HELYSÉGEI:
HELYSÉGEI:
Aba. Abba. (1398: Lelesz. elench. statut.) Patak körűl fekhetett, a melytől dk. találjuk ma Abaj pusztát.
Abaháza. Abahaza. (1369: Dl. 5724; 1371: Dl. 5920; 1465: Lelesz. B. 146.) Ma Abaháza puszta. Szentes m.
Abony. Felsewabon. (1415: Dl. 10333.) Ma puszta, Sajó-Hidvég m.
Ádámtelke, L. Gyülvész a.
Ádámvágása. L. Vörösvágás a.
Agárd. Agar. (I332–7: Páp. tiz.-l. 331. 361.) Kysagard in districtu Thyzabodrogkez. (1456: Lelesz. 67. 5.) Agard utraque. (1481: Dl. 18509.) Ma Agárd, Király-Helmecztől dk., közel a Tiszához. (Kis- és Nagy-Agárd némely újabb térképen is meg van különböztetve.)
Ág-Csernő. L. Csernő a.
Agócz. Agouch. (1355: Zichy okmt. II. 643. – V. ö. 1486: Jászó. prot. A. fol. 89.) Ma puszta, Vajdácska m.
Agyagos(-patak). Agyagos. Agyagaspatak. (1442: Dl. 8747; 1474: Dl. 17620.) Agyagos nevű helységet találunk ma Varannótól ény.
Albény. Albun. (1355: Zichy okmt. II. 643.) Alben. (1358: Dl. 4775., 1479: Dl. 24724. (Gál-) Szécs m. tűnik föl. Ma itt találjuk – észak felé – az albényi pusztát.
Albertvágása. Alberthvagasa. (1355: Zichy okmt. II. 642.) A Szécsi család birtokai közt sorolják föl.
Al-Cseb. L. Cseb a.
Alsó-Bágya. L. Bágya a.
Alsó-Bénye. L. Bénye a.
Alsó-Bereczk. L. Bereczki a.
Alsó-Csebinye. L. Csebinye a.
Alsó-Dobsza. L. Dobsza a.
Alsó-Gesztely. L. Gesztely a.
Alsó-Golop. L. Golop a.
Alsó-Ilsva. (Alsó-Olsva) L. Olsva a.
Alsó-Kabalapataka. L. Kabalapataka a.
Alsó-Mirk. L. Mirk a.
Alsó-Ronyva. L. Ronyva a.
Alsó-Sink. L. Sink a.
Andrásháza. Andreas Haza. (1355: Zichy okmt. II. 643.) A Szécsi-birtokok sorában Kincses és Tehna közt sorolják föl. A XV. században már nem emlegetik.
Arács. Araacz (1433: Muz. llt.) Rákócz és Leszna közt feküdt.
Ardó. Ordo. Ardo. (1390: Dl: 7645; 1446: Dl. 13963.) A Sáros-Patak m. fekvő mai Vég-Ardó.
Azar. Azar. Ozor. (1332–7: Páp. tiz.-l. 320. 362.) Azar. Nagh Azar. Kys Azar. (1355: Károlyi oklt. I. 227., 1364: Dl. 5334; 1447: Dl. 14055.) Mindkettő megvan ma is Gál-Szécstől d.
Báb. Bab. (1405: Dl. 9013.)
Bacska. Bachka. (1332–7: Páp. tiz.-l. 345., 1450: Dl. 14384; 1488: Lelesz. B. 145.) Király-Helmecztől ék. esik.
Bacskó. Nogbochkou. Kisbochkou. (1355: Zichy okmt. II. 643.) Bachko. (1458: Lelesz. 69., 23.) Ma Bacskó, Gál-Szécstől ény.
Bágya. Olbathya. (1349: Anjouk. okmt. V. 278.) Felsebatya. Felbagya. Alsobatya. (1405: Dl. 9013.) Ugy látszik, Cselej vidékén feküdt.
Baksavágása. Baxauagasa. (L. Szobos a.)
Balázsfölde. Balasfelde al. nom. Baranchfelde. (1408: Lelesz. metal. Zemplén. ) Izbugya vidékén, tán inkább Ungban fekhetett.
Bánócz. Banouch. (1349: Anjouk. okmt. V. 278.) Nagy-Mihály és Terebes közt találjuk.
Bányácska. Banyaczka al. nom. Zepbanya poss. et villa prope opp. Vyhel immediate jacens. (1460: Dl. 14968.) 1440-ben: Kysbanya – nevű helység ugyane tájon szerepel. (Dl. 13567.) Ma Ruda-Bányácska és Kis-Bányácska nevű falucskákat találunk Ujhely mellett ék.
Bányapataka. Banyapathaka alias Wyuagas. (1397: Dl. 8247.) Banyapathaka. (1468: Dl. 15296.) Kwsbanyapathaka. (1471: Soós llt.) Szacsur, Porubka és Dávidvágása m. fordúl elő. Az e tájon fekvő mai Bánszkának felel meg.
Barancs. Baranch. (1332–7: Páp. tiz.-l. 362., 1475: Dl. 17679.) Bodzás-Ujlak m. fekszik.
Barancsfölde. L. Balázsfölde a.
Bári. Bary. (1332–7: Páp. tiz.-l. 320., 361.) Kysbary. Nagbary. (1416: Dl. 10485.) Ma is megvan mindkettő, Ujhelytől ék.
Barkó. Borko. Borkow. (1332–7: Páp. tiz.-l. 328., 362.) Barko. (1451: Lelesz. 63. 16.) Homonnától dny. találjuk, közelében a hasonló nevű vár romjaival.
Bás. Boos. (1352: Anjouk. okmt. V. 541. l.) Baas. (1364: Dl. 5284; 1460: Dl. 15510.) Ma Bázsi p. Szerencstől dny. (Lásd: Kerem a. is.)
Baszcza. (Boszcza. Bazza.) Bozza. (1332–7: Páp. tiz.-l. 362.) Poss. Boscha iuxta fluvium Bodrug a. p. poss. Thusa. (1344: Anjouk. okmt. IV. 423.) Duo Bazza. Bazzya. (1342: Zichy okmt. II. 3. és 21.) Bozcha. (1345: U. o. 160.) Bazza. (1383: U. o. IV. 259.) Baza. (1458: Lelesz. 69. 23., 1460: U. o. 71. 10.) Parnóval együtt fordúl elő. – A mai Bosnyicza, Gál-Szécstől ék.
Battyán. Bathian. (1332–7: Páp. tiz.-l. 345. 361.) Bottyan. Batthyan. (1448: Lelesz. met. Zemplén. 13., 1495: csebi Pogány cs. llt.) Király-Helmecztől k. é. találjuk.
Becsked. (Becsköd.) Poss. Bechkud. (1355: Zichy okmt. II. 643.) Bechked poss. (1461: Soós cs. llt.) Bechked pred. (1479: Dl. 24724.) Szerdahely és Kövesd helységekkel együtt említik. Ma p. Karcsa m.
Behanócz. Behanoch. (1451: Lelesz. 63. 16.) Byhanocz. (1479: Dl. 18253.) Barkó vidékén fordúl elő. Ma puszta Matyasócz és Zsalobina közt.
Bekecs. Bekech. (1435: Dl. 23301; 1479: Dl. 18156:) Szerencs m. fekszik.
Béla. a) Bela. (1451: Lelesz. 63. 16.) A mai Cziróka-Béla értendő Szinna mellett. – b) Bela. (1463: Lelesz. acta. Bercsényiana. f. 8. n. 9.) A Zbugyaiak birtoka. Ma Izbugya-Béla, Szinnától ény.
Bély. Beel. Bel. (1332–7: Páp. tiz.-l. 323. 361.) Beel. (1364: Zichy okmt. III. 262.) Lelesz m. délre fekszik.
Benkócz. Benkouch. (1363: Dl. 5191.) Varannótól é. találjuk.
Bénye. Bynye. Benye. Binew. Benyew alakban fordúl elő egy község Czéke vidéki helységekkel együtt. (1444: Lelesz. 57. 1., 1456: U. o. 67. 23., 1458: U. o. 69. 44., 1462: Dl. 15728.) Továbbá a megye dny. vidékén is fordúlnak elő ily nevű helységek: Erdewbenye al. nom. Felsewbenye. (1409: Dl. 16132: 1466: Dl. 16447: 1470: Dl. 17770.) Eghazasbenye és Albenye. (1374: Dl. 16123.) Alsobenye. (1410: Dl. 16135; 1476: Dl. 17770.) Mezewbenye. (1404: Perényi llt., 1410: Dl. 16135; 1481: Jászó. Statut. G. f. 1. n. 16.) 2 Benye. (1467: Perényi llt. Ma Erdő-Bénye (hajdan Egyházas- vagy Felső- vagy Erdő-Bénye) város és Legyes-Bénye falu áll Szerencstől ék. és dny. Mező-Bénye 1479-ben (legalább részben) Abaujmegyéhez tartozott. (Jászó. prot. A. fol. 18.) A pápai tizedlajstrom egy Erdő-Bénye (Erdeubene. Erdeubenia. Herdeubeka. 340. 345. 361.) és egy Bénye nevű plebániát ismer. (Begna. Bynia. 345. 360.)
Bércz. 2 Berch. (1390: Lelesz. metal. Zemplén. MMM.) Nagy-Mihály és Sztára vidékén tűnik föl. 1357-ben egy íly nevű helység Lesznával volt határos. (Sztár. oklt. I. 266. 268.)
Bereczki. (Bereczk.) Berechk. (1355: Zichy okmt. II. 643.) Berechk. (1355: Dl. 4775.) Also Bereczk. (1391: Lelesz. elench. statut.) Bereczky. (1425: Lelesz. elench. statut., 1479: Dl. 24724.) A mai Alsó- és Felső-Bereczki. Ujhelytől dk. a Bodrogközön.
Beresztő. L. Bresztó a.
Berettő. Berethey. (1349: Anjouk. okmt. V. 278.) Berethe. (1434: Dl. 12576; 1467: Haz. okmt. V. 288.) Ma Berettő, Nagy-Mihálytól dny.
Bértalantelke. L. Megyaszó a.
Berzencz. Berzencz. (1393: Lelesz. metal. Zemplén. 44.) Hór és Vásárhely vidékén (Terebes felé ?) fekhetett.
Berzsely. Bersel. (1349: Anjouk. okmt. V. 378.)
Betlen. Bethleem. (1338: Sztáray oklt. I. 152.) Betlen. (Lelesz. metal. Zemplén. Iii.) Ma Betlenócz puszta Nagy-Mihály vidékén.
Bezzek. (Bezzeg.) Bezek. Bezeg. (1332–7: Páp. tiz.-l. 323. 345. 360.) Bezzegh. (1446: Dl. 14039, és 1488: Dl. 19410.) Bezek. (1489: Lelesz. metal. Zemplén. 36.) Bezekh. (1491: Dl. 19712.) Ma Berzék, a megye dny. sarkában. – 1466-ban Borsodmegyéhez számítják. (Dl. 18072.)
Bikkes vagy Bükkös. Bykus. Bykes. Bykkes. (1439: Anjouk. okmt. V. 278., 1456: Lelesz. 67. 33., 1462: Dl. 15728.) Czékével és Kisfaluddal együtt emlegetik. E vidéken a XVI-ik sz.-ban is volt egy Bikkes nevű helység.
Bisztra. a) Biztra. (1405: Dl. 9038.) Ma Orosz-Bisztra. Szinnától dk. – b) Bystra. (1458: Dl. 15296.) A mai Tapoly-Bisztra, Hanusfalva m. Sárosmegyében. (Lásd e megyében is.)
Bittes vagy Büttös. Bythes. (1456: Lelesz. 67. 23.) Czéke. Bükkös sat. helységekkel együtt merűl föl.
Bocskó. L. Bacskó a.
Bodoló. Bodolo. (1461: Lelesz. metal. Zemplén. 60.) Őrös és Páczin közt említik.
Bodzás. Bozyas. (1474: Dl. 17620.) Sztropkótól d. találjuk.
Boksavágása. Baxawagasa. (1390: Dl. 7643.) Ma Boksa, Sztropkó mellett, a melylyel egyszerre tűnik föl.
Boly. Bol. Abbas de Bol. Boly. (1332–7: Páp. tiz.-l. 331. 334. 345. 361.) Boly. Bol. (1409: M.-szigeti. lyc. gyűjt., 1443: Lelesz. elench. statut 1453: Dl. 14691.) Király-Helmecz m. é. fekszik. – Ugy látszik (bár szomszédos, de) más falunak tekintendő a Pányiak birtokában 1460 körűl és 1495-ben «Bolyraska in districtu Thyzabodrogkez» alakban föltűnő helység. (Lelesz. acta Bercsényiana. fasc. 6. n. 35. és csebi Pogány cs. llt.)
Bolyráska. L. Boly a.
Borsi. Borsy. (1390: Dl. 7645; 1446: Dl. 13963.) Ujhely mellett keletre találjuk.
Bozpataka. Bozpatak. (1372: Dl. 5999.) Bozpataka. (1414: Dl. 9380.) Valkóval együtt merűl föl. Valószinűleg Bodzással azonos.
Bőd. Bewd. (1459: Dl. 15374.) Bodrogközi helységekkel együtt mint (félében) Tokaj tartozéka fordúl elő. Csakis a mai szabolcsmegyei Tisza-Bűdre gondolhatunk.
Bölcs. (Böcs.) Bulch. (1352: Anjouk. okmt. V. 541. 542.) Szep al. nom. Kisbelch. (1440: Dl. 13524.) Kysbewch. Kysbewlch. (1460: Dl. 15510; 1470. és 1471: Dl. 16976. és 17202.) Bizonyára a mai Külső-Bőcsöt kell értenünk, Ónodtól ék. a Hernád bal partján. – A vele szemközt fekvő Belső-Bőcs a régi abaujmegyei «Naghbewlch»-nek felel meg. – 1471-ben «Bwlcz»-nak írják. (Dl. 17157.)
Bresztó. Breztow. (1436: Lelesz. 39.) A mai Izbugya-Bresztó, Szinnától ény. – 1463-ban: Berezthew alakban merűl föl. (Lelesz. acta Bercsényiana. f. 8. n. 9.)
Briza. (Breza.) Lásd Briznicze a.
Briznicze. Breza. (1408: Dl. 9404.) Antiquabriza. Novabriza. (1430: Perényi llt.) Kysbriznicze. Nagbriznicze. (1454: Dl. 24541.) Ma Kis- és Nagy- Breznyicze, északra és délre Sztropkótól, a melyhez tartozott.
Brusnyicza. Brawznicza. (1430: Perényi llt.) Brusnycza. (1454: Dl. 24541.) Sztropkó m. dk. találjuk.
Bruszfalva. L. Ungmegyében.
Bukócz. L. Sárosban.
Buró. Bwrow. Buro. (1344: Anjouk. okmt. IV. 426.) Buro. (1448: Lelesz. metal. Zemplén. 13.) Bwro. (1484: Lelesz. acta Bercsényiana. f. 10. n. 3.) Bacska és Battyán helységekkel volt határos.
Butka. Budka. Butka. (1332–7: Páp. tiz.-l. 333. 362.) Buthka. (1411. Fejér. X. 5. 152., 1429: Lelesz. metal. Zemplén. 6.) Nagy-Mihálytól d. esik.
Csabócz. (Csabolcz.) Chabolch. (1429: Sztáray oklt. II. 278.) Czobacz. (1458: Lelesz. 69. 23.) Czabocz. (1459: Soós llt.) Varannó és Gál-Szécs közt fekszik.
Csáklyó. Chaklo. Chaklyo. (1402: Dl. 8714–5.) Varannótól ny. é. találjuk.
Csanálos vagy Csalános. Chanalos. (1440: Dl. 13524; 1460: Dl. 15510.) Chalanos. (1460: Lelesz. 71. 3.) Ma Csanálos, Megyaszótól dny.
Csapóháza. Chapouhaza. (1332–7: Páp. tiz.-l. 362.) Chapohaza. (1414: Lelesz. metal. Zemplén. 16., 1447: Dl. 14060.) Chapohaza pred. (1472: Lelesz. elench. statut. ) Velejte és Mihalyi vidékén feküdt. E tájon, Lasztócz m. ma is van egy Csapóháza vagy Csapófölde nevű puszta.
Csarnahó. Charnazo. (1475: Dl. 17663.) Charnaho. (1487: Jászó. prot. A. fol. 99.) Ujhelytől ék. esik.
Csarnik. L. Feketepatak a.
Cseb. Cheb. (1326: Anjouk. okmt. II. 260., 1332–7: Páp. tiz.-l. 333. 362., 1469: Lelesz. metal. Zemplén. 8.) Alcheb. (1445: U. o. 32.) Alcheb. al. nom. Gathal. (1406: Tud. gyűjt. 1835. I. 79.) Felcheb. (1457: Lelesz. 68. 6.) Ma Kis- és Nagy-Cseb, Gatály m., Nagy-Mihálytól délre.
Csebinye. Alsó-Chebinye. (1478: Lelesz. metal. Zemplén. 24.) Ma Alsó-. Felső- és Horbók-Csebinye, Sztropkótól k. d.
Csécs. (Csécse.) Checheghaza in comitatu Borsod. (1430: Perényi llt.) Cheche. (1455: Lelesz. 66. 22., 1480: Jászó. prot. A. f. 21.) 1455-ben a borsodmegyei Bikkel. 1480-ban Gerencs m. tűnik föl. Ma e tájon Borsodban Nagy- Csécs, Zemplénben Kis-Csécs helységek feküsznek, a melyeknek inkább megfelelő «Cheech.» azonban mint «terra Chech» már 1319-ben, mint plebánia (Chech) a pápai tiz. lajstromban (360.), mint «poss.» 1480-ban, – «Posachech» falu, «Nagychech, Kurtachech» puszták pedig már 1411-ben előfordúlnak. (1319: Egri kápt. elench. IV. 6., 1411: Lelesz. elench. statut., 1480: Dl. 18396.)
Cséke. Cheke. Cheyke. (1364: Zichy okmt. III. 262.) Lácza határában fordúl elő; mellette találjuk ma is.
Csekeszeg. Chekezeg nevű «poss.» fordúl elő 1446-ban bodrogközi helységekkel. (Dl. 14439.) E tájon ma csak az előbb említett Csékét találjuk.
Cselej. Kyschelej. Nagcheley. (1349: Anjouk. okmt. V. 278.) Chele utraque, (1405: Dl. 9013.) Cheley. (1467: Haz. okmt. V. 288.) Ma Cselej, Gál-Szécstől délre.
Csemernye. Chemernia. Chemerne. (1332–7: Páp. tiz. I. 328. 362.) Chemernye. (1390: Lelesz. metal. MMM., 1443: Dl. 8930; 1468: Dl. 15298.) Ma Márk- és Varannó-Csemernye helységeket ismerünk, Varannótól dk. és dny. Előbbinek határát – osztozkodáskor – megjárják 1357-ben. (Sztáray oklt. I. 271.) Utóbbiban 1458-ban vámot állítnak a Rozgonyiak. (Dl. 15298.)
Csenke. L. Szabolcsmegyében.
Csép. Chep. (1415: Dl. 10333.) A mai Köröm és Bőcs vidékén fekhetett.
Csergő. Chergew. (1398: Dl. 8337; 1410: Dl. 9651; 1459: Dl. 15374.) 1459-ben felében Tokajnak képezte tartozékát. – Ujhelytől é. esik.
Csernő. Cherney. (1355: Zichy okmt. II. 643., 1361: Jászó. prot. B. fol. 218.) Cherne. (1369: Dl. 5759.) Aghcherne. (1448: Lelesz. el. statut.) Ma Cserne puszta Lelesz-Polyán m. és Ág-Csernő helység, Lelesztől dk.
Csertész. 1431: Szirmay. Zemplén. 385. – A megye legészakibb helysége.
Csicsva. Nogchichua. Kuzepseuchychua. – E két helység fordúl elő a Rozgonyiak birtokában Csicsva vár tartozéka gyanánt 1363-ban (Dl. 5191.) Bizonyára ezek egyikét kell értenünk az 1372-ben Szedlicske mellett feltűnő «Varalya» falu a. is. (Dl. 5991.) Ma Csicsvaalja (Csicsva vár romjai aljában) Varannó m. ék.
Csobaj. L. Szabolcsban.
Csókháza. Chokhaza. (1433: Lelesz. elench. statut.)
Csukaháza. Chukahaza. poss. (1390: Lelesz. metal. Zemplén MMM.) Rákóczczal volt határos.
Czéke. Czeke. (1438: Soós cs. llt., 1459: Lelesz. 70. 67.) A Bold. Szűz tiszteletére épűlt kőtemplommal, torony nélkűl, egy kápolnával a Szent-Lélek tiszteletére s 1459-ben kolostorral is. (Claustrum in facie poss. Czeke.) – Ujhelytől ék. esik.
Czenkerhau. Chenkerhaw. (1408: Dl. 9404.) Sztropkó tart. közt (csak ez alkalommal) merűl föl.
Czigán. Olykor a megye kitétele nélkűl máskor mint zemplén-, majd mint szabolcsmegyei hely fordúl elő. Zigan. (Nemesi névben. 1381: Zichy okmt. IV. 181.) Mint szabolcsmegyei helység: Chygan. (1443: Lelesz. elench. statut., (1484: Lelesz. act. Bercsényiana. f. 10. n. 3.) Mint zemplénmegyei helység: Zygan. (1453: Dl. 14738; 1457: Lelesz. 68. 24.) Czygan. (1488: Lelesz. B. 145.) Ma Nagy- és Kis-Czigánd a Tisza mellett.
Czndócz. Czudocz. (1454: Dl. 14808.) Chwdawcz. (1460: Lelesz. 71. 18.) Leszna m. fordúl elő.
Damás(a). Kysdamas. Nagdamas. (1448: Dl. 9404.) Domas. (1414: Dl. 9380.) Kysdamasa. Nagdamasa. (1454: Dl. 24541.) Dobrától délre találjuk ma Kis- és Nagy-Domása helységeket.
Binnóoz. I3amocz. (1454: Lelesz. 65. 8.) Király-Helmecztől dk. esik.
Dargó. Dorgo. (1458: Lelesz. 69. 23.) Gál-Szécs m. ény. találjuk.
Darnó. Szirmay és Rupp szerint Tolcsva és Olaszi közt feküdt. a Boldogasszonyról nevezett praemontrei prépostsággal, mely pl. 1336-ban, 1436-ban és 1472-ben is szerepel. (Rupp. II. 277., 1436: Lelesz. 37., 1472: Jászó. Statut. D. fasc. 1. n. 10.)
Dávid(-vágása). Dauiduagasa. (1402: Dl. 8747; 1438: Soós llt.) 1438-ban fatemploma volt. Varannótól dél felé találjuk. 1458-ban «Dawith» alakban tűnik föl. (Dl. 15296.)
Deregnyő. Dorgnew. (1332–7: Páp. tiz.-l. 333.) Deregnyew. (1403: Dl. 8873: 1439: Dl. 31504.) Révvel a Laborczon. – Butkától dk. esik.
Detrik(-vágása.) Dythryhuagasa. (1372: Dl. 5999.) Detreh. (1414: Dl. 9380.) Ma Detrik. Dobra m. ny. é.
Dobra. a) Dobra. (1363: Dl. 5191.) A Varannótól é. eső mai Dobra. b) A Bodrogközön, Király-Helmecz m. fekvő ily nevű falu pl, 1481-ben fordúl elő. (Dl. 18509.)
Dobróka. Dobroka. (1460: Lelesz. 71. 5.) A mai Dubróka, Butka m. ny.
Dobrosnya. Dobrozna. (1358: Dl. 4775.) Dobrosnya pred. (1479: Dl. 24724.) Gál-Szécs vidéki falvakkal együtt tűnik elénk.
Dobsza. Dobza. (1410: Dl. 16135.) Also Dobza. (1481: Jászó. Statut. G. f. 1. n. 16.) Kazmerdobza. (1465: Lelesz. elench. statut.) Ma Kis-Dobsza és Felső-Dobsza helységeket találunk, Megyaszótól nyd. és é., Zemplén- s ílletve Abaujmegyében. – Az 1427. évi adólajstromban Abaujban is fordúl elő egy «Dobsa.» Kazmer-Dobza pedig 1479-ben (legalább részben) kétségteIenűl Abaujmegyéhez tartozott. Bizonyára a mai Felső-Dopszát kell értenünk, mely 1487-ben «Felsewdobza» alakban is föltűnik. (1427: Thallóczy, i. h. 176., 1479: Jászó. prot. A. f. 18., 1487: Dl. 19323.)
Duplin. L. Sárosban.
Egres. Egres. (1438: Soós llt.) Szent-Kozma és Demjén tiszteletére épült fakápolnával. – Gál-Szécstőt d. esik.
Egyházas-Bénye. L. Bénye a.
Egyházas-Ráska. L. Ráska a.
Egyházas-Szerdahely. L. Szerdahely a.
Ekedőcz. Ekedeuch. (1451: Lelesz. 63. 16:) Zemplén mellett említi az oklevél a Homonnai birtokok sorában.
Elke. (1408: Dl. 9404.) Sztropkó tartozékai közt (csak ekkor) merűl föl. Tán (Ilka) a mai Olyka, Sztropkótól dk., értendő.
Elsva. L. Olsva a.
Erdő-Bénye. L. Bénye a.
Eszény. L. Szabolcsmegyében.
Esztrágy. Eztrag. (1417: Lelesz. elench. statut.) A Bodrogközön tűnik föl. Révje is volt. Talán a Tisza partján feküdt.
Falkos. Falkos. (1429. és 1469: Lelesz. metal. Zemplén. 6. és 55.) Ma Falkus. Nagy-Mihálytól dny.
Fejő. Feyew. (1459: Dl. 15374; 1461: Kapy cs. llt. Misc. T. n. 4.) Bodrogközi helységek közt, mint (felében) Tokaj tartozékát említik. Máskor (1459: Kállay cs. llt.) Szabolcsmegyéhez számítják, tehát bizonyára a Tisza mentén feküdt. – Ma egy Fejő nevű tanya őrzi nevét Zombor és Tarczal mellett. (Szirmay, Zemplén. 81.)
