HELYSÉGEI:
HELYSÉGEI:
Albertvágása. Alberthuagasa. (1427: Dl. 32382.) Merkócz és Monyorós közt sorolja föl adólajstromunk.
Al-Gerecse. I,. Gerecse a.
Alsó-Domonya. L. Domonya a.
Alsó-Németi. L. Németi a.
Alsó-Remete. L. Remete a.
Alsó-Revicse. L. Rőcse a.
Alsó-Rőcse. L. Rőcse a.
Alsó-Tarna. L. Tarna a.
Alsó-Tiba. L. Tiba m.-város a.
Alsó-Zalacska. L. Zalacska a.
Alsó-Zbugya. L. Zbugya a.
Andrásvágása. Andreaswagasa. (1417: Dl. 10597.) A mai Andrasócz, Szerednye m. dk. 1481-ben Beregben tűnik föl.
Arad. Araad, Arad poss. (1325: Anjouk. okmt. II. 209., 1439: Dl. 31507.) Arad predium inter possessiones Iske et pred. Lukahaza. (1447: Dl. 14103.)
Árok. Arok. (1499: Jászó. prot. B. f. 177.) Ungvártól k. é. esik.
Ásvány. Inkább Szabolcsba tartozott. (L. ott.)
Bahusó. Bahwso. (1419: Pongrácz cs. llt.) Tiba várához tartozott s ennek vidékén feküdt.
Bajánháza. (Baján.) Kysmerkowcz al. nom. Bayan. Bayan. (1439: Muz. llt.) Bayanhaza. (1458: Dl. 31683.) Baján is, Bajánháza is, mint a Tegenyeik birtoka fordúl elő különböző alkalmakkor. A kettő tehát egynek vehető. – Ma Bajánháza, Nagy-Kapostól é.
Balázsfölde. (Barancsfölde.) L. Zemplénben.
Bankháza. L. Bunkócz a.
Baranya. Baranya. (1427: Dl. 32382; 1445: Dl. 13847.) Ungvártól dk. esik.
Barta. Bartha (1400: Lelesz. metal. Ung. 45., 1427: Dl. 32382.) Bátfával, Mátyóczczal, Ruszkával sat. együtt emlegetik.
Baskócz. Bazkoch. (1427: Dl. 32382.) Baskoch. (1449. Dl. 14314.) Szobráncztól é. esik.
Bátfa. (Bátva.) Patwa. Batwa. (1332–7: Páp. tiz.-l. 350. 366.) Bathwa. (1490: Lelesz. metal. Ung. 45.) Bathfa. (1427: Dl. 32382.) A mai Bátfa, Ungvártól dny.
Beés. Bes. (1332–7: Páp. tiz.-l. 258. 365.) Bees. (1427: Dl. 32382; 1458: Dl. 31698; 1471: Lelesz. prot. parv.) Nagy-Kapostól dny. találjuk.
Berezna. (Brezna.) Nagbrezna. Kysbrezna. (1427: Dl. 32382.) Előbbi
33, utóbbi 26 j.-portával. Utraque Berezna. (1461: Lelesz. 63. 16.) Nyeviczke várhoz tartoztak. – Ma Nagy- és Kis-Berezna, közel egymáshoz a megye ény. részében.
33, utóbbi 26 j.-portával. Utraque Berezna. (1461: Lelesz. 63. 16.) Nyeviczke várhoz tartoztak. – Ma Nagy- és Kis-Berezna, közel egymáshoz a megye ény. részében.
Bező. Bezev. (Határát megjárják 1292-ben, 1422-ben és 1427-ben. (Kubinyi. I. 152., Dl. 11181. 11910.) Az 1427. évi adólajstrom két ízben is Bezenow-nak irja. (Dl. 32382.) Ungvártól ny. fekszik.
Blatta. Blachcha. Blacza. (1419: Pongrácz cs. llt., 1489.: Lelesz. 70. 48.) Blachacha. (1427: Dl. 32382.) Kaluzsa és Vinna mellett, mint Nagy- Mihály tartozéka tűnik elénk. Most csak egy mocsár jelöli helyét. (Nagy Gyula szíves közlése szerint.)
Botfalva. (Bodfalva.) Bathfalua. (1427: Dl. 32382). Bodfalva. Bothfalwa. (1455: Dl. 14963; 1498: Dl. 20740.) A mai Botfalva, Ungvár és Nagy-Kapos közt.
Bozos. Bozoos. (1427: Dl. 32382.) Bozos. (1465: Dl. 31840.) Ungvár m. találjuk.
Bruszfalva. (Borutfalva.) Buruchfalua. Buruch. (1335: Sztáray oklt. I. 91–98.) Bruthfalwa. (1337: U. o. 123.) Bruchfolua. (1358: U. o. 300. 303.) Bruzfalua. (1418: U. o. 202.. 1–119: Pongrácz cs. llt.) A zemplénmegyei Sztára mellett, félig Zemplén-, félig Ungmegyében feküdt. A Nagymihályiak bírták.
Budaháza. Budahaza. (1427: Dl. 32382. – L. Keresztócz a.)
Bukolcz. (Bukócz.) Bukocz: (1449: Dl. 14314.) L. Bnkolcz vár a.
Bunkócz. (Bonkócz.) Bunkocz. (1420 körül: Dl. 32125.) Bonkoch. (1427: Dl. 32382.) Szobráncztól dny. esik. Ugy látszik ezt a helységet kell értenünk az 1419-ben a jeszenői uradalom tartozéka gyanánt a szomszédos Revicse és (Sáros-)Remete közt (a hol épen fekszik: Bunkócz) föltűnő Bankháza alatt is. (Pongrácz cs llt.)
Csábrád. Chabrad. (1417: Dl. 10597; 1427: Dl. 32382.) Tasolya és Zahar közt fekhetett.
Csap. Chop. Chap. (1346: Zichy okmt. II. 187.) Chap. (1413: Tört. Tár. 1884. 238., Lelesz. metal. Ung. 6.) Chaap. (1427: Dl. 32382.) Chaap. (1429: Sztáray oklt. II. 278.) 1427-ben 26 j. portával – A megye legdélibb helységeinek egyike. a Tisza m.
Császlócz. Chazlouch. (1393: Dl. 7854.) Chazloch. (1427: Dl. 32382.) 1427-ben 23 j -portával. – Ungvártól d. esik.
Csepel. Chepel. (1337: Meskó cs. llt., 1451: Lelesz. 63. 16.) Nyeviczke várához tartozott. A mai Csepely, Nagy-Kapos m.
