VÁRAI:
VÁRAI:
Bród. (Brád.) 1475-ben a grabarjai Dezső, Beriszló és Grabarjai cs. brad-i várnagya is hatalmaskodik ugyane rokonságnak szent-lászlói (valkómegyei) várnagyával együtt. (Dl. 26009.) Hihetőleg a pozsegamegyei Bród értendő, mely az említett családok ősi fészke volt. (A Bród helynevet máskor is írják Brád-nak. L. pl. Valkómegyében a helységek közt.)
Darno(v)cz. Castrum (regis) de Posoga Dornoch vocata iuxta fluvium Orioa. (1230: Árpádk. uj okmt. XII. 656.) Castrum Dornoch. (1547: gr. Zay cs. llt. C. 4.) Castrum Darnocz. (1443: Dl. 13748.) Castellum Kysdarnowcz. (1506–7: gr. Zay cs. llt. C. 29.) Ugyanaz az egy vár értendő-e 1230-ban is? – igen hihető. 1310 óta, előbb mint földterület majd mint vár, a Garaiaké, 1506–7-ben Kis-Darnovcz néven a garai Bánfiaké volt. (V. ö. 1310: Anjouk. okmt. I. 197.) Az Orlyava folyó mellett feküdt s így valószínű, hogy a mai Drenovacz helységre kell gondolnunk, Pleterniczától dny. felé. (V. ö. Pleternicze-Sz.-Miklós helység a.) 1506–7-ben Kis-Darnovcz, Klokocsevacz, Kalebovozelo, Vapnenicza, Bécs és Verholczi falvakat sorolják föl tartozékaiul, melyek közül Kis-Darnovcz úgy látszik a mai Drenovacz részeinek, Bécs pedig az attól dny. eső mai Becsity-nek felel meg.
Derskoncz. L. Ujvár néven.
Ferkl(y)evcz.(?) Farklevcz?) Az 1471. évi 29. törvényczikk e kastély lerombolását rendelte el. (Castellum Farklewcz.) Tán az oklevelekből «Ferkl(y)evcz» néven ismeretes helységben (l. ott) állt.
Gotó. Castellum seu fortalicium Gothow. (1441: Dl. 13613.) Ekkor említi föl I. Ulászló király, a Marótiak érdemeinek fölsorolása alkalmával, ez erősségnek nem rég történt megvívását. (V. ö. Gotó helység a.)
Gradacz. Castellum Gradach. (1442: Kismart. llt. 43. B. 35.) Castrum Gradacz. (1444: Dl. 13805; 1483: Kismart. llt. 43. B. 43.) Castellum Gradacz. (1486: U. o. 43. B. 44.) A Pakosiaké volt. – Mindig a megye kitétele nélkül fordul elő, de a jelek szerint Pozsegamegyében feküdt, még pedig az Orjava várhoz tartozó Odolya vidékén.
Gradistya. (Gradistye. Gredlstye.) Castellum ligneum cum fossatis et aliis munitionibus in Gradistya, Gradistia. (1413: Dl. 33868) Castellum Gradysthya. (1471: Körmendi llt. Alm. I. lad. 1. n. 7., 1499: U. o. Alm. II. lad. 5. n. 43.) A hasonló nevű várossal együtt (l. ott) a Szécsi (szécsi vagy felsőlindvai Herczeg) családé volt. 1441-ben a gotói erősséggel együtt a «castellum seu fortalicium Hradyscya» is említtetik, mint a melyből az I. Ulászló ellen föltámadt nemesek sok kárt okoztak az országnak, s a melyet a Marótiak segítettek megvívni. Másra mint Gradistya-ra annál kevésbbé gondolhatunk, mert tudjuk, hogy e vár urai, a Szécsiek, csakugyan heves ellenségei voltak eleinte I. Ulászló királynak. – Hozzá tartoztak 1413-ban Loncsaro(v)cz, Butko(v)cz, Melka, Felső- és Alsó-Doboka, Filepusolcz, Szczivinya(?), [Tapalo(v)cz, Versancz, Porecsja, Dreno(v)cz, Uksincz, Bogdincz, Gradusolcz, Simonolcz, Koproniczi, Obagyo(v)cz, Habininczi, Draymero(v)cz, Farkasháza és Kernyako(v)cz, mindössze 200 népes jobbágy-telekkel és 24 malommal. 1499-ben pedig Habinincz, Benedicsity, Felső- és Alsó-Doboka, Radenovcz, Gosztisozcz, Felső- és Alsó-Melka, Szatna, Tapalovcz, Jobagyovcz, Kern(y)akovcz, Utevk(?), Drenavlics, Sztupar, Bogdincz, Demsincz, Gardusovcz, Simonovcz, Koprivna, Butkovcz, Dragalovcz, Loncsar, Filipusovcz, Sztarigrad és Pavlovcz helységek. (A dőlt betűkkel szedett helységek kölcsönösen nem fordulnak elő 1413-ban illetve 1499-ben.)