Feketepatak. Fekethepatak. (1402: Dl. 8714. 8715.) Dobrától dny. találjuk. 1474-ben «Charnik» alakban tűnik föl. (Dl. 17620.)
Fel-Cseb. L. Cseb a.
Fel-Keleznö. L. Keleznő a. Szabolcsban.
Felkrop. L. Velkrop a.
Fel-Lesztemér. L. Lesztemér a.
Fel-Sink. L. Sink a.
Felső-Abony. L. Abony a.
Felső-Bágya. L. Bágya a.
Felső-Bénye. L. Bénye a.
Felsőfalu. Felseufalu. (1417: Jászó. prot. B. fol. 167., 1473: Jászó. Statut. F. fasc. 1. n. 20.) Tussa, Kisfalu, Simkócz és Kió helységekkel együtt tűnik föl.
Felső-Gesztely. L. Gesztely a.
Felső-Harb. L. Hrabócz a.
Felső-Ilsva. (Felső-Olsva.) L. Olsva a.
Felső-Kabalapataka. L. Kabalapataka a.
Felső-Legenye. L. Legenye a.
Felső-Lucz. L. Lucz a.
Felső-Megyaszó. L. Megyaszó a.
Felső-Mirk. L. Mirk a.
Felső-Vladicska. L. Vladicska a.
Felső-Zbugya. L. Zbugya a.
Fias. Fyas. (1474: Dl. 17620.) Ma Sárosban találjuk, Sztropkótól dny. (L. Sárosban is.)
Filefalva. (Fülefalva.) L. Fülő a.
Fileháza. L. Fülő a.
Fotizhau. Fotyzhaw. (1448: Dl. 9404.) L. Sztropkó váránál.
Földvár. 1434: Nagy Iván. i. m. Kálnaiak a. – A Zombor melletti Takta-Földvár értendő.
Fülő. (Filő.) Fylew. (1459: Soós cs. llt.) (Szécs-) Polyanka és Parnó közt tűnik föl. 1358-ban Kincsessel együtt mint «Philefalua» fordúl elő. (Dl. 4775.) XV. században leginkább mint «Philehaza. Fylehaza» szerepel. (Lelesz. elench. statut., Lelesz. 71. 18.. 1479: Dl. 24724.)
Füzesér. Fyzeser. (1453: Dl. 14691.) Nagy-Mihálytól d. esik.
Garany. Garan. (1390: Lelesz. metal. Abauj. 11.) Bodzás-Ujlak m. találjuk.
Gatály. Gathal. (1326: Anjouk. okmt. II. 260.) Butka m. ék. fekszik. (L. Cseb alatt ís.)
Gercsely. (Gercseny.) Gertschol. (1332–7: Páp. tiz.-l. 320.) Gerchel. (1448: Dl. 13989; 1453: Lelesz. 64. 3.) Gerchen. (1481: Dl. 18525.) Ma Gercsely vagy Gecsely, Bodzás-Ujlak mellett.
Gerencs. Kerench. (1332–7: Páp. tiz.-l. 345. 360.) Gerench. (1425. k.: Dancs. llt., 1446: Dl. 14039.) Ma Girincs, a megye legdélibb zugában, a Sajó m.
Gerenda. Gerenda. (1458: Lelesz. 69. 23.) Gál-Szécs m. k. találjuk.
Gerepse. Gerebse. Keremcha. (1332–7: Páp. tiz.-l. 328. 345. 361.) Gerepse. (1432: Dl. 12466.) ~)rössel együtt (l. ott) a Bodrogközön feküdt.
Géres. Kysgeres. (1441: Dl. 13651.) Naggeres. (1438: Soós llt., 1446: Dl. 13921.) 1438-ban Nagy-Géresen torony nélkűli kőtemplom állt. – Ma is megvan mindkét helység a Bodrogközön, Király-Helmecztől d.
Gergelyvágása. L. Vörösvágás a.
Gesztely. Felsew Gezthel. Also Gezthel. (1475: Prot. parv. Leleszen.) Gezthel. (1488: Muz. llt.) Szerencstől dny. a Hernád m. találjuk.
Giglócz. Gyglouicz. (1408: Dl. 9404.) Gylogh. (1430: Perényi llt.) Giglolcz. (1454: Dl. 24541.) Nagy- és Kis-Domása közt fekszik; a melyekkel együtt Sztropkóhoz tartozott.
Girócz. Gerauich. (1448: Dl. 9404.) Gerocz. (1430: Perényi llt.) 1454: Dl. 24541.) Dobrától k. esik.
Golop. Sulup. Kulup. (1332–7: Páp. tiz.-l. 344. 360.) Galoph – az 1427. évi abavujm. adólajstromban. (Thallóczy, i. m. 177., Galozd helyett.) Golop in comitatu Zemplén. (1455: Dl. 14939.) Alsogolop in comitatu Zemplen, Felsewgolop in comitatu Abauj. (1475: Muz. llt.) Ma is Alsó-Golop Zemplén- és Felső-Golop Abaujmegyében, Szántó és Tálya közt.
Gödöny. Gewden. (1429: Sztáray oklt. II. 278.) A Terebes és Gál-Szécs közti vidéken feküdt valahol.
Göncz. Gwnch. 1416: Dl. 10485.) Zemplén, Bári és Szőlőske vidékén tűnik föl.
Gyapoly. Gyapot. (1357: Sztáray oklt. I. 266.) Lesznával volt határos.
Gyapolyvágása. Zapolousche. (1408: Dl. 9404.) Gyapolwagasa. (1430: Perényi llt., 1454: Dl. 24541.) Ma Gyapalócz, Dobra és Sztropkó közt.
Győr. Gyewr. Geur. (1406: Dl. 9157; 1408: Zichy okmt. V. 533. 1431., 1443., 1488: Lelesz. el. statut. ) A mai Győröcske, túl a Tiszán, a szabolcsmegyei Mándoktól ény., Ungmegyében. 1406-ban, 1408-ban és 1431-ben Szabolcsmegyéhez számítják.
Györgyös. Gurgus. (1363: Dl. 5191.) Hanusfalvától é. esik, Sárosmegyében, Zemplénm. határán.
Gyülvész. Gywluezs. (1379: Dl. 6621.) Gelwez al. nom. Adamthelke. (1417: Dl. 10550.) Lásd Visk a. is.
Halam. Halan: (1361: Dl. 13273.) Halam. (1364: Zichy okmt: III. 254.) Halom. (1423: Lelesz. elench. statut.) A mai Kelecsény, Kázsu és Márk vidékén tűnik föl. Halam nevű puszta vagy tanya ma is van Magyar-Izsép m.
Harb. L. Hrabócz a.
Harkány. Harkyan. Harchyan. (1406: Dl. 9013; 1435: Dl. 23301; 1469: Dl. 16823.) Ma Harkány vagy Harkály, Szerencstől d. – 1478-ban mint borsodmegyei hely fordúl elő. (Dl. 18126.)
Havaj. Howay. (1430: Perényi llt.) Haway. (1454: Dl. 24541.) Sztropkótól ék. esik.
Hazsina. Hasynna. (1451: Lelesz. 63. 16.) Homonna m. k. találjuk.
Hegedűsfalva. Hegedusfalwa. (1467: Lelesz. 38.) Homonnától dny. esik.
Hegyi. Hegi. Hegy. (1351: Anjouk. okmt. V. 523., 1411: Fejér. X. 5. 152.) Butkától d. találjuk.
Helmecz. a) Helmecz. (1451: Lelesz: 63. 16.) A Homonnától dk. eső Helmeczke falu értendő. – b) Egy «Helmecha» nevű helység. 1347-ben Pelejtével együtt merűl föl. (Károlyi. oklt. I. 169.) Tán ennek a nevét őrzi a Barancs m. levő mai Helmeczke nevű malom.
Henczócz. (Henczfalva.) Henholcz. (1372: Dl. 5999.) Henchoch. (1414: Dl. 9380.) Csicsva és Szedlicske vidéki helységekkel együtt fordúl elő. A mai Henczócz, e vidéken, Varannótól dk. Ugyanez a helység fordúl elő 1363-ban «Henchfalua» alakban. (Dl. 5191.)
Henselőcz. Henselhuch al. nom. Veresvagas. (1408: Lelesz. metal. Zemplén. 50.) Henselewch. Henseloch. (1419: Pongrácz cs. llt.) Nagy-Mihály és Izbugya vidékén fekhetett valahol. (V. ö. Henzovicz alatt, Ungmegyében.)
Herman(-vágása). Hermanvagasa. (1402: Dl. 8714–5.) Herman. (1468: Dl. 15296.) A maí Tapoly-Hermány, Hanusfalva m. Sárosmegyében, a hová inkább tartozott. (L. ott is.)
Hernád-Németi. Hernanempty. Hernadnempty. (1332–7: Páp. tiz.-l. 346. 360.) Hernadnympti. Hernadnempti. (1397: Dl. 8264; 1449: Dl. 14244; 1454: Dl. 24541.) A megye dny. sarkában fekszik. (Lásd Abaujban is.)
Hidvég. Hindueghe. Hidueghe. (1332–7: Páp. tiz.-l. 345. 360.) Hedweg. Hydvege. Hydweg. (1341: Anjouk. okmt. IV. 161, 1489: Lelesz. metal. Zemplén. 86.) Sayohydwegh. (1493–6: Bakocs-Codex. 438.) Ma Sajó-Hidvég, Ónoddal szemközt, a Hernád partján. Hol Borsodba, hol Zemplénbe számították.
Hlina. Hlyna. (1448: Dl. 14170.) Lesznával és Vagyakóczczal együtt szerepel.
Hogyka. Hoghka poss. in continua vicinitate oppidi Pathak. (1466: Dl. 16336.) A mai Hotyka, Patak m. ény.
Holcsik. Halzyk. (1430: Perényi llt.) Holchyk. (1464: Dl. 24541.) Ma Holcsikócz, Dobra mellett k.
Homok. (Homoki.) Homoky. (1355: Zichy okmt. II. 643.) Homok. (1489: Dl. 19480.) Lukához közel feküdt, úgy látszik Patak felé.
Hoór. Horh. Hor. (1398: Lelesz. metal. Zemplén. 44., 1451: Lelesz. 63. 16.) Nagy-Mihálytól dny. esik.
Hoprágy. (Hoporty.) Hoprag. (1466: Lelesz. elench. statut.) Egymagában fordúl elő. Tán a mai Hoporty (Megyaszótól dny.), mely 1449-ben «Hoporgh» alakban tűnik föl. (Nagy Imre gyűjtemény.)
Horváti. Horwathy. (1398: Dl. 8337.) Horuathy. (1404: Perényi llt., 1417: Dl. 30310.) Ma Erdő-Horváti, Tolcsvától ény.
Horvát-Pál-háza. Horvathpalhaza. (1355: Zichy okmt. II. 642.) A szécsi-féle birtokok sorában Zebegnyő és Nagy-Tehna közt sorolják föl. A XV. százndban nem emlegetik.
Hosszumező. Hoziwmezew. Hozwmezew. Ma több ily nevű helység van s hajdan is több volt e megyében. A Varannó melletti pl. 1391-ben tűnik föl. (Lelesz. metal. Zemplén. N., V. ö. 1414: Dl. 9380.) Ugy látszik, ugyanezt vagy az odább dk. fekvő Kolcs-Hosszumezőt kell értenünk egy 1447. évi oklevélben föltűnő ily nevű falu alaltt is. (Dl. 14112.) Utóbbi (Kochhozyomezew) e néven már 1376-ban is előfordúl. (Sztáray oklt. I. 429.) – A mai Cziróka-Hosszumező, Homonna és Szinna közt 1451-ben (Lelesz. 63. 16.). – Izbugya-Hosszumező, Homonnától ék. 1475-ben tűnik föl. (Lelesz. metal. Zemplén. 39.). 1434-ben pedig Közép-Hosszumező és Nagy-Hosszumező formában is. (Lelesz, elench. statut.)
Hotcza. Hathchow. (1408: Dl. 9404.) Hothcza. (1430: Perényi llt., 1454: Dl. 24541.) Ma Hocsa, Sztropkó mellett é.
Hrabócz. Több falu volt e néven a megyében s van ma is. Sztárától nyug. találjuk ma Alsó-Hrabóczot, mely «Harabocz» alakban 1447-ben tűnik föl. (Dl. 14112.); Sztropkótól délre Hrabóczot, mely mint «Rabouicz» 1448-ban (Dl. 9404.) mint «Hrabowcz» 1454-ben fordúl elő. (Dl. 245441.) Ettől keletre fekszik ma Izbugya-Hrabócz, melyet 1475-ben (mint az Izbugyaiak birtokát) említenek. (Lelesz. metal. Zemplén. 39.) Utóbbi 1463-ban: Harb et Felsewharb alakban szerepel. (Lelesz. acta Bercsényiana. f. 8. n. 9.)
Hradisa. Haradischa. (1454: Dl. 24541.) A mai Hrdicsa, délre Terebestől, a melyhez tartozott.