Csernicze. Chernyche. (1427: Dl. 32382.) Vinna és Tarna m. fordúl elől, csupán ez alkalommal, mint a Nagymihályiak birtoka.
Csertész. Cherthez. (1419: Pongrácz cs. llt., 1445: Dl. 13852.) Cherthes. (1427: Dl. 32382.) Szerednyétől ény. találjuk.
Csicser. Checher. (1332–7: Páp. tiz.-l. 258. 350. 365) Chycher. (1427: Dl. 32382.) Chicher. (1456: Dl. 31672; 1458: Dl. 31700 sat.) Vámja is volt, melyet azonban a Csicseriek (csicseri Ormósok és Oroszok) 1458-ban a király engedelmével Vaján helységbe tettek át. A megye délnyugati sarkában fekszik.
Csiklin. Chyklyn. (1419: Dl. 14314) Nagy-Mihály vidékén fekhetett.
Csiszér. Chyzeer. (1427: Dl. 32382.) Mint a Pálócziak birtokát sorolja föl adólajstromunk s ezért meg kell különböztetnünk: Csicsertől, melyet alább két ízben is: Chycher-nek ír.
Csomonya. Chomonya. (1453: Századok. 1871. 616.) Szerednye vidékén mint a Pálócziak birtoka fordúl elő. Máskor Bereghez számítják. (L. ott.)
Darma. Darma. (1415: Lelesz. metal. Ung. 33., 1436: kölcsei Kende llt., 1440: Lelesz. elench. statut.) Dorma. (1427: Dl. 32382.) Vámszedő hely volt. – Ungvár m. dny. találjuk.
Darócz. Daroch. (1427: Dl. 32882; 1451: Lelesz. 63. 16.) 1427-ben 44 j.-portával. – Ungvártól dk. esik.
Deng-Láz. L. Láz a.
Dobrócz. Dobrouch. (1427: Dl. 32382.) Nagy- és Kis-Brezna közt sorolja föl adólajstromunk, s így hihetőleg az ezek közelében délk. fekvő mai Dubrinics-nak felel meg.
Dobróka. Dobraka. (1417: Dl. 10597: 1421: Perényi cs. llt., 1427: Dl. 32382.) Valkája határjárása alkalmával említtetik a (Putka-)Helmecztől Dobrókába vezető országut. – Ma Dobróka, Szerednyétől d.
Dobrony(a). L. Beregmegyében, Dobrony a.
Domonya. (Damanya.) Damonya. Alsodomonya. Felsewdomonya (1412: Lelesz. metal. Ung. 43., 1451: Lelesz. 63. 16.) Felsewdamanya. Alsowdamanya. (1427: Dl. 32382.) 1427-ben Felső-Damanyán 32, Alsó-Damanyán pedig 26 j.-porta volt. Ma is megvan mind Alsó- mind Felső-Domonya. Ungvártól ék.
Durán. Duran. (1380: Lelesz, metal. Ung. 61., 123: Lelesz. elench. statut. ) Budaháza és Ruszka szomszédságában feküdt.
Egyházas-Gézsény és Egyházatlan-Gézsény. L. Gézsény a.
Egyházas-Kapos. L. Kapos m.-város a.
Egyházas-Szelemencz. L. Szelemencz a.
Egyházas-Tiba. L. Tiba m.-város a.
Fekésháza. Fekeshaza alio nomine Rewche. (1419: Pongrácz cs. llt.) A jeszenői uradalomhoz tartozott. Szobráncztól ny. é. fekszik. (L. Rőcsét is.)
Fel-Gereese. L. Gerecse a.
Felső-Domonya. L. Domonya a.
Felső-Németi. L. Németi a.
Felső-Revicse. L Rőcse a.
Felső-Tarna. L. Tarna a.
Felső-Tiba. L. Tiba m.-város a.
Felső-Zalacska. L. Zalacska a.
Felső-Zbugya. L. Zbugya a.
Gajdasolcz. (Gajdócz.) Gaydoch. (Két ízben is. 1427: Dl. 32382.) Gaydasolcz. (1484: Lelesz. B. 60.) A mai Gajdos. Szobráncztól ny. é.
Gajdomócz. L. Kajdanó a.
Galamb-Láza. L. Láz a.
Gálócs. Galooch. (1427: Dl. 32382.) Galoch. Naghygalocz. Kysgalocz. (1451: Lelesz. 63. 16., 1520 körűl: Dl. 32125.) Nyeviczke várához tartozott. – Ma csak egy Gálócsot ismerünk: Ungvártól dny.
Gejőcz. Geyeuch. Ramocha-Geyewch. (1394: Dl. 7976; 1489: Dl. 19462.) Geyewch. (1427: Dl. 32382.) 1427-ben 67 j.-portával. – Egy 1520 körűli összeírásban mint «Wamos-Geyewcz» fordúl elő. (Dl. 32125.) Vámja csakugyan említtetik már 1394-ben s Ramocsa-Gejőcz néven 1493-ban is. (Jászó. Statut. B. f. 1. n. 72.) Ma Nagy- és Kis-Gejőcz vagy Gőcz, Ungvártól d.
Gerecse. Grecha et alia Grecha. Olgerecha. Felgerecha. (1337: Sztáray oklt. I. 147.) Geredche. (1358: U. o. 301.) Gereche. (1427: Dl. 323382.) Izbugya vidékén emlegetik.
Gerény. Gehren. (1332–7: Páp. tiz.-l. 350. 366.) Geren. (1376: Sztáray oklt. I. 435.) [G]eren. (1427: Dl. 32382.) Keren. (1451: Lelesz. 68. 16.) 1427-ben 60 j.-portával. – Ungvárhoz közel dk. találjuk.
Gézsény. Ighazasgeswn: Eghazasgeswn. Eghazatlangesun. Ogesun. Ogswn. (1337: Sztáray oklt. I. 141–145.) Gesen. (1397: Dl. 8404.) Ogeson. Wygeson. (1419: Pongrácz cs. llt.) Gezen. (1427: Dl. 32382.) Az 1427. évi adólajstrom szerint 33 j.-portával. Naghgesen. Kysgesen. (1520 körűl: Dl. 32125.) Nagy-Mihályhoz tartozott; tőle nyugatra megtaláljuk (Gézsényt) ma is.
Hanajna. (Honojna.) L. Rőcse a.
Haraszt. Harazt poss. (1379: Lelesz. met. Ung. 48., 1464: Lelesz. 70.) Nagy-Kapos határjárásakor Csepelylyel együtt tűnik föl. (1379.)
