. 13969; 1463: Lelesz. 74. 15.) Nagy-Károlytól dk. esik.
Gercsekényhely. Gerchekenhel villa cum loco castri. (1342: Perényi cs. llt.) Jánk, Ricse és Hermanszeg helységekkel volt határos.
Gernyez. L. Terem a.
Gilvács. (Gelvács.) Gyluach. (1393: Dl. 7856.) Gelwach. (1446: Dl. 13934.) Nagy-Károlytól k. a Kraszna m. fekszik.
Giród. L. Tótfalu a.
Görbed. Gyerbed. (1490: Perényi cs. llt.) Szinyér várához tartozott. – Aranyos-Medgyes m. találjuk.
Gyöngy. Gyengh. (1433: Lelesz. 20.) Gyeungh. (1489: Lelesz. 31.) Király-Darócz és Király-Béltek közt fekszik. (L. Biharm. Adorján vára a. is.)
Györkefalva. Gyywrkefalwa. (1411: Lelesz. D. 231.) Nagybánya tartozéka volt. (1411: Lelesz. elench. statut.) Tőle dk. ma is megvan.
Győrtelek. Gertheleke. Geregteleke. Gergthelek. (1452: Kállay cs. llt.) Gyerthelek. (1477: Dl. 29004.) Ecsed szomszédságában é. felé a Szamos partján fekszik.
Gyügye. Dyuge. (Határát megjárják 1380-ban: Zichy okmt. IV. 138. – V. ö. 1405: Dl. 9146.) Gyge. (1500: Dl. 20991.) A Szamos partján, Fehér-Gyarmattól dk. találjuk.
Gyűgyei-Péter-Szekerese. L. Szekeres a.
Gyüre. Gywre. Gure. (1366: Lelesz. metal. Szatmár. 31., 1428: Dl. 11969.) Lásd: Szabolcsmegyében.
Gyűrűs. Gyrus. (1461: Lelesz. B. 149.) Gyerews. (1470: Lelesz. D. 196.) Szakasz m. tűnik föl, a melylyel ma is határos, Erdőd m. dk.
Hermanszeg. Hermanzeg. (1315. és 1342: Perényi cs. llt., 1471: Lelesz.
20., 1500: Dl. 20991.) Révvel a Szamoson. – Csengertől ény. esik.
20., 1500: Dl. 20991.) Révvel a Szamoson. – Csengertől ény. esik.
Hetény. L. Hodász a.
Hidegkut. L. Közép-Szolnokmegyében.
Hirip. Hirip. (1393: Fejér. X. 2. 176.) Hiryp. (1470: Lelesz. D. 196.) Vámhely volt. – Szatmártól dk. esik.
Hodász. Hodaz. (1455: Ibrányi cs. llt. 1469: Dl. 31718. 31719.) Hodaz al. nom. Heten. (1416: Lelesz. metal. Szatmár. 40.) Ecsedtől ény. találjuk, a megye határán. 1487-ben Szabolcshoz számítják. (Lelesz. elench. statut.)
Hodos. a) Hodos. (1462: Száz. 1871. 657., 1470: Lelesz. D. 196., 1490: Perényi llt.) Kyshodos. (1486: Lelesz. metal. Szatmár. 12.) A mai Kis- és Nagy-Hodos értendő, Szatmártól é. a megye határán. – b) Felsehodos. Alsohodos. (1424: Lelesz. D. 197.) A mai Oláh-Hodos, Kraszna-Béltektől k. é.
Homok. Homok. (1406: Perényi cs. llt., 1488: Károlyi oklt. II. 530.) Szatmártól é. esik.
Homoród. Terra Humuruk minor et maior (1273: Károlyi oklt. I. 9.) Felsehomorod. Naghomorod. Megerlehomorod. (1424: Lelesz. D. 197.) Homorod. (1463: Lelesz. 74. 11.) Felsewhomorod. (1470: Lelesz. D. 196.) Ma Alsó-, Közép- és Felső-Homoród, Erdőszádától ny.
Iklód. Iklod. (1423: Lelesz. metal. Szatmár. 22., 1428: Dl. 11969.) Máté- Szalkától dny. esik. (L. Jánosi a. is.)
Ilk. Elk. Ilk. (1461. és 1463: Lelesz. 72. 40. és 74. 13.) Vásáros-Namény mellett ny. találjuk.
Illoba. Iloba. (1490: Perényi cs. llt.) Illubabanya. (1493: Dl. 30332.) Szinyér várához tartozott, vámszedő hely volt. Meg találjuk ma is Váraljától dk.
Iriny. (Irény.) Iryn. (1366: Károlyi cs. oklt. I. 267.) Irin. (1460: Lelesz. elench. statut.) Nagy-Károlytól d. esik. – 1458-ban (Iren) Közép-Szolnokhoz számítják. (Kolosmon. protoc.)
Istvándi. Estphandi. (1345. 1505: Acta post Advoc. 59–40.) Hesthwandy. (1477: Lelesz. 14.) Istwandi. (1488: Perényi cs. llt.) Fehér-Gyarmattól ék. esik.
Jánosi. (Ivánosi.) Villa Bologiuanus. (1308. körűl: Zichy okmt. I. 119.) Bolug-Iwanushaza. (1329: U. o. 327.) lmanusy. (1332–7: Páp. tiz.-l. 134.) Janosy. (1455: Ibrányi cs. llt.. 1459: Dl. 31718., 31719.) Balog Janosi al. nom. Kys Janosy. (1416: Lelesz. metal. Szatmár. 40.) Kys Janossy alias Iklod. (1456: Lelesz. elench. statut.) Az lklód melletti mai Kántor-Jánosi értendő. – 1477-ben b) egy másik Jánosi nevű helység fordúl elő, mely a mai Csenger mellett elterülő Jánosi pusztának felel meg. (Dl. 29004.)
Jármi. Jarmy. (1477: Dl. 29041.) Máté-Szalka mellett ny. é. találjuk.
Józsefháza. Josyphaza. (1490: Perényi cs. llt.) Szinyér várához tartozott. Aranyos-Medgyes mellett é. találjuk.
Kak. Kaak. (1490: Perényi cs. llt.) Szinyér várához tartozott. – Szatmártól kel. a Szamos m. fekszik.
Kakos. Kakos. (1493: Dl. 30332.) Szinyér várához tartozott.
Kalinháza. Kalynhaza. (1490: Perényi cs. llt.) Szinyér várához tartozott. – A mai Kányaháza (Kálinesty). Avas-Ujvárostól ék.
Kálmánd. (Kámánd.) Kalmand. (1427: Lelesz. metal. Szatm.) Kamand. (1425: Károlyi oklt. II. 98., 1431: U. o. 137.) Határát megjárják 1435-ben. (Dl. 12853.) Nagy-Károlytól é. esik.
Kaplyon(-monostora). Koplonmonostura. Coplon. Kaplyon. Kaplyan. (Károlyi cs. oklt. I. II. több ízben, pl. II. XXI. 1468: II. 390.) Nagy-Károly tőszomszédja. – A Károlyi cs. ősei által Szent-Márton tiszteletére alapított monostorral. (1479-ben is állt.)