Hradistya. L. Gradistya néven.
Kis-Darnovcz. L. Darno(v)cz néven.
Kne(z)s(i)evcz. Az 1471. évi 29. törvényczikk e kastély lerombolását rendelte el. (Castellum Knesyewcz.) Hihetőleg az oklevelekből «Kne(z)sevcz» néven ismeretes helységben (l. ott) állt.
Kővár. Castrum Kwuar. (1421: Perényi cs. llt.) Castrum Kewwar. (1421: Dl. 11108.) Castrum Kewar. (1475: Dl. 17554; 1476: Dl. 17875.) 1421-ben mint a néhai ne(v)nai Treutel Miklós birtoka a királyra szállott, azonban a Miklós leánya, Katalin (lévai Cseh Péterné) is jogot tartott hozzá, örökös vétel czímén. A dolog pörre kerülvén, Garai nádor e várat a királynak ítélte oda, mert bár Zsigmond király 1388-ban a nevezett Miklósnak zálogosította el. 1390-ben új-adományként adta neki s így nem örökös vételről, hanem csupán kir. adományról lehetett szó. Ennélfogva Katalin asszonyt e várból csupán a hitbér és leány-negyed czímén illette némi rész. Ugyancsak 1421-ben lévai Cseh Péter, a király előtt, a «kezén levő» Kővár várat Alsáni Jánosnak zálogosítá el. 1475-ben és 1476-ban a litvai Horvátok (hont- és körösmegyei birtokosok) kezén találjuk. – Hozzátartoztak ez időben Czerkvenik, Polyancz, Radovancz, Nagyvölgy és Jasztrebnik helységek. Czerkvenik-et és Radovancz-ot Velike vidékén ismerünk. Polyancz-nak tán a mai Polyanszka felel meg, melyben 1660-ban rombadőlt templom és ferenczrendű monostor állt. (Smičiklas, i. m. 8. l.) Ha ezeket (részben legalább) érthetjük, Kővár várát a Pozsegától ény. felé, a megye határszélén fekvő mai Kamenograd nevű, vagy pedig a Polyanszka melletti várral azonosíthatjuk.
Nevna. (Nivna.) L. Valkómegyében Nevna város és vár a.
Orbo(v)a. Castrum (de) Orboua, Orbua. (1339: Dl. 33588; 1356: Dl. 33726; 1367: Dl. 33614; 1382: Dl. 33726.) Poss. Orboa cum suo castro Orboa. (1350–56: Dl. 33744.) Terra castri de Orbowa. (1874: Orsz. Llt. NRA. fasc. 1510. n. 29. Zágrábban.) Castrum Orbua, Orboua. (1387: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. lad. 97. f. 6. n. 1.) Castrum et districtus Orbowa. (1408: gr. Zay cs. llt. C. n. 5.) 1350. körül Lajos király arra az esetre, ha Orbova birtokosa Czimba István fi-maradékok nélkül halna el, e várat a Garaiaknak ígérte s 1356-ban oda is adományozta. 1382-ben utóbbiak új adományul kapták Mária királynétól, s 1408-ban is bírták. – A mai Vrbova értendő. (Pozsegától dny. – V. ö. különben Orbova városnál.)
