UGOCSAMEGYE.
UGOCSAMEGYE.
Nagyjából ugyanazt a terűletet foglalta el hajdan is, a melyet napjainkban. A XV, század végén mintegy 1300 adó alá eső házhelye* volt.
Engel. 27. és 134.
Birtokosai közt csupán egyetlen főúri családot találunk: a Perényieket, kikről Bonfini meg is jegyezte, hogy Ugocsában ők uralkodnak.* A megyének több mint harmada az ő birtokuk Nyaláb vár, Szőllős kastély és város s vagy 17 falu, – nagyjából a megye déli vidékén fekvő Túr-Terebestől és Turcztól kezdve föl az északi határon fekvő Csongváig és Alsó-Sáradig.
«Et Ugociensis, ubi antiquissima primorum domus … late dominatur». (Dec. 1. lib. 1., vége felé.)
A közép-nemesség sorából törzsökös eredetre s egyszersmind terjedelmesebb birtokra nézve főleg két család emelkedik ki. A Csarnavodaiak, kik a Surányiakkal (s női ágon pl. a Szepesiekkel) együtt a megye alsó részében Halmi város és Tamás-Váralja (régebben vár) körűl 11 faluban, – s az Ujhelyiek, kik a rokon Zoárdfiakkal és az 1446-ban kihalt Védiekkel együtt nyugoton Tisza-Ujlak. s északon Rákócz vidékén mintegy 12 faluban földesurak.
Kívülök még a rozsályi Kunok 6 faluban, a Sásváriak és Szirmaiak 4–4 faluban és 1–1 pusztán (a bélteki Drágfiak és malomvizi Kenderesek pedig itt-ott inkább csak zálogban vagy időlegesen) bírtak részeket.
A többi terűlet a sokfélekép elágazott kisnemesi családok közt oszlott meg.
){kind=link}