GYŐRVÁRMEGYE.

Teljes szövegű keresés

GYŐRVÁRMEGYE.
Nagyjából a XV. században is azt a területet foglalta el, a melyet manapság. 1494-ben 2003, 1495-ben pedig 1973 1/2 forintnyi segély esett rá.*
Engel, i. h. 29. és 135. l.
Ily kicsiny megyében nagyobb uradalmat nem igen kereshetnénk; holott valósággal világiak és egyházi testületek birtokában is találunk.
A világi birtokosok közül a Héderváriak (hédervári Kont-ok) állnak első helyen. Birtokaik a megye különböző részeiben terülnek el, különösen pedig a buda-győr-bécsi nagy országúttól észak felé eső vidéken, időnként összesen mintegy 44 faluban. E birtokok központjai Győr város, melynek egyik része, az ú. n. Királyfölde külváros szintén az övék volt, továbbá Hédervára vár és város s Gönyő vár és város. E birtokaik azonban olykor zálog czímen idegen kézre jutottak.
Utánok a szintén ősrégi, Pok-nembeli Moróczhidaiak vagy Moróczok (Bánfiak) következnek, a Rába mentén, Moróczhida mezőváros táján vagy 8 helységben, a melyek azonban ez időszakban, a nevezett mezővárossal együtt úgy látszik állandóan szintén idegen kézen, a Garaiak, majd utánok a Szapolyaiak birtokában voltak.
Ugyancsak a Pok-nemzetségből való a Poki vagy Mérgesi, Bercsei (az Esztergomvármegyében feküdt Bercséről), poki Pető(-fi) család is, melynek hasonlókép a Rába mellékén, Moróczhida, Koromzó, Méntő, Bezi, Réti stb. táján, a megye nyugoti vidékén mintegy 8–10–12 faluban voltak jószágai.
Eme három fő, e megyei eredetű család után már csak kisebb birtokosok következnek, a kik közül a bazini és szentgyörgyi Grófokat és a hírneves Garaiakat említhetjük. Előbbieknek, leginkább a megye nyugati-északi részében 7, – utóbbiaknak pedig a megye közepe táján 2 helységben voltak birtokaik.
A többi világi birtokosság vagy közép- és kis-nemesség vagy pedig más megyebeli olyan előkelő család és nemes-úr, a kinek itt csak ideiglenes jogon, rövid ideig avagy csak apróbb jószága volt; minők a várkonyi Amadék, a losonczi Bánfiak (Gönyő várában. inkább a Hunyadiak kora előtt), a Bátoriak, Perényiek, kusalyi Jakcsok és Szapolyaiak (a Moróczhidaiak révén), aztán a Kanizsaiak (a Rába mentén), a Nagylucseiek (a szomszédos Pozsonyvármegyéből, e megye határvidékén), a Rozgonyiak és Ujlakiak (főleg komáronvármegyei Gesztes várukhoz), a Szerdahelyi rokonság (Derzsfi, Imrefi és Dancsfi cs.), végül a (rimaszécsi) Szécsiek és a Mátyás király uralkodása végén fölemelkedett tolnai Bornemisza János.
Az egyházi méltóságok és testületek közül a győri püspökség és székes-káptalan e megyei birtok-viszonyaira aránylag kevés adat ismeretes. Kétségtelen azonban, hogy a püspökség birtokainak tömege csakugyan nem ebben a megyében, hanem a szomszédos Vas, Sopron és Veszprém vármegyékben terült el. Győrvármegyében nyolcz helységnél több püspöki birtokot nem sorolhatunk fel; a főbirtok itt Győr vár és városnak (kisebb) része, de ezek is csak a XV. század közepe tája (1447.) óta. A székes káptalan Győr város nagyobb részének s ezenkívül – a hézagos nyomok szerint – szerte a megyében vagy 12, 14 falunak volt földesura.
A szintén Győr városi Sz.-Adalbert prépostság (társas káptalan) Győr város kisebb részein kívül már csak egy falu részeit bírta; valamint a győri keresztes-vitézek (Sz.-János-lovagok) rendháza is.
Annál nagyobb birtokos a Sz.-István alapította legelső magyar monostor, a pannonhalmi benczés apátság, mely a pannonhalmi vár környékén Szent-Márton város és mintegy 28–30 falu, odább északra a Duna mentén pedig Gönyő város határrészeinek földesura volt.
A szomszédos benedekrendi vagy cziszterczita apátságok közül a (veszprémvármegyei) bakony-béli a megye alsó részében, Kajár vidékén 5, – a (mosonyvármegyei) libényi vagy lébényi a mosonyi határ mentén 2 faluban birtokos; a pilisi és zirczi apátságok pedig főleg a Győr városi vám kétharmad részén osztoztak.
Melléjök sorakozik öt praemontrei prépostság, úgymint: a turóczi, mely IV. Béla kora óta Győr városban és ettől délre az úgynevezett Sokoró-alján, valamint a Csiliz-közben összesen 4–8, – a moróczhidai, mely főleg a megye nyugot-déli vidékén, a Rába mentén vagy 5, – a pápóczi (Vasvármegyéből), mely szintén a Sokoró-alján 3, – a zsámbéki (Pilisvármegyéből), mely a megye délkeleti határvidékén 2, – végül a csornai (Sopronvármegyéből), mely mindössze 3 faluban birtokos.
Kívülök még a pápóczi, porvai és csatkai (utóbbiak Veszprémvármegyéből) pálosoknak, valamint a (szintén veszprémvármegyei) leveldi karthauziaknak és a nyul-szigeti apáczáknak voltak 1–2 faluban kisebb birtokaik.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem