HELYSÉGEI:

Teljes szövegű keresés

HELYSÉGEI:
Abszakuta. L. Sinkavölgye a.
Acsucza. Aczwcza. (1477: Dl. 17902.) Pesty Világosvár tart. közt említi, Acsovicza alakban. (1439: Pesty, Helyn. 421.) Ugyanott 1525-ben már nem ismerik (Világosv. Urbar. I. h.) A mai Acsucza, Nagy-Halmágytól ny.
Acsva. (Aczva.) Alsovachva poss. Felsew Achwa praed. Achwa. (1439., 1441: Pesty. Helyn. 421. 421., 1444.) Felsewaczna. Fenyoaczna. (1477: Dl. 17902.) Világos várhoz tartozott. – Ma Acsuva, Nagy-Halmágytól ény.
Ágya. Agya. (1479: Dl. 30219.) A megye kit. nélkűl. Kis-Jenő mellett ény. fekszik. A váradi káptalané volt. Lehet, hogy mint Kis-Szintyét és Kis- Jenőt, Ágyát is Biharmegyéhez számították.
Agyagbél. L. Kőszend a.
Alabián. L. Biharmegyében.
Alatk(a). Alathk. (1477: Dl. 17930.) Alathka. (1478: Dl. 18042.) Ma puszta (Alatka), Zaránd és Pankota közt.
Albopataka. L. Kőszend a.
Albosfalva. L. Kőszend a.
Áldófalva. Aldofalwa. (1477: Pesty, Krassóm. tört. III. 438.) Ugy látszik a mai Algyest község értendő alatta. Boros-Jenőtől keletre.
Almás. a) Almas. Felsewalmas. – Majd «Also Almas» is. (1439., 1441: Pesty. Helyn. 421. 421., 1445: Huny. kora X. 159.) 1525-ben: «Nagh Almas» és «Kys Almas». (Világosv. Urbar. I. h.) Világos várhoz tartozott. – Ma Almás, Buttyintól dk. – b) Almos. Almas – a pankotai főesperességben, Galsa (Gsossa) és Meszt (Mezt) mellett fölsorolva. (1332.-7: Páp. tiz.-l. 333. 351. 366.) Almas. (1494: Dl. 20175.) Az alsó-egregyi Kolbász családé volt. – Világostól k. ma is megtaláljuk.
Alsó-Acsva. L. Acsva a.
Alsó-Almás. L. Almás a.
Alsó-Bucsva. (Alsó-Bucsáva.) L. Buesáva a.
Alsó-Csil. L. Csil a.
Alsó-Egregy. L. Egregy a.
Alsófalu. Alsofalw. – 1441-ben és 1445-ben Világosvárhoz tartozott.
Alsó-Lankoj. L. Lankoj a.
Alsó-Lonka. L. Lonka a.
Alsó-Rasztócz. L. Rasztócz a.
Alsó-Szakács. (Alsó-Székás.) L. Szakács a.
Alsó-Tornova. L. Tornova a.
Apa. Apa. Appa. (1478: Dl. 18000. és Forgách cs. llt., 1498: Dl. 20675.) A mai Apatelek (Mokra) helységben kell keresnünk, Boros-Jenőtől d.
Apás. Apas al. nom. Symand. (1387: Dl. 29727; 1510: Diplom. Békés. 111.) Apaas al. nom. Symand. (1518: Dl. 30279.) 1403-ban Gyula-vár tartozékai közt: Pél, Simánd, Atyás következnek egymásután; 1518-ban Apásnak, más néven Simándnak szomszédja: Pél.
Apáti. Apathy. (1418: Dl. 10711.) Gyulától dny. feküdt. – Más helység az, mely 1344-ben és 1406-ban (s nem 1446-ban mint a Békésm. oklt. 49. hibásan irja) fölmerűl s a Kis-Jenőtől ék. eső mai Apátinak felel meg. (Haz. okmt. III. 150–4. – V. ö. Dl. 8772.) Utóbbi 1453-ban is előfordúl: Dl. 14719.)
Aranyág. Felső-Aranyak. Felső-Aranyag. (1439–41.) Aranyag. Felsewaranyag. (1445: Huny. kora X. 159.) Aranyak, Zekas Aranyak. Also Aranyak. (1464: Dl. 24837.) 1525-ben: Felse Aranyagh, Zekes Aranyagh, Medwes Aranyagh és Also Aranyagh. (Világosv. Urbar. I. h.) Világos várhoz tartozott, melytől kel. ma is megvan.
Ároki. (Árki). Aroky. (1477: Dl. 18000.) Arky. (1483: Dl. 18784.) Ugy látszik Apa körűl feküdt.
Atyás. L. Apás a.
Bagd. Lásd: Krakkó a.
Baglyafalva. Baglyafalwa. (1441: Pesty, Helyn. 421., 1445: Huny. kora X. 159.) Világosvárhoz tartozott.
Bagyusegyház. L. Keresztur a.
Bajelestefalva. (Bajelestafalva.) L. Bajla(-falva) alatt.
Bajla(-falva). Bayla. Baylafalva. (1441: Pesty, Helyn. 421., 1445: Huny. kora X. 159.) Világosvár tart. közt Uj-Bárfalva m. sorolják föl. – 1464-ben «Baylesthafalwa»: Dl. 24837. – Ily nevű helységet (Bayelestefalva) különben 1464-ben Zöldesfalva után is említenek.
Bajntalva. Baynfalva. (1441., 1445: Huny. kora X. 159.) Világosvár aranyági kerület tart. – A mai Banesd(?), Nagy-Halmágy m. é.
Bakadegyház L. Keresztur a.
Balamérfalva. Egregy várához (l. ott) tartozott.
Balázsfalva. Balasfalwa. (1439., 1441: Pesty, Helyn. 421. 421., 1445: Huny. kora X. 159.) Világos vár körösbányai ker. tart. – Hihetőleg a mai Blezseny, Körösbányától ék. 1525-ben legalább már: Blasanfalwa alakban fordúl elő. (Világosv. urbar. i. h.)
Baldovin. Bahlomenfalwa. Boldeuenfalva. (Bizonyára elferdítve, 1464: Dl. 24837.) Baldowin. (1525: Világosv. urbar. i. h.) Világos várhoz tartozott. – Ma Hunyadmegyében, Körösbánya közelében é. találjuk.
Báltfalva. Balthfalva. (1441., 1445: Huny. kora X. 159.) 1525-ben: Balth. (Világosv. urbar. i. h.) Világosvárhoz tart. – A mai Baltyele, Nagy-Halmágytól nyugatra.
Bánkuta. Banchwtha. (1488: Dl. 19378.) Ma puszta Nagy-Kamarás m. é.
Bányafalva. Banyafalwa. (1441.) Felsew Banyafalwa. (1445: Huny. kora X. 159.) Világosvárhoz tartozott. Ugy látszik, megfelel az 1451-ben Halmágygyal együtt föltűnő «Kisbanya» nevű helységnek (Dl. 30188.), melyet Kis-Bánya m.-várostól meg kell különböztetnünk.
Barakony. Villa Barakun. (1344: Haz. okmt. III. 150–4.) Barakon. (1515: Dl. 30270.) A mai Aradm. ék. vidékén találjuk.
Bárd. Bard. (1449: Dl. 29798.) A XVI. sz. adólajstromokban «Naghbard» és «Kysbard». Nadab m. fordúl elő.
Bárfalva. L. Uj-Bárfalva a.
Barázdatoka. (Barázdafok.) Lásd: Veresegyház és Odormántő a.
Barót. L. Odormántő a.
Barza. Barza. (1489: Dl. 19560.) A mai Berza, Bors-Sebes mellett nyugatra.
Baszarabása(-falva). Felső-Baszarabása és Basarabasafalva fordúl elő Világosvár tart. közt. (1439: Pesty. Helyn. 421.) Basarabasa. (1464: Dl. 24837.) Ma Baszarabása, Körösbányától ny., Hunyadmegyében.
Bátor. Bathor. (1477: Pesty, Krassóm. tört. III. 438.) Pély, Fekete-Gyarmat és Nagy-Zerind vidékén feküdt.
Bavara. L. Kőszend a.
Bél-Zelénd. L. Zerénd a.
Belénszeg. Belenzek. (1429: Dl. 12086.) Vadász és Tolmács vidékén tűnik föl.
Bélmező. Beelmező. (Másolat után, 1453: Dl. 14719.) Apáti, Nagy város sat. helységekkel együtt szerepel.
Beloczfalva. Belothfalwa: Belochfalwa. (1429: Békésm. oklt. 42., Dl. 12086.) A mai Csermő vidékén feküdt valahol.
Belső-Iratos. L. Iratos a.
Benedekegyháza. Benedekeghaza. (1418: Dl. 10711.) A mai aradmegyei Medgyes-Bodzás és a mai békésmegyei Kerekegyház közt fordúl elő (Szent-Benedekkel együtt). 1458-ban Békésmegyéhez számítják. (Diplom. Békés. 78.)
Berosenegyház. L. Keresztnr a.
Beretia. Berethya. (1441., 1445: Huny. kora X. 159.) Világosvárhoz tart. Tamásfalva mellett sorolják elő.
Bernolt. (Bernold.) Bernold. (1332–7: Páp. tiz.-l. 53.) Bernolth. (1449: Dl. 29801; 1478: Dl. 18042. Nemesi névben.) Kisbernoth. Kis Bernold. (1483: Dl. 18862; 1487: Lelesz. elench. statut.) Nagbernolt. (1464: Dl. 24837.) A XVI. századi dicalisokban «Erdősbernoth» alakban Zerind vidékén fordúl elő ily nevű helység. Ma egy Kis-Bernót nevű pusztát világostól nyd. találunk. Ez azonban Aradban is fekhetett.
Berténfalva. Bertenfalva. (1439: Pesty, Helyn. 421.) Világos várhoz tart. Ma Birtin, Körösbányától nyugatra, Hunyadmegyében.
Besztegnyő. Beztegnew. (1429: Békésm. oklt. 42., 1453: Dl. 14719.) Sámoly-Keszi, Apáti sat. m. sorolják föl.
Bethlen-Ősi. L. Ősi a.
Bodjafalva. Bodyafalva. (1441., 1445: Huny. kora X. 159.) Világos várhoz tartozott. 1525-ben Bogesthfalwa. (Világosv. urbar. i. h.) Ma Bogyest, Nagy-Halmágy m. ény.
Bodon. Bodon. (1413: Békésm. oklt. 27., 1479: U. o. 94. 98.) A Fehér-Körösnek Seprős körűli vidékén fekhetett. 1466-ban – tán tévedésből – Békésmegyéhez számítják. (U. o. 81.)
Bogdántalva. Bogdanfalwa. (1441., 1445: Huny. kora X. 159.) Világosvárhoz tartozott.
Boglezsd. Boglezth. (1441., 1445: Huny. kora X. 159.) Világosvárhoz tartozott. – Székás táján fekhetett. 1464-ben: Bogyelestefalva (Dl. 24837.), 1525-ben: Boglesth. (Világosv. urbar. i. h.)
Bogyslestefalva. L . Boglezsd a.
Bokorfalva. (Bokorestefalva.) Bokorfalwa (1439.. 1441., 1445: Huny. kora X. 159.) 1445-ben két ily nevű helység merül föl Világosvár tart. közt. Egyik Kakaró vidékén másik a mai Hunyadm. terűletén. Az utóbbinak felel meg a mai Bukurest, Brádtól keletre, melyet 1464-ben: Bukoresthefalva (Dl. 24837.), 1525-ben: Bukuresth néven neveznek. (Világosv. urbar. i. h.)
Bokorstan-Bucsvája. (Bokor-Bucsvafalva.) L. Bucsáva a.
Bonczafalva. Bonchafalva. (1441., 1445: Huny. kora X. 159.) 1525-ben is: Bonczafalwa (Világosv. urbar. i. h.) – Ma Bonczesd, Buttyintól dk.
Bondefalva. (Bendefalva.) Bondefalwa. (1464: Dl. 24837.) Bendefalwa. (1525: Világosv. urbar. i. h.) Világos várhoz tartozott. A mai Aradmegye k. é. vidékén fekhetett.
Boros-Megyer. L. Megyer a.
B(o)rosd(-falva). Borosthfalwa. (1464.) Brosd. (1525: Világosv. urbar. i. h.) Világos vár tartozékai közt a mai Aradmegye k. é. vidékén sorolják föl. Tán a mai Brusztur-nak vagy Brusztureszk-nek felel meg, Nagy-Halmágytól é. és ény.
Bótfalva. Bothfalwa. (1439: Pesty, Helyn. 421., 1445: Huny. kora X. 159.) Kis-Kápolna és Almás közt sorolják föl Világos vár tart. közt. – A mai Bogyestnek felelhet meg, Almástól d.
Bozos(-egyház). L. Lőkösegyház a.
Bozzástelek. Bazyastelek poss. A mai Sikló és Kevermes vidékén fordúl elő. (1418: Dl. 10711.)
Bökény. (Bekény, Bököny.) a) Buken. Bwken. (1326: Dl. 28575; 1332–7: Páp. tiz.-l. 53.) «Strata de Zekudwar ad Bewken.» Beken. (1446: Békésm. oklt. 56., 1484: Dl. 18941; 1487: Dl. 19313.) Ma puszta. Székudvartól kissé ék., a Fehér-Körös jobb partján. – b) A pápai tizedlajstromban (332. l.) előfordúló plebánia alatt (Buken) nem ezt a helységet, hanem a Boros-Jenőtől dk. eső mai Buttyint kell értenünk. Utóbbi mint a Losoncziak birtoka. 1498-ban «Bewkewn» alakban merűl föl. (Dl. 20675.)
Brotonya. Brothonya. (1439: Pesty, Helyn. 421.) Világos várhoz tart. – 1525-ben: Brothona. (Világosv. urbar. i. h.) Ma Brotuna, ny. é. Körösbányától, Hunyadmegyében.
Bucsafalva. L. Bukásfalva a.
Bucsáva. (Bucsva.) Világosvár tart. közt 1439-ben Solymos vidékén két «Buchawa» merűl föl. (1441-ben és 1445-ben csak egy.) E tájon ma ismerünk is egy Solymos-Bucsáva nevű helységet. Nagy-Halmágytól dny. – Az 1439. évi oklevélben ezenkívül azonban még: Felső, Középső «Buchwa» és «Dokorstan» (inkább: Bokorstan) Buchwaya is előfordul Karácsfalva, és Alsobuchava, Lonka m. 1464-ben «Bokorbuchwafalwa» (Dl. 24837.). 1525-ben: «Bwchawa, Felse Bwchawa. Also Bwchawa». (Világosv. urbar. i. h.)
Bukásfalva. Világosvár tart. közt ily, majd: «Buclafalwa» alakban is előfordúl. (1439., 1441: Pesty, Helyn. 421. 421., 1445: Huny. kora X. 159.) 1525-ben: Bwchaz. (Világosv. urbar. i. h.) Ma Bucsesd, Körösbányától k. é. (Hunyadm.)
Bulcsfalva. (Bulzestfalva.) Bolchfalwa. Bwlchfalwa. (1441., 1445: Huny. kora X. 159.) 1464-ben: Bulyzesthefalwa (Dl. 24837.), 1525-ben: Bwlchesth. (Világosv. urbar. i. h.) Világos várhoz tartozott. – Ma Felső-Bulzesd, Kőrösbányától é., Hunyadmegyében.
Buzás-Ősi. L. Ősi a.
Buzérhegyes-egyház. L. Keresztur a.
Csegedszeg. Chegedzegh. -zek. (1429: Békésm. oklt. 42., 1462: Dl. 15765.) Valahol a mai Vadász és Miske kőrűl fekhetett, a Fekete-Körös m.
Csenestalva. Chenchfalva, Chenczfalwa. (1441., 1445: Huny. kora X. 159.) 1464-ben: Chnyngalva. (Dl. 24837.) Világos várhoz tartozott.
Csente. Chente. (1438: Dl. 13244.) 1480-ban: poss. Erhaath in poss. Chenthe. (Dl. 18317.) Somossal volt határos. – Ma Csintye, Kis-Jenőtől dk.
Cserépegyház. Cherepeghaz. (1473: Dl. 17415.) Bökény m. fordúl elő. A mai Kis-Jenő vidékén fekhetett. – Valószínűleg megfelel az 1326-ban fölmerűlő «Chereep»-nek. (Dl. 28575.)
Csermely. Chermel. (1429: Békésm. oklt. 40.) Bizonyára a mai Csermő, dk. Vadásztól, a melylyel együtt fordúl elő.
Cserneczfalva. (Cserneszfalva.)Villa sclavonicalis Chernechfalua.(1406–7: Kapy cs. llt. E. fasc. 1. n. 1.) Egregy várához tartozott. s bizonyára ennek vidékén feküdt. – Lehet hogy ugyanegy Csernifalvával s részben eme, részben Visegrád várához tartozott. Annyi bizonyos, hogy 1439-ben, 1464-ben (Dl. 24837.) és 1525-ben (Világosv. urbar. i. h.) Világos tartozékai közt is fordúl elő egy: «Chernyfalva. Chernesfalva» illetve «Chernez» nevű helység, épen Aranyág vidékén.
Csigatős. L. Pipaly a.
Csil. Alsó- és Felső-Csil. (1439) Világos vár tartozékai. – Ma is megvan mindkettő Buttyintól dk.
Csúcs. Choch és Chwcch alakban. (1439., 1441: Pesty, Helyn. 421. 421., 1445: Huny. kora X. 159.) Világos várhoz tartozott. – 1427-ben: Chuch. (Muz. llt.) Nagy-Halmágytól ény. esik. – 1406-ban Egregy vár tartozékai közt is sorolnak föl ily nevű (Chuch) helységet, melynek már csak részei tartoztak a nevezett várhoz. Ugy látszik azonban, még sem vehető ugyanegynek az előbbivel. (Kapy cs. llt. E. fasc. 1. n. 1.)
Csumótelke. Poss. deserta hungaricalis Chumotheleke: (1406–7: Kapy cs. llt. E. fasc. 1.) Egregyhez tartozott s ennek vidékén feküdt. A XVI. sz. adólajstromok «Chyomotelek» néven ismét mint népes falut sorolják föl.
Csuna-Keszi. (Csana-Keszi.) Chanakezu. Chamakezew. (1344: Haz. okmt. III. 150–154.) Chwnakezy. (1515: Dl. 30270.) Apáti és Vadász közt feküdt.
Czebe(-falva). Chyba iuxta montanas civitatis Altumburgh adiacens. (1427: Dl. 26389.) 1525-ben: Czebe és Also Czebe. (Világosv. urbar. i. h.) Chebe. Chebefalwa. (1439., 1441: Pesty, Helyn. 421., 1445: Huny. kora X. 159.) Világos várhoz tartozott. Ma is (Czebe) Körösbánya tőszomszédja, Hunyadmegyében. (Lásd: Riska a. is.)
Czéklásegyház. Ceklaseghaz. – L. Veresegyház a.
Czermonfalva. (Czermora.) Chermonfalva. Czermora. (1439: Pesty, Helyn. 421.) A mai Csermira (Csermura), Nagy-Halmágy mellett dny.
Czerniczerfalva. Cherunicerfalva. (1439: Pesty, Helyn. 421.) A mai Czereczel, Brád mellett keletre, Hunyadmegyében.
Czéza.(?) Ceza. (1439: Pesty. Helyn. 421.) Világosvár körösbányai kerűlethez tartozott.
Cziba. L. Czebe(-falva) a.
Dácsa. Dachya. (1439: Pesty, Helyn. 421.) Világos vár körösbányai kerűletéhez tartozott.
Dalafalva. Világos vár kápolnai kerűletéhez tartozott. (1439: Pesty. Helyn. 421.)
Dancsófalva. Világos vár kápolnai ker. tart. (1439: Pesty. Helyn. 421.)
Dékánhalma. Decanhalma. – L. Veresegyház a.
Dienesmonostora. Monasterium Sancti Spiritus Dyenusmonustura. (1318: Zichy okmt. II. 132. l.) Dyenymonostara sat. (Páp. tiz.-l. Bunyitay, III 453.) Béltől nyd. feküdt.
Disznópataka. Világos vár tartozékai közt a magyar-kalodvai kerűletben fordúl elő. (1439: Pesty. Helyn. 421.) 1445-ben «Diznospataka», 1525-ben úgy látszik ezt kell értenünk «Diznos Kalodva» alatt. (Világosv. urbar. i. h.)
Dobrocsafalva. (Drabontafalva.) Dobrocsafalva. (1439: Pesty. Helyn. 421.) Drobonthafalva. Drabonthafalva. (1441., 1445: I. h.) Dobrothafalwa. (1464: Dl. 24837.) Dobroch. (1525: Világosv. urbar. i. h.) Világosvárhoz tartozott.- A mai Dobrocz (Hunyadm.), Körösbányától ény.
Dombavására. L. Vásári a.
Domb-papfalva. Egregy várához (l. ott) tartozott.
Doroszlótalva. Egregy várához (1. ott) tartozott.
Dragojatalva. (Drakulyatalva.) Dragoyafalwa. Dragwyafalwa. (1441., 1445: Huny. kora X. 159.) Világosvárhoz tartozott. Az 1464. évi oklevél (Dl. 24837.) Kápolna mellett egy Draculyafalwa és Solymos m. egy «Dragulafalwa» – nevű helységet sorol föl. Az 1525. évi urbarium pedig Almás mellett egy «Dragulafalva»-t. (Világosv. urbar. i. h.)
Dragomérfalva. Világosvár körösbányai ker. tart. (1439: Pesty. Helyn. 421.)
Dragotafalva. Dragothafalwa. (1441., 1445: Huny. kora X. 159.) Világosvárhoz tartozott. Körösbánya vidékén feküdt.
Dud. L. Magyar-Dud a.
Egregy. Egreg. Greg. (1332–7: Páp. tiz.-l. 332. 350. 366.) Villa ungaricalis Felsewegregh (Felegregh) cum patronatu ecclesie lapidee. – 1406-ban Egregy vár tartozéka. (Kapy cs. llt. E. fasc. 1. n. 1.) Egreg. (1475: Dl. 17660.) Alegregh. (1477: Dl. 17931; 1487: Dl. 19274.) Nemesi előnevekben. Alsoegregh poss. (1494: Dl. 20175.) Világos és Pankota körűl feküdt (XV1. sz.-i adólajstr.), s minden valószínűség szerint az oláhos ejtésű mai Agris-nak felel meg (melyet magyarul: Egresnek mondanak) Világostól k. é., már a hegyvidéken. (Megjegyezhetjük, hogy Alsó-Egregy még a XVI. században is kisebb nemesi család birtoka, a Kolbászoké; Felső-Egregy pedig nagyobb uradalom tartozéka: a Massaiaké.)
Egyházas-Királyi. L. Királyi a.
Elek. Elek. (1495: Békésm. oklt. 113., 1508: Dl. 21896.) Gyulától délre esik.
Elyved. L. Ölyved a.
Endralaka. Endrelaka. (1341: Anjouk. okmt. IV. 148.) Tamáshidától a Fekete-Körös választotta el, melynek déli partján feküdt, a mai Bihar- és Aradmegye összeszögelésénél.
Eperjes. L. Kőszend a.
Erdőhegy. Erdewhegh. (1446: Békésm. oklt. 56., 1487: Dl. 19313.) Kis-Jenővel szemközt, a Fehér-Körös másik partján találjuk.
Erdőköz. L. Mikere a.
Erdős-Kerek. L. Kereki a.
Ermendfalva. L. Györménd a.
Fajdas. Foydes. Faydas. Foydas. (1332- 7: Páp, tiz.-l. 332. 360. 366.) «Faydas, Hegenhaza, Moroch, Zenth Janos» és «Zenth Alberth possessio» fordúlnak elő a Marótiak birtokai közt 1418-ban. (Dl. 10711.) Hegyénházáról tudjuk, hogy Somossal és (a mai) Csintyével volt határos. E vidéken terűltek el tehát az említett többi falvak (vagy puszták?) is. «Marocz» kicsiny helységet (ma Új-Szent-Annához tartozó puszta) a mai Székudvar táján. (Kis-, Nemes- és Herczeg-Moróczot pedig odább ny-dny. és ény. felé) a XVI. századi adólajstromokban is föltaláljuk; Fajdast pedig a mai Szinitye m. Utóbbi vámszedő hely is volt. (Békésm. rég. és tört. társ. évk. VII. 81.)
Fatelek. L. Mikere a.
Fazekasegyház. Fazakaseghaz. (1418: Dl. 10711.) Kétegyháza vidékén (a mai Békésm.) feküdt valahol.
Fejéregyház. a) Villa Feyereghaz. (1446–7: Kapy cs. llt. E. fasc. 1. n. 1., 1494: Dl. 20175.) Részben Egregy várához tartozott. részben nemesi birtok volt. – Az 1561. évi adólajstrom Somos és Morócz közt sorolja föl. b) L. a Kesziek a.
Feketehalom. Feketewhalom. – L. Veresegyház a.
Fel-Tót. Felthoth. (1496: Bakocs-codex. 433.) A XVI. sz: ban mínt «oppidum»-ot a többi (váradi) püspökségi falvakkal (1. bevezetés) együtt említik. A mai Fekete-Tótot (Szalontától dk.) nem érthetjük, mert e helységet a XVI. sz. adólajstromokban «Thoth» alakban Biharmegyében sorolják föl, a zarándmegyei Fel-Tót püspöki m.-várossal egy időben. Ugy látszik inkább a mai Taucz-nak felel meg, azon a tájon, hol a XVI. sz.-ban a váradi püspök kérdéses birtokai elterűltek. – Boros-Jenőtől dk. (L. Tótfalu a. is.)
Felső-Acsva. (Felső-Aczva.) L. Acsva a.
Felső-Almás. L. Almás a.
Felső-Aranyág. L. Aranyág a.
Felső-Bányafalva. L. Bányafalva a.
Felső-Baszarabása. L. Baszarabásafalva a.
Felső-Bucsva. L. Bucsáva a.
Felső-Csil. L. Csil a.
Felső-Egregy. L. Egregy a.
Felső-Hont. L. Hont a.
Felső-Kalodva. L. Kalodva a.
Felső-Lankoj. L. Lankoj a.
Felső-Racs. (Felső-Recska, Felső-Ricsa.) L. Riska a.
Felső-Rasztócz. L. Rasztócz a,
Felső-Siklós. L. Siklós a.
Felső-Szakács. (Felső-Székás.) L. Szakács a.
Felső-Tornova. L. Tornova a.
Felső-Vácza. L. Vácza a.
Felső-Zöldes. L. Zöldesfalu a.
Fényes. L. Fevényes a.
Fenyő-Aczva. (Fenyő-Acsva.) L. Acsva a.
Fenyőpatak. Fenepathak. Feyewpathak. Fenyewpathak. (14:39., 1441., 1445: Huny. kora X. 159.) Világosvár ribiczei kerűletéhez tartozott.
Ferecsfalva. Ferechfalva. Ferreczfalwa. (1441.,1445: Huny. kora X. 159.) 1525-ben: Ferichora. (Világosv. urbar. i. h.) Világosvárhoz tartozott. – Ma Fericse, Buttyintól kd.
Ferenczfalva. Ferenczfalva. (1441. 1445: Huny. kora X. 159. 1464.) Világosvár aranyági kerűletéhez tartozott.
Favényes. (Fövényes.) Feuenyes. Feuenies. (1332–7: Páp. tiz.-l. 351. 366.) Fewenyes. (1412: Dl. 9941.) Feuenyes. (1421: Dl. 11158.) Fenyes. (1426: Dl. 11852.) Ma puszta Gyula és Békés-Csaba közt, Békésmegyében.
Filip-Mihály-falva. Világosvár kápolnai kerűletéhez tartozott. (1439: Pesty. Helyn. 421.)
Fiztető(-falva). Tyztethew. Fyztethew. (1439., 1441: Pesty. Helyn. 421. 421., 1445: I. h.) 1464-ben «Fyzthethewfalwa» (Dl. 24837.), 1525-ben «Fyzthetho» (Világosv. urbar. i. h.). Világosvár tart. közt Almás m. tűnik föl.
Fodor-Lupsafalva. L. Lupsánfalva a.
Fonácztalva. Fonazfalva. (1464: Dl. 24837.) Fanacz. (1525: Világosv. urbar. i. h.) Világos várnak úgy látszik kápolnai kerűletéhez tartozott.
Földhid(a). Feldhyd. (1477: Dl. 17972.) Fewldhyda. (1478: Dl. 18042.) Gyarmat és Keszi közt fordúl elő az oklevélben. A XVI. századi adólajstromokban pedig az e tájon feküdt Gilvács m.
Földvár. Fewldwar. (1433: Dl. 24523.) Ma puszta Világostól ny.
Gab. Gab. (Bnnyitay. III. 454.) Karulos és Gurba közt feküdt.
Gacsál-Kér. Gachalker. (1427: Muz. llt, 1446: Dl. 1914.) Ma egy Kurtakér nevű helységet találunk Boros-Jenőtől d., a mely tájon fekhetett is a kérdéses helység a XVI. sz. adólajstromok szerint.
Gegméntő. L. Odormántő a.
Gerendásegyház. L. Kerekegyház a.
Géres. Geres. (1490: Dl. 30329.) Komlóssal együtt említik.
Gilvács. Gywluacz. (1438: Békésm. oklt. 43.) Ma Galvacs puszta, Gyula-Varsánd m.
Gorzófalva. Gorzofalwa. (1427: Acta post Adv. 35–41. és Muz. llt.) Magulicsával együtt sorolják föl.
Gorzeás-Ősi. L. Ősi a.
Görhe. Gewrhe. Gerhe. Via publica de Symand ad Gewrhe. Via publica de Gewrhe ad Zentheskiraly. (1406: Dl. 13973; 1446: Dl. 7914; 1487: Dl. 19313.) A mai Székudvar m. terűlt el.
Gurba. Gorba. Gurba. (Páp. tiz.-l. 51. 66.) Garba. (U. o. III. 454.) Boros-Jenőtől ény. találjuk.
Gyarak. Garag. Garad. (Páp. tiz.-l. 51. 65. 77., Bunyitay. III. 455. – Boros-Jenő és Gurba közt feküdt.
Gyarmat. a) Garmad. (1332–7: Páp. tiz.-l. 53., a köleséri főesperességben. Bunyitay. III. 455.) Ma Fekete-Gyarmat, Gyulától keletre. (V. ö. Nadabiak és Földhida helys. a. is.) – b) Gormat – a pankotai főesperességben. (Páp. tiz.-l. 333.) Ma Gyarmata, Boros-Jenőtől dny. (V. ö. Orsz. Llt. Urb. et conscr.- 1561. évi adólajstrom.)
Gyönkfalva. Gengfalva. Gyunkfalva. Gyewnkfalva. (1439., 1441: Pesty. Helyn. 421. 421., 1445: Huny. kora X. 159.) Gywnchfalwa. (1464.) Világos várhoz tartozott. – Ma Zsnnk, Körösbányától ék., Hunyadmegyében.
Györke. Gerke. (1412: Dl. 9941.) Gyurke. (1418: Dl. 10711.) Inkább Zarándba számították. (V. ö. Békésm. oklt. 53., Békésm. rég. és tört. társ. évk. VII. 81. és a XVI. sz. adólajstromok.) A békésmegyei Gyulától ény. eső mai Gyürkehely pusztának felel meg.
Györménd. Gormend, Germend alakban fordúl elő Világosvár ribiczei kerűletében. (1439., 1441: Pesty. Helyn. 421. 421., 1445: Huny. kora X. 159.) 1464-ben: Ermendfalwa, Kurmendfalwa. (Dl. 24837.) 1525-ben: Ormynde. (Világosv. urbar. i. h.) Ma Ormingya (Örmingye) Krádtól dk., Hunyadmegyében.
Gyula-Varsány. L. Varsány a.
Halásztelek. Halaszthelek. (1493: Bakocs-codex. 438.) Csak ez egy ízben említik az egri püspökség birtokai közt.
Halmágy. (Halmágyfalva.) Halmagh. (1451: Dl. 30188.) Világosvár tart. közt: Halmaghfalwa. (1439-ben puszta. 1441., 1445: Huny. kora X. 159.) Ma Nagy- és Kis-Halmágy, Aradmegye ék. sarkában.
Hsraklyán. Harkolyan. (Nemesi névben. 1478: Dl. 18042.) Haraklyan. (1483: Dl. 18833.) A mai Harkály p. felel meg neki, Zaránd m.
Harnyakfalva. 1439-ben ily, – 1441-ben «Haryachfalwa», 1445-ben «Hazyachfalwa» alakban fordúl elő. Világosvár kápolnai kerűletében.
Háromfülű. L. Sinkavölgye a.
Háromház. Harornhaz. (1473: Dl. 17436; 1481: Dl. 18496.) Nadab m. fordúl elő.
Háromlábú. L. Kerekegyház helység a. és Csanádmegyében Kasza-Perek m.-város a.
Hegyénháza. Hegenhaza. (1438: Dl. 1324.) A mai Somos és Csintye helységekkel volt határos. (L. Fajdas a. is.)
Herczegfalva. Herczegfalwa. (1439., 1441: Pesty. Helyn. 421. 421., 1445: I. m.) Világosvárhoz tarlozott. – 1525-ben: Hercjegan. (Világosv. urbar. i. h.) Ma Herczegány, Hunyadmegyében, Brádtól dk.
Hernécsfalva. Herniczfalwa. (1464: Dl. 24837.) Hernecesth. (1525: Világosv. urbar. i. h.) Solymos és Madarsákfalva vidékén sorolják föl, Világosvár tart. sorában.
Hétnyár-réte. L. Odormántő a.
Hodos. Hodos. (1429: Békésm. oklt. 40., Dl. 12086.) Ma két ily nevű helység van Aradmegyében. Egyik Boros-Jenőtől d. k., a másik Arad mellett. Ezek egyike sem értendő, mert az 1429-ben elűforduló helység inkább (Vadász és) Csermű vidékén feküdt, a hol a XVI. századi adólajstromokban «Banhodos»-t találjuk.
Hollósegyház. L. Kerekegyház a.
Hont. Felsew Honth. (1441., 1445: Huny. kora X. 159.) Világosvárhoz tartozott. – Tán a mai Hold(?) Buttyintól dk.
Honczisor. (Hontesér.) Hontheser. (1441., 1445: Huny. kora X. 159.) 1464-ben egymás után: Hunczissorfalwa és Hunczissor. (Dl. 24837.) Világosvárhoz tartozott. – A mai Honczisor, Nagy-Halmágytól nyd. (Már 1525-ben is így nevezik: Világosv. urbar. i. h.)
Hordószög. L. Odormántő a.
Hosszú-Lászlófalva. Hozywlazlofalwa. – 1441-ben és 1445-ben Világosvárhoz tartozott.
Hosszúpatak. Hozywpathak. (1464: Dl. 24837.) Világos vár tartozékai közt csak ez egy ízben fordúl elő, Körösbánya vidékén. (Ma Hunyadmegyében.)
Huncztő. (Hunczfalva.) Hunnczteu. Hontheu. (1439., 1441: Pesty. Helyn. 421. 421., 1445: Huny. kora X. 159.) Hwnczfalwa. (1464: Dl. 24837.) Világos vár tartozékai közt, Rosztócz m. tűnik föl.
Iratos. Belsevyratos. (1418: Dl. 10711.) Ma több Iratos nevű pusztát találunk Batonyától é. és ny., Csanádmegyében. (L. ott is.)
Ivánfalva. Iwanfalwa. (1441., 1445: Huny. kora X. 159.) Világosvárhoz tartozott. – Talán a mai Juonesd(?), Nagy-Halmágytól dny.
Izsák. Gyula tart. közt merűl föl 1443-ban Turgonynyal együtt. (Békésm. rég. és tört. társ. évk. VII. 80.) Valószinűleg inkább Zarándhoz számították s Varsánd felé feküdt.
Jánosháza. Janoshaza. Janoseghaza. (1415: Békésm. oklt. 31., 1487: Dl. 19236; 1508: Dl. 21896.) A mai Jánosháza puszta, Gyulától d.
János-Kalodvája. L. Kalodva a.
Jaroszlófalva. Jaruslofalva. Jarozlafalva. Tarozlafalva. (1439., 1441: Pesty. Helyn. 421. 421., 1445: Huny. kora X. 159.) 1464-ben (Dl. 24837.) «Zarazlofalva»(!) 1525-ben: Jarazlofalwa. (Világosv. urbar. i. h.) Világosvárhoz tartozott. – Szakács, Bonczafalva stb. mellett sorolják föl.
Jenő. Jeno. (1332–7: Páp. tiz.-l. 333.) Jenew. (1475: Dl. 17660., 1477: Pesty. Krassóm. tört. III. 438.) A Losoncziak bírták. A mai Boros-Jenő értendő. (Kis-Jenő a váradi káptalané volt és Biharmegyéhez tartozott.)
Jubarfalva. L. Uj-Bárfalva a.
Jugafalva. Jwgafalwa. (1439., 1441: Pesty. Helyn. 421. 421.. 1445: i. h.) Világosvár tartozékai közt Zöldesfalu m. tűnik föl.
Kaján. L. Kis-Kaján a.
Kakarófalva. Ebben és «Kakaro» formában említik Világosvár kápolnai kerületében. (1439., 1441: Pesty. Helyn. 421., 1445: Huny. kora X. 159.) Ma is megvan- Kakaró néven – Buttyintól dk. (1525-ben is «Kakaro»: Világosv. urbar. i. h.)
Kakucs. Kakucs. (1418: Dl. 10711.) Ma puszta, Kétegyháza mellett, Békésmegyében.
Kalocsa. L. Kalácsa a. Biharmegyében.
Kalodva(-pataka). Világosvárhoz tartoztak: «Magyarkaldva, Mikloskeneskaladvaja, Janoskaludvaja, Felsőkaludva, Zilvakkaludva, Kiskaludva.» (1439–41.) 1464-ben «Kalodwapathaka, Zekes- (Zekas-)Kalodwa, Felsew-Kalodwa, Kalodwa.» (Dl. 24837 1525-ben «Magyar Kalodwa. Zylwagh Kalodwa, Kyskalodwa, Kapolnas, Kalodwa, Diznos Kalodwa és Felse Kalodwa.» (Világosv. urbar. i. h.) Ma Kladova puszta Világos – és falu Radna m. (Az uhíbbi alatt azt a Kalodvát kell értenünk. melynek fele 1477-ben lendvai Bánfi birtok volt. Dl. 17902.)
Kálvi. Kalwy. (1441. 1445: Huny. kora X. 159.) Világosvár aranyági kerűletéhez tartozott.
Kamarás. Kamaras. (1418: Dl. 10711. V. ö. Békésm. rég. és tört. évk. VII. 81.) Ma Nagy-Kamarás és Almás-Kamarás helységekel találunk, Batonyától é.
Kápolna. Kapolna, Kyskapolna. (1439., 1441: Pesty. Helyn. 421., 1444: Huny kora. X. 159., 1525: Világosv. urbar. i. h.) 1464-ben Kis- és Nagy-Kápolna (Dl. 24837.) Világosvárhoz tartoztak. A mai Bonczesd és Bucsáva (Arad- és Hunyadmegye határa) vidékén fekhettek.
Káposztásfalva. Világosvár tart. közt ily, valamint «Kapozthafalwa» alakban is előfordúl. (1439., 1441: Pesty. Helyn. 421., 1445: I. h.) 1525-ben «Kapozthasfalwa» (Világosv. urbar. i. h.) Ma is Káposztásfalva vagy Kurety, Brádtól k. d. Hunyadmegyében.
Karácsfalva. Karachafalva. Katrachfalva. (1439., 1441: Pesty. Helyn. 421., 1445: I. h.) 1525-ben Karach. (Világosv. urbar. i. h.) Világosvárhoz tartozott. – Ma Karács, Körösbánya mellett dny., Hunyadmegyében.
Karácsonfalva. Karachonfalwa. (1439., 1441: Pesty. Helyn. 421., 1445: Huny. kora X. 159. 1464., 1525: Világosv. urbar. i. h.) Világosvár ribiczei ker. tart. – Ma Kracsunesd, Brádtól dk. Hunyadmegyében, hol épen e vidéken, Karácsonyfalva néven, mint Déva vár tartozéka tűnik föl egy ily nevű helység a XV. században.
Kárándréve. Karandrewe. Karudrewe. (1429: Békésm. oklt. 40. – A XVI. századi adólajstromokban: «Karadrew» – Dl. 12086.) A mai Toplicza-Káránd Biharmegyében, Beéltől dk.
Karasztafalva. Világosvárhoz tartozott. (1439: Pesty. Helyn. 421.) A mai Karasztó, Kőrösbánya mellett ny. Hunyadmegyében. – Ennek felelhet meg az 1464. évi Kerezthe Janusfalwa (Dl. 24837.)
Karulos. Karwlos. Karulos. (1462: Dl. 26619. 28262.) A mai Kerülős, Boros-Jenőtől ény .
Karva-György-falva. Világosvár kápolnai ker. tart. (1439: Pesty. Helyn. 421.)
Kávás. Kwas. (1406: Dl. 13973.) Görhe, Erdőhegy és Simánd táján feküdt.
Kázmér. Kazmeer. (1326: Dl. 28575.) Zerind vidéki helységekkel együtt fordúl elő. A pápai tized-lajstrom azonban a pankotai főesperesseghez számítja (Kezmer. Lesmet), tehát a Fehér-Köröstől d. fekhetett. (351. és 366. l.) Csakugyan mint Egregy vár tartozékát, (possessio deserta hungaricalis Kazmer) 1406-ban Csumótelkével együtt sorolják föl.
Keczer-Kutas. L. Kutas a.
Kelemenfalva. Kelemenfalwa. (1439., 1441: Pesty. Helyn. 421., 1445: Huny. kora X. 159.) Világosvár ribiczei kerűlet tart. közt, Karácsonfalva mellett merűl föl. 1525-ben «Kelemenesth» (Világosv. urbar. i. h.)
Kengyel. Kengyel. (Másolat után. 1453: Dl. 14719.) Miske, Ottlaka, Sáros sat. helységekkel együtt fordúl elő.
Kér. Keer. (1449: Dl. 29798., 1475: Dl. 17660.) Kis-Jenő vidékén fekhetett. (L. Gacsál-Kér a. is.)
Kerecsény. Kerechen. (1326: Dl. 28575; 1438: Dl. 13244.) A mai Csintye (hajdan Csente) és Somos közt feküdt.
Kerekegyház. Az adólajstromokban «Kerekeghaz. Holloseghaz. Gerendaseghaz. Haromlabow» – együtt fordúlnak elő a Maróti-birtokok közt. (1418: Dl. 10711.)
Ezek közül: Kerekegyház (1403-ban két Kerekegyház. Békésm. rég. és tört. társ. évk. VII. 81.) ma Csaba határrésze, dny. felől; Gerendásegyház pedig talán a szintén dny. felé eső mai Gerendás pusztával (részével) azonos, mely különben inkább Békésmegyéhez tartozott. (L. ott.) A másik két falu (vagy inkább puszta) is e tájon terűlhetett el. (Ma Békésmegyében.)
Kereki. Symonkereky. Erdewskerek. Kereky. (1426: Dl. 11852; 1484: Dl. 18974. és 18994.) A mai Kerek, Világostól ény.
Kérész. Kerez. (1483: Dl. 18784 18785.) Kethkerez. (1485: Dl. 19084.) Somos vidékén fekhetett.
Kereszte-János-falva. L. Karasztafalva a.
Keresztur. Bakadegyház, Bercsenegyház, Keresztur. (Veresegyház). Kondorosegyház, Pitvarosegyház, (Kerekegyház), Buzérhegyesegyház, … Bagyusegyház … Szénásegyház «birtokok» mint Gyula vár tartozékai merűlnek föl 1403-ban (1418-ban már nem) a Gyulától és Csabától délre eső síkon. (Békésm. rég. és tört. társ. évk. VII. 81.) Ha falvak voltak is, hamar elpusztúltak. Egy Pitvaros nevű pusztát ma is találunk Tót-Komlóstól d., de már messzebb bent Csanádban, semhogy bizton rá gondolhatnánk. Hasonlókép vagyunk a békésmegyei Szénással is.
Kérfalva. Keerfalwa. (1441., 1445: Huny. kora X. 159.) Világosvárhoz tartozott, Szakács m. sorolják föl.
Kermezsinfalva. 1445-ben a világosvári aranyági kerűletben: Kermezinfalva. 1441-ben: Kérmezőfalva.(?) (Pesty. Helyn. I. 423.)
Kerva. L. Kőszend a.
Keszi(-egyház). Kezy. (1388: Zichy okmt. I. 536.) Kezyeghaz. (1418: Dl. 10711; 1478: Dl. 18042.) A mai Keszi p., Gyula mellett k. (L. Váras-Keszi, Sámoly-Keszi és Csuna-Keszi a. is.)
Kétegyház. Ketheghaz. (1420: Békésm oklt. 34) Ma Kétegyháza puszta Békésmegyében Gyulától dny.
Keved. Kewed. (1447: Pesty. Krassóm. tört. III. 439.) Ugy látszik a mai Kujednek felel meg, Boros-Sebestől dny.
Kevermes. Kemermes. (1418: Dl. 10711.) Batonyától ék. találjuk, Csanádmegyében.
Kigyós. E helységet I. Ulászló király – tán 1444-ben – Toldi Lászlónak és gerlai Ábrahámfi Tamásnak adta. Békés- vagy Zarándmegyéhez számították-e, nem tudom, mert az oklevél eredetijét nem láthattam s abban a mutató szerint épen e hely olvashatatlan. De úgy látszik inkább Zarándmegyéhez számítható. (Eszterg. prim. llt. Sec. fasc. 3. T. n. 52.) 1456-ban is mint zarándmegyei helység (Kegyos) részeibe igtatják a Marótiakat az Ajtósi Keresztély feleségének Hedvignek itteni birtokába. (Dl. 10595.)
Kigyó(s)falva. Kygyofalwa. Kygyosfalwa. (1464: Dl. 24837.) Világosvár tartozékai közt csupán ez egyszer említik Körösbánya vidékén. (Ma Hunyadmegyében.)
Királyi. Eghazaskyraly in contigua commetaneitate possessionum Kyskyraly et Zenthmarthun. (1374: Dl. 30429.) Zenchkeral. (1387: Dl. 29727.) Kyrali poss. et villa. (1446: Békésm. oklt. 56.) Zenteskyraly. (1406: Dl. 13973; 1487: Dl. 19313.) «Zenteskyraly» és «Kyskyraly» együtt. (1473: Dl. 17415.) A mai Simánd, Szent-Márton és Székudvar helységek közt terűltek el.
Királymezeje. Kyralmezeye. (1429: Dl. 12086.) A mai Somoskesz és Csermő vidékén fordúl elő.
Kircsorfalva. Kirchorfalva. (1439: I. h.) Világosvárhoz tartozott. – Ma Kriscsór, Brádtól keletre, Hunyadmegyében. Tán ennek felel meg az 1464. évi «Kuztulfalva» vagy «Kurtulfalva». (Dl. 24837., kétségkívül ferdítve.)
Kirsa-Péter-lakása. Világosvár tartozékai közt Szakács m. fordúl elő. (1439: Pesty. Helyn. 421.) 1525-ben «Kersefalwa» (Világosv. urbar. i. h.)
Kis-Agyagbél. L. Kőszend a.
Kis-Bánya. L. Bányafalva a.
Kis-Bernolt. (Kis-Bennold.) L. Bernolt a.
Kis-Kaján. Világosvár tart. közt ily és «Kayary» alakban említik. (1439. 1441., 1445: I. h.) 1464-ben: Kyskayan. (Dl. 24837.) A mai Felső-Kajánel, (Kis- Kaján) Brádtól dk. Hunyadmegyében.
Kis-Kalodva. L. Kalodva a.
Kis-Kápolna. L. Kápolna a.
Kis-Királyi. L. Királyi a.
Kis-Olcs. L. Utfalva a.
Kis-Ribicza. L. Ribicza a.
Kis-Sáros. L. Sáros a.
Kis-Somos. L. Somos a.
Kis-Válya L. Válya a.
Kiulfalva. Világosvár tart. közt: Kiolfalva. Kyul-, Kyw-. (1439., 1441: Pesty. Helyn. 421., 1445: I. h.) Ma Tyulesd, Körösbányától ény., Hunyadmegyében.
Kományfalva. Világosvár tart. közt Szakács. Solymos-Bucsáva és Zöldes m. fekhetett. (1439: I. h.)
Komlós. Komlous. Conlous. (1332–7: Páp. tiz.-l. 351. 366.) Komlos. (1415: Békésm. oklt. 31.); Apáti szomszédjaként tűnik föl. (V. ö. 1490: Dl. 30329.) Az 1561. évi adólajstrom Alatkával és Pankota vidéki helységekkel együtt sorol föl ily nevű falut. Az utóbbinak felel meg az a plébánia, melyet a pápai tizedlastrom «Komlous. Conlous» alakban a pankotai főesperességben fölsorol (I. h.).
Kondorosegyház. L. Keresztur a.
Korcsmárosfalva. L. Kőszend a.
Koszorushalom. Kozoroshalom. – L. Tégláshalom a.
Kót. (Kolt.) Cholth. (1382–7: Páp. tiz.-l. 88. l., 1519: Diplomat. Békés. 136.) Koth. (1462: Dl. 26619; 1465: Justh cs. llt.) Kooth. (1483: Dl. 29857.) Apáti és Karulos (ma Kerülős) vidékén fekhetett. A XVI. sz. adólajstromokban (1549. 1561.) ismét «Kolt. Kolth.» (Orsz. Llt. Urb. et conscr.)