Haravisa. Harhauisa. (1325: Anjouk. okmt. II. 173.) Radics és Palád közt sorolják föl.
Helmecz. Hubkahelmecz. (1417: Lelesz. elench. statut.) Helmech: (1427: Dl. 32382.) Kyshelmecz. (1445: Dl. 13847.) Helmecz. (1447: Lelesz. 59. 32., 1451: Dl. 14490.) A mai Putka-Helmecz, Szerednyétől ny.
Henzovicz. Henzowyth. (1427: Dl. 32382.) Vinna és Tarna közt sorolja föl adólajstromunk. Ugy látszik a zemplénmegyei Henselőczczel ugyanegy.
Herolcz. Herolcz. (1418: Sztáray oklt. II. 202.) Herolch. (1419: Pongrácz cs: llt.) Nagy-Mihályhoz tartozott. (L. Hilócz a. is.)
Hilócz. Hyloch. (1427: Dl. 32382.) Vinna és Tarna m. fordúl elő, csupán ez alkalommal, mint a (nagy-mihályi) Ödönfiek birtoka. Ugy látszik Herolczot kell értenünk.
Hleviscse. Hlevischa. (1449: Dl. 14314.) A mai Hliviscse, Szobráncztól é.
Hlinik. Hlynyk. (1427: Dl. 32382; 1449: Dl. 14314.) Ma puszta: Jeszenőtől nem messze ék. felé: – Egy 1484. évi oklevélben e helység «Hylinczke» alakban tűnik föl. (Lelesz. B. 60.)
Homok. Homok. (1427: Dl. 32382; Lelesz. 73. 25.) Ungvártól d. esik.
Honykócz. (Hankócz.) Honykouch. (1419: Pongrácz cs. llt.) Hankoch. (1427: Dl. 32382.) Tiba vár tartozéka volt. – Ma Hunkócz, Szobráncztól ék.
Hoór. Hoowr. (1427: Dl. 32382.) Két ízben is előfordúl az adólajstromban, mint a Daczó és a Varjas cs. birtoka. Nagy-Kapos vidéki helységekkel együtt.
Horlyó. (Hodlyó.) Hollyo. Hodlyo. (1417: Dl. 10597; 1445: Dl. 13847. 13852.) Ma Horlyó, Szerednyétől é. – 1444-ben egy ízben «Faglyo»-nak írják. (Kállay cs. llt.)
Hosszumező. Hozyumezow. (1427: Dl. 32382.) Hozywmezew. (1454: Lelesz. 63. 16.) Ungvártól dk. esik.
Hozdó. (Huzdó.) L. Ozdó a.
Hradisa. Hradischa. (1423: Lelesz. metal. Ung. 20.) Beés és a zemplénmegyei Abara helység közt feküdt.
Hubka-Helmecz. L. Helmecz a.
Huszin. Hwzyn. (1449: Dl. 14314.) Nagy-Mihály, Topolya, Lucska sat. vidékén, tán már zempléni földön feküdt.
Ignécz. L. Beregmegyében.
Ilyapataka. Ilyapathaka poss. (1417: Dl. 10597.) A Pálócziaké volt.
Inaj. Inay. (1427: Dl. 32382.) Ketergény és Dobrony közt sorolja föl adólajstromunk.
Iske. Izke. (1427: Dl. 32382.) Iske. (1458: Dl. 31683.) Nagy-Kapostól ny. találjuk, a megye határán.
Jakabháza. Jakabhaza poss. (1419: Pongrácz cs. llt., 1427: Dl. 32382; 1424: Sztáray oklt. II. 241.) Jakaphaza. (1439: U. o. 351.) Tibavár tartozéka volt (1419.), a mai Porosztóval (pl.) 1437-ben egynek veszik. (L. ott.) 1427-ben a vránai perjelnek (l. Nagymihályiak) 31 j.-portája volt itt.
Jenke. Jeke. Jekow. (1427: Dl. 32382.) Jenke. (1427: Dl. 11910.) Ungvár közelében ény. találjuk.
Jeszenő. Obres al. nom. Jezeneu. (1371: Sztáray oklt. I. 378.) Kuzepjezeneu. (U. o.) Jezenew al. nom Remethe. (1419: Pongrácz. cs. llt.) Jezenew. (1427: Dl. 32382.) A hasonló nevű terjedelmes uradalom központja, Szobráncztól északra. (A XIV. sz.-ban Alsó- és Felső-Jeszenő.) Közel esnek hozzá ma is Felső-Remete és Ubrizs falvak, a melyekkel középkori szokás szerint együvé foglalják. – (V. ö. Sztáray oklt. I. 544. 551)
Jeszenőcz. Jezenolch. (1408: Lelesz. metal. Ung. 50) Izbugya határjárásakor Tarna és Vinna közt említik.
Jesztreb. Jezthreb. Jeztreb. (1427: Dl. 32382.) Jezthreb. (1449: Dl. 14314.) Szobráncztól dny. esik.
Jósza. Joza. (1419: Pongrácz cs. llt., 1449: Dl. 14314.) Szobráncztól ény. találjuk.
Judló. Judlo. (1413: Tört. Tár. 1884. 238. l.) Csappal, Sztritével stb. együtt merűl föl.
Kajdanó. (Kajdanócz.) Kaydanew. (1419: Pongrácz cs. llt.) Gaydonocz. (1449: Dl. 14314.) 1419-ben a jeszenői uradalomhoz tartozott; 1449-ben pedig a Nagymihályiak osztoznak rajta. Szobráncz vidékén fordúl elő.
Kaluzsa. Kalwsa. (1419: Pongrácz cs. llt.) Kalowza. Kalwsa. (1427: Dl. 32382.) Vinna m, k. fekszik.
Keczefölde. L. Konczháza a.
Kelecsény. Kelechen. (1315: Lelesz. metal. Ung. 49., 1417: Dl. 10597.) Nagy-Kapos szomszédságában tűnik föl, a hol most is megtaláljuk dk. felé.
Kelemenócz. Kelemenowcz. (1444: Sztáray oklt. II. 477.) Csupán ez egyszer
fordúl e1ő, mint a Nagymihályiak birtoka, Hlinik és Kis-Rebnicze közt fölsorolva.
fordúl e1ő, mint a Nagymihályiak birtoka, Hlinik és Kis-Rebnicze közt fölsorolva.
Kemencze. Kemenche. (1451: Lelesz. 63. 16.) Nyeviczke várához (részben) tartozott. A Nyeviczke szomszédságában fekvő Ó-Kemencze értendő. (Ettől északra, már távolabb találunk ma egy Uj-Kemencze nevű helységet is.)