Hulics. Hvlydch. (1451: Lelesz. 63. 16.) Modra és Udva közt sorolják föl a homonnai Drugethek birtokai közt. – Ulics és Kriva-Ulics helységek vannak ma Szinnától k. Ezek egyike lehet.
Igazod. Igazad. (1479: Lelesz. elench. statut.) Bereczkkel együtt említik.
Ilsva. L. Olsva a.
Imreg. (Imregd.) Ibreg. Imbreg. (1332–7: Páp. tiz.-l. 320. 362.) Imbregh. (1438: Soós llt.) lmregd. (1444: Lelesz. 57. 1.) Imregh. (1458: U. o. 69. 12.) 1438-ban kőtornyos kőtemplommal. – Sátor-Alja-Ujhelytől ék. találjuk.
Ipvágása. Ipwagasa. – Lásd Sztropkó városnál.
Istvánvágás. Istvanvagas. (L. Stefanócz néven.)
Izsép. Isyp. Isep. (1332–7: Páp. tiz.-l. 320. 362.) Isiph. (1445: Dl. 9013.) Isyp. (1470: Lelesz. elench. statut.) A mai Magyar-Izsép, Gál-Szécstől délre.
Izsop. Kysisop. (1363: Dl. 5191.) Dobrával együtt fordúl elő. A mai Tapoly- vagy Tót-Izsép, Dobrától dny. 1414-ben: «Isopov» és «Kysisopou» merűlnek föl Varannó tart. közt. Egy falunak részeit látszanak jelölni. (Dl. 9380.)
Jablonka. Jablonka. (1436: Lelesz. 39.) Jeblanka. (1463: Lelesz. acta Bercsényiana. f. 8. n. 9.) Ma Alsó- és Felső-Jablonka, Szinnától é. felé.
Jákosvágása. Jakoswagasa. (1454: Dl. 24541.) A mai Jakusócz, Sztropkó mellett dk.
Jeszenő. Jezenew. (1451: Lelesz. 63. 16., Kassai titk. llt. «Jeszene.») Homonnától d. fekszik; közelében láthatók a hasonló nevű vár romjai.
Jesztreb. a) Jestrab. Jestreb. (1332–7: Páp. tiz.-l. 320. 362.) Yestreb. Jesthreb. (1438: Soós llt., 1459: Kállay llt., 1462: Dl. 15728.) Vámszedő hely volt. 1438-ban kőtemplommal Minden szentek tiszteletére. Ma Magyar-Jesztreb, Imreg m. – b) «Jeztreb» helységet Csicsva vár tartozékai közt is találunk. (1363: Dl. 5191.) Ez a mai Tót-Jesztrebnek felel meg, Varannótól ény.
Kabalapataka. Kabalapataka. (1390: Dl. 7463.) Lomna m. tűnik föl. – Bizonyára a mai sárosmegyei Kobulnicza falu, Lommától nem messze dny. Ugyanez a helység és párja 1363-ban «Alsou-» és «Felseu Kabalapataka». 1372-ben «Kwbulnyche». 1414-ben pedig: «Kubolnicha» és «Felsew Kubolnicha» alakban fordúl elő. (Dl. 5191., 5999. és 9380.)
Kácsánd. Kachond. (1304: Lelesz. metal. Zemplén. 45.) Kaczand. (1479: Dl. 18284.) Terebestől k. találunk ily nevű helységet.
Kak. Kak. (1446: Dl. 14039.) A mai Hernád-Kak, a megye dny. sarkában.
Kaldó. (Koldó.) Kaldo. (1452: Kállay llt.) Koldo. (1459: Dl. 15374., 1452-ben Ratkával, majd 1459-ben mint Tokaj vár tartozékát, e tájon fekvő helységekkel együtt említik.
Kalsa. L. Abaujban.
Kamonya. Kiskamonya. (1438. 1460: Lelesz. elench. statut.) Ma puszta Butka m.
Kányó. Vykanyo teuthonicalis. (1363: Dl. 5191.) Wykanow. (1372: Dl. 5999.) Kanyov. (1414: Dl. 9380.) Nemethkanyo. (1474: Dl. 17620.) Kányó a mai Tót-Kajnyának, Német-Kányó a mai Kvakócznak felel meg, Dobra és Varannó közt. Ezenkívül Dobrától ék. találjuk ma Orosz-Kajnyát. Utóbbiról azonban alig lehet szó.
Kápolnás-Szada. L. Szada a.
Kaponya. Kapana. Tobogna. Copogna. (1332–7: Páp. tiz.-l. 323. 345. 361.) Kaponia. Kaponya. (1424: Dl. 11468; 1457: Dl. 31673.) Kaponyan. (1475: Lelesz. acta Bercsényiana. f. 9. n. 35.) Lelesz m. találjuk.
Karacsa. Karacha. (1443: Dl. 13719; 1459: Dl. 15374.) Felében Tokaj várához tartozott. – Ma Karcsa a Bodrogközön, Páczin m.
Karád. Karad. (1481: Dl. 18509.) Pataktól dk., a Tisza m. fekszik.
Karos. Karos. (1476: Lelesz. metal. Zemplén. Ff.) A Bodrogközön, Ujhelytől dk. találjuk.
Kásó. Kassow. (1390: Sztáray oklt. I. 498.) Ujhely és Bodzás-Ujlak közt fekszik.
Kasuh. Cosuch. Kosuch. (1332–7: Páp. tiz.-l. 320. 362.) Kosuch. (1330: Kassa v. titk. llt. Jeszene.) Koswh. Kosuh. (1346: Zichy okmt. II. 215.) Kosoh. Kyskosoh. (1361: Dl. 13273.) Naghkaswh. Kyskaswh. Kaswh. (1475: Dl. 17679.) Ma Kazsu, Tőke-Terebestől d.
Katrony. Kattron poss. (1440. és 1479: Lelesz. elench. statut.) Kattron pred. (1479: Dl. 24724.) A Szerdahelyieké volt.
Kázmér. a) Kazmer. (1372: Dl. 5999.) Csicsva vidékén fordúl elő. Ott találjuk ma Orosz-Kázmért, Varannótól é. – b) Kazmer. Kasmeer. (1452: Dl. 14532; 1460: Lelesz. 71. 19.) Nagykazmer. (1454: Lelesz: 23.) Ma Kis- és Nagy-Kázmér, Bodzás-Ujlaktól nyugatra. Az 1427. évi adólajstrom szerint Kázmért és Alsó-Kázmért Abaujhoz számítják. (Thallóczy i. m. 178. 179.)
Kázmér-Dobsza. L. Dobsza a.
Kékmező. Keykmezew. (1342: Anjouk. okmt. IV. 263.) Kekmezew. (1408: Dl. 9404; 1430: Perényi llt.) Sztropkóhoz tartozott. – Nem azonos a sárosmegyei (Girálttól ny.) eső mai Kükemezővel. (L. Sárosban). Inkább Sztropkó vidékén feküdt.
Kékszeg. Kekzegh. (1426: Dl. 11781.) (Alsó-) Körtvélyessel együtt merűl föl.
Kelcse. (Kölcse.) Kewlche. Kewche. (1408: Dl. 9404; 1464: Dl. 24541.) Kelcze. (1430: Perényi llt.) Ma Kelcse, Dobra mellett é.
Kelecsény. Keleten. (1332–7: Páp. tiz.-l. 334.) Kelechen. (Határát megjárják 1364: Dl. 5341. – V. ö. 1475: Dl. 17679.) Terebestől dny. esik.
Keleznő. L. Szabolcsmegyében.
Kemencze. Kemenche utraque. (1451: Lelesz. 63. 16.) Ma Nagy- és Kis-Kemencze, Homonnától k.
Kenczölvágása. Kencheluagasa. (L. Szobos a.)
Kengyel. Kengel poss. (1440. és 1479: Lelesz. elench. statut.) Kengel pred. (1479: Dl. 24724.) A Szerdahelyiek birtokai közt sorolják föl.
Kereknye. (1451: Lelesz. 63. 16.) Udva és Papina m. tűnik föl az oklevélben, mint a Homonnaiak birtoka. A mai Göröginye (?), Homonnától ény.
Kerektó. 1415. 1454: Lelesz. el. statut. – V. ö. Század. 1874. 248. – Vékével együtt emlegetik. Ma puszta Zétény m.
Kerem. Keren. (1341: Anjouk. okmt. IV. 161., 1415: Dl. 10402; 1464: Dl. 5338.) A mai Köröm, Sajó-Hidvég m., a melylyel együtt említik, – a megye dny. sarkában. 1478-ban Bással együtt Borsodmegyébe helyezi át a király, mint a ládi pálosok birtokát. (Dl. 18079.)
Kereplye. (Kereplya.) Kereplya. (1355: Zichy okmt. II. 617. és 642.) Kereplye. (1459: Soós es. llt.) Gál-Szécstól é. esik.
Keresztur. a) Kerezthwr. (1423: Dl. 11442; 1438: Soós cs. llt., 1444: Lelesz. 57. 1.) Kiskerezthwr. (1488: Dl. 19348:) A Sz.-Kereszt tiszteletére épűlt templommal 1438-ban. Czéke várához tartozott. Ma Szécs-Reresztur, GálSzécstól dny. – b) A másik ma Bodrog-Keresztur, Tokaj szomszédságában, mint (felében) ennek tartozéka fordúl elő 1459-ben. (Dl. 15374.) A pápai tized-lajstrom is ismeri már mind a kettőt. (Kerezthur. Kerestwr. 340. 362.)
Kesznyéten. Keznethen. Kestatun. Kezenten. (1332–7: Páp. tiz.-l. 323. 346. 360.) Keznethen. (1440: Dl. 13524.) Keznethe. (1470: Dl. 16976.) A Tisza m., a megye dny. szögletében fekszik.
Kincses. Kenchus. (1355: Zichy okm. II. 643.) Kenches. (1454: Lelesz. 65. 18.) Kynches. (1479: Dl. 24724.) Ma puszta Parnó m.
Kió. Kyo. Kio. (1390: Dl. 7563; 1391: Lelesz. metal. Zemplén. N.) Ma puszta Sztárától dny. (Possa és Alsó-Körtvélyes közt.)
Kis-Abara. L. Abara m.-város a.
Kis-Agárd. L. Agárd a.
Kis-Azar. L. Azar a.
Kis-Bánya. L. Bányácska a.
Kis-Bányapataka. L. Bányapataka a.
Kis-Bári. L. Bári a.
Kis-Bocskó L. Bacskó a.
Kis-Bölcs. L. Bölcs a.
Kis-Briznicze. L. Briznicze a.
Kls-Cselej. L. Cselej a.
Kis-Domása. L. Domása a.
Kisfalud. (Kisfalu.) a) Kysfalu. Kysfalud. (1370: Dl. 5850., 1458: Lelesz. 69. 44.) E falu Czéke várához tartozott. Ma puszta Czéke helység m. b) Egy másik ily nevű helység 1467-ben a két Bénye vidékén tűnik elénk, a hol most Bodrog-Kisfaludot találjuk. Ugyanez már 1459-ben (felében) Tokaj tartozéka. (Dl. 1537.) c) Egy harmadik Kisfalut 1428-ban Hosszumező és Hrabócz (Gál-Szécstől ék.) közt sorolnak föl. (Lelesz. el. statut. ) Ez utóbbi ma Maloveszka (Kisfalu) néven ismeretes majorság.
Kis-Géres. L. Géres a.
Kis-Izsop. L. Izsop a.
Kis-Kamonya. L. Kamonya a.
Kis-Kasuh. L. Kasuh a.
Kis-Keresztur. L. Keresztur a.
Kis-Lazony. L. Lazony a.
Kis-Legenye. L. Legenye a.
Kis-Lesztemér. L. Lesztemér a.
Kis-Mihályi. L. Mihályi a.
Kis-Patak. Villa Kyspathak al. nom. Wypathak. (1429: Dl. 12092.) Kywspathak. (1443: Dl. 18705.) Nagy-Patak m. feküdt.
Kis-Remenyen. L. Remenyen a.
Kis-Rozvágy. L. Rozvágy a.
Kis-Ruszka. L. Ruszka a.
Kis-Szitnyicze. L. Szitnyicze a.
Kis-Tárkány. L. Tárkány a.
Kis-Tehna. L. Tehna a.
Kis-Toronya. L. Toronya a.
Kls-Ujlak. L. Ujlak a.
Kis-Visnyó. L. Visnyó a.
Kiszte. Kysthe. (1438: Soós llt., 1462: Dl. 15728.) Kezthe. (1444: Lelesz, 57. 1.) 1438-ban fakápolnával. Bodzás-Ujlak m. találjuk.
Klacsán. Klaczan. (1434: Lelesz. elench. statut.) Ma Kladzány, Varannótól keletre.
Kobulnicza. L. Kabalapataka a.
Kohány. Kochan. (1448: Ibrányi llt.) Kohan. (1458: Lelesz. 69. 23.) Gál-Szécs m. fekszik.
Kolbása. L. Abaujmegyében.
Kolbavágása. Kolbenhaw. (1408: Dl. 9404.) Colbo. (1430: Perényi llt.) Kolbawagasa. (1454: Dl. 24541.) A mai Kolbócz, Sztropkó m. dk.