Köbli. Kubli in portu fluvii Feyrkeres. (1438: Dl. 13244.) Somos m. feküdt.
Ködegyház. Kwdeghaz pred. (1477: Dl. 17972.) Kydeghaz poss. (1478: Dl. 18042. és 18453.) Szent-Márton és Szineke közt, majd Gyarmat vidékén fordúl elő. Ugy látszik inkább utóbbihoz feküdt közelebb. (V. ö. 1418: Dl. 10711.)
Kőegyház. L. Sinkavölgye a.
Kömegyefalva. Komegefalva. Kemegyech. (1439., 1441: Pesty. Helyn. 421., 1445: Huny. kora X. 159.) Világosvár körösbányai kerűlet tart. közt – Pontingálfalva m. sorolják föl. Ugy látszik azonos az 1525. évi «Kewezesth»-tel. (Világosv. urbar. i. h.)
Kőszend. Gerlai Ábrahámfiak birtoka 1350-ben: «… in montanis Kuzund in aurifodinis, ubi sunt quatuor descensus aurifodinarum … post hoc autem media villa octo possessionum Kuzmud vocatarum in possessione Mortzcnuskutzyndy dicta. …» 1363-ban I. Lajos király ugyancsak e családdal kapcsolatban a «montana aurilavatorii in rivulo Kuszund» nevű aranymosó-hely tulajdonjoga felett intézkedik. Végűl 1471-ben gerlai Ábrahámfi Bálint muronyi Vér Andrásnak zálogba veti részeit «in possessionibus Agyagbel, Kisagyagbel simulcum possessionibus Selestje, Bavara, Albosfalva, Korcsomarosfalva, Eperjes, Kerva, Albopataka im pertinenciis Keöszend.» (1349: Anjouk. okmt. V. 361., 1363: Fejér. IX. 3. 352., 1471: Gyulafehérvári kápt. llt. prot. 23. fol. 203. – Jelenleg az Orsz. Levéltárban. Utóbbi okl. XVII. sz.-i másolat, tehát a helynevek erdeti írásmódját nem adja hiven; de azért eléggé megbízható.) Mind ez oklevelekben nem emlékeznek meg arról, mely megyében feküdtek e tájékok és birtokok. 1349-ben a gerlai Ábrahámfiaknak Körös-menti (békésmegyei) és Maros-menti (aradmegyei) birtokaival együtt beszélnek azokról. Csupán az 1363. évi oklevélben fordúl elő a kérdéses patak a (zarándmegyei) Pankota várossal kapcsolatban s 1513-ból ismerünk egy oklevelet, melyben e család birtokai közt a zarándmegyei Agyagbeél is előfordúl. (A többi ott közölt helynév nem egészen megbízható.) Ez alapon a XVI. századi zarándmegyei adólajstromok vezetnek a kérdéses helyek nyomára. Ezekben, pl. az 1561. éviben: «Agyagbelvideke» Kápolnavidéke után soroltatik föl a Bátoriak birtokában, tehát már mint Világosvár tartozéka; «Keszenduideke» pedig (az Agyagbélvidékére következő) Kapronczavidéke után, az Ábrahámfiak birtokában. (Kaproncza-vidéke szintén a gerlai Ábrahámfiaké volt; az 1349-ben évi oklevélben ez is egyezkedés tárgyát képezi. L. Arad-megyében.) A kérdéses «vidékek»-hez tartozó falukat azonban ez adólajstromok nem sorolják elő. Így tehát be kell érnünk azzal a valószinűséggel, hogy e helyek mind egy csoportban feküdtek, még pedig a Fehér Körösnek a mai Buttyin felé nyíló ama mellék-völgyében, melyben a régi Kőszendnek megfelelni látszó mai Kiszindiát találjuk. Egy Eperjes nevű helységet a Méreg, Toldi sat. család birtokában a kérdéses adólajstrom is ismer, ez azonban úgy látszik odább ny. feküdt a mai Kurta-Kér vidékén. (1513-hoz l. Diplom. Békés. 117. l.)
Közép-Siklós. L. Siklós a.
Közép-Vácza. L. Vácza a.
Közép-Vassány. L. Varsány a.
Középső-Bucsva. L. Bucsáva a.
Középső-Ricsa. L. Riska a.
Krakkó. Crakou. (1230: Fejér. III. 2. 205.) Krakko. (1403: Békésm. rég. és tört. társ. évk. VII. 80.és X. 7.) Az ugyanakkor előfordúló: Ujfalu, Bagd és a három Szent-Morócz falucskákkal együtt később Gyula városba olvadt s annak két utczáját képezé. Ugy látszik inkább Zaránd- mint Békésmegyéhez számítandók.
Kriminász. Criminaz. (1441., 1445: Huny. kora X. 159.) Világosvár kápolnai kerűletéhez tartozott.
Kuba. Ghwba. (Páp. tized-lajstrom., Bunyitay, III. 469. 472.) Kis-Szintye vidékén feküdt.
Kunágota. Kwnagatha. (1463: Dl. 15818.) Ma falu és puszta Batonyától é., Csanádmegyében.
Kupa. (Krupa.) Kwpa. (1463: Dl. 15818. 15862.) Ma puszta, Kunágota mellett dk., a melylyel együtt tűnik föl. – Még ugyanez évben (Krwppa) Aradmegyéhez számítják. (Dl. 15814.) 1446-ban e tájon (a megye kitét. nélkűl) két Kupa nevű pusztát is említenek. (Magy. Tört. Tár. VI. 28.)
Kutas. Kwthos. (1481: Dl. 18495.) Keczerkutas. (1484: Dl. 18974.) Mácsa m. fordúl elő, a melylyel együtt részben a (sárosmegyei) lipóczi Keczerek bírták. – Mácsa m. ny. találjuk ma Kutasháza pusztát.
Lalfalva. Egregy várához (l. ott) tartozott.
Lankoj. (Lunkoj.) Világosvár tart. közt: Felsew Lankoyh. Also-Lonkoi. A.-Lankal. (1439., 1441: Pesty. Helyn. 421., 1445: I. h.) 1525-ben: Lonkwy. (Világosv. urbar. i. h.) Ma Alsó- és Felső-Lunkoj, Brádtól dél felé, Hunyadmegyében.
Lapisrét. L. Mikere a.
Lavocsafalva. Lavocsaíalva. Lewothafalwa. (1439., 1441: Pesty. Helyn. 421., 1445: Huny. kora X. 159.) Világos vár tartozékai sorában a mai Tyulesd m. fordúl elő. Bizonyára a szomszédos mai Liaucz vagy Láncz értendő. (Hunyadmegyében.) E helység 1525-ben «Lawch» formában szerepel. (Világosv. urbar. i. h.)
Lazurfaiva. (Lazul. Lazura.) Lazul. (1427: Muz. llt. és Acta post Adv. 35–41.) Lazwra. (1477: Dl. 17902.) Laturfalva. Lazwrfalva. – alakban Világosvár tart. közt is fölmerűl. (1464: Dl. 24837.) – A mai Lazur, Nagy-Halmágytól é.
Lésza. Leza. (1477: Dl. 17902.) A mai Leásza, Nagy-Halmágy mellett nyugatra.
Liftfalva. Világosvár kápolnai kerűlet tart. (1439: Pesty. Helyn. 421.)
Liszcsera. Lyzchora. (1477: Dl. 17902.) A mai Lestyora, Nagy-Halmágy mellett ny.
Lonka(-falva). Ily és «Lunka» alakban fordúl elő Világosvár kápolnai kerűletében, Almás vidékén. (1439., 1441: Pesty. Helyn. 421., 1445: Huny. kora X. 159.) 1464-ben: Alsó-Lonka (Dl. 24837.), 1525-ben «Lonkaa» (Világosv. urbar. i. h.)
Lónya. Lonya. (1498: Dl. 20675.) Bököny (ma Buttyin). Árkos (ma Járkos), és Keved (ma Kujed) társaságában sorolják föl a XVI. sz. adólajstromok.
Loránthalma. Loranthalma. (1467: Dl. 30883.) A XVI. sz. adólajstromokban mint elhagyott hely Lorántfalva néven Ágya vidékén merűl föl.
Lőkösegyház. Levkuseghaz. (1418: Dl. 10711.) A mai Lőkösháza p., Siklótól ny. Mellette tűnik föl Bozosegyház, mely megfelelni látszik a Siklóhoz tartozó mai Bodzás pusztának. Ugyanekkor egy «Bozas» birtok is szerepel, mely inkább a mai Medgyes-Bodzásnak felel meg, az 1488-ban föltűnő «Bozos»-sal együtt. (Dl. 19378.) V. ö. Meggyesegyház.
Lukácsfalva. L. Lukácsútja a.
Lukácsútja. Világosvár kápolnai kerűlet tart. (1439: Pesty. Helyn. 421.) Megfelelhet az 1464. évi Lukachfalwa-nak. (Dl. 24837.)
Lupsánfalva. Lubsanfalva. (1439: Pesty. Helyn. 421.) Világosvár kápolnai kerűlet tart. Megfelelhet az 1464. évi «Fodorlupsafalwa»-nak. (Dl. 24837.)
Mácsa. Matha. (1446: Békésm. oklt. 57., 1481: Dl. 18495.) A XVl. századbeli adólajstromokban «Maachya». Simándtól dk. esik.
Madarsákfalva. Madarsakfalwa. (1441. 1445: Huny. kora X. 159.) 1525-ben «Madersak» (Világosv. urbar. i. h.) Világosvárhoz tartozott. – Talán a mai Madrizesty, Buttyintól dk.
Madja(fi)falva. Madyafalva. Madyafifalwa. (1441., 1445: Huny. kora X. 159.) Világosvárhoz tartozott. – Tán Kakarófalva körűl feküdt.
Magas-Demeter-falva. Világosvár kápolnai kerűlet tart. (1439: Pesty. Helyn. 421.)
Magulicsa. (Magyorics.) Maglwycza. (1477: Dl. 17902.) Magalucha. (1427: Acta post Adv. 35–41.) Magwlyschya. (1461: Dl. 30204.) Magurich. Magyorich. (1439., 1441: Pesty. Helyn. 421., 1445: Huny. kora X. 159. Világosvár tart. közt.) Nagy-Halmágytól ény. esik.
Magyar-Dud. Magyardwd. (1489: Dl. 19414.) Ma Duud, Világostól k. é.
Magyar-Kalodva. L. Kalodva a.
Majáta-György-falva. Mayathagyerghfalva. (1441., 1445: Huny. kora X. 159.) Világosvárhoz tartozott.
Marót. Maroth. (1519: Diplom. Békés. 136.) A XVI. sz. adólajstromok Pankota és Világos vidéki helységekkel együtt sorolják föl. – Bizonyára a mai Moroda értendő, Pankota m. ék.
Mátyás-Vassánya. L. Varsány a.
Mazzagfalva. Mazzagfalwa. Mazzakfalwa. (1429: Dl. 12086.) A mai Somoskesz és Talmács puszta mellett fekhetett.
Medvefalva. Medwefalwa. – Világosvár aranyági kerűletéhez tart. (1439. 1441: Pesty. Helyn. 421.) 1445-ben körösbánya-vidéki helységekkel együtt említik. (Huny. kora. X. 160.)
Medvesfalva. Medwesfalwa. (1464: Dl. 24837.) Világos vár tartozékai sorában, Aranyág m. sotrolják föl s megkülönböztetik Medvefalvától.
Megyer. Az aradi káptalan birtoka: Megyer poss. – a megye kitétele nélkűl. (1453: Dl. 29809.) E helységet a XVI. sz. zarándmegyei adólajstromok «Borosmegyer» néven ismerik (1549. 1553. 1561.) s Világos vidékén feküdt helységekkel együtt sorolják föl. – A pápai tizedlajstrom (332. l.) a pankotai főesperességben «Meger», a Bakocs-codex (433. l.) 1496-ban «Megyer» alakban említi – úgy látszik, ugyanezt a helységet. Egregygyel kapcsolatban 1446-ban is fölmerűl «nobiles de Meger» (Kapy cs. llt. E. fasc. 1. n. 1.), de nem mint Egregy vár tartozéka, mert e helység már a XV. században többféle birtokos kezén volt. Láttuk fentebb, hogy az aradi káptalan mondja a magáénak; 1494-ben (mint: Meger) az alsó-egregyi Kolbász, – 1519-ben (mint: Borosmegyer, a gerlai Ábrahámfi család birtokai közt soroltatik föl. – E három földesurat Boros-Megyeren a XVI. sz. közepén is megtaláljuk. (Adólajstromok, Orsz. Llt. Urb et conscr.)
Meggyes(-egyház). Meggyeseghaz. (1418: Dl. 10711.) Megyes. (1488: Dl. 19378.) Ma Medgyes-Bodzás helységet és Medgyes pusztát találunk, Gyulától dny. (V. ö. Lőkösegyház.)
Mihályfalva. (Mihalyest.) Világosvár tart. közt: Mihalyestfalva. Mihalfalva. (1439. 1441., 1445: I. h.) 1464-ben «Myhalestfalwa» (Dl. 24837.), 1525-ben pedig «Mihalfalwa» (Világosv. urbar. i. h.) A mai Miheleny, Körösbányától keletre, Hunyadmegyében.
Mikere. «Mykere, Erdevkuz, Fatelek, Zalcho (máskor: Zarcho) és Lapysreth poss.» (bizonyára inkább puszták) a mai Gyula-Vári és Miske vidékén terűlhettek el. (A Maróthi birtokok közt. 1418: Dl. 10711.)
Miklósfalva. Wayda de Myklosfalwa. (1475: Dl. 17660.) Zarándmegyében fekhetett a megfelelő helység. 1464-ben Világosvár tart. közt is sorolnak föl ily nevű falut (Dl. 24837.)
Miklós-Kenéz-Kalodvája. L. Kalodva a.
Mikodanhoncsa. Világos vár kápolnai kerűletéhez tartozott. (1439: Pesty. Helyn. 421.)
Mikófalva. 1427-ben «de Mikefalva» nevű nemes fordúl elő. (Dl. 26389.) Mikófalva 1441-ben és 1445-ben Világosvárhoz tartozott.
Miladini-János-falva. Világosvár aranyági kerűletéhez tartozott. (1439: Pesty. Helyn. 421.)
Miske. Myske. Miske. (Páp. tiz.-l. Bunyitay. III. 470., 1438: Békésm. oklt. 44., 1453: Dl. 14719.) Kis-Jenőtől ék. esik.
Monyorós. Monyoros, Ewkerytho – együtt fordúlnak elő Barakony vidékén. (1515: Dl. 30270.) Az 1561. évi adólajstrom mindkettőt a bihari határon (Keszi, Kalocsa) sorolja föl.
Morócz. Moruch. (1332–7: Pápai tizedlajstrom. 333. l. – Lásd: Fajdás alatt is.)
Mosta-György-falva. Világos vár kápolnai kerűlet tart. (1439: Pesty. Helyn. 421.) 1464-ben «Mestefalwa» (Dl. 24837.) Az 1525. évi urbarium szerint pedig «Muztafalwa» (Világosv. urbar. i. h.)
Nadab. Nodob. Nadob. (1332–7: Páp. tiz.-l. 333. 351. 366.) Nadab. (1475: Dl. 17669; 1497: Dl. 20623.) Naab. (1484: Dl. 18973.) Vámhely volt. – Kis-Jenőtől d. esik.
Nagojafalva. Nagojafalua. Nagyoyafalva. (1439., 1441: Pesty. Helyn. 421., 1445: Huny. kora X. 159.) 1525-ben Nagoya. (Világosv. urbar. i. h.) Világos vár körösbányai kerűlete tart. közt, Káposztásfalva mellett merűl föl.
Nagy-Bernolt. L. Bernolt a.
Nagy-Kápolna. L. Kápolna a.
Nagy-Patak. L. Pontingálfalva a.
Nagy-Sáros. L. Sáros a.
Nagy-Siklós. L. Siklós a.
Nagy-Somos. L. Somos a.
Nagy-Zelénd. L. Zerénd a.
Nemesfalu. Nemesfalw. (1439. 1441: Pesty. Helyn. 421., 1445: Huny. kora X. 159.) Világosvár aranyági kerűletéhez tart.
Nemes-Pél. L. Pél a.
Nyék. Nyeek. (1483: Dl. 18833; 1497: Dl. 20623.) Nyek. (1492: Dl. 19796.) Ma puszta Uj-Szent-Anna m.
Nyermig. Nermygh. (1477: Dl. 17902.) Lazur, Vidra, Acsucza stb., Nagy-Halmágy vidéki helyekkel együtt tűnik föl.
Nyirpatak. Világosvár ribiczei kerület tart. (1439: Pesty. Helyn. 421.) Ma Mesztákony (Nyirfalva). Brád mellett ény., Hunyadmegyében.
Nyived(-telek). Neueg iuxta Crisium album. (1261: Orsz. Llt. Eccles. fasc. 69. n. 47.) Niuektelek. Neuedtelek. Nyuetelek. (Páp. tiz.-l. 52. 67. 75., Bunyitay. III. 470.) Nyuegh. (1490: Dl. 30329.) Bél és Gurba közt feküdt.
Odormántő. «Odormanthew, Hordozegh, Hethnyarrethe, Gegmenthev, (Barazdafaka) és Baroth poss.» (valószínűleg inkább csak puszták), a mai Gyula-Vári, Pél és Gyarmat vidékén terűltek el. (A Maróthi birtokok közt. 1418: Dl. 10711.)
Olcs. L. Utfalvánál.
Oprisafalva. Acsuva m. említik Világos tartozékai közt. (1439: Pesty. Helyn. 421.)
Ormingye. L. Györménd a.
Orrosfalva. Orrosfalu. (1441.) Orosfalwa. (1445: Huny. kora X. 159.) Világosvárhoz tart. – Dobrocsafalva m. sorolják föl.
Osziofalva. (Oszojfalva.) Ozzoyfalwa. (1464: Dl. 24837.) Wazzwyfalwa. (1525: Világosv. urbar. i. h.) Világosvát tartozékai közt Székás vidékén tűnik föl s a mai Jószásnak (vagy Jószáshelynek) látszik megfelelni, Nagy-Halmágy és Buttyin közt a Fejér-Körös mentén.
Ottlaka. Olthlaka. (1438: Dl. 13244.) Othlaka. (1453: Dl. 14719; 1499: Dl. 20841.) Sikló mellett ény. találjuk.
Ököritó. L. Monyorós a.
Ölyved. Elweth. (1433: Dl. 30169; 1495: Dl. 20281. 26062.) A XVI. századi adólajstromok szerint Barakony és Betlen-Ősi vidékén fekhetett.
Örvényes. Ewrwenyes. (1441. 1445: Huny. kora X. 159.) Világosvár tart. közt Zöldesfalva körül tűnik föl.
Ősi. Gorsasewsy. Korsasewsy. (1478: Dl. 18042.) Bethlenewsy. Ewsy. Ewzy. (1413–79: Békésm. oklt. 25. 43. 63. 94. 98.) A pápai tizedlajstromban egy «Buzás-Ősi» nevű helység is előfordúl. (Bunyitay. III. 452.) s Bátor és Széplak közt feküdt. Ezenkívül ma csak egy Ősi nevű pusztát ismerünk Nagy-Zerind m. – (1466-ban Bethlen-Ősit – tán tévedésből – Békésm.-hez számítják: Békésm. oklt. 81.)
Őstelek. Ewsthelek. (1485: Dl. 19084.) Zaránd és Somos m. feküdt.
Pálfalva. Világosvár aranyági kerűletéhez tartozott. (1439: Pesty. Helyn. 421.)
Pályi. Paly. (1338: Zichy okmt. I. 536.) Keszivel együtt említik.
Panusa. Panussa. (1441. 1445: Huny. kora X. 159.) Világosvár tart. közt Bucsáva körűl sorolják föl. 1525-ben: Panusesth. (Világosv. urbar. i. h.)
Pap-István-falva. Világosvár kápolnai kerűlet tart. (1439: Pesty. Helyn. 421.)
Papfalva a) Papfalva. (1429: Dl. 12086.) Tolmács és Somoskesz táján fekhetett. – b) Egy másik ily nevű falu Egregy várához (l. ott) tartozott.
Pecsér. Pecher. (1261: Orsz. Llt. Eccles. fasc. 69. n. 47., 1332–7: Páp. tiz.-l. 333.) Pelcher. (1483: Dl. 18782.) Pether. Pecheer. Pecher. (1493–6: Bakocs-codex. 395. 438. 440. stb. l.) A XVI. sz. adólajstromokban a mai Erdőhegy vidékén találjuk.
Pél. Pyli. (1332–7: Páp. tiz.-l. 332.) Pyl. Nemespyl. Pel. Pelii. (1418: Dl. 10711; 1433: Dl. 30169; 1437: Dl. 13093.) Pélnek vámja is volt, mely Gyula várához tartozott Péllel együtt. E helységtől Nemes-Pélt mint köznemesektől lakott helyet különböztették meg. – Ma Nagy-Pél helység és Kis-Pél puszta, Gyulától dk.
Pete-Vassány. L. Varsány a.
Péterkuta. L. Sinkavölgye a.
Pipaly. Pypaly. (1384: Nadányi cs. llt. rendezetl.) Pypoly. (1485: Turul. 1887. 128. l.) Nemesi névben «de Pypal, Pipali» (1489: Dl. 19587. és Diplom. Békés. 106.). A XVI. századi adólajstromokban «Pypaly» alakban fordul elő, még pedig hozzávetőleg Pankota vidékén. Ma Sikula határában találunk egy Pipaj nevű pusztát. A vele együtt 1485-ben említett «Chytagos» pedig a nevezett dicalisokban mint «Chigatevsse. Ciga Twse» (tehát: Csigatőse, Csigatős), 1389-ben pedig mint «Cygachius» szerepel, de úgy látszik a szomszédos (Sikulától d. eső) mai Csigerel-nek nem felel meg. (A XVI. sz. adólajstromok ugyanis egy Csigerfalvát is ismernek. – Itt megjegyzem, hogy az 1485. évi oklevél-kivonatot másolat után közli a czikkiró.) Utóbbi helységet egy 1470. évi oklevél után Szabó Károly szintén irja Csigatősnek. (Tört. Tár. 1890. 150. l.) 1487-ben nemesi névben (eredeti oklevél szerint) «de Chigatessy» (Dl. 19274. – V. ö. 1389-hez: Nadányi cs. llt. rendezetl.)
Piski. Pysky. (Nemesi névben, 1484: Dl. 18974.) A XVI. sz. adólajstromban Seprős vidékén találjuk.
Pisztrángosfalva. Pistrangasfalwa. – Világosvár tart. közt csak ez egy ízben említik, Dragojafalva mellett. (1525: Világosv. urbar. i. h.)
Pitvarosegyház. L. Keresztur a.
Plesafalva. (Pleskafalva.) Ily és «Pleska» alakban említik Világos vár kápolnai kerűletében Kakarófalva m. (1439., 1441: Pesty. Helyn. 421., 1445: Huny. kora X. 159.) 1525-ben is «Pleska» (Világosv. urbar. i. h.) 1464-ben pedig «Pleskafalwa» (Dl. 24837.)
Plófalva. Plofalwa. (1441., 1445: Huny. kora X. 159.) Világosvárhoz tartozott. – Pesty szerint valószínűleg Plop a Fejér-Körös m. (Aradmegyében). E helység már 1525-ben Plop nevet visel. (Világosv. urbar. i. h.)
Podistafalva. Phodistafalva. (1439: Pesty. Helyn. 421.) Világosvár körösbányai kerűletéhez tartozott. 1525-ben: Potyzkafalwa. (Világosv. urbar. i. h.)
Pokolfalva. (Pókafalva.) E helység e két formában fordúl elő Világosvár tartozékai közt, a kápolnai kerűletben. (1439., 1441: Pesty. Helyn. 421., 1445: Huny. kora X. 159.) 1464-ben és 1525-ben: Pokolfalva. (Dl. 24837., Világosv. urbar. i. h.) Helyesebb elnevezésnek tehát ez látszik.
Pontingalfalva. Pontingalfalwa. (1441., 1445: Huny. kora X. 159.) 1525-ben: Potingan. (Világosv. urbar. i. h.) Világosvárhoz tart. – Ma Pottingány, Körösbányától ék. Hunyadmegyében. – Tán ezt kell értenünk az 1464-ben e tájon előfordúló «Nagpathak» a. is (Dl. 24837.)
Racs. (Racska, Recska). L. Riska a.
Ragán. Ragan. (1418: Dl. 10711.) Meggyesegyház m. tűnik föl.
Rasztócz. Rastolcz. Alsó- és Felső-Rastolch. Raztolcz. (1439., 1441: Pesty. Helyn. 421.,1445: I. h.) Rastoch. (1461: Dl. 30204.) Világosvárhoz tartozott. – Ma Rosztocs, Nagy-Halmágytól ny.