Kereknye. Kereknye. (1499: Jászó. prot. B. f. 177.) Ungvártól d. esik. (L. homonnai Drugeth cs. a. is.)
Kerektó. Kerekthow. (1427: Dl. 32382.) Puksa, Csap, Konczháza stb. helységekkel együtt sorolja föl adólajstromunk, a Homonnaiak birtoka gyanánt, összesen 40 j.-portával. – Minden valószínűség szerint Kereknye (l. ott) értendő.
Kerész. Keris. (1332–7: Páp. tiz: l. 258.), Kerez. (1348: Lelesz. metales. Ung. 62., 1415: Muz. llt.) Kyryz. (1427: Dl. 32382.) Nagy-Kapostól ény. esik.
Kereszt. Keresth. (1427: Dl. 32382.) Szobráncztól d. találjuk.
Keresztócz. Keresztowcz al. nom. Budahaza. (1380: Lelesz. metal. Ung. 61.) Ma Budaháza, Nagy-Kapostól nem messze k. felé. – Valószínűleg ez a helység felel meg az 1332–7. évi pápai tizedlajstromban előfordúló Kestolch plebániának. (350. 366.)
Ketergény. Kethergen. (1422: Lelesz. metal. Ung. 34., 1447: Lelesz. 59. 32.) Kewthergyn. (1427: Dl. 32382.) Ungvártól d esik.
Kis-Brezna. L. Berezna a.
Kis-Gálócs. L. Gálócs a.
Kis-Gézsény. L. Gézsény a.
Kis-Helmecz. L. Helmecz a.
Kis-Kapos. Kyskapos. (1464: Dl. 31825.) Nagy-Kapos tőszomszédja.
Kis-Merkócz. L. Merkócz a.
Kis-Poruba. (Kis-Porupka.) L. Porubka a.
Kis-Rát. L. Rát a.
Kis-Rebnicze. L. Rebnicze a.
Kis-Revicse. L. Rőcse a.
Kis-Szeretva. L . Szeretva a.
Kis-Tarna. L. Tarna a.
Kis-Tarnócz. L. Tarnócz a.
Kis-Zalacska. L. Zalacska a.
Klokocsó. Klokocho. (1419: Pongrácz cs. llt., 149: Dl. 14314.) Lokocha. Lokowcho. (1427: Dl. 32382.) Klokowchow. (1450: Sztáray oklt. II. 454.) Nagy-Mihály tartozéka volt. – Vinna m. k. é. fekszik.
Komorócz. Két ily nevű helység fordúl elő e megyében. a) Komorocz. Kamaroch. (1415: Dl. 10597; 1520 körűl: Dl. 32125.) A Szobráncz melletti mai Komorócz falu értendő. b) Komoroch. (1417: Dl. 10597. és Muz. llt.) A Szerednyétől nem messze nyd. fekvő Orosz-Komorócz helységnek és az odább nyugatra Palágy m. elterűlő Komorócz pusztának felel meg.
Konczháza. Konczhaza al. nom. Keczefelde. (1415: Lelesz. metal. Ung. 13.) Konchhaza. (1427: Dl. 32382.) A mai Konczháza, Ungvártól kissé dny.
Konyus. Kwymws. Kenyews. Kwnys. Konyws. (1419: Pongrácz cs. llt., 1445: Dl. 31519; 1424: Sztáray oklt. II. 239., 1520 körűl: Dl. 32125.) Tiba várához tartozott; e vidéken Szobránczhoz közel ék. ma is megtaláljuk.
Korcsva. Korchwa. (1405: Lelesz. metal. Ung. 9., 1427: Dl. 32382.) A mai Karcsava, Ungvártól ény. A Szobránczról Korcsvára, valamint a Szobránczról Nagy-Mihályra vezető mai országút már 1337-ben meg volt. (Sztáray okltár. I. 143.)
Koromlya. Koromlya. (1393: Sztáray okltár. I. 525.) Koromplya. (1419: Pongrácz cs. llt.) Szobráncztól kd. esik.
Kozmatelke. L. Pinkócz a.
Közép-Jeszenő. L. Jeszenő a.
Közép-Németi. L. Németi a.
Kuszin. Kwzyn. (1419: Pongrácz cs. llt.) Szobráncztól ény. találjuk.
Lakárd. (Lekárdháza. Lakárdfalva.) Lekardhaza. (1425: Jászó, prot. B.) L… ardfal… (1427: Dl. 32382.) Lakard. (1451: Lelesz. 63. 16.) Nyeviczke várához tartozott. – Ma Lakárt, az Ung partján, Ungvártól nyd.
Láz. Golomblaza. (1325: Anjouk. okmt. II. 173. l.) Laaz. 1337: Sztáray oklt. I. 145., 1419: Pongrácz cs. llt., 1447: Lelesz. 59. 32.) Denglaz. (1449: Lelesz. elench. statut.) Egy ily nevű (Laz) helység Gézsénynyel volt határos s Nagy-Mihályhoz tartozott. (Az 1427. évi adólajstrom szerint is. Dl. 32382.) E helyen azonban már hasztalan keressük. Ma csak Ungvártól dk. találunk Nagy-Láz és Deng-Láz nevű helységeket, közel egymáshoz.
Lengyelfalva. Legenfalwa. (1415: Dl. 10597.) Lengyelfalva. (1453: Századok. 1871. 616.) A Pálócziak bírták; Szerednye és Horlyó közt tűnik föl, a hol ma Ljachuvci helységet találjuk.
Lucska. Lwchka. (1393: Sztáray oklt. I. 520., 1419: Pongrácz cs. llt.) Luchka. (1427: Dl. 32382.) Révvel a Szeretva folyón. Nagy-Mihályhoz tartozott; az 1427. évi adólajstrom szerint 23 j.-portával a Lucskaiak birtokában. – Megtaláljuk ma is a Nagy-Mihályból Szobráncz felé vivő út közepén.
Lukaháza. Lwkahaza. (1427: Dl. 32382.) Lukahaza pred. (1447: Dl. 14103.) Iske vidékén feküdt. Zemplénmegye határán, a melyhez szintén számítják néha.
Mátyócz. (Mátyucz.) Porchal alias Zigeth. (1389: Lelesz. elench. statut.) Mathywez. (1457: Lelesz. 68. 23.) Mathyucz al. nom. Porchal. (1487: Lelesz. B. 59.) Porcsal, Sziget és Mátyócz tehát egy falunak részeiként vehetők. Az 1427. évi adólajstrom: Porchal-t külön számítja föl, – Matywch-ot majd: Matyoch-ot pedig ismét külön. (Dl. 32382.) Ma csak egy Mátyóczot ismerünk, Nagy-Kapostól ék.
Merkócz. Merkocz. (1400: Lelesz. metal. Ung. 45., 1451: Lelesz. 63. 16.) Merkoch. (1427: Dl. 32382.) Nyeviczke várához tartozott. Kapos vidékén feküdt. – 1439-ben: «Kysmerkowcz al. nom. Bayan». (Muz. llt.) Tehát a mai Bajánháza (l. ott) vidékén kell keresnünk.
Mocsár. Mochar. (1400: Lelesz. metal. Ung. 45.) Nagy-Kapostól dk. esik.
Molnos-Tiba. L. Tiba m.-város a.
Monygát. Monygath poss. (1427: Dl. 11910.) Lásd: Zahar a.
Monyorós. Monyoros. (1400: Lelesz. metal. Ung. 45., 1475: Dl. 17679.) Monoros. (1427: Dl. 32382.) A mai Mogyorós, Nagy-Kapostól ény., a melynek vidékén fekvő helységekkel együtt soroltatik föl. – Másik Monyorós helységet említenek a Pálócziak birtokai között 1453-ban, Szerednye vidéki helységekkel együtt. Hihetőleg a Szerednyétől nem messze k. és ék. felé. de már Beregmegyében fekvő Nagy- és Kis-Mogyorós falvakat kell értenünk.
Moscsa. Moschya. (Mokcsai cs. llt. az Orsz. Levéltárban. Több okl.) Mozcha. (1427: Dl. 32382.) Ma Mokcsa., a megye dny. sarkában.
Nagy-Brezna. L. Berezna a.
Nagy-Gálócs, L. Gálócs a.
Nagy-Gézsény. L. Gézsény a.
Nagy-Rebnicze. L. Rebnicze a.
Nagy-Revicse. L. Rőcse a.
Nagy-Szeretva. L. Szeretva a.
Nagy-Tiba. L. Tiba m.-város a.
Nagy-Vágás. L. Vágás a.
Nagy-Vajkócz. L. Vajkócz a.
Nagy-Zalacska. L. Zalacska a.
Németi. Kuzepnempty. (140ó: kölcsei Kende cs. llt.) Alsonempthi. (1427: Sztár. o. II. 267.) Felsewnenthy. Alsownempthy. (1427: Dl. 32382.) Nempti. Alsonempty. Felsewnemthy. (1459: Dl. 31715; 1520 körűl: Dl. 32125.) Alsó- és Felső-Németit ma is megtaláljuk Ungvártól ény.
Német-Porubka(-ba). L. Porubka a.
Németvágás. L. Porubka a.
Ninaj. (Néna.) Nynay. (1422: Lelesz. metal. Ung. 3. és 34., 1447: Lelesz. 59. 32.) A mai Minaj, Ketergény m., a melynek szomszédságában említik. – Ezt a helységet kell értenünk az 1405-ben az őri Daczók előnevében föltűnő «Nyenye», – és az 1424-ben (kir. ember nevében) előfordúló «Nena» a. is. (kölcsei Kende cs. llt.)
Nyárád. Narad. Nyarad. (1400: Lelesz. metal. Ung. 45., 1499: Dl. 20845.) Narad. Naraad. (1427: Dl. 32382.) Nyrad. (1480: Dl. 18374.) Nagy- Kapostól dk. esik.
Nyénye. L. Ninaj a.
Nyeviczke. Neuychke. Newyche. (1427: Dl. 32382.) Newychke. (1451: Lelesz. 63. 16.) A hasonló nevű vár közelében feküdt, a hol ma is megtaláljuk. Ungvártól ék.
Ó-Gézsény. L. Gézsény a.
Obrezs. L. Ubrezs a.
Orehova. Orehwa. 1439: Sztáray oklt. II. 351. Orohova. (1444: Lelesz. elench. statut. ) Ma Orechova, Szobráncztól dk.
Orlyócz. (Oreholcz. Orlócz.) Orloch. (1427: Dl. 32382.) Oreholcz. (1437: Nagymihályi Iltár.) Orlyocz. (1449: Dl. 14314.) Ma Orlócz néven puszta, Nagy- Mihálytól dk.
Orlyova. (Orloszka.) (1453: Századok. 1871. 616.) A Szerednyétől dk. eső Orlyava. 1417-ben e vidéken sorolnak föl egy «Orlozka» nevű helységet a Pálóczi birtokok közt. (Dl. 10597.) Tán Orlyovával azonos.
Oroszfalu. Orozfalu. (1440: Lelesz. metal. Ung. 45., 1439. és 1456: Jászó. prot. B. fol. 237–247.) Orozfalw. (1427: Dl. 32382.) Lakárt, Bátfa és Bajánháza m. tűnik föl. – Az 1427. évi adólajstrom egy másik ily nevű helységet is ismer, Tarna és Vinna vidékén, a Nagymihályiak birtokában. Úgy látszik a máskor Zemplénmegyében: Oroszka név alatt szereplő közeli mai Oreszkát kell értenünk.
Orsóvárodnaközi. Orsowarodnakwzy poss. (1424: kölcsei. Kende llt.) Őrrel együtt említik. Tán nem is falu volt.
Osztró. Oztrow. (1419: Pongrácz cs. llt.) Ozthro. (1427: Dl. 32382; 1449: Dl. 14314.) Szobráncztól d. esik.
Ozdó. Huzdow. Huzdou. Hozdow. (Sztáray Okl. I. 553. szerint.) Ozdo. poss. deserta (1418–1419: U. o. 206–210.) Zbugyával együtt emlegetik. Zemplénmegyéhez is számítható.
Őr. Hewr. Heur. (1332–7: Páp. tiz.-l. 350 366.) Ewr. (1423: Dl. 24714; 1424: kölcsei Kende cs. llt.) Ungvár m. dny. találjuk.
Palágy. (Palád.) Palad. (1325: Anjouk. okmt. II. 173.) Palaz. Palag. (1332–7: Páp. tiz.-l. 350. 366.) Palagh. (1436: kölcsei Kende cs. llt., 1445: Dl. 13847. 13852.) Polag. (1479: Dl. 18217.) Nagy-Kapostól kd. esik.
Paló. Palo. (1427: Dl. 32382; 1451: Lelesz. 63. 16.) Nyeviczke várhoz tartozott. 1427-ben 25 j.-portával. – A mai Palló, Nagy-Kapostól k. é.
