VÁROSAI:
VÁROSAI:
Altendorf. (Antiqua villa.) L. Ófalu a.
Balmar. (Balmer.) L. Pálmafalva a.
Béla. Bela. Beela. Byala. (1072 (?) óta: Szepesm. tört. társ. évk. IV. 104.) Opp. majd civitas. (Perényi llt., 1431–81: Dl. 12419.) Zálogos. 1498-ban Nerer és Erdőfalva közt sorolnak fel egy Bélát, mint a Tarezaiak birtokát. Béla várost – mely 1416-ban Nagy-Béla néven is előfordúl – Kézsmárk m. é. találjuk. (Suppl. anal. Scep. II. 201.)
Compositi villa. L. Káposztafalvánál.
Csötörtökhely. Civitas S. Ladislai regís. (1280: Wagner. Anal. I. 111.) Civitas Zenthlazlou. (1344: Anjouk. okmt. IV. 443., (1411–18: Dl. 13499.) S. Ladisl. alias Quintoforum. (1294: Jászó. prot. B. fol. 7.) Civitas Quintoforum. (1424: Wagner. Anal. I. 217., 1431–81: Dl. 12419.) Op. Chetherthekhel. (1479: Dl. 18282.) A lándzsás nemesség törvénykezési székhelye (locus sedis iudiciarie) 1514-ben, sőt mint látszik már 1406-ban is. (Dl. 13496.) Szent-László tiszteletére emelt templommal. – Ma Csötörtökhely, (Donnersmark) Lőcsétől kd.
Deutschendorf L. Poprád a.
Duránd. (Durelsdorf.) Dwrelsdorff opp. (1412: I. h.) Durand villa. (1431–81: Dl. 12419.) Zálogos. – Kézsmárktól dk. esik.
Edelén. (Edelény.) Odorinum poss. Edelin villa. (1283: Dl. 13467; Acta p. Advoc. 104–77.) Odorinum sive Edelen. Opp. Edelen. Cives de Edelen. (1435: Dl. 13467.) Ma Odorin, Igló m. dk.
Ellenbach. Eulenbach. Eylunbach. Ewlenbach. (1298 óta: Szepesm. tört. társ. évk. II. 108. 109., IV. 24.) Ulenbach. (1324: Szepesm. tört. társ. évk. III. 30.) Civitas 1418-ban. (Dl. 10740.) Ma Welbach, Szepes-Olaszi m. ny.
Ehdorf. L. Izsák a.
Felka. Welka. Filka. (1279 óta: Szepesm. tört. társ. évk. II. 109., III. 32.) Opp. Vilka. (1417: Suppl. anal. Scep. II. 204. és Acta p. Advoc. 104–77.) Zálogos.
Georgensberg. L. Szentgyörgy város a.
Gnézda. (Gnézna.) Villa Gnezna. (1288: Wagner. Anal. I. 195.) Genyzd v. (1344: Anjouk. okmt. IV. 471.) Gnezda, Knysna poss. (1408: Dl. 9431. 9432.) Gnysna opp. (1412: I. h. és Suppl. anal. Scep. II. 181.) Zálogos. – 1412-ben Zsigmond király városi rangra emelte. (Lásd: Lubló vár a. és a Bevezetésben is.) A megye ény. sarkában fekszik.
Gölniczbánya. Gulnuch. Gylnechbana. Gilnycz. Gelnecz. (1264. óta Szepesm. tört. társ. évk. II. 110. és 111., IV. 22. és 69. stb., Dl. 26704.) Stath Gelnicz. (1472–9: Dl. 34977. – V. ö. Wenzel. Bányászat tört.) A XIII. sz.-ban már civitas és vámhely. IV. Béla 1264-ben ujakat csatol a város régi szabadalmaihoz, melyeket (gyarapítva) IV. László, I. Lajos (1368. 1374.) és Zsigmond (1435.) királyok is megerősítnek. 1374-ben hozzátartoznak Zsakár, Folkmár, Prakfalva, Henczmanfalva, Remete, Svedlér és Abaczuk. – Domonkos rendi kolostorral 1457-ben. (L. a Bevezetésben is. – V. ö. 1374: Fejér. IX. 4. 564., 1457: Wagner. Anal. I. 427., Wenzel. Bányászat tört.) A megye dny. sarkában fekszik.