Ratinva (?). Egregy várához (l. ott) tartozott.
Ribicza. (Ribicze.) Ribicza. Kisribicza. Kysribicze. (1439., 1441: Pesty. Helyn. 421., 1445: I. h.) 1525-ben: «Ribicha mare. Ribicyor» (Világosv. urbar. i. h.). Világosvárhoz tartozott. – Ma Ribicze és Ribicsora, Körösbányától é.-k., Hunyadmegyében.
Ricsa. L. Riska a.
Riska. 1439-ben: Felső-Richa és Középső-Richa. – 1441-ben: Felső-Rach és Rachka; – 1445-ben «Felsew Rechka. Felsew Rach. Rachka», – 1525-ben Rychka és Rezkulicya (Világosv. urbar. i. h.) merűl föl Világosvár tart. közt, ugyanegy vidéken, Körösbánya körűl. Ma két helység fekszik e tájon, melyekkel ama régiek azonosíthatók, t. i. Riska és Riskulicza, Körösbányától ény. felé. – «Ryska» különben 1427-ben is szerepel, mint (Czebével együtt) Körösbánya (kir. adományúl nyert) birtoka. (Dl. 26389.)
Románfalva. Világosvár ribiczei kerűlet tartozéka. (1439: Pesty. Helyn. 421.)
Rosztoka(-falva). Pastukafalva. Rozthoka. Bozthoka. (1439., 1441: Pesty. Helyn. 421., 1445: Huny. kora X. 159.) 1525-ben: Razthoka. (Világosv. urbar. i. h.) Világosvár kápolnai kerűletéhez tart. – Almás és Kakaró körűl feküdt.
Rudafalva. Kudafalva. Rudafalwa. (1439., 1441: Pesty. Helyn. 421., 1445: Huny. kora X. 159.) 1525-ben «Ruda» (Világosv. urbar. i. h.) Ma Ruda, Brádtól dk., Hunyadmegyében.
Sáp. Sagh. (1495: Békésm. oklt. 113.) Varsánynyal, Péllel és Elekkel lehetett határos.
Sállaka. (Sádlaka.) Poss. Peel et Saadlaka in comitatibus Bihar et Zarand. (1371: Dl. 29176.) Poss. Peel et Sallaka in comitatu Zarand. (1371: Dl. 30128.) Az 1549. és 1561. évi adólajstrom «Sarlaka. Saarlaka» néven ismeri és Karulos, Zerind, Ősi sat. társaságában sorolja föl. (Orsz. Llt. Urb et conscr.)
Sámoly-Keszi. Samugkezew. (1344: Haz. okmt. III. 150–4.) Samulkezy. Samolkezy. (1461: Dl. 18585.) Vámszedő hely volt. – A mai Somoskesz, Csernő mellett é.
Samsfalva. Világosvár körösbányai kerűlet tart. (1439: Pesty. Helyn. 421.)
Sáros. Nagysaros. (1453: Dl. 14719.) Nagsaros. Kyssaros. (1479: Dl. 30219.) Kyssarus. (1467: Dl. 30883.) Ágya mellett feküdt, Vadász és Miske felé.
Sebren. (Sebred.) Sebrith. (1412: Dl. 9941.) Sebren. (1423: Dl. 11307; 1473: Dl. 17415.) Sebred. (1464: Dl. 16085.) Királyi és Köbli közt sorolják föl. – Simánd és Nadab vidékén feküdt tehát.
Selénd. Solend. (1332–7: Páp. tiz.-l. 332.) Selend. (1475: Dl. 17660.) Nemesi előnévben. – Ma Silingyia, Boros-Jenőtől dk.
Septely. Septhel. (1496: Bakocs-codex. 433.) A XV: sz. adólajstromokban Pankota és Zaránd táján merűl föl.
Siklós. Ville sclavonicales Nagsiclus, Kuzepsiclus et Felsewsiclus. (1406–7: Kapy cs. llt. E. fasc. 1. n. 1.) Egregy várához tartoztak. Az 1561. évi adólajstromok már csak «Also Syklos. Felse Syklos» helységeket ismernek. Bizonyára Pankota vidékén feküdtek.
Sikala. Sicula. Sycula. (1332–7: Páp. tiz.-l. 332. 350. 366.) Boros-Jenőtől ny. találjuk.
Simon-Kereki. L. Kereki a.
Sinkavölgye. «Synkawelgye, Peterkutha al. nom. Zannpayzanthas, Abzakutha, Haromfylev, Thomorchok és Kweghaz» nevű «birtokok» tűnnek fel 1418-ban a Marótiak uradalmában a mai Batonya vidéken ény. felé. Bizonyára nem helységek vagy nem mind helységek voltak. (1418: Dl. 10711.)
Sokló. Soklo. (1406: Dl. 13973; 1456: Békésm. oklt. 73.) Ma Sikló, Aradtól é.
Solymos(-falva). Solmosfalva. Solmus. (I439., 1441., 1445: I. h.) 1525-ben: Solmos. (Világosv. urbar. i. h.) Világosvárhoz tartozott. – A mai Solpmos-Bucsáva tartja fönn emlékét.
Somos. Nogsomos. Kyssomos. (1438: Dl. 13244.) Erdőhegy vidékén dk. feküdt.
Söprős. Seprews. (1413. és 1479: Békésm. oklt. 27., 94., 98.) Kis-Jenőtől ék. esik. – 1466-ban – tán tévedésből – Békésmegyéhez számítják. (U. o. 81.)
Süveg. Sywegh. (1441. 1445: Huny. kora X. 159.) Világosvár kalodvai kerűlethez tartozott.
Szakács. (Szakácsi.) Világosvár tartozékai: Alsó- és Felső-Szakács, majd: Alsó- és Felső-Székás. (1439–1441: I. h.) Also Zekas. Felse Zekas. (1445: I. h.) Zakachy pred. (1477: Dl. 17902.) Also Zekas. Felse Zekas. (1525: Világosv. urbar. i. h.) Ma Székács vagy Szakács nevű falut ismerünk, Nagy-Halmágytól dny.
Szalcsó. L. Mikere a.
Szalófalva. Zalofalwa. (1441., 1445: Huny. kora X. 159.) Zalovfalva. Világosvárhoz tartozott.
Szantosháza. (Szanktusháza.) Santhohaza. (1384: Nadányi cs. llt. rendezetl.) Sanctushaza. (1406: Kapy cs. llt. E. fasc 1. n. 1.) Santhoshaza. (1467: Dl. 30883.) Sankthwshaza. (1496: Bakocs-codex. 433.) Ma a Pankotától dk. eső Ternova m. találunk egy Szantus nevű pusztát.
Szederkény. Zederchen. (1406: Kapy cs. llt. E. fasc. 1. n. 1.) Zederken. (1485: Dl. 19084.) Simánd vidékén (é. felé ?) fekhetett.
Székás. (Székács.) L. Szakács a.
Székes-Aranyág. L. Aranyág és Székeshelyfalu a.
Székeshelyfalu. Zekeshelfalwa. (1441. 1445: Huny. kora X. 159.) Világosvár aranyági kerűlet tart. Később úgy látszik ez a helység viseli a «Zekas Aranyak. Zekasaranyagh» – nevet. (1464: Dl. 24837., 1525: Világosv. urbar. i. h.)
Székes-Kalodva. (Székás-Kalodva.) L. Kalodva a.
Székudvar. Zekuduor. (1311: Anjnuk. okmt. I. 242.) Zecuduor. (1332–7: Páp. tiz.-l. 333.) Zekudwar. Zeekwdwar. (1406: Dl. 13973; 1481: Dl. 18495; 1485–6: Dl. 19092.) Kis-Jenő és Sikló közt fekszik.
Szelestye. L. Kőszend a.
Szelistafalva. Világosvár ribiczei kerűletéhez tartozott. (1439: Pesty. Helyn. 421.) Ma Szelistye, Brádtól dk., Hunyadmegyében.
Szénásegyház. L. Keresztur a.
Szent-Albert. L. Fajdas a.
Szent-Benedek. Zenbenedek. (1418: Dl. 10711. – V. ö. Békésm. rég. és tört. társ. évk. VII. 8l. Ma puszta Gyulától d., Békésmegyében. (V. ö. Benedekegyháza.)
Szentes-Királyi. (Szent-Király). L. Királyi a.
Szent-György. Zenlhgyergh. (1487: Dl. 19313.) Szentes-Királyi, Székudvar és Simánd helységekkel együtt említik.
Szent-János. L. Fajdas a.
Szent-Márton. Zenthmarthon. (1477: Dl. 17972.) Simándtól ny. esik. (L. Királyi a. is.)
Szent-Morócz. L. Krakkó a.
Szere-Miklósfalva. Zeremyklosfalwa. (1464: Dl. 24837.) Csak ez egy
ízben említik Világos vár tartozékai közt, Medvefalva mellett.
Szeretefalva. Zerethefalwa. (1464: Dl. 24837.) Zerresth. (1525: Világosv. urbar. i. h.) Világosvár tart. közt Székág mellett soroltatnak föl. – Szeretefalvának a Székással tőszomszédos mai: Szaturó látszik megfelelni.
Szerhet. Scerhet. (1230: Haz. okmt. Vl. 25.) Zerhet. (1232: U. o. I. 13.) Zerheth. (1403: Békésm. rég. és tört. társ. évk. VII. 80., és dr. Karácsonyi czikke u. o. X. 9. l. – V. ö. Pesty. Helyn. I. 361.) Gyula m. feküdt Varsánd felé. Még az 1553. évi adulajstrom is ösmeri: «Zerhett» – Orsz. Llt. Urb. et conscr.)
Szevden. A magyar-kalodvai kerűletben fordúl elő, Világos vár tartozékai közt. (1439: Pesty. Helyn. 421.)
Szilágy. Zylaagh. (1445: Huny. kora X. 159.) Világosvár kalodvai kerűletéhez tartozott.
Szilas. Zylas. (1463: Dl. 15818.) Kunágotával együtt fordúl elő. – A páp. tizedlajstrom is ismer egy «Zilas» nevű plébániát. (333. l.) Székudvar és Nadab közt sorolja föl.
Szilvák-Kalodva. L. Kalodva a.
Szilvák. (Szilvás.) 1439-ben mint Két-Szilvák puszta, 1441-ben és 1445-ben pedig mint Két-Szilvás merűl föl Világos vár tart. közt, a kalodvai kerűletben. 1525-ben «Zylwagh» (Világosv. urbar. i. h.)
Szineke. Zyneke. (1478: Dl. 18042.) A mai Szinike, Zaránd m.
Szkrofafalva. Világos vár tart. közt fordúl elő: Skrofafalva. (1439 I. h.) 1525-ben: Scropha. (Világosv. urbar. i. h.) Ma is Szkrofa, Brádtól délre Hunyadmegyében.
Szőllős. ZewIes. (1489: Dl. 19477.) Pankota m. é. találjuk.
Sztaniszlofalva. Stanisafalwa. Stanizlafalwa. (1439., 1441: Pesty. Helyn. 421., 1445: Huny. kora X. 159.) Almás vidékén tűnik föl. 1439-ben (Pesty szerint) két ily nevű helység is fordúl elő Világosvár tartozékai közt. Ma Hunyadmegyében találunk egy Sztanizsát Körösbányától keletre. E helység már 1525-ben is «Zthanycza» (Világosv. urbar. i. h.), 1464-ben pedig «Ztenosafalwa» (Dl. 24837.).
Takaricsfalva. Világosvárhoz tartozott. (1439: I. h.) A mai Tataresd, Körösbányától ny., Hunyadmegyében.
Talák. Thalak. (1439: I. h.) Világosvárhoz tartozott. – Ma Talács, Nagy-Halmágytól ny.
Talpas(-mező). Talpasmezew – a Körös mellett. (1344: Haz. okmt. III. 150–154.) Thalpas. (1515: Dl. 30270.) A mai Aradm. ék. vidékén, Kis- Jenőtől ék. fekszik.
Tamácz. Thamaaz. (1326: Dl. 28575.) Thamaz. (1473: Dl. 17415.) Thamacz. (1483: Dl. 29857.) A mai Kis-Jenő vidékén feküdt.
Tamány. Thaman. (Páp. tiz.-l. 52., Bunyitay. III. 472., 1515: Dl. 30270.) Ma Tamánd puszta, Boros-Jenő m. k.