Pályin. Palen. (1394: Dl. 7976.) Palyn. (1427: Dl. 32382.) Szobráncztól dny. esik.
Paporcz. Paporcz. (1453: Lelesz. elench. statut., 1520 körűl: Dl. 32125.) Szobráncztól már távolabb ény. eső puszta hely, Német-Poruba vidékén.
Pereczke. Perechke. (1427: Dl. 32382.) Pereczke. (1451: Lelesz. 63.
16.) Mint Nyeviczke vár tartozandósága fordúl elő. Talán a mai Perecseny, Ungvár- és Nagy-Berezna közt.
16.) Mint Nyeviczke vár tartozandósága fordúl elő. Talán a mai Perecseny, Ungvár- és Nagy-Berezna közt.
Pinkócz. Pynkoch alio nomine Kozmathelke. (1394: Dl. 7976; 1436: Muz. llt.) Az 1427. évi adólajstromban Pynkoch és Kozmathelke két külön helység. (Dl. 32382.) Ma csak Pinkóczot ismerjük, Ungvártól nyd.
Polyanka. Polyanka. (1417: Dl. 10597.) Polanka. (1427: Dl. 32382.) A Pálócziak birtokai közt sorolják föl. – A mai Sáros-Polyanka, Szobráncztól dny.
Porcsai. L. Mátyócz a.
Porosztóháza. (Poroszlóháza.) Porosthohaza. (1444: Lelesz. elench. statut. ) Porozlohaza al. nom. Jakabhaza. (1437: Nagymihályi llt) Ma Porosztó, Szobráncztól d.
Porubka. (Poruba, Purupka.) a) Nemethporupka. Prubka. (1419: Pongrácz cs. llt.) Nemethwagas. (1425: Sztáray oklt. II. 248., 1437: Nagymihályi llt., 1484: Lelesz. B. 60.) Nemethporuba. (1437: Nagymihályi llt.) A mai Német-Poruba, hajdan a jeszenői uradalom tartozéka; Szobráncztól ény. – b) Pwrupka. Ewrdewgporwbka. (1451: Lelesz. 63. 16; 1454: Sztáray oklt. II. 521., 1520 körűl: Dl. 32125.) Ma Ördög-Porubka nevű helységet találunk Szobráncztól kel., s ily nevű pusztát ugyanattól északkeletre. – Nagy-Mihály tartozékai közt a jeszenői uradalomhoz sorozott Német-Porubkán kívül még egy: «Porupka» és egy «Kysporupka», máskor «Kysporuba» helység is előfordúl. Hasonlóképen az 1427. évi adólajstromban is bárom ily rokon hangzású helység: «Porwba, Nemethyporwba. Porubka» a Nagymihályi-Lucskai rokonság birtokában. (Dl. 32382.)
Prikopa. (Prekopa.) Prwkopa. (1419: Pongrácz cs. llt.) Prekopa (1437: Nagymihályi llt.) Szobráncz m. k. találjuk.
Puksa vagy Puska. Puska. (1445: Dl. 31519.) Pwxa. (1427: Dl. 32382.) Puxa. (1449: Lelesz. metal. Ung. 30.) A mai Ptruksa, Nagy-Kapostól dk.
Putka. Pulcha. (? 1424: Lelesz. elench. statut.) Ugy látszik, a mai Putka-Helmecz őrzi nevét.
Radics. Radach. Radich. (1323: Anjouk. okmt. II.76. és 173.) Radych. (1427: Dl. 32382.) A mai radicsi puszta Bátfa és Rudaháza közt.
Radváncz. Radwancz. (1427: Dl. 32382; 1457: Dl. 31673) Ungvár m. dk. fekszik.
Rahoncza. Rahoncha. (1451: Lelesz. 63. 16.) Ungvártól ék. esik.
Ramocsa-Gejőcz. L. Gejőcz a.
Rát. (Rád.) Vrat. Ruc. (1332–7: Páp. tiz.-l. 350. 366.) Raath. (1417: Dl. 10597; 1445: Dl. 18852.) Kyzrath. Kysralh. Raath. (1427: Dl. 32382.) Raad. (1450: Zsélyi llt.) Ma Nagy- és Kis-Ráth, Ungvártól d.
Rebnicze. (Ribnicze.) Rybnychke és Rybnyche. (1419: Pongrácz cs. llt.) Mindkét helység a jeszenői uradalomhoz tartozott s a mai Alsó- és Felső- Ribniczének felel meg, előbbi északra, utóbbi nyugatra Szobráncztól. Felső-Ribnicze egy 1520 körűli lajstromban mint «Kysrybnyche» fordúl elő, Alsó-Ribnicze pedig 1481-ben mint Ribnike említtetik a szomszédos Gajdos mellett. Végűl az 1427. évi adólajstromban két: Rybniche, – az 1449. évi Nagy-Mihályi osztozáskor pedig: «Naghrebnycze és Kysrebnicze» fordúl elő. (1427: Dl. 32382; 1449: Dl. 14314; 1481: Lelesz. B. 60., 1520 körűl: Dl. 32125.)
Rebren. Rubren. (1299: Pesty. Helyn. I. 279.) Rebreen. (1417: Dl. 10597.) Rebren. (1427: Dl. 32382.) Ma Rebrin, Szobráncztól dny.
Remete. Több ily nevű helység volt Ungban a középkorban s van ma is. 1419-ben mint a jeszenői uradalom tartozéka: «Alsoremethe» fordúl elő, mely a mai Sáros-Remete falunak felel meg. Szobráncztól dny. s egy másik Remete is, melyet, mivel Jeszenőhöz közel feküdt «alio nomine» Jeszenőnek is neveztek, s mely a mai Felső-Remetével azonos. (Pongrácz cs. llt.) Egy 1484-iki oklevél a mai Felső-Remete helységet érti «Remethe» alatt. (Lelesz. B.), mely egy 1520 körűli lajstromban mint «Olahremethe» (1449-ben is megvan már) szerepel. (Dl. 14314., 32125.) – Végűl egy harmadik, Nyeviczke vár tartozéka gyanánt 1451-ben feltűnő «Remete» alatt valószínűleg a mai Turia-Remete helységet kell értenünk, k. é. Rahonczától, a melylyel együtt merűl föl. (Lelesz. 63. 16.) Az 1427. évi adólajstrom két: Remethe nevű helységet sorol föl a Nagymihályiak birtokában. (Dl. 32382.) E helységek azonban egynek is képezhették részét.
Revicse. (Reviczke, Rivisese.) L. Rőcse a.
Rőcse. (Ricse.) A jeszenői uradalom tartozandóságai közt előfordúlnak «Rewche. Alsorewche. Hnoyna alio numine Rewche. Fekeshaza alio nomine Rewche. Rewche alio nomine Zawathka.» (1419: Pongrácz cs. llt.) Hanajna, Fekésháza és Zavatka helységeket ma is megtaláljuk egy csomóban a nagymihály -szobránczi útban; s közel fekszik hozzájok Felső- és Sáros-Reviscse, a melyeknek nevét – középkori szokás szerint – az uradalom emez egész csoportjára átvitték. Riviscse különben e néven színtén előfordúl, már a XV. században is. Az 1427. évi adólajstromban: Rewyche, Rewycheke. Reuychke; 1449-ben: Rewyche minor és: Naghrewyche alakban. Neve a XIV. század folyamán még több változatot mutat, a mint hogy maga a helység is több apró részből állt. Kimondás szerint: Ricse, Riucse, Riucsa, Ribcse sat.; «Alsó- és Felső-», sőt «Két-alsó- és Két-felső-» előnevekkel. (Sztáray oklt. I. 544. 551. 567. szerint.) «Honoyna» pl. 1489-ben szerepel ez alakban. (1429: Dl. 32383; 1449: Dl. 14314; 1484: Lelesz. B. 60., 1489: Dl. 19539.)
Ruszka. Ruska. (1332–7: Páp. tiz.-l. 350. 366.) Ruzka. (1380. 1400: Lelesz. met. Ung. 45. és 61., 1427: Dl. 32382.) A mai Dobó-Ruszka Nagy-Kapostól k.)
Ruszkócz. Rwzkoch. (1419: Pongrácz cs. llt., 1427: Dl. 32382; 1449: Dl. 14314.) Szobráncztól ény. esik.
Salamon. l. Zemplénmegyében.
Sikat. Sykach. Sykath. (1425: Dl. 11688.) Egymagában fordúl elő. (L. Sikatiak a. is.)
Simonülése. Simon Ilese. (1419: Pongrácz cs. llt.) Nagy-Mihályhoz tartozott; Tarna m. tűnik föl.
Sislócz. Sisloch. (1323: Anjouk. okmt. II. 76.) Ungvártól dny. esik.
Solymos. Solmus. (1417: Dl. 10597.) Solmos. (1427: Dl. 32382.) Szobráncztól dny. találjuk.
Straskháza. Strazhaza (1427: Dl. 32382.) Straskhaza. (14..: Lelesz. metal. Ung. 3.) A Tarnócz és Konczháza mellett fekvő mai Trask puszta, mely 1451-ben, mint Nyeviczke tartozéka, e néven fordúl elő. (Trask. – Lelesz. 63. 16.)
Székó. Sekow. (1427: Dl. 32382.) Az 1427. évi adólajstrom szerint 32 j.-portával. – Ungvártól ény. esik.
Szelemencz. Zelemench. (1332–7: Páp. tiz.-l. 350. 366.) Selemench. (1427: Dl. 32382.) 1461-ben: «De Zelemecz» család és «Eghazas zelemencz» helység szerepel. (Lelesz. 72. 17.) Ma Kis- és Nagy-Szelmencz, Nagy-Kapostól dk.
Szenna. (Szinna.) Scynna. (1325: Anjouk. okmt. II. 173.) Zinna. (1332–7: Pápai tiz.-l. 350. 366.) Zenna. (1417: Dl. 10597.) Zenna. Senna. (1427: Dl. 32382.) Szobráncztól dny. esik.
Szentesháza. (Szenteske.) Zenthushaza. (1386: Sztáray oklt. I. 477.) Sente… (1427: Dl. 32382.) Zenteske. (1520 körűl: Dl. 32125.) A mai Szentes, Szobráncztól d.
Szeretva. Ziruthwa. Zitua. (1332–7: Páp. tiz.-l. 330. 365.) Nogzerethua. Gerethwa. (1377: Fejér. VIII. 2. 681. l., 1394: Dl. 7976.) Kyszerethua. (1386: Sztáray oklt. I. 477.) Zerethua. Nagzerethua. (1427: Dl. 32382.) Nagy-Kapostól ény. mindkettőt ma is megtaláljuk.
Szeronicza Seronycha. (1419: Pongrácz cs. llt.) A jeszenői uradalom tartozékai közt akadunk rá.
Sziget. L. Mátyócz a.
Szlatina. (Szalatina.) Zlatina. Zalathwynya. (1421: Lelesz. metal. Ung. 46., 1447: Lelesz. 59. 32.) Salathyna. (1427: Dl. 32382.) Valkája m. tűnik föl; 1427-ben 22 j.-portával. – Ma Szerednyétől keletre Nagy-Szlatina (V. Szolotvina) s ettől északra Kis-Szlatina nevű helységeket találunk.
Szocsogó. Bizonyára a Nagy-Mihálytól dk. eső mai Csecseho-nak felel meg az 1419-ben előfordúló «Wyzwchwgo» (Pongrácz lltár), valamint az 1427. évi adólajstromból ismeretes «Sachogo» s az 1449-ben és 1520 kürűl föltűnő: «Zochogo» helység. Dl. 32382. 14314. és 32125.)
Szolnok. L. Zemplénmegyében.
Sztripó. Stripa. (1451: Lelesz. 63. 16.) A mai Sztrippa, d. Nyeviczkétől, a melyhez hajdan tartozott.
Sztrite. Scrute. Strute. (1332–7: Páp. tiz.-l. 350. 366.) Ztrythe. (1393: Dl. 7854; 1413: Tört. Tár. 1884. 238.) Sthryche. (1427: Dl. 32382.) 1427-ben mintegy 37 jobbágy-portával. – A mai Szürte, é. Csaptól, a melylyel együtt szerepel.
Tarna. Kys Tarna. (1408: Lelesz. metal. Ung. 50.) Alsotarna. Felsewtarna. (1419: Pongrácz cs. llt.) Tharna. (1427: Dl. 32382; 1449: Dl. 14314.) Mint Nagy-Mihály tartozéka fordúl elő; az 1427. évi adólajstrom szerint öt birtokos közt fölosztva, összesen 43 jobbágy-portával. – Ma csak egy Tarnát ismerünk, Vinna mellett ény. – 1489-ben (Thaarna) Zemplénmegyéhez számítják. (Dl. 19539.)
