KRASSÓVÁRMEGYE.
KRASSÓVÁRMEGYE.
Más alakja volt, mint napjainkban, midőn a Dunától egész a Marosig fölér. Hajdan inkább csak a Karas folyó két oldalán terült el. a mai Torontál, Temes és Krassó megyék alsó részében.
Délen a Duna, nyugoton Kevemegye, – Dobricza és Kanak vidékétől kezdve pedig ék.-d.-dny. irányú félkörben (részben a Berzava folyó mentén. részben keleten, a nagy hegység vonalán) Temesmegye határolta.*
E megye helységeinek kidolgoeásá~nál Pesty Frigyes Krassóm. tört. (Il. 1. 2.) után. indultam. A hol tehát idézet nincs, (hanem csupán évszám), Pesty e művének az illető helység alatt megtalálható része értendő. A megye nevének írásmódja: «Krasu, Crasou, Rarassou, Krassow, Korrassow» sat. (U. o. II. 1. 266.)
Hasonlóan Temeshez, szintén nem alkotott egységes egészet. Délkeleti vidékeit a borzafői, krassófői, (kövesdi) és illyédi (nemes) oláh kerületek foglalták el, melyeknek kenézségei a szörényi bán (vagy temesi ispán) hatósága alatt állt várakhoz sorolhatók, sőt (főleg később) bíráskodási s ugy látszik hadi tekintetben magok ama nemes oláh kerületek is.* Délnyugoti részén a harami szék vagy járás (sedes) terült el, melyet Krassómegye kiegészítő-részének tartottak.* 1445-ben ez is a szörényi bánsághoz tartozott.
V. ö. Temesmegye bevezetésében.
Idéz. lásd Haram várnál. Egy 1369. évi oklevél szerint a harami akkori várnagy krassómegyei alispán volt. (Muz. llt.) Egy másik, 1473. évi szerint Patak, Gyano és Duplaj helységek «in comitatu Haram» feküdtek. (Jászói llt. prot. A. fol. 9.)
Mint Temesmegyében, itt is a király a legelső földesur. Várai s az ezekhez tartozó városok és kerületek sűrűn sorakoznak egymás mellé. a Dunától föl a Berzaváig. A Duna mentén, Temesmegye felöl Pécz (Pet) vár* tán a mai Lyupkova vidékén, hozzávetőleg a legszélső; innen nyugotra a mai szerbiai Golubaczczal* szemközt Szent-László-vára; odább, a mai Pozsezsena helyén a régi Pozsazsin (vár és város); még tovább Palánka felé Kőszeg város; Palánka helyén pedig Haram vár és város; föntebb, Versecz vonalában, e várostól keletnek Ér(d)-Somlyó vár, s valamivel délebbre Illyéd vár és város (a maj Illadia); északra Krassófő vára (a mai Krassovánál); ettől ny.-é. felé Kövesd vár (a mai Kallina és Székás vidékén); még odább é.-ék. felé, a mai Czerova és Vaiszova táján Borzafő vár; végül nyugotészaknak, a Berzava mentén Mező- vagy Nagy-Somlyó vár és város (a mai Nagy-Semlak) következnek egymásután.
V. ö. Temesmegyében.
Mely Galambócz néven előbb szintén Magyarországhoz tartozott.
Az uradalmak ily hatalmas csoportjai mellett igazi nagybirtokost csak keveset találunk a fönmaradt területen. Tán legvagyonosabbak s egyszersmind benszülötteknek tekinthetők a remetei (vagy döbrentei) Himfiek, kik a XIV. század eleje óta (különösen e században) a falvak egész sűrű csoportját szerezték meg vagy kapták adományba. Fő-fészkük Lugostól egyenesen délre Remete (a mai Remete-Poganest), melytől főleg ny. és d.-ny. felé, a Berzava folyó mentén, a régi Temes és Krassó megyék határvidékén a mai Izgar, Jerszeg (hajdan Egerszeg), Sósdia (helys. Sósd), Rafna, odább keletnek Ezeres (helys. Egres), innen dny. German (helys. Ermén), innen é. Nagy-Semlak és Denta táján, délre pedig a Karas folyó mentén fekvő Varadia vidékén, együttvéve mintegy 50 faluban birtokosok.
Melléjök a Nagymihályiak sorakoznak, kik a Berzava mellékén, Denta közelében Szent-György, innen ény. Detta (helys. Déd), dny. Rárós és Biószeg (helys. Bélszeg) puszták, délre Vatina (helys. Vát), még lentebb, a Karas mentén, Versecztől dk. Jam, Szuboticza és Russova (helys. Rusolcz) helységek vidékén, sőt lent is a Duna mentén, – vagy 52 faluban a nagylaki Jánkfiak birtokait kapták Zsigmond királytól.
Végül még a szeri Pósafiaknak (s utánok 1471. óta a gúti Országh-oknak és nádasdi Ongoroknak) van terjedelmesebb uradalmuk, 4 város és 13 falu, melyek közül azonban egyetlen egynek fekvését sem tudjuk meghatározni.
Kisebb birtokosok a Dócziak (Temesmegyéből), a mai Berekucza, (a Berzava folyó) és Dognácska vidékén vagy 7 faluban, és a hajdani Kőszeg városban, bár inkább csak ideiglenes czímen, Ér-Somlyó várában azonban 1472. óta adományképen; továbbá a (csanádmegyei) Fejéregyháziak, Szokolár táján vagy 5, – a benszülött gyertyánosi Csép(i)ek a mai Berzava menti Gertenyes vidékén vagy 4 faluban; odább nyd. az omori Cselnök vagy Csolnok család Omor vidékén, – a Patakiak a harami székben 3, – a Varányiak, Csiklova, Zsittin és Varány vidékén vagy 7. – végül a bákai Szőllősiek (Temesmegyéből) Dognácska táján 3 helységben.
Más megyebeli előkelő urak vagy főnemesek közül; a gersei Petők, Bizereiek, Csákiak, Csornaiak, krassófői Orbonász-ok, Hunyadi János, sz.-miklósi Pongrácz János és a rácz despoták válnak ki kisebb vagy ideiglenes birtokokkal.
){kind=link}