Tamásfalva. Thomestfalva. Tamasfalwa. (1439., 1441: Pesty. Helyn. 421., 1445: I. h.) 1525-ben: Thomesth. (Világosv. urbar. i. h.) Világosvárhoz tartozott. – Ma Tomesd, Körösbányától ény., Hunyadmegyében.
Tamáshida. Thumashida. (1332–7: Páp. tiz.-l. 53.) Tamashida. (1341: Anjouk. okmt. IV. 148., 1421: Csáky cs. llt. f. 3. n. 4., 1488: Dl. 19365.) A mai Tamásda Biharmegyében, Fekete-Gyarmat m. – Vámszedő hely már 1421-ben. 1520-ban a biharmegyei vámhelyek közt vették föl. (Dl. 23348.)
Tégláshalom. Theglashalum. (1418: Dl. 10711.) Koszorushalommal együtt a mai Kevermes és Lőkösháza vidékén tűnik föl. Valószínű, hogy hajdan is inkább csak puszta volt mindenik.
Telek(i). Thelek. (1493–6: Bakocs codex. 438. 446. l.) Az egri püspöké volt. A XVI. sz. adólajstromokban (1561.) egy «Borostelek»-et találunk az egri püspök birtokában. Gurba és Piski közt fölsorolva, s egy «Feltelek»-et (1561.) vagy «Teleky»-t (1549.) Miske vidékén, más kézen. Utóbbiaknak egy 1467-ben (nemesi névben) előforduló «Thelek» helység felel meg. (Dl. 30883.), valamint az 1453-ban (részben) a Miskeiek és Keczerek birtokában felmerülő «Teleki» is. (Másolat után, 1453: Dl. 14719. – V. ö. 1344-hez: Haz. okmt. III. 150–154.)
Teszmostelek. Tyzmostelek. (1418: Dl. 10711.) Kamarással és Belső-Iratossal együtt tűnik föl a Maróti-birtokok közt.
Tét. Theech. (1326: Dl. 28575.) Theth. (1453: Békésm. oklt. 64.) Zerind vidékén feküdt.
Tisza. Thiza. (1477: Dl. 17902.) Világosvár tart. közt Tiszafalva néven tűnik föl. (1439: I. h.) Ma Tisza, Nagy-Halmágy mellett ny.
Tivadarfalva. Világosvár kápolnai kerűlet tart. (1439: Pesty. Helyn. 421.). 1464-ben is föltűnik e vár tart. közt. (Dl. 24837.)
Tolmács. Tholmath. Tholmach. (1429: Békésm. oklt. 40., Dl. 12086.) A mai Talmacs p. Biharmegyei Vadásztól – a melylyel együtt fordul elő – keletre.
Tomorcsok. L. Sinkavölgye a.
Tornova. a) Világosvár tartozékai 1439-ben: Alsó- és Felső-Tornova. (I. h.) Ma Ternava, Körösbányától ny. Hunyadmegyében. – b) Egy ily nevű helység (Thornowa) az egregyi Kolbász cs. birtokai közt is előfordul, s a Pankotától dk. eső mai Ternovának felel meg.
Tótfalu. Világosvár kápolnai kerűlet tart. (1439: Pesty. Helyn. 421., 1464: Dl. 24837.) Ily nevű helységnek azonban Nadab vidékén (észak felé) is kellett lenni. – (1473: Dl. 17436; 1481: Dl. 18496; 1494: Dl. 20175.) Ezenkivűl 1515-ben a mai Talpas-sal együtt is sorolnak föl egy ily nevű falut (Dl. 30270.). mely a XVI. században is e néven ismeretes. (Adólajstromok: Orsz. Llt. Urb. et conscr.)
Tövisegyház. Thwiseghaz. (1433: Dl. 30169.) Ma puszta Simándtól d. – 1462-ben a Toldiak birtokai közt egy oklevél «Thywseghaz»-at, egy másik «Phyugezeghaz»-at sorol föl. Péllel együtt (Dl. 26619. 28262.) E tájon sokféle «egylráz» végzetű helység és puszta volt s azért ez a falu külünbözhetett a kissé távolabb eső mai tövisegyházi pusztától.
Tresztyefalva. (Tercze. Teresztye.) Trestyefalva. Terchye. (1439., 1441: Pesty. Helyn. 421., 1445: I. m.) Teresthe. (1464: Dl. 24837.) Trezthe. (1525: Világosv. urbar. i. h.) Világosvárhoz lartozott. – Ma Tresztia, Brádtól dk., Hunyadmegyében.
Turgony. L. Izsák a.
Uj-Bárfalva Jubarfalwa. Wyborfalwa. (1439., 1441: Pesty. Helyn. 421., 1445: I. h.) 1525-ben «Wborfye» (Világosv. urbar. i. h.) Világosvárhoz tartozott. – A mai Barest (Uj-Barest), Körös-Bányától é., Hunyadmegyében.
Ujfalu. Wyfalw. (1477: Dl. 17902.) Az 1525. évi világosi urbarium is e néven ismeri. (Világosv. urbar. i. h.) Nagy-Halmágy vidékén tűnik föl. (Lásd: Krakkó a. is.)
Utfalva. Uthfalva. (1439: Pesty. Helyn. 421.) Pesty szerint ma Ocs(?), Nagy-Halmágytól d. de úgy vélem, inkább az ugyanakkor Világosvár tartozékai közt föltűnő «Kisolch» felel meg a mai Ocsnak.
Vácza. (Váttya.) Világos vár tartozékai közt Felső-Vattya és Vattya (Vacchya?) fordúl elő 1439-ben. (I. h.) A mai Al- és Fel-Vácza, Körösbányától nyugatra, Hunyadmegyében. – Ugy látszik az 1441-ben Világosvár tart. közt föltűnő «Felső-Veechka» alatt is ez a helység értendő. 1464-ben «Felsew Watha. Kezep Watha» (Dl. 24837.) 1525-ben határozottan «Nagh Wacha. Felse Wacha» (Világosv. urbar. i. h.)
Vadad. Poss. Wadad et alter Wadad. (1446: Dl. 7914.) Fövényes és Kigyós határában említik.
Vadász. Vadaz, Vodaz. (1332–7: Páp. tiz.-l. 50. 67.) Wadaz. (1363: Zichy okmt. III. 215., 1467: Dl. 30883.) Vadaz. (1461: Dl. 15566.) Kis-Jenőtől ék. esik.
Váka. Waka. (1439., 1441: Pesty. Helyn. 421., 1445: Huny. kora X. 159.,1525: Világosv. urbar. i. h.) Világosvárhoz tartozott. Kőrösbánya mellett keletre találjuk, Hunyadmegyében.
Válya és Vályafalva. Vallya. Walyafalva. (1439., 1441: Pesty. Helyn. 421., 1445: Huny. kora X. 159.) Világosvár tartozékai sorában a körösbányai és ribiczei kerűletben, mint két helység fordúl elő. Ugy látszik a mai Valea-Mare és Valea Brad értendők, Kőrösbányától ény. és dk. (Hunyadmegyében.). E két falu az 1464. évi világosvári uradalomban «Walyafalva» és «Kyswalya» (Dl. 24837.), 1525-ben pedig «Walya mayr» és «Valya Brad» (Világosv. urbar. i. h.)
Vancsfalu. Világosvár kápolnai kerűlet tart. (1439.)
Varat(-egyház). Varoct. (1230: Haz. okmt. VI. 25.) Waruhth. (1326: Dl. 28575.) Waratheghaz. (1418: Dl. 10711.) Warath praed. (1438: Békésm. oklt. 43.) Pél, Keszi és Gyula-Vári mellett fordúl elő.
Váras-Keszi. Varaskesev. (1332–7: Páp. tiz.-l. 50. 88.) Varaskezu. Varaskezew. (1344: Haz. okmt. III. 150–154.) Varaskezy. (1438: Békésm. oklt. 44., Dl. 13244., Bunyitay. III. 478.) Vadász és Apáti m. d. feküdt.
Vári. Wary. (1230: Haz. okmt. VI. 25.) Vary. Varii. (1438: Békésm. oklt. 43. V. ö. Békésm. rég. és tört. társ. évk. Vll. 81.) Vámszedő hely volt. A mai Gyula-Vári, Békésmegyében.
Varsány. (Vassány). Mathyas Wnssana. (1388: Zichy okmt. I. 536.) Wossyan. (1341: Békésm. oklt. 45.) Peleuossyan. (1369: Károlyi oklt I. 314.) Kezepwassan. (Nemesi névben, 1429: Békésm. oklt. 40.) Gywlawarsan. (Hasonlókép, 1479: Dl. 30219.) Varsan. (Azaz: Gyula-Varsány, 1495: Dl. 20281. 26062.) Ma Gyula-Varsándon kívül még Ó-Fazekas- és Uj-Fazekas-Varsánd nevű helységeket (Simándtól dk.) is találunk Aradmegyében. A pápai tized-lajstrom a pankotai főesperességben (a hová a mai Gyula-Varsánd is tartozott) egy «Vosian. Wosyan» nevű plebániát sorol föl. (351. 366.)
Vásári. Wasary. (1492: Dl. 19822.) A XVI. sz. adólajstromokban Nadab vidékén merűl föl egy «Banvasary» nevű falu. De nem ez, hanem az ugyanekkor Zaránd és Nyék táján feküdt «Nemes Vasary» értendő. – Ugyanez időben (nemesi névben) «Dombavasara» helynév is fölmerűl. (Dl. 19796.) A pápai tizedlajstrom a pankotai főesperességben (Világos vidékén) szintén ismer egy «Vasara. Wasari» – nevű plebániát. (351. 366. l.)
Vécsfoka. Wechfoka. (1465: Justh cs. llt.) Kir. ember nevében, Kót vidékével kapcsolatban fordúl elő.
Veresegyház. Wereseghaz poss. (1418: Dl. 10711.) Wereseghaz praed. (1477: Dl. 17972.) Wereseghaz poss. (1478: Dl. 18042; 1481: Dl. 18453.) A Maróti-birtokok közt Vári és Kevermes közt sorolják föl, 1418-ban: Barázdafok, Feketehalom, Dékánhalma és Czéklásegyház «birtokokkal» (valószínűleg inkább csak pusztákkal) együtt. Talán ugyanez a helység vagy puszta (része) fordul elő 1458-ban Békésmegyében, a gerlai Ábrahámfi birtokok közt. (Diplom. Békés. 78.)
Vidra. Wydra. (1477: Dl. 17902.) Nagy-Halmágytól ény. találjuk.
Visznek. Visnek. (1438: Dl. 3169.) Csegedszeg, Miske, Sáros sat. vidékén feküdt.
Zaránd. Zarand. (1332–7: Páp. tiz.-l. 366., 1449: Dl. 29798.) A megyei gyűlések helye volt. – Boros-Jenőtől dny. esik.
Zdragurfalva. Világosvár kőrösbányai kerűletéhez tart. (1439) Ugy látszik a mai Seszur, Brádtól keletre, Hunyadmegyében.
Zerénd. (Zelénd.) Zerend és Belzerend. (1326: Dl. 28575.) Zelend. (1382–7: Páp. tiz.-l. 53.) Zelend in comitatu. Zarand. (1483: Dl. 18786. 29857.) Belzerend in comitatu Bihar. (1473: Dl. 17415.) Ma Nagy- és Bél-Zerind, Gyulától k. – 1512-ben «Nagy Zelend, Beel Zelend» Zarándmegyébe tartoznak. (Diplom. Békés. 114.) Az 1561. évi adólajstrom szerint szintén «Naghzelend» és «Belzelend» (Orsz. Llt. Urb. et conscr.)
Zeropa. Zeropa. (1441., 1445: Huny. kora X. 159.) Világosvár tartozéka volt. Ma Szarapcz, Kőrösbányától keletre, Hunyadmegyében.
Zöldesfalu. Zeldefalu. Zewdesfalva. Felsew Zeldes. (1439. 1441: Pesty. Helyn. 421., 1445: Huny. kora X. 159.) 1525-ben: Zewides. (Világosv. urbar. i. h.) Világosvár kápolnai kerűletében. – Ma Zöldes, Nagy-Halmágytól dny.
Zsomboregyháza. (Zsomboly.) Sombol. (1261: Fejér, IV. 3. 40.) Somboreghaza. Zumboreghaza. (1493–6: Bakocs-codex. 438. 440. 446.) 1494-ben: «desertum». – A XVI. sz. adólajstromok szerint «Sombol» – az egri püspöké (Orsz. Llt. Urb. et conscr.), a megye ény. vidékén. Ily alakban, névben (Sombol) 1518-ban is elöfordúl. (Dl. 30279.)
Összesen: 435 helység.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages