HELYSÉGEI: | Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában

HELYSÉGEI:

Ábránfalva. L. Borzlyuk város tart. 34. sz. a.

Acsád. Poss. Achad. (1379. Pesty. Krassóm. tört. III. 201.) Nogachyaad, Kyachyaad. (1492: gr. Erdódy cs. galgóczi llt. C. 6. f. 2. n. 22.) Kysachad, Nogachad. (1498: Kismart. llt. 47. C;22.)1492-ben és 1498-ban Kis-Acsád a csanádi püspöké, Nagy-Acsád a Csákiaké. A Bold. Szűz tiszteletére szentelt kő-egyházát 1379-ben említik. – Lásd különben Monyaros helység a.

Adorján(-falva). (Adriánfalva.) Villa Adriany. Adrian. (1332–7: Páp. tiz.-lajstrom.152. 156. 159.) Adrianfolua. (1356: Kismart. llt. 47. P. 8.) Adoryanfalwa. (1458: Dl. 16216.) Temesvártól d. felé a temes-krassómegyei határon (s mindkét megyében) fekhetett. (V. ö. Pesty. Krassóm. tört. II. 1. 3.)

Alattyán. Alathyan. (1463: Dl. 1574.) Kir. ember nevében fordúl elő. Temes- (vagy Csanád-) megyében kereshetjük, a mai Temes- és Torontálmegyék északi hátárvidékén.

Almafa. (1394: Pesty. Krassóm. tört. III. 230.) Almafa in distr. Karansebes. (1467: Pesty. Szörénym. tört. III. 80.) A mai Mörul értendő alatta, Karán-Sebestől ék. (Krassó-Szörénymegyében.)

Almás. L. Halmasnál.

Alsó-Bagd. L. Bagd helys a.

Alsó-Balincz. L. Balincz a.

Alsó-Bapsa. Lásd Bapsa a.

Alsó-Batfalva. L. Doboz tart. 32.

Alsó-Báti(?). L. Sarád városnál.

Alsó-Bényes. (Alsó-Binyis.) L. Binyis helys. a.

Alsó-Bizere. L. Cseri vár a.

Alsó-Bolvasnicza. L. Bolvasnicza a.

Alsó-Bo(r)zás. (Alsó-Boziás.) L. Bozzásnál.

Alsó-Dobrogoszt. L. Dobrogoszt a.

Alsó-Fagymag. L. Fagymag a.

Alsófalu. (Alsófalva.) Alsofalw. (1447: Pesty. Szörénym. tört. III. 51.) Alsofalwa in districtu de Caransebes in comitatu Themesiensis. (1448: U. o. 54.) Karán-Sebes vidékén fekhetett.

Alsó-Fenes. Lásd Fenesnél.

Alsó-Gevesd. (Alsó-Gavosdia.) L. Kövesdnél.

Alsó-Gladn(y)a. (Alsó-Glanda.) L. Gladn(y)a a.

Alsó-Gnomboka. Azaz: Alsó-Glomboka. L. Glamboka a.

Alsó-Gyertyános. (Alsó-Gyertyános.) L. Gyertyános a.

Alsó-Hedemer. L. Rékas város tart. 10.

Alsó-Hideg. Lásd: Hideg a.

Alsó-Igazfalva. L. Igazfalva a.

Alsó-Igazó. L. Igazó a.

Alsó-Ikus. L. Ikus a.

Alsó-Jerezenik. L. Jerezenik a.

Alsó-Kaholás. L. Borzlyuk város tart. 20.

Alsó-Kal(o)va. L. Kal(o)va a.

Alsó-Keszin. L. Keszin helys. a.

Alsó-Kövesd. L. Kövesdnél.

Alsó-Kriva. Lásd Kríva (-patak) helys. a.

Alsó-Macskás. L. Macskásnál.

Alsó-Mél. L. Mél(-falva) a.

Alsó-Mihel(y)enet. L. Mihel(y)enez helys. a.

Alsó-Priszién. (Alsó-Preszién.) L. Priszién a.

Alsó-Pur(i). L. Puri a.

Alsó-Ramna. L. Ravna a.

Alsó-Székás. L. Székás a.

Alsó-Székel(ő). L. Borzlyuk város tart. 17.

Alsó-Tinkó. (Alsó-Tinkova.) Lásd Tinkó a.

Alsó-Tövis(k). L. Tövis(k) a.

Alsó-Venécze. L. Borzlyuk város tart. 7.

Alsó-Vere(n)din. L. Vere(n)din helys. a.

Aisó-Vesze. L. Ikus falu tart. 12.

Alsó-Vorotorova. L. Vorcsorova a.

Alsó-Zsupán. L. Zsupán a.

Általkerek. Altakerek. Althalkerek. (1370. körül: Dl. 30676; 1466: Dl. 16388.) 1370. körül mint Vojtek szomszédja, 1466-ban «in districtu Ozkola» fordul elő. A mai Vojtek és Szkulya közt fekhetett tehát.

Ambrusfalva. Ambrosfalwa. (1462: Galgóczi llt. Lad. 99: f: 8. n. 9.) Ambrwsfalwa. (1483: Br. Perényi cs. llt., és 1497: gr. Csáky cs. llt. f. 128. n. 36.) A mai Sipet, Fólya sat. vidékén (Temesvártól d.-dk.) kereshetjük. (Egy másik, 1462. évi oklevélben Ambrusfalva helyett; kétségkívül. tévesen «Anthalfalwa» áll. Galgóczi llt. Lad. 99. f. 12. n. 3.)

Andocsfalva. Andochfalwa. (1366–1420: Justh cs. llt.) Iktár (és a Temes folyó) mellett feküdt.

Antalfája. (Antatfalwa.) Anthalfaya. Antafaya. (1462: Galgóczi llt. Lad. 99. f. 8. n. 9. és f. 12. n. 3., 1483: br. Perényi cs. llt.) Anthalfalwa. (1497: gr. Csáky cs. llt. f. 128. n. 36.) A mai Sipet, Fólya sat. vidékén (Temesvártól d.-dk.) keresendő.

Antalfalwa. L. Antalfája, Ambrusfalva helységek s az oszlári Majosi cs. a.

Apácza. L. Krassómegyében.

Apadia. (Apagya. Apagyan.) Apadya in districtu Sebes. (1433: Pesty. Szörénym. tört. III. 27., 1475: U. o. 87.) Kysapadya. Felsewapadya in districtu Sebes et in comitatu Themes. (1447: U. o. 51.) Apagya. Apagyan. (1448: U. o. 53. és Nadányi cs. llt.) Karán-Sebestől dny. ma is megvan. (Krassó-Szörénymegyében.)

Apafája. Poss. Apafaya et altera Apafaya. Alább ismét: Apafaya minor et maior. (1408. 1415: Galgóczi llt. Lad. 99. f. 8. n. 9.) Kysapafaya. Naghapafaya. (1425: Zsélyi llt.) A mai Zsebely és Vojtek vidékén feküdt, az Obirda (hajdan: Apord) folyó mentén.

Arács. 1404-ben Krassó-, 1444-ben Temesmegyében tűnik föl. A Berzava mellett feküdt. (Pesty. Krassóm. tört. II. 1. 202.)

Aranyásó. (Aranyhasó?.) Poss. Aranhasow al. nom. Zaramaz. (1349: Anjouk. okmt. V. 276.) Kerek(i) szomszédja volt.

Armenyes. Azaz: Örményes. – L. ez alakban.

Bagafalva. Vagy Bogafalva. – L. Doboz tart. 17. és 62. az. a.

Bagd. Bagd. (1476: gr. Forgách cs. llt.) A Temesvár melletti Remete és Gyertyános közt sorolják föl. – 1436-ban «Felsebaagd» és «Alsobaagd» helységeket (Berekszóval és Rékassal együtt!) Aradmegyéhez számítják. (Muz. llt.) A mai Neuhof (vagy Bogda) helységnek felel meg, Lippátöl dny.

Ba(j)ka-kenéz-falva L. Doboz tart. 47. sz. a.

Bajton(y). (Bajtény.) Temesmegyében több ízben szerepel: de Baython, Baythony – nemes család; 1472-ben pedig: kenezius de Felsew Bayihyn – mint Borzlyuk város szomszédosa, a Garai Jób embere. (Pesty. Krassóm. tört. II. 1. 16. l.) E helyütt tehát, Temesvártól kelet-k.-é. kétségkívül állt egy vagy két ily nevű falu. – Ezenkívül azonban Krassómegyében is fordúlnak elő, de Bayton, de Baythyn – nevű nemesek. (1364. 1436. 1455: Pesty, i. h.) Ugyanaz a temesmegyei falu és család értendő-e?,- nem dönthetem el.

Bak. L. Aradmegyében: Bak és v. ö. Temesmegyében, Haraszthegy helység a.

Báka. Baaka. (1488: Dl. 19406.) A Szőllősiek előnevében fordul elő. Tán Bakkal ugyanegy?)

Balád. Balad. (1446.: Muz. llt. és Dl. 15045.) Partas vagy Ivánd határosaként nemesi névben merül föl. (V. ö. 1410: Kállay cs. llt.)

Balázsfalva. a) Balasfalwa. (Pesty. Krassóm. tört. III. 427.)1471-ben «Balyasfalva» hegységgel együtt mint Hodos tartozéka fordul elő. Bizonyára a mai Temesm. területén feküdt. Talán mindkettő a mai Balázsfalvára (Blazsova) utal, Temesvártól dk. (V. ö. azonban még Doboz tart. 62. sz. alatt is.) – b) L., Czikó- Vásárhely kastély a.

Baliczafalva. (Balikafalva.) L. Borzlyuk város tart. 25.

Balincz. (Belincz.) Felsewbalyncz. Alsobalyncz. (1488: gr. Forgách cs. llt.) Czikó-Vásárhely kastély tartozékai. Ma Balincz, Lugostól ény., Krassó-Szörénymegyében. Bizonyára ezt kell értenünk az 1480-ban felmerülő «Belincz», valamint az 1482. évben említett «Belyncz in districtu Lwgas in pertinentiis castri Sydowar et in comitatu de Sebus» a. is. (gr. Forgách cs. llt. – L. Bánk család a.)

Balogd (puszta). Pred. Balogd. (1494: gr. Erdődy cs. vörösvári llt. Cap. 37. f. 1. sz. 10.) Bogáros, Csatád sat. vidékén terülhetett el, a mai Torontálmegyében.

Bályok. L. Cseri vár a.

Bandia. Bandya, Bandia. (1500. 1510: Pesty. Krassóm. tört. II. 1. 20). A mai Krassó-Szörénymegye területén Fadimak és Leukusest táján feküdt.

Bánkfalva. a) Bankfalwa. (1447: Dl. 14066; Pesty. Krassóm. tört. II. 1.
32., III. 467.) Bankfalwa in districtu Lwgas. (1480: gr. Forgách cs. llt.) A mai Belincz és Nevrincsa közt fekhetett. – b) L. Doboz tart. 16.

Bán-sárszova. (Bán-sárszója.) Bansarzowa. (1322: gr. Csáky cs. llt. f. 2. n. 6.) Győrrel együtt említik.

Bánya. (Banya.) a) Banya. (1454: Pesty. Krassóm. tört. III. 397). A mai Furdia vidékén – Krassó-Szörénymegyében – fekhetett. – b) Banyay – nevű nemes fordúl elő némely almási kerületben fekvő birtokokba való igtatásnál 1484-ben. (Pesty. Szörénym. o. ker. 84.) E vidéken, Mehádiától ny. (Krassó-Szörénymegyében) ma is találunk egy Bania nevű falut.

Bapsa. Felsew Bapsa. Also Bapsa. Kewzepsew Bapsa. (1488: gr. Forgács. cs. llt.) Czikó-Vásárhely kastélyhoz tartoztak. – Ma Babsa, Lugostól ény.

Bara. Poss. Bara. (1437: Muz. llt.) Ugy látszik Temesmegyében feküdt, mert e megye kiadványában beszélnek róla.

Bara-Kertvélyes. Barakerthweles. Barakerthwelgh. (1471: Pesty. Krassóm. tört. III. 427. 430.) Hodos kastélyhoz tartozott; a mai Gruin vidékén – Krassó-Szörénymegyében – fekhetett.

Barbfalva. Barbfalwa. (1437: Muz. llt.) Úgy látszik Temesmegyében, még pedig Lugos és Zsidóvár táján feküdt.

Baroczháza. Barochhaza. (1411: Dl. 9789.) Barothhaza. (1428: Dl. 12031.) Ma Baraczháza, Vinga mellett dny.

Bartafalva. Barthafalwa. (1447: Pesty. Krassóm. tört. II. 1. 26.) Lugos vidékén fekhetett, a mai Krassó-Szörénymegye területén. (V. ö. 1487: Dl. 27378., lásd Zsidóvár tart. 5.)

Baskafalva. Baskafalva. (1434: Pesty. Krassóm. tört. III. 347.) Tán a krassómegyei határ felé (dk.) feküdt.

Batfalva. (Bálfalva.) L. Doboz tart. 32. 33.

Báti(?). Bachy. (1330: Anjouk. okmt. 11. 480.) L. Sarád városnál.

Bátva(?). L. Cseri váránál.

Becskereki. Pechkereky. (1462: Dl. 30319.) Szent-András m, említik; ott találjuk ma Kis-Becskereket, Temesvártól ny.-é.

Begyest. Begyesth. (1464: Pesty. Krassóm. tört. III. 416.) A mai Bottiest, Lugostól keletre, Krassó-Szörénymegyében.

Békástó. Bekastho, Zyra, Zarthasd – egymás után fordulnak elő a Temesvár melletti Remetével és Gyertyánossal együtt, (1476: gr. Forgách cs. llt.) A Mercy-féle térképen ezektől nem messze, Temesvártól é. feltűnő «Zera» bizonyára megfelel a régi Szira-nak; Szartasdot 1387-ben mint Cseri vár (l. ott) tartozékát «Zarthas»-alakban írják. Itt kereshetjük Békástót is.

Békató(-fő). Beekachofew. (Bizonyára «Beekachofew» helyett. 1330: Anjouk. okmt. II. 480. L. Sarád városnál.)

Békfalva. L. Berkfalva a.

Bél. 14110. körül: Mihály, Ozsvát és Bézsán (Besaan), a Nexa (Nexe) fiai, bírói ítélet szerint a remetei Himfieknek adták át a bélvidéki kerületben (districtus Beelvydyke) levő birtokaikat. De bizonyára, csak részben. Mert 1415-ben és 1416-ban a szabadfalvi Nexafiak ismét «de districtu Beel» nevezik magukat. Ekkor azonban (1416.) eme kerületben már a szeri Pósafiak is birtokosok; valamint fél évszázad multán; 1472-ben is, midőn e hely «Beel possessio» nevet visel. – Ugyane tájon 1467-ben: «Hollod, Grabolcz, Kysforgach, Wayslofalua, Brasso, Wyfalw» helységeket találjuk «in districtu Beel» Ezekben bírt részeit Hollódi Fülöp a temeshelyi Dési Péter védelmére bízta; majd ugyancsak ő néki zálogba adta. A következő évben aztán ez a Péter, fogadott fia Hollódi Fülöp (továbbá a belincei Bésánfiak és bélvidéki Nexafiak mint osztályosok) nevében is tiltakozik a két Kaszainé (de Kasa), Janko György leányai ellen, hogy: «Thotholos, Feketheer, Zeben, Hydweg» helységeket «in districtu Beel» az iktári Bethleneknek zálogosítsák el. – E csoportosítás mutatja e falvak és a «béli kerület» fekvését. A Lugastól dny. eső Hodos a kiinduló pont. Az 1467-ben előforduló Kis-Forgács a mai Ohába-Forgácsra utal (Lugostól ny.-é.) s megfelel annak a Kis-Forgácsnak, melyet «Nagforgach, Hollod, Belyncz (ma Lugostól ény.), Bozas (a mai Buziás, Lugostól dny.), Myhalfadwa, Setheththelek, Futhfalwa, Brassó» sat. falukkal együtt 1482-ben mint a belinczi Bésán-ok (lásd ott) birtokát említenek. A kerület többi falvainak is e tájon, a mai Belincz és Buziás közt kellett tehát feküdniök. Hasonlóképen az 1468. évi falu-csoportnak is., melyből Feketeér-t az e vonal közepén manapság kínálkozó «Fikatar»-ban vélem fölismerni. (1400 körül: Kállay cs. llt., 1415. 1416: gr. Festetisch cs. llt., 1467: Dl. 26625; 1468: Dl. 35795; 1472: Dl. 17282; 1482: Pesty. Krassóm, tört. III. 457.)

Bel-Berekszó. L. Berekszó a.

Belabuk. Belabwk in districtu Myhald. (1439: Pesty. Szörénym. tört. III. 37.) Plugova vidékén fekhetett.

Beldán: Beldan. (1462: Dl. 30319.) Sz.-András és (Kis-)Becskerek közt sorolják föl.

Belebur. Belebwr. (1471: Pesty. Krassóm. tört. III. 430., 432.) Hodos kastélyhoz tartozott.

Belincz. (Belencze.) a) Belenche. (1369: Körmendi llt. Himfyana, n. 223. L. Bél helység a. is.) – b) L. Balincz helységnél.

Belos-Aadrafalva. L. Ikus falu tartozéka 10.

Belosfalva. L. Ikus falu tart. 13.

Belső-Borzás. (Belső-Boziás.) L. Bozzásnál.

Belső-Csombol. (Belső-Czombol.) Lásd Csombol a.

Belső-Rábé (puszta). L. Rábé a.

Benedekfalva. (Benedekest.) Benedekesth. Benedechezth. Benedekfalva. (1479. 1480. 1488: Pesty. Krassóm. tört. III. 453., 455., 463.) A mai krassó-szörénymegyei Szilha és Hezeres vidékén fekhetett.

Benedektelke (puszta). Pred. Benedektheleke. (1454: gr. Gyulay L. llt.) Zsadány, Kalácsa sat. vidékén terült el. (Temesvártól ény.)

Bene-kenéz-falva. L. Cseri vár a.

Bényes. L. Binyis alakban.

Berdencz. L. Burdincz alakban.

Berekszó. Poss. Belberekzav. (1349: Dl. 30114.) Districtus Beregzow. (1387: Pesty. Krassóm. tört. III. 165.) Berekzo. Kysberekzo. (1462: Dl. 30319.) Heti-vásáros hely már 1388-ban. (Ortvay, i. m. I. 483.) Temesvártól nyug. ma is megvan. – 1436-ban (részeit) Aradmegyéhez számítják. (Muz. llt.)

Berendefalva. Berendefalwa. – Hodos kastélyhoz (lásd ott) tartozott 1471-ben.

Berkfalva. L. Cseri vár a. – E helység helyett később, ú. m. 1473-ban egy «Beekfalwa», 1507-ben pedig «Bekfalwa» nevű falut sorolnak föl a kérdéses vár tartozékában.

Berkolcz. L. Cseri vár a.

Berlő. (Berle.) Berleu. (1356: Kismart. llt. 47. P. 8.) Berle. (1391: Keczer cs. llt. f. 221. fr. 2., 1425: Dl. 30160.) Berlew. (1418: Dl. 10716. 10724; 1428: Dl. 12031.) Temesvár vidékén fekhetett.

Berzova. Berzowa. (1489: Pesty. Krassóm. tört. III. 466.) A «karán-sebesi kerület»-ben feküdt, a mai Krassó-Szörénymegye területén.

Berzős. Berzews in districtu Lugos. (1442: Pesty. Krassóm. tört. III. 383.) Zsidóvár mellett feküdt, a mai Krassó-Szörénymegyében.

Besenyő. Bessenew. (1332–37: Páp. tiz.-lajstrom. 151.) Nagbesenye. Temesmegyei nemes előnevében. (1494: Dl. 20196.) Bessenyew. (1498: Kismart. llt. 47. C. 22.) Ma Bessenova, Temesvártól ény.

Beszermény. Bezermen. (1408: Dl. 9472.) Naghbezermen. Kysbezermen. (1462: Dl. 15744.) Horogszeg környékén fekhetett.

Beszna. (Beszne.) Besna in districtu Sebes in comitatu Themesiensis. Beesna in districtu Sebes. (1447: Pesty. Szörénym. tört. III. 49.) Besne in districtu Karansebes (et Borzafew). (1495: U. o. 120–121.) A mai Priszián vidékén kereshetjük. (Karán-Sebestől d.-dk.)

Besztria. Beztria. (1453: Dl. 30191.) Temesmegyei kir. ember (Miklós) nevéből ismeretes. Pesty szerint Bisztere (Bisztra) helységgel ugyanegy lenne. (Szörénym. tört. II. 386.)

Bezd. (Beszd.) «Bezd, Penthele, Gereznad, Kiradhalma» – egymás után fordulnak elő 1462-ben a berekszói Hagymás-birtokok sorában. (Dl. 30319.) Hol feküdtek? – ennyi adatból bajos eldönteni. Az bizonyos, hogy az ezek előtt fölsorolt helységek (Bogáros, Galád, Vámhalom, Kökénd sat.) a mai Torontálmegyében, Nagy-Kikinda táján feküdtek, s viszont hogy az utánok következő Tesöld és Tolvajd már jóval odább dél-kéletre és délre helyezendők. Utóbbi vidék mellett szól a pápai tizedlajstrom, mely Bezdet (Beesd, Besd, Desd), a Temes és Berzava közti esperességbe (Csávos vidékére?) helyezi. (145, 162. 156. 159.)

Biallak. (Bial-lak.) Byallak. (1400: br. Révay cs. llt. f. VI. n. 6. és gr. Csáky cs. llt. f. 31. n. 3.) Pordánynyal, Ivánddal sat. határos volt. Az 1761. évi térkép Bianlak néven Ivanda mellé helyezi; a hol különben (Ivánda és Tárnok közt) mint puszta ma is megvan. (Torontálmegyében.) A középkorban Keve- vagy (inkább) Temesmegyéhez tartozott.

Bika-mezeje. L. Haraszthegynél.

Bikocsa. (Bikota.) Bykacha, Bykocha, Bykotha. (1400: gr. Csáky cs. llt. f. 31. n. 3. és br. Révay cs. llt. f. VI. n. 6.) Bykota. (1414: Kállay cs. llt.) Nemesek nevéből ismeretes. – A középkori Keve- vagy Temesmegyében (vagy Krassóban?) fekhetett s tán a mai torontálmegyei Ivánda, Modos sat. vidékén feküdt. (Az is meglehet, hogy a középkori torontálmegyei Bikácscsal azonos.)

Billyéd. Bylyed. (1462: Dl. 30319.) A mai Billét, Torontálmegyében, Komlóstól kel.

Binyis. (Binyes. Bényes.) Utraque Bynys. (1479: Pesty. Krassóm. tört. III. 453.) Felsewbynys. Alsobynys. (1480: U. o. 455.) Alsobynes, Felsewbynes. (1488: U. o. 463.) Együtt emlegetik a mai krassó-szörénymegyei Hezeressel, melynek egyik határrészét ma is «Binyis»-nek nevezik. (Pesty. Krassóm. tört. II. 1. 48.) Lásd Zsidóvár tart. 21. és 22. is.

Bisztere. (Bisztra.) Bizthere alias Negoteste in districtu de Sebes. (1430: Pesty. Szörénym. o. ker. 62.) Beztria. (1453: Pesty. Szörénym. tört. II. 386.) Negotesth. (1470: U. o.) – A mai Ohába-Bisztra, Karán-Sebestől ék. (Krassó-Szörénymegyében.) V. ö. Besztria a.

Bizere. a) Bizere. Byzere. – A szomszédos (krassó-szörénymegyei) Vorcsorovával együtt szerepel. (Lásd ezt.) 1491-ben egyedül fordul elő «in districtu Sebes comitatus Themesiensis.» (Pesty. Szörénym. tört. III. 105. 107.) Ma nincs meg. b) Lásd Cseri vár a.

Bladost. L. Vladest(i) alakban.

Boba. Boba. (1462: Dl. 30319.) Berekszó mellett sorolják föl.

Bobatin. Lásd Vokfalvánál.

Bodófalva. Bodofalwa. – Czikó-Vásárhely kastélyhoz tartozott. (L. ott.)

Bodogánfalva. Bodoganfalwa. (1408: Tört. Tár. 1884. 29. l.) Berényhez (város) tartozott.

Bodon(y). (Bodontelke.) Poss. Budwn, Bodon. (1337: Anjouk. okmt. III. 347. 348.) Zsadánynyal és Csamával volt szomszédos. (Temesvár vidékén.) 1487-ben: Bodontheleke néven puszta. (Muz. llt.)