Kapnik. Hunyadi János – mint földesúr – 1455-ben Felső-Bánya polgárainak, kik bányamivelés czéljából Kapnikba (in Kapnek) telepedni óhajtanak, bánya-szabadságot adományoz, melyet 1465-ben Mátyás király is ünnepiesen megerősített. (Wenzel. Bányászat t. 424–426.) Ugy vélem azonban, hogy ez alkalommal inkább csak uj bányák nyitásáról s általában a bányamivelés rendszeresítéséről volt szó.
Kápolna. Kapolna. (1366: Lelesz. metal. Szatmár. 31., 1438., 1489: Lelesz. elench. statut.) Vitka és Nagy-Varsány m. tűnik föl.
Kápolnás-Szekeres. L. Szekeres a.
Kardánfalva. L. Közép-Szolnokmegyében.
Karos. Karos. (1456: Ibrányi cs. llt.) Hodász és Terem táján fekhetett.
Karuly. Korwi poss. (1347: Anjouk. okmt. V. 14–19.) Karul poss. Nagkarol poss. Nagh Carul pred. (1431: Károlyi cs. oklt. II. 129. 134. 140.) Ma Karuly puszta Nyir-Béltele m. k. 1439-ben Szabolcsmegyéhez számítják. (Lelesz. elench. statut.)
Káta-Szent-Miklós. L. Szent-Miklós a.
Katol. Kathool. (1391: Dl. 7856.) Gilvács és Majtény m. sorolják elő. E vidéken találjuk ma Kasod pusztát, tán ennek felel meg.
Kecskefalva. L. Közép-Szolnokmegyében.
Kegye vagy Kigye. Kegie in comitatu Zonuk (1391: Dl. 7856; 1393: Dl. 8016.) Magyarkege. Olahkege. Waralyakege olim in Zolnuk (mediocri) nunc in Szatmár comitatu. (1417: Lelesz. elench. statut.) Alsokege. Felsewkege. (1446: Dl. 13934.) A mai szilágymegyei Kegyét kell értenünk, Tasnádtól k.
Kehenös. Kebenus poss. (1383: M.-szig. lyc. gyűjt.) A Szamos mellett feküdt és Vetéssel volt határos.
Kékes. Kekes. (1463: Soós cs. llt.) Magyarkekes. (A megye kitét. nélk. 1491: Dl. 27972.) Ma Magyar- és Oláh-Kékes Nagybánya m. dk. és d. – Egy 1405. évi oklevél (Lelesz. D. 209.) és az 1475. körűl kelt adólajstrom Közép- Szolnokhoz számít egy «Kekes» nevű helységet. Oláh-Kékes csakugyan épen a határszélén fekszik a két megyének. (Thallóczy. i. m. 183.)
Kemerő. Kemerew. (1344: Acta p. Advoc. 59–40.) Ma Kömörő, Gyarmat m. é.
Kér. Keer. (1427: Fejér. X. 6. 874., 1452: Dl. 14570.) Máté-Szalkától ék., a Szamos partján fekszik. (Lásd Szabolcsmegyében is.)
Kér-Semjén. L. Semjén a. Szatmár- és Szabolcsmegyében.
Kide. Kide. (1473: Lelesz. elench. statut.) Ma puszta Nagy-Károlytól d.
Kis-Ar. L. Ar a.
Kis-Csomaköz. L. Csomaköz a.
Kis-Derzs. L. Derzs a.
Kis-Erdőd. L. Erdőd a.
Kis-Hodos. L. Hodos a.
Kis-Jánosi. L. Jánosi a.
Kis-Kocsord. L. Kocsord a.
Kis-Kolcs. L. Kolcs a.
Kis-Namény. L. Namény a.
Kis-Németi. Kysnemthy. (1339: Lelesz. metal. Szatmár. 30.) Batiz-Vasvári határosaként említik.
Kis-(Oláh-)Bikó. L. Bikó a.
Kis-Palád. L. Palád a.
Kis-Peleske. L. Peleske a.
Kls-Pericse. L. Pericse a.
Kis-Rozsály. L. Rozsály a.
Kis-Semjén. L. Semjén a.
Kis-Szekeres. L. Szekeres a.
Kis-Zsadány. L. Zsadány a.
Kocsord. (Kocsárd.) Naghkochord. (1452: Kállay cs. llt.) Naghkochard. Kyskochard. (1477: Dl. 29004.) Kis-Kocsárdon vám s (tán ugyanitt) rév is volt. – A mai Kocsord, Máté-Szalka m. keletre.
Kolbászfalva. Kolbazfalwa. (1424: Lelesz. D. 197., 1460: Kolosmon. prot., 1470: Lelesz. D. 196.) 1424-ben a megye kitétele nélkűl, 1460-ban Közép-Szolnok-, 1470-ben Szatmármegyében. – A mai Szilágymegye ék. határvidékén fekhetett.
Kolcs. Kethkulch. (1352: Károlyi cs. oklt. I. 212.) Kis Kolch. (1406: Lelesz. metal. Szatmár. 23.) Kulch. (1438: U. o.) Ma Nagy- és Kis-Koics helységeket találunk Szatmártól kel. a Szamos m.
Komlód. Komlod. (1466: Lelesz. B. 182.) A Csengerrel szemközt fekvő mai Komlód-Tótfalu őrzi emlékét.
Komorzán. Komorzan. (1490: Perényi cs. llt.) Szinyér várához tartozott. – A megye ény. zugában fekszik.
Kóród. Chorod. (1344: Acta post. Advoc. 59–40.) Korod. (1415: Fejér. VIII. 1. 575.) A mai Tisza Kóród, az ugocsamegyei Várival szemközt, a Tisza partján.
Kórógy. Korog. (1344. 1389: Fejér. IX. 1. 200., X. 1. 571.) A mai Szamos-Kórógy v. Kóród, Szatmártól k.
Korpád. Korpad. (1347: Fejér. IX. 4. 657., 1407: Fejér. X. 4. 362.)
Kozár(d). Poss. Kozar. (1335: Károlyi oklt. I. 114.) Pred. Kozard. (1421: U. o. II. 64.) Ugy látszik Nagy-Károly vidékén feküdt. A XV. században, mint látjuk, már puszta.
Kölcse. Kwlche. (1344: Acta p. Advoc. 59–40.) Kewlche. (1479: Soós cs. llt., 1488: Perényi cs. llt.) 1344-ben hidvámmal. – Fehér-Gyarmattól északkeletre esik.
Körtvélyes(-telek). Kurthueles. Kertweles. (1396: Károlyi oklt. I. 477., 1412: Dl. 10022; 1430: Dl. 12339; 1468: Dl. 16633) Az Ér-Mihályfalva szomszédságában fekvő Körtvélyes helység, melyet néha Szabolcsmegyébe, néha Biharmegyébe is számítanak. Szabolcsmegyébe: Kurthwylestelek. (1374: Zichy okmt. III. 566.) Kerthweles. (1440: Dl. 13525; 1455: Dl. 14956; 1458: Lelesz. 69. 4.) Biharmegyébe: 1499: Lelesz. 7.)
Közép-Várcza. L. Közép-Szolnokmegyében, Várcza a.
Krassó. Krasso. (1490: Perényi cs. llt.) Szinyér várához tartozott, vámszedő hely volt. – Aranyos-Medgyestől dny. esik.
Kutér. Poss. Kuter. (1333: Zichy okmt. I. 408.) Villa Kucer. (1341: U. o. I. 616.) Villa Kether. (1357: U. o. III. 45.) Kuteer poss., in commetaneitate possessionis Pethe et Lazaar. (1358: U. o. III. 126.)
Kül-Ricse. L. Ricse a.
Kül-Szalka. L. Szalka a.
Laphegy. Laphegh. (1424: Lelesz. D. 197.) Ma Lophágy, Kraszna- Bélteklől k.
Láposbánya. Lapusbanya. (1490: Perényi cs. llt., Szirmay. Szatmárm. t. I. 246., II. 347.) Lapys Banya. (1493: Dl. 30332.) Részben Szinyér várához tartozott arany- és ezüstbányáival, részben Nagy-Bánya városé volt. – Nagy-Bányától ény. fekszik. (L. Tóthfalu a. is.)
Laskod. L. Szabolcsmegyében.
Lázár. Lazar. Lazaar. (1332–7: Páp. tiz.-l. 135., 1333: Zichy okmt. I. 408., 1358: Zichy okmt. III. 126., 1488: Károlyi cs. oklt. II. 530.) A mai Lázári, Szatmártól é.
Lekencze. Lekenche. (1490: Perényi cs. llt.) Szinyér várához tartozott; Avas-Ujvárostól é. esik. – 1493-ban vele (Lekencz) együtt egy «Rekencze» nevű helyet is említenek a vár tartozékai közt. (Dl. 30332.)
Lénárdfalu. Szirmay szerint a középkorban már Nagy-Bánya városé volt, legalább a tájék, a melyen fekszik. (Szirmay, Szatmármegye t. I. 246., II. 347.)
Lipamezö. Lypamezew. (1493: Dl. 30332.) Szinyér várához tartozott.
Lippó. Lippo. (1493: Dl. 30332., 1409–1492: Szirmay, Szatmárm. t. II. 181.) Aranyos-Medgyestől dny. esik.
Lököstelke. A Szamos m. feküdt. (1365: Tört. Tár. 1889. 547. l.)
Lugas. Lugas. (1357: Dl. 31110; 1430: Dl. 12255; 1433: Dl. 12501; 1446: Dl. 13934.) 1428-ban Szabolcsmegyéhez számítják. (Dl. 11968.) A mai szabolcsmegyei Nyír-Lugos, Szatmárm. határán.
Mácsa. Mache. (1344: Acta p. Advoc. 59–40.) Macha. (1438: Lelesz. 69. 18.) Ma puszta Öküritó m. a melylyel egyszerre tűnik föl.
Mada. L. Szabolcsmegyében.
Magasliget. a) Magaslyged. (1477: Dl. 29004.) Sonkád és Bot-Palád m. fordúl elő, a hol ma is találjuk. – b) Egy másik «Maghaslygheth» 1493-ban Erdőszáda vidékén merűl föl, azon a tájon, a hol 1231-ben «locus Magosligeth» előfordúl. (Árpádk. új okmt. XI. 231., Dl. 30332.)
Magasmart. Magasmarth. (1430: Lelesz. 38., 1460: Szirmay. Szatmárm. II. 307., 1470: Lelesz. acta Bercsényiana. f. 9. n. 20., 1482: Károlyi cs oklt. II. 506.) A magasmarti Pathó cs. birtoka. Ma (e családról) Patóháza nevet visel. Aranyos-Medgyes m. d. fekszik.
Magyar-Bikó. L. Bikó a.
Magyar-Kegye. L. Kegye a.
Magyar-Kékes. L. Kékes a.
Majtis. Maytis. (1424: Lelesz. metal. Szatmár. 56., 1449: Lelesz. elench. statut.) Fehér-Gyarmattól dk. esik. (L. Timatyus a. is.)
Makra. Macra. Makra. (1374: Zichy okmt. III. 566., 1428: Dl. 11969.)
Malonta. Molunta. (Zichy okmt. III. 476.) Malontha. (1424: Lelesz. metal. Szatmár. 56.) Samelhaza és Majtis szomszédságában tűnik föl 1424-ben.
Mánd. Mand. (1345: Acta p. Advoc. 59–40.) Poss. Puzthamand. (1449: Lelesz. elench. statut.) Ma Mánd, Fehér-Gyarmattól k.
Máté-Szalka. L. Szalka a.
Matolcs. Motoos. (1387: Dl. 7246; 1436: Dl. 12882; 1446: Dl. 13934; 1462: Dl. 15739.) Fehér-Gyarmattól ny. (a Szamos mellett) fekszik. (V. ö. Matucsina.)
Matucsina. Poss. Mathochina. (1387: Dl. 7246.) Gyarmat, Matolcs. Kis-Namény sat. helységekkel együtt fordúl elő az igtató-parancsban. Az igtatás azonban Matucsináról hallgat, csak Matolcsról szól. Kívül a levélre közel egykorú kéz írta: «Statutor. ad Gyarmathallya». Ezekből következtethetjük, hogy Matucsina tulajdonképen csak a Gyarmat és Matolcs közt feküdt várat jelenti. melyről már 1395-ben beszélnek. Matolcsnak neve régebben ez is lehetett.
Medgyes. a) Megyes. (1381: Lelesz. metal. Szatmár. N.) Megyes utraque. (1429: Lelesz. elench. statut.) Csaholy szomszédságában tűnik föl, a hol ma is megtaláljuk Nyir-Medgyes helységet. – b) 1273-ban Erdőd vidékén említnek egy «Medies»-t. (Károlyi cs. oklt. I. 8.) Ott találjuk ma Oláh-Medgyest, dk. felé.
Megyerle-Homoród. L. Homoród a.
Méhtelek. Meltelek. (1344: Lelesz.. metal. Szatmár. 34.) Garbóczczal együtt tűnik fel; mellette ma is megtaláljuk.
Mérk. Meerk. Merk. (1431: Károlyi oklt. II. 133., 1433: Dl. 12501.) Nagy-Károly és Ecsed közt fekszik.
Mező-Petri. (Mező-Szent-Péteri.) L. Petri a.
Mező-Reszege. L. Reszege a.
Mikola. Mikola. Mykula. (1339: Lelesz. metal. Szatmár. 30., 1348: Anjouk. okmt. V. 195.) Batiz-Vasvárival határos volt; tőle nem messze é. felé megvan ma is.
Milota. Mylotha. (1474: Soós cs. llt. 1488: Perényi cs. llt.) Tisza-UjIaktól ny. esik.
Monostori. Monosthory. (1493: Dl. 32332.) Ma Monostor, Erdőszáda mellett ék.
Monyorós. a) Monyoros. (1424: Lelesz. D. 197.) Ma Mogyorós. Erdőszúdától ény. – b) Monyarus. (1490: Perényi cs. llt.) Szinyér váwa.hoz tartozott. A Misztótfalu m. fekvő Mogyorós értendő.
Nagy-Ar. L. Ar a.
Napy-Csomaköz. L. Csomaköz a.
Nagy-Dobos. L. Dobos a.
Nagyfalu. Nogfalu. (1384: Dl. 30732.) Czégénynyel együtt fordúl elő.
Nagy-Gécz. L. Gécz a.
Nagy-Homoród. L. Homoród a.
Nagy-Karuly. L. Karuly a.
Nagy-Kocsord. L. Kocsord a.
Nagy-(Oláh-)Bikó. L. Bikó a.
Nagy-Őren. Silva inter Nagh Ewren et Thwr. Alább: inter possessiones Kyssemyen, Panyala et Nagh Ewren. (1452: Dl. 14584.) Nábrád és Panyola vidékén kell keresnünk.
Nagy-Palád. L. Palád a.
Nagy-Pericse. L. Pericse a.
Nagy-Piliske. L. Piliske a.
Nagy-Rozsály. L. Rozsály a.
Nagy-Szekeres. L. Szekeres a.
Nagy-Varsány. 1.. Varsány a.
Nagy-Zsadány. L. Zsadány a.
Namény. Nomen. (Az ugocsai főesperességben. 1332–7: Páp. tiz.-l. 134.) Kysnomyn. Kysnamen. Namen. sat. (1387: Dl. 7246; 1418: Dl. 10723; 1462: Dl. 15739.) A mai Kis-Namény helység, Fehér-Gyarmattól dk. (Lásd «Namény» m.-város a. is, Beregmegyében.)
Nanda. Nanda. (1424: Lelesz. D. 197.) A bélteki Drágfiak birtokai közt csupán ez egy alkalommal említik. A mai Nántű vidékén (Kraszna- Béltektől d. feküdt, de nem lehetett vele azonos. mert a XVI. sz. adólajstromokban Kis-Nánd mellett külön Nanthew-t is emlegetik; Nanda pedig inkább az előbbinek felel meg.
Náprád. Naprad. (1428: Dl. 11969; 1452: Dl. 14584.) Fehér-Gyarmattól kissé ény. találjuk. (L. Szabolcsmegyében is.)
Németi. L. Kis-Németi a.
Ó-Sikárló. L. Sikárló a.
Ó-Varsány. (Ó-Vossány.) L. Varsány a.
Odvari. L. Udvari a.
Oláh-Bikó. (Oláh-Nagy-Bikó, Oláh-Kis-Bikó.) L. Bikó a.
Oláh-Kegye. L. Kegye a.
Oláh-Terebes. L. Közép-Szolnokmegyében Terebes a.
Olcsva. Olthua. (1401: Haz. okmt. VII. 431.) Olchwa. (1419: Károlyi oklt. II. 49., 1468: Perényi cs. llt.) 1405-ben egy ízben elferdítve: Tolcwa. (Dl. 9010.) A megye ény. sarkában találjuk, a Szamos m.
Ombod. Wmboth (1393: Dl. 8016.) Ombod. (1433: Dl. 12501.) A Szamos m., Szatmártól k. fekszik.
Orbánd. L. Petlend a.
Oroszfalva. Oruzfalwa. (1411: Lelesz. D. 231.) Oruzfalwa. (1491: Dl. 27972.) Ma Oroszfalu, Nagy-Bánya m. dk.
Oroszi. Vruzy. (1345: Acta p. Advoc. 59–40.) Orosy. Orozy. (1393: Dl. 7856; 1418: Dl. 10723; 1436: Dl. 12882.) Vámszedő hely volt, minek emlékét nevében máig is megtartotta. (Vámos-Oroszi.) Fehér-Gyarmattól k. esik.
Orosz-Pályi. L. Pályi a.
Óvári. Owary penes fluv. Zamos. (1381: Dl. 6796., 1426: Lelesz. D. 205., 1472: Tört. Tár. 1890. 119., 1483: Lelesz. elench. statut. ) Révvel a Szamoson 1472-ben és 1483-ban. – Csengertől dk. találjuk.
Ököritó. Ukuritow. (1315. 1344: Fejér. VIII. 1. 575., IX. 1. 200.) Ewkeritho. (1344: Acta p. advoc. 59–40.) Superior et inferior Vkurithow. (1345: U. o.) Okerytho. Vykerytho. (1458: Lelesz. 69. 18.) A Szamos mellett, Fehér-Gyarmattól d. fekszik. (L. Porcsalmát is.)
Őr. Ewr. (1325: M.-szig. lyc, gyűjt., 1347: Anjok. okmt. V. 151., 1375: Dl. 6259; 1431: Lelesz, metal. Szatmár. 4.) Vaja m. találjuk, Szabolcsmegyében, a melyhez hajdan szintén számították olykor: Ewr in districtu Nyr. (1440: Dl. 13525; 1454: Lelesz. 65. 63.)
Ördögház. L. Román a.
Ören. L. Nagy-Őren a.
Palád. Palad. (1332 -7: Páp. tiz.-l. 135.) Bothpalad. Kyspalad. Nagpalad. (1477: Dl. 2914.) Bot-, Kis- és Nagy-Palád helységeket ma is megtaláljuk Fehér-Gyarmattól k.
Pálfalva. Palfalwa. (1428: Dl. 11969.) Szatmár mellett keletre találjuk.
Pályl. Pauli. (1349: Károlyi cs. oklt. I. 181.) Paly. (1341. 1343: Anjouk. okmt. IV. 351.) Orozpali. (1336. 1368: Perényi cs. llt.) A mai Ó-Pályi, Máthé- Szalka m. é. A XV században Szamosszeggel együtt Szabolcsmegyéhez tartozott. (L. ott is.)
Panyola. Ponola. Panyala. (1325: Anjouk. okmt. II. 174., 1430: Dl. 12264; 1452: Dl. 14584.) A Szamos m., Fehér-Gyarmattól ény. esik. Néha – legalább részben – Szabolcsmegyéhez (l. ott) tartozott.
Papfalva. Papfalva alias Agod. (1388: Lelesz. el. statut.) Tán Peleske körűl feküdt.
Papharasztja. Papharaztya poss. (1403: Dl. 9144.) A mai Ér-Tarcsa és Vasad biharmegyei helységekkel együtt tűnik föl.
Papos. Papos. (1444: Zsélyi llt., 1469: Farkas cs. llt.) Máthé-Szalkától ény. esik.
Parasznya. Paraznya. (1454: Lelesz. 65. 38.) Máthé-Szalkától északny. találjuk.
Parlag. Porlag. (1490: Perényi cs. llt.) Szinyér várához tartozott. – Ma Rózsa-Pallag, Avas-Ujváros m. ék.
Pátyod. Pathwd. (1325: M.-szig. lyc. gyűjt., 1347: Anjouk. okmt. V. 151.) Csenger m. ény. találjuk.
Peleske. (Piliske.) Pyliske. (1348: Anjouk. okmt. V. 185.) E helység Száraz-Berek határosa volt. Ott találjuk ma Nagy- és Kis-Peleske helységeket. – 1450-ben: Nagpiliske és Kiapeleske (!), 1455-ben pedig a két «Pylyske» és «Naghpeliske» fordúl elő. (Dl 14415., Lelesz. 66. 41.)
Penészlek. (Peliznek.) Peleznek. (1431: Lelesz. metal. Szatmár. 17.) Pelyznek. (Lelesz. 65. 62.) A mai Penészlek (Ér-Mihálytafvától é.), mely név alatt (Pynyzlek) szintén előfordúl 1477-ben, de mint szabolcsmegyei helység. (Ibrányi cs. llt.)
Penyige. Penge. (1332–7: Pap. tiz.-l. 135.) Penige. (1435: Lelesz. acta Bercsényiana. f. 6. n. 1., 1446: Ujhelyi cs. llt.) Fehér-Gyarmat m. találjuk.
Pericse. (Perecse.) Pereche. (1332–7: Páp. tiz.-l. 134.) Nagpereche. Kyspereche. (1428: Dl. 11969.) Kysperyche. (1452: Dl. 14584.) A mai Piricse, Szabolcsmegye dk. részében, Szatmárm. határán. – Olykor a középkorban is Szabolcsmegyéhez számítják: Peryche. (1446: Dl. 13934.) Piriche. (1470: Huny. kora. XI. 427.)
Pete. a) Pethe. (1431: M-szig. lyc. gyűjt., Károlyi cs. oklt. II. 133.) Kámánd és Kaplyon helységekkel volt határos. – b) 1280-ban, 1333-ban, 1343-ban, 1357-ben és 1470-ben a Szatmártól ény. eső «Pethe» merűl föl. Zichy okmt. I. 45. és 408., II. 79., III. 45., Lelesz. D. 196.)
Pettend. Poss. Pethlend et Vrband – Csekével és Kóróddal voltak határosak. (1345: Acta post. Advoc. 59–40.)
Petri. Mezeu Petri. (1316: Károlyi cs. oklt. I. 44.) Mewzewzenthpetery. (1399: U. o. 504.) Petry. (1419. 1435: Károlyi cs. oklt. II. 49. 154.) A mai Mező-Petri, Nagy-Károlytól dny.
Piskárkos. Pyskarkos. (1332–7: Páp. tiz.-l. 134.) Pyskarkas. (1428: Dl. 11969.) Király-Darócz m. találjuk.
Piskolt. L. Biharmegyében.
Porcsalma. Porchalma vagy Wy-Ekerithow. (Szirmay. Szatmárm. t. II. 123., 1458: Lelesz. 69. 18.) Csengertől kissé ény. esik.
Portelek. Portelek. (1366: Károlyi cs. oklt. I. 267.) Porthelek. (1470: Kállay cs. llt.) Nagy-Károlytól d. esik.
Pósáné-Tereme. L. Terem a.
Puszta-Mánd. L. Mánd a.
Puszta-Szent-Mihály. Puzta Zenthmihal. (1403: Dl. 9144.) A mai Ér- Tarcsa és Vasad biharmegyei helységekkel együtt tűnik föl.
Radalf. L. Rodolf a.
Ragáld. L. Biharmegyében.
Rákos. Szirmay szerint Szinyér várához tartozott s a mai Ráksának felel meg, Szinyér-Váralja m. é. (Szirmay. Szatmárm. t. II. 337.)
Rápolt. Rapolth. (1428: Dl. 11969.) Ecsedtől ék. esik.
Ravaszd. Rovazd. Iiauaul. (1411: Acta post Adv. 59–40.) Kölcsével volt határos.
Redefalva. L. Redegfalva a. Közép-Szolnokmegyében.
Remete. 1470: Lelesz. elench. statut. Bizonyára a mai Kőszeg-Remete helység értendő, Szinyér-Váraljától észak felé.
Remetemező. Remethemezew. (1424: Lelesz. D. 197.) Remethemeze. (146l: Lelesz. B. 149.. 1463: Lelesz. 74. 11.) Szinyér-Váraljától d. esik.
Remeteszeg. Remethezeg. (1477: Dl. 29004.) Szalka, Jármi, Parasznya sat.
szomszédjaként szerepel. Szirmay szerint a mai Kőszeg-Remetének felel meg, mely azonban 1470-ben Remete néven fordúl elő. (L. ott. – Szirmay. Szatmárm. t. II. 327.)
szomszédjaként szerepel. Szirmay szerint a mai Kőszeg-Remetének felel meg, mely azonban 1470-ben Remete néven fordúl elő. (L. ott. – Szirmay. Szatmárm. t. II. 327.)
Reszege. Rezege. (1428: Dl. 11969; 1462: Lelesz. 73. 46.) Pred. Mezerekeze. (1421: Károlyi oklt. II. 64.) Pred. Mezewrezege. (1439: U. o. 216.) Vámszedő hely volt; Nagy-Károlyhoz dny. fekszik.
Réztelek. Poss. populosa Reztheleke. (1411: Lelesz. D. 231.) Rezthelek. (1470: Lelesz. D. 196.) Erdődtől ék. esik.
Ricse. Riche. Kyuryche. Belryuche. (1315. és 1342: Perényi cs. llt., 1500: Dl. 20991.) A mai Ricse. Fehér-Gyarmattól kd.
Rodolf. Rodalph. Radalph. (1355: Zichy okmt. I. 631.) Radalph. (1381: Lelesz. metal. Szatmár. N.) Rodolph. (1413: Dl. 10043.) (Nyir-) Csaholy és (Nyir-) Medgyes vidékén fordúl elő. 1413-ban Szent-András apostol tiszteletére szentelt templomát is említik.
Román. (Romád.) Roman. (L. albesi Zólyomiak a. Biharm.) Ruman. (1397: Nagy Imre gyűjt.) 1397-ben határozottan Szatmármegyéhez számítják a szintén ismeretlen «Wrdeghaz» nevű faluval együtt, mint az albei Zólyomiak birtokát. – Ugyane helység 1338-ban: poss. Rumad in comitatu Zothmariensi iuxta fluvium Zomus. (Zichy okmt. I. 532.)
Rozsály. Rosal. (1332–7: Páp. tiz.-l. 134.) Rosal. Kysrosal. Naghrosal. (1461: Lelesz. 72. 11., 1490: Perényi cs. llt.) Ma Rozsály, Szatmártól é.
Sályi. Saly. (1477: Dl. 29004.) Csengertől ény. esik.
Samelháza. Samelhaza. (1424. 1448: Lelesz. metal. Szatmár. 56. és 14.) A Zsarolyánhoz tartozó mai Sámely puszta.
Sándor. Sandor poss. (1477: Dl. 29004.) Ma puszta Máthé-Szalka m., a melynek szomszédságában tűnik föl.
