FŐBB BIRTOKOSAI:
FŐBB BIRTOKOSAI:
Ábrahámfi (gerlai) cs. L. a Dócziak a.
Alattyáni cs. L. Alattyán helys. a.
Alb (zorilenczi) cs. 1499: Pesty. Krassóm. tört. III. 474.
Alsógladnai cs. L. temeshelyi Désiek.
Alsókrivai cs. A Bolvasticzaiakkal és Hosszúmezeiekkel – mint osztályos atyjokfiaival – együtt igtatják őket 1436-ban Bolvasticza, Hosszumező és Alsó-Kriva birtokába. (Pesty. Szörénym. o. ker. 64.)
Alsómacskási cs. L. a Macskásiak a.
Apáczai cs. L. Dianfi (apáczai) néven.
Aranyas cs. Aranyas. (1494: Dl. 20196.) Valahonnan Papd vidékéről való.
Aradi prépostság. Szent-Andráson birtokos. (Karácsonyi szerint. Délmagyarorsz. Ért. 1890. 208. l. – V. ö. Csanádegyházmm. Adatt. II. 141. l.)
Arka (damposi) cs. L. Cseri várnál.
Bagdi cs. L. e családnál Aradmegyében, a hol tulajdonkép temesmegyei helységek értendők.
Bajton(y)i (Bajtényi) cs. L. Bajton(y) helység a.
Bak (beréndi) cs. L. a Papdi cs. a.
Bákai cs. L. gyarmati Vajdafiak a.
Baki (páznádi) cs. 1446-ban a Páznádiakkal együtt részeket zálogosítnak el a Terjénieknek Tinántelkén és Megyeren. 1494-ben (Baky) Boldizsár Cseme helységben birtokos. (1446: Muz. llt., Pesty. Helyn. I. 247., 1494: Dl. 20196. 20240. – V. ö. 1456: Dl. 15045.)
Bakos (peterdi) cs. Bakos. (1492: Dl. 19618.)
Bakos (vlogyesti) cs. Bakos. (1440: Pesty. Krassóm. tört. III. 379. Ez adat azonban óvatosan fogadandó.)
Baládi cs. L. Balád helység a. V. ö. 1456: Dl. 15045.
Balog (gyertyánosi) cs. Balogh. (1489: gr. Forgách cs. llt.)
Balog (kőcsei) cs. Balog. (1492: Galgóczi llt. C. 98. f. 27. n. 5.) Balogh. (1494: Dl. 20240.)
Balog (szegyeházi) cs. Balogh. (1488: Dl. 30225; 1492: Dl. 19618.)
Balotai cs. L. a temeshelyi Dési cs., s Turd és Zsupán falvak a.
Bánfi (alsó-lendvai) cs. Birta Sarád és Borzlyuk várát és városát, tartozékaikkal. (Lásd ott.)
Bánk (bánkfalvi) cs. 1480-ban Bánkfalvát és Belinczet Haraszti Ferencznek zálogosítják (1482-ben pedig adják) el. 1493-ban azonban a néhai Bánk Miklós bánkfalvi birtokát dengelegi Pongrácz Mátyás kapta II. Ulászló királytól. (1480–82: gr. Forgách cs. llt., 1493: Dl. 20104. 20105.)
Bányai (bányai) cs. L. Bánya b) helység a.
Barát (szlatinai) cs. Barath. (1444: gr. Forgách cs. llt.)
Barocz cs. Baroch. – Temes- (vagy krassómegyei) család. Antal 1426-ban ügyvéd. (1426: Kállay cs. llt.)
Baroczházi cs. (1428: Dl. 12031.) Lehet, hogy az előbbivel azonos.
Barta (bartafalvi) cs. Bartha. (1444: gr. Forgách cs. llt., 1447: Pesty. Szörénym. o. ker. 72.)
Bást(a)i cs. L. Czikó-Vásárhely kastély a.
Bedő (peterdi) cs. Bedew. (1492: Dl. 19618.)
Beken(-fi, endrődi) cs. A XV. század végén Papdon is voltak részei (1364–1464: Pesty. Krassóm. tört. II. 142., 1494: Dl. 20196. 20240.)
Bekös (peterdi) cs. Bekws. (1492: Dl. 19618.)
Belmosevity (sásvári) Milos – Belmosewyth. – Milos kapja 1483-ban Majsát, Paznad pusztával. (Dl. 26646; 1496: Dl. 26655. – V. ö. 1503: Dl. 26662. 1498. évi 22. t.-cz. és lásd Sásvár város a. is.)
Belos (vorcsorovai) cs. 1448: Pesty. Szörénym. tört. III. 55.
Belota (kricsovai) cs. Belotha. (1492: Dl. 19618.)
Berekszói cs. a) Valkómegyéből. Lásd a szántai Morha(r)t(i) cs. a. – b) L. Hagymás (berekszói) néven.
Berlöi (Berlei) cs. L. Berlő helységnél idéz.
Berzi (berekszói) cs. Berzy. (1489: Dl. 19477.)
Berzovai cs. Osztályos (Bcrzovában) a Nyakazókkal. (1489: Pesty. Krassóm. tört. III. 466.)
Berzsen (csabai) cs. L. Csaba b) helység a.
Bésán(-fi, belinczi, szabadfalusi) cs. Filius Besan, Besaan. Dictus Besan. – osztályos atyjokfiaival, a Hollódiakkal együtt: Szabadfalva, Belincz, Bozzás, Mihályfalva, Setéttelek, Hollód, Ujfalu, Nagy-Forgács, Kis-Forgács, Futfalva és Brassó helységekben földesurak. (1482: Pesty. Krassóm tört. III. 457. – L. Bél helység a. is.)
Besenyei cs. L. Patina falu a.
Besenyő (temesvári) cs. Besenew. (1492: Dl. 19618.)
Besenyő (vissádi) cs. Bessenew. (1442: Tört. Társ. letét.) Besenew. (1446: Muz. llt.) 1442-ben Székesen birtokos.
Beszédes cs. L. a Terösdi cs. a.
Besztriai cs. L. Besztria helys. a.
Betlen (iktári) cs. Bethlen. – A Neczpáliakkal osztoznak 1365-ben Andocsfalva, Dragonfalva, Iktár, Eniszten, Pósafalva, Bratiszlófalva és Pádéfalva helységeken. (1420-ban a Neczpáliak kérésére írják át e levelet.) 1478-ban ugyane családok magszakadás esetére birtokaikat egymásnak biztosítják. Iktár tartozékaival együtt ekkor a Bethleneké. Utóbbiak 1444-ben Rékasdon is földesurak. (Justh cs. llt., 1444: gr. Forgách cs. llt.)
Bika (besenyei) cs. Byka. (1498: Kismart. llt. 47. C. 22.)
Bizerei cs. 1429-ben Sebes városban van curiájok (egyikök: bizerei Vitéz Jakab). 1433-ban földesurak: Bizere, Kalova, Vorcsorova, Szabadfalu, Ravna, Mél, Szlatina, Novákfalva, Mihalancz, Völgy, Laczkán(y), Danilest, Apadia és Ohabicza helységekben. 1444-ben (Miklós) Kusklya, Szavoj, a két Patak és Szilfa helységeket – melyeket Zsigmond királytól kaptak – új adományúl nyerik. 1447-ben Priszién és Beszna birtokába iktatják őket. Ugyanez évben Miklós és bizerei Vitéz Péter Kis- és Felső-Apadia, Alsófalu, Plese és a többi (lásd 1433.) helységeken osztoznak; 1448-ban pedig e család tagjai (köztük a Ladófiak is) a már ismert birtokok s Volya, Pogáncsfő, Szlatina és a két Ohabicza fölött egyezkednek. 1472-ben (Miklós): Rékas, Prusinfalva, Tyukfalva, Ivánfalva, Középső-Hedemer, Alsó-Hedemer, Valkánfalva, Sebesfok, Katol, Solymos, Szent-Lélek és Kenéz-rekesze helységekben levő részeiket a Dócziaknak vetették zálogba. 1475-ben Szacsal, Henszerova és Bolvasnicza helységeket is birtokukban találjuk. Ugyanez idő tájt a Bizerei László és bizerei Tatár János Bizere, Kalava, Mélfalva, Szlatina, Ohabicza, Mihelencz, Alsó-Mihelencz, Laczkán(y), Apagya, Kis-Apagya, Vlanpataka. Sztremba, Alsó-Mél, Alsó-Kal(o)va, Bolosnicza, Henzorova, Plese, Vorcsorova, Alsó-Vorcsorova, Ravnapataka, Gnomboka, Alsó-Gnomboka, Preszién és Alsó-Preszién (sebesi kerületben fekvő) nevű birtokaikból, fejváltságul részeket hasítanak ki dési Kis Péternek és Mutnoki Jakabnak. E családból szakadtak ki a bizerei Gámán-ok is, kiket 1478 óta (főleg 1495-ben) kezdenek emlegetni. A Bizereiek Drankó vár és Rékas város részeit is buták. – 1443-ban Miklós a megye egyik alispánja. (L. a Csornaiak a is. 1443: Kállay cs. llt., 1444: Pesty. Szörénym. o. ker. 69., 1472: Dl. 17276; 1478: Pesty, u. o. 82., a többire: Pesty. Szörénym. tört. III. 23. 26. 27. 29. 49. 51. 53. 86. 93. 120. és két oklevél a XV. századból a Nadányi cs. levéltárában. – V. ö. Kenéz-rekesze kastély a.)
Bobal (vejtehi) cs. Bobal. (1415: Galgóczi llt. Lad. 99. f. 8, n. 9., 1425: Zsélyi llt., 1433: tóti Morocza cs. gyűjt.) Bubal. (1434: U. o.) 1433-ban Gyülvész és Burdincz helységekben birtokosok.
Bobul(fi, Bobol-fi, vladesti vagy bladosti) cs. Filius Bobol. (1430: Pesty. Krassóm. t. II. 1. 28.) Bobwl. (1454: Pesty. Szörénym. tört. III. 67.)
Bocsári cs. Temesmegyei birtokos. – Hihetőleg Csanádmegyéből. (1467: Galgóczi llt. Lad. 98. f. 27. n. 4., 1492: Dl. 19618.)
