VÁRAI:
VÁRAI:
Árki. (Ároki.) Castellum Arky. (1465: Körmendi llt. Alm. I. lad. 1. n. b. és 6., 1497: U. o. n. 9. és Dl. 20598.) 1465-ben a Marótiaké volt. Ugy vélem, e kastély ugyanegy azzal, a melyet 1498-ban Kölpényi György és János rácz despoták birtokában találunk s megfelel a mai Jaraknak, Mitroviczától dk. (V. ö. 1519: Dl. 24393. és l. Áróki helység a. is.)
Árpatar(l)ó. Castellum Arpatarro. (1498: Dl. 34256.) A hasonló nevű város (l. ott) sorsában osztozott.
Bán-monostora. Castellani de monasterio Banj. (1473: Dl. 34030.) Castrum de Ban-Monostra. (XV. század vége: Epist. Petri de Warda. 187.) A szerémi püspáké volt. (L. a hasonló nevű városnál.)
Báránd. 1495-ben az Ujlakiak birtokai közt egy Barand nevű várat (cum pertinentiis) is sorolnak föl, a megye megjelölése nélkül. (Körmendi llt. Alm. I. lad 1. n. 9.) Hol feküdt ? – nem tudom, sőt azt sem, mely megyében; mert Szerém-, Valkó- sőt Körösmegyében egyaránt kereshetjük. 1408-ban a Garaiak birtokában egy ugyanily nevű szerémmegyei birtokot, helyesebben uradalmat (cum pertinentiis) is említenek, mely a Száva mentén feküdt. Minthogy ez uradalom, ha máskor nem, a Jób halálával átszállhatott az Ujlakiakra (a Garaiak birtokában később sohasem említik), talán nem merész a feltevés, hogy ugyanazzal a helylyel van dolgunk, s így Báránd vára Szerémmegyében feküdt, valahol a Száva mentén.
Baries. Castellanus … episcopi Colocensis (castelli) Barich vocati. (XV. század végén: Epist. Petri de Warda. 15. l., 1491: U. o. 38.) Castrum Barich. (1498: U. o. 119.) A kalocsai érsekségé volt. – A XVI-XVII. századi térképek e várat Zemlén (Zimony) és Kölpény közé a Száva mellé helyezik. (E két helység közt ma Boljevczi falut találjuk.) A harminczad-helyeknek az 1498. évi 34. törvényczikkben levő fölsorolásából ítélve azonban odább nyugotra, a mai Jarak és Mitrovicza közt feküdt, de mindenesetre a Száva mentén. (V. ö. 1519: Dl. 24393. és l. Martonics vár a. is.)
Csörög. (Cserög.) Castellanus castri Chereugh. (1339: br. Révay cs. llt. Bodrog. I. 6.) Castellanus in Chereug. (1402: Dl. 33534. V. ö. 1457: Pesty. Helyn. I. 37.) Castrum Chewreg. (1406: Haz. okmt. VII. 435.) Castrum Cherewgh. (1470: Dl. 17044; 1521: Dl. 23586.) Provisor curie in Cherwlyg. (1473: Dl. 34030.) Castellum in Cherewg. (1478: Dl. 18145.) Castrum Thereios. (! 1487: Mátyáskori dipl. eml. III. 363.) Castrum Chewrewgh. (1490: Dl. 19657.) A Gxraiaké volt (1402. 1478.), kik 1478-ban e várból is kiadták a leánynegyedet a Szécsieknek. 1487-ben és 1490-ben a Korvin János kezén találjuk, ki a Garai Jób halála után a 80-as években kaphatta. Később az enyingi Törököké lett. – 1478-ban hozzátartoznak Cserög város, Toronyalja, Bánya, Szelk, Burk, Tehany, Nádastó, Bel-Cserög helységek és Keresztur puszta. (L. a városnál is.)
Dombó. Castellani de Dombo. (1473: Dl. 34030.) Az ekkor (Cserögön) hatalmaskodó várnagyok a szerémi püspök emberei. Tehát Dombó vára is e püspök birtokának vehető. (L. a helység a. is.)
Ireg. Wok Golachowigh castellanus castri Iregh. (1497: Dl. 20598.) A (Kölpényi György és János) rácz despoták birtoka volt ekkor. Ily nevű falu vagy épen város szintén állhatott itt, bár. ekkor nem is említik. (Ma Ireg város, Karlovicztól d.-dny.)
Karom. Provisor curie de Karum. (1464: Dl. 15989.) Castellum Karom. (1465: Körmendi llt. Alm. I. lad. 1. n. 5. és 6., 1477: Dl. 34309; 1519: Dl. 23178.) Castrum Karom. (1490: Dl. 19676.) Castellanus de Karom. (1502: gr. Zay cs. llt. N. 61.) 1465-ben a Marótiaké. Mint a magbanszakadt Maróti Mátyus birtokát kapják 1477-ben a Bátoriak s bírják 1490-ben és 1519-ben is. 1477-ben hozzátartoznak Komlós, Danilovcz, Háb; továbbá (ekkor inkább csak vele együtt járnak) Sztrelocz, Budinovcz, Magyar-Olasz, Diós, Hurdovcz, Hodros, Budicsócz, másként Sasincz, Szirocz, másként Hodrovcz, Gumma és Káty helységek; Siucz (Sivecz), Apatovcz, Szaszovcz, Dapsa, Barva, Zova, Szurdog és Hodos puszták.
Kölpény. (Kelpény.) Castrum regale Kulpen. (1388: Fejér. XI. 414.) Castrum nostrum (gubernatoris) Kewlpen. (1451: br. Révai cs. llt. Szerém. II. 16.) A XIV. században királyi vár; 1451 táján a rácz despotáké és Hunyadiaké (1451-ben kétségtelenül az utóbbié) volt. (Kwlpum. V. ö. 1451: Fejér. Genus et incunab Hunyad. 153. l. és Huny. kora. X. 308. 309. l.) A mai Kupinovo értendő, Zimonytól nyd., a Száva mellett. Az 1528. évi térkép «Kelpona» néven kisebb várat mutat e helyen.
Köválu. (Kőváló.) Castellanus de Kwualu. (1419: Dl. 30775; 1420: Muz. llt.) A berekszói Hagymás-oké volt. (L. a hasonló nevű helység a. is.)
Martonica. (Martonicz.) Castellum Marthonicz. – 1437. körül egy megbizható jegyzék (másolat) a kalocsai érsekség birtokában sorolja föl, Rednek várával együtt, de a megye megjelölése nélkül. – Ugy látszik Szerémmegyében, de tán inkább síkon feküdt. (Az sem lehetetlen különben, hogy Barics- csal zavarják össze.)
Péter-Várad(ja). Castrum de Waradinopetri. (1439: Dl. 13445.) Castrum abbatie de Wa(ra)dinopetri. (1439: Dl. 13446.) Arx seu (et) castrum abbatie … de Waradino Petri. (1494: Epist. Petri de Warda. 42. 124., 1496: U. o. 64.) 1439-ben a Garaiak kapják kir. adományul, az itt levő monostor patronatus-jogával együtt. 1477-ben (Matucsinai) Gábor kalocsai érsek, az itteni bélakuti apátság kormányzója, (hihetőleg e várbeli) várnagyaihoz és udvarbíráihoz intézi rendeletét. Ekkor tehát már (az apátsággal együtt) a kalocsai érsekségé lett volna, mely különben később Péter-Várad városnak (l. ott) csakugyan földesura volt. (1477: Varga i. m. 257.)
Racsa. L. Valkómegyében, Racsa kastély és város a.
Rednek. Castrum Rednek. (1437. körül: Archaeol. Közl. XII. 113. l., XV. század végén: Epist. Petri de Warda. 272.) A kalocsai érseké volt. (L. Rednek m.-város a. is.)
Szalánkemén. (Szalankemen.) Castrum Zalankemen. (1441. körül: Pesty, Brankovics birt. 13–53. és Bárány. Torontálm. D. okl.) Castrum Zalonkemen. (1498: Haz. okmt. IV. 441.) Castrum Zalonkemen. (1521: Dl. 23586.) 1441. körül Brankovics György (ugy látszik, csak írásban, vagy hamisítvány?) rokonának veronai Birini Pálnak adta; 1451-ben és 1456-ban azonban (legalább a várost) ismét csak ő bírta. (Egy ideig azonban 1451-ben a Hunyadiak.) 1496. táján ugy látszik Nándor-Fejérvárhoz tartozott. 1498-ban a Korvin Jánosé, 1502-ben pedig (a város) már a királyé. (V. ö. Fejér. Genus et incunab. Hunyad. 153. l. Lásd a hasonló nevű városnál is.)
(Száva-)Szent-Demeter. Castellani de Zenthdemeter, Zawazenthdemether. (1444: gr. Zay cs. llt. A. 21., 1456: U. o. B. 56.) Castellum Zawazenthdemeter. (1459: Körmendi llt. Alm. I. lad. 1, n. 4.) Castrum Zenthdemether. (1497: Körmendi llt. Alm. I. lad. 1. n. 9., 1519: Dl. 23263.) S. Demetrius, Laurentii ducis castellum. (II. Ulászló kora: Bonfini Dec. 717. l.) Castellanus de Zenthdemether. (1498: Dl. 34256.) 1451 táján a Hunyadi Jánosé és Brankovics György rácz despotáé volt. 1459-ben Mátyás király, midőn Ujlaki Miklóssal kibékült, utóbbinak e kastélyt is átengedé. A század végén és 1519-ben is az Ujlaki Lőrinczé volt; 1496–8 táján azonban a bajnai Bot(h) András emberei várnagyok benne. (L. a városnál is.)
Zeml(y)én. (Zemplén.) Castrum Zemlen. (1173: M. Florianus, i. h. III. 100. l.) Castrum Zemplyn. (1521: Dl. 23586.) Azaz Zimony. – Soppron, e város monografusa szerint, a ki azonban kutfőiről nem számol be, a X1V. század végén az itteni vár az u. n. Gardos-on már csak romjaiban állt fönn; Brankovics alatt ujra fölépült, úgy hogy Hunyadi is ebben halt volna meg. Bonfini azonban ekkor csak «oppidum Semlyn»-t említ. (Gescb. von Semlin. 4., 9., 98., 106., 136., 142., 152., 153., 160. – L. a városnál is.)
Ősszesen: 17 vár.