Bodzástelek. L. Boz(z)ásnál: b).

Bogafalva. L. Doboz tart. 17.

Bogáros(d). Bogaros. Bogarosd(?) (1462: Dl. 30319.) Bogarus. (1493: Dl. 19970.) Pred. Bogaros. (1494: gr. Erdődy cs. vörösvári. llt. C. 37. f. 1. n. 10.) Billyéd és Csatád mellett tűnik föl.

Boglyafalva. Boglyafalwa. (1454: Pesty. Krassóm. tört. III. 397.) A mai krassó-szörénymegyei Furdia táján fekhetett.

Bogoltin. Bugulthin. Bagolthyn. Bogalthyn. (1452. 1480. 1500: Pesty. Szörénym. tört. II. 23.) Nemesi névből ismeretes. – Mehádiától é. találjuk. (Krassó-Szörénymegyében.)

Bohanosfalva. L. Doboz tart. 67. sz.

Bohovics. Bohowyth – nemesi névben. (1484: Dl. 30223.) Ma Bozovics, Mehádiától kel. (Krassó-Szörénymegyében.)

Bokorfalva. «Bokorfalwa, Krezthyncz» helységeket 1488-ban Hosziág után sorolják föl, mint Czikó-Vásárhely kastély tartozékait. Úgy látszik nyugotra estek a mai Hisziástól, mert utánok «Gyerthyanos és Rekethyes» helységek következnek, melyek már kissé ény. feküdtek a mai Rékastól az 1761. évi térkép («Jork Janos»; alább Remete mellett ismét egy másik «Jörek Janos», mely az 1761. évi térkép szerint: Gortianosch) szerint. (gr. Forgách cs. llt. – V. ö. Gyertyános.)

Bokosticza. L. Petrosniczánál.

Boldor. Boldor. (1471: Pesty. Krassóm. tört. III. 427.) Ma Boldur néven Lugos és Hodos mellett találjuk, mely utóbbinak tartozéka volt. (Krassó-Szörénym.)

Bolvasnicza. (Bolosnicza.) Bolwasnicza in distr. Sebes in comitatu Themes. (1475: Pesty. Szörénym. tört. III. 87.) Felseu-, Also-, Kezebseu Boluasnycia in districtu Zeureniensi. (1480–81: U. o. 88. 92.) Bolosnycza in districtu Sebes. (XV. század: Nadányi cs. llt.) Bolwasnicza in districtu de Karansebes et sub banatu Zeruriniensi. (1492: U. o. 111.) Karán-Sebestől dk. ma is megvan. (Krassó- Szörénymegyében.)

Bolvasticza. (Bolosnicza.) Baluasticza in districtu Myhald. (1436: Pesty. Szörénym. o. ker. 64.) Bolosnycza. (1439: Pesty. Szörénym. tört. II. 29.) A mai Vallia Bolvasniczának felel meg, Mehádia mellett é. (Krassó-Szörénymegyében.)

Bol(y). Kysbool. (1429: Pesty, Krassóm. tört. III. 333.) Boly. (1482: Dl. 18620.) Ma puszta Rudna mellett d. (Torontálmegyében.)

Bol(y)obar. (Bolibar.) Kysbolibar. (1446: Muz. llt.) «Bolyobar, Kalagyer, Lezkolcz» – Gáddal és Partassal együtt tűnnek föl. (1481: Dl. 26644.) Magyarbolobar, Thothbolyobar. (1494. 1497: gr. Csáky cs. llt. f. 128. n. 34. és 36.) Bolyobarnak tán a mai Krivabara(?) helység felel meg, Partos mellett nyd. (Torontálmegyében.)

Borbaszlófalva. L. Ikus falu tart. 7.

Boroszlaviczafalva. L. Doboz. tart. 44.

Bor-Székely(i). Tributum regium quod olim in villa Borzekeli exigebatur, nunc vero in Zenthandoryas … (1391: Keczer cs. llt. f. 221. fr. 2.) Borzekel. .(1840: Dl. 18318; 1492: Muz. llt. és Galgóczi llt. lad. 98. f: 27. n. 5.) Szent-András és Csama táján feküdt, Temesvártól ény. felé. (Aradmegyében is, helytelenül Pórszékely néven fölvéve.)

Bo(r)zás. L. Boz(z)ás a.

Botfalva. V. ö. Doboz tart. 32. 33.

Botlbok. (Botybok?) Cseri vár (lásd ott) tart. közt sorolják föl 1473-ban. (Tán Bottya-Márton-falvával azonos?)

Bottya-Márton-falva. L. Cseri vár a.

Bozlafalva. L. Boz(z)ás helységnél: c).

Bozlástelek. L. Boz(z)ásnál: b).

Bozsar. L. a hasonló nevű város a.

Bozvár. Bozwar, vagy Bozvára. (1490: Pesty. Krassóm. tört. 11. 77.) Hunyadmegye határán feküdt. (V. ö. a Bozvári cs. alatt idézve.)

Boz(z)ás. (Bozlás. Bozos.) a) Buzus. (1369: Körmendi llt. Himfyana, n. 223.) Bozas. (1482: Pesty. Krassóm. tört. III. 457.) Bél vidékén feküdt; a mai Boziásnak felel meg. – b) Pesty szerint az előbbivel azonos az 1479-ben fölmerülő «Bozyasthelek», vagy: «Bodzasthelek». (1479: Századok, 1868. 109. l., Pozsonyi kápt. llt. C. Buden. I. f. 4. n. 11. V. ö. Csanádmegyében a szajáni Posztós cs. a.) Ez azonban csak hozzávetés; mert Bodzástelek aligha közelebb nem feküdt a régi Csanádmegyéhez. – c) Bozas. Bozzas. Bozyas. Felsew Borzas. (1452. 1470: Pesty. Krassóm. tört. II. 1. 73.) Úgy látszik a «lugosi kerület»-ben, a mai krassó-szörénymegyei Zsidóvár és Zsena vidékén feküdt. Azonos az 1469-ben előforduló «Bozyafalwa» faluval. (Dl. 31152.) L. Zsidóvár tart. 7. 8. 35. a. is. – d) Lásd Cseri várnál. (Bozos.)

Bozza-szék. (Bozza-szeg.) Bozzazeg. (1492: Dl. 19618. – L. Cseri vár a.

Bökény. Beken, Bewken, in comitatu de Sebes. (1489: Pesty. Szörénym. tört. III. 101–102.) Ma Bukin, Karán-Sebestől délre, Krassó-Szörénymegyében.

Braczafalva. Braczafalwa. – Hodos kastély (l. ott) tartozéka volt 1471-ben.

Bramfalva. Bramffalwa. (1408: Tört. Tár. 1884. 29. l.) Berényhez (város) tartozott.

Brassó. L. Bél a.

Bratamérfalva. L. Doboz tart. 42.

Bratinofalva. (Bratimafalva. Bretinofalva.) – L. Borzlyukváros tart. 4. 9.

Bratizlófalva. L. Pósafalvánál.

Brato-kenéz-falva. L. Cseri vár a.

Bratulfalva. L. Doboz. tart. 56. sz. a.

Bretinofalva. Vagy: Bratimafalva, Bratinofalva. L. Borzlyuk város tart. 4. 9.

Budfalva. L. Zsidóvár tart. 40.

Bulvencz. Poss. Buluench. (1370: br. Perényi cs. llt.) A remetei Himfiek birtokai közt csupán ez egyszer merül föl, a midőn ugyanis I. Lajos királytól heti-vásár tartásra nyer jogot.

Burdincz. Burdinch. (1433: tóti Morocza cs. gyűjt.) Tán azonos ezzel: predium Berdencz. (1494., 1497: gr. Csáky cs. llt. f. 128. n. 34. és 36.) Vojtek táján, vagy tán Csákovártól d.-dny. feküdt.

Buszkafalva. L. Cseri vár a.

Butyin(-falva). Bwthyn. (1479: Pesty. Krassóm: tört. III. 453.) Bwchinfalwa. (1480: U. o. 455.) Széla mellett a lugosi kerületben tűnik föl.

Buzád. Bened. de Buzad – úgy látszik temesmegyei nemes. (1415: Kállay cs. llt.)

Csaba. a) Utraque Chaba. (1471: Pesty. Krassóm. tört. III. 427.) Hodos kastélyhoz tartoztak; a mai Gruin vidékén (Krassó-Szörénymegyében) keresendők. Ugyane tájon 1369-ben a Nexafiak birtokában három ily nevű falut is találunk. (Tres Chaba. Körmendi llt. Himfyana, n. 223.) – b) 1478-ban a Berzsen (Berzen) Bertalan temesmegyei kir. ember előnevében is fordúl elő ily nevű helység: Chaba. (gr. Csáky cs. llt. f. 128. n. 32.) Ez alatt azonban aligha a föntebbi falvak értendők.

Csagarafalva(?). L. Doboz tart. 55. sz.

Csák. Csák várostól megkülönböztetendő. – L. Galád helységnél.

Csalános. L. Cseri vár a.

Csama. Chama. (1337: Anjouk. okmt. I. 347., 1387: Uz cs. llt., 1391: Keczer cs. llt. f. 221. fr. 2., 1470: Galgóczi llt. lad. 98. fasc. 27. n, 1., 1400: Mon. Vatic. I. IV. 225., 1485: Dl. 19067.) Szent-András mellett keletre feküdt. Szent-Erzsébet tiszt. szentelt egyházát 1400-ban említik.

Csaramida. Cheremyda. Cherennyda. (1454: Pesty Krassóm. tört. III. 397.) Charamida. (1464: U. o. 416.) A mai Furdia és Zold vidékén feküdt. (Krassó- Szörénymegyében.)

Csarna. L. Csorna alakban.

Csata (puszta). Pred. Nagh Chatha, Kys Chata. (1478: gr. Csáky cs. llt. f. 128. n. 32.) Csákovár, Obád, Parácz sat. táján kereshetjük.

Csatád. Chathad. (1482: Dl. 18620; 1497: Dl. 20623.) Pred. Chatad. (1494: gr. Erdődy cs. vörösvári llt. Cap. 37. f. 1. n. 10.) Ma Torontálmegyében találjuk, Nagy-Kikindától k.-é.

Csávás. Chawas. (1256: Árpádk. uj okmt. VII. 429.) Cauas. Chauas. (Páp. tiz.-lajstrom. 145. 159., 1337: Anjouk. okmt. III. 364., 1360: Dl. 322., 1442: Dl. 13662.) Vámhely volt. 1360-ban a megye kitétele nélkül fordúl elő. – Ma Csávos, Torontálmegyében, Párdánytól dk.

Cseba. L. Zsidóvár tart. 10.

Csebet. L. Sarád városnál.

Csebnyák. Pesty: Szörénym. tört. II. 41. – Mehádiától ény., a mai Pervova vidékén fekhetett. (Krassó-Szörénymegyében.)

Csécstelek(e). L. Krassómegyében.

Csenke. Chenke. (1425: Zsélyi llt.) A mai Csákova táján fekhetett.

Cseng. (Csene, Csenej, Cseme). – a) Cheney. (1330: Anjouk. okmt. II. 480.) Chene. (Páp. tiz.-lajstrom. 149. 157. 159.) Cheme. (1454: gr. Gyulay L. llt.) L. Sarád városnál. – b) Cheme. (1494: Dl. 20196. és 20240.) A mai Csenej értendő, Temesvártól ny.-d., Torontálmegyében.

Csente. (Czente.) Chynte in districtu Sebes. (1470. körül: Pesty. Krassóm. tört. III. 320.) Chenthe. (1478: U. o. II. 1. 110.) Talán Zsidóvár felé feküdt, a mai Krassó-Szörénymegye területén. (V. ö. Csinka helység a.)

Cseremida. L. Csaramida alakban.

Cserlesz-szék(?). L. Cseri váránál.

Csernecz. (Cserenyes.) Chernecz in districtu Karansebes. (1468: Pesty. Szörénym. tört. III. 81.) Cherenyes in districtu Sebes. (1480: U. o. 90.) A mai krassó- szörénymegyei Polyána vidékén fekhetett.

Cserneczháza. Chernezhaza. (1470: Dl. 17076; 1492: Erdődy cs. llt. 1. 98. f. 27. n. 5.) Cherneczhaza. (1487: Muz. lltár.) Bizonyára a mai Csernegyházával ugyanegy, Temesvártól é.

Csernota. Chernotha in districtu Karansebes. (1467: Pesty. Szörénym. tört. III. 80.) Szákul környékén feküdt.

Casazt(e)reg. Cheztreg. (1429: Pesty. Krassóm. tört. III. 333.) Chezteregh. (1450: Dl. 12217.) Rudával együtt emlegetik.

Csév-(O)hába. Lásd Ohába a.

Csinka. L. Zsidóvár tart. 47. – Tán Csentével (Csinte) azonos?

Csinte. L. Csente alakban.

Csira. (Czira.) Cyra. (1391: Keczer cs. llt.) Chyra. (1428: Dl. 12031; 1470: Erdődy cs. llt. lad. 88. f. 27. n. 1.) Temesmegyei köznemesek nevéből ismerjük. – A megye ény. vidékén kereshető.

Csobaj. Chobay. (1400: tóti Morocza cs. gyűjt., 1462: Erdődy cs. llt. lad. 99. f. 8. n. 9., 1483: br. Perényi cs. llt.) A mai Sipet, Fólya sat. vidékén (Temesvártól d.-dk.) kereshetjük. Meglehet, hogy a mai Fólya-nak felel meg. melyet ma Toba és Foba néven is ejtenek.

Csóka. L. a Csókai cs. a.

Csókás (puszta). Pred. Chokas. (1494: gr. Csáky cs. llt. f. 128. n. 34., 1497: U. o. n. 36.) Csákovártdl d.-dny. irányban kereshetjük, temes- vagy torontálmegyei területen.

Csolt. L. Ötvén(y) helység a.

Csombol(y). Chombol. (1477: Dl. 17967.) Nagh Combol. Kozep Combol. Belse Combol. (1489: Dl. 19559.) A mai Zsombolya, Torontálmegye é. részében.

Csonkaegyház. (Csontaegyház.) Chonkaeghaz. (1472: Dl. 17315.) Chontha
eghaz. (1477: Dl. 17967.) Hetény, Csatád, Őcse sat. (ma Torontálm.) helységekkel együtt tűnik föl.

Csorna. a) Chorna in comitatu Themes. (1436: Pesty. Szörénym. tört. III. 31.) Chorna in districtu Myhald. (1439: U. o. 37.) Charna. (1459. 1476: gr. Forgách cs. llt., 1463: Dl. 15872.) A Cserna patak mentén fekhetett, a mai Krassó-Szörénymegyében. – b) Más Csorna (Chorna) az, mely 1483-ban mint a Varjasok birtoka fordul elő. (Jászói konv. llt. Scr. B. No. 24.) Utóbbi talán a mai Csernának felel meg, Csákovártól k.-é.

Csöze. Chevze. Chevzen. Cosa. (1332–7: Páp. tiz.-lajstrom. 149. 152. 160.) Chuze. (1395: gr. Csáky cs. llt. f. 10. n. 11.) Cheuze. (1421: U. o. f. 118. n. 86.) A Csákiaké volt. – A mai Csebza helységnek felel meg, Csákovártól ény. (Torontálmegyében.)

Csud. Chud. (1322: gr. Csáky cs. llt. f. 2. n. 6., 1343: U. o. f. 33. n. 1., 1379: Pesty. Krassóm. tört. III. 201.) A mai Dolacz és Gyér vidékén feküdt. (Torontálmegyében.)

Csudafalva. L. Cseri váránál.

Csudaháza. Chudahaza. (1426: Zsélyi llt.) A mai Zsebely (hajdan Széphely) vidékén feküdt.

Csukat. (Csutak.) L. Oszkola helység a.

Csuno (puszta). Pred. Chwno. (1482: Dl. 18645.) Kopaj pusztával együtt talán Rábé vidékén terült el. (Lásd a Dóczi cs. a.)

Csura. (Csiura.) L. Zsidóvár tart. 12.

Csurllafalva. L. Doboz tart. 57.

Csuta. Chutha in districtu Sebes, (1411: Pesty. Krassóm. tört. III. 269.) Cuta in districtu Karansebes. (1440: U. o. 374.) Czwta in districtu Sebes. (1470. körül: U. o. 420.) Karán-Sebestől é. esik. (Krassó-Szörénymegyében.)

Czombol(y). Lásd Csombol(y) alakban.

Dadadia. Dadadya. – Czikó-Vásárhely kastélyhoz tartozott.

Dág. L. Dég alakban.

Dagabrati. Poss. Dagabrati. (1445: K. Papp Miklós. Tört. Lapok. I. 240. l.) A komjáti kerület vidékén feküdt.

Dagaj. Dagay. (1408: Tárt. Tár. 1884. 29. l.) Berényhez (város) tartozott.

Dalyafalva. L. Doboz tart. 59. sz. a.

Damasnya. L. Domasnya néven.

Danilest. Danilest in districtu Sebes. (1433: Pesty. Szörénym. tört. III. 26–27.) Ma Delinyest, Karán-Sebestől dny.

Dank-kenéz-falva. L. Cseri váránál.

Darnótfalva. L. Doboz tart. 64.

Darócz. L. Oszkola helység a.

Darvas. Darwas. – Sarád városhoz (l. ott) tartozott.

Dávidháza. Dawidhaza. (1489: Dl. 19477.) Ma puszta Hetény mellett dk.

Dég. Poss. Deg. Via Deegwtha. (1428–9: Dl. 12031.) Gyarmat határleírásában említik. Temesvártól (és Girbdától) keletre feküdt. Azonos lehet ezzel az 1344-ben fölmerülő «Dag». (Anjouk. okmt. IV. 480).

Demeterfalva. L. Rékás város tart. 9.

Derzse. L. Monyarósnál.

Doboz. (Dobaz.) Dubaz. (1399: Kállay cs. llt.) Dobaz. (1405. 1410: Wenzel gyűjt. a Nemz. Múz.-ban.) Districtus Dobaz. (1410–21: Kállay cs. llt.) Kysdoboz. (1411: U. o.) Dobos. (1462: Dl. 15700.) Doboz. (1489: gr. Forgách cs. llt.) Feje volt egy nagy uradalomnak, melynek részeit dobozi Dánfi László 1447-ben Nagymihályi Lászlónak elzálogosította, kinek özvegye aztán e zálogos birtokokhoz a dobozi Dánfiakkal szemben 1462-ben is jogot formált. Dobozon kívül 44 faluból állt e birtok-test, melyből azonban máig csak néhány maradt meg. Azért rövidség okáért e helyen csoportosítjuk az e korszakbeli összes tartozékok helyneveit. (Zárjelben az 1462. évi oklevél szerinti irásmód, az egri(!) káptalantól.) 1. Magyarsomzegh, 2. Tothsomzegh, 3. Kezthafalwa, (Kazthafalwa), 4. Zereb (Zereb?), 5. Thamasfalwa, 6. Wenecze, 7. Hatthyas (Hathyas), 8. Rakowycza, 9. Mehesfalwa (Meheschfalwa), 10. Kyskeped (Kyskepeth), 11. Sakoyafalwa, 12. Thywzelefalwa (Thywrefalwa?), 13. Sarkaagh, 14. Pozparafalwa (Pozporafalwa), 15. Krusewecz, 16. Bankfalwa, 17. Bogafalwa, 18. Lewkesbaraya, 19. Weresfalwa, 20. Lywbanchfalwa (Lybanchfalua), 21. Markfalwa, 22. Dragamerfygerghfalwa (Dragamerfigenghfalwa), 23. Supafalwa, 24. Fynthafalwa (Fintafalua), 25. Fethkythlaczafalwa (Fethkylaczafalwa), 26. Nagyfylged (Nagyfylked), 27. Rasafalwa, 28. Falwhel, 29. Zazkylyefalwa, 30. Suryanfalwa, 31. Symafalwa, 32. Alsobathfalwa, 33. Felsewbothfalwa (Felsewbathfalwa), 34. Waysa, 35. Rozthathynfalwa, 36. Ohabycza, 37. Walk, 38. Nagyzgar, 39. Raykoyzgar, 40. Lwbothafalwa (Lwbathafalwa); 41. Thywadarfalwa, 42. Brathamerfalwa, 43. Marthonfalwa, 44. Borozlawiczafalwa. – Ezenkívül azonban 1410-ből is fenmaradt e nagy uradalom falvainak névsora (a melyből pótlólag a Hunyadiak korában elő nem forduló helységek neveit folytatólagos számozással igtatjuk ide), következőkép: «Hathyas (föntebb 7. sz.), 45. Zlanafalua, 46. Ozyagfalu, Venecy … (kiszakadva, lásd fönt 6. sz.), …falua, 47. Ba(y)nkakenezfalwa, Lewkusbaraya, 48. Forrayfruthafalua, 49. Waydafalua, 50. Wasayzgara, 51. Sthanylafyademeterfalwa, …falua (kiszakadva), Thyuadarfalua (lásd fönt 41. sz.), Suryanpeterfalua, Sarkogfalua (I. fönt 13. sz.); 52. Fekethewdragomerfalua (tán a föntebbi 22. sz.?), Mehesfalua (l. fönt 9. sz.), 53. Thetesfalua, 54. Sthoyakfyanusfalua, Veresdragomerfalua, (tán azonos a föntebbi 19. számúval), Supafalua (l. fönt 23. sz.), 55. Chagarafalua, Nagmarthonfalwa (l. föntebb 43. sz.), 56. Bratulfalua, 57. Churilafalua, Thothsomzegfalua (l. fönt 2. sz.), 58. Obradfalua, 59. Dayafalua, 60. Dranifalua, Fynthafalua (l. fönt 24. sz.), 61. Balasfalua, Filgethfalua (l. fönt 26. sz.), Bagafalua (l. fönt 17. sz.), 62. Zaloyuanfalua, 63. Filespeteryzgara, 64. Darnothfalua, 65. Kauczo, 66. Kuthus, Nagyzgar (l. fönt 38. sz.) és 67. (idegen kézen:) Bohanusfalua. Fekvésükre nézve: Doboz – Duboz néven – Temesvártól dk. ma is megvan. 3. Kesztafalva, tán a mai Kiszetó-nak felel meg, Lugostól ény., 7. Hattyás – a mai Hittyiásnak, Lugostól ny., 8. Rakovicza ettől dk. ma is megvan; 9. Kisképed-et a mai Kepetben találjuk föl, Lugostól ny. d., 38. 39. 50. 63. Nagy- és Rajko-Izgart, Vas(z)a-ingara és Files-Péter-ingara pedig a mai Izgar, Dobozhoz közel kd. Utóbbi helység 1389-ben «Izgara» alakban (Pesty. Krassóm. tört. II. 1. 230. l.) fordul elő s ekkor tán Krassómegyéhez tartozott. (6. Venéczére nézve v. ö. Borzlyuk város tart. 7. 24., – 16. Bánkfalvát pedig lásd külön.)

Dobravicza. a) L. Zsidóvár tart. 24. és b) Kevemegyében is.

Dobrodofalva. L. Borzlyuk város tart. 26.

Dobrogoszt(a). (Dobrogostye.) Dobrogozta. (1394: Pesty. Krassóm. tört. III. 230.) Dobrogoszt in districtu Karansebes. (1440: U. o. 375.) Also Dobrogoszth. (1452: U. o. 392.) Dobrogeste. (1478: U. o. II. 134.) Macsova és Karán-Sebes közt fekhetett. (Krassó-Szörénymegyében.)

Dobromerfalva. Poss. Dobromerfalua. (1369: Körmendi llt. Himfyana, n. 223.) A mai Belincz, Fikatar, Buziás sat. vidékén fekhetett. (Lugostól nyugatra.)

Dócz. (Dolcz.) Dowch. (1343: gr. Csáky cs. llt. f. 33. n. 1.) Docz. (1483: Dl. 18784. 18785.) Dolcz. (1489: Dl. 19477.). Ma Dolacz, Csákovártól dny. (Torontálm.)

Domasnya. Domasnia. De Damasnay. – Nemesi névben. (1436. 1452: Pesty. Szörénym. tört. II. 55.) Mehádiától é. esik.

Donát(-telke). Donath. (1322: gr. Csáky cs. llt. f. 2. n. 6.) Donaththeleky. (1343: U. o. f. 33. n. 1.) Győrrel együtt említik. Úgy látszik valahol Bánlak, Tolvadia sat. táján kereshetjük, de inkább keleti irányban, mert 1343-ban Krassómegyéhez számítják.