Tarnócz. Tornoucha. Tornocha. (1332–7: Páp. tiz.-l. 350. 366.) Kystharnoch. (1423: Sztáray oklt. II. 237.) Tharnocz. (1427: Dl. 32382; 1499: Dl. 20808.) Bodfalva és Sislócz m. tűnik föl, a hol Tarnócz néven ma is találjuk. (Ungvártól dny.)
Tasolya. Tasolya. (1438: Soós cs. llt.) Ungvártól ny. é. esik.
Tegenye. Thegene. (1427: Dl. 32382.) Thegenye. (1457: Dl. 31673.) Nagy-Kapostól é. találjuk.
Trask. L. Straskháza a.
Ubrezs. Wbres. (1419: Pongrácz cs. llt., 1450: Sztáray oklt. II. 467.) Vbres. (1427: Dl. 32382.) Obrys. Obres. Obrees. (1440–1450: Sztáray oklt. II. 567. szerint.) Szobráncztól ény. fekszik. (L. Jeszenő a. is.)
Ujfalu. A Csicseri-rokonság birt. közt (l. ott.) szerepel, tehát e tájon kellett feküdnie.
Uj-Gézsény. L. Gézsény a.
Uj-Szocsogó. L. Szocsogó a.
Vágás. Wagas. (1412: Lelesz. metal. 43., 1416. 1424: Sztáray oklt. II. 159. 241.) Nagyvagas. (1414: U. o. II. 130.) Mint Damonya határosa tűnik föl 1412-ben. – Az 1414–1424. előfordúló falu a Nagymihályiaké volt.
Vaján. Wayan. 1427: Dl. 32382.) Wayan. Voyan. (1447: Dl. 31667; 1458: Dl. 31700.) Vámhely is volt. (Lásd Csicser a.) Nagy-Kapostól ny. fekszik.
Vajkócz. Waykoch. Baykoch. (1405: Perényi cs. llt., 1427: Dl. 32382.) Nagyvaykocz. (1464: Lelesz. 70.) Nagy-Kapos m. ék. találjuk.
Vajnatina(-Tiba). L. Tiba m.-város a.
Valkája. Walkaya. (1421: Perényi cs. llt., 1427: Dl. 32882; 1445: Dl. 13847. 13852.) Szerednye m. dny. találjuk.
Váralja. 1419-ben «Utraque Waralya» szerepel Tiba vár tartozékai közt. (Pongrácz cs. llt.) Egy Váralja nevű helység ma is van Tibától ék. felé. A másik Váralja alatt a mai Tiba helységet nem érthetjük. (L. Tíba m.-város a.) Az 1449-iki Nagymihályi osztálykor már csak egy «Waralya» fordúl elő. (Dl. 14314.)
Várkond. Warkond. (1419: Pongrácz cs. llt., 1449: Dl. 14314.) Warkogun. Wargon. (1427: Dl. 32382.) Mint Nagy-Mihály tartozéka tűnik föl, Klokocsó mellett. E vidéken, Nagy-Mihály és Vinna közt találjuk ma a várkondi pusztát.
Verbócz. Werboch. (1419: Pongrácz cs. llt.) Werbus. (1427: Dl. 32382.) Werbocz. (1489: Dl. 19539.) Nagy-Mihályhoz tartozott, közelében fekszik ma is, dk. felé.
Veskócz.(Veskolcz.) Veskoch. (1343: Lelesz. met. Ung. 62.) Welchkoch. (1415: Muz. llt.) Wezkulch. (1427: Dl. 32382.) Nagy-Kapos m. ék. találjuk.
Villya. (Villye.) Vylia. (1380: Lelesz. metal. Ung. 26.) Vylle. (1453:
Kállay cs. llt.) Vyllyee. (1485: U. o.) E helységben (a B. Szűz tiszteletére) pálos kolostor is állt, a melynek részére járja meg e falu határát 1380-ban a leleszi konvent.
Kállay cs. llt.) Vyllyee. (1485: U. o.) E helységben (a B. Szűz tiszteletére) pálos kolostor is állt, a melynek részére járja meg e falu határát 1380-ban a leleszi konvent.
Vinna. Vidna. Wynna. (1408: Lelesz. metal. Ung. 50., 1419: Pongrácz cs. llt., 1427: Dl. 32982; 1449: Dl. 14314.) 1427-ben – öt birtokos közt fölosztva – összesen: 40-nél több (az adólajstrom e helyen hiányos) j.-portával. A megye ny. é. sarkában találjuk, nem messze (a zemplénmegyei) Nagy-Mihálytól, a melyhez tartozott.
Viszoka. Vizoka. (1427: Dl. 32382.) Ungvártól ny. esik. – (V. ö. Rupp. II. 298.)
Zahar. Zahar alio nomine Monygath. (1422: Dl. 11243–11245; 1430: Muz. llt., 1490: Dl. 19621.) 1486-ban egy okl. Beregbe helyezi (Dl. 31992.) az 1427. évi adólajstrom pedig: Naghazar-ra ferdíti. (Dl. 32382) Ungvártól nyugatra esik.
Záhony. L. Szabolcsmegyében.
Zalacska. (Zalucska.) Utraque Zalachka. (1419: Pongrácz cs. llt.) Alachka. Zalachka. Salochka. Salachka. (1427: Dl. 32382.) Zalachka maior. Naghzalachka. Kyszalachka. (1449: Dl. 14314.) Felsezalachka. Alsozalachka. (1450: Sztáray oklt. II. 454., 456.) A XIV. sz.-ban: Zaluchka, Zalacha, Zalchka, Zaluska – alakban is. (Sztáray oklt. I. 573.) A mai Kis- és Nagy-Zalacska, keletre Nagy-Mihálytól, a melyhez hajdan tartozott.
Zavoda. (Zavada.) Zawoda. (1417: Dl. 10597.) Dobróka és Orlyava (Orlozka) közt akadunk rá, Szerednye vidékén. – 1453-ban egy ízben «Zawna»-rak írják. (Kállay cs. llt.)
Zavodka. (Zavoda.) Zawada. Zawoda. (1427: Dl. 32382.) Zavodka. (1484: Lelesz. B. 60.) A mai Zavadka (Szobráncztól ny. é.), melyet «alio nomine Rewche» is neveztek. (L. Rőcse.) A Nagymihályi-rokonságé volt.
Zbugya. Alsozbugya. (1419: Pongrácz cs. llt.) Nagy-Mihály vár ungmegyei tartozékai közt tűnik föl. Nagy-Mihálytól é. felé ma is e megyébe tartozik Izbugya helység. A XIV. században «Alsouzubugya, Olznbugya és Felzubugya» is. (Sztáray oklt. I. 544. 551. szerint.)
Összesen: 205 helység.