Sándorfalva. a) Sandorfalva. (1411: Lelesz. D. 231.) Nagybányához tartozott ekkor. Tőle dk. ma is megtaláljuk. – b) Más Sándorfalva az, melyet Wenzel a XIV. és XV. századhoz a bélteki Drágfiak birt. közt fölsorol. (Akad. Ért. 1857. 376. l.) E helység a Kraszna-Béltek melletti mai Sándorfalunak felel meg.
Sár. Saar. (1332–7: Pápai tiz.-l. 135., 1486: Károlyi cs. oklt. II. 524.) Szatmártól é. esik.
Sárköz. Saarkez. (1490: Perényi cs. llt.) Szinyér várához tartozott; vámszedő hely volt. – Aranyos-Medgyestől é. esik.
Sarolyán. Saralyan. (1380: Zichy okmt. IV. 138.) Ma Zsarolyán, Fehér- Gyarmattól dk.
Sárvár(-monostora). Monasterinrn Sarvarmonustura. (1347: Zichy okmt. II. 266., 1348: U. o. 319.) Sarwar. (1347: Anjouk. okmt. V. 14., 1357: Dl. 31100.) Monasterium Saravar. (1371: Károlyi cs. oklt. I. 322.) Monostor is volt itt ekkor (Szent-Péter apostol tiszlelelére), melynek a Báthori család volt a patronusa; a névtelen jegyző szerint pedig az ő idejében vár is. Az ecsedi láp nyelte volna el valamennyit. (Tudománytár. IX. 153.)
Sebespatak. Sebespathak. (1493: Dl. 30332.) Szinyér-Váraljától délkelelre esik.
Semjén. 2 Semyen. Semyen. Kyssemyen. (1430: Dl. 12339: 1352: Dl. 14570; 1477: Fejér. X. 6. 478.) A mai Kér-Semjén, Fehér-Gyarmattól ény. (L. Szabolcsmegyében is.)
Sikárló. Ó-Sikárló. (Szirmay szerint. 1407-ben: Szirmay. Szatmárm. t. II. 34l.) Sykarlo. (1493: Dl. 30332.) Ma Kis- és Nagy-Sikárlót ismerünk. Szinyér-Váraljától dk.
Sima. Syma. (1348: Anjouk, okmt. V. 195., 1393: Fejér. X. 2. 176.) Csengertől ék. esik.
Somos. L. Közép-Szolnokmegyében.
Sonkád. Sonkad. Swmkad. (1426: Lelesz. metal. Szatmár. 13., 1477: Dl. 29004.) Fehér-Gyarmattól ék. esik.
Sóstelke. Poss. populosa Sostheleke. (1411: Lelesz. D. 231.) Mint Szatmár város tartozéka Réztelekkel együtt tűnik föl. Talán a tőle dny. (Erdőd m.) fekvő sósi pusztának felel meg.
Surgyánfalva. (Surjánfalva.) Swrgyanfalwa. (1411: Lelesz. D. 231.) Swryanfalwa. (1491: Dl. 27972.) Ma Sürgyefalu, Nagy-Bányától dk.
Szakálos-Bikó. L. Bikó a.
Szakasz. Zakaz. (1461: Lelesz. B. 1–19.. 1470: Lelesz. D. 196.) Kraszna- Béltek m. ék. találjuk.
Szaklyán. Zaklyan. (1469: Dl. 16844.) Majténynyal és (Király-)Daróczczal volt határos. – 1489-ben: praedium. (1489: Lelesz. 31.)
Szalka. Kywzalka. Belzalka. (1325: Anjouk. okmt. II. 221.) Mathe. (1332–7: Páp. tiz.-l. 134.) Matezalkaya. (1367: Dl. 5545.) Mathezalka és Belzalka. (1367: Zichy okmt. III. 325.) Zalkamate. (1368: Kapy cs. llt. Misc. C. n. 11.) Magyar Pál özvegye hagyományozta az ó-budai klarisszáknak, ezek pedig 1367-ben a Csaholyiaknak adták el. (L. e családnál is.)
Szamosszeg. L. Szabolcsmegyében a m.-városok közt.
Szamostelek. Zamosthelek. (1490: Perényi cs. llt.) Szinyér várához tartozott. – Ma is megtaláljuk Váralja m. nyug.
Szaniszló. Terra Zoyzlo, – terra Chamakuz (Csomaköz) szomszédosa. (1306: M.-szig. lyc. gyűjt.) Poss. Zanyzlav. (1347: Anjouk. okmt. V. 14–19.) Stanyzlo. (1446: Dl. 13934.) Nagy-Károlytól dny. esik.
Száraz-Berek. Zarazberuk. (1348: Anjouk. okmt. V. 195., 1393: Fejér. X. 2. 176.) Zarrazberek. (1351: Kapy cs. llt. Misc. C. n. 3.) Szatmártól é. találjuk.
Szegfalva. Zegfalwa. (1493: Dl. 30332.) Szinyér várához tartozott.
Szekeres. Zekeres. (1332–7: Páp. tiz.-l. 135.) Nogzekeres. (1348: Zichy okmt. II. 304.) Zekeres. Kyszekeres. Gyugeypeterzekerese. Kopulnaszekeres. Eliberzerekes. (1378: Zichy okmt. IV 45., V. ö. 1426: Károlyi cs. oklt. II. 101., 1490: Perényi cs. llt.) Nagyszekeres. (Wenzel. Arch. Ért. 1857. 376. l.) A mai Kis- és Nagy-Szekeres. Fehér-Gyarmattól délkeletre.
Szennyes. Zenyes. (1428: Dl. 11969.) Ma puszta Szabolcsban (Nyir-Béltektől nem messze dny.), a hová bizonyra szintén számították olykor. (V. ö. 1463: Kállay cs. llt.)
Szent-Márton. Zenthmarton. (1357: Dl. 31100; 1490: Perényi cs. llt.) 1357-ben az Ecsed vidékén elterűlő mai Szent-Márton puszta; 1490-ben pedig a Szinyér várához tartozott mai Kak-Szent-Márton község értendő, Szatmártól k.
Szent-Mihály. L. Puszta-Szent-Mihály a.
Szent-Miklós. Zenthmyklos. (1433: Dl. 12501; 1469: Dl. 16844.) Katazenthmyklos. (1428: Lelesz. metal. Szatmár. 15.) A mai Ér-Szent-Miklós, Nagy-Károlytól dk.
Sziget(-telek). Zygeth. 1406: Perényi cs. llt., 1449: Lelesz. elench. statut.) Zigeththelek. (1493: Lelesz. elench. stalut.) A Sárerdő vidékén (Szatmártól é.) merűl föl.
Szinfalva. Zynfalwa. (1424: Lelesz. D. 197.) Erdőszádától ny. é. találjuk.
Szokond. Zokond. (1424: Lelesz. D. 197.) Alsozokond. (1470: Lelesz. D. 196.) Ma Nagy- és Kis-Szokond, Erdődtől dk.
Tagy. Thaagh. (1353: Dl. 30119.) Thagh. (1398: Lelesz. metal. Szatmár. 36.) Dob és Gilvács közt tűnik föl; e vidéken találjuk ma Tagy pusztát.
Tamásfalva. Thamasfalwa. (1493: Dl. 30332.) Sikárló m, sorolják föl, mint Szinyér vár tartozékát.
Tamonya. Thoman. (1231: Árpádk. uj okmt. XI. 231.) Thamonya. (1461: Lelesz. B. 149.) Thomaan. (1470: Lelesz. D. 196.) A mai Tománya, Erdőszáda mellett d.
Tarcsa. Tarcha. (1403: Dl. 9144.) A mai Ér-Tarcsa, Biharmegyében, Ér-Mihályfalva m. (L. Biharmegyében.)
Tartolcz. Thartolcz. (1490: Perényi cs. llt.) Szinyér várához tartozott; a megye ék. sarkában fekszik.
Tatárfalva. Thatarfalwa. (1458: Lelesz. el. statut. ) Csengertől é., a Szamos tulsó partján fekszik:
Téglás(puszta). Theglas pred. (1431: Lelesz. metal. Szatmár. 17.) Ma is puszta Ömböly m.
Ténye. Tehnye. (1368: Perényi cs. llt.) Dobos és Szamosszeg vidékén tűnik elénk.
Terebes. a) Therebes terra vacua. (1270: Perényi cs. llt. – V. ö. 1417: Fejér. X. 5. 876., 1433: Dl. 12501.) Theketherebes. (1446: Dl. 13934.) A mai Tőke-Terebes, Király-Darócztól é. – b) L. Közép-Szolnokmegyében is.
Terem. Banknetereme. (1357: Dl. 31100.) Posanethereme. (1383: M.-szig. lyc. gyűjt.) Therem. (1431: Dl. 12359; 1435: Károlyi cs. oklt. II. 139. 154.) Gernez. al. nom. Therem. (1449: Dl. 31591.) Ma Mező-Terem nevű helységet találunk Nagy-Károlytól délre és két Terem nevű pusztát ény. – «Gernyes» 1486-ban önállóan is föltűnik. (Ibrányi cs. llt.)
Terep. Therep. (1493: Dl. 30332.) Avas-Ujvárostól ék. esik.
Terestelke. Poss. Teresteluku. (1349: Károlyi cs. oklt. II. 180.) Dobos és Pályi közt sorolják föl.
Tibatelke. Thybateleke. (Nemesi előnévben. 1439: Károlyi cs. oklt. II. 220.) Thybateleke pred. (1452: Lelesz. elench. statut., 1489: Szirmay. Szatmárm. t. II. 379.)
Timátyus. (Timátius.) Tymatyus. (Határát megjárják 1380-ban: Zichy okmt. IV. 138.) A mai Majtis vidékén feküdt. s legnagyobb valószínűség szerint maga e helység értendő. (L. Majtis a. is)
Tisza-Bekes. (Tisza-Becs.) L. Becs a.
Tiszta-Berek. Chyzcaberug. (1332–7: Páp. tiz.-l. 135.) Thizthaberuk. (1342: Perényi cs. llt., 1393: Fejér. X. 2. 176., 1486: Lelesz. metal. Szatmár. 12.) Tyzthaberek. (1470: Lelesz. D. 196.) Berek. (Wenzel. Akad. Ért. 1857. 376.) 1486-ban említik az itteni pálos kolostort, melynek a Drágfiak a patronusai. – Szatmártól é. fekszik.
Tomány. L. Tamonya a.
Tótfalu. E néven több helység fordúl elő Szatmárban. 1470-ben a mai szilágymegyei Bükk-Tótfalu, Béltektől dk. (Lelesz. D. 196.) – Egy másik «Tothfalu al. nom Gerod» a mai Giród-Tótfalu Nagy-Bánya és Felső- Bánya közt. (1400. 1430: Fejér. X. 2. 768. és X. 7. 768.) – 1483-ban a mai Komlód-Tótfalu helység tűnik föl, a Szamos m., Csengerrel szemközt. (Farkas cs. llt.) – 1490-ben végűl a mai Misztótfalu «arany- és ezüstbányáival, melyeket Lápos-Bányának neveznek», csakugyan a mai Lápos- Bánya mellett; s ezenkívül egy másik Tótfalu, talán a dny. fekvő mai Oláh-Tótfalu helység, – mindkettő mint Szinyér vár tartozéka. (Perényi cs. llt. Utóbbihoz v. ö. 1440: Dl. 24730. L. Közép-Szolnokban is.)
Tőke-Terebes. L. Terebes a.
Tőkés. Thukes. (1411 Lelesz. D. 231.) Nagy-Bányához tartozott ekkor. Tőle d. ma is megvan.
Tubultelke. Poss. Tubultheleke. (1335: Károlyi oklt. I. 114. l.) Nagy- Károly vidékén fekhetett. A XV. században bizonyára csak puszta volt.
Tunyog. Thunugh. Thonug. (1335: Kapy cs. llt. T. fasc. VI. n. 2.)
Thunyod. Twnywg. (1380: Lelesz. metal. Szatmár. 37., 1428: Dl. 11969.) Matolcscsal átellenben fekszik a Szamos partján.
Thunyod. Twnywg. (1380: Lelesz. metal. Szatmár. 37., 1428: Dl. 11969.) Matolcscsal átellenben fekszik a Szamos partján.
Túr. L. Nagy-Őren a.
Tura. Thwra. (1493: Dl. 30332.) Szinyér vár tartozéka volt.
Túrvékonya. Thwrwekonya. (1490: Perényi cs. llt.) Szinyér várához tartozott. A megye ény. részében fekszik. – 1493-ban vele együtt (Thwrwenkowa) egy «Thwlweken» nevű falut is említenek e vár tartozékai közt. (Dl. 30332.)
Tynkod. Ekethykodya. Ochechykudya. (1344. 1345: Acta p. Advoc. 59–40.) Thykud. Thpwkwd. (1410: Károlyi cs. oklt. I. 562., 1428: Dl. 11969; 1446: Dl. 13969.) Csengertől ny. találjuk.
Udvari. Odwary. Wdwary. (1463: Lelesz. 74. 11., 1481: Dl. 18460. 18463.. 1490: Perényi cs. llt.) Szinyér várához tartozott; Szatmártól k. esik.
Ujfalu. a) Wyfalu. (1383: M.-szig. lyc. gyűjt., 1435: Károlyi oklt.
II. 154., 1477: Dl. 29004.) Csenger (és Vetés) m. fordúl elő; ott találjuk ma is Csenger-Ujfalu községet. – b) Szirmay szerint a Nagy-Bánya m. dk. és dny. fekvő Alsó- és Felső-Ujfalu már a középkorban ama város tulajdona volt. (Szirmay. Szatmárm. t. I. 246., II. 356.) – c) 1493-ban Szinyér várához is említnek egy «Wyfalw» nevű helységet. mely kétségtelenűl a mai Avas-Ujfalunak felel meg. Avas-Újvárostól ék.
II. 154., 1477: Dl. 29004.) Csenger (és Vetés) m. fordúl elő; ott találjuk ma is Csenger-Ujfalu községet. – b) Szirmay szerint a Nagy-Bánya m. dk. és dny. fekvő Alsó- és Felső-Ujfalu már a középkorban ama város tulajdona volt. (Szirmay. Szatmárm. t. I. 246., II. 356.) – c) 1493-ban Szinyér várához is említnek egy «Wyfalw» nevű helységet. mely kétségtelenűl a mai Avas-Ujfalunak felel meg. Avas-Újvárostól ék.
Ujlak. a) Vylak. (1332–7: Páp. tiz.-l. 134., 1380: Zichy okmt. IV. 138.) A mai Szamos-Ujlak, Gyügye m., a melynek határában említik. 1446-ban «Zombok»-Ujlaknak nevezik. (Szirmay Szatmárm. t. II. 216.) – b) 1463-ban Berenddel együtt fordúl elő egy Ujlak nevű helység. Bizonyára a tőle kissé ék. fekvő Sárköz-Ujlak értendő alatta. (Lelesz. elench. statut. )
Uj-Ökőritó. Ököritóval és Porcsalmával (l. ezeket is) együtt fordúl elő 1448-ban és 1458-ban.
Ujváros. Wywaros. (1490: Perényi cs. llt.) Szinyér várához tartozott. – A mai Avas-Ujváros.
Uj-Varsány. (Uj-Vossány.) L. Varsány a.
Ura. Wra. (1374: Zichy okmt. III. 566.) Csengertől nem messze dny. találjuk.
Uszka. Wzka. (1462: Száz. 1871. 657., 1473: Lelesz. elench. statut.) Tisza-Ujlaktól d. esik.
Üllő. Illu. Illew. (1347: Anjouk. okmt. V. 14., 1413: Dl. 30776.) Encsencs vidékén feküdt.
Vada. Voda. (1332–7: Páp. tiz.-l. 134.) Wada. Vada. (1419. 1431. 1468: Károlyi cs. oklt. 1I. 49. 133. 140. 390.) Ma puszta. Csanálos m.
Vaja. Wopa. Waya. (1431: Lelesz. metal. Szatmár. 4., 1436: Ibrányi cs. llt.) Szabolcshoz is számították olykor. (Pl. 1458-ban: Ibrányi cs. llt.) Ma is e megyéhez tartozik. (Nyir-Bátortól é.)
Válaj. Walay. Valay. (1431: Károlyi cs. oklt. II. 129. 138.) Határát megjárják pl. 1436-ban. (Dl. 12853. – V. ö. 1446: Dl. 13934.) Nagy-Károlytól ény. esik.
Válaszut(a). Valazuta. (1394: Lelesz. acta Bercs. fasc. 2. n. 22.) Walazwth. (1424: Lelesz. D. 197.) Ma Válaszut, Erdőszádától ény.
Vámfalu. Wamfalw. (1490: Perényi cs. llt.) Szinyér várához tartozott; Avas-Ujvárostól k. találjuk.
Váralja. Waralya. (1490: Perényi cs. llt.) Szinyér vár tartozéka volt. Ma Szinyér-Váralja. (XV. századból való ép pecsétje egy oklevélen Hosszumező város levéltárában, Máramarosmegyében.)
Váralja-Kegye. L. Kegye a.
Váras-Dobos. L. Dobos a.
Vár-Csomakőz. L. Csomaköz a.
Várcza. L. Közép-Szolnokmegyében.
Várhid. Warhyd. (1493.: Dl. 30332.) Szinyér várához tartozott.
Varsány. (Vassány.) Vasyan. (1332–7: Páp. tiz.-l. 134.) Ovossan. Vyvossan. (1366: Lelesz. metal. Szatmár. 31.) Wasan. Wossyan. (1342. és 1411: Fejér. IX. 6. 6., X. 5. 162.) Wassan. (1408: Zichy. okmt. V. 533.) Vossyan utraque. (1423: Lelesz. metal. Szatmár. A.) Nagh Varsan. (1478: Lelesz. 21.) Néha Szabolcsmegyéhez számítják (1. ott is), a melynek ék. részében fekszik ma is.
Vasad. Wasad. (1403: Dl. 9144; 1449: Lelesz. elench. statut. ) Ér-Mihályfalva m. k. fekszik, Biharmegyében, hová 1464-ben is számítják. (Lelesz. elench. statut.)
Vasvár(i). Vosuar. (1332–7: Páp. tiz.-l. 134.) Waswar. Waswary. E néven két helység tűnik föl Szatmármegyében: A Nyir-Bátor és Ecsed közt fekvő mai Vasvári helység 1427-ben (Dl. 11894.), melyet 1357-ben Szabolcsmegyéhez számítanak (Dl. 31100.); és a Szatmártól ék. eső mai Batiz-Vasvári 1339-ben és 1406-ban. (Lelesz. metal. Szatmár. 30., Perényi cs. llt.)
Veresmart. Weresmarth. (1490: Perényi cs. llt.) Szinyér várához tartozott. – Váraljától dny. megtaláljuk ma is.
Vetés. Vetes. (1332–7: Páp. tiz.-l. 134.) Wetes. Vethes. (1435: Károlyi oklt. II. 154., 1459: Lelesz. elench. statut.) Szatmártól ny. a Szamos m. fekszik, melyen (1459.) révje is volt. E rév fölállítására 1458-ban kapták a jogot földesurai, a Vetésiek, Mátyás királytól, ki azt 1486-ban is megerősíté. (M.-szig. lyc. gyűjt.)
Vezend. Vezend. (1419: Károlyi cs. oklt. lI. 49., 1435: U. o. 154., 1483: U. o. 517.) Nagy-Károlytól d. esik.
Vitka. Vydka. Wythka. (1334: Károlyi oklt. I. 89., 1449: Károlyi cs. oklt. II. 277.) Vásáros-Namény m. délre találjuk. 1489-ben Szabolcsmegyéhez számítják. (Lelesz. elench. statut.)
Vizsoly. Poss. Visol. (1381: Dl. 6796.) 1483-ban: puszta. (Tört. Tár. 1890. 123. l.) Ma is puszta Óvári vidékén, a Szamos tulsó partján.
Zajta. Zaytha. (1461: Lelesz. 72. 14., 1462: Század. 1871. 657.) Szatmártól ény. esik.
Zapsa. Zapsa. (1342: Perényi cs. llt.) Ricse hatásjáró levelében Darnó m. tűnik föl.
Zelend. Felsew Zelend. (1424: Lelesz. D. 197.) A Drágfiak birt. közt Laphegy m. sorolják föl s így inkább Szatmár- (mint Közép-Szolnok-) megyéhez számítható.
Zsadány. Sadan. (1332–7: Páp. tiz.-l. 134., 1393: Dl. 7856. és 8016; 1433: Dl. 12501.) Nogsadan. (1425: Dl. 11679.) Kyssadan. (1446: Dl. 13934.) Vámhely volt. – Ma Zsadány, Szatmártól dny.
Zsombok-Ujlak. L. Ujlak a.
Összesen: 340 helység.
