VÁROSAI:
VÁROSAI:
Abara. Abra. (1318., 1326: kölcsei Kende llt.) Abra. Abara. (1332–7: Páp. tiz.-l. 340. 362.) Kysabara. Naghabara. (1453: Dl. 14691; 1460: Lelesz. 71. 35.) Abora. (1468: Dl. 16706.) Abora opp. (1474: Kállay llt.) 1468-ban földesurai az Uporiak (László) kérelmére heti és országos vásárt kap. (Dl. 16706.) Ma Abara, Rutka és Imreg közt.
Gál-Szécs. L. Szécs város a.
Helmecz. Helmech. Helmehi. (1332–7: Páp. tiz.-l. 323., 361.) Helmeche. Helmech. Helmecz. (1304: Lelesz. metal. Zemplén. 45., 1323: Anjouk. okmt. II. 98., 1403: Dl. 8890. 8893.) Opp. Helmecz. (1461: Dl. 31771.) Földesurai a leleszi konvent és 1403 óta a Pálócziak is. – Ma Király-Helmecz a Bodrogközön.
Homonna. Humuna. (1332–7: Páp. tiz.-l. 333.) Homona poss. (1451: Lelesz. 63. 16.) Homonna opp. (1479. és 1484: Dl. 18253. és 18934.) A homonnai Drugeth cs. birta. Kir. harminczad-hely is volt. 1488-ban a Bold. Szűz tiszteletének szentelt itteni ferenczrendi (fratres minores) kolostor emléke merűl föl. (Szirmay, Zemplén. 356., 1452: Dl. 14576; 1488: Lelesz. acta Bercsényiana. f. 10. n. 25.)
Kövesd. Kuezd. (1283: Árpk. uj okmt. XII. 382.) Kunesdi. Cususd. Kuestd. Kuuestd. (1332–7: Páp. tiz l. 323., 331., 345., 361.) Kyuesd utraque. (1358: Dl. 4775.) Kyskewesd. Naghkewesd. (1438. és 1474: Soós cs. llt.) Oppidum Nagy Kewesd et poss. Kyskewesd. (1479: Dl. 24724.) Ma is Kis- és Nagy-Kövesd, Ujhelytől kd.
Lelesz. Lelez villa. (1369: Dl. 5724.) Lelez opp. (1431: Ibrányi cs. llt., 1447: Lelesz. 59. 17., 1453: U. o. 64. 6.) Orsz. vásárait – melyeket 1447-ben is emlegetnek – már Nagy Lajos aztán Zsigmond királytól nyerte. Szegénykórháza is volt, melyet a Csicseriek 1405 körűl alapítottak. A város földesura a Szent-Kereszt tiszteletének szentelt itteni premontrei prépostság, már a XII. sz, vége óta. (Az utóbbinak patronatus- jogára nézve lásd: lajtafal. llt. Dóczyana, cap. 16. f. 1. Nr. 3.) A Bodrogköz ény. sarkában fekszik.
Liszka(-Olaszi). Lizka. Lyzke. Liska. Lyska. (1332–7: Páp. tiz.-l. 323., 340., 345., 360.) Lyzka. (1398: Lelesz, elench. statut.) Opp. Lyzka. (1461: Lelesz. acta Bercs. f. 7. n. 54., 1468: Lelesz. 74. 14., 1478: Dl. 18007.) Lyzkaolazy. (1483: Dl. 31979.) Sok nemes embernek volt itt szőleje. Földbirtokosa a szepesi káptalan. – Ma Olasz-Liszka, Sáros-Pataktól dny.
Nagy-Abara. L. Abara a.
Nagy-Kövesd. L. Kövesd a.