Draganfalva. Dragonfalwa. (1365–1420: Justh cs. llt.) Iktár mellett feküdt. 1471-ben Hodos kastély tartozékai közt sorolnak föl egy: «Draganfalwa» nevű falut. (Pesty. Krassóm. tört. III. 430.) Tán ugyanegy ez a föntebbi Dragonfalvával.

Dragomérfalva. (Dragomirfalva.) «Olohsagh et Dragamerfalwa in tenutis opidi Lugas et pertinenciis castri Zydowaar». (1439: Pesty. Krassóm. tört. III. 368.) Orsagh et Dragomerfalwa in provincia et pertinenciis oppidi Lugas. (1444: U. o. II. 1. 120. és II. 2. 82.) A mai Ollóság és Dragomirest, Lugastól dél felé, Krassó-Szörénymegyében. (V. ö. Zsidóvár tart. 29. és 30.) Tán megfelel ennek az Ollóságnak az 1485-ben és 1501-ben kir. emberek nevében fölmerülő «Arzagh. Orzagh». (Pesty. Szörénym. tört. II. 428.)

Dragomérfi-Györgyfalva. L. Doboz tart. 22.

Dragonfalva. L. Draganfalva a.

Dragoszló-Nyárád. L. Nyárádnál.

Dragotafalva. L: Borzlyuk város tart. 27.

Dragotinfalva. (Dragotenest.) Pred. Dragotenesth in d. de Lugas. (1464: Pesty. Krassóm. tört. III. 411.) Dragotenfalva poss. in districtu Sebes. (1470. körül: U. o. 420.) A mai krassó-szörénymegyei Zsidóvár vidékén fekhetett.

Draksafalva. (Draxafalva.) Kenesius de Draxafalwa. (1442: Muz. llt. – L. Cseri vár a.)

Draksinfalva. (Draxinfalva, Draksenest.) Draxinfalwa. (1454: Pesty. Krassóm. tört. III. 397.) Dragzenesth. (1464: U. o. 416.) Ma Draksinest, Facsettől dk. Krassó-Szörénymegyében.

Dranifalva. L. Doboz tart. 60. sz. a.

Drankó. Ily nevű helységnek is kellett lenni Drankó vára mellett a XV. században. (L. Drankó vára.) A XVI. században már «oppidum». – Ma Drenkova, Krassó-Szörénymegyében, Orsovától nyugatra.

Drasafalva. L. Cseri vár a.

Drasánfalva. L. a Rádi cs. a.

Draxafalva. L. Draksafalva alakban.

Draxinfalva. L. Draksinfalva alakban.

Drugan-Nyárád. L. Nyárádnál.

Drugfalva. L. Cseri vár a.

Dudafalva. (Dudinta). L. Borzlyuk város tart. 33.

Egerszeg. L. Krassómegyében.

Egyházas-Oroszi. L. Ötvén(y) helyég a.

Éleskő. Eleskw. (1448: Tört. Tár. 1884. 29. l.) Berény városhoz tartozott.

Éliásfalva. (Élyásfalva.) Elyaefalwa. (1408: Tört. Tár. 1884. 29. 1.) Berény városhoz tartozott.

Emelke. (Emelka.) Emeika. (Árpádori oklevél., 1405: Dl. 31121.) Emelke. (1416: Dl. 28159.) Uj-Bécscsel határos lehetett.

Endrőd. (Endrődpataka. Endréd.) Endreud. Kysendreud. (1361. 1364.) Endreudpataka. (1365.) Endred. (1453.) Furdia vidékén feküdtek a mai Krassó- Szörénymegyében. (Pesty. Krassóm. tört. II. 1. 142.)

Eniszten. Enyzten. (1365–1420: Justh cs. llt.) Iktár és a Temes folyó mellett feküdt.

Erdőhegy. Herdeuhyg. (1341: Kállay cs. llt.) Úgy látszik Temes- (és nem Arad-) megyében feküdt, de kétségkívül a régi Temes és Arad megyék határvidékén. (Temesvártól északi irányban.)

Erdős. Erdes. Erdews. (1467: Dl. 16552; 1470: Dl. 17002; 1482: Dl. 18620.) Zsombolyától kelet (ék.) felé eső helységekkel együtt emlegetik. (Ma torontálmegyei terület.) Valószinűleg a mai Jécsával volt határos.

Erdőtelek. Erdewtelek. (1448: Tört. Tár. 1884. 29. l.) Berényhez (város) tartozott. Tán azonos az 1369-ben Egerszeg – ma Jerszeg – határjárásakor feltűnő «Erdeuthelek»-kel? (Pesty. Krassóm. t. II. 1. 144.)

Ermén(y)es. L. Örményes néven.

Etre. Hetre. (Páp. tiz.-lajstrom. 149. 151.) Ethre. (1422: Dl. 11238.) Ethwe. (1479: Pesty. Krassóm. tört. III. 449. 458. sat.) Ethree. (1487: Muz. llt.) Sarád városhoz tartozott; Szent-András és Zsadány táján feküdt.

Etvény. Avagy: Ötvény. Lásd ez alakban.

Fagymag. Fagymag. Alsofagymag. (1488: gr. Forgách cs. llt.) Czikó- Vásárhely kastélyhoz tartoztak. (Lásd ott.)

Faluhely. L. Doboz tart. 28.

Fancs(a)laka. Fantalaka. Fanthalaka. Fanchala. (1332–7: Páp. tiz.-lajstrom. 148. 152. 156. 159.) Fanchlaka. (1458: Dl. 15216.) Fanczlaka. (1455: Dl. 14981.) Temesvártól déli irányban fekhetett. (Vojtek és Berény felé?)

Farkasest(e). Farkasesthe. (1454: Pesty. Krassóm. tört. III. 397.) A mai Zsuppány vidékén fekhetett. (Krassó-Szörénymegyében.)

Fazakas. Fazakas in distr. Myhald. (1439: Pesty. Szörénym. tört. III. 37.) A mai krassó-szörénymegyei Verendin mellett sorolja föl oklevelünk. (V. ö. Plugova.)

Fecskity-Laczafalva. L. Doboz tart. 25.

Fejérviz. Feyerwiz – nemesi névben. (1436. 1439. 1452: Pesty. Szörénym. tört. II. 63.) Mehádia környékén feküdt. (Krassó-Szörénymegyében.)

Fékancs. Fekanch. 1430-ban Antal temesmegyei kir. ember. (Pesty. Krassóm. tört. II. 1. 164.) 1437-ben: Mátyás – krassómegyei nemes. (Kállay cs. llt.) A régi Krassó és Temes megyék határ-vidékén, e megyék valamelyikében fekhetett tehát.

Fekete-Dragomérfalva. L. Doboz tart. 52.

Fekete-ér. L. Bél a.

Félegyház. Feleghaz. – 1371-ben és 1444-ben Krassó-, 1444-ben Temesmegyéhez tartozott. (Pesty. Krassóm. tört. II. 1. 164.) A Berzava vidékén feküdt.

Feleste. Feleste. (1364: Pesty. Krassóm. tört. II. 1. 164.) A mai krassószörénymegyei Bottiest mellett feküdt. (Lugostól k.)

Felső-Apadia. L. Apadia helys. a.

Felső-Bagd. L. Bagd helys. a.

Felső-Bajtény. L. Bajton(y) helys. a.

Felső-Balincz. L. Balincz a.

Felső-Bapsa. L. Bapsa a.

Felső-Batfalva. L. Doboz tart. 33.

Felső-Báti(?). L. Sarád városnál.

Felső-Bényes. (Felső-Binyis.) L. Binyisnél.

Felső-Bizere. L. Cseri várnál.

Felső-Bolvasnicza. L. Bolvasnicza a.

Felső-Borzás. (Felső-Boziás.) Lásd Bozzásnál.

Felső-Fenes. L. Fenesnél.

Felső-Gevesd. (Felső-Gavosdia.) L. Kövesdnél.

Felső-Gladn(y)a. (Felső-Glailda.) L. Gladn(y)a a.

Felső-Hedemer. L. Rékas város tart. 10.

Felső-Igazfalva. L. Igazfalva a.

Felső-Igazó. L. Igazó a.

Felső-Ikus. L. Ikus a.

Felső-Jerczenik. L. Jerczeniknél.

Felső-Kaholás. L. Borzlyuk város tart. 19.

Felső-Kalova. L. Kal(o)va a.

Felső-Keszin. L. Keszin helys. a.

Felső-Kövesd. L. Kövesdnél.

Felső-Kriva. L. Kriva(-patak) helys. a.

Felső-Legetes. L. Zsidóvár tart. 12.

Felső-Mihel(y)encz. L. Mihel(y)encz a.

Felső-Priszién. L. Priszién a.

Felső-Pur(i). L. Puri a.

Felső-Ramna. L. Ravna a.

Felső-Sasd. L. Sasd a.

Felső-Székős. L. Székős a.

Felső-Székellő). L. Borzlyuk város tart. 13.

Felső-Venécze. L. Borzlyuk város tart. 24.

Feisö-Vere(n)din. L. Vere(n)din helys. a.

Felső-Vorcsorova. L. Vorcsorova a.

Felső-Zsupán. L. Zsupán a.

Fenes. Felsew Fenes, Also Fenes (egyéb falvakkal együtt) in districtu Karansebes et Nagy Mihald. (1501: Pesty. Szörénym. tört. III. 139.) A mai Fönis, Mehádia és Karán-Sebes közt. (Krassó-Szörénymegyében.)

Fikó. L. Zsidóvár tart. 18.

Files. Files – nemesi névben 1411-ben fordul elő. (Pesty. Krassóm. tört. II. 2. 166.) Csuta vagy Tinkova táján fekhetett.

Files-Péter-izgara. L. Doboz tart. 63. sz.

Filged. (Filked. Filgetfalva.) Lásd Doboz tart. 26. és 62. sz. V. ö. Kis-Filged a.

Fintafalva. L. Doboz tart. 24.

Forgács(-falva). Furgachfalva. (1369: Körmendi llt. Himfyana, n. 223. – Lásd Bél a.)

Forrai-Fruta-falva. Lásd Doboz tart. 48. sz. a.

Föveny(-földe). Fuen. (1289: Katona, i. h. VI. 993.) Fewen. Fewenfelde. (1400: gr. Csáky cs. llt. f. 31. n. 3.) Ma Fény (Foen, Föny) Módostól ék. (Torontálmegyében.) – Hajdan Keve- vagy inkább Temesmegyéhez tartozott.

Fratest. Poss. Fratest. (1444. 1445: K. Papp. Miklós. Tört. Lapok. 1874. 239. 240. l.) A komjáti kerület táján kereshetjük.

Futfalva. (Futfalu.) .Lásd: a) Bél a. és b) Zsidóvár tart. 34.

Fűfalva. (Fiúfalva?) Fywfalva. – L. Sarád városnál.

Gabrián. Gabrian. (Páp. tiz.-lajstrom. 151. l.) A temesi főesperességben feküdt; tehát Temesvár vidékén (inkább északi irányban e város vonalától) keresendő.

Gád. Guad. (1332–7: Páp. tiz.-lajstrom. 156.) Suanad. (U. o. 145.) Gaad. (1481: Dl. 26644.) Párdánytól dk. esik. (Torontálmegyében.)

Galád. Galod, Galad. (A torontáli főesperességben. 1332–7: Páp. tiz.- lajstrom. 153. 158.) Nagy-Kikindától d. találjuk. 1462-ben a berekszói Hagymás és Szentgirolti cs. temesmegyei birtokai közt: «Galadmonostra» és «Rewgalad» nevű helyeket is fölsorolnak, még pedig Vámhalommal és Csákkal együtt. (Dl. 30319.) Kérdés, vajjon a mai Galád értendő-e Nagy-Kikinda mellett d., vagy pedig a mai Gilád, Csákovár (hajdan Csák) szomszédságában. Az előbbi mellett szól az a körülmény, hogy «Galaad» 1405-ben, mint ugyancsak a Berekszóiak birtoka, szintén Vámhalommal együtt merül föl, még pedig Becse várával kapcsolatban. (Pesty. Krassóm. tört. III. 249.); valamint hogy az 1462. évi oklevélben Galád (és Csák) után Kökénd következik, mely pedig kétségtelenül azonos a Galád szomszédságában fekvő mai Kikindával. Tehát a közbül eső Csák alatt sem érthetjük a mai Csákovárt, mely ekkor állandóan és osztatlanúl a Csákiaké volt. – A másik kérdés: mely megyébe osszuk e helységeket? Kétségtelen, hogy e vidék már jó távol áll a régi Temesmegye zömétől s inkább a középkori Csanád- vagy Torontálmegyéhez fogható. De mivel az 1462. évi oklevél mind Galádot, mind Vámhalmot, mind Kökéndet Temesmegyébe helyezi, a többi adatok pedig e kérdésben hallgatnak; s mivel Kökény (vagy Kökénd) ügyében 1423-ban is Temesmegyében tartanak vizsgálatot, – valamennyi helységet e megyébe foglaltam, annál is inkább, mert a kelet felé szomszédos (mai torontálmegyei) Tószeg (ma Maszdorf és Heufeld), Csomboly (ma Zsombolya), valamint Csatád, Bogáros és Billyéd (ma Billét) sat. hajdan még mind Temesmegyéhez tartoztak s így Kökénd és Galád Temesmegyének, s Bogáros és Billyéd után a berekszói Hagymás-féle birtokoknak is egyenes, megszakítatlan folytatása.

Galád-monost(o)ra. Lásd Galád a.

Gamza. Gamza. (1352. 1457.) A mai krassó-szörénymegyei Nagy-Mutnokkal volt határos s inkább Temes- (mint Krassó-) megyéhez tartozott. (Pesty. Krassóm. tört. II. 1. 174.)

Garáb. L. Krassómegyében.

G(a)radistya. (Gradistye.) Garadystya. Gradisthe. (1409. 1411. 1415: Kállay cs. llt.) A Berzava folyó mentén (Gertenyes vidékén) feküdt – úgy látszik (a hajdani és mai) Temesmegyében.

Gardinfalva. L. Cseri vár a.

Gavosdia. L. Kövesd helység a.

Gedefalva. Gedefalva in Lugos. (1447.) Gewdefalwa in comitatu Themes. (1487: Dl. 27378.) A mai Gavosdia vidékén feküdt. (Krassó-Szörénymegyében.) – V. ö. Zsidóvár tart. 6.

Gegösfalva. Gegesfalua. (1388–93: Kállay cs. llt., 1412: Muz. llt.) Gegusfalwa. (1406: Kállay cs. llt.) Rendszerint köznemesek nevében fordul elő; 1412-ben pedig mint falu is. – Úgy látszik temesmegyei helység volt, s tán valahol a Berzava mentén, Opaticza táján feküdt.

Gerebl(y)és. Gerebles. (1428–29: Dl. 12031.) Gyarmat határában említik.

Gere(s)znád. L. Bezd helys. a.

Gergetö. L. Györgő alakban.

Gerlistye. (Gerlistya.) Gerlissa. (1410: Pesty. Szörénym. tört. II. 72.) Gerlysthe in districtu de Halmas. (1484: Pesty. Szörénym. o. ker. 83.) A Mehádiától ny.-d. eső mai (krassó-szörénymegyei) Rudariát, mely 1484-ben (Rwdarya) szintén előfordul, hajdan néha Gerlistyének is nevezték. Úgy látszik két, egymás tőszomszédságában fekvő falu volt.

Gladn(y)a. (Glanda.) Felsew Glanda, Alsó-Glanda és Gladnya – mint Turd tartozéka fordulnak elő 1454-ben. (Pesty. Krassóm. tört. III. 397.) Gladna, alterius Giadna. (1464: U. o. 416.) Furdia mellett ma is megtaláljuk. (Krassó-Szörénymegyében.)

Glamboka. (Glomboka. Gnomboka.) Gnomboka, Alsognomba. (XV. század: Nadányi cs. llt.) – L. Novákfalvánál.

Godinfalva. (Godinovcz.) L. Borzlyuk város tart. 6. és Cseri vár tart. az 1473. évhez. (Meglehet ugyanegy faluról vagy falu részeiről van szó.)

Golyecz. Golyecz in districtu Karansebes. (1468: Pesty. Szörénym. tört. III. 81.) Ma Golecz, Karán-Sebestől d. (Krassó-Szörénymegyében.)

Gonczafalva. Gwnczafalwa. Gonczafalwa. (1471: Pesty. Krassóm. tört. III. 427. 430.) Hodos kastély tartozéka volt. – A mai Temes- és Krassómegye határán, Lugostól é. feküdt valahol.

Gorzófalva. L. Ikus falu tart. 5.

Gostyefalva. Gosthefalwa. – Hodos kastély (l. ott) tart. volt 1471-ben.

Gödefalva. L. Gedefalva alakban.

Grabolcz. L. Bél a.

Gru(o)n. Grwn. (1454: Pesty. Krassóm. tört. III. 397.) Grwon. (1471: U. o. 430.) Hodos kastélyhoz tartozott 1471-ben. – Ma Gruin, Lugostól ény. (Krassó-Szörénym.)

Gunezafalva. L. Gonczafalva alakban.

Gyandra. L. Oszkola helység a.

Gyarmat. Kysgyarmath. Gyarmath. (Idéz. gyarmati Vajdafiak a. V. ö. 1428–29: Dl. 12031.) Határában: «magna via que veniet de Themeswar». – Ma Gyarmata, Temesvártól ék.

Gyepű. Gyepew. (1412. 1445.) Gyepew al. nom. Prezaka. (1496.) A sebesi kerületben feküdt 1496-ban. – Ma Priszaka (Krassó-Sörénymegyében.), Karán-Sebestől ény. (Pesty. Krassóm. tört. II. 1. 200.)

Gyertyános. (Gyartyános.) a) Gyarthyanus, Alsogyarthyanus. (1476: gr. Forgách cs. llt.) Remetével együtt fordulnak elő. A Temesvár és Rékas közt feküdt Gyertyánost kell értenünk. E helység 1387-ben (tán csak részben) Cseri várához (l. ott) tartozott. – b) L. Bokorfalva a.

Gyired. (Gyireg. Gyirög.) Lásd. Györöd helység a.

Gyovád (puszta). Pred. Magyargyowad, Thothgyowad. (1478: gr. Csáky cs. llt. f. 128. n. 32.) Csákovár, Obád sat. vidékén kereshetjük.

Gyöngyödegyháza. Gunggudyghaza. (1322: gr. Csáky cs. llt. f. 2. n. 6.) Gwngudyghaza. (1343: U. o. f. 33. n. 1.) Kőtemplommal Sz.-Jakab tiszteletére. – Győr vidékén kereshetjük. (L. ott és Donáttelke a. is.)

Györ. Geur. (1322: gr. Csáky cs. llt. f. 2. n. 6.) Gewr. (1343: U. o. f. 33. n. 1.) Gewr. (1379: Pesty. Krassóm. tört. III. 201.) 1343-ban kőtemplommal Minden Szentek tiszteletére. Ujudvarral együtt említik. A mai Tolvadia mellett fekvő «Gyér»-nek látszik megfelelni.

Györgő. Gywrgew. (1404.) Gergethew. (1444: Pesty. Krassóm. tört. II. 1. 202.) A század elején Brassó-, közepén Temesmegyéhez tartozott. A Berzava mentén feküdt.

Györöd. (Györög, Györeg.) Gyureg. (1389: Dl. 7506.) Kys gywregh (1418: Dl. 10716.) Kys gwrugh. (1418: Dl. 10724.) Poss. Naggyrywg, via Gyrwgwth. (Határjáráskor. 1429: Dl. 12031.) Gywred. (Nemes nevében 1492: Erdődy cs. llt. lad. 98. f. 27. n. 5., 1494: Dl. 20240.) Gywrug. (Ugyane nemes nevében. 1494: Dl. 20196.) Gywrewd. (Hasonlókép. 1497: gr. Csáki cs. llt. f. 128. n. 56.) Gywrewd. (Más nemes nevében. 1495: Deák Farkas gyűjt.) Gywreg. (Utóbbi nemes nevében. 1498: Kismart. llt. 47. C. 22.) E kútfőkből csupán az kétségtelen, hogy 1429-ben a mai Giroda helységet kell értenünk, Temesvártól keletre. Úgy látszik azonban, ugyanennek felelnek meg az előbbi időből, sőt a II. Ulászló korából fölsorolt adatok is. A Temesvártól délre eső mai «Gyirok»-ra csak hozzávetéskép gondolhatunk. (Gyüreg, Gyüred, Gyireg, Gyired – olvasható változatok.)

Gyula. Gywla. – L. Czikó-Vásárhely kastélynál.

Gyuró. Gywrow in distr. Karansebes. (1467: Pesty. Szörénym. tört. III. 80.) A mai Armenis és Fönis vidékén fekhetett Krassó-Szörénymegyében.

Gyurucz. (Györöcz.) L. Gyülvész a.

Gyülvész. Gyluez. (1433: tóti. Morocza cs. gyűjt.) Gywlwez. (1462: Galgóczi llt. lad. 99. f. 8. n. 9., és f. 12. n. 3.) Azonosnak látszik ezzel: pred. Gyewrwcz (1494: gr. Csáky cs. llt. f. 128. n. 34.), pred. Gyurwcz. (1497: U. o. n. 36.) Tán Vojtek, Fólya sat. vidékén kereshetjük. Ma ugyan Csákovártól keletre találunk egy Gyülvész nevű falut, Tórontálmegyében, hajdani temesmegyei területen.

Gyüred. (Gyüreg.) L. Györöd alakban.

Hagarafalva(?). L. Doboz tart. 56. sz.

Halagos. L. Cseri vár a.

Halmas. (Halmos.) Vagy: Almás. – Halmas helység és kerület (districtus) a XV. században Mehádiától nyugat felé, a Nera felső folyása mentén terült el. (1430. 1457. 1480: Pesty. Szörénym. tört. II. 7., III. 24. Pesty. Szörénym. o. ker. 73. 83. – V. ö. 1430: Kállay cs. llt. hol a halmasi kenézekről és nemesekről van szó.)

Hamardia. L. Zsidóvár tart. 46. – Ma Harmadia, Lugos mellett k.

Hanozkó-Nyárád. L. Nyárádnál.

Handrag(a). (Handrak.) L. Borzlyuk város tart. 5.

Hanzarova. L. Henzerova alakban.

Haraszthegy. Haraztheg, Kethbykamezey, Baak, Wereseghaz – egymás után fordulnak elő a berekszói Hagymás-ok birtokai sorában 1462-ben, Vejteh és Billyéd közt. (Dl. 30319.) Bakot (Bak) 1436-ban Aradmegyéhez (l. ott) számítják.

Harczafalva. (Harcsafalva.) L. Borzlyuk város tart. 14.

Harkány. Harkan. (1429: Pesty. Krassóm. tört. III. 333., 1430: Dl. 12217.) Budával együtt emlegetik.

Három-árok. Poss. Harumaruk. (1355. körül: Körmendi llt. Himfyana, n. 174.) Zsadány táján kereshetjük.

Harziki.(?) L. Huzarczki a.

Hattyás. L. Doboz tart. 7.

Hedemer. L. Rékas város tart. 10.

Hegyeres. Hegeres. Hegyeres. (1479–80: Pesty. Krassóm. tört. 453. 455.) A mai Hezeres, Lugas mellett. (Krassó-Szörénymegyében.) V. ö. Zsidóvár tart. 23.

Henzerova. (Henzorova.) Henserowa in districtu Sebes in comitatu Themes. (1475: Pesty. Szörénym. tört. III. 87.) Henzorowa. (XV. század: Nadányi cs. llt.) Hanzorowa in districtu. Karansebes et sub banatu Zewriniensi. (1492: Pesty, i. m. 111.) A krassó-szörénymegyei mai Apadia és Karán-Sebes közt fekhetett.

Herozefalva. L. Borzlyuk város tart. 14.

Herkefalva. L. Cseri vár a.

Hernyák(-falva). (Hernyakovczi.) a) L. Borzlyuk város tart. 16. – b) Más helység: Hernyak in districtu Halmas. (1484: Pesty. Szörénym. o. ker. 83.) Utóbbit Prilipecz mellett sorolják föl.

Herzest(e). L. Horzfalva a.

Hetény. Hethen. (1472: Dl. 17279;1477: Dl. 17907.) Naghhethyn. (1482: Dl. 18620.18645.) Naghhetheen. (1484: Dl. 19019.) Zsombolyától dk. esik (Torontálmegyében.)

Hideg. (Hidek.) Hydech in districtu de Mihald. (1392: Pesty. Szörénym. tört. III. 14.) Hidek. (1409: U. o. II. 90.) Alsohydeg in districtu Mihald. (1447: Pesty. Szörénym. o. ker. 71.) A Hideg patak mellett fekhetett, mely Teregova vidékén ömlik a Temesbe. Pesty szerint máskor Patak néven fordul elő. (1387: U. o. 52., 1390: Pesty. Szörénym. tört. III. 10.)

