VÁROSAI:
VÁROSAI:
Alsó-Velike. L. Velike m.-város a.
Bokolya. (Bokolya-vásár. Bakolya.) Villa Markushege intra metas possessionis Bokolya. (1378: Kismart. llt. 43. B. 30.) Poss. seu opp. Bakolya. Bokolyawasar. 1435: Kismart. llt. 43. B. 21. Poss. Bokolya (1455: Dl. 33806; 1470: Kismart. llt. 43. B. 21., 1489: Dl. 33496; 1501: Muz. llt.) Bokole. (1470: Dl. 33623.) Forum comprovinciale Bokolya. (1483: Dl. 18855.) Bakolya. (1488: Kismart. llt. 43. B. 45.) 1435-ben 26 jobbágy (és nem mardurinalis) telekkel. Velike várához tartozott. Ugy látszik, a régi Pozsegamegye északi (ény.) felében kereshetjük. (V. ö. Ozdakovcz helység a.)
Cseglin. (Cseglen.) Poss. Cheglyn. (1434: Kismart. llt. 43. B. 34.) Oppidum Cheglin. (1435: U. o. 43. B. 21.) Poss. Cheglen. (1453: U. o. 43. B. 37.) Poss. Cheglyn. (1470: U. o.; 1488: U. o. 43. B. 45. és 1489: Dl. 33496.) Poss. Czeglen. (1470: Dl. 33623.) Poss. Cheglen. (1470: Kismart. llt. 43. B. 38.) Velike vár sorsát követte. 1435-ben két curia több épülettel, és 44 közönséges jobbágy- (és nem mardurinalis) telek volt benne, szláv lakosokkal. – Ma Csaglin, Pozsegától (kissé távulabb) kelet felé.
Dimitro(l)cz. (Demitrovcz. Dimitrovcz.) Poss. Dymytrolch. (1361: gr. Khuen-Héderváry cs. llt. Viczay rész, f. 48. n. 23.) Poss. Demitrouch. (1412: Haz. oklt. 357.) Dimitrowcz. (1476: gr. Khuen-Héderváry llt., Viczay. f. 48. 49.) 1476-ban, akkori földesura, Radovanczi László kérésére heti- és országosvásár-jogot nyert Mátyás királytól. – A mai Osztrivrch és Petrovoszelo táján feküdt. (Uj-Gradiskától k. kd. felé.) V. ö. a Gajaljai cs. a. is.
Dobo(v)cz. (Dobolcz. Dubovcz.) Terra Dobouch. (1259: Dl. 33714.) Aqua Dobouchpotoka, Dobochpotoka. (1275: Árpádk. új okmt. IV. 56.) Terra in Dobuth. (1317: Dl. 33721.) Dobolch. (1322: Dl. 33573. 33574; V. ö. Dl. 33736; 1323: Dl. 33575.) Dubouch. (1339: Dl. 33588.) Dobouch. (1356: Dl. 33606.) Poss Doboch. Dobocz. (1395: Dl. 8050; 1432: Haz. okmt. VII. 453.) Dobooch. (1401: Dl. 8625.) Districtus Doboucz. (1408: gr. Zay cs. llt. C. n. 5.) Poss. Dobowcz cum telonio in foro ebdomadali. (1477–8: Dl. 18145.) Poss. Dwbowcz. (1491: Dl. 19713.) Opidum Dwbowcz. (1500: Körmendi llt. Alm. V. lad. 5. n. 56.) A XV. században a Garaiaké, 1500-ban pedig az Ujlakiaké volt. – A Pozsegától dny. eső Orbova (ma Vrbova) táján (a Czrnacz folyó mentén?) feküdt. (V. ö. 1268: Árpádk. uj okmt. XI. 577.)
Felső-Velike. L. Velike m.-város a.