Nagy-Mihály. Redmihal. Nogmichael. Nogmihel. (1332–7: Páp. tiz.-l. 323., 333., 362.) Oppidum Nagmihal. (1419: Pongrácz cs. llt., 1427: Dl. 32382; 1441: Dl. 13621; 1449: Nagymihályi llt., 1452: Lelesz. elench. statut. 1449: Dl. 14314; 1453: Dl. 14649.) Vámszedő hely volt. 1449-ben, a Nagymihályiak osztozkodásakor, «in oppido Nagmihal, in oppido (majd platea) Zthrayan, in oppid. (majd platea) Thothwcza» mintegy 150 jobbágy-portát számítottak össze, csupán az elhalt Nagymihályi László részében, s egyszersmind az 1419-ben és 1427-ben Ungmegyéhez számított Sztranyán «possessio»-t (mely Nagy-Mihálylyal szemközt a Laborcz másik partján fekszik) most szintén Nagy-Mihály részének s így városnak veszik. Orsz. vásárjogot 1449-ben a kormányzótól kapott. (L. Nagymihályiak és Ungmegyében Sztranyán alatt, a m.-városok közt.)
Patak. (Nagy-Patak. Sáros-Patak.) Pothoka. (1324: Anjouk. okmt. II. 157. – V. ö. Szalay. Városaink.) Civitas Pothok. Patak. (1326: Anjouk. okmt. II. 260., 1387: Dl. 7310; 1449: Dl. 9577.) Naghpathak civitas seu opp. (1429: Dl. 12052.,12092.) Opp. Patak. (1390: Pesty. Krassóm, t. III. 221.. 1436: Dl. 12880; 1443: Dl. 13705; 1465: Dl. 16155.) Opp. Sarospathak. (1459: Lelesz. 70. 50., 1460: Dl. 15528; 1461: Dl. 15664.) Már a XIII. sz. elején voltak városi kiváltságai. Ekkor lakosai vallonok, de a XIV. sz. elején már tisztán magyarok. Kiváltságukat I. Lajos kir. megerősíté. 1390-ben Zsigmond király Perényi Miklósnak adományozta vámjával s a szintén királyi várral együtt, a melyhez a várost magát is számították. 1429-ben királyi városi jogokkal ruházza föl, s egyszersmind azonban – Perényi Miklósnak magvaszakadván – a Pálócziaknak adja, ugyancsak Zsigmond király. Később: 1443 előtt és után egyes részeit zálogban ismét a Perényi-család bírta. 1460-ban orsz. és heti vásár tartásra nyert jogot Mátyás királytól, majd a következő évben – a Pálócziak érdemeiért – némely más, értékes szabadalmakat is. Ugyanekkor a várossal közelebbről is megismerkedhetünk – Szent-Vinczének szentelt domonkos (1495-ben is) – Szent-Annának szentelt klarissza-apácza és Szent-Mária tiszteletére emelt ferenczrendi kolostorokkal. (Engel. i. h., Dl. 13846., Rupp. II. 313.)
Sátoralja-Ujhely. (Sátorelő-Ujhely.) L. Ujhely város a.
Szécs. Zech. (1332–7: Páp. tiz.-l. 362.) Poss. Zeech et Reethzeech. (1356: Zichy okmt. II. 643.) Rechzeech. (1479-ben: pred. Rethzeech) et Maior Zeech. (1358: Dl. 4775.) Zech poss. (1380: Lelesz, metal. Zemplén., 1437 körűl: Zsélyi llt.) Opp. Zeech. (1438., 1448: Soós cs. llt., 1460 körűl: Dl. 31752; 1468: Dl. 16777., 1470: Dl. 31928; 1479: Dl. 24724. és Dl. 18158; 1488: Dl. 19410. és 19480.) Galzech. (1480: Muz. llt.) Civitas Zeech. (1466: Soós cs. llt.) A Szécsiek, Szerdahelyiek, sóvári Sósok, Csapiak, Sztriteiek, Bacskóiak s az Agócziak, mint osztályos atyafiak közösen bírták. 1460 körűl Upori Lászlónak is volt benne része. Vámját gyakran emlegetik. 1437 körűl Zsigmond királytól a Szécsiek kérésére orsz. vásár-jogot kapott. 1470–1490. közt e város a «locus sed. jud.» (V. ö. Terebes város.) A mai Gál-Szécs, Sátoralja-Ujhelytől é. felé.
Sztranyán. L. Nagy-Mihály város a.
Sztropkó. Oppidum Ziropko. (1408: Dl. 9404; 1410: Dl. 9671; 1454: Dl. 24541.) Civitas Z. (1430: Perényi llt.) A Perényieké volt, kik 1408-ban kapták a vámszedés jogával együtt Zsigmond királytól. Tartozékait 1454-ben következőleg sorolják föl: Kis- és hagy-Briznicze, Kis- és Nagy-Damása, Mernyik, Szadlik, Puczák, Vojtvágása, Sztaskvágása, Kékmező, Holcsik, Gyapolvágása, Kosárvágása, Giglócz, Mrázócz, Piszkor, Tokaj, Leszkócz, Brusnyicza, Kolbavágása, Jánosvágása, Velkrop, Makócz, Hotcza, Vladicsa, Havaj, Varihó, Repó, Petrócz, Nagy- és Kis-Szitnyicze, Poruba, Zavatka, Pritulyán, Girócz, Rohozna, Hrabócz, Keleze, Minyócz és Lika helységek. E 40 falu helyett 1408-ban csak 30-at, 1430-ban pedig 36-ot sorolnak föl. Az 1408. éviek közűl viszont Czenkerhau, Elke, Navaknizna, Rabonicz, Prensincz, (Brusznyicza?), Fotizhau, (Vojtvágása ?) Miglovicz; az 1430. éviek közűl pedig Michló (az előbbi Miglouicz). Ipvágása és Polyanka – 1454-ben már nem találhatók, vagy bizton nem ismerhetők föl. – Sztropkón kir. harminczad-hivatal is volt. (1453: Kassa v. titk. llt. «Trices».)
Tálya. Tala. Tholya. Thalia. Talya. (1332–7: Páp. tiz.-l. 323. 340. 345. 361.) Thallya. (1459: Dl. 15374., 1466: Wagner. Anal. Scep. IV. 15.) Fele Tokaj, másik fele talán Tálya várához tartozott. 1498-ban találom először «oppidum»-nak nevezve, de hihetőleg már előbb is voltak városi privilegiumai. (Acta post Adv. 104–77.)
Tarczal. Tharczal. Tarczal. (1398: Lelesz. elench. statut., 1434. és 1435: Károlyi oklt. II. 149. 166., 1459: Dl. 15374.) Az 1434–5-ben fölmerűlő «iudex, iurati ac universi consules» majd «cives» kitételek városi szabadalmakat jeleznek. – Tokaj várhoz tartozott s annak sorsában osztozott.
Terebes. Terewesch. Terebes. (1322–7: Páp. tiz.-l. 320. 362.) Therebes. (1347: Anjouk. okmt. V. 30., 1406: Károlyi oklt. I. 538. 588., 1430: Perényi llt., 1436: Dl. 12900.) Opp. Therebes. (1439: Soós llt., 1464: Dl. 31830., 31832; 1469: Dl. 31910.) Poss. Felweghtherebes. (1478: Lelesz. acta Bercsényiana. f. 9. n. 24.) 1430 óta a Perényiek kezén találjuk, vámjával együtt. A megye egy kiadványa már 1347-ben itt kél (1406., 1412., 1436. is); 1464. és 1469-ben pedig e város a «locus sedis judiciaria». (V. ö. Szécs v.) A mai Tőke-Terebes, Ujhelytől é.
Tokaj. Thokay. (1371: Dl. 5955; 1388: Dl. 7454; 1447: Kapy cs. llt. K. fasc. III. n. 11., 1459: Dl. 15374.) Opp. Thokay. (1476: Dl. 17866. 17867. V. ö. Dl. 19809. és 21005., Rupp. II. 331.) Rév-, vám- és kir. sókamarahivatali hely volt s Tokaj vár sorsában osztozott. (L. ott.) 1476-ban is a Szapolyai családé. mely «sub claro monte» a Szent-Szűz tiszteletére új kolostort alapított itt a pálosoknak a Szent-Annáról nevezett régi (1411-ben említik) pálos-kolostor alapjain.
Tolcsva. Tolchwa. Thilthia. Thotna. Tolchua. (1332–7: Páp. tiz.-l. 323. 340. 345. 361.) Tolchwa. (1398., 1404., 1418., 1461., 1474: Lelesz. elench. statut., 1404: Perényi llt., 1410: Dl. 9651., 1446: Lelesz. 58. 22.) Opp. Tolchwa. (1488: Lelesz. elench. statut.) A Debrői (1398., 1404.). Kéri (1404.). Toronyai (1398. 1410.), csicseri Fodor (1418.), Upori (1446.), visi (csicseri) Ormos (1461.), Pesti (1474.) és Czéczei (1488.) családoknak voltak itt rész-birtokaik.
Ujhely. Hospites nostri (regis) de Satureleu. (1261: Árpádk. uj okmt. VIII. 5.) Hospites nostri (regis) de Saturalia Wyhel. (1291: U. o. X. 25.) Civitas Wyhel. (1334: Dl. 2842; 1387: Dl. 7310.) Op. Wyhel. (1390: Pesty. Krassóm. 221., Dl. 7645; 1429: Dl. 12092: 1454. 1455: Lelesz. elench. statut., Lelesz. 66. 6.) Patak város sorsában osztozott ez időszakban. Az ötvenes években fele részét a homonnai Drugethek, majd – úgy látszik – a leleszi prépost és Bacskai István bírták zálogban. Vámszedő hely is volt. – Már 1261-ben István ifjabb királytól nyert kiváltságokat, s később IV. Lászlótól is. Utóbbiakat 1291-ben III. Endre király erősíté meg. – A pálosoknak Szent-Egyedről nevezett kolostora – melyet 1221-ben II. Endre kir. alapított – 1258-ban költözött ide (Nagy- vagy Felső-) Toronyáról s fönnállt (egy 1413. évi oklevél kitétele szerint: in claustro prope Wyhel; egy 1451. évi szerint pedig: in claustro superiori Wyhel) az egész XV. sz.-ban. (Rupp, i. h. – V. ö. 1413: Dl. 10044; 1428: Dl. 12029; 1451: Dl. 14453.)
Varannó. Warano. Waranew. Waranno. (1332–7: Páp. tiz.-l. 328. 333. 362.) Civitas seu poss. principalis nobilium de Rozgon Varanyo appellata. (1363: Dl. 5191.) Opp. Varanov. Warano. (1414: Dl. 9380; 1461: Kassa v. llt. 328., 1459: Dl. 15299; 1471: Dl. 17209; 1490: Dl. 19667.) Ferenczrendi kolostorral. – E város azt a kiváltságot is élvezte, hogy a lengyel posztósoknak és más kereskedőknek áruikat itt le kellett rakniok. (1461.) A Rozgonyiak bírták, a vámszedés (1459. 1471.) jogával együtt.
Zemplén. Zemlin. Zemlyn. (1332–7: Páp. tiz.-l. 320. 361.) Opp. Zemplen. (1426: Dl. 12481; 1460: Lelesz. elench. statut., 1479: Dl. 18253; 1481: Lelesz. metal. Zemplén. 4., 1484: Dl. 18934.) Földesurai a homonnai Drugeth-ek. 1460-ban – úgy látszik, zálogban s rövid időre – Kassa város birtokába jutott. Vámját már 1261-ben említik. (Fejér. IV. 3. 40.)
Összesen: 18 város.