Orlyava. (Orjava.) Poss. Orywa cum castro suo. (1290: Haz. okmt. VI 371.) Poss. Orrywa cum castro suo. (1296: Árpádk. új okmt. X. 235.) Castrum Oryoua. (1395: Arkiv za povjestnicu jugoslavensku. Knjiga. VII. 28. l.) Castrum Oriarwar. (Kétségkívül elferdítve. 1422: Dl. 11187.) Castrum Oryawa. Oryawawara. Oryawawar. (1427: Kismart. llt. 23. A. 3., 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4., 1431: Dl. 12370; 1432: Dl. 33384; 1444: Dl. 33790; 1444: Forgách cs. llt., 1445: Dl. 33793; 1446: Forgách cs. llt., 1447: Dl. 14476; 1453: Müncheni áll. llt. Ung. Doc. VII. 34., 1454: Dl. 14822. 33388; 1454. körül: Dl. 34206; 1455: Dl. 33806; 1456: Dl. 15025; 1463–4: Dl. 33505; 1464: Dl. 33506; 1467: Dl: 33484; 1472: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 63. 1. 39.) Castrum Orywa, Orywawara. (1454: Dl. 33387. 33390; 1459: Kismart. llt. 23 A. 8.) Castrum Oryawara. (1454: Dl. 33296.) A (XV. században a) nevnai Treutel család révén a lévai Cseh-ekre, s általok zálogban tartozékainak része a Pakosi, maga a vár pedig a Peterdi (és Hetényi) családok, majd bizonyos Tomiczai nevű Gara városi polgárok s végül a Kórógyi család kezére került. A Kórógyiak aztán örök vétel utján is megszerezték (1454.), de 1467-ben a Rozgonyiaknak adták el. Közben a nevnai Treutel Miklós kisebbik leányának fia, Florenczi (Treutel) Miklós is jogot tartott hozzá, majd az ő révén szekcsői Herczeg Pál, valamint Parlagi György és Kállai Pál is, kik 1464-ben kir. adományúl kapták, birtokába azonban nem jutottak. 1472-ben, mint a néhai Kórógyi Gáspár birtokát, monoszlai Csupor Miklós kapta a királytól. (Lásd bővebben a lévai Cseh cs. a.) – Hozzátartoznak Orjava városon kívül, 1422-ben Kalincz, Podczretya, Jakusevcz, Mladinfalva, Kohnyak, Pristancz, Odolya, Ivánvölgye, Hraszt, Valnitfalva, Dolacz, Szkorenovcz és Harmanovcz. (A dőlt betűkkel szedett falvak csak ez egy ízben fordulnak elő.) 1428-ben Szkoronincz, Ugrinocz, Pisztrancz, Kalincz, Podczretya, Jaksócz, Brakolcz, Hraszt, Alsófalu, Kohnyak, Dolcz, Odolya, Zagolyancz és Ivánvölgye. 1454-ben ugyanezek, Ugrinócz kivételével. (Alsófalu ekkor Dolnyavaz vagy Daluyavaz.) 1467-ben pedig az eddig ismeretlen Tergovistya is. – Fekvése az előttem ismeretes adatok szerint nem határozható meg pontosan. Kétségkívül az Orlyava folyó mentén feküdt; még pedig a régi térképekből következtetve, valahol e folyó felső folyás-vidékén. Hogy azonban a mai Orlyavacz lenne értendő, nem könnyű bebizonyítani, bár 1702-ben e helyütt várromot (Orlyavacz) is említenek. (Smičiklas, i. m. 220. l.) (Ez az Orlyavacz mintha inkább a Podversia várhoz tartozott Orjava helységgel lenne azonos.) Másfelől azonban az ennek szomszédságában levő mai Kujnik a régi «Kohnyak»-nak, Poszrecse a régi «Podczretya»-nak felelhetne meg, ha viszont a régi Ivanvölgyével azonosnak látszó Ivandolt nem odább délre az Ortyavicza mellett, Dolaczot ettől még távolabb keletre, Kaleniczot és Jaksicsot pedig (a régi Kalincz és Jakusocz?) már Pozsegától is keletre nem találnók. Nem is szólva Odolyá-ról, mely a Czerniktől kelet, k.-é. elterülő vidékre illik; mely azonban csakugyan eshetett távolabb a vár körüli többi tartozékoktól. (L. e helység és Ivásvölgye a. – Várromok vannak ma e vidékeken Gracsavicza, Czerniktől ék. Bacsindol mellett; Turszki-grad ettől keletre, Dolácztól egyenesen délre, Verhocaczki-grad, Pozsegától dny., Verhovczi mellett; és Szvetity, Pozsegától dk., Jaksicstól egyenesen dél felé.)
Óvár. Castellum in Owar. (1464: Dl. 15982. 16001.) Castrum Owar. (1498: Dl, 33632. 33397.) A hasonló nevű város sorsát követte. Ez években, mikor fölmerül, mindig a grabarjai Beriszlók tartják kezükön.
Pet(e)n(y)e. (Petnyevára. Petnya.) Castrum Pethne. (1280: Kismart. llt. 43. A. 17., 1434: U. o. 43. B. 34.) Poss. Pethna cum turri sive castro. (1282: Árpádk. uj omkt. XII. 374.) Castrum Pethna. (1449: gr. Bánffy cs. llt. (Kolozsvártt.) f. 114. n. 5.) Castrum Pethyne. (1453: Kismart. llt. 43 B. 37.) Castrum Pethnewar. (1455: gr. Bánffy cs. llt. f. 114. n. 7.) Castrum Pethenyewara. (1470: Kismart. llt. 43. B. 38.) Castrum Pethnywara. (1470: U. o. 43. B. 21.) Poss. Pethna cum turri sive castro. (1470: U. o. 43. A. 4.) Poss. Pethnewar (1470: Dl. 33623; 1489: Dl. 33496.) Castrum Pethnye. (1488: Kismart. llt. 43. B. 45.) A Velikeieké és velikei Bekefieké volt, kiknek 1435. évi osztályakor azonban nem említik. (L. a Bekefi cs. a. és v. ö. Petenye helységnél.)
Podvers(i)a. (Podvorsia. Podvers. Podvarsa.) Castrum Podwersa. (1423. 1445: Dl. 11430; 1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28., 1453: Dl. 14667; 1506: Magy. Tört. Tár. Vl. 25.) Castrum Podwers. (1443: Kismart. llt. 43. B. 41.) Castellum Podwersia. Podwersya. (1445: Dl. 13870. 13887; 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Castellum Poduorsa. (1447: Kismart. llt. 35. H. 183. NB. NB.) Castrum Podwarsa. (1453: Dl. 14667.) Castrum Podwersauara. (1464: Dl. 33506.) A Tamási (Vajdafi) családé volt. 1423-ban Tamási László és testvére Henrik, magtalan haláluk esetére – a király jóváhagyásával – e birtokukat is vérrokonuknak, serkei Lorántfi Györgynek és utódainak hagyták, kiknek aztán e czímen az országnagyok is odaítélték 1445-ben. Azonban a Tamásiakkal 1443-ban kötött kölcsönös örökösödési szerződésük szerint a Héderváriak is jogot tartottak ez uradalom birtokához, s egyebek közt a Tamási László özvegyének Ilona asszonynak itteni zálogjogát is megváltották 1447-ben. 1453-ban a serkei Lórántfiak óvást emeltek, hogy Garai László, Ujlaki Miklós, zágorhidai Tárnok Demeter és mások e várat a királytól fölkérhessék, azonban úgy látszik ők magok sem bírták. 1464-ben, 1500-ban és 1506-ban legalább, mikor e vár ismét szemünk ulé kerül, a Héderváriak kezén találjuk. – Hozzátartoztak 1443-ban Szent-István, Szelnatacz, Laholcz, Dezsev(l)cz, Kovacsolcz, Szelna és Kupancz; 1446-ban Felső-Podvers, Alsó-Podversa, Kopáncs, Lipinye, Bakafő, Jakabvölgye, Benekonaz(?), Hergoldo (?), Szelna, Alsó-Szelnacz, Felső-Szelnatacz és Verlye; 1500-ban Dezsev(al)cz, Podgragya, Szent-István, Lipinye, Banicsevo, Gregatovcz, Szelna, Csernetisa(?), Zagrabacz, Ribnyak, Kupancz, Kaproncza, Orlyava (Orjava), Kovacsovcz helységek, Vokanovcz és Szelcza puszták, s a rudinai apátság patronatus-joga; végül 1506-ban Podversa (m.-város), Sz.-István, Szelnatacz, Laholcz, Dezsev(l)cz, Kovacso(v)cz, Szelna, Kuprina és Kropancz.
Pozsegavár. (Pozsogavár). Castrum de Posega. (1250: Dl. 33707; 1263: Árpádk. új okmt. III. 62.) Castrum (regis) de Posoga (1310: Anjouk. okmt. I. 196.) Castrum Pozegawar (1401: Zalam. oklt. II. 301.) Castrum Posogawar. (1406: Haz. okmt. VII. 431.) Castrum Posegawar. (1429: Dl. 12156; 1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1444: U. o. 35. C. 44., 1445: Dl. 13794; 11430; 1446: Magy. Tört. Tár. VI. 27. 28., 1447: Kismart. llt. 35. H. 183., NB. NB., 1455: Dl. 14925; 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23., 1506: U. o. 25.) Castrum Posogawara. (1445: Dl. 33794.) A XV. század elején (1423. tájáig?) Pozsega várossal, Pozsegamegye (fő-)ispánságával és a nyestadóval együtt Borbála királyné bírta; majd a Tamási (Vajdafi) családé lett, mely 1423 után szerezte. 1445-ben az országnagyok a Héderváriaknak ítélték oda, az 1443. évi örökösödési szerződés értelmében. (L. Somogymegyében Kapos- Ujvár vár a.) Ezóta állandóan e család kezén maradt, bár 1445-ben a serkei Lorántfiak és Pelsőcziek (Vajdafiak, Bebekek) is jogot formáltak hozzá. – Tartozékai Pozsega városon kívül 1443-ban Sztremenik, Dreskolcz, Szelcze, Hajmovcz, Lipje, Lipancz és Pribinye. 1444-ben pedig Sztremenik, Verhovcz, Szelcze, Droskovcz, Verhoja, Lipje, Lipovcz, Hajmovcz és Pribinye: 1446-ban Hajmovcz, Pribinye, Drezskolcz, Sztremenik, Szelcz és a két Hinye (melyek azonban úgy látszik Lipje-nek és Lipancz-nak felelnek meg). 1500-ban Lipje, Homovcz, Lipancz, Kupclyancz, Pribinye, Drezskovcz, Verhovcz, Sztremenik és Szelcza. 1506-ban Lipje, Hajmovcz, Lipancz, Pribinye, Drezskovcz, Verhovcz, Sztremenicz és Szelcze.
Sztrazsem(p)lye. (Sztrazsemlya.) L. a hasonló nevű helységnél.
Terbus. Castellanus de Terbus. (1418: Dl. 33548.) Castellum Terbus. (1427: Kismart. llt. 23. A. 3., 1428: U. o. 23. A. 4. és Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.) Oriava (vár) sorsát követte. Később Óvárt emlegetik helyette. – Az 1418. évi oklevél szerint a megye keleti határvidékén Ne(v)na (ma Levanszka Varos) táján kereshetjük. Erre felé, mai Szapna helység fölött, ma is találunk egy Terbosnyak nevű hegyet, de a mely 1435-ben a szomszédos Cseglin (Csaglin) helységgel együtt, mint a velikei Bekefiek birtoka tűnik elénk. – 1427-ben és 1428-ban hozzátartoznak Hvalko(l)cz, Migalo(v)cz és Koczanolcz. (Később inkább Tomicza tartozékai.) 1428-ban ezenkívül a négy Csesznek is. Mindeme helységek a mai Migalovczi táján feküdtek. (Csaglin és Szapno közelében.)
Tiszovcz. 1455-beu Szvinnai Albert mester és neje zapolyai Vajda (vagy Zapolyai) Mihály leánya Katalin a miatt panaszkodnak a király előtt, hogy Zapolyai László a Katalin asszony tiszovczi birtokán országos törvények ellenére kastélyt vagyis erősséget emeltetett. (Castellum seu fortalicium. Dl. 34077. – V . ö, a hasonló nevű falu a.)
Tomicza. Fortalicium Thomicza. (1461: Dl. 15982.) A hasonló nevű város sorsában osztozott, de (tudtommal) csupán ez egy ízben fordul elő. Ez alkalommal már a rokon bródi Dezsű (Desew) és grabarjai (sz.-lászlói) Beriszló családok tartanak hozzá jogot.
Ujvár. Novum castrum Derskonch. (1408: gr. Zay cs. llt. C. u. 5.) Castellani de Wywar. (1414: Dl. 33541.) Locus castri Wyuar vocati. (1432: Haz. okmt. VII. 452.) Novum castrum. (1477–8: Dl. 18145.) Castrum Wywar (1500: Körmendi llt. Alm. V. lad. 5. n. 56. és 57.) A Garaiaké volt; 1500-ban azonban már az Ujlaki Lőrincz kezén találjuk. A Száva mentén (Bród felé) kereshetjük.
Velike. Castrum Welyke, Velyke. (1435: Kismart. llt. 43. B. 21., 1449: gr. Bánffy cs. llt. f. 114. u. 5., 1453: Kismart. llt. 43. B. 37., 1455: gr. Bánffy cs. llt. f. 114. n. 7., 1470: Kismart. llt. 4.3. B. 38. és 43. B. 21., 1488: U. o. 43. B. 45.) A rokon Velikeieké és velikei (cseglini) Bekefieké volt; kik 1435-ben osztoztak meg rajta. Ez alkalommal osztály tárgyát képezik e várban «unum pallacium stratum et longum, edificiis ornatum; una turris, tecturis carens ac in medio eiusdem castri quedam domus seu camere deserte et una cisterna seu puteus». (További sorsára és tartozékaira nézve lásd, vegyesen Petnye vár tartozékaival a velikei Bekefi cs. a.)
Összesen: 21 vár