Igló. Nova villa. (1298: Fejér. VI. 2. 167.) Igloszasza. (1279: Wagner. Anal. S. I. 264.) Iglo. (1312: Fejér. VIII. 5. 79.) Iglow al. nom. Nova Villa. (1380: Suppl. anal. Scep. II. 134.) Cives, hosp. seu montani de Newendorph. (1399: Dl. 8420.) Nova civitas alias Iglo opp./!/ (1416: Dl. 10494.) Bányaváros. 1380-ban heti vásár tartásra nyer jogot I. Lajos királytól. Kiváltságait Zsigmond kir. 1435-ben erősíti meg. (Wagner. Anal. I. 219.) Zálogos.
Izsák. Isac villa. (1299: Szepesm. tört. társ. évk. II. 115.) Villa Isaac alias Eysdorff: (1462: Wagner. Anal. I. 278. – V. ö. Szepesm. tört. társ. évk. IV. 157.) Ma Zsákócz (Eisdorf), Kézsmárktól d.
Johannis villa. L. Olaszi a.
Káposztafalva. (Kapszdorf.) Kapusdorf. (1284: Szepesm. tört. társ. évk. II. 117.) Villa Compositi. (1298: Fejér. VI. 2. 167.) Kabisdorf. (1328: Wagner. Anal. I. 198.) Villa Kabuz. (1427: Suppl. anal. Scep. II. 224.) Civitas Kaposztafalva. (1440: Wagner. Anal. I. 222.) Lőcsétől dny. esik.
Kézsmárk. Kaszmark. Kesmark. (1269.) Kesemark. (1396.) Civitas Kesmarkt. (1404.) Forum Caseorum. (1307. 1447: Szepesm. tört. társ. évk. II. 109. 118. stb. és Wagner. I. 48–68. – V. ö. 1452: Dl. 14576., Századok. 1872. 683.) Már IV. Bélától nyert szabadalmakat. Zsigmond kir. 1417-ben önbiráskodását védi a szepesi városok comes-ével szemben (mi által a többi szepesi városoknál magasabb rangra emeli), majd 1435-ben megerősíti orsz. vásárait s más régi (leginkább kereskedelmi) kiváltságait. I. Ulászló 1440-ben a szepesi városok székhelyévé teszi, majd 1447-ben V. László nevében Giskra erősíti meg szabadalmaiban. Mátyás kir. 1463-ban czímer és vörös viasz használásának jogával ajándékozta meg; azonban nemsokára a Szapolyaiaknak adhatta, mert Imre 1464-ben és 1468-ban már a magáénak mondja s pl. 1498-ban István is. Kőfallal volt kerítve már 1404-ben, de azért a hussziták 1433-ban és 1441-ben is elfoglalták. Csak 1462-ben szabadult meg tőlök a város. Harminczadját már 1452-ben említik. Templomai: a Szent-Kereszt, s a falakon kívül Szent-Erzsébet és Szent-Mihály tiszteletére. (1269-hez és 1464-hez: Suppl. Anal. Scep. II. 10. és 286. 1., 1465-höz: Wagner. Anal. IV. 15., 1498-hoz: Acta. p. Advoc. 104–77. – V. ö. a Bevezetés és a főispánok a. és lásd Szepesm. tört. társ. Évk. IV. 58. 147. is.)
Kirchdorf. L. Váralja a.
Krompach. Korompah. (1437–69: Dl. 17110.) Krompah opp. (1450: Szepesi kápt. llt. met. Scep. Scr. III, f. 3. 17.) Crompach. (1460: Dl. 15524.) Richnó vár tartozéka gyanánt említik 1460-ban. (L. Lapsz helység a. is.)
Latina villa. L. Olaszi a.
Leibicz. Lubicza, Libisza, Lewbych, Leubicz. (1251 óta: Hazai oklt. 22., Szepesm. tört. társ. évk. III. 4. sat. 1294: Suppl. Anal. Scep. I. 390., II. 18., 1409: U. o. 153–165.) Oppidum 1412-ben. Zálogos. – Kézsmárk m. d. fekszik.
Lőcse. Leucha. Lejucze. Lewche. (1263 óta: Szepesm. tört. társ. évk. IV. 23. 58., III. 3. sat., 1271: Wagner. Anal. I. 190.) Hapthschtath Leutsch. (1328: Wagner. Anal. I. 198.) Civitas Leutschoviensis. (1440: Wagner i. m. I. 84.) 1271-ben már a szepesi városok főhelye és ispánjok székhelye volt. Lőcsét magát azonban mint (szabad) kir. várost nem számították a 24 szepesi városhoz. Hozzátartoztak 1328-ban: Köperen, Wilksdorf, Friedrichsdorf, Durst és Gottfriedsdorf. – Kir. harminczadhivatalát már 1415-ből ismerjük. Maga a város azonban a harminczad alól már Zsigmond királytól (1419-ben) mentességet nyert, melyet 1439-ben Albert király is megerősített. Ugyancsak Zsigmond király ujította meg 1434-ben e városnak az egész Szepességre szóló árumegállító jogát is. E részben, s általában a város kiváltságaira vonatkozólag fontos – bár csonka – ítélet-levelet őriz ma is a város levéltára az 1437. évből. – Erődítéséről már a XIV. sz. elejéről maradtak fenn némi nyomok. 1318-ban föltűnnek: «die Vorwercken und Höwen.» 1400-ban körűlzárolta, de be nem vehette István nádor. Végűl Mátyás király a lengyelektől szenvedett káraik s egyszersmind a város megerősítésére mindenféle census fizetésétől fölmenti a város polgárait. Szent-Jakab tiszteletére emelt plebánia-templomának magva a XIII. századból való s nagy értékű középkori műkincseit korunkig meg birta őrizni. (L. Kézsmárk város a. és e megye Bevezetésében is. – V. ö. Dl. 10406., Magy. Tört. Tár. IX. 141., Szepesi kápt. llt. capsa P. fasc. 2. Nr 3., Lőcse város llt. IV. 1. és 2., VIII. 1. és Dr. Demkó Kálmán értekezése Lőcsének erődítéséről és védelmi rendszeréről.)
Lubló. 1256-ban tűnik föl s 1330-ban már vámhely. I. Lajostól 1342-ben Kassa város kiváltságait nyerte. 1408-ban és 1412-ben: «oppidum». (Olyblyo. Lwblo al. Lublau.) Harminczad-hivatala 1412-ben (és 1452-ben) már fennállt. Lubló vár sorsát követte. (L. ott és Fejér. IX. 1. 50., Szepesm. tört. társ. évk. IV. 24., 1462: Dl. 14576. – V. ö. 1352. 1412: Suppl. anal. Scep. II. 107. 184.) A megye ék. vidékén fekszik.
Márkusfalva. Marci villa. (XIII-XIV. sz. Szepesm. tört. társ. évk. III. 8.) Szent-Michal-Ur. (? 1328: Suppl. anal. Scep. II. 70.) Sanctus Michael. (1331: Acta p. Adv. 104–77.) Marcusfalua. (1426: Dl. 11653; 1443: Dl. 13728.) Villa Marci oppidum. (1433: Görgey llt.) Iglótól dk. esik. Törzsbirtoka volt a Máriássy családnak, mely előnevét is innen vette. 1423-ban vámját is emlegetik. (Fejér. X. 6. 575.)
Matzdorf. (Mátéfalva.) Villa Mathei. (1251. 1285: Szepesm. tört. társ. évk. IV. 24., III. 9., 1308: Suppl. anal. Scep. II. 30.) Matzdorf. (1279: Fejér. V. 2. 598.) Opp. Madttsdorff (1412: Suppl. anal. Scep. II. 107.) Zálogos. – Ma inkább: Matheócz, Kézsmárktól dny.
Ménhard. Verben. (1294: Suppl. anal. Scep. II. 19.) Villa Meynhardi quae Virbo appellatur. (1312: Suppl. anal. Scep. II. 42:) Werbew. Villa Menhardi. Menartwalddorf. Menhardsdorff. (1251 óta: Haz. oklt. 22., Szepesm. tört. társ. évk. III. 10.) Az elzálogosításkor: opp. Maynharthsdorff. (I. h.) Kézsmárktól d. esik s Virbo vagy Virbov nevet is visel.
Miehelsdorf. Villa Michaelis. (1317: Szepesm. tört. társ. évk. III. 10.) Opp. Michelsdorff. (1412: Suppl. anal. Scep. II. 107.) Zálogos. – Ma Michelsdorf vagy Sztrázsa, Poprád m. k.
Mühlenbach. Millenbach villa. (1298: Fejér. VI. 2. 168.) Millumbach. Müllenbach. (1318: Fejér. VIII. 5. 108., 1328: Wagner. Anal. I. 198. – V. ö. Szepesm. tört. társ. évk. IV. 157.) Kézsmárktól dny. esik.
Nagy-Szalók. L. Szalók v. a.
Nova villa. (Neudorf.) L. Igló a.
Odorin. L. Edelény a.
Ófalu. Ofalu. (1108 óta: Szepesm. tört. társ. évk. IV. 36.) Aldendorf. (1382: Dl, 31110.) Opp. seu villa Ofalw. (1410–1473: Dl. 9641; 1453: Kassai titk. llt. «Tricesimalia.») Antiqua villa. (1411. 1474: Wagner. Anal. I 2. és 20.) A Drugethek adományából 1337 óta a lechniczi karthausi kolostor birtoka. Kir. harminczadhivatallal. – A megye é. határszélének közepe táján fekszik.
Olaszi. Olaszi. (1265: Fejér. IV. 3. 312.) Villa Latina. (1270: Hazai oklt. 379. L. 1399: Supplem. anal. Scep. II. 140.) Villa Johannis. (1317: Szepesm. tört. társ. évk. II. 117.) Opp. Wallendorf. (1404: Wagner. Anal. I. 272. – V. ö. 1328: Wagner, i. m. I. 198.) Olozy alias villa Latina. (1487: Wagner, i. m. I. 280.) Zálogos. Hozzá tartoztak 1328-ban: Jánosfalva, Olcznó és Kolinfalva. – Ma Szepes-Olaszi, Váraljától d.
Ó-Lubló. L. Lubló a.
Pálmafalva. (Palmesdorf.) Villa Palmarum. (1298: Szepesm. tört. társ. évk. III. 14.) Villa Baltmani. (1307: U. o. II. 103.) Palmesdorf. (1328: Wagner. Anal. I. 198. – V. ö. Szepesm. tört. társ. évk. IV. 157.) Balmar. Balmer. (1412: Acta p. Advoc. 104–77.) Balmar. (1413: Suppl. anal. Scep. II. 193.) Ma Pálmafalu (Harikócz), Igló mellett é.
Podolin. Podolin. (1244: Fejér. IV. 1. 353.) Paladyn. (1382: Dl. 6905.) Civitas murata Podalen. (1408: Dl. 9432.) Civitas Podolyn muro circundata. (1409: Dl. 9535.) Opp. Podolinyecz cum fortalicio. (1412: Dl. 9984. – V. ö. Wagner. Anal. I. 211., 1442-hez: U. o. 223. 1455-höz: Suppl. anal. Scep. II. 276.) Vámszedő, kőfallal kerített város volt, s a XV. sz.-ban Lubló várához (l. ott) tartozott, melynek sorsát követte. Zsigmond kir. 1409-ben Perényi Imrének megengedi, hogy e város falain belül erősséget (bokkam seu fortalicium) építhessen; 1412-ben pedig (az elzálogosítás előtt) a szabad városok sorába veszi föl Podolint. I. Ulászló 1442-ben e vidék árúlerakó-helyévé (depositum generale) teszi. 1449-ben várát a csehek (Komorovszki) kezén találjuk. (Száz. 1878. VIII. 110.)
Poprád. Poprad. (1256: Suppl. Anal. Scep. II., 1287: Fejér. V. 388.) Poppart. (1326: Wagner. Anal. I. 445., 1439: Suppl. anal. Scep. II. 267.) Villa Teutonicalis. (1298: Fejér. VI. 2. 168.) Teutschendorff. (1328: Wagner. Anal. I. 198.) Opp. Dewchendorff. (1412: Dl. 9984.) Popraph. Popragh. Pogragh. (1436: Suppl. anal. Scep. II. 265.) Zálogos. – Kézsmárktól dny. esik.
Quintoforum. L. Csütörtökhely a.
Quirinus Sanctus. 1298: Wagner. Anal. I. 266., V. ö. Szepesm. tört. társ. évk. IV. 157. – Ma Kurimján (Kirn), Lőcse m. dny.
Ruszdorf. (Ruszkin.) Villa Ruskeny. (1277: Wagner. Anal. I. 296.) Risdorff. (1312: Wagner. Anal. I. 198.) Opp. Rwsdorff. (1412: Dl. 9984.) Zálogos. – Ma Riszdorf vagy Ruszkin(ócz), Kézsmárktól dk.
Sperndorf. (Villa Sperarum.) Villa Ursi. (1263–1328: Szepesm. tört. társ. évk. III. 30.) Villa Sperarum. (1263: Fejér. VI. 3. 138.) Cives, hospites et populi de Sperendorph. (1399: Dl. 8420; 1416: Dl. 10494.) Ma Illésfalva is, Lőcsétől dny.
Stilbach. L. Lassupatak a.
Sümeg. (Somogy.) Sumug. (1254: Fejér, IV. 2. 211., 1361: Dl. 5102. V. ö. Szepesm. tört. társ. évk. IV. 157.) Somogy. (1382: Dl. 6905.) A mai Szepes-Sümeg (Szmizsán), Igló m. kissé ény.
Swedlér. Tres Swedler. (1338: Wagner. Anal. I. 203.) Opidum nostrum – regis – Swedler. (1459: Dl. 15363.) SzomolnokbányátóI (l. ott) é. felé esik.
Szalók. (Slakendorf.) Slakendorff. (1312: Wagner. Anal. I. 198.) Slauk villa. (1318: Fejér. VIII. 5. 109., V. ö. Szepesm. tört. társ. évk. IV. 157.) Schlaukendorff (1362: Suppl. anal. Scep. II. 112.) Slangdorff. (1407: Suppl. anal. Scep. II. 151.) Oppidum Nagy-Szalok. (? 1454: U. o. 275. 276.) Már 1312-ben a kiváltságos szász községekhez tartozott. – Ma Nagy-Szalók (Nagy-Szálok), Kézsmárktól dny.
Szent-György. Forum Sabbathe. (1256: Suppl. Anal. Scep. II. 8.) Sanctus Georgius. (1289: Szepesm. tört. társ. évk. III. 20. és 1427: Suppl. anal. Scep. II. 224.) Mons Sancti Georgii és Civitas montis S. G. (1317. és 1411: U. o. 11., 1380: Suppl. anal. Scep. II. 135.) Opp. Georgenbergh. (1412: Suppl. anal. Scep. II. 107.) Zálogos. 1380-ban I. Lajos királytól szombati napra heti vásár jogot nyert. – Ma Georgenberg vagy Szepes-Szombat, Poprád m. ék.
Szent-László. L. Csötörtökhely a.
(Szepes-)Szombat. L. Szent-György a.
Szomolnok(-bánya). Semelnech. (1327: Anjouk. okmt. II. 284.) Civitas Smulnuczbanya. (1332: Wagner. Anal. I. 200.) Szmolnicza. (1397: Dl. 16128.) Civitas nostra Smolnycz – Zsigmond király levele szerint. (1437: Dl. 13037.) Smolnyczbanya. (1439: Dl. 13417.) I. Károly 1327-ben Selmeczbánya város kiváltságaival ajándékozza meg. 1338-ban pedig e várost és Gölniczbányát a határaikon belűl fekvő három Swedlér és Remete birtokába igtattatja. Majd 1344-ben Lassupatak vagy Stilbach bányahelyet itéli oda e városnak a tárnokmester. (Wagner. Anal. I. 203. 204. és Wenzel. Bányász. tört., i. h.) A megye dk. sarkában találjuk.
Ursi villa. L. Sperndorf a.
Wagendrüssel. Villa Vagundriczul. (? 1290: Suppl. Anal. Scep. II. 16.) Wagendruczul. (1315: Fejér. VIII. 5. 97.) Wagendresser. (1346: Anjouk. okmt. IV. 569.) Wagondruzel. (1354: Fejér. IX. 2. 336.) 1290-ben alakúlt, s szintén a szomolnoki jog vidékéhez tartozott. 1358-ban Nagy Lajos a IV. Lászlótól és I. Károlytól nyert, talán városi kiváltságokban erősíté meg. A markusfalvi Máriássyak bírták. (L. ott és Wenzel, Bányászat tört. 76. 82.) Ma Merény, Göllnieztől ny.
Wallendorf. L. Olaszi a.
Váralja. Suburbium. (1281: Wagner. Anal. I. 301., 1452: Dl. 14576.) Opp. Kyrchdorff. (1328: U. o. I. 198., 1412: Dl. 9984.) Civ. Waralya. (1412: Suppl. anal. Scep. II. 176., 1418: Dl. 10740; 1456: Szepesm. tört. társ. évk. III. 32. – V. ö. Rupp. II. 167.) Hozzá tartoztak 1328-ban: Kolbach, Heinrich Richtersdorf és Nádas. Szent-Ágoston remetéinek Szent-Erzsébetről nevezett perjelségével, s B.-Szűzről nevezett pleb.-templommal. 1442-ben «claustrum B. Elisab. begine» merűl föl e városban, mely a nevezett perjelséggel nem lehet azonos. (Szepesi kápt. llt.) 1456-ban V. László királytól orsz. vásárjogot nyert e város. Különben szintén a zálogosok közé tartozott. (Suppl. anal. Scep. II. 279–280. l.) Ma Szepes-Váralja (Kirchdrauf), Lőcsétől kd.
Verbő. (Verbó.) L. Ménhard város a.
Összesen: 36 város.