Gradistya. (Gradistye. Gregistye.) Poss. Gradyscha. (1343. 1347: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 12., 1424: Dl. 33516.) Poss Gradisca. (1360: Körmend, i. h. n. 13.) Gradistya, Gradistia. (1413: Dl. 33848.) Gredyschya. (1471: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 14.) Gradisthie. (1471: U. o. II. lad. 3. n. 38.) Forum comprovinciale Gregysthye. (1483: Dl. 18855.) Oppidum Gradysthya. (1499: Körm. llt. Alm. II. lad. 5. n. 43.) 1343-ban kapta kir. adományul Szécsi Miklós bán és testvére Ivánka. Az ő utódaik (a Szécsiek és felső-lendvai Herczegek) bírták az egész X1V. és XV. századon át, az utóbb benne épült (1413-ban fa-) kastélylyal együtt. Sz.-Miklós tiszteletére emelt kőtemplomát már 1347-ben s 1413-ban is említik. Utóbbi évben 68 jobbágytelket számítottak össze benne. Vámhely is volt. (1413.) – Ma Gradistye, Pozsegától ék., a megye határán, mint a melyhez közel találjuk a régi gradistyai uradalomban emlegetett Doboka, Loncsár és Dragalovcz helységeknek megfelelő mai Doboka falut, a Loncsar nevű patakot és hegyet, s a Draguljevacz nevű patakot és völgyet.
Nevna. (Nivna.) L. Valkómegyében Nevna vár és város és Pozsegamegyében a kis-pakai Szabó cs. a.
Orbova. Villa Vrba. (1259: Dl. 33714.) Terra inferior et superior Vrbua. (1275: Árpádk. új okmt. XII. 146., 1V. 55.) Vrboa (1282: Dl. 33731.) Orboua. (1339: Dl. 33588; 1356: Dl. 33606.) Poss. superior et inferior (alább: Felsew et Alsow) Orboua. (1356: Dl. 33606.) Orboa. (1356: Dl. 33740.) Poss. Orbua – Demencz-czel és Tverdity-tyel határos. (1367: Dl. 33614.) Poss. Orbona nuncupata iuxta Zauam existens. (1374: Dl. 33618.) Alsou et Felseu Orboua (1382: Dl. 33726.) Orbua. Orboua. Orbaua. (Nemesi névben. 1397: Dl. 34443. 34045. és 8596.) Orboa. Orbova. (1401: Dl. 8625; 1432: Haz. okmt. VII. 453.) Orbowa. (1406: Dl. 34110; 1414: Dl. 10282; 1435: Dl. 34064; 1469: Dl. 31219; 1481: Dl. 34233; 1433: Dl. 34137; 1489: Dl. 34242; 1491: Dl. 19713; 1493: Dl. 34080) Op. Orbowa. (1500: Körmendi llt. Alm. V. lad. 5. n. 56.) Az Orbovai nemzetségé, a Garaiaké s (1500-ban) az Ujlakiaké volt. Plébánosát 1491-ben említik. – Ma Vrbova, Pozscgától dny. (Határában az 1275-ben említett «Zlopchenyk» nevű patak emlékét ma is őrzi a Skopcsenik nevű puszta (dk-felé). Az ugyanakkor fölsorolt «Trestenapola» a mai Tresztenyacsa pusztának (kd.), az «Vnaheleus tapolya» nevű hely pedig talán a mai Topole pusztának felel meg. (Nyugatra.) A Dobovczpatakára emlékeztető «Dobovcz» helység és kerület pedig később mindig e tájon tűnik föl. Másfelől azonban ugy látszik, Pleterniczától észak felé (vagy észak-keletre) is volt az Orbovai rokonságnak ily nevű faluja. Erre mutat egy 1433. és 1434. évi oklevél, mely szerint a Zerilcziek, zerilczi, – s egy 1478 évi, mely szerint a gotói apát gotói és lakusiai jobbágyai hatalmaskodtak (a szomszédos) Orbován. (1433: Muz. llt., 1434: Dl. 34062; 1478: Dl. 34222.) A helység tehát a mai Zarilacz, Kutjevo és Lakusija közti vidéken feküdt, a hol péld. Grabarje is áll, hajdan szintén az Orbovai nemzetség birtoka. Ugyane tájon, Tominovacz falucskánál ma is találunk egy Verbovacz nevű patakot, melyet 1702-ben még Verbova néven említenek. (Smičiklas, i. m. 163. l. és v. ö. 1250: Dl. 33707. a «terra matris Fulkouis» határjárásában.) A részletes fölvilágosítás a monografust várja. Kétségtelen, hogy 1275-ben, 1282-ben, 1356-ban és 1374-ben a Velikei (Bekefi), 1367-ben és 1374-ben (1339-ben is?) az Orbovai rokonság, 1401-ben, 1432-ben és 1500-ban pedig a Garaiak illetve (valószínű utódaik) az Ujlakiak birtokosok a Száva vidéki Orbován. (V. ö. a hasonló nevű várnál.)
Orlyava. Orjava. Poss. Orrywa. (1296: Árpádk. új okmt. X. 235.) Oppidum Oriawa. (1422: Dl. 11187; 1428: Körmendi llt. Alm. III. lad. 2. n. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4., 1444: Dl. 33790; 1446: Forgách cs. llt) Oryawa. (1455: Dl. 33806.) Opp. Oryawara. (1454: Dl. 33296.) Opp. Orywawara. (1454: Dl. 33387.) Castrum Oryawa simulcum suburbio. (1467: Dl. 33484.) Sz -Lőrincz tiszteletére szentelt templomát 1444-ben említik. Vámszedő hely is volt. A hasonló nevű vár sorsát követte. (L. ott)
Óvár. Villa Owar. (1422: Dl 11187.) Opp. Owar. (1427: Kismart. llt. 23. A. 3., 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2., 1440: DI 13565; 1459: Kismart. llt. 23. A. 8., 1481: Dl 34232; 1482: Dl. 18609; 1498: Dl. 33632. 33397.) Owar. (1455: Dl 33806; 1456: Dl. 15025; 1461: Dl. 16001. 15982. 33883; 1470: Dl. 33623., 1483: Dl. 33393. 34138.; 1489: Dl. 33496.) Oriava vár (l. ott) sorsában osztozott a XV. század eleje (1422.) óta, tehát nevnai Treutel, majd lévai Cseh birtok volt. 1440-ben özv. lévai Cseh Péterné, született nevnai Treutel Katalin és nővére Borbála kezére jutott a lévai Cseh Lászlóval kötött egyezség utján. Katalin asszonyé 1455-ben is. 1456-ban a Borbála fia, Florenczi Miklós, magtalan halála esetére ipának szekcsői Herczeg Pálnak vallotta föl. 1459-ben még mindig a Cseh Péterné, Katalin asszony kezén találjuk, kivel együtt kétségkívül Borbála asszony és említett fia Miklós is bírta. 1464-ben ez a Miklós meghalván, szekcsői Herezeg Pál Parlagi Györgygyel és Kállai Pállal együtt kir. adományul nyeré. (Május.) Azonban már ekkor benne ültek az itteni várban (s a városban is) a grabarjai Beriszlók és rokonaik, kiket e város birtokába, (zálog czímen, még Florenczi Miklóstól) ugyanez évben (junius) külön be is igtattak. Ettőlfogva Óvárt a század végeig (1498.) a Beriszlók kezén találjuk (kik 1483-ban a szekcsői Herczegck itteni jogát is megváltották) s így sorsa (láthatólag) 1470 óta azonos volt a Tomicza városéval. Vámhely is volt. – 1422-ben hozzátartoznak Tekics (Tekat) és Zahorovcz; később állandóan csak egyedül Tekics, melynek vidékén kell tehát keresnünk. Meglehet azonban (főkép az 1455. évi oklevélből hozzávetve), hogy Bród vidékén feküdt. (A mai Varos?)
Podgragya. L. Podvers(i)a néven.
Podvers(i)a. (Podvorsia. Podvarsia. Podvers.) Terra nomine Podwrs. (1264: Árpádk. új okmt. VIII. 113.) Felső-Poduers. (1380: Fejér, IX. 5. 431.) Podwarsa. Poduorsya. (1403: Dl. 33536.) Felsew Podwers, Also Podwersa. (1446: Magy. Tört. Tár. VI. 28.) Podgragya – Podversia kastély tartozékában. (1500: U, o. 23.) Opidum Podwersa. (1506: U. o. 25.) A hasonló nevű várhoz tartozott. – Ma Podvrsko (Podvrško), Pozsegától ny.-nyé. felé.
Pozsegavár. Villicus de Posagawar. (1330: Zichy okmt. I. 362.) Magna via per quam itur ad Posagawar. (1331: Dl. 33578.) Civitas Posegawar. (1369: Dl. 33975; 1429: Dl. 12156; 1444: Kismart. llt. 35. C. 44., 1506: Magy. Tört. Tár. VI. 25.) Oppidum Posegawar. (1443: Kismart. llt. 36. B. 41., 1445: U. o. 35. H. 183. NB. NB., 1500: Magy. Tört. Tár. VI 23.) Civitas Posegawar (Posegawaar) sedes iudiciaria comitatus de Posegawar. (1445: Dl. 33793; 1451: Dl. 34070; 1464: Dl. 33506; 1466: Dl. 34216.) Vámhely és a megyei törvénytevő gyűlések székhelye volt. – A hasonló nevű vár sorsát követte. Sz.-Pál apostol tiszteletére szentelt templomát 1466-ban említik. 1660-ban írják róla: «olim civitas sat grandis fuerat, uti apparent vestigia muroium». Ugyanakkor az itt állt ferenczrendi monostor romjai is megvoltak még. (Smičiklas, i. m. 9. l.)
Szlobocsina. L. Szlobocsina helység a.
Tomicza. (Tumicza.) Tomicha. (1244: Theiner. Vet. Mon. Slav. Merid. I. 297. l.) Thonicza (Tomcha) cum tributo fori et districtu. (1422: Dl. 11187.) Thomycza, Tomicza, cum districtu. (1422: Dl. 34418; 1427: Kismart. llt. 23. A. 3., 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2., és Kismart. llt. 23: A. 4., 1431: Dl 12370; 1448: Dl. 33798; 1450: Dl. 33799. 33804; 1453: Müncheni llt. Ung. Doc. VII. 34., 1454: Dl. 33388; 1454. körül: Dl. 34206; 1455: Dl. 33806; 1456: Dl. 15025; 1459: Kismart. llt. 23. A. 8., 1470: Dl. 33623; 1481: Dl. 34232; 1482: Dl. 18609; 1483: Dl. 33492. 33493; 1484: Dl: 32878; 1489: Dl. 33496; 1498: Dl. 33397. 33632.) Poss. seu oppidum Thomycza cum tributo. (1445: Dl. 33689.) Op. Thomicza. (1446: Forgách cs. llt., 1464: br. Révay cs. llt. Div. fam. II. 37., 1467: Dl. 33480; 1484: Dl. 32878; 1495: Dl. 34247.) Thwmycza. (1472: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. lad. 63. f. 1. n. 39.) Op. Thumicza. (1474. 1475: Tört. társ. letét.) A valkómegyei Nevna vár tartozéka gyanánt szerepel 1422 óta, s mint ilyen, e vár és a pozsegamegyei Oriava vár (l. ott) sorsában osztozott 1445-ig. Ekkor birtokosa lévai Cseh Péter Pudbacsiai (Podbacsiai) Bálintnak zálogosította el, majd 1447-ben és 1448-ban Tomiczai László, Barnabás és Pál Gara városi polgároknak. 1450-ben és 1453-ban pedig Kórógyi János macsói bánnak, ki 1454-ben örökös vétel útján is megszerzé, s pl. 1459-ben és 1464-ben is bírta. Fiától Gáspártól zálogképen a grabarjai Beriszlók kezére került, kik (az itteni erősséget) már 1464-ben is kezükön tartották, s később (1483.) a Florenczi (Treutul) Miklós révén a szekcsői Herczcgeknek e városban és tartozékaiban bírt jogát is megszerezték, majd a lévai Csehekkel szemben is biztosították. (1481–83.) 1472-ben monoszlói Csupor Miklós, majd az ő halálával 1474-ben Gábor kalocsai érsek és testvére, Matucsinai Zsigmond kapták Mátyás királytól, mint a magbanszakadt Kórógyi Gáspár birtokát, szintén a valkómegyei Nevna várával együtt. (Beigtatás 1475-ben.) 1484-ben Rozgonyi István kívánta magát e város birtokába (zálog czímen) igtattatni, de a Beriszlók ellenmondottak. 1472-ben Valkómegyéhez számította a kir. kanczellária, de nem valami nagy alapossággal. Hozzátartoztak 1422-ben Bokolya, Kopirtona (eltorzított név), Brano(v)cz, Barbásfalva, Radovancz, Breczkolovcz, Barczda (eltorzított név), Varpacza (hasonlókép), Alsó-Rosnicza, Közép-Hrusnicza és Mihinovcz. 1428-ban Bokolya, Szalatnok, Zatnicza, Berczkovcz, Rupacza, Kis-Rupacza, Radovancz, Vranolcz, Verbafalva, Koprina és Poricza, valamint a három Hrusnicza is. (A dőlt betűvel szedett helységnevek újak.) 1446-ban Bukovlya, Zatnicza, Berczkovcz, Ruacza, Vranovcz, Verba és Kopriva. 1448-ban és 1450-ben Bukolya, Barázdafalva, Breczkovcz, Rupacza, Vranovcz, Verba, Koprina. Porecze, két Hrusticza, Mihenovcz, Koczanovcz, Hvalkovcz és Migalovca. 1467-ben Kaporna, Varba, Vranovcz, Pobrazgya, Zatnicza, Valinovcz, Szlavinfalva, Koczanovcz. 1482-ben Bokolya, Szalatnok, Zatnicza, Breczkovcz, Rupacza, Kis-Rupacza, Radvancz, Vranovcz, Verbafalva, Koprivna, Poricza. 1433-ban Bukovje, Koprivna, Verba, Vranovcz, Vinkovacz, Breczkovcz, Podbrazgya, Felső- és Alsó-Hrusticza és Mihinovcz. – Vámhely is volt. Bród közelében ék. felé fekszik. (V. ö. a a lévai Cseh cs. a.)
Velike. Velyke. (1366: Kismart. llt. 43. B. 26., 1374: Dl. 33618.) Oppidum seu poss. Welyke – a hasonló nevű folyó m. (1435: Kismart, llt. 43. B. 21.) Poss. Welyke, Welike (1470: U. o. 43. B. 21. és Dl. 33623; 1489: Dl. 33496.) Poss. Felsew Welyke, Also-Welyke. (1488: Kismart. llt. 43. B. 45.) A Velikeieké és velikei Bekefieké volt, kik 1435-ben e városon is megosztoztak. Ez alkalommal e család curiája és házai, egy kolostor és a Bold. Szűz tiszteletére szentelt templom is föltűnik e városban. Ugyanekkor nagy számú jobbágycsaládait is fölsorolják, melyek sorában a szláv nevűek közt Sipos, Pispek, Zegedbeli sat. magyar nevűeket is találunk. Az 1660. évi canonica visitatio alkalmával ferenczrendi kolostort találtak itt. (Smičiklas, i. h. II. 8.) – Ma Velika, Pozsegától é., a Velicsanka patak m. (L. Nyavalyás és Szabadfalu helység a. is.)
Összesen: 16 város.