Bogoltini cs. L. Bogoltin helys. a.
Bohovicsi cs. L. Bohovics helys. a.
Bolvasticzai cs. L. Alsókrivaiak a.
Bolyi cs. 1482: Dl. 18620.
Bonosok (csamai) cs. Bonchok. (1454: gr. Gyulay L. llt.)
Bot (bajnai) cs. Both. – 1498-ban Csama helységben voltak részei. (Kismart. llt. 47. C. 22.)
Bota cs. Botha. – 1494-ben András: Papd, Németi sat. vidékén birtokos. (Dl. 20240.)
Bozvári cs. 1490: Pesty. Krassóm. tört. II. 77., 1492: Dl. 19618; 1494: Dl. 20196.
Bozza-szegi (Bozzaszéki, kenézi) cs. Bozzazegy. (1498: Dl. 19618.)
Budafi (kricsovai) cs. 1444: gr. Forgách cs. llt.
Budai káptalan. L. Csanádmegyében a szajáni Posztósok a.
Butfalvi cs. Földesúr Zsidóvár táján. (1444: gr. Forgách cs. llt.)
Csáki cs. Avagy: Zsidai. – 1395-ben Csák helységet a benne levő várral és Csöze helységet a királynak engedték át (Miklós temesi ispán), cserében némely biharmegyei birtokokért; 1401-ben azonban Csákot is, Csözét is visszakapták a királytól, ismét cserében, beregvármegyei birtokért. 1445-ben mindkét helyet új-adományúl is nyerték. 1421-ben ugyanezeken és a csáki váron osztoznak. 1453-ban és 1470-ben Őszén is az övék. 1478-ban Mihály kir. udvarnok kapta Mátyás királytól Ohát pusztát Nagy-Csata, Kis-Csata, Magyar-Gyovád, Tót-Gyovád, Tettös, Lanbószeg, Jakabfalva és Maráz nevű tartozékaival együtt, mint a magbanszakadt Vitéz (Wytez) Péter birtokait. 1498- ban Nagy-Acsádon (itt 1454-ben és 1492-ben is) és Csamán szintén van birtokuk. (1395: gr. Csáky cs. lőcsei llt. f. 10, n. 11. és f. 31 n. 4., 1401: U. o. Kassai llt. f. 350. n. 2., 1405: U. o. lőcsei llt. f. 35. n. 5., 1421: U. o. f. 118. n. 86., 1453: gr. Forgách cs. llt., 1454: néh. gr. Gyulay L. llt., 1470: Muz. llt., 1478: gr. Csáky cs. llt. f. 128. n. 32., 33. és 56., 1492: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. L. 6. f. 2. n. 22., 1498: Kismart. llt. 47.C. 22. – L. Csák vár, Rékas város és a Jobbágyi cs. a. is.)
Csanád (rudái) cs. Chanad. – Földesur: Ruda, Kis-Boly, Csesztreg és és Harkány helységekben. (1429: Pesty. Krassóm. tört. III. 333.)
Csanádi káptalan. Földesúr: Zsadányban s (1492.) Szent-Andráson. – Keszi Balázstól (hibásan közlik Kéry-nek) 1471-ben Vote, Tivántelke és Megyer helységekben kapott részeket. (Lelesz. metal. Temes. 1., Csanádegyházm. Adatt. III. 345., Galgóczi llt. Cap. 6. f. 2. n. 22., Muz. llt. az 1487. évhez. – L. Dócziak a. is.)
Csanádi püspök. L. Monyorós és Acsád helység a. – V. ö. Tört., Tár. 1890. 107. l. és 1454-hez: gr. Gyulay Lajos llt.
Csatádi cs. 1493-ban Csatádi László fia: Miskei Márton Bogároson zálogosított el részeket. (Dl. 19970. – V. ö. 1464: Dl. 31823.)
Cseber (nagy-besenyői) cs. Cheber. (1478: Dl. 17276.)
Csecsök (nemptii) cs. Chechewk. (1437: Muz. llt.)
Csécstel(e)ki cs. 1432: Muz. llt. – Krassómegyében is szerepel.
Csép(i, gyertyánosi) cs. Krassómegyéből. – G(a)radistya vagy Gradistye helységben birtokos. (1409–1415: Kállay cs. llt.)
Cserbics (lőrincsei) cs. Cherbich. – A Szurdokiakkal együtt kapja kir. adományúl 1469-ben Tőfalut és Karlyafalvát. (Dl. 31152.)
Cserbicse (tisi) cs. Cherbyche. (1492: Dl. 19618.)
Cserneczházi cs. Ladislaus Cherneczhazy de Cherneczhaza. (1487: Muz. llt.)
Csikor (besenyei) cs. Chykor. (1495: Deák Farkas gyűjt.) Ugy látszik a temesmegyei Besenyő helys. értendő.
Csirai (Czirai) cs. L. Csira helység a.
Csókai (kenézi) cs. Chocay. (1494: Dl. 20196.) Tán ennek a helynek (Csóka) felel meg a mai Temesvár melletti (nyugatra) Csóka nevű erdőség. Csóka különben «Chuka» alakban a XIII. század elején mint plebánia fordúl elő. (Páp. tíz.-lajstrom. 148. 157. 159.)
Csomboli (Czomboli) cs. 1489-ben Nagy-, Közép- és Belső-Csombol, Temérdekegyház, Erdős és Szakálháza helységekbeli részeket zálogosítnak el Dóczi Imrének. (Dl. 19559; 1492: Dl. 19618.)
Csornai (Csarnai) cs. 1436-ban igtatják Mihályt Csorna, Jordasticza, Papratna, Toplecz és Királymezeje birtokába. 1439-ben új-adományúl nyerik ezeken kivűl: Plugova, a két Verendin, Fazokas, Toplicsány és Belabuk helységeket is. 1443-ban a Damsusiakkal és Bizereiekkel együtt Rékas és Szeg(y)eháza részeit kapják zálogba (majd előbbit adományul is) a királytól. 1447-ben Mihály szörényi bánt Kenéz-rekesze birtokába igtatják, szintén zálog czímen. (L. Rékas város és Drankó vára a. is. – A többire: Pesty, Szörénym. tört. III. 31. 37. 44. és 1447-hez: Toldalagi Viktor llt. Koronkán.)
Csul(y)a (krivinai) cs. Chula. Chwlya. – Másként: Gulya, Gyula. (1444: gr. Forgách cs. llt., 1470: Pesty. Krassóm. tört. II. 1. 278. V. ö. III. 455., 469., 1483: gr. Forgách cs. llt., 1493: Dl. 20105.)
Czézár (maxondi) Fruzsin. Cesar. – Azaz: Fruzsin császár. – L. e néven.
Cziczkedi (Csücsködi, besenyei) cs. De Chychked. (1454: gr. Gyulay L. llt.) De Chyczked. (1467: Galgóczi llt. lad. 98. f. 27. n: 4.) Czyezkedy. (1498: Kismart. llt. 47. C. 22.) Csanádmegyei eredetű család.
Czikó (Csikó, pomázi, básti) cs. L. Czikó-Vásárhely a. az erősségek közt.
Dagabrati cs. 1445: K. Papp. Miklós. Tört. Lapok. 239–240. l.
Damsusi cs. L. Csornaiak és Rékas város a.
Dancs(-fi, maczedóniai) cs. Filius Danch, Dancz. Dictus Danch. Másként Maczedóniai. – 1454-ben Hunyadi János, az ország főkapitánya, a király nevében, főkapitányi hatalmánál fogva Dancs Péter szörényi bánnak adományozza (1500 forintban) az illyédi kerületben (in districtu Ileyed) fekvő Mikusevo és Leskovácz temesmegyei(!) pusztákat. A XV. század első felében valahol (Maczedónián?) kastélyuk is volt. (Torma cs. llt. és Mue. llt. V. ö. a XV. századhoz, a XIV. század végén elhelyezve: Kállay cs. llt. – 1.. a Dócziak, és Krassómegyében, Illyéd város és vár a.
Dánfi (dobozi) cs. Buták Rékas várost (l. ott) és tartozékai részét; Dobozt (l. ott) és tartozékait. (V. ö. 1399-hez: Kállay cs. llt.)
Dara (szabadfalvi) cs. 1448: Pesty. Szörénym. tört. III. 55.
Derenosényi cs. L. Czikó-Vásárhely kastélynál.
Dési, (Dés, Désfi, temeshelyi majd iklódi) cs. Másként: Temeshelyi. – Losonczi István szörényi bántól kapja 1387-ben. Deés fia Péter, Miháld kerületi kenéz Patak-ot; ugyanő mint temeshelyi (nemes) kenéz Zsigmond királytól 1390-ben Krivapatakot és Patakot új-adományként. Már 1392 előtt vett (rokonaival) részeket Hidegen és Temeshelyen. 1413-ban (mint Deési Péter mester) Orbágyot kapta Ozorai Pipótól. 1428-ban Jabolczna és Szalin birtokában (kenézség) kir. ítélettel erősíttetnek meg. 1440-ben mint temeselői Désfiek Kis- és Nagy-Lukaviczát, Tapolcsányt és Közép-Krivát kir. új adományúl nyerik; 1444–7-ben pedig ezeken kivűl a kormányzótól (mint Temeselyiek, már «egregii») Temes(h)ely, Teregova, Orbátyen, Alsó-Hideg, Felső-Kriva, Patak, Krusovcz, Jabolczna, Szalin, Bartafalva, Gedefalva, Alsó- és Felső-Kövesd részeit. 1453-ban (Désy Péter): Felső-Zsupán, Paulest és Varadia birtokába igtattatik. 1457-ben «temesheli Dees dicti» – a nevök. 1464-ben temeshelyi «Désy» Péter, Balotai Miklóssal együtt Turdot (l. ott) és 16 faluból álló kerületét kir. adományúl kapja. Ugyanő (mint «de Dees») 1466-ban Alsó- Gladna puszta felét Alsógladnai Miklós nemesnek adja, s 1469-ben mint zsupáni Deés Péter (l. Zsupán falu a.) tűnik elénk. 1470-ben ő vagy rokona (mint Petrus Parvus de Dees) kapja Bökényt, Polyánát és Polyaniczát. 1487-ben iklódi (Dobokamegyei) «Désy» Péter Felső- és Alsó-Kövesd, Gödefalva, Bartafalva, Kabul és Kakojest helységeket adja cserében a Drágiak némely dobokamegyei falvaiért. 1495-ben a család egyik tagját Dávidot «Desy de Themeskez»-nek írják s így tán ugyane család értendő a század közepén (lásd Majos cs.) emlegetett Temesköziek a. is. (1387: Pesty. Szörénym. o. ker. 51., 1390: Pesty. Szörénym. tört. III. 10., 1392: U. o. III. 14., 1413: Tört. Tár. 1884. 240., 1428–1457: Pesty. Szörénym. o. ker. 59. 67. 70. 73., 1453: Pesty. Szörénym. tört. II. 386., 1463: Dl. 15872; 1464. 1466: Pesty. Krassóm. tört. III. 415. 417., 1469: Dl. 31152; 1470: Dl. 30468; 1487: Dl. 27378; 1495: Pesty. Krassóm. tört. III. 470. – L, a Dócziak, Mutnokiak, Bizereiek és Bél falu a. is.)
Desze (domasnyai) cs. Deze. (1452: Pesty. Szörénym. tört. III. 64.)
Dianfi (apáczai) cs. Fil. Dyan. Másként: Apáczai. (1446: Muz. llt.)
Dobraviczai cs. a) Földesúr Zsidóvár körül. (1444: gr. Forgách cs. llt.) – b) V. ö. Kevemegyében Dobravicza helys. és Temesmegyében a Konaki cs. alatt.
Dobrota (szépmezei) cs. Dobrotha. (1444: Muz. llt., 1440. 1482: Pesty. Krassóm. tört. II. 2. 219. – L. a dengelegi Pongráczok a. is.)
Dóczi (Dolczi) cs. László 1458-ban jogot tart Csobaj feléhez. 1466-ban (a maczedóniai Dancsoktól vagy Dancsfiaktól) kapja az oszkolai kerületet (lásd Oszkola a.) és Maczedónia felét. Ugyanez évben Péter a magban szakadt kun Gorzák (Gorzagh dictus) Pál és fia János birtokát, Tamásfalvát nyeri kir. adományúl, majd 1470-ben (László, Péter és Imre) Oláh Péterrel és Dési (Deési) Jánossal (kik alatt bizonyára a temeshelyi Délieket kell értenünk) együtt a magban szakadt Száti Balázs birtokait: Tófő, Kőcse, Ujfalu, Peterd, Nagy-út, Csatád, Erdős, Nádasd és Hetérty helységekben; továbbá (Imre) Cserneszháza részeit a Mezőgyániaktól. 1471-ben (László) gúti Ország Lőrinczczel egyezkedik Sásvár fölött. 1472-ben (Imre) zálogba kapja Hetény, a két Peterd, Nagy-út, Csatád és Kovácstelke, – más alkalommal pedig Tófő, Papd, a két Peterd, Kécse, Nagy-út, Csatád, Erdős és Csonkaegyház, – 1474-ben Peterd, Ujfalu, Hetény, -1476-ban (László) Remete, Bagd, Gyertyános, Alsó-Gyertyános, Békástó, Szira és Szartasd részeit. 1477-ben a magbanszakadt Száti Pál birtokaiba – Tófő, Peterd, Erdős, Hetény, Csatád, Ujfalu, Csontaegyház, Tanyástelek, Nagy-út – igtatják őket kir. adomány alapján. 1478-ban (Imre) a Szedecsiektől Szedecset veszi zálogba. 1480-ban jogot formálnak Csama, SzentAndrás, Bor-Székely (kétségkívül a csamai Ördögöktől, vétel útján, a királytól jóváhagyott szerződés szerint), továbbá Adony, Rekettyés, Solymos, Rékas, Oszkola és Ruda birtokához is. 1480-ban (Imre) Kenéz-rekesze részeit veszi zálogba a Páznádiaktól; továbbá 1481-ben és 1482-ben a Rábéiaknak BelsőRábé, Külső-Rábé, Temérdekegyház, Nagy-Hetény, Tornyos, Kovácstelke, Nagy-út, Peterd, Erdős, Szakálháza, Kőcse és Csatád helységekben és pusztákon bírt jószágait (részben cserekép, örökre is; a Dócziak viszont, bizonyára csak kiegyenlítéskép Csuno és Kopaj pusztákat adják); 1484-ben pedig a Kőcseieknek ugyane helységekben bírt részeit. 1483-ban Remetén, 1487. óta Bodontelkén (puszta) is földesurak; 1488-ban Palogdot bírják, zálogban a bákai Szőllősiektől. 1489-ben Dóczi László özvegye a csanádi káptalannak adja szentlandrási részeit. Az ő halála után Haraszti Ferencz, Országh Lőrincz és Ábrahámfi Sebestyén (nejök révén) osztoznak Csama és Szent-András felén. Ugyanekkor Imre földesur Iktár, Dolcz, (Papd) és Kenéz helységekben is. 1494-ben Nagylucsei (a későbbi Dóczi) Ferencz kir. új-adományúl kapja: Tófő, Németi és Peterd helységek, Külső- és Belső-Rábé, Szedecs, Balogd, Bogáros és Csatád puszták részeit. (1458: gr. Forgách cs. llt., 1466: Bánffy cs. llt. f. 7. n. 1., Dl. 16388; 1467: Galgóczi llt. Lad. 98. f. 27. n. 4.,1470: Dl. 17002. 17076; 1471: gr. Forgách cs. llt., 1472: Dl. 17279. 17315; 1474: Dl. 17572; 1476: gr. Forgách cs. llt.; 1477: Dl. 17967; 1478: Dl. 18092; 1480: Dl. 18318. 18363; 1481: Dl. 18545; 1482: Dl. 18620. 18645; 1483: Dl. 18784. 18785. 19019; 1487: Muz. llt.; 1488: Dl. 19019. 19406., gr. Forgách cs. llt.; 1489: U. o. és Dl. 19477; 1492: Muz. llt., Dl. 19838. 20623. 20240: 1494: gr. Erdődy cs. vörösvári llt. C. 37. f. 1. n. 10., XV. sz. második fele: Galgóczi llt. Lad. 98. f. 27. n. 1. – V. ö. Csomboli, Varányi, Rádi, Bizerei, rábéfalvi Torkos cs., Sásvár és Rékas városok, Kenéz-rekesze kastély a. és lásd Krassómegyében is.) Ezenkívül kisebb nemes családok is merülnek föl e néven, melyek talán megkülönböztetendők a híres Dócziaktól. 1498-ban (Doczy) János «kis-károlyi» előnéven szerepel (Kismart. llt. 47. C. 22.); 1492-ben és 1494-ben pedig (Doczi) Fóris «kenézi» előnévvel. (Dl. 19618. 20196.) Itt csupán azt jegyezzük meg, hogy Kis-Károly és Kenéz közel feküdtek egymáshoz, s viszont távol Do(l)cz helységtől.
Dogén (zorilenczi) cs. 1499: Pesty. Krassóm. tört. III. 474.
Domasnyai (Damasnyai) cs. 1436: Pesty. Szörénym. tört. II. 1. 55.
Drági cs. L. temeshelyi Désiek a.
Endrédi cs. 1453: Dl. 30191.
Erdős (károlyi) cs. Erdews. (1427: Muz. llt.)
Etrei cs. Ethrey de Ethre. (1454: gr. Gyulay cs. llt.)
Fancslaki cs. 1415: Galgóczi llt. Lad. 99. f. 8. n. 9., 1425: Zsélyi llt., 1458: Dl. 15216; 1489: gr. Forgách cs. llt.
Farkas (konaki) cs. Farkas. (1433: Morocza cs. gyűjt.)
Farkas (peterdi) cs. Farkas. (1494: Dl. 20196.)
Fejér (kenéz-rekeszi) cs. Feyer. (1447: Toldalagi V. llt.)
Fejéregyházi cs. Tán Csanádmegyéből. – János 1443-ban a megye alispánja. Volt birtokuk Kenéz-rekeszén, mely fölött 1446-ban a martoni Kis-ekkel egyezkedtek. (Kállay cs. llt., Nagymih. llt., 1447: Toldalagi V. llt., 1455: Dl. 14981.)
Fejérvizi cs. 1436. 1439: Pesty. Szörénym. tört. III. 31. 38.
Fejes (kenéz-rekeszi) cs. Feyes. (1447: Toldalagi V. llt.)
Fékancsi cs. L. Fékancs helység a.
Fekete (besenyei) cs. Fekethe. (1498: Kismart. llt. 47. C. 22.) Hihetőleg azonos vagy rokon ezzel az 1494-ben feltűnő kenézi Fekete (Fekethy) cs. (Dl. 20196.)
Fiát (örményesi) cs. – Fyath, Fiath, Másként: Örményesi. – 1467- ben (utóbbi néven) földesurak Örményes, Gyuró, Szadva, Masztákon, Székás és Szlatina helységekben. 1468-ban a Macskásiakkal együtt új-adományúl kapják Golyecz, Padurencz, Miraja, Petrosnicza, Bokosticza, Valisora és Csernecz helységeket; majd 1480-ban – örményesi Fiát(h) László – a magban szakadt Macskási (l. ott) Imre jószágait; 1489-ben pedig (új-adományúl) Bökény, Polyána és Polyanicza falvakat. (Pesty. Szörénym. tört. 80–83., 101–103. Birtokok együtt 1501-ben: U. o. 137. – V. ö. 1480: Dl. 30222.)
Filesi cs. L. Files helység. a.
Floka (bizeri) cs. 1480: Pesty. Szörénym. tört. II. 19. – 1495-ben: László «karánsebesi» előnevet visel. (Deák Farkas gyűjtemény.)
Floka (negotesti) cs. 1470: Pesty. Szörénym. tört. II. 386.
Fodor (serkedi) cs. 1452: Pesty. Krassóm. tört. II. 2. 156.
Fodor (velcsestfalvi) cs. 1483: gr. Forgách cs. llt.
Fora (bokosticzai) cs. 1469: Pesty. Szörénym. tört. III. 84.
Forró (lőrintei) cs. 1444: Pesty. Szörénym. o. ker. 67., 1444: gr. Forgách cs. llt.
Fratesti cs. L. Fratest helys. idéz.
Fruzsin császár. Sismán bolgár császárnak Zsigmond királyhoz menekült egyik fia. Másként, azaz magyarosan: maxondi Czézár (Cesar dictus) Fruzsin. (L. Kevemegyében.) – Johann Christian Engelnek a bécsi császári könyvtárból év nélkül közölt oklevele szerint Zsigmond királytól egy (meg nem nevezett) temesmegyei birtokot kapott, kastélylyal. Fejér szerint 1426-ban (vagy 1425-ben?) Lippa temesmegyei helységet kapta, kastélylyal. Az oklevelet azonban az Orsz. Levéltárban, a honnan állítólag Fejér vette, nem találom; s Lippa nevű temesmegyei helységet nem is ismerek. 1454-ben, midőn a Fruzsin császár kevemegyei Maxond nevű birtokát szent-miklósi Pongrácz Jakab megkapta, e birtokkal együtt Temesmegyéből Zsidóvár (vár) és Sásvár város is említtetnek; ezek azonban tudtommal sohasem lehettek Fruzsin császáréi. (Engel. Gesch. des ungr. Reichs. i. m. I. 465. l., Fejér. X. 6. 785. – V. ö. Jireček, Geschichte der Bulgaren. 352. l.)
Gál (besenyei) cs. Gal. (1498: Kismart. llt. 47. C. 22.)
Gál (ujfalusi) cs. Gal. (1498: Kismart. llt. 47. C. 22.) Tán rokon az előbbivel.
Gála (homorágyai) cs. L. Homorágya hegységnél.
Lámán (bizerei) cs. L. a Bizereiek a.
Gáncsi (nagy-besenyei) cs. Ganchi. (1494: Dl. 20196.)
Garai cs. 1427-ben Zsigmond király Jánosnak és nejének Hedvig asszonynak zálogba adja Turd, Bozsar, Monostor és Suggya kir. birtokokat. Birták Sarád várát és városát is. (L. ott. V. ö. 1408: gr. Zay cs. llt. C. n. 5., 1427: Dl. 11942. és 11939. és Bajtony helys. a.)
Garázda (kereszturi, horogszegi) cs. Másként: Kereszturi. – L. a horogszegi Szilágyiak a.
Gedefalvi cs. 1447: Pesty. Szörénym. o. ker. 72.
Gerlistyei cs. I. Ulászlótól kapják a Mehedikaiakkal együtt Mehedika Csebnyák és Pashó helységeket; Mátyás királytól pedig 1484-ben új-adományként Gerlistyét, Jalsaniczát, Rudariát, Rusznikot, Prilipaczot, Hernyákot, Marsinát és Szelistyét – a halmasi vagy almási kerületben, (utóbbiakba beigtattatnak Kwryak Istvánnal együtt), majd 1486-ban Rappoltot és Plesivát s Valisora részeit. Karán-Sebesen (1489.) házok volt. (Pesty. Szörénym. tört. II. 366. 449., III. 8. 98., 1484: Pesty. Szörénym. o. ker. 83., Dl. 30223.)
Giskra János. L. Borzlyuk város a. – V. ö. 1463: Dl. 15872.
Gonczafalvi cs. 1494: Dl. 20196.
Gorzsák cs. L. a Dóczi cs. a.
Gothárd (martonosi) cs. L. Martonosi cs. a.
Grubánfi cs. 1444: gr. Forgách cs. llt.
Gulya (Gyula, krivinai) cs. L. Csul(y)a néven.
Gyepűi cs. 1443. 1445: Pesty. Krassóm. tört. III. 387. 389. – L. a Mutnokiak a. is.
Gyüredi (Gyüregi, kenézi, kenéz-rekeszi) cs. Másként: Györödi, Györegi, Györögi. (L. Györöd helység a. az 1492., 149., 1495. és 1498. évekhez. – V. ö. 1492: Galgóczi llt. Cap. 6. fasc. 2. n. 22.)
Hagymás (berekszói) cs. Hagmas, Haghmas. – Másként: Berekszóiak. 1405-ben földesurak Vámhalom és Galád (1403-ban és 1444 ben ismét Vámhalom) helységekben. 1462-ben Szentgirolti (Szentgróti) János berekszói Hagymás Miklós által testvérűl fogadtatván, utóbbinak következő birtokaihoz tart jogot, ú. m. Szent-Jakab, Berekszó, Kis-Berekszó, Boba, Keresztur, Vaja, Szilas, Szent-András, Beldán, Becskereki, Tamásháza, Kereki, Körtvélyes, Zovánd, Vejteh, Haraszthegy, Két-Bikamezeje, Bák, Veresegyház, Billyéd, Bogáros, Galád-monostora, Rév-Galád, Vámhalom, Csák, Kökénd, Bezd, Pentele, Gere(s)znád, Királyhalma, Tesöld és Tolvajd. Galádon váruk is volt. (L. ott. – 1445: Dl. 29220; 1414. 1418: Muz. llt., 1419: Dl. 30775; 1433: Dl. 30433; 1444: Kállay cs. llt., 1462: Dl. 30319. – L. Zsidóvár, Bozsar város és Zsupán helység a. is, s v. ö. 1493: Dl. 19970.)
Halgas (zorilenczi) cs. 1499: Pesty. Krassóm, tört. III. 474.
Haraszti cs. Ferencz kapta 1479-ben a magban szakadt Sugár (Swgar) György birtokait: Serked, Kuldoest, Butyin, Széla, Benedekest, Hegyeges és a két Binyis helységekben. (1479: Pesty. Krassóm. tört. IIL 453–455., 1488: gr. Forgách cs. llt. – Lásd ezenkívül: Czikó-Vásárhely és Széla vár, Rékas város, a Dócziak és a bánkfalvi Bánk cs. a. is.)
Hattyási cs. 1428: Pesty. Krassóm. tört. III. 324.
Helembai cs. L. Sasd helys. a.
Herka (erményesi) cs. 1469: Pesty. Szörénym. tört. III. 83.
Himfi (Hem-fi) cs. Döbrentei, egerszegi, remetei előnévvel. – Földesur: (Sósd vagy Sasd (1343.), Rónapataka (1343 táján), Egerszeg (1369.), Remete 1370. 1464.), Bulvencz (1370.), Vermes (1405.), a két Szabadfalu (1406.), Barkafalva (1434), Zazinfalva (1435.), Preszlop (1443.) és. Kosgya helységekben. (1347: Haz. oklt. 252., 1369: Pesty. Krassóm. tört. III. 89.. 1434: U. o. 347., 1443: Pesty. Helyn. I. 268., 1464: Dl. 16078. – V. ö. 1343. táján: Körmendi llt. Himfyana, n. 174., 1370: br. Perényi cs. llt., 1405. 1435: Muz. llt., 1406: Körmendi llt.. Himfyana. 407., 1453: Pesty. Krassóm. tört. III. 393., 1464: Dl. 16078; 1465: Pesty. Szörénym. tört. II. 7., III. 77. és lásd Bél helység, a Nexafiak és Krassómegyében a Himfiek a. is.)
Hollódi cs. L. a belinczi Bésán-ok és Bél helység a.
Horsai cs. L. Horsa helys. a.
Horvát (petrei) cs. Horwath. (1436: Lelesz. 49.)
Hosszúmezei cs. L. Alsókrivaiak a.
Hunyadi cs. János bírta: Temesvár, Zsidóvár (és Borzlyuk) várát; Temesvár, Zsidóváralja, (Borzlyuk), Komjáti, Bozsar, Monostor és Morzsina városokat; Suggya, Turd, Szeged és Zsupán helységeket, tartozékaikkal. (L. egyenkint ezeknél és Ötvény falu a. is.) Ezetrkívül 1456-ban kapta adományúl: Monostor, Kétfülű, Tófő, Zöldes, Ohát, Maráz (előbb város) és Kis-Ötvén(y) helységeket. (Müncheni áll. llt. Ung. Doc. X. 54.)
Ispán (besenyei) cs. Ispan. (1498: Kismart. llt. 47. C. 22.)
Jánkfi (nagylaki) cs. L. Nagymihályiak a.
Jankó cs. L. Bél helység a.
Jaxics (Jaksics, nagylaki) cs. L. Rékas városnál.
Jenői (Jenei) cs. 1495: Deák Farkas gyűjt.
Jobbágyi cs. 1494-ben és 1497-ben: Job(b)ágy, Tót- és Magyar-Szaggyú, Csókás, Monyarós, Magyar- és Tót-Bol(y)obar, Magyar- és Tót-Mura, Szilvás, Székelytel(e)ke, Györöcz, Berdencz és Apácza pusztákon bírt némely részeik a Csákiaknál (Mihálynál) voltak zálogban. Egyik főbirtokuknak, az 1469-ben Krassómegyéhez számított Apáczának részeit ekkor a pelbárthidi Majosiak kapták cserébe. (1460: Dl. 15216; 1469: Pesty. Krassóm. tört. II. 1. 11., 1494: gr. Csáky cs. llt. f. 128. n. 34., 1497: U. o. n. 36. – V. ö. Csanádegyházm. Adatt. II. 360.)
Kakas (kenézi) cs. 1470: gr. Forgách cs. llt. és Galgóczi llt. Lad. 98. f. 27. n. 1.
Kalocsa (besenyei, kenézi) cs. Calocha. (1494: Dl. 20196.) Kalocza. (1498: Kismart. llt. 47. C. 22.)
Kalocsai cs. 1454: gr. Gyulay L. llt.
Kanizsai cs. L. Cseri vár a.
Kántor (németi) cs. Cantor. Kanthor. (1455: Dl. 14981; 1463: Dl. 15872.)
Karnit (sásvári) cs. Karnyth. (1489: gr. Forgách cs. llt.)
Károlyi cs. 1391: Keczer cs. llt., 1427: Muz. llt., 1454: gr. Gyulay L. llt.
Kartad (odvardi) cs. Kartad. (1443: gr. Forgách cs. llt.)
Kasza (csomboli, kenézi) cs. Koza. Kaza. (1463: Dl. 15872; 1480: Dl. 18363; 1492: Dl. 19618; 1494: Dl. 20240.) Caza. (1494: Dl. 20196.) 1494-ben egy ily nevű nemes (Benedek) Külső-Kőcsén is földesur.
Kaszai cs. L. Bél helység a.
Katlabuka cs. Kathlabuka. – Földesur Zsidóvár vidékén. (1444: gr. Forgách cs. llt.)
Katona (besenyei) cs. Kathona. (1498: Kismart. llt. 48. C. 22. – V. ö. 1464: Dl. 31823.)
Katona (gyarmati) cs. 1482: gr. Forgács cs. llt.
Katona (kopácsi) cs. 1488: Dl. 30225. Tán az előbbivel ugyanegy.
Kécsei cs. L. Kőcsei néven.
Kencses (Köncses, papdi) cs. Kenches. (1494: Dl. 20196.) Kewnches. (1494: Dl. 20240. – V. ö. 1467: Dl. 16552.)
Kenézi cs. 1492-ben (mint szomszédok) a kenéz-rekeszi Kenéziek és Kenézrekesziek, 1498-ban pedig a besenyei és ujfalusi Kenéziek (Kenezy) szerepelnek. (1418: Dl. 10724; 1428: Dl. 12031; 1472: Dl. 17315; 1477: Dl. 17967; 1492: Galgóczi llt. L. 98. f. 27. n. 5., 1498: Kismart. llt. 47. C. 22.)
Kenézrekeszi cs. L. a Kenéz (kenéz-rekeszi) cs. a. V. ö. 1410: Kállay cs. llt., 1458: Dl. 15294.
Kereszturi cs. Másként: Garázda (kereszturi). – L. a Szilágyi cs. a.
Keszi cs. L. a csanádi káptalan a.
Kevi (kövesdi) cs. Keny. (?1447: Pesty. Szörénym. o. ker. 72.)
Király. (A korona.) Időnkint birtokában találjuk: Zsidóvár, Borzlyuk, Temesvár, Cseri, Drankó, Lugas és Halmas várakat, Temesvár, Uj-Bécs, (Sarád), Cseri, Sásvár, Zsidóváralja, Monostor, Morzsina, Bozsar, Lugas, Kásán, Sebes, Miháld, Orsova és Komjáti városokat, Suggya, Turd, Zsupán sat. helységeket. (L. ott.) Ezenkívül a szörényi bánsághoz számítható: Sebes, Görény, Miháld, Oraova, Pécz (Pet), Szörény, Szinicze, Sztanilovez, Librasd (és másik Pécz) várak is királyi birtokoknak tekintendők. (V. ö. e megyénél a Bevezetésben.)
Kis (dési, azaz temeshelyi) cs. L. Dési (temeshelyi) néven az 1470. évhez. V. ö. a Bizerei cs. a.
Kis (martoni) cs. L. Fejéregyháziak a.
Kis (ulpári) cs. Parvus. (1495: Deák Farkas gyűjt.)
Kisendrödi cs. 1495: Pesty. Krassóm. tört. II. 1. 142.
Kiskárolyi cs. 1498: Kismart. llt. 47. C. 22.
Kiszitő (rádi) cs. Kizithew. (1443: gr. Forgách cs. llt.)
Koltai cs. L. Krassómegyében.
Konaki cs. 1425-ben egy Konaki leány (Dobraviczainé) földesur Konakon; 1464-ben Benedek (Kwnaky) a taddi előnevet viseli. (1425: Dl. 30160; 1464: Dl. 31823.)
Kónya cs. Földesur Zsidóvár körül. (1444: gr. Forgách cs. llt.)
Kopáncsi cs. Birtokos Kéren is. (1453: gr. Forgách cs. llt.)
Kopasz (zokonyai) cs. Kopaz. (1482: Dl. 18620; 1492: Dl. 19618.)
Korlát (őkösi) cs. Korlath. (1453: Dl. 30191.) Úgy látszik, nem azonos a következővel.
Korlát (pitvarosi, rékasi) cs. Korlath. – L. Rékas városnál. V. ö. 1492: Dl. 19618.
Kormos (kenéz-rekeszi) cs. 1437: Körmendi llt. Himfyana. n. 442.
Kormos (németi) cs. 1472: Dl. 17315. – Tán az előbbivel ugyanegy.
Kornet (korneti) cs. Korneth. – A sztremturai Papokkal (Paap) együtt zálogba veszik 1458-ban Mezőhát, Mezőalja és Sztremtura részeit. (Pesty. Szörénym. tört. III. 75. – L. a gamzai Turcsin cs. a. is.)
Kórógyi cs. L. Cseri vár a. 1415-ben Pogancs vidéki (meglehet krassómegyei) birtokaikat is említik. (Kállay cs. llt.)
Korvin János. Kezén találjuk időnkint: Zsidóvár várát, Zsidóváralja, Morzsina, Monostor és Bozsar, Lugas és Sarád városokat. (L. ott.)
Koszorós (ujfalusi) cs. Kozoros. (1425: Kállay cs. llt.)
Kőcsei cs. 1428: Dl. 12031; 147: Dl. 14125., Másként: Kecsei. (Kechey. 1494: Dl. 20196. V. ö. Kőcse helys. és a Dóczi cs. a. is.)
Körtés (papdi) cs. Kewrthes. (1497: gr. Csáky cs. llt. f. 128. n. 56.)
Krivinai (Kirivinai) cs. 1493: Dl. 20105.
Kun (besenyei) cs. Kwn. (1498: Kismart. llt. 47. C. 22.)
Kurjak cs. L. a Gerlistyeiek a.
Kutos (besenyei) cs. Kwthos. (1498: Kismart. llt. 47. C. 22.)
Kürti cs. Gotthardus de Kwrth – kir. ember 1410-ben Torontálmegyében. (Kállay cs. llt.) Gaspar de Kywrth – birtokos 1489-ben Papd vidékén. (Dl. 19477.) Hol feküdt ez a Kürt helység? – nem tudom. Tán Temesmegyében, meglehet azonban, hogy Torontálban.
Ladó cs. Birtokos Zsidóvár táján. (1444: gr. Forgách cs. llt.)
Ladófi (bizerei) cs. Másként: Bizerei. – L. e néven.
Liptai (tornallyai) cs. L. Sasd helys. a.
Lukaviczai cs. Földesur Nagy-Lukaviczán és Toplicsányban. (1447: Pesty. Szörénym. o. ker. 72.)
Lyubics (sipszói) cs. Lywbych. (1488: Dl. 30225.)
Macskási cs. Már Nagy-Lajos királytól kapták adományúl Macskás, Leordis, Rugyinolcz, Tankova, Toplicza sat. falvakat. (Pesty szerint.) 1411-ben a Szilváslakkal együtt bírják Csutát. Ugyanez évben övék Rugyinócz, Toplicza, Leordis és Tinkova is. (Ezek három elsejét 1428-ban új-adományúl kapták.) 1440-ben Csuta és Zazest mint ősi birtokuk szerepel, s ugyanekkor még: Tövis, Perló, Dobrogoszt, Alsó- és Felső-Székás helységekben is földesurak. (1448-ban, 1453-ban, 1454-ben: Alsó-Macskási néven is említik őket.) 1464-ben a Perlóiakkal együtt új-adományúl kapják: Perló, Zsidimirpataka, Dragotenest és Tinko pusztákat; 1470-ben pedig Igazó, Krivina és Mikulest helységeket. Ez időtájban övék Csente és Dragotinfalva is. 1478-ban Macskás, Csuta, Tövis, Tinkova és Perlő részeit a Mutnokiaknak zálogosítottak el. 1480-ban a magban szakadt Imre birtokait: Alsó-, Közép- és belső-Bolvasnicza, Huzarczki, Karziki, Szépmezeje, Kriva, Jász, Mészfalu, Cserenyes és Kéreg helységekben az örményesi Fiát(h)-ok kapták kir. adományúl. (1411: Pesty. Krassóm. tört. III. 269. 271., 1428: U. o. 328. 332., 1440: U. o. 371. 373., 1453: U. o. 395., 1470: U. o. 421–4., 1470. körül: U. o. 420., 1478: U. o. 443., 1454: Pesty. Szörénym. tört. III. 69., 1480: U. o. 88–91., 1464: Pesty. Szörénym. o. ker. 79. – V. ö. Pesty. Krassóm. tört. II. 2. 1. és 1468-hoz: az örményesi Fiátok a. is.)
Macsor(o)si cs. L. Mocsaros helység a.
Macsvai cs. 1454: Pesty. Szörénym. tört. III. 67.
Maczedóniai (Maczadóniai) cs. L. Dancs(-fi, maczedóniai) néven.
Mago (magosdi) cs. L. Magojafalva helység a.
Magosdi cs. Magosdi Mihály fia László 1444-ben: magosdi Mago Jánossal együtt kir. ember. (K. Papp Miklós. Tört. Lapok. I. 239–240. l.)
Magurai cs. 1448: Pesty. Szörénym. tört. III. 56.
Majosi (Majos, Majosfi, Majsai, oszlári, pelbárthidai) cs. Filius Mayus. 1400. 1410.) Filius. Mayos. (1448. 1415.) Maysay. (1433.) Maisy. (1434.) Maius. (1456.) Mayosy. (1462.) Maiosy. (1505.) Kétségkívül azonos (vagy rokon) az 1469-ben (és más alakban előbb is) Krassómegyében feltünő biharmegyei pelbárthidi Majos(i) családdal. 1410-ben Lőrincz kapja Vejtehet és a három Oszkolát (l. ott) tartozékaikkal. Ugyanez idő tájt (1408. 1415.) Varjótelek, Péterfalva, Apafája és másik Apafája, Teremi, Várelő (és Vejteh) nevű birtokaikat említik. 1453-ban Szent-György helységbeli részeiket, majd 1456-ban Antalfalvát (Antalfáját?) Temesközi Jánosnak, – 1462-ben: Szent-Keresztfalva, Oszlár (Osztlár), Kér, Zsebet, Magyar-Zsebet, Márkfalva, Ambrusfalva, Antalfája, Kecskés, Csobaj, Ivántelke, Gyülvész, Jakabfalva, Ujfalu és Csobaj nevű birtokukat (György, 1500 forintért) Upori László fiának Pálnak, végül 1497-ben Oszlár, Kér, Antalfalva (értsd: Antalfája), Jakabfalva, Ambrusfalva, Ujfalu, Kecskés, Tót-Sebet, Magyar-Sebet, Szent-György és Márkfalva helységek és Jobbágy puszta részeit Csáki Mihálynak zálogosították el. (1400. 1405. 1433. 1434: tóti Marocza cs. gyűjt., 1408–1415–1462: Galgóczi llt. Lad. 99. f. 8. n. 9.. 1410: Muz. llt. és Pesty. Szörénym. tört. I. 273., 1453: Jászói llt. Scr. B. n. 23., 1456: Dl. 15027., 1462–1505: Galgóczi llt. Lad. 99. f. 12. n. 3., 1469: Pesty. Krassóm. tört. III. 419., 1497: gr. Csáky cs. llt. f. 128. n. 36. – L. a Jobbágyi cs. a. is és v. ö. Krassómegyében.)
Márgai cs. 1470: Pesty. Krassóm. tört. III. 425.
Maróti cs. 1444-ben egyezségileg átengedik a Pekrieknek (Pökörieknek) Szent-László, Aracs, Félegyház, Görgető, Szent Miklós és Szent-Mihály falvakat, melyeket Szigettel együtt 1404-ben kaptak Zsigmond királytól. (Pesty. Krassóm. tört. III. 243., II. 2. 220. – V. ö. Dl. 8901.)
Marton (kenéz-rekeszi, kenézi) cs. Marthon. (1492: Galgóczi llt. lad. 98. f. 27. n. 5., Dl. 19618; 1498: Kismart. llt. 47. C. 22.)
Martonosi cs. «Johannes de Marthonos» – földesur 1489-ben Papd vidékén Dl. 19477.) Hol feküdt ez a Martonos? – nem tudom. (Tán Temesmegyében.) 1464-ben, ugyane tájon, de szintén a megye kitétele nélkül: «Nicolaus Gothhard de Marthonos» szerepel. (Dl. 31823.)
Matkó (jobbágyi.) cs. Mathko. (1478: gr. Csáky cs. llt. f. 128. n. 32.)
Mehedikai cs. L. Gerlistyeiek a.
Mezőgyáni cs. L. Dócziak a.
Mezőháti cs. L. Mezőhát helys. a.
Miháldi (Vajdafi) cs. 1440: Dl. 31135.
Miskei cs. L. a Csatádi cs. a.
Mondolai cs. 1415: Kállay cs. llt., 1428: Dl. 12031; 1447: Toldalagi V. llt., 1470: gr. Forgách cs. llt.
Morha(r)t vagy Morhát(i) (szántai) cs. Bodrog- és Bácsmegyéből. – 1467-ben úgy látszik Kakat és Tót-Kakat helységekben (melyek azonban hihetőleg a valkómegyei Berekszóiakéi) birtokos. melyekre nézve a (szintén bodrogmegyei) lekcsei Sulyok családot testvérévé fogadta. (Muz. llt. az 1489. évhez.)
Muronyi cs. Másként: muronyi (temesközi) Vér néven is. (L. Murony helység a.)
Muronyi (kenézi) cs. L. Muron(y) helység a.
Mutnoki cs. 1376-ban már (úgy látszik 1371 óta) nemesi jogon bírják Mutnokot. Zsigmond királytól 1387-ben Almafát kapták, 1394-ben pedig (új-adományúl) Macsvát és Dobrogosztét; később, jelesül 1404-ben Kórógyi Fülpös temesm. főispántól Libánfalvát, 1411-ben (Ozorai Pipótól ítéletileg) a már régóta bírt Mészfalvát; 1412-ben a (temeshelyi) Désiektől és Gyepűiektől Gyepű felét, 1439-ben pedig az Ollóságiaktól Ollóság és Dragomérfalva felét. (Pesty. Krassóm. tört. II. 2. 51., 1376: Pesty. Szőrénym. tört. III. 7., 1387: U. 0.9., 1411: U. o. 17., 1394: Pesty. Krassóm. tört. III. 229., 1411: U. o. 278., 1439: U. o. 367.. 1404: Pesty. Seörénym. o. ker. 53. – L. Macskásiak és a rokon mutnoki Zayk, továbbá a Bizerei cs. és Sásvár város a. is.)
Náczai (? Noroczai) cs. L. Nácza helys. a.
Nagy (besenyei, nagy-besenyei) cs. Magnus. (1478: Dl. 17276.) Nagh. (1498: Kismart. llt. 47. C. 22.)
Nagy János. Földesúr: Kakaton. (1487: Dl. 19232.)
Nagy (kenézi) cs. Nag. (1494: Dl. 20196.) Nagh. (1498: Kismart. llt. 47. C. 22.
Nagy (kőcsei vagy kécsei) cs. Nag. (1494: Dl. 20196. – V. ö. 1477: Dl. 17967.)
Nagy (pestesi) cs. 1494-ben: Paulus Nag de Pestes temesmegyei nemes. (Dl. 20196.) Hihetőleg a kérdéses Pestes helységet is e megyében kell keresnünk.
Nagy (sipszói) cs. Magnus. (1488: Dl. 30225.)
Nagy Simon. L. Sasd helység a.
Nagy (temesvári) cs. Pál somlyói várnagy és lstván 1492-ben temesmegyei nemesek. (Dl. 19618.)
Nagybesenyei cs. 1478: Dl. 17276.
Nagylucsei cs. 1494. Később másként: Dóczi. – L. e néven.
Nagymihályi cs. Albert és fiai kapják 1427-ben kir. adományúl a magbanszakadt nagylaki Jánkfiak birtokait Alsó- és Felső-Igazó helységekben. A csanádi káptalan Igazó, Közép-Igazó, Sterkolcz, Mikulest, Krivina- Bogdán és Meszespataka birtokába igtatja őket s a privilegiális levél is e birtokokra szól. (Pesty. Krassóm. tört. III. 311–321. L. dobozi Dánfiak a. is.)
Nagyuti cs. Nagywti. (1494: Dl. 20196.)
Neczpáli cs. L. iktári Betlenek a.
Negotesti cs. 1494: Pesty. Szörénym. tört. II. 387.
Nőmeti (kenézi) cs. 1470: gr. Forgách cs. llt., 1489: Dl. 19477. – V. ö. 1425: Dl. 30160; 1463: Dl. 15872.
Nexafi (Nexefi, bélvidéki, szabadfalusi) cs. Fil. Nexe. – 1369-ben I. Lajos király e családnak: Belencze(Bél), a két Szabadfalva, Radefalva, Forgácsfalva, Ivánfalva, Vajszlófatva, Tót-Hollós, Bozos, Ujfalu, Kápolna, Tornyafalva, a három Csaba, Kománfalva és Dobromerfalva helységekben birt részeit (remetei) Himfi Benedeknek adta. (Körmendi llt. Himfyana n. 223. – L. Bél helység a. is.)
Nyakazó cs. L. a Berzoviak a.
Nyárági cs. L. Nyárág helys. a.
Nyég (serkedi) cs. Neeg. (1444: gr. Forgách cs. llt.)
Nyerő (sebesi) cs. Nyerew. (1469: Pesty. Szörénym. tört. III. 84.)
Odvardi cs. L. Odvard helység a.
Oláh cs. L. a Dóczi cs. a.
Ollósági cs. L. Mutnokiak a. – V. ö. Dragomérfalvánál az 1485. 1501. évekhez.
Ongor (nádasdi) cs. L. a szeri Pósafiak és Cseri vár a.
Országh (gúti) cs. L. a szeri Pósafiak és Dócziak, valamint Zsidóvár, Bozsar és Sásvár városok és Zsupán helység a.
Ördögh (csamai) cs. 1387 táján teresztenyei «Vrdung» Miklós kapja a királytól Csamát. 1470-ben hihetőleg e Miklós (vagy János) utóda «Erdeg» László – a Dócziaknak eladja Csamar, Sz.-András és Bor-Székely részeit. (1387: Uz cs. llt., 1391: Keczer cs. llt., 1428: Dl. 12031; 1470: Galgóczi llt. Lad. 98. f. 27. n. 1. – L. a Dócziak a. is.)
Örményesi cs. L. örményesi Fiát(h) néven.
Öthalmi cs. 1493-ban: Petrachko de Ewthalmi – temesmegyei kir. ember. (Dl. 20105.)
Pán (tófői) cs. 1467: Dl. 16552.
Pán (knyeziczei) Mátyás – L. Borzlyuk város a.
Pani (Pányi) cs. L. Palina falu a.
Pap (kenézi) cs. Pap. (1487: Muz. llt., 1492: Dl. 19618.)
Pap (sztremturai) cs. L. a k. Kornet cs. a.
Papdi (Pabdi) cs. 1447-ben a Papdi (és beréndi Bak) cs. tagjai: «Papd, Soskwth, Pelthelek, Pakthethew, Mene, Gyarman, Checzk, Zenthlelek. Beelzeek» nevű temes-, torontál- és kevemegyei birtokok fölött egyezkednek, mely alkalommal a Papdiak a beréndi Bak ivadékokat (kik anyjok, mint Papdi-leány révén Czeczken, Szent-Léleken és Bél-széken különben is birtokosok) bebocsátják a hat első falu részeibe. (Dl. 14125.) Hol, s főleg mely megyében feküdtek egyenkint a kérdéses helységek, bajos eldönteni. Papd kétségtelenül temesmegyei helység (a mai Bobda), Mene és Gyarman már torontálmegyeiek, Bélszék hihetőleg kevemegyei Sóskut, Péltelek, Páktető talán Temes-, talán Torontálmegyéhez, Czeczk és Szent-Lélek pedig talán Torontál- vagy inkább Kevemegyéhez számíthatók. (A három utolsó falut t. i. az egyezségnél különválasztják a többitől. Ezenkivül figyelembe veendő, hogy a beréndi Bak cs. kevemegyei eredetű.) – A Papdiak egyébiránt 1463-ban Gyertyánoson is birtokosok. (1447: Dl. 14125; 1463: Dl. 15872; 1494: Dl. 20196. – V. ö. Kökénd helység a. és lásd 1317: Anjouk. okmt. I. 424.)
Páris (besenyei) cs. Paris. (1498: Kismart. llt. 47. C. 22.)
Partas (csécstelki) cs. 1443: Kállay cs. llt.
Partasi cs. Birtokos 1481-ben: Magyar- és Tót-Partas, Rákos, Bolyobar, Gád, Kalagyer és Leszkolcz helységekben. (Dl. 26644.)
Patkós (besenyei) cs. Pathkos. (1498: Kismart. llt. 47. C. 22.)
Paulisi cs. L. Paulis helység a.
Páznádi cs. L. a Dócziak és a páznádi Bak cs. a. – V. ö. Kenézrekesze erősség a. is.
Pek(e)ri (Pököri) cs. L. a Maróti cs. a.
Péli (kenézi) cs. Pety. (1494: Dl. 20196.)
Perlói cs. L. a Macskásiak a.
Pesti cs. Pesti. (1494.: Dl. 20196.) Előneve a kopott írásból nem betűzhető ki pontosan.
Peterdi cs. 1392-ben Szakálházán is volt birtoka. (1392: Galgóczi llt. Lad. 96. f. 1. n. 1., 1494: Dl. 20240.)
Pető (peterdi, szedecsi) cs. Pethew. – Földesur 1489-ben Papd, – 1492-ben Szedecs, Erdős, Őcse, Peterd, Nagy-ut, Kovácstelke és Tornyas helységekben. (Dl. 19477. 19618. 19919.)
Pető (temesvári) cs. Pethew. (1492: Dl. 19618.)
Piski cs. 1492-ben kenéz-rekeszi előnévvel. (1418: Dl. 10724; 1428: Dl. 12031; 1492: Galgóczi llt. Lad. 98. f. 27. n. 5.)
Plugoviczai cs. 1480: Dl. 30222; 1481: Pesty. Szörénym. tört. III. 92.
Pobori cs. L. Pobor helység a.
Pocsaji cs. L. a horogszegi Szilágyiak a.
Pongrácz (dengelegi) cs. Bírta Zsidóvár várát és Lugas városát (l. ott). 1487-ben Mátyás kapja a királytól a magbanszakadt szépmezei Dobrota János szépmezei pusztáját. (Pesty. Krassóm. tört. III. 461. – L. a bánkfalvi Bánk cs. a.)
Pongrácz (szentmiklósi) cs. L. Zsidóvár vár és Sásvár város, s v. ö. Fruzsin császár a. Temes- és Kevemegyében.
Porkoláb (kenézi) cs. Porkolab. (1492: Dl. 19618; 1497: gr. Csáky cs. llt. f. 128. n. 56.)
Porkoláb (szent-mártoni) cs. Porkolab. L. Szent-Márton helys. a.
Pósafi (szeri) cs. Bírta Hodos várát és városát 1471-ig, midőn a családnak Istvánban magvaszakadván, a király e birtokokat a gúti Országhoknak és nádasdi Ongor-oknak adta. 1472-ben a György leányának Annának ivadékai tiltakoztak ez adomány ellen, Hodos és Bél birtokára nézve. (Pesty. Krassómegye tört. III. 427–435., Dl. 17282.)
Posztós (szajáni) cs. L. Csanádmegyében.
Posztós (temesvári) cs. Poztos. Pozthoz. – Mihály a XIV. század végén (1390.) temesvári bíró volt; az ő utódai (1430-ban fia Benedek) nemeseknek tekintendők, bár tudtommal csak hunyadmegyei birtokosok. (br. Révay cs. llt. Gyulay. f. V. n. 17. és 18. és f. V1I. n. 31.)
Projka cs. Proyka. – 1488-ban kapták kir. adományúl Jenő pusztát. (Dl. 30225.)
Rábé (besenyei) cs. Rabe. (1498: Kismart. llt. 47. C. 22.)
Rábéi cs. L. Dócziak a. – 1494-ben kenézi előnéven tűnik föl egy ily nevű (Rabey) család. (Dl. 20196.) Meglehet azonos az előbbivel.
Rades (velcsestfalvi) cs. 1480: Pesty. Krassóm. tört. III. 455.
Rádi cs. 1492-ben és már előbb is Dóczi Imrénél volt zálogban: Obradfalva, Tiszitő, Sasánfalva, Drasánfalva és Lukarovcz (Obradfalwa, Thyzythew, Sasanfalwa, Drasanfalwa, Lwkarowcz) nevű birtokuk. (gr. Erdődy cs. monyorókereki llt. f. 69. n. 3161. Pesty Frigyes másolata után.) E helységek bizonyára Rékastól kelet felé terültek el s úgy látszik, Sasánfalva a mai Susanovecz-nek, Lukarovcz Lukarecz-nek felel meg. Tán Rád helység is e megyében feküdt; vagy esetleg azonos valamelyik Rádfalvával. Előfordúl (Raad) 1443-ban is, a «Kizithew» cs. előnevében. (gr. Forgách cs. llt.) – Viszont 1520-ban «Kyzethew» mint helység merül föl. (Dl. 23437.)
Radécz cs. Radoch. – 1463-ban (Miklós) Rékas, Iktar sat. vidékén birtokos. (Dl. 15872.)
Rakoviczai cs. 1458-ban Rakovicza, a két Szabadfalu, Sztovárta, Szlatina, Mészfalva, Horzfalva, Alsó- és Felső-Keszin falvakban birtokosok. 1485-ben: Rakovicza, Szkrocz, a két Ohába, Keszin, Jász, Herzest és Vár helységekhez és Szlatinik részeihez tartottak jogot. (1458: Pesty. Szörénym. tört. II. 474., 1485: U. o. III. 95. – V. ö. 1448: U. o. II. 56.)
Ravaszdi (besenyei) cs. Rawazdy. (1498: Kismart. llt. 47. C. 22. – V. ö. 1494: Dl. 10240.)
Rékasi cs. L. Rékas város a.
Réti (besenyei) cs. Reti. (1498: Kismart. llt. 47. C. 22.)
Réti (emelkei) cs. Rethy. (1416: Dl. 28159.)
Rigó (besenyei) cs. Rygo. (1498: Kismart. llt. 47. C. 22.)
Rojti (besenyei, kenézi) cs. Royti. Roythy. (1494: Dl. 20196; 1498: Kismart. llt. 47. C. 22.)
Rozgonyi cs. L. horogszegi Szilágyiak a.
Rudai cs. Földesúr Ruda, Kis-Boly, Csesztreg és Harkány helységekben. (1429–1458. Idéz. Ruda helység a.)
Sági cs. 1425: Dl. 30160. – V. ö. 1464: Dl. 31823.
Sági (kenézi) cs. Sagy. (1492: Dl. 19618.) Saghy. (1494: Dl. 20196.)
Sári cs. 1470: Galgóczi llt. Lad. 98. f. 27. n. 1.
Sárszai (nempti) cs. Sarzay. (1437: Muz. llt. és Kállay cs. llt.)
Sárvári cs. L. a Váti cs. a.
Sásvári cs. Földesur: Szeg(y)eházán is. (1444: gr. Forgách cs. llt.)
Sebestyén (kenézi) cs. Sebesthyen. (1494: Dl. 20240.)
Serjéni cs. L. Rékas város a. V. ö. 1492: Dl. 19618.
Sikes (besenyei) cs. Sykes. (1498: Kismart. llt. 47. C. 22.)
Sisman(-fi, boziási) cs. 1470-ben birtokos Boziás, Ohába és Felső- Borzás helységekben. Ekkor a Sandrin rokona Törzsök (Thersewk) Márton is szerepel. 1493-ban pedig ligetösi «Sisman» Sandrinnal ismerkedünk meg. (Pesty. Szörénym. o. ker. 81. – V. ö. 1444: gr. Forgách cs. llt., 1457: Pesty. Szörénym. o. ker. 78., 1493: Dl. 20105.)
Sugár(-fi, serkedi) cs. Filius Sugaar. (1440: Muz. llt.) Swgar dictus. (1469: Dl. 31152. – L. Harasztiak a. is.)
Sulyok (lekcsei) cs. L. a Morha(r)t (szántai) cs. a.
Szabó (kenézi cs. Zabo. (1453: Dl. 30191.)
Száti (tófői) cs. Zathy. (1456: Dl. 15045. L. Dócziak a. is.)
Szebeni (kákai) cs. Zebeny. (1494: Dl. 20240; 1495: Deák Farkas gyűjt.)
Szecsei (kéri) cs. Sechey. (1463: Dl. 15872.)
Szécsi (rima-szécsi, felső-lendvai) cs. L. Sarád varosnál.
Szedecsi cs. L. a Dócziak a,
Szegedi (tesöldi) cs. Birtokos: Sörmés, Ugronhida és Tesöld helységekben. (1464: Dl. 26620.)
Szeg(y)eházi cs. 1444: Pesty. Szörénym, tört. III. 45., 1472: Dl. 17315.
Székely (iktári) cs. Földesur Rékasdon is. (1444: gr. Forgách cs. llt.)
Székely (peterdi) cs. Zekel. (1494: Dl. 20240.)
Székely (zöldesi) cs. Zekel. (1478: gr. Csáky cs. llt. f. 128. n. 32., 1470: Galgóczi llt. Lad. 98. f. 27. n. 1.)
Szelistyei cs. 1452: Pesty. Szörénym. tört. III. 63.
Szentes (Szentesi, fejérvizi) cs. Zenthes; de Zenthes. (1436–1480: Pesty. Szörénym. tört. II. 509.)
Szentgirolti (Szentgróti) cs. L. berekszói Hagymások a.
Szentgyörgyi cs. L. Sásvár a.
Szenti cs. Zenthy. Zenthi. Senthy. – 1455-ben a párdányi Szentiek Bagd részeit kereszturi Szilágyi Mihálynak adták. (gr. Draskovics cs. llt.) 1454-ben taddi Szenti János mint a kir. Curia tagja szerepelt e megyében; 1492-ben pedig nagy-besenyői Szenti Pál mint temesmegyei nemes. (gr. Gyulay L. llt., Dl. 19618.)
Szerémi (németi) cs. Zeremy. (1463: Dl. 15872.)
Szilágyi (horogszegi, kereszturi) cs. 1455-ben Mihály (Zilagi) – kereszturi előnévvel. – Zsigmond király 1408-ban kereszturi Garázda (másként Kereszturi) Miklósnak és Szilágyi Lászlónak adta Horogszeg, Kis- és Nagy- Posáros, Beszermény, Tószeg, Mosótó és Begenye helységeket; 1458-ban pedig Mátyás király Szilágyi Mihálynak a magbanszakadt Pocsaji László birtokát: Kereszturt. 1462-ben azután a Mihály halálával Mátyás király a rászállt birtokokat (Horogszeg, Virághát, Tófő, Kis- és Nagy-Posáros, Kis- és Nagy-Beszermény) a Rozgonyiaknak adományozta. 1443-ban azonban még egy horogszegi Garázda Balázs nevű nemes szerepelt, mint kir. ember Temesmegyében. (Dl. 9472–9474., 15216. 15744; 1443: gr. Forgách cs. llt., 1453: Kállay cs. llt., 1455: gr. Draskovics cs. llt., v. ö. Pesty. Helyn. I. 265., a Szenti cs. és Ötvény falu a., végül l. annak idején Körösmegyében, s egyelőre: «Körösmegye a XV. században» cz. akadémiai értekezésemnek 45. sat. lapján.)
Szilas (kenézi) cs. Zilas. (1494: Dl. 20196.)
Szilvási cs. L. a Macskási cs. a.
Szlatinai cs. Péter 1493-ban kir. ember. (Dl. 20105.) Hihetőleg a Lugos és Zsidóvár vidéki Szlatinai értendő.
Szobi cs. L. Cseri várnál.
Szöllösi (bákai) cs. Zewlesy. – L. a Dócziak a.
Sztanissa (váradiai) cs. Ztanissa. (1488: Dl. 30225.) Zthanysa. (1492: Dl. 19618.)
Sztojánfi (csornai) cs. L. Rékas városnál.
Szurdoki cs. L. a lőrincsei Cserbics cs. a. – V. ö. 1492: Dl. 19618.
Tallóczi cs. L. Saru(l)d helység a.
Tar (besenyei) cs. Thar. (1498: Kismart. llt. 47. C. 22.)
Tárczai cs. Tarczay. – Jánosnak 1494-ben Papdon voltak részei. (Dl. 20196.)
Tari cs. L. Monostor helység a.
Tárnok (macskási) cs. L. Czikó-Vásárhely erősségnél.
Tatár (bizerei) cs. Thathar. – Osztályos a Bizereiekkel. (L. ott. – 1468: Pesty. Szörénym. tört. II. 19., XV. század: Nadányi cs. llt.)
Tatár (zöldesi) cs. Thathaar. (1418: Dl. 10716.) Előfordúl már 1401-ben is. (Dessewffy cs. llt. Margonyán.)
Telegdi cs. Földesur Kis-Hodos, Kalántelek, Csávás (és más, a XIII. században a Csanád nemzetség birtokában levő és Arad- vagy Temesmegyébe sorozható) helységekben. (1247–1366: Dl. 322. – L. Szurakrév a. Aradmegyében.)
Temérdekegyházi cs. Kétségkívül Temesmegyében is birtokos. (V. ö. 1430: Dl. 12217; 1444: tancsi Földváry cs. letéte az Orsz. Levéltárban, n. 85., 1447: Dl. 14125.)
Temeshelyi cs. L. temeshelyi Dési néven.
Temesközi cs. L. az oszlári Majos, s v. ö. a temeshelyi Dési cs. a.
Temesvári (besenyei) cs. Themeswiry. (1498: Kismart. llt. 47. C. 28.)
Terösdi (Törösdi) cs. 1462-ben: Törösdi Sebestyén és Mihály, Térvári Mihálylyal együtt (mindkét család csanádmegyei) kir. adományúl kapja a magvaszakadt Beszédes Mihály birtokát Kereszturon, Temesmegyében. (Kismart. llt. 47. T. 20.) Melyik Keresztur értendő – ennyi adatból el nem dönthető.
Teresdi (kenézi) cs. Theresdy. (1498: Kismart. llt. 47. C. 22.) Azonos vagy rokon lehet az előbbivel.
Terjéni cs. L. páznádi Bak cs. a.
Térvári cs. L. a Terösdi cs. a.
Tihemer (gamzai) cs. 1458: Pesty. Szörénym. tört. III. 75.
Tiszoviczai cs. 1484: Pesty. Szörénym. tört. II. 553.
Toldi (besenyei) cs. Tholdy. (1498: Kismart. llt. 47. C. 22.)
Tompa (szépmezei) cs. 1444: gr. Forgách cs. llt.
Topsa (topsafalvi) cs. 1487: Pesty. Krassóm. tört. II. 2. 253.
Torkos (rábéfalvi) cs. E családtól zálogban birt némely részeket a rábéfalvi Veresek 1481-ben Dóczi Imrének zálogosítottak el. (Dl. 18494.)
Tót (pokolfalusi) cs. Toth. – L. Pokolfalunál.
Török (kereszturi) cs. 1489: gr. Forgách cs. llt.
Török (szegyeházi) cs. Thewrek. (1478: gr. Csáky cs. llt. f. 128. n. 32., 1492: Dl. 19618.)
Törzsök cs. L. boziási Sisman(-fi) cs. a.
Turcsin (gamzai) cs. Turchin. – 1442-ben a Kornetiekkel együtt Berzős, Csév-Ohába és Ohabicza birtokába igtatták őket. (Pesty. Krassóm. tört. II. 1. 174.)
Ulpári cs. L. Ulpár helység a.
Upori cs. L. a Majosi cs. a.
Vádi cs. 1473: Pesty. Krassóm. t. III. 434., 1478: Pesty. Szörénym. o. ker. 82.
Vajdafi (gyarmati) cs. 1443-ban Miklós a megye alispánja, – 1447-ben mint vajdafalvi Vajdafiak Kis-Gyarmatot kapják kir. adományúl. 1418-ban (mint gyarmati Vajdifiak) vétel czímén Kis-Gyüreg felét veszik birtokba; 1437-ben pedig (kis-gyarmati Vajdafiak) Őkét (mely előbb – 1441 óta – a Bákaiaké volt) kapják a királytól. 1515-ben Nagy- és Kis-Gyarmat, Őke, Gyirek, Odony, Besenyő, Sz.-Tamás, Vajdafalva temes- (és a két Csura, Sarlód, Levelespataka, Petres, Gulubfalva vagy Gulugócz, Sakavincz, Keresztur és Tót-Buda arad-) megyei, – alább pedig, ugyanez oklevélben: Nagy- és Kis-Gyarmat, Őke, Gyüreg, Besenyő, Odony, Sz.-Tamás, Kenéz-rekesze, Kalonda, Tótfalu és Vajdafalva helységeket (de a megye kitétele nélkül) említik birtokukban. (1447–10: Dl. 9366; 1418: Dl. 10716; 1437: Dl. 13119; 1443: Kállay cs. llt., 1470: Galgóczi llt. Lad. 98. f. 27. n. 1., 1492: U. o. L. 6. f. 2. n. 22., 1515: Szilassy Aladár ur csal. levéltára, kitől ez adatot, e kötet megelőző íveinek kinyomatása után kaptam.)
Vámos cs. Wamos. Wamws. – Ujfalusi előnévvel földesur Kőcse vidékén. (1446: Muz. llt., 1467: Galgóczi llt. lad. 98. f. 27. n. 4., 1477: Dl. 17967; 1498: Kismart. llt. 47. C. 22.) Nagybesenyei előnévvel. (1478: Dl. 17276.)
V(a)rányi (remetei) cs. Krassómegyéből. – A János özvegye 1476-ban Remete, Bagd, Gyertyános, Alsó-Gyertyános, Békástó, Szira és Szartasd helységekben birt részeit Dóczi Lászlónak adta. (gr. Forgách cs. llt. – V. ö. 1463: Dl. 15872; 1492: Dl. 19618.)
Varjas (varjastelki) cs. Földesur Ohád (inkább csak jogot tart hozzá) és Csorna helységekben. (1422. 1453: Jászói llt, scr. B. No. 24. 26.)
Vaski cs. Vasky. – 1444-ben és 1453-ban «szarvastelki», 1458-ban «adorjánfalvi» előnévvel. (Pesty. Krassóm. tört. II. 2. 182., Dl. 15216. V. ö. Dl. 14981.)
Vasti cs. Wasthy. – Földesur Gyertyánoson. (1444: gr. Forgách cs. llt.)
Vas(z)a (komjáti) cs. Wasa. (1492: Dl. 19618.)
Váti cs. A Sárváriakkal együtt kapják a kormányzótól 1446-ban Rákost, Magyar-Partast, Kis-Bolyobart, Péterlakát és Ivánd részeit. (Muz. llt.)
Vér (muronyi, temesközi) cs. L. Murony helység a. – V. ö. Krassómegyében is.
Veres (kenézi) cs. Weres. (1494: Dl. 20196; 1498: Kismart. llt. 47. C. 22.)
Veres (muronyi) cs. L. Murony helység a.
Veres (rábéfálvi) cs. L. a rábéfalvi Torkos cs. a.
Vincze (kenézi) cs. Vinche. (1492: Dl. 19618.)
Vitéz (bizerei) cs. L. a Bizereiek a.
Vitéz cs. L. a Csáki cs. a.
Vizes (száldobágyi) cs. Idéz. Száldobágy a.
Vlogyesti cs. L. Vlogyest helység a.
Vokméri cs. 1480. 1481: Pesty. Szörénym. tört. II. 569., III. 92.
Zajk (mutnoki) cs. Zayk. Rokon a Mutnokiakkal. – 1467-ben földesur Mutnok, Malomfalu, Ozestya, Szederjes, Magura, Radulencz, Csernota és Almafa helységekben. (Pesty. Szörénym. tört. III. 80.)
Zokon(y)ai cs. 1415-ben a család (egyik tagja (Péter): Cseh (Cheh) nevet is visel. Peterd részeit is bírta a XV. században. (Monyorókeréki llt. Pesty Frigyes jegyz. V. ö. 1415: Kállay cs. llt., 1467: Galgóczi llt. lad. 97. f. 27. n. 4.)
Zomor (pókatelki) cs. Zomor. – Pozsonymegyéből. 1446-ban (valamelyik) Szent-Mihályon birtokos. (Kisfaludy cs. llt.)
Összesen: 390 birtokos.