Kolcs-Hosszumező. L. Hosszumező a.
Komár. Kamar. (1361: Dl. 13273.) Komar. (1364: Zichy okmt. III. 254.) Ma puszta Kelecsény m.
Komlóstelek. Komlostelek. (1404: Perényi llt.). A mai Komlóska, Erdő-Horváti és Tolcsva vidékén, a melyekkel együtt fordúl elő.
Komorócz. (Kamarócz.) Komoroz. Kamarouch. (1332–7: Páp. tiz.-l. 328. 362.) 1429-ben Kányóval együtt szerepel. (Lelesz. elench. statut.) A Varannó m. ény. fekvő Komaróczot érthetjük. közei a mai Tót-Kajnyához. (V. ö. 1435-höz: Dl. 12697., hol Hamarocz-nak írják.)
Koromlye. Koromlya. (1425: Lelesz. elench. statut.) Sztára és Visk közt sorolják föl.
Kosárvágása. Cassorhaw. (1408: Dl. 9404.) Kosarwagasa. (1430: Perényi llt., 1454: Dl. 24541.) Ma Kosarócz, Dobrától k.
Kottány. Kothan. (1448: Ibrányi llt.) Petrikkel együtt emlegetik. Ma puszta e vidéken. (Málcza m.)
Kökényes. Kukenus. (1358: Dl. 4775.) Gál-Szécs vidéki helységekkel együtt tűnik föl.
Körtvélyes. Kertweles. Kwrthweles. (1447: Dl. 14112; 1462: Dl. 15728.) 1447-ben a Nagy-Mihálytól ény. eső mai Alsó-Körtvélyes, – 1462-ben pedig a Király-Helmecz vidékén fekvő Körtvélyes (ma puszta) értendő.
Közép-Hosszumező. L. Hosszumező a.
Középső-Csicsva. L. Csicsva a.
Kraszna. Krazna. Crasna. (1428: Dl. 12028: 1475 Dl. 17716.) A mai Krásznócz, Nagy-Mihálytól d.
Kriva. Kriva. (1478: Lelesz. metal. Zemplén. 24.) Ma Tót-Kriva, Sztropkótól kd.
Krivostyán. Cryostyan. (1419: Pongrácz llt.) Krivostyan. (1484: Lelesz. B. 60.) Sztára m. ény. fekszik.
Krucsó. Crucho. (1390: Dl. 7643.) Sztropkótól d. esik.
Krudin. Crudyn. (1363: Dl. 5191.) Crodeyn. (1414: Dl. 9380.) Krwden. (1474: Dl. 17620.) Gyöngyös m. tűnik föl, Csicsva vár tartozékai közt. Ugy látszik, a Györgyös és Hanusfalva közt fekvő mai Grodzin puszta (Sárosm.) értendő.
Kucsin. Kuchin. (1391: Lelesz. metal. Zemplén. N.) Wchen. (1436: Dl. 12986.) Varannótól dk. esik.
Kullócz. Kwlloch. (1451: Lelesz. 63. 16.) A mai Kudlócz, Homonna, m.
Kupony. Knpon. Kopon. (1393: Lelesz. metal. Zemplén. 44. és 1479: Dl. 18253.) Vásárhely és Hór m. (Terebes felé ?) fekhetett.
Kusztonya. Kwztwnya poss. (1390: Dl. 7645.) Patak és Ujhely vidékén fékvő helységekkel együtt tűnik föl.
Kutpataka. Kughpathaka poss. Kwthpataka. (1398: Dl. 8337; 1404: Perényi llt.. 1410: Dl. 9651.) Tolcsvával volt. határos.
Lácza. Laccha. (1364: Zichy okmt. III. 362.) Király-Helmecztől d. esik.
Láczfalva. Laaczfalwa. (1451: Lelesz. 63. 16.) Homonna m. keletre találjnk.
Ladamócz. Ladamocz. (1332–7: Páp. tiz.-l. 320.) Ladamocz. (1413: Lelesz. metal. Zemplén. 30.) Ma Ladmócz, Szőllőske m.
Ladány. Ladan. (1332–7: Páp. tiz.-l. 340., 1459: Dl. 15374.) Felében Tokajhoz tartozott. – A mai Tisza-Ladány, Szabolcsmegyében.
Lask. Losk. (1349: Anjouk. okmt. V. 278.) Lask. (1435: Dl. 23301.) Nagy-Mihálytól dny. esik.
Lasztócz. Lastha. (1332–7: Páp. tiz.-l. 320.) Laztoulch. (1370: Hanvay llt.) Lazthocz. (1449: Dl. 14244.) Bodzás-Ujlaktól ny. találjuk.
Lazony. Lazen. Lozon. Lazon. (1332–7: Páp. tiz.-l. 320. 333. 362.) Kyslazon. Naglazon. (1349: Anjouk. okmt. V. 278. l.) Lazon. (1405: Dl. 9013.) Ma Lazony, Terebestől ék.
Leánvár. Lyanwar. Leanwar. (1387: Zichy okmt. IV. 324., 1432: Zsélyi llt., 1465: Lelesz. B. 146.) A Tiszán révvel. – Király-Helmecztől dk. találjuk a Tisza partján.
Legenye. Kyslegenye. (1448: lelesz, elench. statut. ) Naghlegenye. (1454: Lelesz. 65. 23.) Legenye. (1456: Lelesz. 67. 25.) Felsew Legenye. (1466: Lelesz. elench. statut. ) Ma Legenye, Ujhelytől é.
Leszkócz. Lyzkoch. (1430: Perényi llt.) Leskolcz. (1454: Dl. 24541.) Homonnától ny. é esik.
Leszna. Lezna. Lizna. (1332–7: Páp. tiz.-l. 328. 333. 362.) Lezna utraque. (1390: Lelesz. metal. Zemplén. MMM.) Lezna. (1446: Dl. 13951.) Ma Leszna, Nagy-Mihálytól ény.
Lesztemér. Leztemer. (1332–7: Páp. tiz.-l. 362.) Fel Leztemer. (1412: Lelesz. metal. Zemplén. 2.) Leztemer. (1410: Dl. 9633.) Kyslezthemer. (1460: Lelesz. 71. 18.) A mai Lasztomér, Nagy-Mihálytól d.
Lika. Lyka. (1430: Perényi llt., 1454: Dl. 24541.) Sztropkó vidékén tűnik föl. Tán az ettől k. d. eső Olyka nevű helységeket kell értenünk?
Lomna. Lumpna. (1382: Dl. 6962; 1390: Dl. 7643.) Sztropkótól d. esik.
Lomnicza. Lompnicha. (1402: Dl. 8747.) A mai Lomnicza vagy Lovnyicza puszta, Varannótól d.
Lónya. Lonya. (1363: Dl. 5191; 1372: Dl. 5999.) Dobra és Mernyik vidékén mint új telepítvény tűnik föl.
Lök. L. Szabolcsban.
Lőrinczvágása. Leurenthuagasa. (1363: Dl. 5191; 1372: Dl. 5999.) Dobra vidékén fordúl elő. Uj telepítésű falu volt ekkor, soltészszal. – Ma Vavrincz vagy Vavrinecz, Dobrától ény.
Lucz. Luch. Bych. (1332–7: Páp. tiz.-l. 340. 345. 361.) Luch. (1373: Dl. 6149.) Felsewlvcz. (1435: Dl. 23301.) Lucz. (1443 körűl: Dl. 13754; 1467: Wenzel. Bányászat tört. 88., 1470: Dl. 16976.) Vámszedő-, rév- és kir. sókamarahely volt. Ma Tisza-Lucz, a megye dny. szögletében.
Luka. Luka. (1456: Lelesz. A. 33.) Lwka. (I. Ulászló korából: Zsélyi llt.) A Bodrogközön, Sáros-Pataktól k. találjuk.
Luskócz. Luskocz. Luskolcz. (1437: Dl. 13030. és Lelesz. metal. Zemplén. 11., 1454: Dl. 14780.) Ma puszta, Morva m.
Luskóczfölde. 1464-ben Luskóczczal és Morvával együtt tűnik elénk. (1464: Lelesz. elench. statut.)
Lyubise. Libiso. (1451: Lelesz. 63. 16.) Homonnától ék. esik.
Mád. Maad. Mad. (1332–7: Páp. tiz.-l. 344. 345. 361.) Mad. (1413: Dl. 10086; 1452: Lelesz. 63. 8.) Maad. (1459: Dl. 15374.) Tokaj (és tán Tálya) várához tartozott 1459-ben.
Makócz. (Makonhau. Makolcz.) Makónhaw. (1408: Dl. 9404.) Makocz. Makolcz. (1430: Perényi llt., 1454: Dl. 24541.) Velkrop m. találjuk. a melylyel együtt Sztropkóhoz tartozott. (Ettől ék.)
Málcza. Malcha. (1332–7: Páp, tiz.-l. 362.) Malcza. (1448. és 1486: Ibrányi llt.) Tőke-Terebestől dk. esik.
Maráza. Maraza. (1342: Anjouk. okmt. IV. 278.) Ma puszta Kis-Tárkány és Ág-Csernő közt.
Márk. Marky. (1486: Ibrányi llt.) Máleza m. merűl föl, a hol ma is megtaláljuk.
Márkusháza. (Márkusfalva.) Markushaza. (1436: Lelesz. el. statut. 1449: Sztáray oklt. II. 418.) Markoshaza. (1471: Lelesz. prot. parv.) Nagy-Mihály és Sztára vidékén fordúl elő. Mai tót neve: Vibuhanecz, puszta Őrmező és Nátafalva közt, valószinűleg egy Márkusfalvával. (Markusfalva. 1357: Sztáray oklt. I. 268. 270.)
Mátévágása. Mateuagasa és Matyasvagasa – együtt tűnnek föl a Rozgonyiak birtokai közt. (1363: Dl. 5191.) Előbbi úgy látszik eltűnt, utóbbinak a Varannótól ék. eső mai Matyasócz felel meg.
Mátyásfalva. Mathiafalwa. (1451: Lelesz. 63. 16.) Barkó vidékén merűl föl, a Homonnaiak birtokai közt.
Mátyásvágása. L. Mátévágása a.
Maza-Ondja. L. Ond a.
Megyaszó. Mediezo. Megezeu. Mekeslon. Megezsou. (1332–7: Páp. tiz.-l. 323. 340. 345. 361.) Medyazu al. nom. Bertalamtelke. Felmedyazou. (1349: Anjouk. okmt. V. 278.) Megyazow. (1364: Dl. 5284; 1440: Dl. 13524. és 13532.) Felsew Megyaszo. (1405: Dl. 9013.) Meghazo. (1471: Dl. 17202.) Ma is Alsó- és Felső-Megyaszó, a megye dny. részében. – 1471-ben Abaujmegyéhez számítják.
Megyer. Meger. (1341: Anjouk. okmt. IV. 161., 1415: Dl. 10333., Kassa város titk. llt. «Tehany.») Hidvég, Kerem és Bölcs vidékén feküdt.
Mérk. (Mirk.) Merk utraque. (1405: Dl. 9013.) Mirk. (1436: kölcsei Kende llt.) Alsó- és Felső-«Mirch» – nevű helységek fordúlnak elő 1470-ben Cselej, Berettő és Izsép helységekkel együtt. (Lelesz. elench. statut.)
Mernyik(-falva). Mernykfalua. (1363: Dl. 5191.) Mernyk. (1454: Dl. 24541.) Varannótól ény. esik.
Mészpest. .Mezpesth. (1438: Soós llt.) Neezpesth. (1444: Lelesz. 57. 1.) Ma Nézpest. Bodzás-Ujlaktól k.
Mező-Bénye. L. Bénye a.
Michlo. (Michlócz.) Myglouicz. (1408: Dl. 9404.) Mychlo és ismét Nychlo. (1430: Perényi cs. llt.) A felsorolás rendjéből következtetve egyik Michló Sztropkó, a másik Homonna vidékén fekhetett.
Micsák. (Miczkvágása.) L. Mikevágása a.
Miglész. Miglez. (1376: Lelesz. metal. Zemplén. 73., 1489. 1491: Egri kápt. llt. Num. 11. div. 1. fasc. 1. frust. 1. és 2.) Gál-Szécstől dk. esik.
Mihályfalva. Myhalfalua. (1363: Dl. 5191.) Myhalk. (1414: Dl. 9380.) Csicsva várához tartozott. – A mai Mihalkó, Dobra mellett dny.
Mihályi. Michali. (1332–7: Páp. tiz.-l. 328.) Mihali. (1459: Lelesz. 70. 55.) 1458-ban «Mihaldy» alakban merűl föl. (Lelesz. 69. 7.) 1414-ben és 1425-ben pedig «Kismihaly» és «Naghmihaly» alakban. (Lelesz. metal. Zemplén. 16. és Lelesz. elench. statut. ) Ma Mihályi, Ujhelytől ény.
Mikcse. Mikche. (1390: Lelesz. metal. Zemplén. MMM.) Nagy-Mihály és Sztára vidékén tűnik föl.
Mikete. Mykete poss. (1357: Sztáray oklt. I. 267.) Laborcz-Volyával volt határos.
Mikevágása. 1390-ben: Mikeuagasa, 1394-ben Mychkwagasa. 1414-ben és 1474-ben Michak, Mychak. (Dl. 7952., 9380. és 17620.) L. Szobos a.
Minyócz. (Minyevágása.) Miniewagasa. (1430: Perényi llt.) Mynolcz. (1454: Dl. 24541.) Sztropkótól d. esik.
Mocsár. Mochar. (1461: Dl. 15569.) Nagy-Mihálytól dny. találjuk.
Modra. Modra. (1451: Lelesz. 63. 16.) Homonnától k. esik.
Monok. Monak. Monk. Monuk. (1332–7: Páp. tiz.-l. 846. 361.) Manak. (1348: Anjouk. okmt. V. 225.) Monok. Monak. (1405: Dl. 9013; 1435: Dl. 23301.) Szerencs m. ény. fekszik.
Monyorós. Monyoros. Monioros. (1363: Dl. 5191; 1472: Dl. 17334.) A mai Mogyoróska, dny. Dobrától, a melylyel együtt fordúl elő 1363-ban.
Mórfalu. (Morócz.) Morfalu. (1363: Dl. 5191.) Moroch. (1414: Dl. 9380.)
Csicsva és Varannó vidéki helyekkel együtt merűl föl. Tán az itt fekvő mai Majorócznak felel meg.
Morva. Morba. Morwa. (1332–7: Páp. tiz.-l. 328. 362.) Morwa. (1453: Dl. 14752; 1454: Dl. 14780.) Nagy-Mihálytól ny. esik.
Mrázócz. (Mrázolcz.) Mrazouicz. (1408: Dl. 9404.) Mrazolcz. Mrasolcz. 1430: Perényi llt., 1454: Dl. 24541.) Sztropkótól d. esik.
Nagy-Azar. L. Azar a.
Nagy-Bári. L. Bári a.
Nagy-Bocskó. L. Bacskó a.
Nagy-Briznicze. L. Briznicze a.
Nagy-Cselej. L. Cselej a.
Nagy-Csicsva. L. Csicsva a.
Nagy-Domása. L. Domása a.
Nagy-Géres. L. Géres a.
Nagy-Hosszumező. L. Hosszumező a.
Nagy-Kasuh. L. Kasuh a.
Nagy-Kázmér. L. Kázmér a.
Nagy-Lazony. L. Lazony a.
Nagy-Legenye. L. Legenye a.
Nagy-Mihályi. L. Mihályi a.
Nagy-Remenyen. L. Remenyen a.
Nagy-Rozvágy. L Rozvágy a.
Nagy-Ruszka. L. Ruszka a.
Nagy-Szitnyicze. L. Szitnyicze a.
Nagy-Tárkány. L. Tárkány a.
Nagy-Tehna. L. Tehna a.
Nagy-Toronya. L. Toronya a.
Nagy-Visnyó. L. Visnyó a.
Nátafalva. Nathafalwa. (1454: Dl. 14875.) Nagy-Mihálytól ény. esik.
Navaknizna. Nauaknizna. (1€08: Dl. 9404.) Sztropkó tart. közt (csak ekkor) említik.
Német-(Uj-)Kányó. L. Kányó a.
Németi. L.. Hernád-Németi a.
Nészpest. L. Mészpest a.
Nyavalyád. Naualyad. (1357: Sztáray oklt. I. 266.) Sztankóczczal volt határos. Minden szentek tiszteletére épűlt kápolnáját is említik.
Ó-Briza. L Briznicze a.
Ó-Petrócz. L. Petrócz a
Ó-Topolya. L. Topolya a.
Olaszi. Olozi. Alasy Olazi. (1332–7: Páp. tiz.-l. 340., 345., 360.) Olazy. (1336: Lelesz. metal. Zemplén. 27., 1347: Kapy cs. llt. K. fasc. II. n. 1., 1372: Dl. 6001., 1444: Dl. 13803.) 1372-ben kőtemploma volt kőtoronynyal. Földesurai a Pálócziak és a Perényiek. – Ma Bodrog-Olaszi, Patak m. dny.
Olsva. Elsewa. (1382: Dl. 6962.) Elsua. (1390: Dl. 7643.) Felsew Elswa. (1394: Dl. 7952.) Ilswa. Also Ilswa. (1414: Dl. 9380.) Felsew Olswa. (1474: Dl. 17620.) A mai Alsó- és Felső-Olsvának felel meg, dél felé Sztropkótól.
Ompod. Umpod poss. (1380: Lelesz. metal. Zemplén. 17.) Ompod pred. (1470: Dl. 24724.) A Szécsieké volt.
Ond. Ond. (1332–7: Páp. tiz.-l. 345. 361.) Ond. Mazandya. Mazaondya. (1348: Anjouk. okmt. V. 225. és 333., 1358: Dl. 4767., 1435: Lelesz. elench. statut.) Ond másként Vid. (1470: Tudom. Gyűjtem. 1835. IX. 68.) Ond. (1481: Jászó. Statut. G. f. 1. n. 16.) Ond helységben «in honorem beatissimi Ladislai regis» épűlt templom állt a XIV. sz. közepén. Szerencs m. é. találjuk.
Oroszfalu. Orozfalu. (1390: Dl. 7563.) Morva és Rákócz helységekkel együtt fordúl elő. 1464-ben praedium. (Lelesz. elench. statut.)
Oroszka. Orozka. (1419: Pongrácz cs. llt., 1449: Dl. 14314.) Ma Oreszka, Sztára m. k. (L. Oroszfalu a. is Ungmegyében.)
Ozdó. I.. Ungmegyében.
Ökörmező. Ekermezew. (1451: Lelesz. 63. 16.) A mai Tót-Volova, Homonnától ény.
Őr. L. Uj-Őr a.
Őrmező. Ewrmezew. (1451: lelesz. 63. 16.) Homonnától dny. esik.
Őrös. Ewrus in districtu Thyzabogrogkezy. (1432: Dl. 12466.) Király-Helmecztől dny. találjuk.
Öszöd. Euzud. Eusud. (1356., 1360. és 1381: Zichy okmt. III. 21. 186., IV. 198.) A mai zemplénmegyei Rozsálylyal (ma puszta) és a szabolcsmegyei Fényes-Litkével volt határos. A XIV. században Szabolcsmegyéhez számítják; 1459-ben azonban mint részben Tokaj (részben úgy látszik Tálya) vár tartozéka. Zemplénmegyéhez tartozott. (Dl. 15374.)
Páczin. Pachen. (1443: Dl. 13719.) Paczen. Paczin. (l459: Dl. 15374. és 1461: Lelesz. metal. Zemplén. 60.) A Bodrogközön Király-Helmecztől dny.-ra találjuk.
Pálfölde. L. Szent-Máriánál.
Papina. Papina. (1451: Lelesz. 63. 16.) Szinnáíól ény. esik.
Parics. (Paris.) Paris. Parich. (1332–7: Páp. tiz.-l. 320. 362.) Paris. (1430: Perényi llt.) Parich. (1469: Lelesz. metal. Zemplén. 55.) Tőke-Terebesbe olvadt.
Parnó. (Pernó.) Pernow. (1355: Zichy okmt. II. 617.) Perno. (1355: U. o. 642.) Parnow. (1439: Zsélyi llt.) Parno. (1458: Lelesz. 69. 23.) Gál- Szécstől ék. az Ondava (hajdan Bodrog) m., a melyen egy 1439. évben kelt kir. engedély szerint a Csapiak (Ákos) hidat vagy révet állíthattak föl.
Patak. L. (Nagy-) Patak város és Kis-Patak helység a.
Pazdics. Pasdich. Pozdig. Pazdich. (1332–7: Páp. tiz.-l. 328. 333. 362.) Pazdych. Pazdicz. (1404: Dl. 8944; 1448: Dl. 14187. – V. ö. Századok. 1873. 620. l.) Nagy-Mihály m. dny. találjuk.
Pelejte. Pellechte. Pelehte. (1332–7: Páp. tiz.-l. 320. 362. (Pelehthe. Pelechte. Pelekthe. (1447: Dl. 14112., 14447., 31565.) Terebestől ny. esik.
Perbenyik. Perbenyk. (1323: Anjouk. okmt. II. 98.) Forum in villa Perbenyk. (1429: Sztár. oklt. II. 276.) Király-Helmecztől dk. esik.
Perecse. Pereche. Perecha. Prische. (Sztár. oklt. I. több helyen, pl. 1364: Dl. 340.) Beleolvadt Nagy-Mihályba.
Peticse. Pethyche. (1451: Lelesz. 63. 16.) Homonna m. dk. találjuk.
Pétörvágása. (Petkes.) Peturuagasa. (1363: Dl. 5191.) Csicsva tartozékai közt fordúl elő. A mai Petkócz, Dobrától dny. Ugy látszik azonos az 1474-ben föltűnő «Pethkes»-sel. (Dl. 17620.)
Petrahó. 1252: Rupp. II. 337.
Petrik. Pethryk. (1448. és 1486: Ibrányi cs. llt.) Terebestől dk. esik.
Petrócz. a) Petroch. Petrulch. (1397: Dl. 8404. és 1408: Lelesz. metal. Zemplén. 50.) Opetroch. Wypetroch. (1419: Pongrácz llt.) A Nagy-Mihálytól ény. eső mai Petrócz helység. – b) Petrouicz. (1408: Dl, 9404.) Petros. Petrocz. (1430: Perényi cs. llt., 1454: Dl. 24541.) A mai Orosz-Petrócz, dk. Sztropkótól, a melyhez ekkor tartozott.
Piszkor. (Piszkornicz.) Piskornicz. (1408: Dl. 9404.) Pyzkor. (1430: Perényi llt.) Pystor. (1454: Dl. 24541.) Bizonyára a mai Piskorócz, Mrazócz m., a melyekkel együtt Sztropkóhoz tartozott.
Poga. Paga. (1322: Anjouk. okmt. II. 53., 1378: Dl. 6549.) Ma puszta Hidvéggel szemközt, a Sajó m.
Polyán. a) Polyan. (1369: Dl. 5759.) A mai Lelesz-Polyán a Bodrog-közön. – b) Egy másik «Polyon» 1372-ben Csicsva vidéki helyekkel együtt merűl föl s megfelelni látszik a mai Tavarna-Polyánkának. (Dl. 5999.) Ugyane helységgel vehetd azonosnak az 1414-ben Csicsva tart. közt feltűnő «Polyunka» is. (Dl. 9380.)
Polyánka. a) Polyanka. (1460: Lelesz. 71. 10. és 1466: Soós llt.) A mai Szécs-Polyánka értendő. – b) Egy másik ily nevű helység 1430-ban Sztiropkó tartozékai közt merűl föl. – (Lásd Polyán a. is.)
Poruba. Poruba. (1454: Dl. 24541.) A mai Orosz-Poruba, Sztropkótól – a melyhez tartozott – dk.
Porubka. a) Purupka. (1451: Lelesz. 63. 16.) A Homonnaiak bírták. Homonnától dk. ma is megvan. – b) Egy másik «Porwpka» 1458-ban Szacsur m. tűnik föl. (Dl. 15296.) E helység a mai Kő-Porubának felel meg.
Pósa(-falva). Posafalva. (1411: Lelesz. elench. statut.) Posa. (1480: Jászó. prot. A. fol. 21.) Gerencscsel együtt szerepel, a megye dny. szögletében. Csécsnek közvetetlen szomszédja lehetett. (L. ott.)
Pósa-Csécs. L. Csécs a.
Possa. Possa. (1444. és 1462: Lelesz. elench. statut.) Varannótól dk. esik.
Prensincz. Prensincz. (1408: Dl. 9404.) L. Sztropkó váránál.
Pritulyán. Prythwlan. (1454: Dl. 24541.) Sztropkótól – a melyhez tartozott – dk. találjuk.
Proszács. Prozach. (1363: Dl. 5191; 1372: Dl. 5999.) Dobrától ny. esik.
Puczák. (Puczakshau.) Puczagshaw. (1408: Dl. 9404.) Puczak. Puczaak. (1430: Perényi llt., 1454: Dl. 24541.) Sztropkótól k. fekszik.
Rád. Raad. Rad. (1438: Soós llt., 1446: Dl. 13921.) 1438-ban torony nélküli kőtemplommal. – Király-Helmecztől ny.-é. találjuk.
Radvány. a) Radvanya alakban fordúl elő 1475-ben, mint az Izbugyaiak birtoka, (Lelesz. metal. Zemplén. 39.) A mai Izbugya-Radvány, Sztropkótól dk. – b) 1440-ben «Radvan» nevű falujok a Szerdahelyieknek is volt. (Lelesz. elench. statut.) Ez azonos lehet az 1342-ben és 1344-ben fölmerűlő «Bazza» táján feküdt Raduanzegh-gel. (Zichy okmt. II. 2. és 117.)
Rákócz. (Rákolcz.) Rakoch. (1390: Dl. 7563.) Rakaucz. (1433: Lelesz. metal. Zemplén. 34.) Rakocz. (1453: Dl. 14752.) Rakowcz. Rakolcz. (1447: Dl. 14060; 1489: Dl. 19583.) Nagy-Mihálytól ny. esik.
Ráska. Rasca. Eghazasrasca. (1351: Anjouk. okmt. V. 523.) Raska. (1410: Károlyi oklt. I. 558.) Naghraska. Kysraska. (1478: Lelesz. elench. statut.) Ma Kis- és Nagy-Ráska, Terebestől dk.
Raszimo. Razimo. (1414. és 1429: Lelesz. elench. statut., 1449: kölcsei Kende llt.) Pelejte, Azar, Ruszka sat. helységekkel együtt merűl föl.
Rátka. Rathka. (1459: Dl. 15374.) Felét 1459-ben Tokajhoz számították, a másik fele meg talán Tarczalhoz tartozott. Szerencstől é. esik.
Redmecz. Lásd Abaujmegyében.
Remenyen. Remenyn. (1363: Dl. 5191.) Bizonyára iráshibából: Kemenyen. Kiskemenyen. (1414: Dl. 9390.) Nagh Remenyn. Kysremenyn. (1474: Dl. 17620.) A mai Remenye-nek felelnek meg, Dobrától ny.
Repó. «Repo» nevű falu fordúl elő 1454-ben «Varyho» m., Sztropkó tartozékai közt. A Sztropkótól keletre eső mai Repejőnek (Varehócz m.) felel meg. (1454: Dl. 24541.)
Rét-Széce. L. Szécs m.-város a.
Ricse. Ryche. (1441: Dl. 13651.) Király-Helmecztől d. esik.
Rohozna. Rohozna. (1454: Dl. 24541.) A mai Rohozsnyik, dk. Sztropkótól, a melyhez tartozott.
Rojkitó. Roykytho. (1463: Lelesz. acta Bercsényiana. f. 8. n. 9.) Mint a Zbugyaiak birt. fordúl elő, tehát a mai Izbugya-Rokitó értendő, Szinnától ény.
Ronyva. Alsoronwa. (1445: Lelesz. elench. statut.) Ronva. – Nemesi névben több ízben fölmerűl. (L. Ronyvaiak a.) Gál-Szécs vidékén fekhetett.
Roskócz. Roskocz. (1478: Lelesz. metal. Zemplén. 24.) Sztropkótól ék. esik.
Rozvágy. Rosvad. (1332–7: Páp. tiz.-l. 361.) Rozvagh. (1371: Lelesz. metal. Zemplén. 7.) Nagrozuagh. Kysrozuagh. (1371: Dl. 5920; 1372: Dl. 6027.) Ma is Nagy- és Kis-Rozvágy a Bodrogközön, Király-Helmecztől d.
Rüdel(-falva). Rywdelfalwa. (1402: Dl. 8714., 8715.) Reudel. (1414: Dl. 9380.) Rywdel. (1474: Dl. 17620.) A mai Rudlyónak felel meg, Varannótól ny. é.
Rubó. Rubo. (1478: Lelesz. metal. Zemplén. 24.) Ma Hrubó, Homonnától é.
Ruszka. Kisruzka. (1414: Lelesz. elench. statut. ) Ruzka. Ruska. (1430: Perényi llt., 1454: Dl. 24541.) Nagh-Rwzka. (1468: Dl. 16777.) Ma Nagy- és Kis-Ruszka, Terebes m., a melyhez hajdan tartozott.
Sajó-Hidvég. L. Hídvég a.
Salamon. Salmon. Salomon. (1332–7: Páp. tiz.-l. 323. 345.) Salamon. (1440: Lelesz. elench. statut. , 1451: Lelesz. 63. 16.) Az Ungmegye dny. sarkában, Zemplénmegye határán fekvő mai Salamon helység értendő, melynek 1387-ben vámját és tiszai révjét is említik, s melyet 1483-ban Ungmegyéhez számítnak. (Dl. 18789. – V. ö. 18934.) Bár Nagy-Tárkány mellett is van ma egy Salamon nevű puszta. – Az 1427. évi ungmegyei adólajstrom (mint a Homonnaiak vagyis Drugethek birtokát) a ma is meglevő Salamon helységet szintén Ungmegyéhez számítja.
Sámogy. Somogh. Samog. (1444: Dl. 13808; 1475: Dl. 17716.) Nagy-Mihálytól d. esik,
Sára. Sara. (1454: Dl. 24541.) Vámszedő hely volt. – Tolcsva m. dk. találjuk.
Sárkány. Sarkan. (1413. 1417: Lelesz. el. statut. ) Bodrogközi helységekkel együtt, rendszerint Leánvár m. fordúl elő. Ma is puszta u. o. észak felé.
Semjén. Semyan. Semyen. (1332–7: Páp. tiz.-l. 345. 361., 1441: Dl. 13661.) Király-Helmecztől d. találjuk.
Sink. (Senk. Sinkócz.) Felsynk poss. iuxta fluvium Lyka. (1350: Anjouk. okmt. V. 399., Alsousynk poss. (1390: Dl. 7563.) Senk. (1454: Dl. 14780) Kió, Leszna. Luskócz és Körtvélyes vidékén tűnnek fel. Ugyane tájon az ujfalusi Horváthok birtoka 1417-ben Simkolcz, máskor Synkocz. (Jászó. prot. B. fol. 167.)
Sókut. Sokuth. (1402: Dl. 8714. 8715.) Varannótól ény. esik.
Sóskút. Soskuth. Soskwth. (1416: Muz. llt., 1425: Lelesz. elench. statut. ) Soskuth. praed. (1467: Hazai okmt. V. 288.) Terebes vagy Mihályi vidékén merűl föl. – Ma puszta, Magyar-Izsép és Kozma közt.
Stefanócz. Sthefanocz. (1479: Dl. 18253.) A Homonnai-féle birtokok közt (Isvánvágás m.) fordúl elő. Homonnától ny. é. találjuk.
Szacsur. Zachwr. (1438: Soós llt., 1451: Dl. 14899.) 1438-ban fatemplommal. – Varannótól d. esik.
Szada. Zada. (1435: Dl. 23301., 1453: Dl. 14638.) Kapolnaszada iuxta fluv. Takta. (1455: Lelesz. 66. 22.) Ma Szada, Szerencstől d.
Szadlik. «Zadlyk» Sztropkó tartozékai közt. Puczákkal együtt fordúl elő. (Dl. 24541.) A mellette fekvő mai Szalnyik értendő.
Szádvár. Zadvar. (1434: Nagy Iván. i. m., a Kálnaiak alatt.) Földvárral együtt emlitik.
Szalabina. Szalabina. – Ily nevű helység fordúl elő 1451-hen a Homonnai-birtokok közt Salamon mellett, valamint egy másik Lyubise, és Papina közt is. (Lelesz. 63. 16. – V. ö. 1479: Dl. 18253.) Ma Dobrától dk. találunk egy Zalobina nevű falucskát.
Szaloba. Salaba. (1479: Dl. 18253.) Homonnától ny. eső helységekkel (pl. Szalabinával) együtt merűl föl.
Szalók. Zalok. (1461: Dl. 15569; 1463: Lelesz. 74. 28.) Butka mellett d. találjuk. 1444-ben: Zalka alakban szerepel. (Dl. 13808.)
Szamut. Zamuth. (1435: Dl. 8747.) A mai Zamutó, Varannótól ny.
Szedlicske. Zedlychke. (1372: Dl. 5999.) Varannó és Csicsva közt találjuk.
Szegi. L. Szög a.
Szelepka. (Szelepke.) Selephke. (1345: Kapy cs. llt. D. fasc. 1. n. 1.) Zelepka. (1460: Lelesz. 71. 5.) Butka m. é. fekszik.
Szent-András. Zenth Andras. (1459: Kállay cs. llt.) Bodzás-Ujlak vidékén merűl föl. Ma Szent-Andráska tanya Legenye m.
Szent-György. Zenthgwrgh. (1438: Soós llt.) Kis falucska lehetett. Valahol Szacsva és Dávidvágása táján feküdt.
Szent-Mária. Zemaria. Zommoria. Sancta Maria. (1332–7: Páp. tiz.-l. 323. 328. 345.) Zenthmaria al. nom. Palfelde. (1407: Lelesz. elench. statut. , 1436: Lelesz. 31.) Zenthmaria. (1466: Dl. 16377.) Zenth Maria. (1493–6: Bakocs-codex 438. 446.) Zemplénnel szemközt a Bodrogközön találjuk ma Szent-Mária és Pálfölde helységeket, közel egymáshoz.
Szente. Scinthe a parte fluvii Tapul. (1363: Dl. 5191.) A mai Tót- Izsép m. fordúl elő, Csicsva tartozékai közt. Zente. (1414: Dl. 9380.) Úgy látszik, e helységet kell értenünk az ugyane tájon (szintén a Rozgonyiak birtokai közt) fölmerülő «Zencz» helység a. is. (Dl. 17620.)
Szentes. Zentus. (1332–7: Páp. tiz.-l. 345.) 7.enthews. (1429: Sztáray oklt. II. 278.) Zenthes. (1476: Dl. 26714.) Király-Helmecz m. fekszik a Bodrogközön.
Szépbánya. L. Bányácska a.
Szép-Bölcs. L. Bölcs a.
Széphegy. Sepheg poss. (1390: Dl. 7597. és 25851.) Patak vidékén fekhetett.
Szerdahely. Zeredey. Zeredahel. Seredahel. (1332–7: Páp. tiz.-l. 323., 334., 345.. 361.) Zerdahel. (1350: Zichy okmt. II. 436.) Ketzeredahel. (1355: Zichy okmt. II. 643.) Eghazos Zerdahel. Wasarus Zerdahel. (1358: Dl. 4775.) Zerdahel. (1461: Soós llt.) Ujhelytől k. találjuk, a Bodrog m.
Szerencs. Zeremph. Zerenchech. Zerench. (1332–7: Páp. tiz.-l. 323., 340., 360.) Zerench. (1349: Anjouk. okmt. V. 333., 1358: Dl. 4767., 1424: Dl. 11510.) Szent-Péter és Pál apostolokról nevezett benczés apátsággal, mely már 1294-ben fönnállt. Patronusai 1424-ben a Dobiak, Lucziak és Monokiak. (Szirmay szerint a Monoki, a Rákóczi, Morva-Izsépi. Körtvélyesi és Czékei cs. alapították.)
Szinna. Zynna. (1451: Lelesz. 63. 16.) A megye ék. hegyes vidékének főhelye.
Szinyér. Zyner villa. (1438: Soós llt.) Zwynyer. (1444: Lelesz. 57. 1.) Király-Helmecz és Imreg közt fekszik a Bodrogközön.
Szitnyicze. Sythnicz. Sithnicze. (1408: Dl. 9404.) Naghsythnicze. Kyssythnicze. (1430: Perényi llt.) Nagzethnycze. Kissythnicze. (1454: Dl. 24541.) Ma Alsó- és Felső-Sitnyicze, Sztropkótól dk.
Szobos. Zabos. (1390: Dl. 7643.) Ma (s úgy látszik a XV. században is) Kenczölvágása, Baksavágása (Baksa) és Mikevágása (Miklósvágása)falucskákkal együtt Sárosmegyében (lásd ott is), Sztropkótól, dny. találjuk.
Szolnok. Zonuk. (1369: Dl. 5759.) Zolnuk in contiguitate cottus de Ungh. 1400-ban felét, mint a Pálócziak birtokát, Ungmegyébe helyezi át a király. (Dl. 8549.) 1417-ben csakugyan ott is találjuk. (Dl. 10597.) Ma Szolnocska, Leleszhez közel nyugatra.
Szomotor. Zomathor. Zumutur. (1332–7: Páp. tiz.-l. 323., 345.) Zomothor. (1447: Lelesz. 59. 40., 1479: Dl. 24724.) Ujhelytől kel. a Bodrog m. találjuk.
Szög. a) Zeg. (1332–7: Páp. tiz lajstrom. 345. 360.) Zewg. (1479: Dl. 18304.) A mai Bodrog-Szög, Ujhelytől k. – b) Zugy. (1370: Dl. 5850.) Zegy. Zeegy. (1409: Dl. 16132; 1459: Dl. 15374; 1476: Dl. 17770.) 1459-ben felében Tokaj várához tartozott. A mai Szegi-longnak felel meg Bodrog-Keresztur m. é.
Szőllős vagy Szőllőske. Zewles. (1416: Dl. 10485.) Zewlewske. Zewleske. (1468: Dl. 16777; 1475: Dl. 17663.) Ma Szőllőske, Ujhely m. k.
Sztáncs. Zanch. (1332–7: Páp. tiz.-l. 362.) Stanch. (1346: Zichy okmt. II. 215.) Ztanch. (1488: Dl. 32000.) Ma Isztáncs, Terebestől dny.
Sztankócz. Sztankocz. (1464: Dl. 14875.) Stankolcza. (1458: Lelesz. 69. 23.) Zthankoucz. (1460: Lelesz. 71. 18.) Ma puszta, Nátafalva m.
Sztára. Straca. (1332–7: Páp. tiz.-l. 333.) Ztara. Stara. (1419: Pongrácz llt., 1453: Dl. 14649.) Nagy-Mihálytól é. esik.
Sztaskvágása. (Staskenhau.) Staskenhaw. (1408: Dl. 9404.) Staswagasa. 1430: Perényi llt.) Staskwagas. (1454: Dl. 24541.) A mai Staskócz, Zemplén- és Sárosmegyében, Sztropkótól ék.
Sztraczina. Strachina (1370: Dl. 33674: 1374: Dl. 6179.) Kékmezővel és Domásával együtt tűnik föl. Vámszedő hely is volt.
Szuha. Zwha. (1461: Dl. 15569.) Nagy-Mihály m. ny. találjuk.
Szürnyeg. Zwrnyhegh. Zywrnyegh. (1438: Soós llt., 1448: Dl. 14187. Bodzás-Ujlak és Imreg közt fekszik.
Tajba. Tayba. (140: Lelesz. elench. statut.) A Szerdahelyieké volt.
Tapolya. L. Topolya a.
Tardos. L. Szabolcsmegyében.
Tárkány. Tarkan. Thorkan maior. Tarcan. Kustarkan. (1332–7: Páp. tiz.-l. 331., 345., 361.) Naghtarkan. Kystarkan. (1369: Dl. 5724; 1361: Dl. 5920.) Forum in villa Nagtharkan. (1429: Sztáray oklt. II. 276.) A Bodrogköztön, a Tisza partján fekszik.
Tarna. L. Ungmegyében.
Tarnóka. Tharnoka. (1459: Soós llt.) Gál-Szécs m. ny. találjuk.
Tavarna. Thavarna. (1479: Dl. 18253.) Varannó és Homonna közt fekszik.
Tehna. Nogtehna. Kysteehna. (1355: Zichy okmt. II. 642. 643.) Thehna. (1459: Soós llt., Gál-Szécs közelében ék. ma is megvan.
Tokaj. Thokay. (1430: Perényi llt., 1454: Dl. 24541.) A mai Orosz-Tokaj, Mrazócz és Piszkorócz közt, a melyekkel együtt a közel fekvő Sztropkóhoz tartozott.
Topolya. Taplia. (1397: Dl. 8404.) Topola. (1448: Lelesz. metal. Zemplén. 50.) Wytopolya. Otopolya. (1419: Pongrácz cs. llt.) Wythapolya. (1419: Dl. 14314.) A mai Topolyán, Nagy-Mihály m. ény.
Toronya. Toronia. (1332–7: Páp. tiz.-l. 362.) Kysthoronya. (1392: Dl. 7812; 1466: Dl. 16377; 1475: Dl. 17712.) Naghtornya. (1468: Dl. 16768. Thoronya. (1410: Dl. 9651; 1446: Dl. 13963: 1450: Dl. 14399.) Ma Kis- és Nagy-Toronya, Ujhely m. é.
Tövis. Twis poss. (1349: Anjouk. okmt. V. 333.) Szerencs határában fordúl elő. Ugy látszik a XV. században már nem volt meg.
Trepecz. Trebech. (1414: Dl. 9380.) Dobra m. é. találjuk.
Tupolóka. Thvpoloka. (1479: Dl. 18253.) Ma Topolóka, Homonnától ny.
Tussa. Thusa. Tusa. (1332–7: Páp. tiz.-l. 333. 362.) Tusa. (1345: Zichy okmt. II. 147. 163.) Thwsa. Thwssa. (1447: Dl. 14112: 1459: Lelesz. 70. 9.) Gál-Szécstől k. é. esik.
Udva. Wdwa. (1451: Lelesz. 63. 16.) Homonnától ék. találjuk.
Uj-Bríza. L. Briznicze a.
Ujfalu. a) Woyfolu. Wyfolu. (1332–7: Páp. tiz.-l. 340. 345. 361.) Wyfalw. Wamos Wyfalw. (1410: Dl. 9651; 1459: Dl. 15374.) Vámszedő hely volt s felében Tokaj várához tartozott. Ma Vámos-Ujfalu. Tolcsva és Olaszi-Liszka közt, – b) Wyfalw. (1342: Anjouk. okmt. IV. 208., 1459: Lelesz.70. 9.) A mai Tussa-Ujfalu, Gál-Szécs m. keletre.
Uj-(Német-)Kányó. L. Kányó a.
Ujlak. Wylak. (1332–7: Páp. tiz.-l. 362.) Wyllak. (1390: Sztáray oklt. I. 498.) A mai Bodzás- (avagy Nagy-) Ujlak. melynek táján merűl föl 1423-ban és 1446-ban «Kyswylak» falu is. (Dl. 11442. és 13921.)
Uj-Őr. a) Wyewr. (1405: Dl. 9013; 1464: Dl. 31830.) Lazony és Berettő közt sorolják föl. – b) Ily .nevű helység Szerencs vidékén is létezett. (1393. 1400: Rupp. II. 322.). Pesty szerint a mai Ingvár felel meg neki. Hol? – nem mondja. (Pesty. Helyn. I. 358.) Ingvár különben mint puszta szintén előfordúl 1435-ben a Dobiak és Monokiak birtokai közt, a honnan e család szakította ki Uj-Őrt a szerencsi apátság számára.
Uj-Patak. L. Kis-Patak a.
Uj-Petrócz. L. Petrócz a.
Uj-Topolya. L. Topolya a.
Ujvágás. L. Bányapataka a.
Ujvár. Wyuar. (1349: Anjouk. okmt. V: 278.) Ugy látszik, Terebes vidékén feküdt.
Upor. Wpor. Upor. (1324. és 1351: Károlyi oklt. I. 61. 199.) Vpor. (1332–7: Páp. tiz.-l. 323. 362.) Terebestől dny. esik
Vaddiszkó. L. Vladicsa a.
Vagyakócz. Wagyakocz al. nom. Radkoch. (1422: Dl. 11228.) Wagyakocz. (1448: Dl. 14170.) Wagyakocz. (1454: Dl. 14875.) Rákócz és Leszna m. feküdt.
Vajda. Woyda. Wayda. (1332–7: Páp. tiz.-l. 323. 345. 360.) Wayda. (1436: Jászó. prot. B. fol. 237.) Mint a leleszi konv. birtoka tűnik föl: A Sáros-Pataktól keletre – a Bodrogközön – fekvő mai Vajdácska.
Valkó. Valkou. (1372: Dl. 5999.) Dobra m. ény. fekszik.
Vallyon. Valyon. (1430: Perényi llt., 1454: Dl. 24541.) Walwyan. (1468: Dl. 16779.) Terebeshez tartozott, mely mellett ma puszta.
Vámos-Ujfalu. L. Ujfalu a.
Váralja. L. Csicsvánál.
Variháza. (Varihó.) Warihhaza. (1430: Perényi llt.) Waryho. (1454: Dl. 24541.) Ma Varehócz, Sztropkótól k. é.
Vásárhely. Locus fori. Wasarhel. (1332–7: Páp. tiz.-l. 328. 362.) Wasarhel. (1451: Lelesz. 63. 16.) Nagy-Mihálytól dny. esik.
Vásáros-Szerdahely. L. Szerdahely a.
Vécs. Vech. (1427. 1500: Szirmay, Zemplén. 105. 284.) Wech. (1479: Dl. 24724.) Zempléntől d. találjuk, a Bodrogközön.
Vécse. Veche. (1376: Lelesz. metal. Zemplén. 73.) Wecze. (1430: Perényi llt.) Terebestől é. esik.
Vehécz. Weheech. (1402: Dl. 8714. 8715. és 8747.) Varannótól dny. fekszik.
Véke. Wéyke. Weyche. (1332–7: Páp. tiz: l. 345. 361.) Weke. (1453: Lelesz. 64. 33.) Király-Helmecztől ény. ma is megvan.
Velejte. Welehthe: (1454: Dl. 2454l.) Ujhelytől é. találjuk.
Velkrop. Folkrophaw. (1408: Dl. 9404.) Fylkrop. (1430: Perényi cs. llt.) Vylkrop. (1454: Dl. 24541.) Ék. esik Sztropkótól, a melyhez tartozott.
Vendégi. Vendegy. (1467: Lelesz. 38., 1469: Lelesz. 20.) Csebbel együtt emlegetik.
Veresvágás. L. Vörösvágás a.
Vid(-falva). 1429-ben Izséppel együtt, a Somosiak és Dobiak birtoka gyanánt szerepel: Vidfalua. (Jászó. SS. f. 1. n. 11. – L. Ond a. is.)
Visk. Vysk. (1353: Sztáray. oklt. I. 238.) Wysk al. nom. Gylwez és Wysk. (1419: Pongrácz llt.) Poss. Wysk. (1429: Sztáray oklt. II. 272.) Sztankóczczal volt határos.
Visnyó. 1339-ben: három Visnyo. (Dl. 740.) Nogvysnyo. (1355: Zichy okmt. II. 613.) Visnyow-. (1409: Dl. 9612.) Kyswysnyo. Naghwysnyo. (1459: Soós llt., 1475: Jeszenák cs. llt.) Ma Visnyó, Gál-Szécs közelében, északra.
Vitézvágása. Vytezwagasa. (1451: Lelesz. 63. 16.) Ma puszta, Homonnától ény.
Vladicsa. Waddisko. (1430: Perényi llt.) Wladycha. (1454: Dl. 24541.) A mai Alsó- és Felső-Vladicsa. Sárosm. határán, ék. Sztropkótól, a melyhez tartozott.
Vladicska. «Felső-Vladicska» nevű helység fordúl elő 1478-ban. (Lelesz. metal. Zemplén. 24.) Megfelel a mai Felső-Ladiskócznak (Alsó-Ladiskócz m.) Homonnától é.
Volyicza. Volicha. (1422: Lelesz. elench. statut.) Woylycza. (1463: Lelesz. acta Bercsényiana. f. 8. n. 9.) Sztropkótól kd. esik.
Vojtvágása. Woythwagasa. (1430: Perényi llt.) Waytwagas. (1454: Dl. 24541.) A Sztropkó melletti mai Vojtócz.
Volya. Volya utraque. (1390: Lelesz. metal. Zemplén. MMM.) A mai Laborcz-Volya és Juszkó-Volya, Varannótól kd. és nyd. (1460: Lelesz. 71. 18.)
Vörösvágás. a) Vrusuagas, Gereguruagasa és Adamuagasa – új telepítvények 1363-ban Dobra vidékén, az akkor Bodrognak nevezett Ondava mentén. (Dl. 5191.) – b) Egy másik: Wereswagas (1419: Pongrácz llt. Nagy-Mihály és Sztára vidékén feküdt. (L. Henselőcz a. is.)
Vreskócz. Vreskouch. (1414: Dl. 9380.) Varannó vidékén merűl föl, a hol (Szedliczke m.) ma Vereskócz pusztát találjuk.
Zábrág Zabrag. – Győrrel együtt emlegetik. (L. ott.) 1418-ban azonban már praedium.
Zádor. Zador. (1471: Lelesz. 32.) Szerencs és Lucz közt sorolják föl, mint a Dobiak és Monokiak birtokát.
Zádorháza. (Zádorfalva.) Zadorhaza poss. (1415: Perényi llt., 1464: Dl. 31830.) Zadorfalua. (1391: Sztáray oklt. I. 508.) Zádorháza nevű pusztát Lasztomér m. ismert Szirmay.
Zavatka. Zawatka. (1454: Dl. 24541.) A mai Zavada, kissé dk. Sztropkótól, a melyhez tartozott.
Zbojna. Zboyna. (1463: Lelesz. acta Bercsényiana. f. 8. n. 9.) Mint a Zbugyaiak birtoka fordúl elő, tehát a mai Izbugya-Zbojna értendő, Szinnától ény.
Zbugya. Felsewzbugya. (1419: Pongrácz llt.) Zbugya. (1408: Lelesz. metal. Zemplén.
50., 1447: Dl. 14112.) A mai Izbugya, Nagy-Mihálytól é. Ungmegyében. (Lásd ott is.)
50., 1447: Dl. 14112.) A mai Izbugya, Nagy-Mihálytól é. Ungmegyében. (Lásd ott is.)
Zebegnye. Zubuge. (1332–7: Páp. tiz.-l. 362.) Villa Zebegnow. (1342: Anjouk. okmt. IV. 208. l.) Zebegnyew. (1459: Soós llt., 1474: Jászó. Statut. B. fasc. 1. n. 42.) Gál-Szécs m. dny. találjuk.
Zétény. Zetun. (1449: M.-szigeti lyc. gyűjt.) Zethen. (1476: Dl. 26714.) A Bodrogköz ény. sarkában fekszik.
Zombor. Zumbur. Zomber. Zembor. Zombur. (1332–7: Páp. tiz.-l. 323. 340. 345. 361.) Poss. Zumbur et pertincnciae iuxta fluvium Tyza. (1317. 1329: Körmendi llt. Alm. II. lad. 4. No. 14.) Zombor. (1457: Muz. llt., 1459: Dl. 15374.) Tokajtól ny. esik.
Zsadány. Sadan. (1436: Dl. 12968., 1482: Dl. 18708.) Sáros-Pataktól dny. találjuk.
Összesen: 493 helység.