Hidvég. L. Bél a.

Hodos. a) «Kyshodos, Belebwr, Neglanosfalwa, Draganfalva, Grwon» sat. egymás mellett fordulnak elő mint a Lugos melletti Hodos kastély tartozékai. (1471: Pesty. Krassóm. tört. III. 427.) A mai Hodos és Gruin (krassó-szörénymegyei) helységek vidékén, a mai temes-krassómegyei határon fekhettek. – b) Egy másik Kis-Hodos a XIII. sz.-ban a Berzava mentén tűnik föl. (Dl. 322., Délmagyarorsz. Ért. 1885. 76.) – L. a városok közt is.

Hollód. (Hollós.) Tathalas. (1369: Körmendi llt. Himfyana, n. 223. – L. Bél a.)

Homurágya. Homorágya. (1493: Dl. 20105.) Temesmegyei kir. ember (Gala György) előnevéből ismerjük. Tán valahol Lugos vidékén, a mai temesés krassó-szörénymegyei határon feküdt.

Horgas-tó. Cseri vár (l. ott) tartozékai közt csupán 1473-ban említik.

Horogszeg. Lásd Csanádmegyében. V. ö. 1503-hoz: Dl. 21173., hol a temesmegyei Horogszegen levő «castellum»-ot is említik.

Horsa. 1444-ben: Horsa-i Mihály kir. ember. (K. Papp Miklós. Tört. Lapok. I. 239. l.) A komjáti kerület vidékén kereshetjük. Meglehet azonban hogy ugyanegy Horzfalvával vagyis «Herzest»-tel.

Horzfalva. Horzfalwa in comitatu Themes. (1458: Pesty. Szörénym. tört. II. 90.) Herzesthe in districtu civitatis Karansebes. (1485: U. o. III. 95.) Karán-Sebes vidékén fekhetett.

Hosziág. (Hasziág.) Hazyagh. (1488: gr. Forgách cs. llt.) Czikó-Vásárhely kastélyhoz tartozott. A mai Hisziás, Lugostól ény.

Hosszumező. Hozywmezew in districtu Myhald. (1436: Pesty. Szörénym. o. ker. 64.) A mai Teregova és Fönis vidékén fekhetett. (Krassó-Szörénymegyében.)

Hosszupatak. L. Borzlyuk város tart. 28.

Högyest. Hewgest. (1464: Pesty. Krassóm. tört. III. 416.) Ma Hauzest, Lugostól keletre (Krassó-Szörénymegyében.)

Husvétháza. Husuethhaza. (1425: Zsélyi llt.) A mai Csákova táján fekhetett.

Huzarczki. «Huzarczky, Charzyky, Zepmezeye, Kriva in districtu Zeureniensi». (1480: Pesty. Szörénym. tört. III. 88. 90.) Együtt tűnnek föl Bolvasniczával, melyet máskor (1475.) a sebesi kerülethez, Temesmegyébe számítanak.

Ibaszó. Ibazo. – 1471-ben Hodos kastély (l. ott) tartozéka.

Igazfalva. Also Igazfalwa. Felsew Igazfalva. (1454: Pesty. Krassóm. tört. III. 397.) Igazfalwa. (1464: U. o. 416.) A mai krassó-szörénymegyei Furdia táján feküdt.

Igazó. (Igazovo.) Due possessiones Igazovo cum aliis tribus possessionibus in comitatu Themes. (1421: Pesty. Krassóm. tört. III. 296.) Fewlse Igazow et Alsoigazow cum pertinenciis in comitatu Themes. (1427: U. o. 311. 315.) Felsew Igazo. Also Igazo. Igazow. Kwzep Igazow in comitatu Themes. (1428: U. o. 321.)
Igazo in districtu Sebes. (1470: U. o. 423.) A mai krassómegyei Prebul és Apadia közt fekhetett, Karán-Sebestől ny.

Iktár. Ikthar. (1365–1420: Justh cs. llt., 1489: Dl. 19477.) Temesvártól k. esik.

Ikus. Olykus in comitatu Arad. (1288.) Ikus. Felikus. Olikus. (1364.) Districtus Ikws és villa Ikws. (1405.) Districtus seu provincia Ikws in comitatu Themes. (1439: Pesty. Krassóm. tört. III. 370.) 1439-ben Hunyadi János kapta a királytól, egész kerületével s ebben Mor(z)sina városával együtt. – Gladna és Furdia táján feküdt a mai Krassó-Szörénymegye területén. Kerületéhez tartoztak 1405-ben 1. Villa Morsyna, 2. Villa Ikws; villae seu possessiones: 3. Pruthazafalwa, 4. Radomerpathaka, 5. Gorzofalwa, 6. Rosowafalwa, 7. Borbazlofalwa, 8. Stoyanboyarfalwa, 9. Pokalpataka, 10. Belos-Andrafalwa, 11. Thamasfalwa, 12. Alsoweze, 13. Belosfalwa. – E falvak kétségkívül egy csoportban terültek el a mai Marzsina s a Facsettől (k.) Erdélybe vezető út és mellékvölgyei vidékén. Közölök Marzsinán kívül ma csak Kossovát találjuk meg a régi 6. Kossovafalva helyén, Marzsina szomszédságában. 12. Alsó-Vesze megfelelhet az e tájon föltünő 1365. évi «Vechepataka»-nak s az 1514. évi «Weche»-nek. (Pesty. Krassóm. tört. II. 2. 279.)

Ill(y)ék. L. Cseri vár a.

Iregd. L. Monyarósnál.

Istvánfalva. L. Borzlyuk város tart. 10.

I(s)zvorcz. (Izvarecz.) Iswarecz – a suggyai kerület tart. (1454: Pesty. Krassóm. tört. III. 397.) A mai Krassó-Szörénymegyében, Gruin és Leukusest közt feküdt valahol. – 1440-ben Aradmegyéhez számítják. (Solymos vár tart. 82.)

Ivánd. Hinand. (1332–7: Páp. tiz.-lajstrom. 149.) Iwand. (1400: gr. Csáky cs. llt. f. 31. n. 3., 1446: Muz. llt.) A mai Ivánda, Torontálmegyében, Párdánytól ék.

Ivánfalva. Iwanfalva. (1369: Körmendi llt. Himfyana n. 223.) Fikatar, Ohába-Forgács sat. táján fekhetett. (Lugostól nyugatra.)

Iván-György-falva. L. Cseri vár a.

Iván(-ka)falva. L. a) Rékas város tart. 6., és – b) Sarád város a.

Ivántelke. Iwantheleke. (1462: Galgóczi llt. lad. 99. f. 8. n. 9. és f. 12. n. 3.) Oszlár (l. ott) vidékén fekhetett.

Izgár. (Izgara.) L. Doboz tart. 38. 39. – 1389-ben úgy látszik Krassómegyéhez számították. (Izgara. Pesty. Krassóm. tört. III. 188.)

Izsák. L. Cseri vára a.

Jabolcz(i)na. (Jabelczna.) Jabolchyna, Jabelchna, Yabelchna in districtu Myhald. (1428–1484: Pesty. Szörénym. tört. II. 93.) Ma Jablanicza, Mehádiától ény. (Krassó- Szörénymegyében.)

Jakabfalva. a) Pred. Jakabfalwa. (1478: gr. Csáky cs. llt. f. 128. n. 32.) Csákovár, Obad, Parácz sat. vidékén fekhetett. – b) Poss. Jakabfalwa. (1483: b. Perényi cs. llt., 1497: gr. Csáky cs. llt. f. 128, n. 36.) Az oszlári Majosiaké volt s bizonyára valahol Oszlár (l. ott) vidékén feküdt.

Jalsanicza. Jalsanycza in districtu Halmar. (1484: Pesty. Szörénym. o. ker. 83.) Gerlistye és Rudaria közt sorolják föl.

Jánosfalva. L. Zsidóvár tart. 26.

Jardasnicza. L. Jorda(s)nicza alakban.

Jarmenes. Azaz: Örményes. – Lásd e néven.

Jász. Jaz in districtu de Sebes. (1480: Pesty. Szörénym. tört. III. 90.) Yaaz in districtu civitatis Karansebes. (1485: U. o. 95.) Karán-Sebes közelében é. találjuk. (Krassó-Szörénymegyében.)

Jenő. Jenew. (1428–9: Dl. 12031; 1488: Dl. 30225.) Gyarmat határában említik. A mai Janova (az 1723. évi térképen Jenova), Gyarmatától keletre.

Jerczenik. Suggya tartozékai közt előfordul: Also Jerczenik, Kezepsew Jerczenik és Felsew Jerczenik. (1454: Pesty. Krassóm. tört. III. 397.) A mai krassó- szörénymegyei Jersznik, Lugostól é. felé.

Job(b)ágy. Jobaag. Jebag. (1332–7: Páp. tiz.-lajstrom. 152. 159.) Jobbaag. (1458: Dl. 15216.) Pred. Jobagh és de Johagh család. (1497: gr. Csáky cs. llt. f. 128. n. 36.) A mai Tolvadia táján keresendő, úgy látszik azonban, inkább ék. felé. A század elején (1401.) a nevnai Treutel-eknek erősségük is állt az itteni egyház körül, melyet azonban az országnagyok leromboltatni rendeltek. (Castellum in Jobag, quod est constructum in circuitu ecclesie. – Kállay cs. llt. év nélkül, a XIV. század végén elhelyezve).

Jorda(s)nicza. Jardasticza in comitatu Themes. (1436: Pesty. Szörénym. tört. III. 31.) Jordanycza, Jordasnycha in districtu Myhald. (1439: U. o. 37. 38.) A mai Mehádia vidékén feküdt.

Kabolás. L. Borzlyuk város tart. 19. 20.

Kabul. «Kabwl» és «Kakoyesth». (1487: Dl. 27378.) A mai Gavosdiával (lásd: Kövesd) együtt fordulnak elő, mint a Dési-ek birtokai.

Káka Kaka. (1428–29: Dl. 12031; 1489: gr. Forgách cs. llt.) Gyarmattal és Rékassal volt határos.

Kakat. Kokoth. (Páp. tiz.-lajstrom. 159.) Posa. Rakath et Thothkakath. (1467: Múz. llt. 1489. év alatt.) Kakath. (1487: Dl. 19232.) A mai Orczifalva, Vinga mellett délre.

Kakojest. L. Kabul helys. a.

Kalagyer. L. Bolyobar-nál.

Kalanda. Poss. Kalanda. (1349: Anjouk. okmt. V. 319.) Papd(i) vidékén kereshetjük.

Kalántelek. Kalantheluk. (1266: Árpádk. új okmt. VII. 429.) A Berzava mentén, a Dentától ék. eső Szent-Gpárgy mellett feküdt. (Délmagyarorsz. Ért. 1885. 72.)

Kaliho(v)cz(e). L. Borzlyuk város tart. 8.

Kálna. Kalna villa. (1411: Pesty. Krassóm. tört. III. 275.) A mai krassó- szörénymegyei Csuta falu határában tűnik föl.

Kalocsa (Kalacsa.) Kalacha. (1356: Kismart. llt. 47. P. 8.) Kalocha. (1454: gr. Gyulay L. llt.) Temesmegyei nemesek nevében merül föl. – Ma Kalácsa, Temesvártól ény.

Kal(o)va (Kalava.) Kalowa. Kalwa. Calawa. – Vorcsorovával együtt szerepel a XV. században. (L. ott.) Ezenkívül 1458-ban Alsó- és Felső-Kalva néven fordul elő egyszerűen Temesmegyébe . (Pesty. Szörénym. tört. II. 101. V. ö. a XV. század második feléhez a Nadányi cs. llt.) Obresia és Glimboka körül, Karán-Sebestől ék. feküdt. (Krassó-Szörénymegyében.)

Kalug(y)er. Poss. Kaluger. (L. Magojafalva helység a.)

Kanczó. (Kanczo.) L. Doboz tart. 65. sz. a.

Kánya. L. Monyarósnál.

Kápolna. Kapolna. (1471: Pesty. Krassóm. tört. III. 427.) A mai krassó- szörénymegyei Hodoshoz tartozott s bizonyára tőle ny. felé feküdt. Ugyane tájon 1369-ben a Nexafiak birtokában is találunk ily nevű (Capolna) falut. (Körmendi llt. Himfyana, n. 223.)

Karácsontelke. L. Ötvény) helys. a.

Karlyafalva Karlyafalwa. (1469: Dl. 31152.) Tőfaluval együtt említik.

Károly. Karol. (1391: Keczer cs. llt.) Karoly. (Év nélkül. Lelesz. metal. Temes. 1., 1464: gr. Gyulay L. llt.) Kyskarol. (1498: Kismart. llt. 47. C. 22.) Zsadánynyal határos volt ny. felé.

Karziki (?). L. Huzarczki a.

Kasztafalva L. Kesztafalva alakban.

Katol. (Kátoly.) L. Rékas város tart. 2.

Kécse. L. Kőcse alakban.

Kecskés. Kechkes. (1462: Galgóczi llt. Lad. 99. f. 8. n. 9., és f. 12. n. 3.) Keechkes. (1483: br. Perényi cs. llt., 1497: gr. Csáky cs. llt. f. 128. n. 36.) A mai Sipet és Fólya vidékén (Temesvártól d.-dk.) fekhetett.

Kenéz. (Knéz.) L. Csanádmegyében.

Kenéz-rekesze. (Kenéz-rekeszi.) Kenezrekeze. (1446: Nagymih. llt.) Kenezrekezy. (1472: Dl. 17276. és a «Kenezy» cs. előnevében 1492: Galgóczi llt. L. 6. f. 2. n. 22.) Heti-vásáros hely már 1388-ban (Ortvay, i. m. I. 483.) L. az erősségek közt.

Képed. (Kepet.) L. Doboz tart. 10.

Kér. – a) Keer. (1462: Galgóczi llt. Lad. 99. f. 12. n. 3., 1483: br. Perényi cs. llt.) Bizonyára Oszlár (l. ott) vidékén keresendő. – b) Úgy látszik az 1463-ban a Szecsei (Sechey) Albert temesmegyei kir. ember előnevében előforduló «Ker», s a pápai tizedlajstromban (148. 151. 159. l.) emlegetett «Keer, Ker» alatt más, talán odább észak felé feküdt helységet kell értenünk. (Rékas és Temesvár vidékén? V. ö. 1523: Dl. 26685.)

Kéreg. Keregh in districtu Sebes. (1480: Pesty. Szörénym. tört. III. 90.) Cserneczczel együtt tűnik föl.

Kerek(i). Poss. Kerek. (1349: Dl. 30114.) «Kereky, Kerthwelyewa, Zowand» – egymás után fordulnak elő 1462-ben a beregszói Hagymás-birtokok sorában, Becskereki és Vojtek közt. (Dl. 30319.) Kereki talán megfelel a páp. tiz.-lajstrom «Mykloskereky» plébániájának, mely Uj-Pécs és Utvin tájára helyezhető. (149. 160.); Körtvélyes pedig az ugyanott (151. 157.) emlegetett «Kurtuelus, Kurtuelos» egyházközségnek, mely az előbbitől nem messze, Német vagy épen (Kis-) Becskerek vidékén fekhetett.

Keresztfalva Kerezthfalwa. – 1471-ben mint Hodos kastély tartozékát Kápolna mellett sorolják föl.

Keresztur. Kerezthwr. – Ily nevű falut több ízben említenek e megyében. a) 1458-ban kir. adományul horogszegi Szilágyi Mihály kap egy Kereszturt (Dl. 16216.), mely Horogszeg vidékén feküdt. – b) 1462-ben a berekszói Hagymások birtokai közt fordul elő egy másik, a mai Berekszó környékén. (Dl. 30319.) E két helység azonban azonos is lehet. – c) L. Cseri vár és – d) a Terösdi család a. (Itt megjegyezhetem, hogy dr. Baróti Lajos barátom szives közlése szerint a mult században Módos és Gaád közt, a Temes folyótól délre is volt egy ily nevű falu.)

K(e)szin. Alsokezyn, Felsekezyn in comitatu Themes. (1458: Penty. Szörénym. tört. II. 275.) Kzyn in districtu civitatis Karansebes. (1485: U. o. III. 95.) A mai Jász falu vidékén feküdt Krassó-Szörénymegyében.

Kesztafalva L. Doboz tart. 3.

Két-Bikamezeje. L. Haraszthegynél.

Kétfülű. L. Monostor a.

Királyhalma. L. Bezd helység a.

Királymezeje. (Királymező.) Kyralmezeye in comitatu Themes. (1436: Pesty. Szörénym. tört. III. 31.) Kyskyralmezew in districtu Myhald. (1439: U. o. 37.) A mai Mehádia vidékén feküdt.

K(i)rivina. L. Krivina alakban.

Kirujszásza (Kirvizásza?) L. Sarád városnál.

Kis-Acsád. L. Acsád a.

Kis-Apadia. L. Apadia helys. a.

Kis-Apafája L. Apafája a.

Kis-Berekszó. L. Berekszó a.

Kis-Beszermény. L. Beszermény a.

Kia-Bol(y). L. Boly) a.

Kis-Bolyobar. (Kis-Bolibar.) L. Bolyobarnál.

Kis-Csata (puszta). L. Csata a.

Kis-Doboz. L. Doboz helység a.

Kis-Endröd. L. Endrőd a.

Kis-Filged (puszta). L. Berény városnál. (1408.)

Kis-Forgács. L. Bél a.

Kis-Gyarmat. L. Gyarmat helység a.

Kis-Gyüreg. (Kis-Györeg, Kis-Györög.) L. Györöd a.

Kis-Hodos. L. Hodos helységnél.

Kis-Károly. L. Károly a.

Kis-Képed. (Kis-Kepet.) L. Doboz tart. 10.

Kis-Királymező. L. Királymezeje helység a.

Kis-Lukavicza. L. Lukavicza a.

Kis-Ötvén(y). (Kis-Etvény.) L. Ötvény a.

Kis-Patak. L. Patak a.

Kis-Posáros. L. Posárosnál.

Kis-Sárosd. L. Cseri váránál.

Kis-Utvin. Avagy: Kis-Ötvén(y). L. Ötvén(y) a.

Kisöd. L. Posárostó a.

Kiszető. L. a Rádi cs. a. V. ö. Doboz tart. 3.

Klad(o)va. Cladwa. (1454: Pesty. Krassóm. tört. III. 397.) Ma Krassó-Szörénymegyében, Lugostól é. találjuk, Kladova néven.

Klecsova. Clewchowa. (1454: Pesty. Krassóm. tört. III. 397.) Zsupánhoz tartozott. Ma is tőszomszédja Klicsova néven. (Krassó-Szörénym.)

Kleno(v)cz. L. Vokfalvánál.

Kománfalva. Poss. Comanfalua. (1369: Körmendi llt. Himfyana, n. 223.) A mai Belincz, Fikatar sat. táján keréshetjük. (Temesvártól k.-dk.-felé.)

Konak(i). Konaky poss. és: de Konaky birtokos. (1425: Dl. 30160., 1452: Kállay cs. llt.) Konak. (1433: Morocza cs. gyűjt.) A torontálmegyei Kanak, a régi Kevemegye határszélén.

Kopács. Kopaach. (1488: Dl. 30225.) Kopach. (1523: Dl. 26685.) A mai Remete és Janova közt feküdt.

Kopaj (puszta). Pred. Kopay. (1482: Dl. 18645.) L. Csuno puszta a.

Koporjás. Roporyas. (1471: Pesty. Krassóm. tört. III. 427.) Hodos kastély tartozéka volt. Tőle ny. felé a mai Temesmegye területén feküdt valahol.

Korbul. L. Zsidóvár tart. 27.

Korcs(o)ma, (Korcsma.) Korchoma in districtu Sebes. (1430: Pesty. Szörénym. o. ker. 63.) Kyrczma. (1492: Pesty Szörénym. tört. II. 286.) A mai Kröcsma (Krassó-Szörénymegyében), Karán-Sebestől ék.

Kornet. Korneth. (1442: Pesty. Krassóm. tört. II. 286., III. 383.) A Poganis mentén fekhetett.

Kosgya. Cosgya. (XV. sz. Pesty. Szörénym. tört. III. 7.) Az almási kerületben feküdt.

Kos(s)ovafalva. L. Ikus falu tart. 6.

Kosztanest. Kosthanesth. (1454: Pesty. Krassóm. tört. III. 397.) A mai krassó-szörénymegyei Furdia és Szarazán vidékén fekhetett.

Kosztatinfalva. L. Doboz tart. 35.

Kovács-kenéz-falva. Kowachkenezfalwa. (1408: Tört. Tár. 1884. 29. l.) Berényhez (város) tartozott.

Kovácstelke. Kowachthelke. Kowachteleke. (1472: Dl. 17279; 1482: Dl. 18620.) A mai Zsombolyától keletre (dk. vagy ék.) felé fekhetett valahol.

Kőcse. Kewche. (1470: Dl. 17002; 1477: Dl. 17967; 1481: Dl. 18545.) Keche. (1472: Dl. 17315; 1494: Dl. 20196.) Rewche. (Tollhiba lehet. 1482: Dl. 18620.) Kylsewkewche. (1494: Dl. 20240.) A Zsombolyától kd. eső mai Kécsa-nak felel meg.

Kökénd. (Kökény.) 1423-ban a Papdiak egy hatalmaskodása alkalmával, Hollós királyi birtokkal kapcsolatban, a megge kitétele nélkül fordul elő Naykeken, mint a berekszói Hagymás László birtoka. (Pesty Frigyes gyűjt., oklevélmásolat a levéltár megjelölése nélkül.) Semmi kétség, hogy az utóbbi helység alatt a mai Nagy-Kikinda értendő, melynek közelében feküdt hajdan Hollós is. Ugyanez a helység, szintén mint a berekszói Hagymás cs. birtoka, 1462-ben: Kökénd (Kewkend) néven merül föl, még pedig – Temesmegyében. (Dl. 30319.) E megyéhez soroztuk tehát, bár Nagy-Kikinda vidéke hajdan inkább tartozhatott volna már akár Csanád-, akár Torontálmegyéhez. (V. ö. Galád helység a.)

Körtvélyes. a) Kerthwelyes. (1405: Dl. 9117.) Sarád városhoz tartozott s annak környékén feküdt, Rékas város szomszédságában. – b) L. Kereki helység a.

Kövesd. Felsewkwesd. Alsokwesd. (1447: Pesty. Szörénym. o. ker. 72.) Felsew Gewesd. Also Gewesd. (1487: Dl. 27378.) A mai Gavosdia (Lugostól dk.), mely néven azonban már 1444-ben említik. (L. Zsidóvár tart. 1. 2.)

Középső-Bapsa. L. Bapsa a.

Középső-Bizere. L. Cseri várnál.

Középső-Bolvasnicza. L. Bolvasnicza a.

Közép-Csombol. L. Csombol a.

Közép-Igazó. L. Igazó a.

Középső-Jerczenik. L. Jerczenik a.

Közép-Kriva. L. Kriva(-patak) helys. a.

Közép-Vorcsorova. L. Vorcsorova a.

Kresztincz. L. Bakorfalvánál.

Kricsova. Krychyowa. (1444: gr. Forgách cs. llt.) Crichowa. (1490: Pesty. Krassóm. tört. II.) Zsidóvár mellett találjuk. (Krassó-Szörénym.) L. Zsidóvár tart. 14. a. is.

Kriva. Cryua. Rriua. L. Huzarczki helység a.

Kriva(-patak). (Kreva.) Kryuapatak. (1390: Pesty. Szörénym. tört. III. 10.) Alsocriua in districtu Myhald. (1436: Pesty. Szörénym. o. ker. 64.) Krewa superior, Kwzeph-Krewa in districtu Myhald. (1447: U. o. 71.) Teregovába olvadt. (Krasó-Szörénymegyében.)

Krivina. (Krivina-Bogdán.) a) Cryuinabogdan in comitatu Themes. (1427–28: Pesty. Krassóm. tört. III. 318. 321.) Kriwina in districtu Sebes. (1470: U. o. 423:) b) Kirywyna. (Kir. ember előnevében. 1493: Dl. 20105.) L. Zsidóvár tart. 42. a. is. Hihetőleg utóbbi felel meg a mai Krivina-nak, Lugostól kd. (Krassó- Szörénymegye.)

Krusevecz. L. Doboz tart. 15.

Krusovcz. Krwssowcz in districtu Myhald. (1447: Pesty. Szörénym. o. ker. 71.) A mai Krusovecz, Mehádiától ény. (Krassó-Szörénymegyében.)

Kuldófalva. (Kulduest.) Kwlduesth. Kwldofalwa. (1479. 1480. 1488: Pesty. Krassóm. tört. III. 453. 455. 463.) A lugosi kerületben feküdt.

Kurut. L. Cseri vár a.

Kusklya. Kusklya in districtu Karansebes. (1444: Pesty. Szörénym. o. ker. 69.)

Kutas. (Kutas.) a) Kwtus. (1370.) A mai Niczkyfalva (Buziás mellett dny.) helyén feküdt – valószínűleg már Temes- (és nem Krassó-) megyében. (Pesty. Krassóm. tört. II. 1. 305.) – b) L. Doboz tart. 66. sz. a.

Kutina. Kwthyna. (1488: gr. Forgách cs. llt.) 1488-ban Czikó-Vásárhely kastélyhoz tartozott. Lugostól é. fekszik a mai Krassó-Szörénymegyében. (V. ö. Solymos vár tart. 29. 30. 31. a. is – Aradmegyében, a hol mint Gutonya szerepel.)

Külső-Kőcse. L. Kőcse a.

Külső-Rábé (puszta). L. Rábé a.

Kürt. L. a Kürti cs. a.

Laczkán(y). Laczkan. Lachkaan. Lachkan. (1433. 1447. 1448. 1475: Pesty. Szörénym. tört. III. 27. 51. 54. 87.) «In dístrictu Sebes, in comitatu Themes» – fordul elő három ízben is. A mai Apadia és Delinyest mellett feküdt, Krassó-Szörénymegyében.

Lanbószeg (puszta). Pred. Lanbozegh. (1478: gr. Csáky cs. llt. f. 128. n. 32.) Csákovár, Obád, Parácz sat. vidékén fekhetett.

Laposnok. Laposnok. (1416. körül: Tört. Tár. 1884. évf. 419. l.) Köznemes nevében fordul elő. Úgy látszik temesmegyei helység volt.

Lászlófalva. Cseri vár (l. ott) tartozékai közt csupán ez egyszer említik.

Lázfalva. Lazfalwa. (1408: Tárt. Tár. 1884. 29. l.) Berényhez (város) tartozott.

Legetes. Lygethews. (1493: Pesty. Szörénym. tört. II. 296.) L. ezenkívül Zsidóvár tart. 11. 12.

Leordis. (Leorgis.) Leurdis in districtu Sebes. (1411: Pesty. Krassóm. tört. III. 271.) Leorgis. (1428: U. o. 330.) Leordis in districtu Karansebes. (1440: U. o. 374.) Leudres in districtu Karansebes. (1447: U. o. 391.) Lewrgyz in districtu Sebes. (1470. körül: U. o. 421.) A mai Obába-Mutnik közelében feküdt. (Krassó-Szörénymegyében.)

Leskovácz (puszta). L. a Dancs(-fi, maczedóniai) cs. a.

Leszkolcz. L. Bolyobarnál.

Leveles. L. Sarád városnál.

Levrincse. (Levrincsa.) L. Lőrincse alakban.

Libánmezeje. (Libánfalva.) Lybanfalua alias Vozestya in districtu castri Sebesiensis. (1404: Pesty. Szörényem o. ker. 53.) Vozestye (-ia) al. nom. Lybanmezeye in districtu Kaaran. (1422: U. o. 58.) Osestya. (1467: Pesty. Szörénym. tört. II. 296.) Úgy látszik Karán-Sebes vidékén feküdt, a mai Krassó-Szörénymegyében.

Ligetös. (Ligetes.) L. Legetes alakban.

Lipkó. L. Krassómegyében.

Lópataka. L. Mihelencz a.

Lorándfalva. (Lorántfalva.) L. Borzlyuk város tart. 11.

Löcs. Poss. Leuch. (1338: Anjouk. okmt. IfI. 460.) A mai Tolyadia, Szárcsa, Csávos sat. környékén feküdt (Torontálmegyében), Csákovától dny. felé.

Lökös-barája. L. Doboz tart. 18.

Lökösfalva. Lewkusfalwa. (1454: Pesty. Krassóm. tört. III. 397.) 1440-ben Aradmegyéhez (Solymos vár tart. 86.) számítják; 1454-ben a temesmegyei Suggyához tartozott. – Ma Leukusest, Lugostól é. felé.

Lörincse. (Lőrincsa. Lőrinte.) Lewrynche. (1444: Muz. llt.) Lewrynche. (1489: Dl. 31152.) Nerenthe. (1440: Pesty. Szörénym. o. ker. 67.) Newrynche. Newrencha. (1480. 1494: Pesty. Krassóm. tört. II. 68.) Ma Nevrincsa, Lugostól é. (Krassó-Szörénymegyében.) L. Zsidóvár tart. 44.

Lubotafalva. L. Doboz tart. 40.

Lukarovez. L. a Rádi cs. a.

Lukatelke. L. Monyarósnál.

Lukavicza. Naghlukavicza, Kyslukawicza in districtu Myhald. (1440: Pesty. Szörénym. tört. 67. 71.) A mai Lunkavicza (Krassó-Szörénym.), Mehádiától ény.

Lupulfalva. L. Zsidóvár tart. 43.

Lyubanczfalva. (Libanczfalva.) L. Doboz tart. 20.

Macskás. Alsomachkas. (1454: Pesty. Szörénymn. tört. III. 67.) Machkas, Matskas, Maczkas in districtu Karansebes, Sebes. (1440., 1447., 1456., 1470 körül: Pesty. Krassóm. tört. III. 379., 391., 403. 420.) A mai krassó-szörénymegyei Valiaboul, Ohába-Mutnik és Zorlencz közt feküdt.

Macsoris. L. Mocsaros alakban.

Macsva. Machwa. (1394: Pesty. Krassóm. tört. III. 231.) Ma Macsova, Karán-Sebestől é. (Krassó-Szörénymegyében.)

Maczedónia. (Maczadónia.) Machadonya. (1433: Kállay cs. llt.) Maczedonia. (1466: Dl. 16388.) Ma Torontálban találjuk, Csákova mellett nyugatra.

Mago(ja)falva. (Magojest.) Magoyafalva. (1420.) Magojest. (1503.) A komjáti kerületben feküdt. – 1445-ben «Magafalva» alakban fordúl elő, mint Fratest szomszédosa. Ugyanez idő tájt, 1444-ben, ugyancsak Fratest-tel kapcsolatban, mint kir. ember, «Johannes Mago dictus de Magosd» szerepel, a ki egyszersmind: Kaluger helység felől az említett Fratestnek szomszédja is. (K. Papp. Miklós. Tört. Lapok. I. 239–240.) Úgy látszik ez a Magosd is ugyanegy Magojafalva, Magafalva, vagy Magojest helységekkel.

Magosd. L. Mago(ja)falva helység a.

Magura. Magwra in districtu Karansebes. (1467: Pesty. Szörénym. tört. III. 80.) Ohába-Mutnik határába olvadt. (Pesty. Krassóm. tört. II. 2. 15.)

Magyar-Bol(y)obar. L. Bol(y)obar a.

Magyarfalva. Magyarffalwa. (1408: Tört. Tár. 1884. 29. l.) Berényhez (város) tartozott.

Magyar-Gyovád (puszta). L. Gyovád a.

Magyar-Ill(y)ék. L. Cseri vár a.

Mapyar-Mura. L. Mura helység a.

Magyar-Partas. L. Partasnál.

Magyar-Sebed. (Magyar-Sebet. Magyar-Zsebed.) L. Sebed helység a.

Magyar-Somszeg. L. Doboz tart. 1.

Magyar-Szaggyú (puszta). L. Szaggyú a.

Majsa. Maysa aub dicione et territorio castri nostri (mondja a király) Themeswar … (1483: Dl. 26646.) Bárány szerint talán a mai Német felé feküdt ily nevű falu. (Temesvártól nyugatra.)

Majsafalva. Maysafalwa. – L. Czikó-Vásárhely kastélynál.

Malomfalu. Malomfalw in districtu Karansebes. (1467: Pesty. Szörénym. tört. III. 80.)

Marga. Marga – nemesi névben. (1470. 1492: Pesty. Szörénym. tört. II. 301.) Ily nevű helységet találunk Karán-Sebestől ék., a Vaskapu bejáratánál. (Krassó-Szörénymegyében.)

Márkfalva. L. a) Doboz tart. 21. – b) Markfalva. (1462: Galgóczi llt. Lad. 99. f. 8. n. 9. és f. 12. n. 3.) Maarkfalwa. (1483: br. Perényi cs. llt.) Az oszlári Majosiaké volt. Lehet hogy az előbbinek részeiről van szó, mert szintén Doboz vidékén feküdt, de inkább Sipet és Fólya felé.

Marsina. Marsyna in districtu Halmas. (1484: Pesty. Szörénym. o. ker. 83.) Mehádiától ny. felé fekhetett. (Krassó-Szörénymegyében. – V. ö. Morzsina város a.)

Mártonfalva. L. Doboz tart. 43.

Martonos. L. a Martonosi cs. a.

Masztákon. Masthakon in districtu Karansebes. (1467: Pesty Szörénym. tört. III. 80.) 1501-ben Nyires néven tűnik föl. (U. o. II. 377.)

Meggyes. Medyes. (1322: gr. Csáky cs. llt. f. 2. n. 6., 1343: U. o. f. 33. n. 1.) Ugyanazt mondhatjuk róla a mit Donát(-telke) helységről.

Mégy. Megh. (Árpádkori oklevél. 1405: Dl. 31121.) Ormán(d) vidékén feküdt.

Megyer. Meger. (1446: Muz. llt.) Páznád vidékén fekhetett.

Mehedika. Mehedyka. (1440–44. 1484: Pesty. Szörénym. tört. II. 366.) A mai Mehadika, Mehádiától ény. (Krassó-Szörénymegyében.)

Méhesfalva. L. Doboz tart. 9.

Melbratosfalva.(?) Úgy látszik, így olvasandó: «Melbratuffalwa». (1408: Tört. Tár. 1884. 29. l.) Berényhez (város) tartozott.

Mél(-falva). Meel. – Vercsorovával együtt emlegetik (l. ott) s csak 1475-ben nem fordul elő. Egy ízben a XV. század második felében: «Meelfalwa» és «Alsomel». (Nadányi cs. llt.) A mai Mal, Karán-Sebestől ék.

Melczfalva. L. Rékas város tart. 3. – V. ö. 1523: Dl. 26685.

Melsatalva (puszta). Poss. Melsafalwa populis destituta. (1408: Tört. Tár. 1884. 29. l.) Berényhez (város) tartozott.

Ménes. Menes. – Czikó-Vásárhely kastélyhoz tartozott. (L. ott.)

Méra. Mera. (1447: Tört. Tár. 1884. 28. l. – V. ö. Ortvay, i. m. I. 465. l.)

Mérőfalva. L. Rékas város tart. 7. és Cseri vár a.

Meszespataka. Meezespataka. (1427: Pesty. Krassóm. tört. III. 318. 321.) Igazóval és Krivinával együtt emlegetik, tehát a mai Krassó-(Szörény-)megye területén fekhetett.

Mészfalva. Mezfalva in districtu sive provincia Sebes. (1411: Pesty. Szörénym. tört. III. 17.) Mezfalw in districtu Sebes. (1480: U. o. 90.) Waar in districtu civitatis Karansebes. (1485: U. o. 95.) Var másként Mészfalu. (1504: U. o. II: 370.) Ma Vaar néven ismeretes, Karán-Sebestől ék., Krassó-Szörénymegyében.

Mezőalja. L: Mezőhát helység a.

Mezőhát. «Mezewallya, Mezewhath» – együtt fordulnak elő 1458-ban a komjáti kerületben. (Pesty. Szörénym. tört. III. 75.) Mezewhat – 1445-ben szintén fölmerül, mint a Mezőhátiak birtoka, Fratest szomszédja. (K. Papp Miklós. Tört. Lapok. 239. 240. l.)

Mihályfalva. Lásd: a) Rékas város tart. 13., és – b) Bél helység a.

Mihel(y)encz. (Mihalancz.) Lopathaka al. nom. Michalyanch in districtu Comyati. (1406: Pesty. Szörénym. o. ker. 55.) Myhalancz in districtu Sebes. (1433: Pesty. Szörénym. tört. III. 26.) Kethmihelencz in districtu Sebes in comitatu Themes. (1475: U. o. 87.) Mihelencz, Also Mihelencz. (XV. század: Nadányi cs. llt.) Mihalyencz in districtu Karansebes et sub banatu Zewriniensi. (1492: U. o. 111.) 1495-ben Felső- és Alsó-Mihelencz helységet említenek. (U. o. 120.)

Miklós-kereki. L. Kereki a.

Mikola. Mikola. (1388: Pesty. Krassóm. tört. III. 177.) Oroszszal vagy Oroszival (mely vámhely is) együtt fordul elő.

Mikules(t). (Mikoles.) Mykoles in comitatu Themes. (1427: Pesty. Krassóm. tört. III. 318.) Mikulest in districtu Sebes. (1470: U. o. 424.) Igazóval és Krivinával együtt emlegetik, tehát a mai Krassó-Szörénymegyében fekhetett.

Mikusevo (puszta). L. a Dancs(-fi, maczedóniai) cs. a.

Milczfalva. Avagy: Melczfalva. – L. ez alakban.

Milesz-Péter-falva. L. Cseri vár a.

Miraja. L. Petrosniczánál.

Mocsaros. (Mocsoros.) Mochorus. Mochoros. (1439. 1451: Pesty. Szörénym. tört. II. 374.) Machorsy. (Nemesi névben 1451: U. o.) De Machoris. Machwrisy.) (Nemesi névben. 1484: U. o.) A mai Mocsáros vagy Mocseris, Krassó- Szörénymegyében, Mehádiától nyugatra.

Molmifalu(?). Molmiffalw. (1408: Tört. Tár. 1884. 29. l.) Berényhez (város) tartozott.

Monczafalva. Monczafalua. Hodos kastély tartozéka volt. (1471.)

Mondula. (Mondola.) Mondola. (1389: Dl. 7509: Év n. Lelesz, metal. Temes 1.) Mondula. (1328: Dl. 12031.) Zsadánynyal volt határos.

Monostor. «Monostor, Kethfylew, Thwreghaz» – a (hevesmegyei) Tariak birtoka 1454-ben és 1465-ben (Dl. 6929. 15684.) E három helységet mult századi térképeken a Vingától nyugatra föltűnő «Monostor, Ketfik (Götföl) és Durikois» helységekben találjuk föl. Monostor (ezt lásd Aradmegyében is) és Kétfél ma is megvan; Turegyház(a) ma Majlátfalva nevet visel. (A Tariak különben 1389-ben Gyüreget is – lásd ott – kir. adományul kapták.)

Monyarós. (Monyerós.) a) «Zekzow, Derse. Achad, Monyaros, Zenthgywrgh, Telek, Kana, Zombor, Lukatheleke, Iregd» – együtt tűnnek föl, mint a csanádi püspök birtokai. (1421: Dl. 11118.) Monyaros. (1487: Muz. llt.) Monyarós (Mogyorós) a mult században megvolt még Acsáddal együtt, (mely más alkalommal Zsadány határosaként tűnik föl) Zsadány mellett; valamint Szikszó is, a mai Knéz és Baraczháza közt. Ugyanekkor egy Szent-György (St. Jorak?) nevű helység Kis-Becskerek mellett délre feküdt e vidéken. Zombor a pápai tizedlajstromban (151.) is előfordul Szent-András és (Kis-)Becskerek mellett. Végül Derzse emlékét ugyane tájon, Murány mellett, ma is őrzi a Derzsely nevű völgy. A többi négy helység is itt fekhetett tehát, a Temesvár és Vinga közti vidéken. – b) Pred. Monyaros. (1494: gr. Csáky cs. llt. f. 128. n. 34., 1497: U. o. n. 36.) Csókás (puszta) után sorolják föl. (L. ott.) (Acsádhoz: Év nélk. Lelesz. metal. Themes. 1.)

Mosmofalva. (Mojsafalva ?) L. Borzlyuk város tart. 21.

Mosótó. Mosowthow poss. (1408: Dl. 9472.) Horogszeghez tartozott.

Motnok. (Motnik.) L. Mutnok alakban.

Mura (puszta). Mura. (1332–7: Páp. tiz.-lajstrom. 152. 157. 159.) Pred. Magyarmwra. Tothmwra. (1492: Csanádegyházm. adatt. II. 360., 1494. 1497: gr. Csáky cs. llt. f. 128. n. 34. és 36.) A mai Tolvadia és Partos táján fekhetett. (Mai Torontálmegyében.)

Muron(y). Emer. Murony de Kenez. (1492: Dl. 19618.) Ladislaus de Muron. (Kenézről való nemesek közt fölsorolva. 1498: Kismart. llt. 48. C. 22.) Úgy látszik, a mai Murány helység értendő, Temesvártól é.-ék. – Ezenkívül azonban e vidéken birtokos más családok is nevezik magukat Murony-ról. 1427-ben Muron-i János fia György kapja Zsigmond királytól Simánd (Symand) temesmegyei pusztát; s ugyanekkor Muron-i Veres György, Muron-i Wer Jakab, Muron-i Demeter fia Benedek és Antal fia Jakab (más, temesmegyei, mai Murány vidéki – példáúl: Károlyiak, Mondolaiak – nemesek közt) mint kijelölt kir. emberek szerepelnek. (Muz. llt.) 1428-ban: Muron-i Péter fia Jakab s László fiai Miklós, Tamás és János krassómegyei birtokosok. (Pesty. Krassóm. tört. III. 324.) 1449-ben Muron-i Ver László fia Miklós és unokatestvérei, György és Mihály, a Jakab fiai ugyancsak a mai Murány vidékén merülnek föl s az 1428. évi Muron-iakkal kétségtelenül azonosok vagy vérrokonok. (Gyömrői llt. XV. 1. 2.) 1463-ban Themeskewz-i Wer (dictus) György özvegye és fiai: András, János és István szerepelnek, mint a király anyjának belső hívei. (Gyömrői llt. XV. 1. 4.) Ugyanezek a (mwron-i) Wer-ek, jelesül: Miklós és András, birtokosok Békés- és Zarándmegyében is 1478-ban és 1480-ban. (Muz. llt.) Semmi kétség, hogy e nemesek: a Muronyiak vagy muronyi, temesközi Vérek (1427-től 1480-ig és tovább) a mai Muronynyal azonos régi Muronyt bírták, valamint hogy erről (és nem, mint Békésmegyénél állítám, a békésmegyei – Muronyról) neveztettek. Itt még csak azt kell közölnöm, hogy a Kállay cs. okleveleiben részint torontál-, részint temes-megyei kir. emberek és ügyvédek gyanánt emlegetett: Muron-i Balázs (1414. 1415.), Muron-i János (1415.), Moron-i Mátyás, András és János (1448. 1450. 1451; 1461., utóbbi évhez: Dl. 15675.) szintén e családból eredőknek látszanak. A torontálmegyei Murony-ra vagy Morony-ra (l. ott) vonatkozólag tehát csupán két adat nem vehető át más bizonyítékok nélkül Temesmegyébe.

Mutnok. (Mutnik.) a) Mothnok. (1454: Pesty. Krassóm. tört. III. 397.) Mothnik. (1464: U. o. 416.) A Facsettől nem messze délre eső mai Kis-Mutnik falu, Krassó-Szörénymegyében. A turdi kerület tartozéka volt. – b) Muthnuk. Mothnwk. (1376. óta gyakran.) A Mutnokiaké volt. (Idéz. ott.) A mai Nagy-Mutnik, KaránSebestől ény.

Nácza. (Norocza?) Nacza, Norocza – nemesi névben. (1448. 1456: Pesty. Krassóm. tört. II. 2. 60.) Karán-Sebes vidékén fekhetett.

Nádasd. a) Nadasd. (1470: Dl. 17002.) A mai torontálmegyei Zsombolya vidékén feküdt (a fekvő) helységekkel együtt tűnik föl. Egy «Nadiosch» nevű falu e vidéken, Komlóstól é. fordul elő az id. 1761. évi térképen. – b) L. Sarád város és Aradmegyében, Szurakrév helység a. is.

Nadrág. Nodrag. (1364: Pesty. Krassóm. tört. II. 2. 61.) A mai Nadrággal lehet azonos, Zsidóvár mellett (Krassó-Szörénymegyében.)

Nagy-Acsád. L. Acsád a.

Nagy-Apafája. L. Apafája a.

Nagy-Besenyő. L. Besenyő a.

Nagy-Beszermény. L. Beszermény a.

Nagy-Csata (puszta}. L. Csata a.

Nagy-Csombol. L. Csombol a.

Nagy-Füged. (Nagy-Filked.) L. Doboz tart. 26.

Nagy-Forgács. L. Bél a.

Nagy-Gyirög. L. Györöd helys. a.

Nagy-Hetény. L. Hetény a.

Nagy-Izgár. L. Doboz tart. 38.

Nagy-Kökénd. (Nagy-Kökény.) L. Kökénd helység a.

Nagy-Lukavicza. L. Lukavicza a.

Nagy-Mártonfalva. L. Doboz tart. 56. sz. a.

Nagy-Posáros. L. Polárosnál.

Nagy-Sárosd. L. Cseri vára a.

Nagy-Sasd. L. Sasd a.

Nagy-ut. Nagwth. (1472: Dl. 17279. 17315.) A mai torontálmegyei Zsombolyától k. (dk.) feküdt helységekkel együtt emlegetik.

Nándortelek. Nandorthelek. 1471-ben Hodos kastély (l. ott) tartozéka volt.

Neglanosfalva. Neglanosfalwa. – Hodos kastély (1. ott) tartozéka volt.

Negotest(e). L. Bisztere (Bisztra) helys. a.

Németi. Nemethy. (1425: Dl. 30160; 1455: Dl. 14981; 1497: Dl. 20623.) A mai Német, Temesvártól nyugatra. Tán ugyane helység értendő a: Csecsök és Sárszai cs. előnevében 1437-ben fölmerülő: «Nempti» a. is. (Muz. llt.)

Nempti. L. Németi a.

Ne(v)rinte. (Nevrincse. Nerente.) L. Lőrincse alakban.

Novákfalva. Villa Nouak. (1370: Pesty. Szörénym. tört. II. 78.) Nowakfalwa. Noachfalwa. (1433: U. o. III. 27., 1447. 1448: U. o. 52. 54.) A «karáusebesi kerületben, Temesmegyében» feküdt. (1448. 1475. 1492.) A mai Glimbokának felel meg (Karán-Sebestől ék.), mely néven már 1475-ben (Glamboka) s 1492-ben (Glomboka) előfordul. (U. o. 87. 111.)

Nörincse. (Nőrincsa. Nőrinte. Nevrencse.) L. Lőrincse alakban.

Nyárád. Narad Dragozlay, Narad Hanchkony, Narad Drugany. (1408: Tört. Tár. 1884. 29. l.) Úgy látszik: Dragoszló-, Hanczkó- és Drugan-Nyárád értendő. – Berényhez (város) tartoztak.

Nyárág. Nyaragh. – Temesmegyei kir. ember (Benedek) nevében maradt fönn. (1478: gr. Csáky cs. llt. f. 128. n. 32.)

Nyerges. Nyerges. – Czikó-Vásárhely kastélyhoz tartozott. (L. ott.)

Nyires. L. Masztákon helység a.

Nyugolmad. L. Rékas város tart. 15.

Obradfalva. a) L. a Rádi cs. a. – b) L. Doboz tart. 58. sz. a.

Obradaczfalva. L. Borzlyuk város tart. 30.

Odony. Odon. (1480: Dl. 13318.) Ma Hodony, Sz.-András mellett ény.

Odvard. Odward. (gr. Forgách cs. llt.) Temesmegyei kir. ember nevéből és előnevéből ismerjük. Rékas vagy Temesvár táján feküdt?

Ohába. (Ohaba.) Több ily nevű helység volt hajdan e megyében a) Utraque Ohaba in districtu civitatis Karansebes. (1485: Pesty. Szörénym. tört. II. 2. 75., III. 95.) A mai Ohába-Mutnik és Ohába-Bisztra értendő, Karán- Sebestől ény. és ék. – b) Chewhaba in districtu Lugas. (1442: Pesty. Krassóm. tört. III. 383.) A mai Zsidóvár és Szákul közti vidékén fekhetett, a mai Krassó- Szörénymegyében. – c) Zsidóvár tart. közt (I. ott: 4. 9. 25.) három ily neve helyet s ezenkívül egy Ohába-Decsert (36.) is említenek 1444-ben. Utóbbi valószinűleg a fentebbi Csév-Ohábának felel meg; a többiek közül is lehet azonos egyik-másik a fentebbi Ohábákkal.

Ohába-Decser. L. Ohába helység a.

Ohabicza. E néven több falu volt hajdan e megyében: a) Ohabycza. Ohabicha. – Vorcsorovával együtt emlegetik (l. azt) de 1492-ben nem fordul elő. – Ma is megtaláljuk Krassó-Szörénymegyében, Karán-Sebestől dny. – b) Ohabycha in distr. Lugas. (1442: Pesty. Krassóm. tört. III. 383.) Lugostól dk. felé, a mai Krassó-Szörénymegye területén feküdt. – c) L. Czikó-Vásárhely kastély a. – d) L. Doboz tart. 36. – e) L. Borzlyuk város tart. 23. – f) L. Zsidóvár tart. 37.

Ohát. (Ohád.) Huhad. Huhud. Ohod. (1332–7: Páp. tiz.-lajstrom. 145. 152. 157. 159.) Ohad. (1453: Jászói llt. scr. B. No. 24.) Poss. Ohath. (1456: Müncheni áll. llt. Ung. Doc. X. 54.) Pred. Ohath. (1478: gr. Csáky cs. llt. f. 128. n. 32. 33. és 56.) A mai Obádnak felel meg, Csákovár mellett ék. – A század elején (1401.) a nevnai Treutel-eknek erősségük (castellum) is állt itt, melyet azonban az országnagyok leromboltatni rendeltek. (Kállay cs. llt. év nélkül, a XIV. század végén elhelyezve.)

Ol(l)óság. Kenezius imperialis maiestatis (Zsigmond király) de Olosag in districtu Lugas. (1437: Muz. llt.) L. Dragomérfalvánál.

Orbágy. (Orbátyen.) Keneziatus possessionis Orbagy in districtu Mihald. (1413: Tört. Tár. 1884. 241. l.) Orbagh. (1440: Pesty. Szörénym. tört. II. 388.) Wrbachyen: (1447: U. o.) A miháldi kerületben feküdt.

Ormán(d). Vrman. (Árpádk. oklevél. 1405: Dl. 31121.) Ormand. Orman. (1416: Dl. 28159.) Uj-Bécscsel határos lehetett.

Orosz(i). Oroz. (1388: Pesty. Krassóm. tört. III. 177.) Orozy. (1489: Dl. 7536.) L. Ötvény) a. V. ö. Mikola helys.

Orság. L. Dragomérfalvánál.

Osziágfalu. L. Doboz tart. 46. sz. a.

Oszkola. Scalla. (Páp. tiz.-lajstrom. 151.) Tres villa communiter Ozkolla vocate cum villis Somkerek, Prodan, Altalkerek, Chuthak, utraque Papoch, utraque Gygyandra. .(1410: Muz. llt.) Tothozkola in districtu Ozkola. (1466: Dl. 16388.) Ebben a «kerület»-ben feküsznek ekkor: «Keethpordan; Chwkach, Swmkerek, Papwcz» falvak és puszták, 1368-ban pedig (egymagában) Darócz (Darouch) birtok is. (Körmendi llt. Himfyana, n. 216.) A mai Szkulya.

Oszlár. (Osztlár.) Ozlar, Hozlar, Huzlar. (Páp. tiz.-lajstrom. 151. 152. 159.) Ozlar. (1440. 1405: tóti Morocza cs. gyűjt., 1497: gr. Csáky cs. llt. f. 128. n. 36.) Ozthlar. (1462: Galgóczi llt. Lad. 99. f. 8. n. 9. és f. 12. n. 3.) A mai Fólya és Sipet vidékén kell keresnünk. (Temesvártól d.-dk.)

Ote(j)falva. Okheefalwa – kettő is volt Suggya tart. közt. (1454: Pesty. Krassóm. tört. III. 397.)

Ozestya. L. Libánmezeje a.

Őcse. (Őcze.) Ewcze – inkább Temesmegyében. (1467: Dl. 16552.) Ewche – Csanádmegyében. (1479: Magy. Tört. Tár. XII. 28.) Ewche – Temesmegyében. (1482: Dl. 18645; 1484: Dl. 19019; 1497: Dl. 20623.) Ewcze – Temesmegyében. (1492: Dl. 19919.) A mai (Kis- és Nagy-) Jécsának felel meg, Zsombolyától ék. (Torontálmegyében.)

Őke. Ewke. (1401: Desewffy cs. llt. Margonyán; 1437: Dl. 13119.) 1441 előtt Temesvár várához tartozott. – Úgy látszik Gyarmat vidékén feküdt. E helységtől nem messze kelet felé ugyanis a mult század elején készült térképeken «Joka»-t találjuk, mely hihetőleg azonos a régi «Őke»-vel.

Ökös.(?). Ewkews. (1453: Dl. 30191.) Temesmegyei kir. ember előnevéből ismerjük.

Ölyves (puszta). L. Sasd helység a.

Ördöglik. L. Borzlyuk város tart. 18.

Örményes. Ermenes in districtu Karansebes. (1467: Pesty. Szörénym. tört. III. 80.) Armenyes. (1480: U. o. 88.) Jarmenes. (1501: U. o. 137.) Ma Armenis, KaránSebestől dk. Krassó-Szörénymegyében.

Örs(?) L. Ötvén(y)nél.

Öszen. (Őszén.) Evesen. Ewzin. (Páp. tiz.-lajstrom. 148. 157.) Wzen. (1453: gr. Forgács cs. llt.) Ewzen. (1470: Muz. llt.) Rékassal volt határos. A tőle nyd. eső mai Jeszvén-nek felel meg.

Öthalom. L. Zsidóvár tart. 17. – V. ö. az Öthalmi cs. a.

Ötvén(y). 1399-ben a Zsigmond kir. birtokába jutnak: «Wthwyn, Thesewlch, Orozy, Cholch, Selmes, Themerken, Weers» birtokok. Ugyanez az uradalom 1456-ban kerül ismét szemünk elé, a mikor «Kysewthwen»-t Hunyadi János kapja kir. adományúl. Még ugyanez évben azonban Hunyadi László és Mátyás horogszegi Szilágyi Mihálynak adja: «Kysethw[yn], Thyseld, Cholth, Eghazasorozy, Thwmelken, Sewrmes, Weers, Karachonteleke» helységeket. (Müncheni áll. llt. Ung. Doc. X. 54., Fejér X. 3. 214–6., Dl. 15114.) E helységek közül Ötvény «Hutuen, Vtuen, Vtwen» alakban fordul elő a páp. tiz.-lajstromban (149. 152. 157. 160.), már 1388-ban heti-vásáros hely s Temesvártól dny. «Utvin» néven ma is megvan. Oroszi – «Vruzi, Hurusi» alakban – ugyanott (152. 157. 160., Lásd Oroszi és Mikola helys. a. is), az előbbitől inkább déli, – Sörmes vagy Selymes (152.) – «Sormus» alakban – pedig inkább dk. irányban, Uj-Pécs felé (152.) tűnik föl. Utóbbit különben 1464-ben is «Sewrmes» alakban találjuk föl újra. (Dl. 26620.) Ugyane tájon feküdt Csolt is, melynek emlékét ma a Csolta nevű dűlő őrzi Utvin határában, továbbá Tesöld vagy Tesölt, mely még a következő változatokban ismeretes: «Tesola, (Páp. tiz.-lajstr. 157.) Tesuld (Páp. tiz.-lajstrom. 149.), Kezeld (U. o. 150.), Thessewld (1462: Dl. 30319.), Thesewlth» (1464: Dl. 26620.). Ez utóbbi helység tán a mai Kissodónak felel meg, Utvin mellett keletre. – Weers talán Örs-nek olvasandó; Tömelkény és Temerkény csak változatok. E helységek bizonyára szintén e vidéken keresendők, a csupán 1456-ban említett Karácsontelkével együtt. (V. ö. 1388-hoz: Ortvay i. m. 1. 483 l.)

Pabd. L. Papd(i) alakban.

Pádéfalva. L. Pósafalvánál.

Padurencz. Padwrencz. – Golyeczczel együtt tűnik fül 1468-ban. (L. ott.)

Páktető. L. a Papdi cs. a.

Pallna. «Palyna, Zakachy» – együtt fordulnak elő. 1451)-ben a Paniak (Pany) és Besenyeiek kapták a kormányzótól. (Muz. llt.)

Palogd. Palogd. (1488: Pesty. Krassóm. tört. III. 462.) Egymagában fordúl elő.

Papd(i). Nobiles de Popdi. (1349: Anjouk. okmt. V. 319.) Papd. (1472: Dl. 17315; 1494: gr. Erdődy cs. vörösvári llt. Cap. 37, f. 1. n. 111.) Pabd. (1494: Dl. 20196.) A mai Bobda, Zsombolyától dk. (Torontálmegyében.)

Papi-Szent-Péter. L. Kevemegyében.

Pápócz. L. Oszkola a.

Paprád. (Pspratna.) Paprathna in comitatu Themes. (1436: Pesty. Szörénym. tört. III. 31.) Paprad in districtu Myhald. (1439: 11. o. 37.) A mai krassó-szörénymegyei Toplecz vidékén feküdt.

Parhó. Parho. – Mehedikával együtt emlegetik. (L. ott.) A mai Pervova, Mehádiától ény. (Krassó-Szörénymegyében.)

Partas. Magyarparthas. Thothparthas. (1481: Dl. 26644.) Parthaas. (Nemes nevében. 1497: gr. Csáky cs. llt. f. 128. n. 56.) A mai Partosnak felel meg, Torontálmegyében, Csákovától délre.

Patak. a) Patak utraque in districtu Karansebes. (1444: Pesty. Szörénym. tört. III. 69.) Kyspatak in districtu Sebes. (1470 körül: Pesty. Krassóm. tört. III. 421.) Egyik tán a mai Valeamare-nak felel meg, Karán-Sebestől ék., a másik (Kis- Patak) Karán-Sebes és Ruzsinosz táján feküdt. (Krassó-Szörénym. V. ö. Pesty. Krassóm. tört. II. 2. 98.) – b) Zsidóvár tart. 16. 19., végül – c) lásd Hideg a.)

Patko(l)cz. (Patkovcz.) L. Czikó-Vásárhely kastély a.

Paulest. Pawlest. (1453: Dl. 30191.) Megfelel az aradmegyei Solymos vár tart. (14.) előforduló «Pavlocze»-nek. (V. ö. Pesty. Krassóm. tört. II. 99.)

Paulis. Paulys. – 1492-ben temesmegyei nemes nevében fordúl elő s így hihetőleg e megyében feküdt. (Dl. 19618.)

Páznád. (Páznáp.) Paznad. (1458: Dl. 15216.) Keresztur határosaként említik. – Paznap. (1483: Dl. 26646.) Temesvár tartozékának mondják, melytől úgy látszik ny. felé esett.

Péltelek. L. a Papdi cs. a.

Pentele. L. Bezd helys. a.

Perló. (Perlő. Perle.) Perlo in districtu Karansebes. (1444: Pesty. Krassóm. tört. III. 374.) Perlew in districtu Karansebes. (1447. 1456: U. o. 391.) Predium Perlo
in districtu de Lugas. (1464: U. o. 411.) Perle poss. in districtu Sebes. (1470 körül: U. o. 420.) Perleve in districtu de Karansebes. (1478: U. o. 444.) Perlew in districtu Lugas. (1478: U. o. 444.) Zsidóvárral volt határos, mintegy középen feküdt Lugos és Karán-Sebes közt. (Krassó-Szörénymegyében. – V. ö. Zsidóvár tart. 20.)

Pestes. L. a pestesi Nagy cs. a.

Peterd. Petherd. Petherd utraque. (1470: Dl. 17002; 1472: Dl. 17279.) Zsombolyától k.-d. feküdt a mai Torontálmegyében. (Klári helyén.) 1479-ben Csanádmegyéhez számítják. (Magy. Tört. Tár. XII. 28.)

Péterfalva. a) Két ily nevű helység tartozott 1459-ben Cseri városhoz. (L. ott.) – b) Ugyane tájon Borzlyuk város tart. gyanánt (15.) említik a harmadikat, mely azonban azonos is lehetett az előbbiekkel. – c) 1408-ban és 1425-ben Vejteh mellett szintén fordúl elő egy «Peterfalua». (Galgóczi llt. Lad. 99. f. 8. n. 9., Zsélyi llt.) E helység az Obirda (hajdan: Apord) folyó mentén feküdt.

Péterlaka. Peturlaka. (Páp. tiz.-lajstrom. 152.) Petherlaka. (1446: Muz. llt.) Magyar-Partassal együtt merül föl.

Petime-gila. (Potina-gila.) L. Borzlyuk város tart. 2.

Petre. (Petri). Petree. Petri. Petre. (1332–7: Páp. tiz.-lajstrom. 145. 152. 156.) Pettye. (1436: Lelesz. 49.) A mai Csákovár vidékén kereshetjük. Tán a mai Petroman, Torontálmegyében, Csákovár közelében ény.

Petrosnicza. «Possessiones Myraya, Pethrosnicza, Bokosthycza in districtu Karansebes». (1468: Pesty. Szörénym. tört. III. 81.) Miraja ma ismeretlen; Petrosnicza ma is megvan Karán-Sebestől dk., s mellette Bukosnicza, mely a hajdani «Bokosticza»-nak felel meg.

Piski. Pisky. (Páp. tiz.-lajstrom. 148., 1361: Kismart. llt. 47. P. 8. – L. Sarád város a.)

Plese. (Plesa.) Plese, Clese, Plesa, egy ízben «Plesew». (XV. század Nadányi cs. llt.) – Vorcsorovával együtt szerepel a XV. században (l. ott), s csak 1433-ban nem fordúl elő. – Karán-Sebes vagy Vercsorova vidékén fekhetett. (Krassó-Szörénymegyében.)

Plesiva. Plessiva. (146: Pesty. Szörénym. tört. (II. 449.) A «sebesi kerület»- ben feküdt.

Piugova. Plwgoua in districtu Myhald. (1439: Pesty. Szörénym. tört. III. 37.) Mehádiától é., a mai Krassó-Szörénymegyében ma is megtaláljuk. Mint a Csornaiak birtoka, Alsó- és Felső-Verendin, Fazokas, Toplicsány és Belabuk társaságában oly falvakkal együtt említi a kir. kanczellária s az aradi kápt., a melyeket 1436-ban ugyanők Temesmegyébe soroznak s melyek Mehádiától d. feküsznek.

Plugovicza. Plugowicza. (Nemesi névben. 1480: Pesty. Szörénym. tört. II. 468.) Bolvasnicza vidékén fekhetett.

Pobor. Pobor – nemesi névben. (1485: Pesty. Krassóm. tört. II. 2. 118.) Talán Karán-Sebes vidékén feküdt.

Pogancs(-fő). Poyanchfew. Poganczfew. (1448: Pesty. Szörénym. tört. III. 54.) A «sebesi kerületben, Temesmegyében» fekvő helységekkel együtt tűnik föl 1448-ban. Előbb «Poganch» és «Pogancz» néven emlegetik. (1397. 1411: Pesty. Krassóm. tört. II. 2. 119.) A mai krassó-szörénymegyei Ohabicza (Karán-Sebestől ny.) vidékén feküdt, a Poganis folyó forrásvidékén.

Pogánfalva. Poganfalwa. (1454: Pesty. Krassóm. tört. III. 397.) Zsupánhoz tartozott. Ma Poganyest, Lugos közelében, k.-é. (Krassó-Szörénymegyében.)

Pokálpataka. L. Ikus falu tart. 9.

Poklosi. L. Szurakrév a. Aradmegyében.

Pokolfalu. Pokolfalu. (1458: Pesty. Szörénym. tört. II. 459.) A mai Rujeny, Karán-Sebestől dk. (Krassó-Szörénymegyében.)

Polyána. Polyana in comitatu de Sebes. (1489: Pesty. Szörénym. tört. III. 101.) Karán-Sebestől dny. ma is megtaláljuk. (Krassó-Szörénymegyében.)

Pol(y)anicza. (Polonicza.) Polonicza, Polyanicza in comitatu de Sebes. (1489: Pesty. Krassóm. tört. III. 101. 102.) Polyána körül fekhetett.

Pomestyénfalva. Pomesthienfalwa. (1454: Pesty. Krassóm. tört. III. 397.) A mai krassó-szörénymegyei Leukusest mellett fordul elő, mint Suggya tartozéka.

Pordán(y). L. Oszkola a.

Poroba. L. Zsidóvár tart. 33.

Porsinfalva. (Porsonfalva.) L. Rékas város tart. 5.

Pósafalva. (Possafaiva.) «Tres ville in capite Rekaspatak existentes Possafalwa, Bratizlofalwa, Padefalwa.» (1365–1420: Justh cs. llt.) Rékas táján fekhettek.

Posáros. Kysposarus. Naghposarus. Naghpozaros. Kyspozaros. (1408: Dl. 9472; 1462: Dl. 15744.) Horogszeggel voltak határosak.

Posárostó. a) Kiseud al. nom. Pasarustow. (1343: gr. Csáky cs. llt. f. 33. n. 1., Pesty. Helyn. I. 266.) Ujudvarhoz (l. ott) tartozott s így mai torontálmegyei területen, Tolvadia, Bánlak sat. táján fekhetett. (Csákovától d.-dny.) – b) L. Cseri vár a.

Poszata. Datum in Pozatha cis Danubium prope castrum nostrum Orswa. (1419: Dl. 33059.) Orsova közelében feküdt.

Poszporafalva. (Poszparafalva.) L. Doboz tart. 14.

Prebilfalva. (Pribelőfalva. Pribilfalva.) L. Borzlyuk város tart. 22.

Prebitfalva. L. Pribil-Jakab-falva a.

Prekafalva (puszta). Poss. Prekafalwa populis destituta. (1408: Tört. Tár, 1884. 29. l.) Berényhez (város) tartozott.

Preszaka. L. Gyepü néven.

Preszién. L. Priszién alakban.

Preszlop. Prezlop. (1443: Pesty. Helyn. I. 268.) A Himfieké volt.

Pribil-Jakab-falva. L. Cseri vár a. – Azonos lehet ezzel az 1473-ban ugyane vár tart. közt fölsorolt «Prebythfalwa».

Prilipacz. Prilipacz in districtu Halmas. (1484: Pesty. Szörénym. o. ker. 83.) Ma Prilipecz, Mehádiától nyugatra. (Krassó-Szörénymegyében.)

Priso(v)cz. L. Vokfalvánál.

Priszién. Priscyen utraque in districtu Sebes et comitatu Themesiensis. (1447: Pesty. Szörénym. tört. III. 49.) Alsoprysyen. Felsevprysyen. Also-Pryzyen sat. in districtu Karansebes (et Borzafew). (1495: U. o. 120–121.) Prezyen, Alsoprezyen. (XV. század: Nadányi cs. llt.) Ma Priszián, Karán-Sebestől d., Krassó-Szörénymegyében.

Prodánfalva. (Prodanest.) Prodanfalwa. (1454: Pesty. Krassóm. tört. III. 397.) Prodanest. (1464: U. o. 416.) Turd (ma Furdia) tartozéka volt.

Prodán(y). Azaz: Pordán(y). – L. Oszkola helység a.

Prusinfalva. (Prosinfalva.) L. Rékas város tart. 5.

Prutazafalva. L. Ikus falu tart. 3.

Puri. (Pur. Puril.) Puryl. (1454: Pesty. Krassóm. tört. III. 397.) Pwry superior et inferior. (1455: U. o. 401.) Pwr. Felsew Pwr. (1464: U. o. 416.) Turdhoz tartozott; a mai krassó-szörénymegyei Dragsinest és Mutnik mellett feküdt.

Rábé. Belsew Rabe. Kylsew Rabe. (1482: Dl. 18620.) Predia Kylsew Rabe, Belsew Rabe. (1494: gr. Erdődy cs. veresvári llt. Capsa. 37. f. 1. n. 10.) A mai Torontál és Temes megyék északi határvidékén tűnik föl, a hol is a mai Zsombolya mellett keletre feküdt. – 1481-ben «Rabefalwa» merül föl, egymagában. (Dl. 18494.) Talán a föntebbi helységekkel azonos?

Rábéfalva. L. Rábé a.

Racskfalva és Radafalva. L. Krassómegyében.

Rád. L. a Rádi cs. a.

Radefalva. Radefalva. (1369: Körmendi llt. Himfyana, n. 223.) Belincz vidékén kereshetjük. (Temesvártól keletre.)

Rádfalva. (Radmanócz.) a) Radmanocz in comitatu Arad. (144: Pesty. Krassóm. tört. II. 2. 133.) Radfalwa – mint a temesmegyei Suggya tartozéka. (1454: U. o. III. 397.) Radmanowcz in comitatu Arad. (1477: Dl. 17902.) Ma Radmanest, Krassó-Szörénymegye ény. vidékén. – b) Raadfalwa nevű helység 1488-ban mai Rékas vidéki falvakkal együtt is fordul elő, mint Czikó-Vásárhely kastély (l. ott) tartozéka. (V. ö. a Rádi cs. a.)

Radomerpataka. L. Ikus falu tart. 4.

Radulencz. Radwlencz in districtu Karansebes. (1467: Pesty. Szörénym. tört. III. 80.) Magura és Csernota közt sorolják föl.

Ragyincz. Vagy: Rodincz. – L. Borzlyuk város tart. 12.

Rajko-Izgar. L. Doboz tart. 39.

Rákos. Rakos. (1446: Muz. llt.) Partas mellett feküdt.

Rakavicza. L. Doboz tart. 8. a.

Rakovicza. Rakowycza in comitatu Themes. (1458: Pesty. Szörénym. tört. II. 474.) Rakowycza in districtu civitatis Karansebes. (1485: U. o. III. 95.) Ma (népes) puszta Karán-Sebes mellett.

Rákrév. L. Cseri vár a.

Ram(p)napataka. (Ramna.) Másként: Ravna – L. e néven.

Rappolt. Plesivával együtt említik. (L. ott.)

Rasafalva. L. Doboz. tart. 27.

Ravna. (Ravnapataka.) Poss. Rampnapathaka. (1447: Pesty. Szörénym. tört. III. 52.) Rawna in districtu Caransebes in comitatu Themes. (1448: U. o. 54.) Felsew et Also Ramna in districtu Sebes in comitatu Themes. (1475: U. o. 87.) Rawnapathaka. (XV. század: Nadányi cs. llt.) Ravna in districtu Karansebes et sub banatu Zewriniensi. (1492: U. o. 111.) Karán-Sebes város vidékén állt.

Reg-körtvély. Regkurthwyly. (1322: gr. Csáky cs. llt. f. 2. n. 6.) Regkurthuely. (1379: Pesty. Krassóm. tört. III. 201.) Győrrel együtt emlegetik. Ennek a helységnek felelhet meg az 1343-ban ugyancsak Győrrel együtt föltűnő «Reeygh» ís. (gr. Csáky cs. llt. f. 33. n. 1.)

Rékasd. L. Rékas város a.

Rekettye. Rekethe. (1420: Pesty. Szörénym. o, ker. 56. l.) A komjáti kerületben feküdt.

Rekettyés. L. Bokorfalvánál.

Rekettyő. Rekethyew. (1454: Pesty. Krassórn. tört. III. 397.) A mai Rakitta, Facset mellett nyugatra. (Krassó-Szörénymegyében.)

Remete. a) Remethe. (1476: gr. Forgách cs. llt.) A Temesvár mellett k.-é. fekvő Remete értendő. – b) Néha a Lugostól d. fekvő mai Remete- Poganest-et is Temesbe számították: (L. Krassómegyében.)

Rév-Galád. L. Galád a.

Rodincz. Vagy: Ragyincz. – L. Borzlyuk város tart. 12.

Rojkafalva. Roykafalwa. – Czikó-Vásárhely kastélyhoz tartozott. (L. o.)

Romanest. Romanesth. (1464: Pesty. Krassóm. tört. III. 416.) Turdhoz tartozott. – Ma Rumunyest, Facsettól dk. (Krassó-Szörénymegyében.)

Románfalva. Romanfalwa. – Hodos kastély (l. ott) tartozéka volt 1471-ben.

Rónapataka. Poss. Ronapataka penes fluvium Borsua. (1343 körül: Körmendi llt. Himfyana. n. 174.) Sósd (Sósdia) táján feküdt a Berzava m.

Ruda. Ruda. (1332–7: Páp. tiz.-lajstrom. 149: 152. 157. 160., 1429: Pesty. Krassóm. tört. III. 333., 1430: Dl. 12217.) Rwda. (1458: gr. Forgách cs. llt., 1480: Dl. 18318.) A mai Rudnának felel meg, (Csákovától nyd. Torontálmegyében.)

Rudarla. L. Gerlistye a.

Rugacz. Rwgacz. – 1471-ben Hodos kastély (l. ott) tartozéka volt.

Rugas. L. Cseri vára a.

Rug(y)ino(l)cz. Rugyinolcz in districtu de Sebes. (1411: Pesty. Krassóm. tört. III. 271.) Ruginocz in districtu Karansebes. (1428. 1440: U. o. 330. 374.) Ruginocz in districtu Sebes. (1470. körül: U. o. 420.) Ma Ruzsinósz; Karán-Sebestől ny.-é., Krassó-Szörénym.

Ruszka. Rwzka. (1430. 1440: Pesty. Szörénym. tört. 477.) Karán-Sebestől dk. fekszik, Teregovával szemben. (Krassó-Szörénymegyében.)

Rusznik. Rwsnyk in districtu Halmas. (1484: Dl. 30223.) Gerlistyével együtt tűnik föl.

Ság. Swag. Sad. (1332–7: Páp. tiz.-lajstrom. 152. 157.) Sagh. (1425: Dl. 30160.) Temesvártól d. esik.

Sajtos. Sahtos. (1425: Zsélyi llt.) A mai Zsebely (hajdan: Széphely) vidékén feküdt.

Salamon. Poss. Salamon. (1415: Galgóczi llt. Lad. 99. f. 8. n. 9.) A mai Zsebely és Vojtek táján kereshetjük. az Obirda (hajdan: Apord) folyó mentén.

Salamonfalva. Salamonfalwa. – Hodos kastély (l. ott) tartozéka volt 1471-ben.

Sáp. Sap villa. (Árpádkori okl. 1405: Dl. 31121.) Ormán(d) vidékén feküdt.

Sarkágy(-falva. Sarkogfalva.) Sarkogfalua. (1410: Muz. llt.) L. Doboz tart. 13. és 51.

Sárosd. L. Cseri vára a..

Saru(l)d. Saruld. (1338: Anjouk. okmt. III. 460.) Sarud. (1411: Kállay cs. llt.) Saarud. (1438: Muz. llt.) 1438-ban bizonyos rácz főurak (barones) kezéről, kir. jóváhagyással a Tallócziak birtokába jutott. Bizonyára megfelel a Páp. tiz.-lajstrom «Zoruld, Soruld» nevű plébániájának, mely a mai Tolvadia, Kanak és Pártos vidékére helyhezhető. Olykor tán Krassómegyéhez is számították. (Páp. tiz.-lajstrom. 146. 152. 156. – V. ö. Pesty. Krassóm. tört. II. 2. 155.)

Sárvár. Sarwar. (1478–9: Dl. 29842.) Vámszedő hely s felében a (hunyadmegyei) Szentgyörgyieké volt.

Sasánfalva. L. a Rádi cs. a.

Sasd. (Sásd.) Sosd. Sasd. Saasd. (1343. 1424.) A XIV. és XV. században hol Temes-, hol Krassómegyéhez tartozott. 1449-ben tornallyai Liptai (Lypthay dictus) János és Nagy Simon, valamint nőrokonaik – Helembai Sandrinnak vetik zálogba: «medietatem possessionis Naghsasd, Felsesasd et utriusque poss. Sasd et predii Ewlywes penes fluvium Borsa» Temesmegyében. (Majláth Béla gyűjt.) – A mai Sósdia, Temesmegyében, a Berzava m. Hajdan csakugyan ezen a tájon vonult Temes- és Krassómegye határa.

Sástó. L. Cseri váránál.

Sebed. (Sebet.) Zebet et Magerzebeth. (1462: Galgóczi llt. Lad. 99, f. 8. n. 9.) Sebed (Zebeth) et Magyarzeben. (! 1462: U. o. f. 12. n. 3.) Sebed. (1483 br. Perényi cs. llt.) Thothsebeth et Magyarsebeth. (1497: gr. Csáky cs. llt. f. 128. n. 36.) Ma Sipet, Temesvártól dk. felé.

Sebesfok(a). L. Rékas város tart. 4. és Cseri vár tart. közt az 1387. évhez. V. ö. 1523: Dl. 26685.

Selymes. Avagy: Sörmes, Sörmés. L. Ötvény helys. a.

Serked. Serkeed. (1440: Muz. llt.) Serged. (1479: Pesty. Krassóm. tört. III. 453.) Serked. (1469: 111. 31152.) Serked pred. (1458: Pesty. Krassóm. tört. III. 463.) A lugosi kerületben (Temesmegyében.) feküdt – a mai Krassó-Szörénymegye területén.

Setét-telek. L. Bél a.

Simafalva L. Doboz tart. 31.

Sipszó. Sypzo. (1488: Dl. 30225.) Jenővel szomszédos nemesek előnevéből ismerjük. – A mai Remete, Jeszvin és Janova közt feküdt. (Ortvay, i. m. I. 441. V. ö. különben: Dl. 26685.)

Smikolcz. Smykolcz. (1495: Pesty. Krassóm. tört. II. 2.164. Szörénym. tört. III. 120.)

Solymos. L. Rékas város tart. 14.

Somkerek. L. Oszkola a.

Somszeg. L. Doboz tart. 1. 2.

Sósd. L. Sasd néven.

Sóskut. L. a Papdi cs. a.

Sörmes. (Sörmés.) L. Ötvény helység a.

Sterkolcz. Sterkolcz. (1427–28: Pesty. Krassóm. tört. III. 31ő. 318.) Igatóval és egy krassómegyei Sterkolcz nevű faluval együtt fordul elő. A mai Krassó-Szörénymegye területén fekhetett.

St(y)uka. L. Zsidóvár tart. 39. – A mai Ebendorf, Lugostól dk.

Suggya. Swgya. (1427.) Districtus volahalis Swgdya, Swggya, Swdya in comitatu Themes. (1453: Huny. kora X. 362. 445., Pesty. Krassóm. tört. II. 178., 1454: U. o. III. 397.) 1427-ben Zsigmond kir. Garai Jánosnak és nejének zálogosítá el; 1453. óta azonban kir. adományban a Hunyadi Jánosé volt. – A mai Leukusest vidékén fekhetett, Lugostól ék. (Krassó-Szörénym.) Hunyadi János részére a következő tartozékokkal együtt igtatják 1454-ben: Lőkösfalva, Pomestyénfalva, Rádfalva, Sztarnik, Tamádia (Talmágy), a két Otejfalva, Alsó-, Felső- és Középső-Jerczenik, Kladova, Grun, Rekettyő és Izvarecz (lszvorcz).

Supafalva. L. Doboz tart. 23. és 55.

Surján-Péter-falva. Suryanpeterfalua. (1410: Muz. llt.) L. Doboz tart. 30. és 51.

Sarkfalva. L. Zsurkfalva alakban.

Szabadfalu. (Szabadfalva.) a) Zabadfalu in districtu Sebes. (1433: Pesty. Szörénym. tört. III. 27.1 Zabathfalwa in districtu Caransebes in comitatu Themes. (1448: U. o. 54.) Karán-Sebes körül feküdt valahol. (Krassó-Szörénym.) E helységtől meg kell különböztetnünk – b) a bélvidéki vagy szabadfalvi Nexafiak, belinczi vagy szabadfalvi Bésánok (Bésánfiak) és Hollódiak, mint osztályos atyafiak (s részben, szerzeménykép, 1406-ban, a remetei Himfiek) birtokában «Zabadfalua» vagy «Zabadfalu» néven emlegetett két helységet. (1369: Körmendi llt. Himfyana. n. 223., 1406: U. o: n. 407., 1415: gr. Festetich cs. keszthelyi llt., 1482: Pesty. Krassóm. tört. III. 457.)

Szacsal. (Szacsel.) Sachyal in districtu Sebes in comitatu Themes. (1475: Pesty. Szörénym. tört. III. 87.) Zachel in districtu Karansebes et sub banatu Zewriniensi. (1492: U. o. 111.) Karán-Sebes vidékén feküdt.

Szád. Zaad villa. (1364: Pesty. Krassóm. tört. II. 2. 187.) Ikussal határos volt; a mai krassó-szörénymegyei Gladna táján fekhetett.

Szadva. Zadwa in districtu Karansebes. (1467: Pesty. Szörénym. tört. III. 80.) Ma Szadova néven két falu áll Karán-Sebestől dk. (Krassó-Szörénym.)

Szaggyú (púszta). Pred. Thothzagyw, Magyarzagyw. (1494: gr. Csáky cs. llt. f. 128. n. 34.; 1497: U. o. n. 36.) Csákovától ny.-dny. irányban terülhetett el; mai temes- vagy torontálmegyei területen. Hihetőleg e helynek felel meg a pápai tizedlajstromban a temesi főesperességben emlegetett «Zago» plebánia is. (152. 156. l.) Meglehet hogy a mai Szókával ugyanegy. (Csákovától d.)

Szakácsi. L. Palina falu a.

Szakadág. Zakadag. (1387: Uz cs. llt.) Temesmegyei kir. ember nevében fordúl elő; 1408-ban és 1419-ben pedig ugyanez alakban, bizonyos Zalai Péter előnevében. (Muz. llt., Kállay cs. llt.) Krassó- vagy Temesmegyében feküdt.

Szakálháza. Zakalhaza. (1392: Galgóczi llt. Lad. 96. f. 1. n. 1., 1482: Dl. 18620.) Temesvártól nyugatra találjuk. – 1479-ben Csanádmegyébe sorozza egy oklevél, melynek azonban a megyékre vonatkozó adatait tartózkodással kell fogadnunk. (Magy. Tört. Tár. XII. 28.)

Szakojafalva. L. Doboz tart. 11.

Szál(d)obágy. Zolobagh. Zaldobagh. (1440. 1452: Pesty. Szörénym. tört. II. 507. – L. Zsidóvár tart. 32.)

Szál(h)a. Vagy: Szél(h)a. – Lásd ez alakban.

Szalin. Zalyn in districtu Myhald. (1428: Pesty. Szörénym. o. ker. 59., Pesty. Szörénym. tört. II. 93.) Jablaniczával együtt emlegetik.

Szalo-Ivánfalva. (Szabó-Ivánfalva?) L. Doboz tart. 62. a.

Szárcsatelek. Poss. Zarchatelek. (1338: Anjouk. okmt. III. 459.) Borzvatő- Baka (a mai Bóka) helységgel volt határos s így a mai Szárcsa-nak felel meg, Csákovától dny. Torontálmegyében. Azt azonban, hogy hajdan Keve- vagy Temesmegyéhez tartozott-e – nem tudjuk. Úgy látszik már inkább az utóbbihoz.

Szarkatelek(e). L. Rékas város tart. 12.

Szartas(d). L. Békástó a.

Szarvastelek. 1382-től 1453-ig fordúl elő. (Pesty. Krassóm. tört. II. 2. 182.) Furdia táján fekhetett. (Krassó-Szörénymegyében.)

Szász-Killyefalva. L. Doboz tart. 29.

Szavoj. (Szaboj.) Zaboj in d. Sebes. (1430: Pesty. Szörénym. o. ker. 62.) Zawoy in districtu Karansebes. (1444: U. o. 69.) Ma is megtaláljuk Karán-Sebestől ék. (Krassó-Szörénymegyében.)

Szeben. L. Bél a.

Szedecs. Zedech. (1478: Dl. 18092.) Sedecz. (1492: Dl. 19919.) Pred. Zedech. (1494: gr. Erdődy cs. veresvári llt. Cap. 37. f. 1. n. 10.) Erdőssel sat. együtt említik s hihetőleg ennek táján feküdt is, Zsombolya, Billét sat. vidékén, a torontálmegyei határszélen.

Szederjes. a) Zederyes. (1467: Pesty. Szörénym. tört. III. 80.) A Lugostól dk. eső Szákul mellett ny. feküdt. (Krassó-Szörénym.) V. ö. Zsidóvár tart. 15. – b) Egy másik ily nevű falu (a mai Szudriás, Lugos és Facset közt) a XIV. és XV. sz.-ban is fölmerül. (Pesty. Krassóm. tört. II. 2. 231.)

Szeged. Zeged. (1453: Dl. 30191.) Az idevaló kenéz ekkor földesura, Hunyadi János nevében mint Zsupán szomszédja szerepel.

Szeg(y)eháza. Zegehaza. (1443: Pesty. Szörénym. tört. III. 44., 1444: gr. Forgách cs. llt.) Rékas és Jezvin táján kereshetjük.

Székás. Also Szekas, Felsev Szekas in districtu Karansebes. (1440: Pesty. Krassóm. tört. III. 374.) Zekas in districtu Karansebes. (1447: U. o. 391., 1457: Pesty. Szörénym. tört. III. 80.) Zekas in districtu Sebes. (1470 körül: Pesty. Krassóm. tört. III. 420.) Úgy látszik a mai krassó-szörénymegyei Prebul környékén feküdt, Karán-Sebestől ny.

Székel(ő). L. Borzlyuk város tart. 13. 17.

Székelytel(e)ke (puszta). Pred. Zekeltheleke. (1494. 1497: gr. Csáky cs. llt. f. 128. n. 34. és 36.) Csákovától ny.-dny. felé fekhetett, mai temes- vagy torontálmegyei területen.

Székes. Zekes. (1471: Pesty. Krassóm. tört. III. 427.) A (mai) krassó-szörénymegyei Hodos tartozéka gyanánt említik számos más ismeretlen faluval együtt. Hodostól ny.-nyd.(?) fekhetett. Talán a mai Magyar- (vagy Török-)Szákos(?) – Lugostól dny. és ny. felé. E tájon fordúl elő egy ily nevű falu Zsidóvár tart. közt (31.) is.

Szél(h)a. Zela. Zehla. (1479–80: Pesty. Krassóm. tört. III: 453.) A lugosi kerületben feküdt. – Ma Szilha, Lugos közelében é., Krassó-Szörénymegyében. (V. ö. a hasonló nevű kastély a.)

Szelistye. a) Zelyste in districtu Halmas. (1484: Pesty. Szörénym. o. ker. 83.) Prilipecz-czel együtt említik. – b) Zsidóvár tart. közt (28. 38.) is sorolnak föl két ily nevű helységet.

Szénás-szeg. (Szénás-szék.) Zenaszeeg. Zenaszek. (1471: Pesty. Krassóen. tört. III. 427. 430.) Hodos kastély tartozéka volt.

Szend(e)rő. Zendereu. (1327: Pesty Frigyes gyűjt., az Erdődy gr. cs. veresvári llt. nyomán. Caps. 1. f. 1, n. 1. és 4.) Zenderev. Zunduru. Zumdure. (1332–7: Páp. tíz-lajstrom. 145. 152. 157.) Tán a mai Csákova vidékére helyezhető. 1473-ban azonban Cseri vár tartozékai közt is sorolnak fel: «Haromzenderew» falut, melyek tehát inkább Temesvártól k.-dk. kereshetők.

Szent-András. (Szent-Andorjás.) Zenthandorias. (1391: Keczer cs. llt. f. 221. fr. 2.) Zenthandras. (1462: Dl. 30319.) Berekszóval sat. együtt említik. E vidéken, Temesvártól ény. ma is megvan. A XIV. század vége óta vámhely volt.

Szent-Antal. Zenthanthal. (1392: Galgóczi llt. Lad. 96. f. 1. n. 1.) Temesmegyei kir. ember nevéből ismerjük.

Szentes. Zenthes. (1436–180: Pesty. Szörénym. tört. Il. 508.) Mehádia táján fekhetett.

Szent-György. a) Zenthgyewrgh. (1497: gr. Csáky cs. llt. f. 128. n. 36.) Az oszlári Majosi cs. birtoka volt, tehát Oszlár (a mai Sipet, Fólya sat.) vidékén fekhetett s így a Csákovától dk. eső mai Szent-Györgytől (mely hajdan már krassómegyei terület volt) meg kell különböztetnünk. – b) Lásd Temesmegyében, Monyarós a.

Szent-Jakab. S. Jacobus. (Páp. tiz.-lajstrom. 151. 157.) Zenthyacab. (1462: Dl. 30319.) Berekszó mellett sorolják föl a berekszói Hagymás-féle birtokok közt.

Szent-Keresztfalva. Sancta Crux. (Páp. tiz: lajstrom. 151. l.) Zenthkerezthfalwa. (1462: Galgóczi llt. Lad. 99. f. 8. n. 9., és f. 12. n. 3.) A mai Fólya, Sipet sat. vidékén kell keresnünk. (Temesvártól d.-dk.)

Szent-Király. Scentkural. S. Rex. (1332–7: Páp. tiz.-lajstrom. 149. 160.) Zenthkyral. (1416: Dl. 28169.) Uj-Bécs mellett feküdt.

Szent-László. Zenthlazlo. (1444. 1444: Pesty. Krassóm. tört. II. 2. 207., 1437: U. o. III. 360.) A Berzava mellett feküdt; 1444-ben és 1437-ben Krassó-, 1444- ben pedig Temesmegyéhez számították.

Szent-Lélek(-falva). L. Rékas város tart. 1.

Szent-Márton. S. Martinus. (1332–7: Páp. tiz.-lajstrom. 149. 160.) Ma Magyar- és Szerb-Szent-Márton (Torontálm.) Temesvártól dny. Tán ennek a helységnek felel meg az 1478-ban a Porkoláb Pál kir. ember előnevében föltűnő «Zenth Marthon» is. (gr. Csáky cs. llt. f. 128. n. 32.)

Szent-Mihály. a) Sanctus Michael. (1332–7: Páp. tiz.-lajstrom. 149. 160.) Temesvártól dny. ma két ily nevű falut is találunk. – b) Egy másik ily nevű helység (Zenthmyhal) a Berzava mentén feküdt, Krassó- és Temesmegye határán. 1404-ben csakugyan az előbbi, 1444-ben pedig az utóbbi megyéhez számítják. (Pesty. Krassóm. tört. II.)

Szent-Miklós. Két «Zenthmyklos». (1404.) A Berzava mellett. 1404-ben Krassó-, 1444-ben Temesmegyéhez számítják. (Pesty. Krassóm. tört. II.)

Szent-Miklósháza. Zenthmikloshaza. (1406–9: Dl. 9153.) Horogszeghez sorolható. Ekkor lakatlan.

Szent-Péter. a) S. Petrus. (Páp. tiz.-lajstrom. 148. 157. 159.) Sásvár majd Acsád mellett tűnik föl. – b) L. Papi-Szent-Péter alatt is, Kevemegyében.

Szent-Tamás. S. Thomas. (1332–7: Páp. tiz.-lajstrom. 148. 157.) Sz.-Andrástól é. feküdt.

Széphely. a) Zephel. (1332–7: Páp. tiz-lajstrom. 152. 158. 160.) A mai Zsebelynek felel meg, Csákovától ék. 1425-ben határjáráskor e falu mellett «in silva unum castellum … de ligno factum» is találtak. Ugyanekkor a Temes folyón levő malmait és heti vásárjait is megemlítik. (Zsélyi llt.) Különben a század elején (1401.) is állt itt már erősség (a nevnai Treutel-eké), melynek azonban ekkor lerombolását rendelték el az országnagyok. (Kállay cs. llt., év nélkül, a XIV. század végén elhelyezve.) – b) Lásd Sarád város a. – E két helység valamelyikében időnként többször megfordult Zsigmond király. (Pl. 1397: Dl. 33770; 1398: Forgách cs. llt.)

Szépmezeje. L. Huzarczki a.

Szépmező. Zypmezew poss., Zepmezew pred. (1444. 1487: Pesty. Krassóm. tört. II. 2. 219., III. 461.) A lugosi kerületben feküdt. (Krassó-Szörénym. – V. ö. Zsidóvár tart. 13.)

Szikszó. (Székszó.) L. Monyarósnál.

Szilas. Zylas. (1462: Dl. 30319.) A mai Berekszótól d. feküdt.

Szilfa. Zylfa in districtu Karansebes. (1444: Pesty. Szörénym. o. ker. 69.)

Szilvás. Zylwas. (1408: Tört. Tár. 1884. 29. l.) Berényhez (város) tartozott.

Szilvás (puszta). Pred. Zylwas. (1494. 1497: gr. Csáky cs. llt. f. 128. n. 34.) Ottan tájon terülhetett el, a hol a két Mura puszta. (L. ott.)

Szira. L. Békástó helység a.

Szkomját. (Szkonyát.) L. Borzlyuk város tart. 35.

Szkrocz. Zkrocz in districtu civitatis Karansebes. (1485: Pesty. Szörénym. tört. III. 95.) Talán a mai Ohába-Bisztra vidékén feküdt. (Krassó-Szörénym.)

Szlanafalva. Lásd Doboz tart. 45. a.

Szlatina. a) Szlatina. Slathina. Zlatina sat. (1433–1495: Pesty. Szörénym. tört. II. 495., III. 27. 54. 87.) A karán-sebesi kerületben (Temesm.) állt. Karán-Sebestől d. ma is megtaláljuk. – b) Másik ily nevű falu «Zlathyna». (1464. 1493: Pesty. Krassóm. tört. II.) Zsidóvár közelében feküdt. (L. Zsidóvár tart. 41.)

Szlatinik. L. Zlatinik néven.

Szohófalva(?). L. Cseri vár a.

Szol(d)obágy. L . Szál(d)obágy néven.

Szomjufalva. L. Borzlyuk város tart. 32.

Szovánd. L. Zovánd néven.

Sztamor. 1447-ben: Thomas Magnus de Stamur (temes- vagy krassómegyei) kir. ember. (Tört. Tár. 1884. 28. l.) Ugyanő 1411-ben Thomas de Stamur – temesmegyei kir. ember. (Kállay cs. llt.) Ma Temesmegyében Temesvártól dk. és Dentától d. találunk egy-egy Sztamora nevű falut. Amazé hajdan temes-, emezé krassómegyei terület volt.

Sztánafalva. Zthanafalwa. – 1471-ben Hodos kastély (l. o.) tartozéka volt.

Sztancsófalva. (Sztancsafalva.) L. Borzlyuk város tart. 3.

Sztánfalva. Stanfalwa. (1454: Pesty. Krassóm. tört. III. 397.) A mai (krassó- szörénymegyei) Furdia vidékén fekhetett.

Sztani(sz)la-fia-Demeterfalva. L. Doboz tart. 51. a.

Sztarnik. Ztharnik. (1454: Pesty. Krassóm. tört. III. 397.) Suggya tartozéka volt; Kladova vidékén feküdt.

Sztépánfalva. L. Borzlyuk város tart. 10.

Sztojak-fi-Jánosfalva. L. Doboz tart. 54., az 1410, évhez.

Sztojak-János-falva. Úgy látszik, így olvasandó: «Stoyakyanaffalwa». (1408: Tört. Tár. 1884. 29. l.) Berényhez (város) tartozott.

Sztoján-bojár-falva. L. Ikus falu tart. 8.

Sztoka-Péter-falva. L. Rékas város tart. 16.

Sztonyafalva.(?) Stonyafalwa. (1408: Tört. Tár. 1884. 29. l.) Berényhez város) tartozott.

Sztovárta. Stowartha. (1458: Pesty. Szörénym. tört. II. 474.) A Rakoviczaiaké volt.

Sztremba. Ztremba. (A XY. század második felében: Nadányi cs. llt.) A Bizereieké volt.

Sztrem(p)tura. Stremptura. (1420: Pesty. Szörénym. o. ker. 56.) Stremthwra, (1458: Pesty. Szörénym. tört. III. 75.) A komjáti kerületben feküdt.

Szulyánfalva (puszta). L. Zulyánfalva alakban.

Szurdok. Zwrdok. (1469: Dl. 31152.) Ma Szurduk, Lugostól ék.

Talmágy. (Tamádia. Talmonya.) Thamadia – mint a suggyai kerület tart. (1454: Pesty. Krassóm. tört. III. 397.) Máskor Aradmegyéhez számítják. (L. ott Szádia vár tart. 11. 12.)

Tamásfalva. a) Poss. Thamasfalwa. (1466: Bánffy cs. llt. f. Z. n. 1.) Úgy látszik a mai Torontálmegye ék. vidékén kell keresnünk. Ma Zsombolyától dk. találunk ily nevű falut, Torontálmegyében. – b) V. ö. Doboz tart. 5. – c) L. Ikus tart. 11.

Tamásháza. Thamashaza. (1462: Dl. 30319.) Temesvártól ny. (dny., ény.} felé fekhetett. (Tán ez felel meg a mai Tamásfalvának?)

Tanyástelek. Thonasthelek. (1477: Dl. 17967.) Peterd, Hetény, Csatád sat. helységekkel együtt fordul elő.

Tapolcsány. (Toplicsány.) Thoplichan in districtu Myhald. (1439: Pesty. Szörénym. tört. III. 37.) Tapolchan, Toplichaan in districtu Myhald. (1440. 1447: Pesty. Szörénym. o. ker. 67. 71.) Mehádia körül feküdt. (Lásd Plugova a. is.)

Tatárfalva. L. Cseri vára a.

Tekeres(-falva). L. Borzlyuk város tart. 31.

Telek. L. Monyarósnál.

Temérdek-egyház. L. Csanádmegyében.

Temerkény. (Temelkény.) L. Ötvén(y) helység a.

Temes(h)ely. (Temeselő. Temesin. Temes.) Kenezius de Temeshel in tenutis castri nostri (Sigismundi regis) Myhald. (1390: Pesty. Szörénym. tört. III. 10.) Themesel. (1443: Dl. 13800; 1444: Haz. okmt. VII. 463.) Temesin in districtu Mihald. (1392: U. o. 14.) Themes. (1448: U. o. II. 543.) Themeselew. (1440: Pesty. Szörénym. o. ker. 67.) Themessel in districtu Myhald. (1447: U. o. 71.)

Tenko(?). L. Cseri vár a.

Terd. L. Turd alakban.

Teremi. a) Theremy, Teremi. (1408. 1415: Galgóczi llt. Lad. 99. f. 8. n. 9.) Theremi. (1425: Zsélyi llt.) Kétségtelenül a mai Obirda (hajdan: Apord) folyó mentén feküdt. (Csákova és Vojtek táján.) – b) Úgy látszik Temesvár vidékén is állt ily nevű helység. (Páp. tiz.-lajstrom. 148. 151. 160. lapokon: «Cheremi, Teremi», a temesi főesperességben.)

Tesöld. (Tesölt.) L. Ötvény) helység a.

Tetesfalva. L. Doboz tart. 53. a.

Tettös (puszta). Pred. Theethews. (1478: gr. Csáky cs. llt. f. 128. n. 32.) Csákova, Obád sat. vidékén kereshetjük.

Tikfalva. (Tyukfalva.) L. Rékas város tart. 8.

Tinkó. (Tinkova.) Tinkowa in districtu de Sebes. (1411: Pesty. Krassóm. tört. III. 271.) Tinko inferior in districtu Karansebes. (1444: U. o. 374.) Tinkowa in districtu Karansebes. (1447: U. o. 391.) Pred. Tinko in districtu de Lugas. (1464: U. o. 411.)

Tinkowa poss. in districtu Sebes, Karansebes. (1470. körül és 1478: U. o. 420. 444.) Ma Tinkova néven Lugos és Karán-Sebes közt találjuk. (Krassó-Szörénym.)

Tis. (Tés.) Chys? Thys? (1492: Dl. 19618.) Temesmegyei nemes előnevéből ismeretes. Tán a mai Theés-nek felel meg, Lippától d.

Tiseld. (Tisöld. Tisölt.) L. Ötvény) helység a.

Tiszitő. L. a Rádi cs. a.

Tiszovicza. Thyzowycza – nemesi névben. (1484; Pesty. Szörénym. tört. II. 553.) Ily nevű falut találunk ma Orsovától dny. (Krassó-Szörénym.)

Tivadarfalva. L. Doboz tart. 41.

Tivántelke. (Tinatelke?) Tywanteluky. Ticaueleke. (Páp. tiz.-lajstrom. 148. 159.) Tyuanteleke. (1446: Muz. llt., 1455: Dl. 14981.) Thinateleke. (1455: Pesty. Helyn. I. 247.) Tinomtheleke. (? 1471: Csanádegyházm. adatt. III. 345.) Temesvár vidékén (ék., é., ény.) feküdt.

Tófő. Thofew. Thoffew. (1456: Müncheni áll. llt. Ung. Doc. X. 54., 1462: Dl. 15744; 1477: Dl. 17967.) Azon a tájon fordúl elő a hol Nagy-út. Talán az a «Dobin» értendő alatta, melyet egy 1761. évi térkép a mai torontálmegyei Kécsa szomszédságában tüntet föl. (Hogy a Zsombolyától d.-dny. eső mai Toba-nak felelne meg, magam sem merném állítani. V. ö. Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. I. 436.)

Toka-Dienesfalva. L. Cseri vár a.

Tokafalva. L. Cseri vár a.

Tolvajd. Taluod. (Páp. tiz.-lajstrom. 152.) Tholwayd. (1462: Dl. 30319.) A mai Tolvadia (Torontálmegyében), Nagy-Becskerektől k.

Toplecz. Toplecz in comitatu Themes. (1436: Pesty. Szörénym. tört. III. 31.) Thoplocz in districtu Myhald. (1439: U. o. 37.) Ma is megvan Mehádiától d., (Krassó-Szörénymegyében.)

Toplicsány. L. Tapolcsány néven.

Toplicza. Toplicza in districtu Sebes. (1411. és 1470. körül: Pesty. Krassóm. tört. III. 271. 420.) Toplicza in districtu Karansebes. (1440: U. o. 374.) A mai Ruzsinósz és Zagusen vidékén feküdt. (Krassó-Szörénymegyében.)

Topsafalva. Thopsafalwa. (1487: Pesty. Krassóm. tört. II. 2.253. l.) A lugosi kerületben feküdt.

Tornód. Tornod. (1408: Tört. Tár. 1884. 29. l.) Berényhez (város) tartozott.

Tornyafalva. Thornyafalwa. (1471: Pesty. Krassóm. tört. III. 427.) Hodos tartozéka volt. (Krassó-Szórénym.) Ugyanily nevű helységet azonban, nagyjából ugyane tájon, de Hodostól inkább nyugot felé (mai temesm. területen) a bélvidéki vagy szabadfalusi Nexafiak (Nexefiak) birtokában is találunk. («Tornyafalua». 1369: Körmendi llt. Himfyana. n. 223. és 1416: gr. Festetich cs. keszthelyi llt.)

Tornyos. L. Csanádmegyében.

Tószeg. Thozeg. (1448: Dl. 9472.) Horogszeghez tartozott. A Zsombolyától ny. esó mai Heufeldet Nagy-Tószegnek, Maszdorfot pedig Kis-Tószegnek is nevezik.

Tót-Bol(y)obar. L. Bol(y)obar a.

Tót-Csák(i). L. Csák mezővárosnál.

Tótfalva. Thotfalwa. (1464: Pesty. Krassóm. tört. III. 416.) Furdia vidékén feküdt. (Krassó-Szörénymegyében.)

Tót-Gyovád (puszta). L. Gyovád a.

Tót-Hollós. Lásd Hollód és Bél helys. a.

Tóti. L. Cseri vár a. Ugyanerre nézve v. ö. 1417-hez: Kállay cs. llt. (Thoti.)

Tót-Ill(y)ék. L. Cseri vár a.

Tót-Kakat. L. Kakat a.

Tót-monostora. Thothmonostra. (1406–9: Dl. 9153.) Horogszeg körül fekhetett. Ekkor lakatlan.

Tót-Mura. L. Mura helység a.

Tót-Oszkola. L. Oszkola helys. a.

Tót-Partas. L. Partas helys. a.

Tót-Sebes. (Tót-Sebed.) L . Sebed helys. a.

Tót-Somszeg(falva). L. Doboz tart. 2. és 58.

Tót-Szaggyú (puszta). L. Szaggyú a.

Tófalu. Thewfalw. (1469: Dl. 31152.) Szurdok és Zsupán vidékén feküdt.

Tömelkény. (Tömerkény.) L. Ötvény) helys. a.

Tövis(k). (Tős.) Alsothewis. (1454: Pesty. Szörénym. tört. III. 67.) Tyvisk, Tyws, Towisch, Tews. – Macskással együtt emlegetik (l. azt), melyhez nem messze (a mai krassó-szörénymegyei Zagusen környékén) feküdt.

Tövissed. Tywessed. (1400: gr. Csáky cs. llt. f. 31. n. 3.) A megye szabatos megjelölése nélkül, a mai torontálmegyei Párdány, Fény (Föny) sat. vidékén tűnik föl s így a középkori Keve- vagy Temesmegyéhez sorolható.

Trokka(-Mihály-)falva. L. Cseri vár a.

Turd. Vagy: Terd. Tverd. – Twrd in comitatu Themes. (1427.) Thwerd districtus wolahalis. (1453: Huny. kora X. 405., 1454: Pesty. Krassóm. tört. III. 397.) Therd in comitatu Themes. (1464: Pesty. Krassóm. tört. III. 115.) A mai Furdia, Lugostól k.-é. (Krassó-Szörénym.) 1454-ben, mikor Hunyadi Jánost e helység birtokába beigtatják, hozzá tartoznak: Bánya, Felső- és Alsó-Gladna. Prodánfalva, Zoltur, Cseremida, Draksinfalva, Puri(l), Mutnok, Boglyafalva, Alsó- és Felső-Igazfalva, Kosztanest, Gladn(y)a és Sztánfalva. 1464-ben,-mikor temeshelyi Dési Pétert és Balotai Miklóst igtatják ez uradalomba, az elősorolt helységek közől Boglyafalva, Kosztanest és Sztánfalva kimaradnak, s viszont Tótfalva, Romanest és Hőgyest hozzászámíttatnak.

Tureguba. (Teregova.) Thwreguba in districtu Myhald. (1447: Pesty. Szörénym. o. ker. 71.) Ma Teregova, Karán-Sebes és Mehádia közt. (Krassó-Szörénymegyében.)

Turegyház. L. Monostor a.

Tverd. L. Turd alakban.

Tüzelőfalva.(?) Türefalva?) L. Doboz tart. 12.

Udvarlak. Huduarlak. (1332–7: Páp. tiz.-lajstrom. 158.) A mai Zsebely vidékén kereshetjük.

Ugrunhida. Wgrwnhyda. (1464: Dl. 26620.) A mai Csákova és Uj-Pécs táján fekhetett.

Ujfalu. a) Wyfalw. (1470: Dl. 17002; 1477: Dl. 17967; 1498: Kismart. llt. 47. C. 22.) Kőcse, Peterd, Acsád, Csatád sat. mellett emlegetik. (Ma Torontálm.) b) Hodos kastélyhoz szintén tartozott egy ily nevű (Wyfalw) helység 1471-ben. – c) Wyfalw. (1483: br. Perényi cs. llt., 1497: gr. Csáky cs. llt. f. 128. n. 36.) Az oszlári Majosiaké volt, s bizonyára Oszlár (l. ott) vidékén feküdt. – d) Wyfalu. (1369: Körmendi llt. Himfyana, n. 223.) L. Bél helység a.

Ujnép. Huyunep. Hnyuep. Wynep. (1332–7: Páp. tiz.-lajstrom. 152. 156. 159.) Ma Unip, Temesvártól dk.

Ujrév. Wyrew. (1400: br. Révay cs. llt. f. VI. n. 6., és gr. Csáky cs. llt. f. 31. n. 3.) Temes- vagy kevemegyei helység volt s a mai (torontálmegyei) Párdány, Föny (Fény) sat. vidékén feküdt.

Ujudvar. Viudwar. Huyuduar. Viwduor. (1332–7: Páp. tiz.-lajstrom. 152. 156. 159.) Wyoduor. (1343: gr. Csáky cs. llt. f. 33. n. 1.) Wyodwar. (1379: Pesty. Krassóm. tört. III. 201.) A Sz.-Kereszt tiszt. szentelt templomát 1343-ban emlitik. Úgy látszik a Bánlak határában elterülő Idvor puszta őrzi nevét. 1343-ban mint az Omoriak birtokához: Győr, Csud, Kisőd vagy Posárostó (temesmegyei) helységek tartoztak hozzá; ezek közől Csud határos volt Dóczczal, tehát az egész uradalom a mai Bánlak, Dolacz, Gyér, Tolvadia sat. táján feküdt. (Csákovártól d.-dny.) E falvaktól nem messze keletre táláljuk Omort is. (Ortvay megfejtése, Magyarorsz. egyh. földl. I. 464. l., nem lehet helyes.)

Ulpár. Ulpar. Wlpar. (Nemesi névben. 1468. 1499: Pesty. Szörénym. tört. II. 557.) Talán a «karánsebesi kerület»-ben feküdt.

Urbátyen. L. Orbágy néven.

Utvin. L. Ötvény) alakban.

Vaja. Waya, (Páp. tiz.-lajstrom. 152.) Waya. (1462: Dl. 30319.) A mai Berekszó mellett feküdt.

Vajdafalva. L. Doboz tart. 49. a.

Vajsza. L. Doboz tart. 34.

Vajsziófalva. (Vaiszlófalva.) Woyzlofalwa. (1369: Körmendi llt. Himfyana, n. 223. – L. Bél a.)

Valisora. Walyswara, Walyssora, Wallisora in districtu Karansebes. (1468: Pesty. Szörénym. tört. III. 81–84., 1486: U. o. II. 561.) Ma is megvan Karán- Sebestől d. (Krassó-Szörénymegyében.)

Valk. L. Doboz tart. 37.

Valkánfalva. L. Rékas város tart. 11. és Cseri vár tart.

Vámhalom. Wanhalm. Wamhalm. (1405: Pesty. Krassóm. tört. III. 249.) Wamhalom. (Haz. okmt. V. 228. hibásan: «Bamhalom». V. ö. 1433: Dl. 30433.) Tributarii de Wamhalom. Vanhalom. (1442: Kállay cs. llt.) Becse várával kapcsolatban, Galáddal együtt fordúl elő. Közel fekhetett a mai Tisza-Hegyeshez. (Hajdan: Hegyes, Csanádban.) 1462-ben Temesmegyéhez számítják. (Dl. 30319.) Fekhetett azonban, máskor, Torontálban is. (L. Galád helységnél.)

Vár. L. Mészfalva a.

Váradia. Varadya. (1453: Dl. 30191. V. ö. Pesty. Krassóm. tört. II. 2. 324.) Paulesttel együtt merül föl. (L. Zsupán a.)

Váralja. L. Zsidóváralja városnál.

Várelő. Warelew. (1448–1415: Galgóczi llt. Lad. 99. f. 8. n. 9.) A mai Vojtek és Zsebely vidékén keresendő, az Obirda (hajdan Apord) folyó mentén.

Varjótelek. Poss. Variotelek. (1408–1415: Galgóczi llt. Lad. 99. f. 8. n. 9.) Vojtek (Csákova) sat. vidékén az Obirda (hajdan: Apord) folyó mentén kereshetjük.

Vas(z)a-Izgara. L. Doboz tart. 50. a.

Vataháza. L. Borzlyuk város tart. 1.

Vecse(-pataka). L. Ikus falu tart. 12.

Vejte(h). (Vejtek.) Veyteh. Weytech. Wech. (1332–7: Páp. tiz.-lajstrom. 145. 152. 156.) Veyceh. (1370 körül: Dl. 30676.) Weytheh. (1410: Muz. llt.) Veyteh. (1425: Zsélyi llt.) A mai Vojtekkel azonos, Csákovár mellett dk. – De nem látszik megfelelni e helységnek az 1462-ben a berekszói Hagymás cs. birtokában fölsorolt «Weytheh», mely inkább a régi aradmegyei határ felé helyezhető. (Dl. 30319.) Meglehet azonban, hogy csak a fölsorolás rendje zavaros a kérdéses oklevélben.

Velcsestfalva. Welchesthfalwa. (1483: gr. Forgách cs. llt.) Velkfalva. Velkócz (később pedig: Velcsest, Velcse) alakban is fölmerül. (Pesty. Krassóm. tört. II. 2. 279.) A Béga folyó vonalán feküdt. – L. Zsidóvár tart. 45.

Velkfalva. (Velkócz.) L. Velcsestfalva a.

Venécze. L. Borzlyuk város tart. 7. 24., és Doboz tart. 6.

Vépe. Poss. Wepe. (1375: Pesty. Frigyes gyűjt. Az iharos-berényi Inkey cs. levéltárából.) Mint a fejérmegyei Dobi cs. birtokát említik.

Vere(n)din. (Verenden.) Wereden inferior et superior. Werenden inferior et superior in districtu Myhald. (1439: Pesty. Szörénym. tört. III. 37. 39.) Ma Verendin, Mehádiától ény. (L. Plugova. a.)

Veres-Dragomérfalva. L. Doboz tart. 54. és v. ö. ugyanott 19. szám.

Veresegyház. L. Haraszthegynél.

Veresfalva. L. Doboz tart. 19. és v. ö. ugyanott 54. szám.

Veres-János-falva. L. Cseri vár a.

Veresmart. L. Cseri vár a.

Vermes. Wermes. (1405: Muz. llt.) Krassó- vagy Temesmegyében feküdt. – Ma is megvan Krassó (-Szörény-) megyében, Lugostól dny.

Vers. (Vörs.) L. Ötvény) helység a.

Vesze. (Vésze.) L. Ikus falu tart. 12.

Vidafalva. Wydafalwa. – Hodos kastély (l. ott) tartozéka volt 1471-ben.

Vikegy.(?) Wykegh. – Hodos kastély (l. ott) tartozéka volt 1471-ben.

Virághát. Wyraghath. (1462: Dl. 15744.) Horogszeggel együtt tűnik föl.

Vissád. Vissaad. (1442: Tört. Társ. letét.) Vissad. (1448: Muz. llt.) A mai Szóka és Partos közt feküdt. (Torontálmegyében.)

Viszák. (Viszág.) L. Zsidóvár tart. 3. – Lugostól d. ma is megvan.

Vizes. L. Sarád városnál.

Vladest(i). Bladost. (1430: Pesty. Krassóm. tört. II. 1. 28.) Wladisty. Wladesth. (1447. 1454: Pesty. Szörénym. tört. II. 563.) A mai Krassó-Szörénymegye területén, Karán-Sebes vidékén fekhetett.

Vlanpataka. Poss. Wlanpathaka. (XV. száz. második fele: Nadányi cs. llt.) A Bizereieké volt.

Vlogyest. Vlogesch. (1440: Pesty. Krassóm. tört. III. 379.) Nemesi előnévben – karán-sebesi kerületi helységekkel kapcsolatban – fordúl elő. (Tán Vladesttel ugyanegy?)

Vojszlava. (Vojszlova.) Woyzlawa in districtu Sebes. (1430: Pesty. Szörénym. o. ker. 63.) Ma Voiszlova, Karán-Sebestől ék. (Krassó-Szörénymegyében.)

Vojszlófalva. (Voiszlófalva.) L. Vajszlófalva néven.

Vojufalva(?). Voyufalwa. (1408: Tört. Tár. 1884. 29. l.) Berényhez (város) tartozott.

Vokfalva. «Wokfalwa, Zwsyna, Clenowcz, Prysowcz, Bobathyn» – Bapsa és Hosziág közt soroltatnak föl 1488-ban, mint Czikó-Vásárhely kastély tartozékai. (gr. Forgách cs. llt.)

Vokmér. Wokmeer. (Nemesi névben. 1480: Pesty. Szörénym. tört. II. 569.) Miháld körül fekhetett. (Krassó-Szörénymegyében.)

Volya. Wolya in districtu Caransebes in comitatu Themes. (1448: Pesty. Szörénym. tört. III. 55.) Mél és Novákfalva után sorolják föl.

Vorcsor(o)va. Worchorwa in districtu Sebes. (1433: Pesty. Szörénym. tört. III. 27.) Wochorowa in districtu Caransebes in comitatu Themes. (1448: U. o. 54.) Warthalowa in districtu Sebes in comitatu Themes. (1475: U. o. 87.) Worchorowa in districtu Karansebes et sub banatu Zewriniensi. (1492: U. o. 111.) 1495-ben Alsó-, Közép- és Felső- Vorcsorova helységet említenek. (U. o. 121.) Ma Vercsorova, Krassó-Szörénymegyében, Karán-Sebestől dk.

Vote (?). Úgy látszik nem Vojtek értendő. (L. a birtokosoknál a csanádi káptalan a.)

Vozestya. (Vozestye.) L. Libánmezeje helység a.

Völgy. Weelgh in districtu Sebes. Wlgh. (1433. 1434: Pesty. Szörénym. tört. II. 27. 29.) Úgy látszik Vercsorova közelében feküdt.

Vulkán. L. Cseri várnál az 1387. évhez.

Zaramaz. L. Aranyásó helység a.

Zazest. Zazesth in districtu Karansebes. (1444: Pesty. Krassóm. tört. III. 374.) Zazszestes in districtu Karansebes. (1447: U. o. 391.) Zazesth in districtu Sebes. (1470. körül: U. o. 420.) A Temes mentén, a mai Krassó-Szörénymegye területén feküdt.

Zazinfalva. Poss. Zazinfalua. (1435: Muz. llt.) A remetei Himfieké volt, s hihetőleg a régi Temesmegyében, a mai Sósdia, Jerszeg sat. táján feküdt.

Zeliges. Cseri vár (l. ott) tartozékai közt csupán ez egyszer említik.

Zereb(?). L. Doboz tart. 4. a.

Zlanafalva. L. Doboz tart. 45. a.

Zlasinafalva. Vagy Zlassafalva. (L. Borzlyuk város tart. 29.)

Zlatlnik. Zlatynyk in distr. civitatis Karansebes. (1485: Pesty. Szörénym. tört. III. 95.) A Karán-Sebestől é. eső vidéken kell keresnünk.

Zokon(y)a. (Zonoka.) Zokona. Zonaka. (1415: Kállay cs. llt., több oklevél.) Zokonya. (1429: Dl. 12114.) Zokona. (1482: Dl. 18620.) Nemesi névben vagy előnévben a mai (Bánát-) Komlós vidékén fordúl elő. (Csanád- vagy Temesm.) Knéz vidékén feküdt?

Zolt. (Zoltur.) Zolthur. (1454: Pesty. Krassóm. tört. III. 397.) Zolth. (1464: U. o. 416.) Ma Zold, Facsettől dk. (Krassó-Szörénymegyében.)

Zombor. L. Monyarósnál.

Zorilencz. Zorilencz in districtu de Comyath et sub banatu Zeruriniensi. (1499: Krassóm. tört. III. 475. l.) Ma Nagy- és Kis-Zorlenczet találunk Krassó- Szörénymegyében, Bogsántól ék. – A határ Krassó és Temes megyék közt itten tájon vonult el.

Zovánd. L. Kereki helység a.

Zöldes. Zeldes. Zeudes. (1332–7: Páp. tiz.-lajstrom. 148. 151., 1418: Dl. 10716.) Zewldes. (1456: Müncheni áll. llt. Ung. Doc. X. 54.) Temesvár vidékén (Sz.-András felé) feküdt.

Zulyánfalva (puszta). Poss. Zwlyanfalwa populis destituta. (1408: Tört. Tár. 1884. 29. l.) Berényhez (város) tartozott.

Zusina. L. Vokfalvánál.

Zsadány. Sadan. (1355. körül: Körmendi llt. Himfyana. n. 174., Év nélkül: Lelesz metal. Temes. 1.) Sadaan. (1487: Muz. llt.) Temesvár és Vinga közt találjuk.

Zsebed. (Zsebet.) L. Sebed alakban.

Zsadimirpataka. Pred. Sidimir Pataka in districtu de Lugas. (1464: Pesty. Krassóm. tört. III. 411.) Később mint falu tűnik föl. Zsidóvár közelében feküdt. (Krassó-Szörénymegyében.)

Zsupafalva. L. Doboz tart. 23. és 54.

Zsupán(y). Suppan poss. et districtu Utraque Suppan et pertinencie. (1446. 1447. 1453: Pesty. Krassóm. tört. II. 2. 324.) Districtus olahalis Swpan in comitatu Themes. (1453: Hunyadiak kora. X. 362.) Felsew-Swpan, Also Supan. (1453–4: Pesty. Krassóm. tört. III. 396–7.) Ma. Zsuppány, Lugostól ék. 1446-ban az Országh-oknak és berekszói Hagymás Lászlónak adta cserében Hunyadi János, 1453-ban azonban ismét adományul kapta a királytól. 1454-ben (az igtatáskor) Alsó- Zsupán, Farkasest, Pogánfalva és Klicsova tartozott a Hunyadi-féle (Alsó-) Zsupánhoz és kerületéhez. Felső-Zsupánt 1453-ban (Paulest-tel és Varadia-val együtt) temeshelyi Dési Péter és Balotai Miklós kapták kir. adományúl.

Zsurkfalva. Lucas. Surk de Surkfalua – úgy látszik temesmegyei nemes. (1415: Kállay cs. llt.)

Összesen: 990 helység.

Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem