FŐBB BIRTOKOSAI:
FŐBB BIRTOKOSAI:
Ábrahám (mileji) cs. Abraham. (1513: Dl. 32206.)
Ábrán (Ábrám, Ábrahám, keszi) cs. Abraham. Abran. Abram. (1445. 1446: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107., 1463: Dl. 15899.)
Ábráni (Ábrahámi) cs. 1350–1: Zalai oklt. I. 500. 501., 1376: U. o. II. 144., 1407: U. o. 330., 1458: Dl. 15268.
Ádám (aszófői) cs. Azonos vagy vérrokon lehet az Aszófői családdal. – György 1460-ban Aszófő és Kövesd részeit a veszprémi káptalannak adta el. (Pozsonyi kápt. orsz. llt. 13. 2. 11.)
Adorján (becsvölgyi) cs. Adoryan. (1497: csébi Pogány cs. llt.)
Adrián (vargaszegi) cs. Adrian. (1490: Dl. 19647.)
Adriáni cs. L. a Pápai cs. a.
Ágoston (káli) cs. Agosthon. – István 1493-ban kir. ember. Úgy látszik, a mai Diós-Kál értendő. (Dl. 36729.)
Ágoston (tutorszegi) cs. Agosthon. (1513: Dl. 32206.)
Ajkai cs. Veszprémmegyéből. – Arácson voltak részei 1448-ban. (Pannonh. főapáts. házi llt. f 5. n. 7.)
Ákos (bakolnaki) cs. Akos. (1455: Dl. 15013; 1486: Dl. 19180; 1487: Dl. 19318.)
Ákosfalvi cs. L. Ákosfalva helység a.
Alácsonyi cs. 1483: Dl. 18819.
Albeni (Albi) cs. L. Rezi, Tádika és Peleske várak a.
Álcs (hegyi) cs. Osztályos a Hegyiekkel. Alch. (1475: Dl. 17646.)
Almádi apátság. Földesúr Magyare helységben 1231-ben és Válus földön 1256-ban, Fatyasjaházán(?) 1448-ban. (1231: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany, f. 1. n. 23., 1256: Hazai okmt. VII. 59., 1408: Zalai oklt. II. 337. – L. a rátolti Gyulafi cs. a. is.)
Almás (csáfordi) cs. Almas. (1433: Zalai oklt. II. 481.)
Almási cs. 1513-ban Almásházán birtokos. (1466: Körmendi llt. Himfyana, n. 749., 1513: Dl. 32206.)
Almaszegi (mindszenti) cs. Almazegy. (1513: Dl. 32206.) A Kanizsa melletti Mindszent értendő.
Alsó (szentgyörgyvölgyi) cs. Also. (1512: Muz. llt.)
Alsóörsi (Alörsi) cs. 1420: Veszprémi kápt. orsz. llt. F. 112. és Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 12., 1487: Dl. 19270; 1499: Körmendi llt. Ányosiana, n. 23.
Alsópetri cs. 1439-ben kapja a királytól a felső-petöri Soldos György ságodi és ebergényi birtokát. (1435: Zalai oklt. lI. 486., 1439: Dl. 36680.)
Által cs. Althal. (L. Bikk és Budafalva helység a.)
Által (bakonoki) cs. Althal. (1451: Dl. 14905.)
Andi cs. L. Ondi néven.
Andrassa (nemesnépfalvi) cs. Andrassa. (1512: Muz. llt. – V. ö. 1468: U. o.)
An(n)yán (hazugdi) cs. Annyan. (1490: Dl. 19647.)
Antalfi (káli) cs. Anthalfy. (1488: Dl. 19427.)
Ányos (faiszi) cs. A Rátold-nemből. A felső-örsi monostort a Battyániak (előbb: Örsiek) őseivel együtt alapították. Felső-Örsön, vagyis Nagy-Örsön 1452-ben a magbanszakadt Tagyani Pál birtokát kapták. Ugyanott birtokosok 1395-ben, 1456-ban, 1492-ben és később szintén. 1508-ban pedig ezenkívül Füred (1507-ben is), Bér, Puszta-Pákod, Batyk, Bozol, Vadkert, Orosztony, Udvarnok, Puszta-Mizsér és Kis-Vásárhely helységekben is. (1395: Haz. okmt. III. 251., 1452: U. o. II. 314., 1456: U. o. 337., 1492: Körmendi llt. Ányosiana, 127., 1499: U. o. n. 23., 1507: U. o. n. 24., 1508: U. o. Alm. 3. lad. 3. n. 128 – L. a Battyániak a. is.)
Apácza-vásárhelyi apáczák. L. Vásárhelyi apáczák.
Apáti (káli) cs. Apathy. (1513: Dl. 32206.) A mai Diós-Kál értendő. (V. ö. 1479: Dl. 36713.)
Apáti cs. 1394-ben osztoznak a szántai Bot(h)ka cs. tagjaival Apáti részein, az apáti Poltran és apáti Kopasz cs. birtokain. 1402-ben apáti Kopasz Péterrel bizonyos itteni részek fölött perelnek. E Péter fia 1416-ban is földesúr Apátiban. (1468-ban megtudjuk, hogy a Kopasz cs. Egyházas-Apátiból való.) 1421-ben (apáti Orman Sándor és) Apáti Vitályos, Apáti részeit igénylik a szántai Bot(h)ka cs.-tól. 1476-bon Jakab a megye alispánja. (1394: Zalai oklt. II. 262., 1402: U. o. 311., 1416: U. o. 401., 1421: U. o. 425., 1468: Muz levéltár., 1476: Dl. 17892.)
Aracsai cs. 1391: Zalai oklt. II. 251., 1432: Dl. 36675; 1439: Dl. 36679; 1498: Dl. 36733. – V. ö. 1399: Muz. llt. és 1413: Zalai oklt. II. 389.
Arácsi cs. Birtokosok Arácson, Séden és Magyarén. 1452-ben Báza részeit lovászi Elles Jánosnak zálogosították el. (1368: Zalai oklt. II. 25., 1373: U. o. 70., 1380: U. o. 171., 1382: U. o. 187., 1411: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany, f. 5. n. 6., 1452: Dl. 36692; 1453: Veszprémi kápt házi llt. Cap. 15. – V. ö. a Hobaji cs. a.)
Aranyadi cs. 1437: Zalavári apáts. orsz. llt. 3145. sz.
Aranyos (bakonoki) cs. Aranys. (1451: Dl. 14905.)
Arbolczi (uzsai) cs. Arbolchy. (1496: Dl. 20423.)
Asszivölgyi cs. 1484-ben Jánossafölde és Felső-Tomaj részeit a Ládiaknak zálogosították el. (1444: Dl. 13777; 1449: Kisfaludy cs. llt., 1484: Dl. 19002.)
Aszófői cs. 1410-ben földesúr Aszófő, Kövesd és Örményes helységekben. 1427-ben ezek részeit a Bátyaiaknak adja. (1410: Zalai oklt. II. 367., 1413: U. o. 382, 1427: Haz. okmt. IV. 288. – V. ö. az aszófői Ádám cs. alatt.)
Babolcsai (berzenczei) cs. Babolchay. (1448: Zalavári apáts. orsz. llt. n. 467., 1471: Körmendi llt. Himfyana, n. 550. – L. a laki Kaczor cs. alatt is.)
Babos (káli, kis-káli) cs. Babos. (1482: Dl. 18742; 1488: Dl. 19368; 1489: Dl. 36723; 1513: Dl. 32206.)
Bácsi cs. (1340: Zalai oklt. I. 370., 1492: Kismart. llt. 36. A. 35.)
Baczonaki (Baczanagi) cs. Benedek 1450-ben «alias de Marocza» (Marocsai) nevet visel. (1335: Zalai oklt. I. 311., 1341: U. o. 387., 1363: U. o. 638., 1374: U. o. II. 94., 1450: Dl. 14418; 1451: Dl. 14506; 1455: Dl. 15013.)
Bagodi cs. 1480-ban egyik részben e családot, másik részben beregszói Hagymás Miklóst és a Szentgiroltiakat igtatják egyházas-csáfordi Dombó László és Imre birtokába Által-Csáford, Egyházas-Csáford, Leányfalva és Gonoszfalu-földe helységekben. 1497-ben Egyházas- és Felső-Bagod s a két Hagyáros helységekben, 1513-ban pedig Hagyáros, Ákosfalva és Németfalu helységekben földesúr. Ugyanekkor egy ily nevű egy-telkes nemes is lakott Bagodon. (1411: Dl. 9754; 1465: DL. 16199; 1479: Dl. 18204; 1480: Zalai oklt. II. 612., 1497: Zalavári apáts. orsz. llt. 908. sz., 1513: Dl. 32206. – L. a Máhi cs. alatt is.)
Bagol (szent-mihályi) cs. Bagul. Bagol – 1413-ban Sz.-Mihály, Szerdahely, Molnári és Nyirkut birtokába igtatják. 1429-ben e jószágok a (Pál fia) Miklós leánya Sára (Bódogasszonyfalvi Boldizsárné) és gyermekei birtokába kerültek vissza. (1413: Muz. llt., 1429: Zalavári apáts. orsz. llt. 963. szám. – V. ö. 1431: Zalai oklt. II. 470.)
Bagolyai cs. 1513-ban Kerekesháza helységben földesúr. (1513: Dl. 32206.)
Bak (verői, terpényi) cs. Bak. (1412: Zalai oklt. II. 377., 1479: Dl. 18272.)
Bakocs Tamás. L. Páka m.-városnál.
Bakóczai (Bakovczai) cs. Körösmegyéből. – 1476-ban Csániki Jánostól cserében kapják – némely körösmegyei birtokokért – Szent-László, Barlahida, Szompács, Báza és Bosoló helységeket. (Dl. 17884.)
Bako(l)naki cs. 1420: Dl. 10994; 1451: Dl. 14499; 1452: Dl. 14596; 1479: Dl. 18256.
Bakony-béli apátság. 1292-ben Tagyon helységet (l. ott) kapja III. Endrétől, s bírja (részeit) pl. 1512-ben is. Különben Felső-Örsön 1301-ben, ugyanitt és Alsó-Örsön 1328-ban, Henyén állandóan (1338. 1489.), Vászolyon pedig pl. 1449-ben földesúr. Ezenkívül 1359-ben Palaznok részeihez tartott jogot. (1292: Árpádk. új okmt. V. 62., 1301: Anjouk. okmt. I. 9., 1328: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 4., 1338: Zalai oklt. I. 341., 1359: Pannonh. főapáts. házi llt. XXVII. Ff., 1449: Haz. okmt. II. 299., 1489: Pannonh. főapáts. házi llt. LI. G., 1512: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 4.)
Baksa cs. Baxa. – Péter 1513-ban Kis-Apátiban 1 portától adózott. (1513: Dl. 32206.) Bizonyára egy ezzel az a «Baxa» cs. is, mely 1486-ban alsó-orosztonyi előnéven merül föl. (Zalavári apáts. házi llt. Lad. 2. f. 1. n. 24.)
Balassa (hetési) cs. Balassa. (1512: Muz. llt.)
Báldon (hermani) cs. Baldon. – Vasmegyéből. Miklós 1454-ben zalamegyei kir. ember. (1454: Dl. 14781.)
Bálintfi (budafalvi) cs. Balynthfy. (1497: csébi Pogány cs. llt.)
Bálintfi (hetési) cs. Balynthffy. (1512: Muz. llt.)
Bálintfi (nagy-pécseli) cs. Balinthfy. (1484: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 11.)
Bálintkó cs. Balynthko. – Illés 1513-ban egy portától adózott Rokolyánban. (1513: Dl. 32206.)
Balkó cs. Balko. – Egy-telkes nemesi cs. 1513-ban Kolgyáron. (Dl. 32206.)
Balkó cs. Balko. Palko. Polka – Kerecsenyi (1477. 1498.), palkonyai (1489.), majd káli (1498.) előnévvel. Az 1513. évi adólajstrom Kálon ismer egy Palkó nevű egy-telkes nemest. (1477: Dl. 36709; 1489: Dl. 36723; 1493: Zalavári apáts orsz. llt. 1721. sz., 1498: Dl. 36733 és Kaill László gyűjt., 1513: Dl. 32206.)
Balog (fernekági) cs. Balogh. (1497: csébi Pogány cs. llt.)
Balog (sárhidai) cs. Balogh. (1501: Szombath. kápt. házi llt. lad. 1. f. 4. n. 4., 1512: Muz. llt.)
Baltizár cs. Balthysar. – Imre 1513-ban egy-telkes nemes Verőn. (Dl. 32206.)
Bán cs. Ban. – 1513-ban egy-telkes nemesi család Szent-Viszlón. (Dl. 32206.)
Bán cs. Ban. – 1513-ban egy-telkes nemesi család Becsvölgyén. (Dl. 32206.) 1497-ből is ismeretes. (csébi Pogány cs. llt.)
Bánfi (alsó-lendvai) cs. A Haholt-Buzád nemből. – Bírta Lendva és Nem(p)ti várakat tartozékaikkal. Lendva és Nem(p)ti, továbbá Dobro(l)nok, Hosszúfalu, Csesztreg, Kutas és Szemenye m.-városokkal és nagyszámú helységekkel. E birtokaik és tartozékaik hosszú sorát, együtt, főleg a XIV. század végén ismerhetjük meg. Jelesül 1379-ben, a midőn Lindva várán és városán kívül Hosszúfalu, Göntérháza, Radamos, Csernecz, Nedelicza, Brezovicza, Gomilicza, Lippa, Csremsócz, Adriancz, Bisztricza, Hmelinicza, Izsakócz, Doklesi, Bratonicz, Beletfalva, Malhenócz, a két Lipócz, a két Ganicsa, Ivavcz, Blazsócz, Rankócz, Bratkócz, Toronyhely, Dobornok, Sztreleczlaka, Filócz, Bagonya, Tornonok, a két Bakonok, Kebele, Szent-Elzsébet, Metnek, a két Szata, Pintekfalva, Németfalu, Kutos, Csede, Mihne, Szent-Péterfalva, Csesztreg, Sárd, Sárdi-Sz.-Mihály, Rédics, Várfölde, Berzelcze, Hernyék, Csedemér, Iklód, Petrócz, Bun(n)yai-As(s)zivágy, Szent-Péterfölde, Sz.-Mihály, Bun(n)ya, Dicze, Kirtes (Kürtös), Peteháza, Lak, a két Oltárcz, a két Kutfő, Biki, Márki, Horváti, a két Valkonya, Tolmács, Kozár, Haraszti, Pákaszegi-Sz.-György, Bacsita(?), Meretva, Sz.-Margitafalva, Szemenye, Csernefölde, Szent-Király, Szent-Miklós, Ujfalu, Pincze, Velgyifalu, Felrétfalu, Csente, Kecskés, Gosztolya, Dédes, Sárd (a Velemér mellett) helységeket, és a következő pusztákat, ú. m. Sile-Gátháza, Pálháza, Szíjgyártóháza, Gabriánháza, Bedeháza, Jalsecz, a két Sipkócz, Liganócz, Szo(m)batháza, Szemerelaka, Petrinalaka, Istvánlaka, Petesháza, Inesfalva, Ribiczi-lakos, Kapcza, Palina és Völgyi-Kósaháza – kapják I. Lajos királytól, új-adományul. 1381-ben osztozkodnak Szent-Lőrincz, Erdőhát, a két Pókaszög, Várfölde, Asszuágy, Gomonya, Sz.-Mihály, Decze, Sz.-György, Kürtös, Kutfő, Alsó-Kutfő, Márk, Oltárocz, Horvát, Bik, Kis-Valkonya, Nagy-Valkonya, Haraszti, Tolmács, Csernilfölde, Szemenye, Szent-Király, Szeblencz, Berzelcze, Szombathely, Mumer, Bátortelek, Sz.-Mihály, Kis-Kápolna, Felső-Kápolna, Sárd, Asszi(v)ágy, Felső-Asszi(v)ágy, Mihne, Csede, Szata, Pintekfalva, Német-Kutos, Nagy-Kutos, Mihon, Alsó-Csesztereg, Felső-Csesztereg, Ujfalu, Márkfölde, a két Kebele, Sipkolcz, Ligamnolcz, Jalsolcz, Pan-sárdja, Rédics, Nerati, Malhonfalva, Kereka-alja, Tótfalu, Kutfő, Torni-Sz.-Miklós, Ujfalu, Pincze, Szulkfalva, Csentevölgy, Kecskés, Hosszúfalu, Radamas, Dobronok, Alsó- és Felső-Bakonok, Filócz, Baganya; továbbá a Csernecz vidékén Ivancz, Balazsolcz, Baratkolcz, Renkolcz, Tornisa, Nedelcze, Kendencz, Gumulicza, Adriancz, Belső-Besztercze, Nagy-Besztercze, Ujfalu, Izsakolcz, Duklisi, Lipolcz, Bratonicz, Malhanolcz, Lippa, Belotafalva, a két Ganicsa, Kapcza, Halászokháza, Inösfalva helységeken; továbbá a Lakos nevű következő pusztákon; Adrián-fia-Mihály pusztája vagy lakosa, Nyir, Malhonfalva vagy Kerekaalja, Bodos-fi Pál p., Petes p., V…háza (Ulkháza ?) p., Poczman-fia-Jakabháza, Pok-fia-András p., Tarnolcz, Gabriánháza, Erdeg-Benedek p., … Gergely háza, Szombat-fia-István pusztája vagy háza, Sót-fiak p., Ilberháza, Wölgyi-Jakab-háza. Pálháza, Brezevicze, Fejér-János-háza, Nyakas-Péter-háza, Herman-fia-Miklós-háza Dobronok fölött, Álcs (Carpentarius) háza, Göntérháza, Ficzelháza, Szabó-János-laka, Gálháza, Sárd; végül Peteháza és más majorságokon és Lak birtokon. 1389-ben pedig szintén osztozkodnak Lindva és Nerati várakon és városokon, Szabar, Ujfalu, Rokolyán, Sziget, a két Bagata, Ung, Kisfalud, Pacsa, Sz.-Márton, Palkonya; továbbá Adriancz, Gomolicza, Palena, Nedelicze, Turnicsa, Ujfalu helységeken, Kendincz, Tarnolcz, Markusháza. Nyirlak, Ulkháza, Zodaraérháza, Hotisza pusztákon, Kapcza, Halászok-háza, Csentevölgy helységeken, Csentevölgy pusztán, Kecskés, Szikvölgy, Völgyifalu, Inösfalva helységeken, Petösháza pusztán, Pincze, Ujfalu, Sz.-Miklós, Kutfő, Sz.-Király helységeken, Szemenye városon, Szeblencz, Csernefölde, Erdőhát, Sz.-Lőrincz helységeken, Merota, Pákaszeg, Haraszti pusztákon, Várföld, Dicze, Assziágy, Sz.-Mihály, Bunnya, Sz.-György, Kirtes vagy Kürtös, Peteháza, a két Kutfő, Márk, Oltárcz, Horvát, Biki, Valkonya, Tolmács, Hosszúfalu, Rédics, Sárd, Tótfalu, Kerka-alja, Malhonfalva, Szombathely, Berzencze, Bátortelke, Sz.-Mihály, Sárd, Nagy- és Kis-Kápolna, Alsó- és Felső-Assziágy, Mihne, Szata, Csede, Péntökfalva, Németfalu, Kutos, Ujfalu, Mihon, Alsó- és Felső-Csesztreg, Márkfölde, Kebelye helységeken, András-bíró-házán, Sz.-Márton egyháza környékén, Poczman-Jakab-házán, Felső- és Alsó-Bakolnak, Filócz, Baganya, Szombatháza helységeken, Szigyártóháza, Gabriánháza, Merkul-fia-Pálháza, Bedeháza pusztákon, Jalsecz, Leganócz, Sipkócz, Radamos helységeken, Dobronok városon, Csernesz völgyében pedig Ganicsa, Lipolcz, Lippa, Renkócz, Bratkolcz, Blazsulcz, Ivancz, Bratonicz, Belotafalva, Doklisi, Izsakolcz, Ujfalu, Belső- és Külső-Besztricze helységeken. 1405-ben Zsigmond Szemenye, Csernefölde, Sz.-Miklós, Ujfalu, Nagy-Szombathely, Sári-Sz.-Mihály, Bátortelke, Csesztreg, Ujfalu, a két Kápolna, Márkfölde, Kebele, Dobrolnok, a két Bakonok, a két Rédics, Kutas, Tótfalu és Malomfalva helységekbeli birtokait zálogosítja el feleségének, Salamonvári János leányának; 1410-ben pedig Sárdi-Sz.-Mihály, Pincze, Völgyifalu, Felrét-Ujfalu és Csentevölgye részeit a felső-lendvai (Vasm.) Szécsieknek és Herczegeknek. 1411-ben és 1428-ban Nemti várához bírják Nem(p)ti várost, Kendicz birtokot, továbbá Cserneczmegye tartományában Csernecz, Tornisa, Nedencze (Medölcze), Gomolicza, Adriáncz, a két Bisztricze, Hmelincze (Melincze), Isakorolcz, Doklesi (Duklosi), Mabenolcz (Mehanolcz), Beretfalva, Bratonicz, Lipo(l)cz, Lippa, a két Ganicza (Kanicza), Iváncz, Blasolcz (Blassorolcz), Bratko(l)cz, Frankolcz (Rankolcz). Rimolcz (Rinolcz), Bagonya, Filócz, a két Bako(l)nok, Sztreleczlaka (Sztrileczlaka), Sikolcz (Sikalcz), Szebecslaka (Zoletlaka?), Sztrabicza (Sztrakicza?), Nyakasháza, Gálháza, Bátorhely, Mumer, Völgyi-Kósa-háza (Belgykóslaka!), végül Dobronok és a két Kápolna; s ugyancsak 1411-ben Lindva várához Kecskés-Halász, Zakháza, Ungfalva, Kapcza, Hosszúfalu, Szabó-János-laka, Radamos, Higanócz, Jelsócz, Szombatháza, Pan-sárdja, a két Rédics és Nuszta-Sárd helységeket. Ezenkívül 1416-ban Tereznek, Zákány, Lasztonya, Mereta, Tolmács, Podalócz, Rátk és Szent-Marita-asszony, 1417-ben pedig Erdőhát másként Ivánkafalva helységekben is van birtokuk. 1474-ben jári Barócz Márton özvegyével Szent-Péterfölde, Artanháza, Hernyék és Lak fölött egyezkednek. Végül 1481-ben a császári csapatoktól elpusztított következő birtokaikat veszi ki a király az adó alól, ú. m. Belotincz, Bratonicz, Lipovcz, Malhanovcz, Izsakovcz, Hmelenicze, Cseremcsovcz, Adriáncz, Lippa, Tornisa, Doklesin, a két Ganicza, Renkovcz és Bratkovcz helységeket. Az 1494. évi adólajstrom szerint csupán a Miklós e megyei birtokai után 834 forintnyi adó járt volna. (1322: Dl. 21023; 1323: Fejér. VIII. 2. 457., 1324: Zalai oklt. I. 178., 1334: U. o. 276. 286., 1335: U. o, 292., 1336: U. o. 318., 1342: U. o. 392. 394, 1343: Fejér. IX. 1. 85. és Zalai oklt. I. 409., 1347: U. o. 465., 1349: U. o. 486. 487. 489. 490., 1351: U. o. 511. 513., 1352: U. o. 518., 1353: U. o. 536–8., 1355: U. o. 560., 1361: U. o. 628. és Dl. 5077. 5081; 1362: Dl. 5110; 1368: Zalai oklt. II. 18. és 26. Dl. 5677; 1371: Zalai oklt. II. 41., 1372: Dl. 6064., 6020; 1375: Dl. 6287. 6288; 1377: Dl. 6437; 1378: Dl. 6548. Haz. okmt. V. 158., 1379: Dl. 6586; 1381: Dl. 6801. 6802. 6809; 1382: Dl. 6933; 1389: Dl. 7467. 7468. 7469; 1391: Dl. 7682. és Zalai oklt. II. 253., 1402: Dl: 8762; 1405: Dl. 9024. 9315 9058. 9059. 9099; 1448: Dl. 9397 9400. 9405; 1410: Dl. 9620; 1411: Dl. 11743; 1415: Dl. 10320. 10401; 1416: Dl. 10502; 1417: Dl. 10614; 1418: Dl. 10667; 1419: Dl. 10825; 1420: Dl. 10944; 1422: Dl. 11263. 11192; 1423: Dl. 11352; 1425: Dl. 11677. 11701; 1426: Dl. 11802; 1435. 1450: Muz. llt., 1469–70: Veszpr. kápt. házi llt. Cap. 108., 1474: Zalai oklt. II. 597., 1481: Dl. 18533; 1494: Engel, i. m. 35. l., 1496: Dl. 20484. V. ö. 1524: Dl. 37006. – L. az isabori Laczkfi, a buzaszigeti Sárkány, Egervári, sz.-péterföldi Özi, Molnári és Ostfi, Tófői cs., s Kanizsa vár, Sz.- Girolt vár és Páka város a. is.)
Bánfi (moróczhidai) cs. L. Morócz (meggyesaljai) néven.
Baranyai cs. Másként Vajdai. – L. e néven.
Barát (szent-andrási) cs. Barath. (1426: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 4. n. 3.)
Bardi Onofri. L. Peleske várnál.
Barkócz (lovászi) cs. Barkocz. (1469: Dl. 16853.)
Barkolczi (szent-miklósi) cs. Barkolchy. (1496: Dl. 20484.) Hihetőleg a mai Kerka-Szent-Miklós értendő. Ugyane tájon, Keretye helységben az 1513. évi adólajstrom is ismer egy Barkolczi nevű kis-nemes családot. (Dl. 32206. – V. ö. 1507: Dl. 21666.)
Barlahidai (Barlafi) cs. L. a barlahidai Bot(h)ka cs. a.
Barócz (jári) cs. Barocz. – Veszprémvármegyéből. Szegliget vár részeit bírták egy ideig. (L. ott.) Ezenkívül: 1457-ben Gutorföldén zálogos birtokuk volt. 1468-ban Szent-Adorján és Marócz részeit, melyek eddig haraszti T(h)apán Kelemennél voltak zálogban, Pápai Györgynek zálogosították el. Ez alkalommal a Balázs fia «Jolath» nevet visel. 1466-ban Tormaföldén is földesurak. (1414: Dl. 10195; 1450: Zalai oklt. II. 548, 1457: Muz. levéltár, 1458: U. o., 1466: Kisfaludy cs. llt., 1469: Dl. 16853. – Lásd a lendvai Bánfiak a. is.)
Barócz (szent-andrási) cs. Baroch. – István 1426-ban kir. ember. (Dl. 11793.) Az előbbi családdal ugyanegy?
Barrabás cs. Barrabas. – 1513-ban egy-telkes nemesi család Becsvölgyén. (Dl. 32206.)
Barta (kőkuti) cs. Bartha. (1485: Körmendi llt. Himfyana, n. 615.)
Basa (petri) cs. Basa. – A Novától északra eső Petri értendő. (1463: Dl. 15807.)
Basó (biki) cs. Baso. – 1439-ben kir. új-adományúl kapják egyebek közt Bik és Páli zalamegyei helységeket, a melyekben 1420-ban az ollári (bódogasszonyfalvi) Tompákat is részeltették. (1439: Dl. 13322. – V. ö. 1420: Zalai oklt. II. 422.)
Basó (csabi) cs. Baso. – 1455-ben Galsa, Csab és Rednek részei e családtól a Csabiaknál voltak zálogban; 1458-ban pedig Galsa részei a Pápaiaknál. Ugyancsak 1458-ig nagy-körből birtokukat a Szántaiak (Botkák?) bírták zálogjogon. (1447: Dl. 9337. 14104; 1451: Dl. 14497; 1455: Dl. 15010., 1458: Dl. 15224. 15246 és 15213; 1495: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108.)
Basó (szent-jakabfalvi) cs. L. a sitttonyi Szalai cs. a. – Egy-ugyanaz avagy egy eredetű család-e e három, bővebb genealogiai kutatás dönthetné el.
Batiz (fernekági) cs. Batyz. (1436: Haz. okmt. IV. 309., 1441: Zalai oklt. II. 511.)
Bátori cs. 1494-ben 132 forintnyi adójok maradt beszedetlenül. (Engel, i. m. I. 35. l. – L. Szent-György-vára alatt is.)
Battyáni cs. A Rátold-nemből. – Előbb Örsi vagy Kővágó-örsi nevet viselt, a Veszprémtől délkeletre eső mai Felső-Örsről, melyet hajdan Kővágó- Örs-nek is neveztek. A Battyáni nevet, a fejérmegyei Battyánról (l. ott), Kis György vette fel 1400 körül. 1402-ben (Örsi Miske fia) Mátyás a veszprémvölgyi apáczáknak adta Paloznak és Kővágó-Örs részeit. Különben birtokaik voltak az említett Felső-Örsön vagyis Kővágó-Örsön és Peszén vagy Peszejen. (1328.) Kis György 1392-ben Örs-re pallos-jogot is szerzett Zsigmond királytól. 1452-ben Battyáni András és Péter Kővágó-Örs részeit palotával vagyis kőházzal együtt a faiszi Ányosoknak adta el. (1235: Haz. okmt. V. 16., 1269: Zalai oklt. I. 56., 1299: U. o. 115., 1302: Haz. okmt. VII. 346., 1318: Zalai oklt. I. 151., 1320: U. o. 152., 1423: U. o. 168., 1328: U. o. 215., 1339: U. o. 348. 354., 1340: U. o. 364., 1341: U. o. 379. 381., 1342: U. o. 390., 1350: U. o. 495. 498., 1352: U. o. 533., 1353: U. o. 546., 1354: U. o. 553., 1357: U. o. 571., 1358: U. o. 584., 1362: U. o. 635., 1371: U. o. II. kötet. 50., 1372: U. o. 52., 1380: U. o. 165., 1392: U. o. 256., 1395: Hazai okmánytár III. 251., 1442: Dl. 8721; 1406: Zalai oklt. I. 328., 1411: U. o. 372., 1425: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 34., 1428: Zalai oklt. II. 457., 1435: U. o. 487., 1452: Haz. okmt. V. 251., 1464: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 48., 1468: U. o. lad. 4. n. 52. – L. az ákosházi Sárkány cs. a. is.)
Bátvai cs. L. az Aszófői cs. alatt.
Baza cs. Baza. – 1513-ban két ily nevű egy-telkes nemesi cs. élt Petriben. (Dl. 32206.)
Bázai cs. 1433: Dl. 12507; 1469: Dl. 16853.
Bebesi (Bebösi, Böbesi) cs. Bizonyára a Pölöske melletti Bebest (ma puszta) kell értenünk. (1416: Zalai oklt. II. 401., 1426: Dl. 11818. 11819; 1444: Dl. 13777.) 1466-ban ily nevű nemesek Bán-Ujfaluban birt zálog-jogukat elvesztették, 1476-ban azonban Bagodon is földesurak. (1463: Dl. 15807; 1466: Dl. 16435; 1476: Dl. 17815. és 17837.)
Becs (becsvölgyi) cs. Bech. – 1513-ban egy-telkes nemesi cs. Becsvölgyén. (Dl. 32206.) 1511-ben is fölmerül, mint betefalvi birtokos. (Zalavári apáts. orsz. llt. 940. sz.)
Becs cs. Bech. – 1513-ban egy-telkes nemesi cs. Szent-Viszlón. (Dl. 32206.)
Bécsi (Béczi) cs. Bechy. – Tamás 1513-ban egy-telkes nemes Vakolyán. (Dl. 32206.) Családja már 1511-ben is fölmerül. (Zalavári apáts. orsz. llt. 940. sz.) Ugy látszik azonban, nem csak egy ily nevű család volt e megyében. (V. ö. 1352: Zalai oklt. I. 522., 1354: U. o. 551., 1373: U. o. 68., 1498: U. o. 639. és lásd Bécs vagy Bécz helységek a. is.)
Becsvölgyi cs. 1513-ban egy-telkes nemesi cs. Becsvölgyén. (Dl. 32206.) Ugyanekkor birtokos Betefalván és Terpényben is. Már előbb, 1466-ból, 1491-ből (terpényi előnéven) és 1497-ből is ismeretes. (Dl. 36705; Muz. levéltár és csébi Pogány cs. llt.) Meglehet különben, hogy két ily nevű család is volt. (V. ö. Becsvölgye helység a.)
Béd (petri) cs. Beed. (1490: Dl. 19647.)
Bede (pécseli) cs. 1469 táján Péter a veszprémi káptalannak Pécselen részeket hagyományozott. (Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 12.)
Bede cs. Bede. – 1513-ban András egy-telkes nemes Lengyelen. (Dl. 32206.)
Bede (Bedő, gulácsi, zoltán-gulácsi, bede-gulácsi) cs. Bede. Bedew. – Lerincze-Uzsáján birtokos 1479-ben. (Pannonh. főapáts. orsz. llt. 81. sz., 1492: Kismart. llt. 36. A. 35.) Egyszerűen gulácsi előnévvel. (1476: Jeszenák család llt.)
Bedei cs. Hihetőleg azonos vagy rokon ezzel a bedefalvi Bede(-fi) vagy Benedek-fi cs. is. – 1513-ban három ily nevű (Bedei) egy-telkes nemesi család lakott Bedén. (Dl. 32206.) Különben már a XV. sz. elejéről ismeretesek. 1439-ben a (Benedek-fi) Péter ságodi részeibe a Petrieket igtatták. (1413–22: Gyömrői llt. El. XXIII. f. 1. n. 44., 1415: U. o. num. 36., 1420: U. o. num. 41., 1421: Dl. 36663; 1438: DL. 36677; 1439: Zalavári apáts. orsz. llt. 2537. sz. – L. a Lengyeliek a. is. V. ö. 1429: Zalai oklt. II. 463.)
Bederfalvi cs. 1425: Dl. 11701; 1467: Körmendi llt. Unyomiana. 102.
Bedőcz cs. Bedewcz. – Egy-telkes nemesi cs. 1513-ban Szent-Pálon. (Dl. 32206)
Begécs (lengyeli) cs. Begech. (1474: Dl. 17567.)
Begenyi (káli) cs. 1382-ben: «Begun»-i család «Begun» helységben birtokos. 1443-ban szerepel «de Kal aliter de Begen» Domonkos. 1476-ban Begeny de Kal – Domonkos, Kálon és Begenyben bírt részeit Szegi (Szegfalusi) Péternek adta el. (1382: Dl. 36654; 1443: Dl. 36683; 1476: Dl. 36707.)
Begze cs. L. Bögze alakban.
Beke (bakonoki) cs. 1446: Dl. 24738; 1451: Dl. 14905; 1455: Dl. 15013; 1479: Dl. 18256.
Beke (szalapai) cs. Beke. (1483: Dl. 18819.) Tán az előbbivel egy eredetű?
Beke (hásságyi ?) cs. Hihetőleg azonos a fentebbiek valamelyikével. – L. a Hásságyi cs. a.
Beke (Bekes, ságodi) cs. Beke. (1438: Zalai oklt. II. 494.) Bekes. (1478: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107., 1479: U. o. Cap. 108.)
Bekes (Bekös, benczei, récsei) cs. Bekes Bekews. – Récsei előnévvel 1452-ben említik. (1431: Zalai oklt. II. 474., 1451: Dl. 14905; 1452: Dl. 14596; 1463: Dl. 14689. 14732; 1478: Dl. 18256)
Beko(v)ity (beleczi, beliczi) cs. Bekowycz. (1477: Dl. 18143.) Bekoych. (1507: Dl. 21666.) A muraközi Belecz (ma Belicza) értendő.
Beliczi cs. 1458: Körmendi llt. Misc. Németujvár, 2. 40. 42, Szintén a muraközi Belecz vagy Belicz értendő.
Bencz-hangi cs. 1439-ben részeket adnak Bencz-Hangban az apáczavásárhelyi (Veszprémmegyében) apáczáknak. (1439: Dl. 13349.)
Bencze (ó-hidi) cs. 1497-ben: «ó-hid-szegi» előnévvel. Bencze. (1474: Zalai oklt. II. 601., 1483: Dl. 18819: 1497: csébi Pogány cs. llt.)
Benczei cs.1453: Dl. 14689. 14732; 1458: Dl. 15262; 1479: Dl. 18256.
Bene cs. Bene. – Egy-telkes nemesi cs. 1513-ban Sz.-Pálon. (Dl. 32206.)
Bere cs. Bere. – Bálint 1613-ban egy portátót adózott. (Dl 32206.)
Bereczfi (nemesnépfalvi) cs. Bereczfy. (1490: Dl. 19647.)
Bereczk (enyerei) cs. Bereczk. (1497: csébi Pogány cs. llt.)
Beréndi cs. Pál 1437-ben a megye alispánja. – Földesurak Berénden 1513-ban. (L. ott. – 1437: Zalavári apáts. orsz. Ilt, 3145. sz., 1439: Dl. 13353; 1453: Gyömrői llt. XXIII. 1. 70. – L. a gersei Petők a. is.)
Béri cs. 1360-ban egyik Béri leány Bér, Vadkert, Bozol, Bagota, Pákod, Dörgecs, Dobroncz és Jürle helységekben bírt részeit hagyja férjének (rohonczi Rokas Miklósnak); 1392-ben Bóri Mihály Molnári Miklóssal osztozik Pákod másként Barlabáshida helységen és Kán földön; 1393-ban pedig a Miklós leányának származékai a Recskédiek és a Szentgiroltiak Bél, Bozol és Vadkert helységeken. 1483-ban Batyk részeit Óbudai Kálmánnak zálogosítják el. (1254–1358: Zalai oklt. I. 27., 121., 158., 425., 387., 1360: Kismart. llt. 47 K. 8., 1392: Zalai oklt. II. 255., 1393: U. o. II. 259., 1459: Dl. 15379; 1466: Körmendi llt. Himfyana, n. 749., 1483–7: Muz. levéltár, 1489: Zalai oklt. II. 629.)
Berla (becsvölgyi) cs. Berla. (1497: csébi Pogány cs. llt.)
Bersi (kelédi) cs. Bersy: (1483: Dl. 18819.) Inkább vasmegyéi családnak vehető; úgy látszik azonban Zalamegyében is voltak részei.
Bertalan (szentgyörgyvölgyi) cs. Bertalan. (1483: Körmendi llt. Alm. II. lad 9. n. 1.)
Besenyei cs. 1405-ben kegyelmet nyert Zsigmond királytól. Osztályos a Bucsaiakkal. (L. ott. – 1405: Zalai oklt. II. 321., 1421: U. o. 429, 1464: U. o. 581.)
Besini (Beksényi?) cs. L. a Szegi cs. a.
Betefalvi cs. – a) A Zala-Apáti vidéki helység értendő. (1493: Dl. 36729.) – b) 1426: Zalai oklt. II. 447. – Úgy látszik a Zala-Egerszeg vidéki helység értendő. E család osztályos az Ebergényiekkel. Kétségtelenül ez merül föl 1441-ben. (U. o. 512.)
Bez(d)erédi (Bezdrédi) cs. A Lőrente (Lőrinte) nemből. – 1412-ben földesúr Koppány helységben. Az 1513. évi adólajstrom szerint Detk és Bezeréd helységekben összesen 8 j.-portájok volt. (1345: Zalai oklt. I. 425., 1360: Zalai oklt. I. 613., 1412: Dl. 9862. és 9986., 1433: Dl. 12524; 1457: Zalavári apáts. orsz. llt. 3170. sz., 1513: Dl. 32206.)
Biczkele (zelnai, zelnavári) cs. Bychkele. Zágrábmegyéből. – 1408-ban Kutosi-Szent-Péteren földesúr; 1383-ban meg ép a szentpéteri előnevet viseli. (1383: Dl. 35894; 1408: Zalai oklt. II. 340.)
Biczó (zágorhidai) cs. Byczo. (1497: csébi Pogány cs. llt.)
Biozó(-fi, gulácsi) cs. Másként: Gulácsi. – L. e néven.
Bidöcs (sz.-páli) cs. Bydewcb. (1505: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 9. n. 14.)
Bik (kerecsenyi) cs. Byk. (1488: Dl. 19368; 1499: Zalavári apáts. orsz. llt. 598 sz.)
Biki (Bikki) cs. Valamint több Bik(k) vagy Bik(k)i nevű helység, több Biki vagy Bikki nevű család is volt hajdan e megyében. – a) Az Aracsa vidéki Bik(k)iek 1480-ban Biken a szegfalusi Szegieknek adtak zálogba részeket. (1439: Dl. 36678; 1454: Dl. 36694. 36695; 1479: Dl. 36713; 1480: Dl. 36717; 1489: Dl. 36723; 1492: Dl. 36725. – L. a nádasdi Darabos cs. a. is.) – b) Byky nevű egy-telkes nemes családokat 1513-ban Felső-Kerecsenyen találunk. – c) A Zala-Lövő vidéki Bikk helységben (l. ott) szintén éltek Biki nevű nemesek; valamint d) a Nagy-Kapornaktól keletre eső Bikken is. – 1474-ben és 1497-ben fernekági előnéven merülnek fel Bwky-ek, Byky-ek. (1474: Zalai oklt. II. 600., 1497: csébi Pogány cs. llt.) Hihetőleg a c) alatti cs. értendő. Ugyanerre nézve lásd az Unyani cs. a. is.
Billei cs. 1493-ban Esztergenye helységben is birtokosok. (1296–1343: Zalai oklt. I. 113., 243., 253., 273., 325., 384., 415., 1493: Dl. 20063 – L. a Kanizsaiak a. is.)
Biró (petri) cs. Byro. (1497: csébi Pogány cs. llt.)
Bitovecz Jan. L. Csáktornya várnál és Perlak városnál.
Bobis (Bobes, radnai, szentgyörgyvölgyi) cs. Bobis. Bobys. (1469. 1498: Muz. levéltár, 1490: Dl. 19647.) Bobes. (1512: Muz. llt.)
Boda (alsó-nemesnépfalvi) cs. Boda. (1493: Dl. 20029.)
Bodó (petri) cs. Petri vagy petri Bodó János új-adományul kapja 1466-ban Ságod és Ebergény részeit. (Dl. 36704. – L. a Torda cs. a. is.)
Bódagasszonyfalvi cs. 1404: Zalai oklt. II. 818., 1447: Dl. 14092. – L. a Tompa (bódogasszonyfalvi) és a Pető (gersei) cs. és v. ö. a Bagol cs. a. is.)
Bódogasszonypáhi cs. 1479: Dl. 18182.
Bodor (bodorfalvi) cs. Bodor. Másként Bodorfalviak. – 1466-ban egy henyei Bodor, 1513-ban egy Csáfordon birtokos Bodor cs. szerepel. Hihetőleg ugyanegy vagy rokon cs. értendő. (1435: Körmendi llt. misc. Németujvár, f. 105. n. 192., 1445: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107., 1464:. Dl. 14853., 1465–6: Dl. 16251; 1466: Veszprémi kápt. házi llt. 106., 1478: Körmendi llt. Himfyana, n. 585., 1513: Dl. 32206. – V. ö. Szepetk helység a.)
Bokács (szentgyörgyvölgyi) cs. Bokach. (1490: Dl. 19647.)
Bókaházi és Bóka cs. L. Bókaháza a. – V. ö. 1437: Zalavári apáts. orsz. llt. 3143. sz., 1463: Dl. 15899; 1479: Dl. 18182. 18272; 1488: Dl. 19368.
Bolgó cs. Bolgo. – 1513-ban egy-telkes nemesi cs. Fernekágon. (Dl. 32206.)
Bolha (bakonaki) cs. L. a Sidó (bakonaki) cs. a
Bor (karmacsi) cs Bor. (1464: Dl. 16049)
Borhidai cs. L. a Salamonvári cs. a.
Borla (sz.-viszlói) cs. Borla. (1513: Dl. 32206.)
Borle (Borla, hetési) cs. Borle. (1463: Dl. 15807.) Borla. (1512: Muz. llt., 1513: Dl. 32206.)
Bornemisza (apáti) cs. A mai Nemes-Apáti értendő. (1468: Muz. llt.)
Bornemisza (kerecsenyi) cs. Bornemyza. (1493: Dl. 19943.)
Bornemisza (tolnai) cs. 1486-ban pali Török László hűtlenségbe esett. Birtokait a király Bornemisza János alkincstartónak adta, a kinek kérésére László kegyelmet kapott ugyan, de azért birtokainak része – az enyingi Török Ambrus beleegyezésével – a Bornemisza János kezén maradt. E birtokok Zalamegyében Felső-Bakonok és Baczanak s Egyházas-Bakonok fele része, továbbá Illyéstelke és Cserfő puszták. E birtokok némely részeiért Bornemisza János több nemessel pörbe keveredett; de viszont más részeit zálogban még 1487-ben megszerzé. (1486: Dl. 19180. 19205; 1487: Dl. 19302. 19318; 1487: Dl. 19254. – L. a bajnai Both cs. alatt is. és v. ö. 1494: Engel, i. m. 35. l.)
Boroszta cs. Boroztha. – Egy-telkes nemesi cs. 1513-ban Ságodon. (Dl. 32206.)
Bors (szent-erzsébeti) cs. Bors. (1408: Zalai oklt. II. 335., 1427–9: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 24, f. 1. n. 2., 1479: Dl. 18292; 1483: Dl. 18819.) Azonos lehet az 1498-ban föltűnő czupi Bors családdal. (Dl. 20700.)
Borzvári cs. L. Borzvár helységnél. 1490-ben egy györgyfalvi «Bozwary» nevű cs. merül föl. (Dl. 19647.) Hihetőleg azonos a Borzvárival.
Bosa (petri) cs. 1497: csébi Pogány cs llt.
Botfalv(a)i cs. 1480: Dl. 18403.
Both (bajnai) cs. 1481-ben Szent-Györgyön kastélyuk, Rigyalczon, Petriben, Laposnokon és Bagalyán részük volt. 1486-ban Egervári Lászlóval pöröstödtek Bucsa, Peleske-Sz.-Mihály, Várfölde, Liszkó, Besenyő, Sz.-Lőrincz és Nagyfalu fölött. 1487-ben a pali Török László birtokait – melyek eddig gredei Horvát Lőrincznél és szent Jakabi Csernel Péternél voltak zálogban – tolnai Bornemisza Jánosnak adták tovább zálogba. 1513-ban az adólajstrom szerint Ferencznek Récse, Sz.-György, Bagolya, Sz.-Miklós, Petri, Rigyalcz és Istvánd helységekben voltak részei. (1481: Dl. 18459; 1486: Dl. 19138; 1487: Dl. 19254; 1513: Dl. 32206. – L. a Kanizsai és tolnai Bornemisza cs. alatt is.)
Botka (barlahidai) cs. Bothka. – Másként Barlahidaiak, Barlák avagy Barlafiak. (1407. 1433.) – 1447-ben Barlahida, Szent-Mihály, Keretye, Csernefalva és Szent-László helységekben birtokosok; 1426-ban pedig Terpényben is. – Hihetőleg azonos vagy egy-eredetű a széplaki Botka családdal. (1407: Kismart. llt. 47. B. 66. et A., 1426: Zalai oklt. II. 447., 1433: Dl. 12507; 1455: Dl. 12703; 1445: Zalai oklt. II. 527. – V. ö. Szent-Mihály b) helység a. is.)
Botka(-fi, Bodka, széplaki, szántai, tárnoki) cs. Buthka. Bodka. Bothka. Filius Bothka. – 1401-ben Zsigmond király Bodka fiainak adományozta, – többek tiltakozása mellett – Szent-Péterfölde és Perdefölde részeit. 1426-ban István Nemes-Terpényben ítéletileg nyert birtokot. 1465-ben a Jánosé Tárnok, Rokolyán, Veresfalva, Szent-György és Asszuvölgy. – Széplaki Botka István 1448-ban, 1449-ben, szántai Botka Péter pedig 1453-ban e megye alispánja. (1296: Zalai oklt. I. 111., 1359: Zalavári apáts. házi llt. Lad. 2. f. 2. n. 43., 1389: Haz. okmt. I. 283., 1390: Zalai oklt. II. 242., 1394: U. o. 262., 1401: U. o. 306., 1418: Dl. 10690; 1421: Zalai oklt. II. 425., 1425: Dl. 11677; 1426: Lajtafal. llt. Illésházy. lad. 23. f. 24. n. 6. és Muz. llt., 1448 U. o., 1449: Dl. 14285; 1453: Gyömrői llt. XXIII. 1. 70. és Dl. 14689; 1457: Dl. 15195; 1464: Körmendi llt. Unyomiana. n. 70., 1465: Dl. 16267; 1483: Dl. 18815. – L. Szegliget vár, az Egervári, Unyani, Apáti és csabi Basó cs. alatt és v. ö. Vasmegyében.)
Bögze (Begze, csornoki, tekenyei) cs. Bugzye. (1418: Dl. 10675.) Bewgze. (1468: Körmendi llt. Majoratus, I. 29. 22.) Beghze. Begze. (1483: Dl. 18819; 1502: Muz. llt.) Bwgze. (1493: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 8. n. 13.) 1418-ban Sz.-Györgyön részeket vetettek zálogba az Egerváriaknak.
Böki (fernekági) cs. L. a Bik(k)i cs. a.
Bucsai cs. 1435-ben földesurak Salamonváron is. 1465-ben e birtokuk az Ákosházi Sárkányoknál volt zálogban, hermanfalvi részükkel együtt. 1464-ben osztályos atyjokfiaival, a Besenyeiekkel együtt földesurak Bocsa, Sz.-Mihály, Besenyő, Liszkó, Várfölde. Nagyfalu (Fancska) és Sz.-Lőrincz helységekben. 1485-ben a magbanszakadt Mátyás részeit Besenyő, Peleske-Szent-Mihály, Liszkó, Avarfölde, Sz.-Lőrincz, Nagyfalu és Bucsa helységekben Egervári Lászlónak adta a király. (1416: Zalai oklt, lI. 401., 1435: Gyömrői llt. XXIII. 1. 57., 1464: Zalai oklt. II. 580., 1465: Dl. 16229; 1468: Muz. levéltár., 1485: Dl. 19024. 19025.)
Budafalvi cs. Zala-Lövő vidékéről. (1415: Dl. 10347; 1418: Dl. 10668; 1454: Dl. 14876; 1463: Dl. 15842.)
Budai prépost és káptalan. Másként Ó-budai. – A megye ék. sarkában Nagy-Pécsel, Budavár(i) (1413. 1431. 1483.), Olasz, Fired (1431.) helységekben földesúr. De a megye dny. határvidékén is több birtok ura volt. Ezek közül Beneze-Récse Zalamegyéhez számítható, a többi, élén Komár várossal, tán inkább Somogymegyéhez. (1394: Zalai oklt. II. 270., 1413: U. o. 383., 1431: U. o. 473., 1468: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 12., 1481: Dl. 18469; 1483: Dl. 18848. – L. Somogymegyében is a birtokosok közt és Komár városnál.)
Butkai cs. A Gút-Keled-nemből, a zemplénmegyei Butkáról. – A Csatáriakkal együtt földesurak 1363-ban Csatár, Középfalu, Ölyvesfalva és Apáti, 1397-ben és 1411-ben: Csatár, Apáti, Botfalva és Ölyvesfalva helységekben. 1481-ben a Csatáriakkal szemben még mindig jogot formálnak Csatár, Botfalva és Ölyvesfalva részeihez. (1353: gr. Dessewffy cs. llt. II. 21., 1397: U. o. II. 69., 1411: U. o. III. 16., 1481: U. o III. 246.)
Buza (bakonoki) cs. 1451: Dl. 14905; 1452: Dl: 14596. – V. ö. 1388: Dl. 7447.
Csabi cs Csation kívül 1379-ben, 1383-ban, 1424-ben földesurak Redneken és Görbőn, 1458-ban pedig Sárfőn is. 1421-ben részeket zálogosítanak el a Pápaiaknak, 1447-ben pedig Galsán Hosszutóti Ambrusnak. (1362: Haz. okmt. I. 238., 1379: Zalai oklt. II. 156, 1383: Zalai oklt. II. 195., 1408: U o. 334., 1421: Muz. levéltár, 1424: Zsélyi llt., 1447: U. o. 532., 1458: Dl. 15246., Haz. okmt. I. 355. – L. a csabi Basó cs. alatt is.)
Csáfordi cs. 1358: Zalai oklt. I. 587., 1381: U. o. 179., 1414: Dl. 10260; 1433: Dl. 12524; 1453: Gyömrői llt. XXIII. 1. 70., 1463: Dl. 15807; 1483: Dl. 18819
Csák (apáti) cs. Chak. (1430: Dl. 12276.) Chaak. (1465: Muz. llt.) – A mai Nemes-Apáti értendő.
Csákány (monoszlai) cs. Chakan. (1466: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 106.)
Csáktornyai pálosok. Csáktornya vár uraitól kaptak birtokokat, jelesül 1420-ban Czillei Hermantól Sinkolczot, 1467-ben pedig Lamberger Frigyestől Moskoveczet vagy Maskoveczet. E birtokokat 1478-ban Mátyás királytól új-adómányúl nyerték. (1420: Dl. 32811. 32812; 1467: Dl. 32814; 1478: Dl. 32815.)
Csániki cs. Vasmegyéből. – L. a Bakóczai cs. a.
Csányi (Csákfi, Csák) cs. A Haholt-Buzád nemből. – Csányon kívül Haholton (1365.). Csák-Tilajon vagy Kis-Tilajon (1441. 1444. 1498.), továbbá Kis-Szőllős (1444.), Liszkó, Erdőhát, Sz-András, Csányi-Sz.-Mihály (puszta), Várfölde (1468.) és Becsvölgye (1498.) helységekben földesurak. 1458-ban pallos jogot nyernek. (1365: Zalai oklt. II. b., 1441: U. o. 514, 1444: Dl. 13767. 13777; 1446: Dl. 13916. 13947; 1458: csébi Pogány cs. llt., 1468: Dl. 16771. 16739; 1498: Zalai oklt. II. 638. – L. a moróczhelyi Farkas cs. a. is.)
Csapi cs. Tamás 1420-ban Szent-György és Szent-Miklós nevű birtokainak határa fölött békül a Kanizsaiakkal. 1446-ban kapja Mátyás a kormányzótól, bakolnoki Török (Twrwk) Jánossal és Mihálylyal (testvéreivel) együtt a Baczonag pusztán rejlő kir. jogot. 1456-ban At(y) (másként Nagy-Andrásháza) s Sz.-György pusztán és helységben birtokosok. Ugyanekkor az Andiaktól Bagolya, Gyulafalva és Ot(y) helységben vásárolnak részeket, s a Kanizsaiaktól (már régebb idő óta) zálogban bírják Kethidát. 1459-ben a király Andrásnak megengedi, hogy Csap (város), Szent-Győrgy, Bocsita és Vajda helységeket, Ag(y) másként Nagy-Andrásné-háza, Timostelke, Kis-Vajda és Kis-Telek pusztákat, továbbá Szent-Viszló, Magyarád, Istvánd, Pór-Szombatja, Sz.-Miklós, Récse, Stolcz, And, Babolya, Rokolyán és Szent-Péter-úr helységek részeit bárkinek hagyhassa. 1465-ben aztán András e birtokot négy leányának hagyta. (Ez alkalommal Rokolyán helyett Bagholya áll.) 1466-ban azonban még zálogba vette Csornai Istvántól Baczanak, majd 1468-ban a Kerecsenyiektől Bagolya helység és Ot(y) puszta részeit, s 1469-ben is él. (1325: Zalai oklt. I. 188., 1341: U. o. 387., 1420: Dl. 16945; 1446: Dl. 13962; 1456: Zalai oklt. II. 567., Dl. 15023; 1459: Dl. 15334; 1465: Zalai oklt. II. 583., 1466: Dl. 16379; 1468: Zalai oklt. II. 585, Dl. 16771: 1469: U. o. 591. – L. a Marczaliak és a Vajdaiak a. is.)
Csapos (pacsai) cs. Chapos. (1481: Körmendi llt. Rajkiana, n. 60.) A Zala-Apáti vidéki Pacsa értendő.
Császár cs. Chasar. – Egy-telkes nemesi cs. 1513-ban Kolgyáron. (Dl. 32206.) E családot (Chazar) előbbi időből is ismerjük. (1439: Zalai oklt. II. 496., 1452: Dl. 14539; 1455: Zalai oklt. II. 496. – V. ö. Zalai oklt. Il. 17. lapon 12. sz. okl. jegyz.)
Császár cs. Csasar. – András 1513-ban egy-telkes nemes Felső-Rajkon. (Dl. 32206.)
Csás(z)i (Csácsi) cs. 1493: Dl. 20059.
Csatári benczés apátság. Az 1513. évi adólajstrom szerint Botfalva, Elve(s)falva és Csatár helységekben birtokos. (Dl. 32206. – V. ö. Rupp, i. m. I. 1. 280. l.)
Csatári cs. A Gút-Keled-nemből A Zala-Egerszegtől d. eső Csatár értendő. – L. a Butkai cs. és az Örményesi pálosok a. (V. ö. 1449: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107.) 1466-ban egy henyei Csatári (Chathary) nevű nemes (Sebestyén) szerepel. (Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 106.)
Csebefalvi cs. 1483: Dl. 18819.
Cseke cs. Cheke. – Betefalvai egy-telkes nemesi család. (1513: Dl. 32206.)
Cseke cs. Cheke. – Csekeházán. (L. ott.) Tán azonos ezzel az 1488-ban kis-pacsai előnéven fölmerülő Cheke cs. (Dl. 19368.)
Cseke (györgyfalvi) cs. Cheke. (1490: Dl. 19647.)
Cseke (sikefalvi) cs. Cheke. – 1437: Zalavári apáts. orsz. llt. 3143. sz., 1468: Muz. levéltár, 1488: Dl. 19368. (Ugyanegy avagy rokon lehet az 1513. évi betefalvi Csekékkel.)
Cseke (szentgyörgyvölgyi) cs. Cheke. (1490: Dl. 19647.)
Cseke (szigeti) cs. Cheke. (1444: Dl. 13777; 1466: Körmendi llt. misc. Croatica. f. 47. n. 7.) Melyik Sziget értendő, – biztosan meghatározni nem lehet.
Csel cs. Chel. – Péter 1513-ban egy-telkes nemes Rokolyánban. (Dl. 32206.)
Cselle (cselleházi vagy csellegházi) cs. Chelle. – Másként: Cselleháziak. (1479: Dl. 18170. 18292; 1496: Dl. 20423.)
Csempe (debrétei) cs. Chempe. (1463: Dl. 15807. 15810; 1465: Dl. 16193; 1469: Dl. 16888.) L. a Torda és Debrétei cs. a. is.
Csene (csenefalvi) cs. – Chene. Másként Cseneházi vagy Csenefalvi. (L. Cseneháza helység a. V. ö. 1430: Muz. llt., 1486: Dl. 19180; 1487: Dl. 19275.)
Csenő (káli) cs. Chenew. (1421: Dl. 36663; 1428: Dl. 36666.)
Csentricz (csentriczfalvi) cs. Chentricz. Másként Csentriczfalviak. – Péter (a ki – Chentrych – 1512-ben sárhidai előnevet visel) 1513-ban egy-telkes nemes Sárhidán. (Dl. 32206. és Muz. llt. 1512-hez.) Lőrincz már 1497-ben szerepel. (csébi Pogány cs. llt.) Egy ily nevű családnak Forintosházán is voltak részei. (L. ott.)
Csépán (györgyfalvi, bejczi) cs. Rendszerint györgyfalvi, 1373-ban és 1498-ban pedig béczi vagy bejczi előnévvél. – Chypan. (1373: Körmendi llt. Alm. 2. lad. 9. n. 61., 1484. és 1498: U. o.) Chepan. (1452: Dl. 14539; 1469: Dl. 16853; 1497: csébi Pogány cs. llt.) Chypan. (1462: Kismart. llt. 47. T. 24. et NB., 1498: Zalai oklt. II. 639. és 1513: Dl. 32206.)
Csepel (szerdahelyi) cs. L. Szerdahelyi néven.
Cser cs. Cher. – 1513-ban a Bálint özvegye egy portától adózott Felső-Kerecsenyen. Ugyane család már 1499-ben fölmerül. (Zalavári apáts. orsz. llt. 598. sz.)
Cser (cserházai) cs. Cher. (1444: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 3. 12.)
Csernel(-fi, szent-jakabi, orosztonyi, csernelházi) cs. Chernel. (1329-ben még a szent-jakabi Csernel fiai szerepelnek.) 1426-ban és 1481-ben Rigyolczon, ugyancsak 1426-ban Petri és Lapusnak helységekben is voltak részeik. (1329: Dl. 36648; 1426: Dl. 11802. 11680; 1428: Dl. 36666; 1439: Dl. 36679; 1477: Zalai oklt. II. 604., 1479: Dl. 36713. 18243: és Kismart. llt: 45. C. 52., 1481: Dl. 18470; 1488: Dl. 36722. – L. a bajnai Both és szentbalázsi Zele cs. a. is.)
Csertő (gulácsi) cs. Chertew. (1443: Körmendi llt. Unyomiana, n. 46.)
Csete (györgyfalvi) cs. Chethe. (1441: Zalai oklt. II. 511., 1452: Dl. 14539; 1497: csébi Pogány cs. llt.)
Csete (szentgyörgyvölgyi) cs. Chethe. (1506: Dl. 21644.)
Csider (csiderházi, mihályfalvi) cs. Chyder. Másként Csiderházi. – 1471-ben Mihályfalván (másként Perzsenyben) részeket zálogosítottak el Szentgirolti Jánosnak és berekszói Hagymás Miklósnak. (1470: Körmendi llt. Majoratus. I. 29. 20., 1471: Zalai oklt. II. 596., 1496: Dl. 20423.)
Csikai cs. Chykay. – István 1513-ban egy portától adózott Donátfalván.
Csiklei (terkenczi) cs. Chykley. (1496: Dl. 20423.)
Csikos cs. Ghikos. L. Keresztur helység a.
Csima cs. Chyma. – 1513-óan János és László egy-telkes nemesek Petriben. (Dl. 32206.)
Csingel cs. Chyngel. – 1513-ban Péter egy-telkes nemes Gétyén (Dl. 32206.)
Csipán cs. – L. Csépán alakban.
Csitrándi cs. – L. a halápi Fekécs cs. a.
Csobajk (farkasi) cs. Chobayk. (1457: Zalavári apáts. orsz. llt. 3170. sz.)
Csobánszegi cs. 1453: Gyömrői Llt. XXIII. 1. 70.
Csobod (csáfordi) cs Chobod. (1483: DL. 13819.)
Csók (udvari) cs. Chok. (1494: Veszprémi kápt. házi llt Cap. 12.)
Csokmai cs. – L. a Szécsiek a.
Csokondi (donátfalvi, donátházi) cs. Chokondi, Chokondj. (1492: Dl. 19847; 1498: Dl. 20781.) A Tamás özvegye 1513-ban egy portától adózott Donátfalván. (Dl. 32206.)
Csombor (nemesnépfalvi) cs. Chombor. (1512: Muz. llt.)
Csompor (csomporházi) cs. Chompor. (1432: Dl. 19807.)
Csonka (bakolnoki) cs. Chonka. (1484: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 11.)
Csonka (petri) cs Chonka. (1435: Dl. 12703)
Csonka cs. Chonka. – 1513-ban egy-telkes nemesi cs. Czupon. (Dl. 32206.) Csont (szegi) cs. Chonth. (1422: Dl. 36664)
Csontos (bagolyai) cs. Chontus. (1444: Zalai oklt. II. 522)
Csór (káli) cs. Chor. (1476: Dl. 36708; 1477: Dl. 36709; 1488: Dl. 19368.)
Csorba (aracsai, kerecsenyi) cs. Chorba. (1487: DL. 36721; 1496: Dl. 20484.)
Csornai cs. – L. Szegliget váránál és a Csapi cs. a.
Csornok (beczei) cs. Chornok. (1479: Dl. 18292.)
Csoron(k) (devecseri) cs. Veszprémmegyéből. – Gergely 1479-ben és 1480-ban a megye alispánja. Földesurak Arácson 1501-ben. (1479: Dl. 18204; 1480: Dl. 18319; 1502: Zalavári apáts. orsz. llt. 1821. sz.)
Czeberján-örsi (Czibirjén-örsi) cs. 1420: Veszprémi kápt. orsz. llt. Cap. 12.
Czigán (györgyfalvi) cs. Czygan. (1490: Dl. 19647.)
Czigán (karikai) cs. Chygan. (1496: Dl. 20484.)
Czigán (monyorókeréki) cs. Chygan. (1513: Dl. 32206.)
Czigán (nemesnépfalvi) cs. Chygan. (1512: Muz. llt.)
Czigán (pázmánházi)cs. Czyan. (1467: Körmendi llt. Unyomiana.102.) Chygan. (1477: Dl. 18143.) – Meglehet, hogy a fentebbi egynevű családok egyike-másika azonos.
Czillei cs. Csáktornya (l. ott) és Strigó várakat bírta, bár úgy látszik nem Zalamegyéhez. (V. ö. Páka, Nempti és Kemend várnál.)
Czupi cs. Chwpy, Czwpj. – Ságod és Petri helységekben is földesúr 1513-ban. (1424: Dl. 11516; 1425: Dl. 11701; 1441: Zalai oklt. II. 507., 1479: Kismart. llt. 45. C. 52., 1513: Dl. 32206.)
Dajka (sárszegi) cs. Dayka. (1513: Dl. 32206.)
Dala (donátvölgyi vagy donátfalvi) cs. Dala. (1497: Zalavári apáts. orsz. llt. 1053, sz., 1498: U. o. 1154. sz.)
Dala (káli) cs Dala. (1513: Dl. 3220.) Diós-Kál értendő.
Dala (radói) cs. Dala. 1513: Dl. 32206.
Damján (szentgyörgyvölgyi) cs. Damyan. (1490: Dl. 19647; 1613: Dl. 32206.)
Dancs (debrétei) cs. Danch. (1496: Dl. 17433.)
Dancs (enyerei) cs. Dancz (1497: csébi Pogány cs llt.)
Dancs (henyei) cs. Dancz. (1495: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108.)
Dancs (ó-hidi) cs. Dancz. (1474: Zalai oklt. II. 601., 1483: Dl. 18819; 1496: Dl. 20423.)
Dancs (szobapataki) cs. Dancz. (1497: csébi Pogány cs. llt.) A fentebb elősorolt hasonló nevű családok egyike-másika azonos lehet.
Dancs (szerdahelyi) cs. – L. Szerdahelyi néven és a Zicsi cs. a.
D(a)rabant (szent-miklósi) cs. Drabanth. (1481: Dl. 18470.) Darabanth. (1495: Dl. 20327.)
Darabos (nádasdi, monyorósdi, derecskei, szabari, bagotai) cs. Más néven, olykor Nádasdi is. Vasmegyéből, a Nádasd-nemzetségből. Ozsvát 1485-ben Zalamegye alispánja. – Részük volt Szabar városban és tartozékaiban. (L. ott.) 1460-ban Bik helységben szereznek birtokot, cserében Palkonya részeiért, a Biki és biki Jánossa család tagjaitól. 1463-ban Szőllőst (l. ott) új-adományul kapják. 1469-ben Szerdahely részeit, 1481-ben Herbártfalva pusztát, ugyanez évben és 1482-ben Dobrony és Teskánd (utóbbit különben már 1433-ban is) helységeket szintén birtokukban találjuk. (1433: Dl. 12547; 1460: Zalavári apáts. orsz. llt. 2549. sz., 1463: Muz. llt., 1469. 1470: br. Jeszenák cs. llt., 1478: Zalavári apáts. orsz. llt. 2535, és 3125. sz., 1481: U. o. 3147., 1482: Dl. 18742; 1485: Kismart. llt. 36. A. 34., 1488: Dl. 19459; 1493: Dl. 36727; 1494: Zalavári apáts. orsz. llt. 1494. sz. – L. Szent-György vagy Békavár vár, Páka m.-város és a Marczaliak a. V. ö. Zalai oklt. I. 60. 70. és 196. l.)
Dávid (mindszenti) cs. Dauid. (1495: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108.) Hihetőleg a Csány, Hosszufalu sat. vidéki hajdani Mindszent helység értendő.
Dávid cs Dawid – 1513-ban egy-telkes nemes cs. Nemgsnépfalván. (Dl. 32206.)
Deák (bötefalvi) cs. Deak. (1493: Zalavári apáts. orsz. llt. 1721. sz.)
Deák (mileji) cs. Deak. (1497: csébi Pogány cs. llt.)
Debrétei cs. 1366-ban a család három ága osztozkodik Debrétén. 1465-ben Mindszent, Tordafalva, Lengyel és Debréte részeit ítéletileg nyerik. 1468-ban ákosházi Sárkány Bertalan és Benedek Debrétei Albertnek adják Lengyel részeit; 1469-ben azonban ugyanezek a Torda családnak Mindszent, Tordafalva, Lengyel, Kis-Lengyel, és a Csempe családnak Babos-Debréte nevű birtokain egyezkednek; 1470-ben pedig kir. adományúl kapják (bizonyára mint az említett két család birtokait) Mindszent, Tordafalva, Lengyel és Csőszi részeit s Babos-Debréte felét. (1366: Zalai oklt. II. 11., 1444: Dl. 13771; 1452: Dl. 14623; 1462: Dl. 15778; 1463: Dl. 15807. 15810; 1464: Dl. 15926; 1465: Dl. 16193; 1468: Dl. 16615; 1469: Dl. 16888; 1470: Zalai oklt. II. 593., 1498: Dl. 20734; 1504: Dl. 20734. – L. a Terpényi cs. alatt is.)
Dédesi cs. (1408: Dl. 9389. 9400; 1469: Dl. 16853; 1498: Dl. 20756; 1513: Dl. 32206.) 1513-ban Pán-sárdja (Pansargya) helységben birtokos.
Demeter(-fi, becsvölgyi) cs. Demetherfy. (1490: Dl. 1647.) Demether. (1513: Dl. 32206.)
Dergacse(j)i cs. 1420: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 12.
Dersfi (szerdahelyi) cs. – L. Szerdahelyi néven.
De(s)zpot cs. Dezpoth. – 1513-ban egy-telkes nemesi cs. Sz.-Viszlón. (Dl. 32206.)
De(s)zpot (becsvölgyi) cs. Dezpoth. (1497: csébi Pogány cs. llt.)
Dezső cs. Desew. – 1513-ban egy-telkes nemesi cs. Czupon. (Dl. 32206.) 1497-ből is ismeretes. (csébi Pogány cs. llt.)
Dezső (szent-andrási) cs. Desew. – 1513-ban Felső-Rajkon is volt 1 j.-portája. (1485: Dl. 19024; 1488: Dl. 19427; 1491: Dl. 36724; 1513: Dl. 32206.)
Dezső (szent-viszlói) cs. Desew. (1490: Dl. 19647; 1513: Dl. 32206.)
Dienesse (Dienes, nemesnépfalvi) cs. Dyenesse. (1490: Dl. 19647.) Dyenes. (1506: Dl. 21640.)
Dienesse (zágorhidai) cs. Dyenesse. (1490: Dl. 19647.)
Diskai cs. 1407: Zalai oklt. II. 330., 1460: Dl. 15431; 1464: Kisfaludi cs. llt., 1477: Kismart. llt. 36. A. 27., 1494: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 12.
Diszeli cs. 1433: Dl. 12492; 1466: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 6.
Dobi cs. 1424-ben az osztályos Dobi másként Monaki György és Monaki Tamás (l. Zemplénmegyében) Haláp, Deszel és Dergecse helységekben földesurak. (1424: Zalai oklt. II. 442. – L. a halápi Fekécs cs. a. is.)
Dobri cs. Dobry. – 1464-ben Kányaföldén birtokos. (1408: Dl. 9389; 1464: Dl. 16004.) 1407-ben nemesnépfalvi előnéven tűnik föl ily nevű nemes család (Dl. 9374.)
Dobroli (Dobronyi) cs. 1437: Zalavári apáts. orsz. llt. 3145. sz., 1496: Dl. 20423.
Dobronczi cs. 1464: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 14. n. 2., 1483: Dl. 18819. – 1481-ben («Dobronczy») kerekesházi előnévvel (Dl. 18504.)
Docsa (lekenyei) cs. Docha. (1479: Dl. 18292.)
Dombó (csáfordi, egyházas-csáfordi) cs. Dombo. (1415: Zalavári apáts. orsz. llt. 1851. sz., 1453: Gyömrői llt. XXIII. 1. 70., 1463: Dl. 15807. – L. a Bagodi cs. a. is.)
Domonkos fejérvári prépost. L a Papai cs. a.
Domonyai (Damonyai, sz.-miklósi) cs. De Damonya. (1443: Dl. 13752.) Domonyay. (1448: Zalavári apáts. orsz. llt. 467 sz., 1498: Muz. levéltár.) De Domonya. (1477: Zalai oklt. II. 604.) Hol feküdt e kérdéses Damonya vagy Domonya? – nem bizonyos. Ha zalamegyei helység volt, Nagy-Kanizsa vidékén fekhetett. (L. a Molnári cs. alatt is.)
Donátfalvi (Donátházi) cs. 1468: Dl. 15807; 1464: Zalai oklt. II. 501. – L. Donátfalva helység a.
Doni (mihályfalvi) cs. 1449-ben zálog czímen igtatja őket az országbíró Perdefölde, Bolyó. Marócz, Egyed-Lakos és Kozmaháza birtokába. (Zalai oklt. II. 547. – L. Vasmegyében is a Mihályfalvi cs. a.).
Dorgó (szepetneki) cs. Dorgo. (1506: Körmendi levéltár Alm. II. lad. 9. n. 65)
Dormán cs. Dorman. – Gergely 1513-ban egy-telkes nemes Jakabfalván. (Dl. 32206.) E családot 1453-ból is ismerjük. (Dl. 14689.)
Dörögdi (Deregdi) cs. 1376-ban Pabor, Diszl másként Tikonyaháza és Sárosdfő helységekben földesúr. (1340–1351: Zalai oklt. I. 373. 482. 508. 509., 1376: U. o. lI. 126., 1382: U. o. 186., 1424: Haz. okmt. 435., 1446: Kismart. llt. 44. G. 61, 1463: Dl. 15899; 1495: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108.)
Drabant cs. L. D(a)rabant alakban.
Dubai cs. 1406–1407: Dl. 9312. 12844; 1483: Zalavári apáts. házi llt. Lad. 4. f. 1. n. 82., 1488: Dl. 19459; 1513: Dl. 32206.
Ebergényi (Ebergényvölgyi) cs. A Lengyeliekkel és Betefalviakkal osztályos. (L. ott.) 1467-ben egy ízben Ebergényvölgyi néven, 1462-ben pedig terpényi előnévvel tűnik föl. (L. az ákosházi Sárkányok a.) Az 1513. évi adólajstrom szerint egy ily nevű családnak birtoka volt Sztolcz helységben. Ezenkívül Faskasházán és Ebergényben lakott egy-egy ily nevű egy-telkes nemesi család. (1426: Zalai oklt. II. 447., 1462: Muz. llt., 1513: Dl. 32206.)
Eberhard zágrábi püspök. L. Rezi és Tádika várak és Keszthely város a.
Ebes cs. Ebes. – 1513-ban egy-telkes nemesi cs. Szobapatakán. (Dl. 32206.) 1497-ből is ismerjük. (csébi Pogány cs. llt.)
Ecséri cs. (1329: Zalai oklt. I. 239, 1360: U. o. 606., 1412: Pannonhalmi főapáts. házi llt. Tihany. 1. 29., 1444: Zalai oklt. II. 521, 1468: U. o. 586. – L. a Himfiek a. is.)
Egeri cs. 1458: Dl. 36699; 1489: Dl. 36723.
Egervári cs. Ősi birtokuk (Egervár és) Fancsika. – 1398-ban kapják kir. adományul Puszta-Bécs másként Kis-Bécs lakatlan birtokot és Apáti részeit. 1401-ben Sz.-Lőrincz, Nagyfalu más néven Fancska helységekbe zálog czímen és Bécs birtokába vétel útján kívánják magukat igtattatni. 1403-ban Mihály kapja kir. adományul a hűtlen Rezneki György és Páris birtokait Reznek, Sz.-György másként Kisfalud, Csötörtökhely, Baksafalva, Sz.-András, Jakab-fia-Jánosfalva másként Fényesfölde, Pósafalva, Izsófölde, Barrabás, Peternye és Herbártfölde helységekben, melyeken kívül az igtató parancs még Légfalvát, Lakost, Bori(h)t és Kereszturt is fölsorolja. Ez adomány, úgy látszik, 1404-ben megújíttatott, még pedig a Szent-Andrási (Rezneki) Páris birtokaira nézve. Az ekkor kiállított adomány-levél azonban a kérdéses birtokokat név szerint nem sorolja föl. Ez alapon később az Egerváriak ellen Rezneki (Páris fia) János pört kezdett a király előtt. – 1415-ben a Pacsa és Csötörtökhely melletti Fevenyesfölde urai, s kir. adományként igtattatnak Rednek, Jakabfi-Jánosfalva, Csötörtökhely és Szent-György helységek, Lakos, Légfalva és Pósafalva puszták birtokába. E jószágok már a Rezneki vagyis Szentandrási (Páris-fi) család uradalmából valók, a melyeket – mint fentebb említők – az Egerváriak 1404-ben kaptak kir. adományul. Különben már 1405-ben ők rendelkeznek a Rezneki család nő-tagjaival szemben Reznek, Jakab-fia-Jánosfalva, Légfalva, Pósafalva, Lakos, Szent-András, Borih, Peternye, Izsófölde, Barrabás, Baksafalva másként Hegenfölde, Keresztur és Szent-György másként Kisfalud fölött. 1421-ben azonban Zsigmond király a Rezneki (Páris-fia) János kérésére Reznek, Pósfalva, Légfalva, Jakab-fia-Jánosfalva, Csele-lakosa, Szent-András, Baksafalva, Peternye, Barrabás, Izsófölde, Borhi, Sz.-György, Csötörtökhely és Sz.-Iván másként Herbártfölde részeit, mint a melyek az eredeti (! bizonyára az 1404. évi értendő) adomány-levélben nem voltak felsorolva, a nevezett Jánosnak Egervári Mihály által visszaadatni parancsolja. 1423-ban azonban, a Rezneki Páris-fiakkal kötött egyezség után kir. jóváhagyással mégis igtatják őket (Mihály fiát Balázst) Szent-András, Csete-lakosa, Peternye, Barnabás, Izsófölde és Borhi birtokába. 1426-ban Kisfaludon – melyet máskor Sz.-Györgynek neveznek – van birtokuk (Balázsnak), azonban most a szent-erzsébeti Terjék István kezén. 1427-ben és 1428-ban a Szentandrási (máskor Rezneki) Páris-fiakkal együtt állnak pörben az alsólendvai Bánfi-leányokkal szemben, az említett Rezneki-féle birtokok (Sz.-György, Kisfalud, Csötörtökhely, Herbártfalva másként Sz.-Mihályfalva, Baksafalva, Barrabás, Józsafölde, Borih, Reznek, Keresztur, Jakab-fia-Jánosfalva, Pósafalva, Légfalva, Cséplaka és Szent-Balázs) miatt. 1436-ban Balázs Csötörtökhelyt és Kereszturt Kávási Miklósnak zálogosítá el. 1441-ben I. Ulászló király a Balázs és fia Mihály birtokait (mivel a királyhoz hűtelen felsölendvai Szécsi Jánoshoz szegődtek) Fancska, Ujfalu (másként Félszerfalu vagy Általfalva avagy Dávidfalva), Reznek (kastélylyal), Keresztur, Lékfalva, Jakab-fia-Jánosfalva, Lakos, Csötörtökhely, Kisfalud másként Sz.-György, Tüttös, továbbá Puszta-Bécs és Egyházas-Apáti helységekben részben vagy egészen a gersei Petőknek (Lászlónak és Petőnek) adományozta. Azonban bár a Petőket e javak birtokába azonnal be is igtatták, ez uradalmakat később is megtaláljuk az Egerváriak birtokában. 1454-ben Mihály Csötörtökhely, Keresztur, Apáti, Fancsika, továbbá Pósfalva, Lékfalva és Jakab-fia-Jánosfalva helységeket lábatlani (másként dédi) Farkas Lászlónak zálogosítá el; 1457-ben Puszta-Bécset szántai Botka Jánosnak; 1464-ben Csetertekhelyt és Keresztur részeit a Hásságyiaknak; 1473-ban Zalai-Szent-Györgyöt az ákosházi Sárkányoknak. Mindszent másként(!) Herbátya pusztát ugyanekkor szintén a Hásságyiaknak; 1432-ben pedig Lékfalvát apáti Tutor Gergelynek. (1333: Zalai oklt. I. 270., 1370: U. o. II. 38., 1371: U. o. 42., 1398–1406: Dl. 25892; 1401: Dl. 8653; 1403–1406: Dl. 8894; 1404: Dl. 8995; 1405: Dl. 9027; 1406: Dl. 9200. és 9258; 1407: Dl. 9361; 1411: DL. 9831; 1413: Dl. 10083; 1415: Dl. 10296. és 10308; 1415–19: Dl. 10347; 1421: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 17. f. 5., 1423: Dl. 11420; 1426: Dl. 11818–11819; 1427: Dl. 11940; 1428: Zalai oklt. II. 458., 1436: Dl. 12886; 1438: Dl. 24729; 1441: Zalai oklt. II. 509., 1454: Dl. 14805. és Muz. llt., 1457: Dl. 15150. 15195; 1458: Dl. 15249; 1463: Dl. 15842; 1464: Dl. 16029; 1467: Dl. 16540; 1473: Dl. 17478. 17499; 1476: Dl. 17815; 1482: Dl. 18682; 1483: Dl. 18820; 1496: Muz. llt., 1498: Dl. 20781. – L. a bajnai Both, bódogasszonyfalvi Loránt, Ostfi, Rezneki, Bögze, Pető, Bucsai cs. s Reznek és Fancs(i)ka várkastély s Bécs helységek a.)
Egervölgyi cs. János 1426-ban a megye alispánja. (1415 körül: Dl. 36661; 1426: Dl. 11680; 1447: Dl. 36686; 1457: Dl. 36698. – L. a Lengyeli cs. alatt is.)
Egri cs. L. Eger helység a.
Egyed (petri) cs. Eged. (1497: csébi Pogány cs. llt.)
Egyedfi cs. Egedfy. – 1513-ban a Jakab özvegye 1 portától adózott Kálon.
Egyed(-fi, al-örsi) cs. Egyed. (1478: Hazai okmt. V. 345.) Egyedfy. (1482: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 4.)
Egyházas-bucsai cs. 1464-ben a Bucsai cs. ügyében Illés mint kir. ember szerepel. (Zalai oklt. II. 581.)
Egyházas-karmacsi cs. 1456: Haz. okmt. II. 534.
Egyházi (hetési) cs. Eghazy. (1490: Dl. 19647.)
Egyházi (szent-antalfalvi) cs. Eghazy. (1466: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 106.)
Elek cs. L. Kozma-Damján helység a.
Ellerbach (monyorókeréki) cs. 1496-ban Páka m.-város, Sziget, Gemőfölde, Holtó (Hattó), Sziget, Felső- és Alsó-Sebeske részeit s Olasz-Mihály-Lakosát és Majorház-Lakosát találjuk kezükön. (1496: Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. n. 10. – V. ö. Dl. 20400.)
Ellés (lovászi) cs. Elles. – L. az Arácsi cs. a.
Ell(y)és (káli) cs. Eles. – 1478-ban KáI és Kerek-Gardó birtokokban földesurak. (1439: Dl. 36682; 1458: Dl. 36700; 1463: Muz. llt., 1476: Dl. 36708; 1478: Dl. 36710.) Hihetőleg egy-eredetű e családdal a következő két cs. egyike vagy másika.
Elyés cs. Elyes. – Mihály 1513-ban Felső-Kerecsenyen 1 portától adózott.
Ellési cs. Ellesy. – 1513-ban Hegyfaluban 1 portától adózott.
Emrefi (becsvölgyi) cs. Emrefy. (1490: Dl. 19647.)
Enderszegi cs. 1483: Dl. 18819.
Endes cs. Endes. – 1513-ban Récsén 1 portától adózott. (Dl. 32206)
Enyerei cs. 1438: Zalai oklt. 1I. 495. – L. a csébi Pogány cs. a.
Enyerei pálosok. Az alapító Enyerei vagyis csébi Pogány cs. adományából Töttös-Enyerén birtokosok 1339 óta. 1454-ben (és 1459-ben) Marczali Jánostól a nyavalyádi pusztát kapták. (1339: Dl. 3230; 1358: Zalai oklt. I. 352. 584., 1367: Dl. 5367; 1449: Dl. 14289; 1454: Dl. 14894; 1455: Dl. 14931. 14919. 14989; 1459: Dl. 15323; 1479: Zalai oklt. II. 611. – V. ö. Rupp, i. h. I. 1. 289.)
Erdeg cs. L. Ördög alakban.
Erdélyi (kereszturi) cs. Erdely. (1483: Dl. 18819.)
Ereki cs. 1454: Dl. 14802.
Ernuszt (csáktornyai) cs. A Muraközben Csáktornya (l. ott) és S(z)trigó várakat bírta. 1494-ben 1006, 1495-ben pedig 1122 forintnyi óriási adója maradt e megyében beszedetlenül. (Engel, i. m. 35. és 142. l.)
Estvánfi cs. L. Istvánfi néven.
Faber (hetési) cs. Faber. (1463: Dl. 15807.) Avagy: Kovács.
Faber (sz.-györgyvölgyi) cs. Avagy: Kovács. – Faber. (1469: Muz. llt., 1513: Dl. 32206.)
Fábián (kisfaludi) cs. Fabian. (1513: Dl. 32206.)
Fadan (Fodan, turreni) cs. Fodan. Fadan. – 1490-ben Kristóf (az Ernuszt Zsigmond pécsi püspök pécsi várához tartozó nemes jobbágyok ispánja) Turr(e)n vagy Tor(r)en, Herkodincz (Zerketincz), Mi(cs)klovicz és Krizseskócz (Krizsevczi) nevű (murcaközi) birtokait magtalan halála esetére a csáktornyai Ernuszt-oknak hagyta; viszont ezek kölcsönösség okáért Kardonócz (Gardenovecz), Novakovicz (Novakovecz) és Tekton(o)cz (Dekanovecz) nevű birtokaikat kötötték le. (1490: Körmendi llt. Alm. III. lad. 9. n. 10. és 12., 1496: Dl. 32819; 1501–5: Körmendi llt. Alm. III. lad. 9. num. 13. 15. és 18. – V. ö. Csáktornya vár a.)
Falkos (gulácsi) cs. Falkws. (1443: Körmendi llt. Unyomiana, n. 46.)
Fancskai cs. 1411: Dl. 9831; 1415–19: Dl. 10347; 1418: Dl. 10668.
Farkas (alsó-sebeczkei) cs. Farkas. (1439: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 50. 2. 10.)
Farkas (arácsi) cs. Farkas. (1453: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 15.)
Farkas (debréti) cs. 1480: Körmendi llt. Himfyana, n. 597., 1496: Dl. 17433.
Farkas (diskai) cs. Farkas. (1482: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 4.)
Farkas (farkasházi) cs. Másként Farkasházi. (Péld. 1464: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 14. n. 2. – V. ö. 1463: Dl. 15807; 1485: Dl. 19024; 1506: Dl. 36741.)
Farkas (hidegkuti) cs. Farkas. (1469: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 12.)
Farkas (káli) cs. (1513: Dl. 32206.)
Farkas (kis-budai) cs. (1513: Dl. 32206.)
Farkas (örsi, alsó-örsi) cs. 1460: Dl. 15431; 1483: Dl. 18848.
Farkas (ságodi) cs. 1513: Dl. 32206. (Meglehet, a fentebbi különböző előnevű Farkas családok egyike-másika egy-eredetű vagy azonos.)
Farkas (lábatlani, dédi) cs. Farkas. (1429: Muz. levéltár.) 1450-ben dédi másként szentgyörgyvölgyi Farkas. (U. o.) – L. az Egerváriak alatt is.
Farkas (moróczhelyi) cs. Farkas. – 1412-ben Obronok, 1444-ben és 1446-ban ezenkívül Erdőhát, Sz.-András és Kisfalud helységekben földesur. E birtokaiba 1446-ban a Csányi (Csákfi) családot igtatják vissza, zálog czímen. (1374: Dl. 6205; 1412: Dl. 9872; 1444–1446: Dl. 13767. 13947. – L. a Csányi cs. alatt is.)
Farkasfalvi cs. – L. Farkasfalva helység a.
Fata (monostor-apáti) cs. Fatha. (1485: Körmendi llt. Himfyana, n. 615.)
Fejér (bakolnoki) cs. Feyr. (1476: Dl. 17785.)
Fejér (nemesnépfalvi) cs. Feyer. 1482: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 15. Misc. Széchyana.)
Fejérvári egyház Sz.-Katalin kápolnája. Páh helységben volt része s bírta a Keszthely vidéki Páh szigetét. (Insula Pahsygete vocata., 1405: Zalai oklt. II. 322.)
Fejésvári káptalan. 1320-ban Baszita vagyis Bacsita, 1324-ben (Balaton-) Szőllős helységekben, a Fejérvári őrkanonok pedig 1402-ben Dörgicsén földesúr. (1320: Anjouk. okmt. I. 553., 1324: Zalai oklt. I. 174., 1402: Zsélyi llt.)
Fejes (egervári) cs. L. az Egervári cs. alatt.
Fekécs (halápi) cs. 1409-ben Halápi Fekécset (Fekech) igtatják zálogul Dobi Péter részeibe Haláp, Kis-Dergecse és Diszel helységekben. 1413-ban ugyanő kir. adományul kapja Rendes részeit, Ládi Lőkös társaságában. Ugyane nemest ugyanez alkalommal egy másik oklevél halápi Fekécs Miklósnak nevezi. 1476-ban halápi Fekécs Bálint Csergő részeit a Kapucsiaknak és Csitvándiaknak vetette zálogba. 1481-ben halápi Fekécs Miklós fia, Imre részes Haláp, Csergő, Rendes, Ábrán, Ajka és Csapi(!) zalamegyei helységekben. (1392: Haz. okmt. V. 186., 1409: Kismart. llt. 36. A. 16., 1413: Zalai oklt. II. 382., 1424: U. o. 442., 1476: Kisfaludy cs. llt., 1481: Zalai oklevéltár II. 615., 1487: Pannonh. főapáts. házi llt. XLIX. Fff., 1492: U. o. L. A.)
Fekecse (szent-györgyvölgyi) cs. Fekechee. (1426: Dl. 11808.)
Felső (donátfalvi) cs. Felsew. (1513: Dl. 32206.)
Felsőbakonoki cs. 1486: Dl. 19180; 1487: Dl. 19318.
Felsőirsai cs. 1436-ban igtatják Lászlót és rokonait Alsó-Irsa helység és Szent-Kozma-Damján puszta részeinek birtokába. (Haz. okmt. IV. 309.)
Felsőkerecsenyi cs. 1464: Dl. 16004; 1475: Zalavári apáts. orsz. llt. 3135. sz.
Felsőliszkói cs. 1407: Meskó cs. llt., 1435: Dl. 12703; 1464: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 14. n. 2.
Felső-örsi prépostság. L. Örsi prépostság.
Felsőpetri cs. 1435: Zalai oklt. II. 486., 1464: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 14. n. 2.
Felsőrajki cs. L. a Rajki cs. a. az 1489. évhez.
Fenéki cs. 1441: Zalai oklt. II. 505., 1446: U. o. 529.
Fényesházi (Fényes) cs. 1437-ben csáfordi előnéven. (Zalavári apáts. orsz. llt. 3145. sz. – L. Fényesháza helység a.)
Feredes (szoboszlai) cs. Feredes. (1497: csébi Pogány cs. llt.)
Ferencz(e) cs. Ferencz. Ferencze. (L. Hetés helység a. – V. ö. 1492: Muz. llt.)
Ferencze (kapucsi) cs. Ferencze. (1477: Kisfaludy cs. llt.)
Ferenczi (Ferincz, szent-györgyvölgyi) cs. Feryncz. (1490: Dl. 19647. Ferenczy. (1513: Dl. 32206.)
Fernekági cs. Fernekagy. – János 1513-ban egy-telkes nemes Kis Budán. (Dl. 32206.) E családot különben már 1424-ből és 1434-ből is ismerjük. (Dl. 11516. 12618.)
Fidejussor cs. Fideiussor. – 1513-ban Antal egy-telkes nemes Bedén, ugyanakkor Pál a szomszédos Gyepün. (Dl. 32206.)
Fidere (alsó-nemesnépfalvi) cs. Fydere. (1493: Dl. 20029.)
Filemeng, Fileming, enyerei) cs. 1430-ban pincz-körbői, 1449-ben szentlászlói előnévvel. Gergely 1453-ban a megye alispánja. – Fylemend. (1406: Zalai oklt. II. 323.) Filemengh. (1417: Dl. 10622.) Fylemeng. (1430: Zalai oklt. II. 467.) Fylemygh. (1445: Körmendi llt. Unyomiana, n. 48.) Fylemengh. (1449: Dl. 14289; 1455: Dl. 14989.) Philemengh. (1453: Dl. 14689.) Filemen. (1480: Zalai oklt. II. 614.) Philemyngh. (1483: Dl. 188I9.) L. a csébi Pogányok a. is.)
Filep cs. Philep. – Máté 1513-ban egy-telkes nemes Kálon. (Dl. 32206.)
Filep cs. Philep. – János 1513-ban Lengyelen egy portától adózott. (Dl. 32206.)
Filep (petri) cs. Fylep. (1439: Dl. 36681.) Tán az előbbivel ugyanegy?
Finta (petri) cs. Fyntha. (1490: Dl. 19647)
Fitos cs. Fythos. – 1513-ban András egy-telkes nemes Lengyelen. (Dl. 32206.)
Fledniczer Vulfing. L. Csáktornya várnál.
F(l)orintos (florintosházi) cs. Másként F(l)orintosházi, Floréntosházi. – L. F(l)orintosháza helység a.
Fodor (bakolnaki) cs. Fodor. (1451: Dl. 14905; 1452: Dl. 14596; 1482: Dl. 19180; 1487: Dl. 19318; 1488: Dl. 19427; 1513: Dl. 32206.)
Fodor (györgyfalvi) cs. Fodor. (1422: Dl. 11276.)
Fodor (kapucsi) cs. 1464: Kisfaludi cs. llt.
Fodor (oláhi) cs. Fodor. (1479: Dl. 18256; 1480: Dl. 18309.)
Fodor (örsi) cs. János 1437-ben kir. ember. (Dl. 13898.)
Fodor (pósföldi) cs. Fodor. (1479: Dl. 18256.)
Fodor (ságodi) cs. Fodor. – L. az ákosházi Sárkány cs. alatt.
Fodor (sárszegi) cs. Fodor. (1513: Dl. 32206.)
Fodor (szalapai) cs. Fodor. (1438: Haz. okmt. III. 373., 1483: Dl. 18819.)
Fodor (sztolczi) cs. Fodor. (1513: Dl. 32206.)
Fodor (verői) cs. (1513: Dl. 32206.) Valószínű, hogy a fentebbi Fodor nevű családok közt egy-eredetűek vagy azonosak is vannak.
Fogas cs L. Gosztolya helység a.
Foki cs. A mai Vindornya-Fok helység értendő. – Mikor 1508-ban e családnak magva-szakadt, birtokait (melyeket az ákosházi Sárkányoknak adott a király) Diás, Fok, Mihályfalva másként Mihályháza helységekben találjuk föl. (Lajtafal. levéltár, Illésházyana, lad. 23. f. 7. n. 10. – V. ö. 1438: Zalai oklt. II. 495., 1476: Jeszenák cs. llt.)
Forgács (gimesi) cs. L. az asszonyfalvi Ostfiak a.
Fosztó cs. Foztho. – 1513-ban egy-telkes nemesi család Sz.-Györgyvölgyén. (Dl. 32206.)
Fraknói cs. 1346-ban és 1435-ben (valamelyik) Rokolyánt (Rakolyánt) találjuk kezükön. (1346: Sopronm. oklt. I. 189., 1435: Dl. 12633. és 12677.)
Füredi cs. 1420: Veszprémi kápt. orsz. llt. F. 112.
Gacsa(?) cs. Gacza? Czacza ? – L. Bak városnál.
Gálfi (gosztolyai) cs. Galfy. (1490: Dl. 19647.)
Gálfi (sárhidai) cs. Galfy. (1512: Muz. llt.)
Gálfi (szentgyörgyvölgyi) cs. Galfy. (1478: Muz. levéltár.)
Garázda cs. Pál 1513-ban (Dl. 32206.) Bátorhely(e) helységben birtokos.
Garázda (ibor-liszkói) cs. 1466: Dl. 36705; 1479: Dl. 18237; 1521: Körmendi llt. Misc. fam. num. 30.
Garázda (kereszturi) cs. Körösmegyéből. – 1408-ban a nádor a kereszturi Garázdáknak és Tomajiaknak ítéli oda Szent-Balázs, Edelics és Kisfalud részeit, melyeket Zsigmond király 1398-ban, mint a magbanszakadt Apori (Tolnamegye) János birtokait, Kalaznói Mihálynak és a kereszturi Garázdáknak adományozott. (Zalai oklt. II. 351- 359)
Gardinócz (szent-mártoni) cs. Gardinocz. (1477: Dl. 18143.) László 1477-ben a Muraközben kir. ember.
Gát (?) cs. Gath ? – L. Ollár helység a.
Gebárti cs. L. Sz.-György vára a.
Gede cs. L. Göde néven.
Gegő cs. Gegew. – 1513-ban Cseneháza helységben találunk ily nevű köznemest. (Dl. 32206.)
Gellért cs. Gelerth. – L. Hagyáros helységnél.
Gell(y)én (gellyénházi) cs. Gellyen. Másként Gell(y)énházi. (1490: Dl. 19647; 1513: Dl. 32206.)
Gender (gosztolyai) cs. Gender. (1490: Dl. 19647.)
Gerárt (becsvölgyi) cs. Gerarth. (1513: Dl. 32206.)
Gerel (szent-istván-csabi) cs. Gerel. (1423: Zalai oklt. II. 435.)
Gergely cs. Gergel. – Betefalvai egy-telkes nemesi cs. (1513: Dl. 32206.)
Gergerfi (nemesnépfalvi) cs. Gergerfy. (1490: Dl. 19647.)
Gergocs (becsvölgyi) cs. Gergoch. (1490: Dl. 19647.)
Gétyei cs. Gétyén kívül 1498-ban (Meszes-)Györök helységben is birtokos. (1407: Dl. 9812; 1423: Dl. 11389; 1480: Körmendi llt. Himfyana, n. 597., 1498: Dl. 20723; 1513: Dl. 32206.)
Girolti cs. L. a Salamonváriak a.
Gógán (becsvölgyi) cs. Gogan. (1490: Dl. 19647.)
Gógán (sz.-viszlói) cs. Gogan. (1513: Dl. 32206.)
Gógánfalvi cs. 1483: Dl. 18819. 1496-ban másként Koppányi, majd Tölvári. (Dl. 20423.)
Gombos (zágorhidai) cs. 1466: Dl. 36705; 1497: Dl. 20168–9.
Gombos cs. György 1513-ban Bátorhelye és Kis-Liszkó helységekben birtokos. (Dl. 32206.) Azonos is lehet az előbbivel.
Gosztolyai cs. 1408: Dl. 9389. 9400; 1496: Dl. 20484. – L. a Szécsiek a. is.
Gosztonyi (sárosdi) cs. 1495-ben (András) Mindszenten is birtokos. (Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108.)
Göthárd(-fi, sitkei) cs. Vasmegyéből. A Sitkei család egyik ága. L. Véged helység a.
Gőcze (monoszlai) cs. Gewcze. (1466: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 106.)
Göde (felső-nemesnépfalvi) cs. Gwde. (1441: Zalai oklt. II. 511. 1490: Dl. 19647.) Gewde. (1464: Dl. 16004.) Gede. (1513: Dl. 32206.)
Gős (Gősfalvi) cs. 1475-ben a magvaszakadt Benedek birtokait Miksefalván – laki Kis Tamás kir. udvarnok és általa Laki Márton kapta kir. adományban. (1475: Dl. 17732. – L. az Unyaniak a. is. V. ö. Vasmegyében.)
Gróf (szentgyörgyi) cs. L. Csáktornya várnál.
Gulácsi cs. 1443-ban a Kebelkut-gulácsiaktól vásárolnak részeket. 1442-ben I. Ulászló király a magban-szakadt Gulácsi másként Rendesi János gulácsi és rendesi részeit Unyani Miklósnak és Tomaji Lászlónak adományozta; 1476-ban pedig Mátyás király Gulácsi (Biczófi) Antalnak gulácsi részeit gersei Pető Györgynek és Jánosnak. 1453-ban ugyane család Véggulácsi másként Rendesi nevet visel. Ugyanekkor egy másik Rendesi nevű család is fölmerül. (1349: Pannonh. konv. házi llt. V. Ll., 1378: U. o. XXXV. Dd., 1403: Zalai oklt. II. 313., 1442: U. o. 515., 1453: Körmendi llt. Unyomiana, n. 66., 1476: U. o. 601.)
Gvat (Got, orosztonyi, alsó-orosztonyi) cs. Goth. (1428: Dl. 11993. és 11994.) Guath. (1436: Zalai oklt. II. 488.) Gwath. (1486: Zalavári apátság házi llt. Lad. 2. f. 1. n. 24.)
Gyemerői (Gyemerei) cs. 1496–8-ban «Gyemerey», mihályfalvi előnévvel. – 1478-ban Fülöp szintén mihályfalvi előnevet, 1496-ban pedig Imre – Gyemerői másként Terkenczi nevet visel. 1480-ban új-adományul kapják (Dénes) Mátyás királytól Gyemerő, Biczó, Gulács, Köbölkut és Arács részeit. (1427: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 24. f. 1. n. 2., 1478: Dl. 18103; 1480: Dl. 18375. 18376; 1496: Dl. 20472. 20423. – V. ö. 1423: Zalai oklt. II. 434.)
Gyepüi cs. – a) Egy-telkes nemesi cs. az Ebergény melletti Gyepün 1513-ban. (I. h.) Ugyanekkor Mátyás egy-telkes nemes Terpényben. (1457: Lajtafal. llt. Illésházyana, lad. 23. f. 7. n. 1., 1463: Dl, 15807; 1483: Dl. 18850.) Azonos lehet ezzel az 1490-ben fölmerülő zágorhidai «Gyepwy» család. (Dl. 19647.) – b) 1357: Zalai oklt. I. 571., 1483: Dl. 18819; 1493: Dl. 20423. – A Sümeg vidéki Gyepü helység értendő.
György cseh király. L. Csáktornya várnál.
Györgyfalvi (Gyergyfalvi) cs. 1464: Dl. 16004.
Györgyfi (bakolnaki) cs. Gergfy, Gyerghffy. (1488: Dl. 19427; 1513: Dl. 32206.)
Györ(gy)fi (hetési) cs. Gyerffy. (1512: Muz. llt.) Gyerghffy. (1513: Dl. 32206.)
Györgyfi (kereszturi) cs. Gyerghfy. (1513: Dl. 32206.) Petri-Keresztur értendő.
Györgyfi (mileji) cs. Gyerghfy. (1513: Dl. 32206.)
Györgyfi (nagy-pécseli) cs. Gyergfy. (1484: Veszprémi kápt. házi levéltár. Cap. 11.)
Györgyfi (nemesnépfalvi) cs. Gyergfy. (1490: Dl. 19647.)
Győrkefalvi cs. 1497: csébi Pogány cs. llt.
Gyulafi (rátolti) cs. – A Rátold-nemből. Másként Rátoltiak. 1378-ban Kesző, Keszi, Csom(b)-Koszi sat. nevű birtokukról (l. ott) Csom(b)keszi nevet is viselnek. (V. ö. a Keszi cs. a.) – 1274-ben kapják IV. László királytól a kir. udvarnokoktól lakott Kesző falut, később állandó birtokukat, a mai Gyula- Keszit, melynek közelében Csobáncz vára (l. ott már 1300-ban s később is az övék. 1385-ben Sáska, 1389-ben (és 1468-ban) Sásdi-Kál, 1426-ban Lovas helységet találjuk kezükön. 1440-ben László Zánkát (mely ez időben zálogban a Rozgonyi János kezén volt) kapja adományúl I. Ulászlótól; 1453-ban(!) pedig V. Lászlótól a Monoszlaiak és Kapucsiak részeit Monoszlón, illetve Kapucson (magszakadás alapján); továbbá ugyancsak Kapucsnak a Sáska Péter kezén levő részeit és az ompotfalvi pusztát, mely akkor a Tomaji András, különben jog szerint a Haholti Jakab és Korejtő András birtoka volt, s végre a bodonteleki pusztát. Még ugyanez évben adja e király Lászlónak Diszel részeit, melyeket ő még Zsigmond és Albert királyok idejében szerzett, (mint a magban-szakadt Viszi Demeter birtokait). Mindeme jószágokban aztán Mátyás király 1474-ben erősité meg a családot. Ezenkívül 1466-ban Keszi, cserében Csán(y)falváért (és a veszprémmegyei Rátolt részeiért) egészen az ő kezökre ment át a veszprémi káptalantól. 1468-ban Köves-Kálon is van birtokuk. Ugyanekkor Monostor-Apátiban és Sásdi-Kálon zálogot kapott László az almádi apáttól, kitől régebben Keszi részeit cserében bírta. (E birtokokban azonban az apátság nem tudott szavatolni a Gyulafiakért a veszprémi káptalannal szemben.) 1476-ban a monoszlai Nagy György birtokaiba igtatták vissza Gyulafi Lászlót; 1477-ben pedig Felső-Tomaj, Jánossafölde, Lád, Ábrám és Fel-Keszi részeibe, mint családjának régi birtokaiba. Ugyanő 1482-ben ugyane helységekben Miketinczi másként Ládi Páltól szerzett részeket (az 1451. évi zálogba-vétel alapján) örök birtokul; Ládi Balázstól pedig Felső-Tomajon, Jánossaföldén és Ládon, zálog czímen. 1489-ben Taládon is földesúr. Az 1494. évi adólajstrom szerint 44 foritnyi zalamegyei adójok maradt beszedetlenül. (1274: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 6., 1378: U. o., 1385: Kismart. llt. 36. E. 228., 1389: Zalai oklt. II. 229., 239., 1415: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 6., 1426: Zalai oklevéltár. II. 455., 1440: Kismart. llt. 36. A. 22., 1451–79: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 6., 1453–1474: Kismart. llt. 36: A. 25. és U. o. 36. A. 24., 1464: Kisfaludi cs. llt., 1466: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 13., 1468: Kismart llt. 36. A. 23, 1476: U. o. 36. A. 26., 1477: U. o. 36. A. 27., 1482: U. o. 36. A. 32., 1485: U. o. 36. A. 34., 1489: Dl. 19546; 1491: Zalai oklt, II. 632., 1494: Engel, i. m. 35. – V. ö. Csányfalva helység és l. a Keszi cs. alatt.)
Gyulai (máhi) cs. Gywlay. (1483: Dl. 18819.)
Gyürüsi cs. 1453: Gyömrői llt. XXIII. 1. 70., 1455: Körmendi llt. Unyomiana, n. 74. – V. ö. a Sitkei cs. a.
Hagymás (berekszói, szent-girolti) cs. A Szentgiroltiakkal együtt bírta Sz.-Girolt várát, városát (l. ott) és tartozékait. (1418: Dl. 10800; 1426: Zalai oklt. II. 454., 1430: U. o. II. 467., 1438: Muz. llt., 1443: Zalai oklt. II. 478. – L. a Bagodi, csiderházi Csider, Szentgirolti s a debrentei Himfi cs. és Vadkert és Almásháza helység a. is.)
Haholti cs. A Haholt-Buzád nemből. – 1356-ban osztozkodnak Haholt, Falkosi, Felső- és Alsó-Sejtör (a Sejter területén feküdt Németfalu és Remete) és Bóczfölde helységeken. 1366-ban Szerdahely, Dezics, Bacs(i)ta, és a két Csasztaj (Csosztaj) is birtokukban van. 1377-ben I. Lajos király e család egyik tagjának Jánosnak leányát, Annát Szerdahely, Dezics, Gutorfölde és Kisfalud birtokában fiusította. 1411-ben Zágorhida részeit bírják, 1437-ben Sejtert és Falkosit, 1439-ben és 1446-ban pedig Csom-Keszi részeit. 1465-ben laki Kaczor Györgynek elzálogosították Remete, Németfalu, Alsó-, Puszta- és Felső-Sejter s Fövenyesfölde részeit. (1234: Zalai oklt. I. 7., 1356: U. o. 566., 1360: U. o. 602., 1365: U. o. II. 5., 1367: U. o. 14., 1377: U. o. 145., 1377: Haz. okmt. II. 129., 1380: Zalai oklt. II. 169., 1398: U. o. 280., 1411: Dl. 9831; 1417 körül: Zalai oklt. II. 411., 1433: U. o. 479., 1437: U. o. 492., 1439. 1446: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 6., 1465: Kisfaludy cs. levéltára, 1513: Dl. 32206. – L. a laki Kaczor, Gyulafi és Terjék cs. alatt is.)
Haholti monostor. Alapítóitól a Haholtoktól szép birtokokat kapott, egyebek közt (Piliske-)Szent-Mihály, Bornok, Henye (a Zala folyó mellett), Haholt, Be(r)zencze, Rajk, Assziágy és Ung helységekben vagy földeken. (1234: Zalai oklt. I. 7., 1360: U. o. II. 603.)
Hajas (nemesnépfalvi) cs. Hayas. (1512: Muz. llt.)
Hajba (nemesnépfalvi) cs. Hayba. (1512: Muz. llt.)
Hajós (rokolyáni) cs. Hayos. (1476: Dl. 17785.) Mint látszik, a Zala-Apáti vidéki Rokolyán értendő.
Halápi cs. 1460: Dl. 15431. – L. halápi Fekécs cs. alatt is.
Halastói cs. Halasthoy. (1469: Dl. 16853.)
Hanyi cs. 1496-ban (Hany) – terkenczi előnévvel. (1354: Zalai oklt. I. 552., 1435: Körmendi llt. misc. Németujvár. f. 105. n. 192., 1496: Dl. 20423.)
Hardecki gróf: Mihály. L. Csáktornya várnál.
Harkályi cs. L. Salamonvári néven.
Hásságyi cs. Imre kapja 1440-ben Erzsébet királynétól a hozzá hűtlen Beke Mihály és Sárfői Mihály hásságyi(?), valamint a Telekesi Bálint és Vasperi György vasperi részeit. Az 1513. évi adólajstrom szerint a Hásságyiaknak Szerdahely, Molnári, Bederfalva, Tófő, Zél, Vasper és Csatár helységekben összesen 48 j.-telkük volt. Dénes 1439-ben, Mihály 1447-ben és 1464-ben a megye alispánjai. (Dl. 32206. – 1407: Dl. 9303; 1439: Dl. 36682; 1440: Dl. 13585; 1447: Zalai oklt. II. 532., 1464: Zalavári apáts. orsz. llt. 3203. sz. és Dl. 16082. – L. a Szentmártoni, szent-balázsi Zele és Egervári cs. alatt is.)
Hazugdi cs. 1463: Dl. 15807; 1464: Zalai oklt. II. 581., 1482: Dl. 18735.
Heer cs. Pál egy-telkes nemes 1513-ban Ibor-Lisztión. (Dl. 32206.)
Hegybéli (hetési) cs. Heghbely. (1490: Dl. 19647.)
Hegyfalusi cs. 1513-ban Hegyfaluban 1 portától adózott. 1468-ban egy Hegyfalusi másként Apáti cs. merül föl Tutorszeg-Apáti szomszédosai között. (Muz. levéltár.)
Hegyi cs. 1475-ben Hegyen az ákosházi Sárkányoknak zálogosítottak el részeket. Az 1513. évi adólajstrom szerint Ramocsa és Lovászi helységekben összesen 17 1/2 j.-portájuk volt. (1426: Dl. 11819; 1475: Dl. 17645; 1513: Dl. 32206. – V. ö. a hegyi Álcs cs. alatt.)
Hegyi (káli, szent-benedek-káli) cs. Hegy. (1437–1446: Dl. 13898; 1462: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 106.)
Hegyi (szent-antalfalvi) cs. Hegy. – Mátyás király 1478 táján Jánost, a veszprémi püspökség nemes jobbágyát, országos nemessé tette. (Veszprémi kápt. orsz. llt. S. 306.)
Hencseházi cs. 1444: Dl. 13777.
Hencsei cs. 1427: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 24. f. 1. n. 2., 1463: Dl. 15807; 1478: Dl. 18146. – 1513-ban hat ily nevű egy-telkes nemest találunk Hencsén. (Dl. 32206.) Ezenkívül 1512-ben Sárhidán, 1513-ban Petriben is lakott ily nevű (Hencheg) köznemes cs. (Muz. llt. és Dl. 32206.)
Henyei cs. 1420: Zalai. oklt. II. 421. – V. ö. 1362: U. o. I. 634.
Herbárt (szent-andrási) cs. Herbarth. – L. a Rezneki cs. alatt.
Herbortyai cs. L. Ostfi néven.
Herczeg (felső-lendvai) cs. L. a felső-lendvai Szécsiek, az alsó-lendvai Bánfiak és a Kolgyári cs. alatt.
Herczeg (fernekági) cs. Herczegh. (1490: Dl. 19647.) Herczek. (1497: csébi Pogány cs. llt.) Herchegh. (1513: Dl. 32206.)
Hermáni cs. Úgy látszik, Vasmegyéből. – «Hermany» Albertnek 1513-ban Sz.-Márton, Bikalja, Perennye, Bosfalva helységekben összesen 16 1/2 j.- portája volt. Úgy látszik e család tagja volt az a László is, a ki 1482-ben Molnári, (Tót-)Szerdahely sat. beigtatásánál mint szomszédos megjelent, vagy a ki 1488-ban Zalamegye alispáni tisztét viselte. (1482: Dl. 18653; 1488: Dl. 19427; 1513: Dl. 32206.)
Hertelendi (laki) cs. Herthelendy. (1495: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108., 1511: Zalavári apáts. ossz. llt. 660. sz.) Kétségkívül a mai Vindornya-Lak értendő.
Hetési cs. 1378: Zalai oklt. II. 149., 1492: Muz. levéltár.
Hetyei cs. 1477: Kisfaludy cs. llt.
Hidegkuti cs. 1424: Zalai oklt. II. 435., 1425: U. o. 446., 1433: Körmendi llt. Himfyana, n. 745.
Hidvégi cs. 1443: Dl. 13752.
Himfi (debrentei) cs. Veszprémmegyéből. – 1353-ban a Nemigyvölgyön és Pécselen levő birtokaikon osztozkodnak. 1358-ban I. Lajos királytól kapja (Benedek) a magvaszakadt Ludbregi Miklós birtokát Magyarád és Estvánd, 1374-ben pedig a szintén magbanszakadt Czibriánfiak részeit: Detk, Usa, a két Örs és Filep helységekben. Később e birtokokat nem találjuk kezükön. 1380-ban, 1388- ben,1467-ben és 1499-ben Galsát bírják, a XV. században veszprémmegyei Debrente várukhoz; 1440-ben Haholtot. Ugyanekkor kapják Erzsébet királynétól(!) Zánka részeit, mint a hűtlen Ecseri László zálogos birtokát. (Úgy látszik ezt sem bírták később.) 1464-ben Keszi, Megyer, Szerdahely, Dezics és Gutorfölde helységekben – mint szintén Debrente vár tartozékaiban – bírt jószágukat a Pápaiak itteni részeivel együtt, hűtlenségük miatt, a Kanizsaiaknak adta Mátyás király, – bár, mint látszik, foganat nélkül. Szerdahely, Galsa, Haholt, Gutorfölde, Ujhegy, Dezics és Kisfalud (a XIV. sz.-ban Haholti birtokok) 1466-ban és 1499-ben is az övék. Ezenkívül 1476-ban Lak, Aracsa, Neszele és Gebárt birtokához tartanak jogot, mint a melyeket tőlök az Albert király halálára következő zavaros időkben(!) kolontári Nehéz Péter és György elfoglaltak. Galsát 1467-ben a Szentgiroltiaknak és beregszói Hagymás Miklósnak elzálogosították. (1353: Anjouk. okmt. VI. 130., 1358: Körmendi llt. Himfyana, n. 154., 1374: Zalai oklt. II. 94., 1380: U. o. 199., 1389–1390: U. o. 240. 241. 371., 1440: U. o. n. 449. és 452., 1452: Dl. 14539; 1464: Dl. 16078; 1466: Körmendi llt. Himfyana, n. 529. és 526., 1467: Dl. 16549; 1468: Körmendi llt. Himfyana, n. 532., 1476: Muz. levéltár, 1479: Körmendi llt. Himfyana, n. 592., 1499: U. o. n. 671. – L. a Hosszutóti, laki Kaczor cs. és Szent-Girolt vár a. is.)
Hobaji (Hubaji) cs. 1382-ben Séden a magban szakadt Sédi István részeit kapták, az Arácsiakkal együtt. 1385-ben a Homok-komáriakkal együtt kir. adomány révén igtatták őket Mánta másként Mátésháza birtokába. (1382: Zalai oklt. II. 187., 1385: U. o. 208., 1495: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108. – V. ö. Hobaj helység a.)
Hochperger (szent-erzsébeti) cs. Hohperger. – Kristóf 1481-ben Safarjevavesz, Gabernik és Zlatkovity nevű, előbb Varasd- ekkor pedig Zalamegyében feküdt birtokait Varasdi Mihály deák kir. udvarnoknak 1000 forintért eladta. Utóbbi aztán 1482-ben engedélyt kapott Mátyás királytól, hogy «Saffaryewawez» helységben erősséget építtethessen. (1481: Dl. 18559; 1482: Dl. 18668. – V. ö. Safarjevavesz helység a.)
Holtár (apáti) cs. Hollar. – Bizonyára Nemes-Apátiból. Mihály 1486-ban megyei esküdt. (Dl. 19138.)
Homok-komári cs. 1357: Zalai oklt. I. 572., 1478: Körmendi llt. Himfyana, n. 587. – L. a Hobaji cs. alatt is.
Hordós cs. Hordos. – 1513-ban Bakolnakon 1 portától adózott. (Dl. 32206.)
Horvát cs. Horwath. – Egy-telkes nemesi cs. 1513-ban Farkasiban. (Dl. 32206.)
Horvát cs. Horwath. – 1513-ban a Kanizsa melletti Mindszenten 1 portától adózott.
Horvát (gredei) cs. Horwath. – L. a bajnai Both cs. alatt és v. ö. 1479-hez: Dl. 18238. és 1483-hoz: Dl. 18808.
Horvát (káli) cs. Horwath. (1458: Dl. 36700.)
Horvát (kamicsáczi, mislyenovityi) cs. L. Kinizsi Pál.
Horvát (szent-györgyválgyi) cs. Horwath. (1492: Dl. 19807.)
Horváti cs. A Zala-Apátitól dny. eső Horváti helység értendő. (1406: Dl. 9212; 1418: Zalavári apáts. orsz. llt. 3689. sz., 1460–70, körül: Dl. 36701. – L. az isabori Laczkfi cs. alatt.)
Hosszutóti cs. Ambrus 1455-ben és 1456-ban, László 1466-ban a megye alispánjai. – 1462-ben e család javára lemondanak a debrentei Himfiek lstvándi és Apáti helységek s Szent-Mártonfölde másként Kapocs föld birtokáról. 1467-ban Hosszutót, Kutos, Gyülvész, Csép, Uzsa (1516-ban határozottan Lőrincz-uzsája), Gulács és Köbölkut helységekben földesurak. 1476-ban Hosszutót, Gyülvész, Uzsa, Gulács és Köbölkut részeit a Hosszutótiakkal együtt Váti Mihály özvegye és izsákfalvi Vincze Simon is a magáénak mondja. 1480-ban ugyane családtól Hosszutót, Uzsa, Kutas, Csép, Gulács és Gyülvész részeit a debrentei Himfiek (kik 1475-ben kapták) igényelték, kir. adomány czímén. (1455: Dl. 15010; 1456: Dl. 15020; 1462: Muz. levéltár és Körmendi levéltár, Himfyana, n. 516., 1466: U. o. Misc. Németujvár. 2. 40. n. 47–7., 1476: U. o. n. 570. 579., 1475: Dl. 17751; 1477: Huny. kora. XII. 8., 1480: Körmendi llt. Himfyana, n. 598. és Dl. 18373; 1493: Dl. 20059; 1516: Dl. 22851. – L. a laki Kaczor, Csabi cs. és Szent-György vára a. is.)
Hosszutóti parochialis egyház. L. a Marczaliak a.
Huszár (ollári) cs. Hwzar. (1498: Dl. 20668.)
Hűter (domkoveczi) cs. Hwether. (1477: Dl. 18143.) Muraközi nemes cs.
Iborliszkói cs. 1455: Muz. llt., 1464: Dl. 15911.
Illés (nemes-apáti) cs. Illes. (1490–1504: Zalavári apáts. orsz. llt. 994. sz.)
Ilvágyi cs. 1426: Dl. 11808; 1441: Zalai oklt. II. 507.
Imrefi (szerdahelyi) cs. L. Szerdahelyi néven. V. ö. Somogyvármegyében.
Intai cs. 1477: Dl. 36709.
Irsai cs. Másként: Jarsai vagy Jersai. – 1431-ben czímeres nemes levelet kapnak rokonaikkal a szentbalázsi Zelékkel együtt. Ferencz 1458-ban a megye alispánja. (1415: Dl. 10321; 1416: Gyömrői llt. XXIII. 1. 38., 1424: Dl. 11516; 1431: Haz. okmt. I. 327., 1458: Dl. 15246; 1481: Muz. levéltár.)
Isme (nemesnépfalvi) cs. Isme. (1513: Dl. 32206.) Tán azonos az 1512-ben fölmerülő nemesnépfalvi Izna családdal? (Muz. llt.)
Ispán (keszi, fel-keszi) cs. Ispan. (1431: Zalai oklt. II. 469., 1464: Kismart. llt. 36. A. 27.)
Istenfosztó (henyei) cs. Istenfoztho. (1466: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 106.)
István rácz despota. L. Csáktornya várnál.
Istvánfi (alsó-örsi) cs. Esthwanfy. (1482: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 4.) Isthwanffy. (1484: U. o.)
Istvánfi (istvándi) cs. Isthwanffy. (1494: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 12.)
Istvánfi (vitai) cs. Istwanfy. (1495: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108., 1496: Dl. 20423.)
Istvánföldi cs. L. Istvánfölde helység a.
I(sz)temer cs. 1490-ben: kis-lengyeli. 1497-ben és 1512-ben becsvölgyi, 1513-ban pedig hazugdi előnéven fordul elő ily nevű nemes család. – Ithemer. (1490: Dl. 19647: 1513: Dl. 32206.) Ythemer. (1497: csébi Pogány cs. llt.) Izthemer. (1512: Muz. llt.)
Iszto(l)czi cs. Istholczy. Másként Osztolczi, Sztolczi. (1433: Dl. 12507; 1444: Zalai oklt. II. 523., 1484: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 11., 1493: Dl. 19943.)
Ivánczi cs. 1474-ben Tormafölde és Dobri részeit Györki Péter özvegyének elzálogosították. (L. a Salamonváriak a. – V. ö. 1474: Muz. llt., 1452: Dl. 19807; 1497: csébi Pogány cs. llt.)
Ivánczi (köves-káli) cs. Iwanczy. (Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 12.)
Izna (nemesnépfalvi) cs. L. az Isme cs. a.
Jakabfi (hetési) cs. Jacapfy. (1512: Muz. llt.)
Jámbor cs. Jámbor. – Lőrincz 1513-ban egy-telkes nemes Milejen. (Dl. 32206.)
Jan, zagorjai gróf. L. Csáktornya várnál.
Jánossa (biki) cs. L. a nádasdi Darabos cs. a.
Jánossa (nemesnépfalvi) cs. Janossa. (1490: Dl. 19647.)
Jarsai (Jersai) cs: L. Irsai néven.
Joczkod (Joczkud, henyei) cs. Joczkwd. (1466: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 106.)
Jolát (Barócz, jári) cs. L. a Barócz (jári) cs. alatt.
Jósa (bakonoki) cs. Josa. (1451: Dl. 14905.)
József (Zele, szent-balázsi, kökényesi, zelefalvi) cs. L. Zele néven.
Kaczor (laki, gencsi) cs. Kachor, Kaczor. Vasmegyéből. – 1431 óta Lak másként Kaczor-Laka helység földesura. 1448-ban a berzenczei Babolcsai családtól Berzenczén vásárolt részeket. 1469-ben és 1475-ben az István leányai, atyjok után Isabor, Pacsa, Sziget, Horváti és Med(d)es s 1475-ben ezenkívül Buberek helység (máskor isabori Laczkfi birtokok) részeihez tartottak jogot. Ezenkívül 1471-ben Szent-Márton, Istvánfölde (utóbbi 1478 előtt zálogban a debrentei Himfieknél), 1478-ban Berzencze, 1487-ben Orosztony, Szerdahelyszigete és Sziget másként Szele-szigete, 1493-ban (midőn a Hosszutótiaktól Uzsa és Gyülvész részeit zálogban tartják kezükön) még: Molnári, Szent-Mihály (Szerdahely és Berzencze), – 1495-ben (úgy látszik) Misefalva, – 1511-ben pedig Ederics helységben is birtokosok. (1431: Dl. 12382. és Muz. llt. 1436: Zalai oklt. II. 488., 1448: Zalavári apáts. orsz. llt. 467. sz., 1455: Zalavári apáts. házi llt. Lad. 9. f. 2. n. 1., 1469: Zalavári apáts. orsz. llt. n. 3177., 1471: Körmendi llt. Himfyana, n. 550., 1475: Zalavári apáts. orsz. llt. n. 3135., 1478: Körmend. Himfyana., num. 587., 1487: Dl. 19235. 19275; 1493 Dl. 20059. és Zalavári apáts. orsz. llt. num. 722., 1498: Dl. 20776; 1511: Zalavári apáts. orsz. llt. n. 660., 1513: Dl. 32206. – L. Lak helység és a Haholti cs. alatt is.)
Kajman (szegi) cs. Kayman. (1422: Dl. 36664; 1423: Dl. 36665; 1439 Dl. 36678; 1455: Dl. 36696.)
Kajor, (Kajar, istvánföldi) cs. Kayor. Kayar. – Bizonyára azonos család az 1513-ban Edöcsbázán birtokos Kajorokkal. (1431: Zalai oklt. II. 470., 1446: Dl. 24733; 1471: Körmendi llt. Himfyana, n. 550.. 1493: Dl. 20059; 1506: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 65.; 1513: Dl. 32206.)
Kakas (örsi) cs. Kakas. (1477: Kismart. llt. 36. A. 27.)
Kakó (kürtösi; nemes-kürtösi) cs. Kako. (1437: Zalai oklt. II. 492., 1468: Dl. 15771; 1470 körül: Dl. 24979.)
Kalán (szent-viszlói) cs. A Kanizsa vidéki Sz.-Viszló értendő. (1420: Dl. 10994.)
Kalapács cs. Kalapacz. – 1513-ban egy-telkes nemes cs. Szent-Györgyvölgyén. (Dl. 32206.)
Káldi cs. Ozsvát 1485-ben a megye alispánja. (Kismart. llt. 36. A. 34. – L. a Sitkeiek a.)
Káli cs. Gergely és Péter 1513-ban egy-telkes nemesek Diós-Kálon. (Dl. 32206.) Péter nevű nemest már 1488-ból is ismerünk itt. (Dl. 19368.) Különben e család már előbb gyakorta föltünik. (1382: Dl. 36654; 1411: Dl. 36659; 1415 körül: Dl. 36661; 1428: Dl. 36667; 1429: Dl. 36670. – V. ö. a káli Begenyi cs. alatt is.)
Kálmán cs. Kalman. – 1513-ban Kisfaludon 1 portától adózott. (Dl. 32206.)
Kálmán cs. Kalman. – 1513-ban Miklós egy-telkes nemes Lőrinczfalván. (Dl. 32206.)
Kaló (szent-miklósi) cs. Albert 1478-ban kir. ember. (Körmendi llt. Himfyana, n. 585.)
Káloz (kálozfalvi) avagy Kálozfalvi (Kálazfalvi) cs. Másként (1416.) Kálozfi. (1408. 1414: Zalai oklt. II. 339. 392. 394., 1414: Dl. 10260; 1416: gr. Teleki cs. gyömrői llt. XXIII. 1. 38., 1498: Dl. 20723. – L. a kálozfalvi Taba cs. alatt is.)
Kancza (pécseli) cs. Kancza. (1469: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 12.)
Kanizsai cs. Az Osl-nemből. – 1264-ben osztoznak őseik egyebek közt Iseboron. 1322-ben Kedhidát, Igriczit és Kenezsát szerzik meg; továbbá egy várhelyet a Kanizsa folyó mellett és Csákány falut. 1323-ban Kanizsa várát kapják kir, adományul 6 helységgel. 1324-ben a Kanizsa mellett fekvő Bille falut veszik meg, majd a következő évben Pamlént; 1352-ben pedig Szent-György (Kanizsa mellett) részeit. 1357-ben Libolcza is az övék. 1358-ban Szeglaki-Szent-Miklós felét vásárolják meg. 1360-ban Egyházas-Bakonokot és Karácsföldét (Kis-Kalost) kapják I. Lajos királytól, 1369-ben pedig Egyházas-Billyét. 1370-ben Récsén (Kápolnás-Récsén) szereznek részeket, 1372-ben Mindszent-Bill(y)én. 1372-ben Váró, 1377-ben Almaszeg is az övék. 1388-ban Mária királynétól Gelse, Lak és Sziget helységeket kapják. 1392-ben kir. új-adományul Bekcsényhely, Gerécze, Bikkalja, Pere(n)nye, Basfalva, Csornoha, Kis-Lagd, Jánócz, Czinegédfölde és Szedege birtokába igtatják őket. 1399-ben a csornai konventtől cserében visszakapják Karácsföldét másként Szent-Miklóst. 1401-ben Kis-Bakonokot kapják Zsigmond királytól. 1408-ban bírják Sarmást, 1412-ben Esztergenyét és a Nagy-Komár melletti Ormándhidát, 1420-ban Venéczét (Vente) és Leányfalut, 1423-ban Tőlit és Gelse részeit; 1433-ban és 1483-ban Ötvöst. 1441-ben hűtlenségük miatt I. Ulászló király elvette tőlök Kethidát és a gersei Petőknek adta. 1446-ban azonban bár idegen kézen van, Gelsével és Szigettel együtt ismét a magokénak mondják e helységet. 1454-ben és 1464-ben Récsén részeket adtak zálogba a Csapiaknak; 1455-ben pedig Esztergenyő részeit Billei György baranyamegyei nemesnek adományozták. 1460-ban Ujudvar, Ság, Ujnép, Zsigár vagy Zsigárt (és Gelse) helységek urai. 1462-ben Gelse részeit Polyáni Tamás sárvári – Vasmegyében – várnagyuknak adták zálogba; 1469-ben pedig Bekcsehely, Gerécze és Bánkfalva részeit lotombergi Swampek Györgynek, a kire különben 1476-ban panaszkodtak, hogy Basfalva, Szedege és Kis-Lak helységekbeli birtokukat elfoglalta, s a kitől még ugyanez évben ki is váltották Bekcsebely, Gerécze, Bánkfalva, Csornoha, Bikalja, Czinegédfölde, Jánócz és Perenye helységeket. 1484-ben Récse részeit ismét elzálogosítják, ezuttal bajnai Both Jánosnak. 1493-ban Szepetnek, Bekcsényhely és Kanizsa városokat s Bánkfalva, Kis-Lagd, Bikalja, Jánolcz, Pörennye (Perennye), Bosfalva, Csarnaha, Gerécze, Sarmás, Almaszeg, Libolcza, Ujnép, Ujudvar, Szent-Benedek-soka, Pamlén, Bakolnak, Től, Csákány, Anyád-valoga, Venécze, Szombathely, Gelse és Kethida helységeket sorolják föl birtokukban. Övék volt ezenkívül Kanizsa és a XV. század közepe táján – kétségkívül zálogban – Szent-Györgyvára (Békavár) is. (1264: Zalai oklt. I. 46., 1322: U. o. 160. 161. 163., 1323: U. o. 165., 1324: U. o. 179., 1325: U. o. 191., 1352: U. o. 514., 1357: U. o. 572., 1358: U. o. 595., 1360: Dl. 4974. 4976. 5014., Zalai oklt. II. 36., 1370: Dl. 5858; 1372: Dl. 768. 6054; 1373: Fejér. IX. 4. 516, 1374: Zalai oklt. II. 95. és Dl. 6202; 1377: Dl. 6491; 1387: Dl. 7356; 1388: Dl. 7450. 7393. 7395. 7456; 1392: Dl. 7749; 1394: Dl. 7963; 1399: Dl. 8464; 1441–6: Dl. 9143. 8634; 1444: Fejér. X. 4. 341., 1408: Zalai oklt. II. 339, 1449: Dl. 9516; 1412: Dl. 9890. 9892; 1420: Dl. 10945; 1423: Dl. 11371; 1426: Dl. 11680; 1433: Zalai oklt. II. 481., 1441: U. o. 504., 1446: U. o. 531., 1454: U. o. 556., 1455: Dl. 14912; 1460: Dl. 15437; 1462: Dl. 16740; 1464: Dl. 15981; 1469: Dl. 16879. 16802; 1476: Dl. 17785. és 17883; 1483: Dl. 18763. és 18892; 1484: Dl. 18984; 1486: Muz. levéltár., 1487: 19275; 1492: Dl. 19847; 1493: Dl. 20063. és 36997; 1494: Engel, i. m. I. 35., 1495: U. o. 142. és Dl. 20327; 1510 körül: Dl. 26082: 1516: Dl. 22816. – L. a Himfi, Csapi, gersei Pető, pati, keményfalvi, bakonoki Török cs. s Kanizsa és Szent-György várak a. is.)
Kankó (kerek-gárdonyi) cs. Kanko. (1431: Dl. 12364.)
Kant (monoszlai) cs. L. Kont néven.
Kanta cs. Kantha. – Ondi (1450.), majd bakolnoki (1486. 1487.) előnévvel. Minthogy e két helység közel feküdt egymáshoz, a két előnevű cs. egynek vehető. (1450: Dl. 14418; 1486: Dl. 19180; 1487: Dl. 19318.)
Kántor cs. Kanthor. – 1513-ban Bakolnakon 1 portától adózott. (Dl. 32206.)
Kánya (szent-páli) cs. Kanya. (1497: Zalavári apáts. orsz. llt. 908. sz.)
Kányaföldi cs. 1431: Békássy cs. llt., 1433: Dl. 12507.
Kán(y)i cs. 1383: Dl. 6983; 1429: Zalai oklt. II. 463., 1479: U. o. 611.
Kapafok (isabori) cs. Kapafok. (1448: Zalai oklt. II. 337.) Kapafoch. (1433: Dl. 11322.) Meddesen is földesúr.
Kapitánfi (desniczei) cs. István 1446-ban Ricsevár és Szent-Tamás nevű birtokait haraszti Tapán (Thapan) Kelemen országbírói ítélőmesternek adta. (Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 13. Misc. Széchyana.)
Kápolnásrécsei cs. 1479: Dl. 18256; 1485: Dl. 19080.
Kapornaki benczés apátság. Földesúr Kapornak városában; továbbá Kávás (1351.), Németfalu másként Lak (?1395.), Veczkend (1451.), Karinta (puszta, Köves-Kál határában, 1453.), Zágorhida (1458.), Szölcz (1458), Ivánfölde (1463.), Ecsér (1468.), Kalos, Csány és Lengyel (1513.) helységekben vagy pusztán. (1351: Zalai oklt. I. 504., 1395: Dl. 8083; 1451: Dl. 14489; 1453: U. o. II. 552., 1458: U. o. 570., 1459: Körmendi llt. Unyomiana, n. 81., 1463: Muz. levéltár, 1468: Zalai oklt. II. 586., 1513: Dl. 32206. – V. ö. 1230: Haz. okmt. VI. 26.)
Kapucsi (Kapolcsi) cs. 1393: Pannonhalmi főapáts. házi llt. LXVII A., 1449: Kismart. llt. 36. A. 16., 1458: Haz. okmt. IV. 393., 1481: Zalai oklt. II. 615. – L. a halápi Fekécs cs. alatt is.
Kardó (monoszlai) cs. Kardo. (1466: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 106.)
Kardos cs. Kardos. (1512: Muz. llt. 1513: Dl. 32206.)
Karmacsi cs. 1415., 1431., 1438: Zalai oklt. II. 398., 468, 495., 1433: Dl. 12524.
Karol (Károly, bakonoki, pati) cs. Karol. – Ugyanegy lehet a «Nagykaro»l vagy «Kiskarol» családdal. (1451: Dl. 14905; 1452: Dl. 14596; 1498: Dl. 20781.)
Karus (Karos) cs. Karws. – Balázs 1513-ban egy-telkes nemes Vakolyán. (Dl. 32206.)
Kasza (kaszaházi) cs. Koza. (1430: Dl. 12275.) Kaza. – 1513-ban Gál egy-telkes nemes özvegyét találjuk az Ebergény melletti Gyepü helységben. (Dl. 32206.) E családot 1430-ból, 1449-ből és 1483-ból is ismerjük. (Dl. 14285. 18850. – V. ö. Kaszaháza helység a.)
Katana (bucsai) cs. Kachana. (1426: Dl. 11793.) Kathana. (1426: Lajtafal. llt. Illésh. lad. 23. f. 4. n. 3.)
Kávási cs. György 1448-ban, 1449-ben, 1451-ben, 1453-ban és 1455-ben a megye alispánja. – 1382-ben a Tófői családdal együtt birtokosok Tófő másként Töttös és Barlafölde helységekben. (Különben már 1353-ban is.) 1412-ben e család részére járják meg Alsó-Gyertyánag másként Szebecske határait (Aszivágy felől) is. 1426-ban a Reznekiektől zálogba veszik Reznek, Jakabfi-Jánosfalva, Barlabás, Szent-György másként Kisfalud és Csötörtökhely részeit. 1454-ben V. László királytól (majd 1469-ben Mátyás királytól) kapják – bizonyára új-adományul – Kávás, Szent-Iván, Bonczodfölde, Mártonfalva, Apáti, Zalatnok, Ján, Németfalu és Alsó-Gyertyánag helységeket. 1455-ben Csatáron is van birtokuk. 1463-ban bírják – kétségkívül női ágon – Szerdahely, Haholt, Dezics és Gutorfölde részeit is. (1353: Zalai oklt. I. 548., 1382: U. o. II. 181., 1412: U. o. 378., 1423: U. o. 430., 1426: Dl. 11797. 11818. 11819; 1429: Zalai oklt. II. 461., 148: Muz. llt., 1449: Dl. 14285; 1451: Dl. 14489; 1453: Dl. 14732; 1454–1469: Körmendi llt. Alm. 5. lad. 7. n. 150., 1455: Muz. llt., 1463: Haz. okmt. V. 269. – L. Apáti és Hagyáros helységnél, s az Egervári cs. alatt is.)
Kebelei cs. 1426: Dl. 11803.
Kebelkut-gulácsi cs. L. a Gulácsiak a.
Kecskés cs. Keczkes. – L. Péterfalvánál.
Kecskés cs. Keczkes. – 1513-ban egy-telkes nemesi cs. Sz.-Györgyvölgyén. (Dl. 32206.)
Kéki cs. 1457: Körmendi llt. Himfyana, n. 504.
Kemény cs. Kemen. – 1513-ban Hegyfaluban egy portától adózott. (Dl. 32206.) Lehet, hogy azonos a következővel.
Kemény (tüttösi) cs. Kemen. (1493: Dl. 36729.) Tán a Zala-Apáti vidéki Tüttös helység értendő.
Keményfalvi (Kemény-fi) cs. 1371: Zalai oklt. II. 41., 1407: Dl. 9303; 1454: Dl. 14876.
Kempe (récsei) cs. Kempe. (1452: Dl. 14596; 1496: Dl. 20423; 1513: Dl. 32206.)
Kenyeres (henyei, monoszlai) cs. Kenyres. Khenyres. (1466: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 106.) Kenyeres. (1476: Kismart. llt. 36. A. 26.)
Keny(i)re (? récsei) cs. Kenyre. (1455: Dl. 15013.)
Kerbői cs. Avagy Körbői. (1496: Dl. 20423.) A Zala-Sz.-Grót melletti mai Görbő értendő.
Kerecsenyi cs. Pál 1513-ban Szompács helységben birtokos. (1513: Dl. 32206. – V. ö. 1406: Dl. 9212; 1421: Dl. 3663; 1439: Dl. 36678; 1454: Muz. llt., 1464: Dl. 16004; 1488: Dl. 19368. – L. a Csapiak a. is.)
Kerejtő (ompotfalvi, kis-tomaji) cs. 1429-ben (Kerehtew) András fiává fogadván Pápai (Nagy Antal fiát) Györgyöt, magtalan halála esetére Tolmaj nevű birtokát (a Balaton mellett) is ráhagyta. (gr. Forgách cs. llt. – L. a rátolti Gyulafi cs. alatt, hol «Kereythew» néven ugyanez az András szerepel, és v. ö. ugyancsak ő reá vonatkozólag Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 6. az. 1408. évhez.)
Kerekes (kerekesházi) cs. Kerekes. (1481: Dl. 18470; 1497: Zalavári apáts. orsz. llt. 557. sz.)
Kerektói cs. 1469-ben a lendvai Bánfi-birtokok szomszédai közt egy «Kerekthoy» és egy «Kerekthoy de Nemesnepfalwa» nevű nemes tanúskodik. (1411: Dl. 9754; 1441: Zalai oklt. II. 507., 1469: Dl. 16853.)
Keres cs. Keres. – 1513-ban egy-telkes nemesi cs. Sz.-Viszlón. (Dl. 32206.)
Keresi (mihályfalvi) cs. Keresy. (1496–1498: Dl. 20472.)
Kereszturi cs. Máskép Petrikereszturi. (1455: Muz. llt.) – 1513-ban egy-telkes nemesi cs. (Petri-) Kereszturon. (Dl. 32206.) 1497-ben «Nicolaus Kerezthwry de Petthrykerezthwr» szerepel. (csébi Pogány cs. llt.) Ugyane család 1439-ben egyszerűen Kereszturi. (Zalavári apáts. orsz. llt. 2537. sz.) V. ö. Petri és Keresztur helységek a. is.)
Kés cs. Kes. – 1513-ban egy-telkes nemesi cs. Kis-Lengyelen. (Dl. 32206.)
Keszi cs. 1433: Körmendi llt. Himfyana, n. 745. Melyik Keszi értendő? – nem bizonyos. – 1324-ben a Rátold nemből való Kesziek (Gyulafiak?) az őseik által Taládon alapított pálosoknak adták Taládot. (1324: Zalai oklt. I. 171., 1329: U. o. 243., 1350: U. o. 495., 1407: U. o. 330., 1445: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107.)
Keszi (deregdi) cs. Kezy. (1495: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108.)
Keszvényesi cs. Az 1513. évi adólajstrom szerint Tüttös helységben birtokos. (Dl. 32206.)
Kigyó cs. Kygyo. – Egy-telkes nemesi cs. 1513-ban Sz.-Pálon. (Dl. 32206.)
Kinizsi Pál. 1486-ban a vázsonyi pálosoknak adta Kis-Szőllős részeit. Valószínűleg Dörögd helységben is voltak birtokai, mert 1495-ben neje Benigna asszony és ennek férje, kamicsáczi Horvát Márk, a Kinizsi egyéb birtokaival együtt e helységet is új-adományul nyerték II. Ulászlótól. (1486: Dl. 19136; 1487: Dl. 19270; 1495: Zsélyi llt.)
Király (radói) cs. Kyral. (1512: Dl. 32206.)
Király (verői) cs. 1463: Dl. 15807. és Muz. llt., 1513: Dl. 32206.
Királyfia-páhi cs. 1430-ban a Marczaliaknak adták (el) Királyfia-Páh helységbeli némely részüket. (Dl. 12350.)
Kis (alsó-orosztonyi) cs. Parvus. (1436: Zalai oklt. II. 488.) Berzenczén is voltak részeik.
Kis (bakolnaki) cs. Parvus. (1452: Dl. 14596; 1455: Dl. 15013.) Kys. (1513: Dl. 32206.) A Kanizsától é. eső Bakolnak helység értendő.
Kis (becsvölgyi) cs. Parvus. (1449: Kisfaludy cs. llt.)
Kis (bederfalvi) cs. Parvus. (1423: Dl. 11322.)
Kis (beréndi) cs. Parvus. (1497: Zalavári apáts. orsz. llt. 908. sz.)
Kis (csáfordi) cs. Kys. (1613: Dl. 32206.)
Kis (fernekági) cs. Parvus. (1425: Dl. 11701; 1445: Zalai oklt. II. 526. Kys. (1513: Dl. 32206.)
Kis (gyepűi) cs. (1513: Dl. 32206.) Az Ebergény m. Gyepü helység értendő.
Kis (hegyfalusi) cs. Parvus. (1513: Dl. 32206.)
Kis (kapucsi) cs. Parvus. (1477: Kisfaludy cs. llt.)
Kis (karmacsi) cs. Parvus. (1483: Dl. 18850.)
Kis (kerecsenyi, felső-kerecsenyi) cs. Parvus. (1479: Dl. 18256; 1483: Zalavári apáts. házi llt. Lad. 4. f. 2. n. 132., 1488: Dl. 19368; 1489: Dl. 36723.)
Kis (kisfaludi) cs. Kys. (1513: Dl. 32206.)
Kis (kolgyári) cs. Parvus. (1485: Dl. 19028; 1497: Dl. 20591.)
Kis (laki) cs. L. a gősfalvi Gős cs. a.
Kis (lengyeli) cs. Kys. (1613: Dl. 32206.)
Kis (mileji) cs. Kys. (1513: Dl. 32206.)
Kis (nemesnépfalvi) cs. Parvus. (1512: Muz. llt.)
Kis (rokolyáni) cs. Kys. (1513: Dl. 32206.) 1481-ből is ismerjük e családot. (Dl. 18742.)
Kis (szent-andrási) cs. Parvus. (1424: Dl. 11516.)
Kis (szentgyörgyvölgyi) cs. Kys. (1506: Dl. 21640; 1512: Muz. llt.)
Kis (szent-páli) cs. Parvus. (1493: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 8. n. 14.)
Kis (sz.-péteruri) cs. Kys. (1513: Dl. 32206.)
Kis (sz.-viszlói) cs. Kys. (1513: Dl. 32206.)
Kis (szobapataki) cs. Parvus. (1424: Dl. 11516; 1434: Dl. 12618; 1513: Dl. 32206.)
Kis (tófői) cs. Parvus. (1405: Dl. 9071.) – A fentebbi Kis nevű családok egyike-másika azonos lehet.
Kisbez(d)erédi cs. 1437: Zalavári apáts. orsz. llt. 3145. sz., 1455: Körmendi llt. Unyomiana, n. 74., 1461: Dl. 15550.
Kisbudai cs. 1405: Dl. 9096; 1411: Dl. 9831; 1513: Dl. 32206.
Kiscsimpó cs. Kyschimpo. – 1513-ban János egy-telkes nemes Kökényesen. (Dl. 32206.)
Kisdobronczi (Kisdabronczi) cs. 1496: Dl. 20423.
Kisdörögdi cs. 1456: Körmendi llt. Unyomiana, n. 77.
Kisfancskai cs. 148: Dl. 24729.
Kisgyűrűsi cs. 1453: Gyömrői llt. XXIII. 1. 70. – L. Gyűrüs helység a. is.
Kiskarol (Kiskároly, bakonoki) cs. Kyskarol dictus. (1455: Dl. 15013.)
Kiskutosi (Kiskultosi) cs. Az Egervár melletti Kiskutos helység értendő.
(1439: Dl. 18353; 1463: Dl. 15807; 1465: Dl. 16199; 1482: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 15.)
(1439: Dl. 18353; 1463: Dl. 15807; 1465: Dl. 16199; 1482: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 15.)
Kislengyeli cs. 1410 körül: Dl. 36658; 1416: Gyömrői llt. XXIII. 1. 38., 1479: Dl. 18204.
Kisörsi cs. 1453: Körmendi llt. Unyomiana, n. 66.
Kispacsai cs. 1469: Muz. Llt. – A Zala-Apáti vidéki Pacsa értendő.
Kispálfalvi cs. 1453: Gyömrői llt. XXIII. 1. 70., 1455: Körmendi llt. Unyomiana, n. 74, 1466: U. o. Himfyana, n. 749.
Kispáli cs. Egy-telkes nemesi cs. 1513-ban Kis-Páliban. (Dl. 32206.) 1482-ből is ismerjük. (Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 15.)
Kispetendi cs. 1498: Zalavári apáts. orsz. llt. 1154. sz.
Kis-szőllősi cs. 1487: Dl. 19270.
Kistelegdi cs. 1513: Dl. 32206.
Kocsi cs. 1421-ben kapta Zsigmond királytól András, kir. udvarnok, érdemeiért és Uj-Bécs faluért Kónya-dobroncza és Pet nevű pusztákat (melyek előbb a magvaszakadt Kónyadobronczi majd a Sitkei családéi voltak); majd e birtokok helyett a szintén magvaszakadt Keszeg Mihály birtokát, Mihályfalvát, más néven Keszeg-Mihályfalvát. (Veszprémi kápt. orsz. llt. Donationales et Armales, n. 26. és 29.)
Kókus (szent-györgy-völgyi) cs. Kokus, Kocus. (1431: Dl. 12354. 12355.)
Kola (homok-komári) cs. Kola. (1388: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107., 1426: Dl. 11802; 1443: Zalai oklt. II. 519., 1455: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 6. n. 22.) Egy ily nevű család 1422-ben Budicson birtokos. (Zalai oklt. II. 430.)
Kolgyári cs. 1368-ban Kolgyár és Sz.-György helységekhez formálnak jogot. 1474-ben Kolgyár részeit Szécsi Miklósnak és Herczeg Miklósnak zálogosítják el. (1368: Zalai oklt. II. 16., 1439: U. o. 496., 1452: Dl. 14539; 1455: Zalai oklt. II. 560., 1474: Muz. llt.)
Kolos (némai) Jeromos. L. Szegliget vár a.
Komo(l)cs (bebesi) cs. Komolcz. (1458: Dl. 36700.) Komolch. (1463: Dl. 15807.) Komoch. (1493: Muz. llt.) Komocz. (1513: Dl. 33206.)
Komondor (becsvölgyi) cs. Komondor. (1454: Dl. 14876; 1490: Dl. 19647; 1513: Dl. 32206.)
Koncz cs. Koncz. – Kocshegyén 1513-ban János egy-telkes nemes. (Dl. 32206.)
Koncz (felső-nemesnépfalvi) cs. Konch. (1441: Zalai oklt. II. 511.)
Kondakori cs. 1513-bon Szoboszlón is birtokos. (1483: Zalavári apáts.
házi llt. Lad. 4. f. 1. n. 82., 1513: Dl. 32206. – V. ö. Kondakor helys. a.)
házi llt. Lad. 4. f. 1. n. 82., 1513: Dl. 32206. – V. ö. Kondakor helys. a.)
Kont (monoszlai) cs. Konth, Khonth. (1430. 1466: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 106.) Kanth. (1476: Kismart. llt. 36. A. 26.)
Koós (nemesnépfalvi) cs. Koos. (1512: Muz. llt.)
Kopasz (egyházas-apáti) cs. Kopas. Kopaz. (L. az Apáti cs. a. – V. ö. 1430: Dl. 12275; 1451: Dl. 14489; 1479: Dl. 18272.)
Kopasz (szoboszlai) cs. Kopaz. (1485: Dl. 19024.)
Koppányi cs. 1359: Zalai oklt. I. 597., 1392: Dl. 7749; 1463: Dl. 12524; 1438: Zalai oklt. II. 494., 1491: Dl. 36724. – L. a Gógánfalvi cs. alatt is.
Korom (szent-antalfalvi) cs. Korom. (1464: Kisfaludi cs. llt.)
Koro(n)gi cs. Vasmegyéből. – L. Szent-Erzsébet helység a. és V. ö. a Szécsi családnál.
Korpás (henyei) cs. Korpas. (1482: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 4.)
Korrát (gosztolyai) cs. Korrath. (1490: Dl. 19647.)
Korvin János. L. Csáktornya városnál.
Kósa (Kós, nemesnépfalvi) cs. Kosa. (1490: Dl. 19647; 1513: Dl. 32206.) Koos. (1512: Muz. llt.)
Kossa (halastói) cs. Kossa. (1426: Dl. 11802.)
Kosházi cs. L. Ollár helység a.
Kotor (szentgyörgyvölgyi) cs. Kothor. (1512: Muz. llt.)
Kotormán (récsei) cs. Kothorman. (1452: Dl. 14596; 1455: Dl. 15013.)
Kovács (alsó-kerecsenyi) cs. Kowacz. (1513: Dl. 32206.)
Kovács (becsvölgyi) cs. Kowach. (1435: Dl. 12703.)
Kovács (gyepűi) cs. Kowacz. – Egy-telkes nemesi cs. az Ebergény m. Gyepün 1513-ban. (Dl. 32206.)
Kovács (kápolnás-récsei) cs. Kowacz. (1513: Dl. 32206.)
Kovács (nemesnépfalvi) cs. Kowach. (1490: Dl. 19647.)
Kovács (ondi) cs. Faber. (1451: Dl. 14905.) Kowach. (1497: Zalavári apáts. orsz. llt. 557. sz.)
Kovács (örsi) cs. Kowach. (1477: Kismart. 11. 36. A. 27.)
Kovács (petri) cs. Kowacz. (1513: Dl. 32206.)
Kovács (rokolyáni) cs. Kowach. (1513: Dl. 32206.)
Kovácsi cs. 1490: Dl. 19647. (Melyik Kovácsi helység értendő – nem tudom.)
Kovácsi (mihályfalvi) cs. Koachy. (1470: Körmendi llt. Majoratus, I. 29. 20.) A Sümeg és Türje közti Mihályfa helység értendő.
Kozma cs. Kozma. – Egy-telkes nemesi cs. 1513-ban Sz.-Péteren. (Dl. 32206.)
Kozma (récsei, bencze-récsei) cs. Kozma. (1452–3: Dl. 14596; 1479: Dl. 18256.) Cozma. (1481: Dl. 18470.)
Kökényesi cs. 1446-ban a Szentbalázsiakat Kökényes, Zelecs(!) és Kisfalud helységekben osztályos atyafiakká fogadják. (1366. 1383: Zalai oklt. II. 13. 187., 1406: Dl. 9212; 1411: Dl. 9831; 1426: Dl. 11818. 11819. – L. a Szentbalázsi cs. alatt is.)
Köntös (henyei) cs. Petrus dictus Kwnthus de Heney – 1424-ben szolgabíró Zalamegyében. (Zalai oklt. II. 438.)
Köszvényesi cs. 1377: Dl. 6448; 1463: Dl. 15899; 1479: Dl. 18182; 1488: Dl. 19368.
Kővágóörsi cs. 1468-ban Ambrus királyi ember. (Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 12.)
Kővágóörsi cs. L. Örsi és Battyáni néven.
Kövér (istvánföldi) cs. Kwer. (14.47: Dl. 14084.)
Kövesdi cs. 1383: Muz. llt., 1483: Dl. 18848.
Köveskáli cs. Péter 1451-ben a megye alispánja. – 1438-ban szintén Péter Tapolcza-Kesziben földesúr. 1458-ban Ábr(ah)ámban részeket adtak a veszprémi káptalannak. 1479-ben az Ambrus itteni részeihez a Pécseliek tartanak jogot. (1410: Zalai oklt. II. 367., 1431: U. o. 473; 1433: Dl. 12492; 1438: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107., 1445: Zalai oklt., 827., 1451: Dl. 14497; 1458: Haz. okmt. IV. 393., 1479: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 12.)
Köveskuti cs. 1435: Körmendi llt. Misc. Németujvár, f. 105. n. 192., 1463: Dl. 15899; 1480: Körmendi llt. Himfyana, n. 597.
Középrajki cs. L. a Rajki cs. a. az 1489 évhez.
Kristóf (szompácsi) cs. Cristoph. (1490: Dl. 19647; 1513: Dl. 32206.)
Kulcsár (bebesi) cs. Kwlchar. (1476: Dl. 17837.)
Kumpei cs. (?) L. Kumpe helység a.
Kustáni cs. 1474-ben Mánd, Kustán, Kis-Szőllős, Devecser és Sármellék helységekben összesen 16 j.-portájok volt. (1446: Zalai oklt. II. 529., 1474: Dl. 17628.)
Kuti (felső-kerecsenyi) cs. Kwthy. (1465: Dl. 16261; 1488: Dl. 19368; 1513: Dl. 32206.)
Kutosi (Kutasi) cs. 1372: Dl. 6078; 1408: Zalai oklt. II. 347., 1431: Dl. 12396; 1439 Dl. 13351; 1477: Dl. 17957. (L. a kutasi Terjék cs. és Kutos vagy Kutas helység a. V. ö. 1412: Zalai oklt. II. 374.)
Kürtös (verői) cs. Kyrthews. (1479: Dl. 18272.)
Kürtös cs. Kyrthes. – János 1513-ban Lengyelen egy portától adózott. (Dl. 32206.) Meglehet, egy eredetű az előbbivel.
Kürtös (bakolnoki) cs. Kyrthes. (1479: Dl. 18256; 1488: Dl. 19427.) Hihetőleg azonos a következővel.
Kürtösi cs. Az alsó-lendvai Bánfiak Bán-Kürtös nevű birtokával kapcsolatban szerepel 1418-ban. Bizonyára e család értendő az 1497-ben fölmerülő Kyrthesy-ek a. is. (1418: Dl. 10667; 1497: csébi Pogány cs. llt.)
Lacza (mártonfalvi, szent-lászlói) cs. Vasmegyéből. Szent-László alatt azonban a Novától kd. eső mai Puszta-Sz.-Lászlót kell értenünk. 1445-ben (bizonyára zálogban a lendvai Bánfiaktól) a két Bán-Ujfalva birtokába igtatták. (1445: Dl. 13865; 1490: Dl. 19647.)
Laczk (-fi, isabori) cs. Lachk, Laczk dictus. Laczkfy. – 1399-ben Pacsa és Sziget felét egyezségileg kapják a lendvai Bánfiaktól. 1418-ban Buberek és Csekatfölde részeit megszerzik a Horvátiaktól. 1460–70 körül osztozkodnak Isabor, Horváti, Buberek, Pacsa, Sziget és Meddes helységeken. (1399: Dl. 8422; 1413: Dl. 8423; 1418: Zalavári apáts. orsz. llt. 3689. sz., 1460–70. körül: Dl. 36701; 1479: Dl. 36713; 1487: Dl. 19275.)
Ládi cs. 1340-ben Fel-Keszin birtokosok. 1344-ben kapják I. Lajos királytól (Badacson-) Tomajt. 1407-ben Rendes részeibe igtattatja őket a király. (1340: Zalai oklt. I. 367., 1344: U. o. 416., 1358: U. o. 587., 1394: U. o. II. 272., 1407: U. o. 330., 1414: U. o. 419., 1449: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 6. – L. a halápi Fekécs és az Aszivölgyi cs. alatt is.)
Ládi másként Miketinczi cs. L. a rátoldi Gyulafiak a.
Lajos cs. Layos. – 1513-ban Benedek egy-telkes nemes Petriben. (Dl. 32206.)
Laki cs. L. a gősfalvi Gős cs. a. – V. ö. 1478: Körmendi llt. Himfyana, n. 587.
Lamberger Frigyes. L. Csáktornya várnál.
Lampert (Lompert, egervölgyi) cs. Lamperth. Lomperth. 1513-ban János és Miklós egy-telkes nemesek Ebergényben. (L. a Lengyeli cs. alatt. V. ö. 1426: Zalai oklt. II. 451., 1457: Dl. 15150; 1478: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107., 1483: Dl. 18850; 1490: Dl. 19647.)
Lánczi cs. Lanczy. Vasmegyéből. – Úgy látszik a zalamegyei Mihályfalván és Edelics (Balaton- ?) mellett is birtokos. (1478: Dl. 18066; 1484: Dl. 19167; 1496–8: Dl. 20472.)
László (bakolnaki) cs. Lazlo. (1486: Dl. 19180; 1487: Dl. 19318; 1513: Dl. 32206.)
László (betefalvi) cs. Lazlo. (1513: Dl. 32206.)
László (sikefalvi) cs. Lazlo. (1513: Dl. 32206.)
Lászlófi (nemesnépfalvi) cs. Lazlofy. (1490: Dl. 19647.)
Lászlófi (rokolyáni) cs. Lazlofi. (1513: Dl. 32206.)
Lasztonyai cs. 1416: Dl. 10502.
Leánfalvi (Lejánfalvi) cs. 1468: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 12.
Lencsén(y)i cs. Benedek 1495-ben páhi előnevet visel. (1478: Zalavári apáts. orsz. llt. 2539. sz., 1482: Dl. 18735; 1492: Dl. 19847; 1495: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108.)
Lengyeli cs. A Bedei, Petri és Egervölgyi családokkal együtt új-adományul kapják 1447-ben Ságod, Ebergény és Vorhota helységeket; 1466-ban pedig ugyancsak a Lengyeliek, a Petri és egervölgyi Lampert családokkal együtt Ságodot és Ebergényt. (1447: Dl. 36656; 1408: Zalai oklt. II. 350., 1466: Dl. 36705. – V. ö. 1513. évi adólajstrom – Dl. 32206.)
Lerincz (nemesnépfalvi) cs. Leryncz. (1490: Dl. 19647.)
Leveldi karthauziak. Veszprémmegyéből. Tapolcza m.-város (l. ott) földesurai voltak.
Lipsei (Lipcsei) cs. 1415: Dl. 10320. 10321; 1416: Dl. 10502; 1417: Dl. 10614; 1418: Dl. 10800; 1425: Dl. 11701.
Liszkói cs. 1407: Dl. 9303; 1416: Gyömrői llt. XXIII. 1. 38., 1420 körül: Dl. 36662; 1428: Dl. 36667.
Lompert (egervölgyi) cs. L. Lampert néven.
Loránt (bódogasszonyfalvi) cs. Loranth. – Bódogasszonyfalva városon kívül birtokos Kisfaludon (Zala-Sz.-Györgyön) is, a hol 1474-ben az Egerváriaknak részeket zálogosított el. (Dl. 17621.)
Loránt (czupi) cs. Loranth. (1490: Dl. 19647; 1513: Dl. 32206.)
Loránt (szentgyörgyvölgyi) cs. Loranth. (1512: Muz. llt.)
Loránt (zágorhidai, lorántházi) cs. Loranth. – Másként Lorántházi. (1449 körül: Kisfaludy cs. llt., 1463: Dl. 15807; 1498: Dl. 20712.)
Losonczi cs. L. Páka m.-város a.
Lovas cs. Lowas. 1513-ban Pál egy-telkes nemes Alsó-Kerecsenyen. (Dl. 32206.)
Lovászi cs. Az Alsó-Lendva vidéki Lovászi helység értendő. (1416: Dl. 10502.)
Lőrincze (henyei) cs. Lewryncze. (1477: Kisfaludy cs. llt.)
Lörinczfalv(a)i cs. Egy-telkes nemesi cs. 1513-ban Lőrinczfalván és
Monyarókeréken. (Dl. 32206.) Azonos lehet ezzel az 1490-ben zágorhidai előnéven föltűnő «Lewrynczfalway» cs. (Dl. 19647.)
Monyarókeréken. (Dl. 32206.) Azonos lehet ezzel az 1490-ben zágorhidai előnéven föltűnő «Lewrynczfalway» cs. (Dl. 19647.)
Lőrinte (lőrintefalvi) cs. Lewrynthe. (1438: Dl: 13261; 1453: Gyömrői llt. XXIII. 1. 70.)
Lucza (megyerői) cs. Lwcza. (1483: Dl. 18819.)
Lucza (tekenyei) cs. Lwcza. (1483: Dl. 18819.)
Ludbregi cs. L. Perlak város (és a Himfi cs.) a.
Lukácsfalvi (Lukafalvi) cs. Másként lukafalvi Luka (Lwka, Luca) cs. 1441-ben és 1490-ben ollári előnévvel. (1414: Dl. 10195. és 1340, 1426: Dl. 11870; 1433: Dl. 12507; 1441: Zalai oklt. II. 512., 1464: Dl. 16072; 1485: Dl. 19024; 1489: Dl. 19463; 1490: Dl. 19635.)
Madaras cs. Madaras. – 1513-ban Gergely egy-telkes nemes Alsógerecsenyen. (Dl. 32206.)
Magai (Mogai, szentgyörgyvölgyi) cs. Mogay. (1490: Dl. 19647.) Magay. (1513: Dl. 32206.)
Magyar (káli) cs. Magyar. (1458: Dl. 15268.) A Balaton vidéki Kál-ok valamelyike értendő.
Magyar-rokolyáni cs. 1444: Dl. 13777; 1479: Körmendi llt. Himfyana, n. 591.
Máhi cs. 1465-ben (László) másként: Bagodi nevet visel. De ugyanekkor egy csupán Máhi nevű nemes (Zsigmond) is szerepel. (1344: Haz. okmt. I. 197., 1387: Zalai oklt. II. 214., 1415: csébi Pogány cs. llt., 1465: Dl. 16199; 1483: Dl. 18819.)
Maidburgi gróf: Mihály. L. Csáktornya várnál.
Majos cs. Mayos. – 1513-ban Bebesen egy-telkes nemesi cs. (Dl. 32206.)
Majos cs. Mayos. – 1513-ban András egy-telkes nemes Majosfalván. (Dl. 32206.) Másként: Majosfalviak. (1406: Gyömrői llt. XXIII. 1. 38.)
Mankófalvabik(k)i cs. L. Bik(k) helység a.
Mántai (ondi) cs. 1450: Dl. 14418; 1458: Dl. 15262; 1480: Dl. 18309 – V. ö. Mánta helység a. és 1389-hez: Fejér. X. 1. 546.
Marczali cs. A XV. sz.-ban bírta Szent-György várát és egy ideig a zalavári apátságot is. – Már 1335-ben birtokosok Zala-Apáti vidékén. 1374-ben a zalavári apátsággal Borolfölde felett pörölnek. 1400-ban a magvaszakadt Tompaföldi Péter birtokát kapják kir. adományul Tompaföldén. 1447-ben Kolon és Magyarád birtokába igtatják őket a (veszprémmegyei) Ugodi (Ugodvári) Csenik Péter leánya Anna után, kit mint Marczali István özvegyét, a király e birtokában fiúsított. (1406.) 1417-ben új-adományul kapják Mándhida (vámmal), Estvánd, Magyarád, Hegenfölde és Ferkend helységeket. 1430-ban a zalavári apátsággal folytatott pör után kiegyezvén, ettől Udvarnok másként Bucsita nevű pusztát és Sz.-Jánosföldét kapták (Hosszufalu mellett), cserében Ferkendért. 1442-ben Szent-László, Szent-Mihály, Nyavalyád, Orbánfalva, Senye és Szelentefalva helységeket, melyeket ekkor már kezükön tartottak (bizonyára mint a Szentlászlói cs. birtokait), kapják kir. adományul. 1448-ban Mánd (máskor Mándhida) Szent-György, Betefalva és Hegentfölde helységeket – melyek később mint Sz.-György-vár tartozékai tűnnek föl – találjuk kezükön. 1454-ben és 1455-ben Nyavalyád nevű pusztájokat az enyerei és uzsai pálosoknak, illetve (a menynyiben e pusztát a barátok ismét meg nem szállanák) a hosszutóti parochialis egyháznak adományozzák. Urbánosfalva tőlök a század közepén a peleskei Ördög cs. kezére, innen pedig 1476-ban a nádasdi Darabos László és Balázs birtokába került. (1335: Zalai oklt. I. 300., 1374: Zalai oklt. II. 97–114., 1440: Dl. 8621; 1406–7: Dl. 12844. és 9312; 1417: Dl. 10622; 1430: Dl. 12335; 1442: Dl. 13662; 1448: Zalai oklt. II. 542. 544., 1454: Dl. 14894. és Zalai oklt. II. 557. 558., 1476: Muz. levéltár. – L. az enyerei pálosok és az Unyomi, Királyfia-páhi cs. alatt is.
Marczel (becsvölgyi) cs. Marczel. (1490: Dl. 19647.)
Marhoffi cs. Muraközi nemes cs. (1477: Dl. 18143.)
Markalf cs. Markalph. – György 1513-ban Szent-Péteruron, Tamás pedig a szomszédos Rokolyánban egy-egy portától adózik.
Markalfházi cs. 1493-ban Tamás – másként Szentistváni nevet visel. (1444: Dl. 1777; 1496: Dl. 20423; 1513: Dl. 32206.)
Markos(-fi, kányaföldi) cs. Filius Marci. (1417: Dl. 10568.) Filius Markos. (1439: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 50. 2. 10.) Markos. (1464: Dl. 16004.)
Markus cs. Markws. – 1513-ban egy-telkes nemes cs. Nemesnépfalván. (Dl. 32206.)
Marocsai cs. Földesúr Peteházán. (1424: Dl. 11516. – V. ö. a Baczonaki cs. alatt.)
Marócz (henyei) cs. Marocz. (1446: Kismart. llt. 44. G. 61.) A Köves-Kálla melletti Henye értendő.
Maróti cs. Lajos és Mátyus birtoka 1458-ban Aranyad. (Dl. 15309.)
Márton (budafalvi) cs. Marthon. – Zala-Lövő vidékéről. (1463: Dl. 15842.)
Márton (gyepüi) cs. Marthon. (1513: Dl. 32206.) – Az Ebergény melletti Gyepü helységből.
Márton (ibor-liszkói) cs. Marthon. (1513: Dl. 32206.)
Márton (nemesnépfalvi) cs. Marthon (1490: Dl. 19647. 1512: Muz. llt.)
Mártonfalvi cs. 1479: Dl. 18272.
Mátés cs. Mathes. – András 1513-ban egy portától adózott Donátfalván. (Dl. 32206.)
Meggyesi cs. 1357: Zalai oklt. I. 571., 1437: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 59. sz., 1496: Dl. 20423.
Megyeri (dobronczi) cs. 1479: Dl. 18292; 1496: Dl. 20423.
Meleg cs. Melegh. – 1513-ban Hazugdon 1 portától adózott.
Meleg cs. Melegh. – Bálint, Pál és Mátyás egy-egy portától adóztak 1513-ban Rokolyánban. (Dl. 32206.)
Mencseli cs. 1460-ban az ekkor Veszprémmegyéhez számított Nagy-Pécsel helység részeit a veszprémi káptalannak adta. (Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 12.)
Mihálfi (mileji) cs. Myhalffy. (1513: Dl. 32206.)
Mihály hardecki gróf. L. Csáktornya várnál.
Mihályfalvi cs. 1476: Jeszenák cs. llt., 1479: Dl. 18259.
Mihályházi cs. L. Karmacs helys. a. – V. ö. 1492: Dl. 19847.
Mihályi (hetési) cs. Myhaly. (1512: Muz. llt.)
Mike cs. Myke. – Sikefalván 1513-ban egy portától adózott. De már 1468-ban is szerepel. – Ugyancsak 1513-ban a szomszédos Betefalván is élt egy ily nevű, az előbbivel bizonyára rokon egy-telkes nemesi család. Hasonlókép 1441-ben és 1453-ban Apátiban. (1441: Zalai oklt. II. 510., 1453: Gyömrői llt. XXIII. 1. 70., 1468: Muz. llt., 1513: Dl. 32206.)
Mike (udvari) cs. Myke. (1480 körül: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 12.)
Miketinczi másként Ládi cs. L. a rátolti Gyulafiak a.
Miklós (szentgyörgyvölgyi) cs. Myklos. (1478: Muz. levéltár.)
Miklósfalvi cs. Miklósfalva helységben 1513-ban 1 portától adózott. (1464: Dl. 16004; 1513: Dl. 32206.)
Miklossa (hetési) cs. Myklossa. (1512: Muz. llt.)
Miklossa (nemesnépfalvi) cs. Myklossa. (1490: Dl. 19647.)
Mileji cs. 1271: Zalai oklt. I. 57., 1335: Zalai oklt. I. 292., 1338: U. o. 345., 1348: U. o. 476., 1349: U. o. 484., 1364: U. o. II. 3., 1427: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 24. f. 1. n. 2., 1458: Dl. 36699; 1490: Dl. 19647; 1497: csébi Pogány cs. llt., 1513: Dl. 32206.) – 1490-ben a zágorhidai «Miley» cs. merül föl.
Mindszenti cs. A Kanizsa melletti Mindszentről. (1350: Zalai oklt. I. 498., 1450: Dl. 14418; 1451: Dl. 14905.) A Zala-Apáti vidéki Mindszenti (1368: Zalai oklt. II. 18–25., 1385: U. o. 201–205.), és a Zala-mindszenti családok (1253–1391: Zalai oklt. I. 24. 25., 1324: U. o. 177., 1355: Zalai oklt. I. 563) csak a XIII-XIV. században fordulnak elő.
Misér (Mizsér, monoszlai) cs. Myser. (1476: Kismart. llt. 36. A. 26.) Misser. (1493: U. o. 36. A. 36.) Miseer. (1498: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108.)
Miskei cs. Veszprémmegyéből. – 1462-ben Nagyvölgyi Balázs jogot tart Miskei Imrétől Bács és Malomköz részeihez, úgy látszik, rokonság czímén. (Zalavári apáts. orsz. llt. 855. sz.)
Mizséri cs. 1415: csébi Pogány cs. llt.
Mod (henyei) cs. Mod. (1466: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 106.)
Molnári (szabari) cs. A vasmegyei Molnári helység értendő. – Földesurak zálogban Kökényesen és Debrétén 1331 óta, s mint látszik 1465-ben is; Szabaron 1432-ben és később szintén. (L. ott a m.-városok közt.) 1459-ben a család egyik tagja, Domonkos «Pyspek» nevet visel, nagybátyja vagy testvére Kelemen után, a ki győri püspök volt. (1432.) 1457-ben Herbártfalván és Kápolnás-Debrétén is földesurak. Ugyanitt 1468-ban a Domonyiakkal együtt részeket zálogosítottak el Polyáni Tamásnak és bódogasszonyfalvi Tompa Lászlónak. (1331–1465: Zalai oklt. I. 255–6.; 1406: Haz. okmt. IV. 248., 1430: Muz. llt., 1432: Zalai oklt. II. 475., 1457: Lajtafal. llt. Illésh. lad. 23. f. 7. n. 1., 1468: Dl. 16711; 1482: Dl. 18742; 1488: Dl. 19368. – L. a Béri, Ostfi és az ákosházi Sárkány cs. alatt is.)
Monaki cs. L. a. Dobi cs. alatt.
Monoszlai cs. 1333: Zalai oklt. I. 273., 1362: U. o. 632., 1389: U. o. 238., 1464: Kisfaludy cs. Ilt., 1474: Kismart. llt. 36. A. 25., 1476: Zalai oklt. II. 602. – L. a rátolti Gyulafi cs. alatt is.
Montor (Mantor, szent-andrási) cs. Monthor. Manthor. – A Csesztreg vidéki Sz.-András értendő. 1453-ban lengyel és Mindszent részeit bírták zálogban a mindszenti Torda (l. ott.) családtól, s illetve utóbbit a szt.-erzsébeti Terjék-éktől is. (1452. 1453: Dl. 14523; 1456: Dl. 36697; 1466: Dl. 16435; 1469: Dl. 16853.)
Monyorókeréki cs. L. Zelicsi néven.
Móricz (czupi) cs, Morycz. (1513: Dl. 32206.)
Morócz (apáti) cs. Morucz, Morocz. (1454: Dl. 36695; 1463: Dl. 15807.) Zala-Apáti értendő?
Morócz (becsvölgyi) cs. Morocz. (1490: Dl. 19647.)
Morócz (ilvágyi) cs. Moroch. Morocz. (1433: Dl. 12547.) Morocz. (1490: Dl. 32206.) L. a Rátki cs. alatt is.
Morócz (meggyesaljai) vagy Moróczhidai (Bánfi) cs. Szatmár- illetve Győrmegyéből. – 1420-ban és 1422-ben (egy ízben Zdenczi néven, a körösmegyei Zdencz városról) bírják Hegymagast és Szegligetet. (Dl. 10923. és 11201. L. Szegliget várnál.)
Morócz (ó-hadi) cs. Morocz. (1474: Zalai oklt. II. 601., 1483: Dl. 18819.)
Morócz (Móricz, szent-páti) cs. Morocz. (1493: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. G 8. n. 15.) Morych. (1502: U. o. f. 9. n. 6.)
Mura-kereszturi benczés apátság. Földesúr (bizonyára Mura-Kereszturon és) 1347-ben Istvándon (Stefánd) és Dulánczon, 1407-ben pedig: Estvánfölde (Esthwanfelde) pusztán, mely azonban hihetőleg azonos az 1347. évben említett Istvánddal. (1347: Zalai oklt. I. 469., 1407: U. o. II. 331. – V. ö. Rupp, i. m. I. 1. 304.)
Nádasdi cs. Vasmegyéből. – L. Darabos (nádasdi sat.) néven.
Nagy (apáti) cs. Nagh. (1493: Dl. 36729; 1497: Zalavári apáts. orsz. llt. 1053. sz.)
Nagy (arácsi) cs. Magnus. (1480 körül: Veszprémi kápt. h, llt. Cap. 12.)
Nagy (aracsai) cs. Nagh. (1489: Dl. 36723.)
Nagy (bagolyai) cs. Nagh. (1513: Dl. 32206)
Nagy (bakolnaki) cs. Magnus. (1465: Dl. 16251.) Nagh. (1513: Dl. 32206)
Nagy (becsvölgyi) cs. Magnus. (1413: Dl. 10083; 1496: Dl. 17433.) Nagh. (1490: Dl. 19447.)
Nagy (betefalvi) cs. Nagh. (1513: Dl. 32206.)
Nagy (budafalvi) cs. Nagh. (1497: csébi Pogány cs. llt.)
Nagy (csáfordi) cs. András 1476-ban a megye alispánja. – Magnus. (1476: Dl. 17892; 1483: Dl. 18819.)
Nagy (gógánfalvi) cs. Nagh. (1496: Dl. 20423.)
Nagy (gyepűi) cs. Nagh. – 1513-ban egy-telkes nemesi cs. az Ebergény m. Gyepű helységben. (I. h.) 1483-ból is ismeretes. (Dl. 18850.)
Nagy (keményfalvi) cs. Nagh. (1497: csébi Pogány cs. Ilt)
Nagy (kerecsenyi) cs. Magnus. (1479: Dl. 18255; 1488: Dl. 19368.)
Nagy (kisfaludi) cs. Nagh. (1513: Dl. 32206.)
Nagy (kis-lengyeli) cs. Nagh. (1490: Dl. 19647.)
Nagy (kustáni) cs. Magnus. (1484: Dl. 18947.)
Nagy (kutosi) cs. 1475-ben telekesi Nagy Simonnak részeket zálogosítnak el Kutoson. (Egervár mellett. Dl. 17685.)
Nagy (kürtösi) cs. 1420: Dl. 10994; 1458 körül: Muz. llt., 1490: Dl. 19647.
Nagy (lovászi) cs. 1407: Dl. 9374. – Kétségkívül az Alsó-Lendva vidéki Lovászi értendő.
Nagy (maratóczi) cs. Magnus. (1477: Dl. 18143.)
Nagy (meleghegyi) cs. Magnus. (1437: Zalavári apáts. orsz. llt. 3143. sz., 1488: Dl. 19368.)
Nagy (mihályfalvi) cs. Magnus. (1470: Körmendi llt. Majoratus, I. 29. 20., 1483: Dl. 18819.)
Nagy (monoszlai) cs. L. a rátoldi Gyulafiak a.
Nagy (nemesnépfalvi) cs. Nagh. (1504: Zalavári apáts. orsz. llt. 994. sz., 1512: Muz. llt., 1513: Dl. 32206.)
Nagy (pécseli) cs. Magnus. (1469: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 12.)
Nagy (szent-benedek-káli) cs. Magnus. (1439: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 6.)
Nagy (szentgyörgyvölgyi) cs. Nagh. (1512: Muz. llt.)
Nagy (szobapataki) cs. Magnus. (1483: Dl. 18800.) Nagy. (1497: csébi Pogány cs. llt.)
Nagy (telekesi) cs. L. a kutosi Nagy cs. a.
Nagy (tengelyszegi) cs. Nagh. (1513: Dl. 32206.)
Nagy (zágorhidai) cs. Nagh. (1490: Dl. 19647.) – Meglehet, e különböző előnevű Nagy családok egyike-másika egy-eredetű vagy azonos.
Nagyfalusi cs. 1438: Dl. 13260.
Nagykarol (Nagykároly, bakonoki) cs. Nagkarol dictus. (1453: Dl. 15013.)
Nagyörsi cs. A mai Kövágó-Örs értendő. (1428: Gyömrői llt. XXIII. 1. 50.)
Nagypécseli cs. 1420: Veszprémi kápt. orsz. llt. F. 112., 1487: Dl. 19270.
Nagyvölgyi cs. L. a Miskei cs. a.
Negédes (káli) cs. Negedes. (1458: Dl. 36700.)
Nehéz (kolontári) cs. Veszprémmegyéből. – Péter 1469-ben Tót-Dörögdön földesúr. (Muz. levéltár. L. a Himfyek a. is.)
Nehéz (rajki) Gy. L. a Rajkiak a.
Nemes (györgyfalvi) cs. Nemes. (1422: Dl. 11276; 1512: Muz. llt.)
Nemes (lovászi) cs. Nemes. (1513: Dl. 32206.)
Nemes (lőrinczfalvi) cs. Nemes. (1513: Dl. 32206.)
Nemes (nagy-örsi) cs. A mai Kővágó-Örs értendő. (1428: Gyömrői llt. XXIII. 1. 50.)
Nemes (szobapataki) cs. Nemes. (1497: csébi Pogány cs. llt.)
Nemes (tófői) cs. Nemes. (1513: Dl. 32206.)
Nemesnépfalvi cs. 1513-ban egy-telkes nemes Nemesnépfalván. (Dl. 32206.) E család 1441-ben, 1469-ben és 1497-ben is fölmerül. (Zalai oklt. II. 511. Dl. 16853. és csébi Pogány cs. llt.)
Német cs. Nemeth. – Kálon 1513-ban két ily nevű egy-telkes nemesi cs. adózott. (Dl. 32206.) E családot már 1488-ból ismerjük. (Dl. 19368.) Azonos lehetett az 1513-ban Alsó-Kerecsenyen említett Német nevű egy-telkes nemes családokkal.
Nemze (fernekági), cs. 1416: Gyömrői llt. XXIII. 1. 38., 1441: Zalai oklt. II. 511., 1497: csébi Pogány cs. llt.
Neszelei cs. 1437: Muz. levéltár.
Nyöre (rádóhi) cs. Nywre. (1490: Dl. 19647.)
Nyul cs. Nywl. – 1513-ban két ily nevű egy-telkes nemesi cs. adózott Alsó-Kerecsenyen. Már 1477-ben is fölmerül, kerecsenyi előnéven. (Dl. 36709.)
Ó-budai prépost és káptalan. L. Budai prépostság és káptalan a.
Óbudai Kálmán. L. a Béri cs. a.
Óhidi cs. 1466: Körmendi llt. Himfyana, n. 749., 1483: Dl. 18819.
Oláh (ságodi) cs. L. az ákosházi Sárkány cs. a.
Oláh (szentgyörgyvölgyi) cs. Olah. (1490: Dl. 19647.)
Olá(h)i cs. 1463: Dl. 15807; 1464: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 14. n. 2.
Olasz (szentgyörgyvölgyi) cs. Olaz. (1513: Dl. 32206.)
Ollári cs. Mihály 1476-ban a megye alispánja. – 1474-ben e család Sz.-Péteruron is földesúr. 1488-ban György – lengyeli előnevet visel. (1334: Zalai oklt. I. 275., 1345: U. o. 425., 1415–19: Dl. 10347; 1441: Zalai oklt. II. 507., 1474: DL. 17567; 1476: Dl. 17837; 1488: Dl. 19368.)
Ondi cs. Másként: Andi. (1431: Zalai oklt. II. 474., 1444: U. o. 522., 1456: U. o. 567.)
Ormán (apáti) cs. Ohman. (1421: Zalai oklt. II. 425.) Orman. (1430: Dl. 12275.) A Zala-Egerszeg vidéki Nemes-Apáti értendő.
Ormándi cs. Mihály 1455-ben a megye alispánja. – Az 1513. évi adólajstrom szerint Isebor és Kis-Liszkó helységben földesurak. (1415 körül: Dl. 36661; 1455: Dl. 36696. és Zalai oklt. II. 560., 1464: Dl. 15911; 1479: Dl. 36713; 1513: Dl. 32206.)
Orosz (sitkei) cs. Oroz. (1498: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107.) Vasmegyéből. 1498-ban Antal zalamegyei kir. ember.
Orosztonyi cs. 1446: Dl. 9212; 1419: Dl. 10825; 1463: Dl. 15807.
Orros (füredi) cs. Somogymegyéből. Orros. – 1499-ben Egyházas- és Által-Csáford helységekben birtokos. (Zalavári apáts. orsz. llt. 1210. sz.)
Orros (mileji) cs. Orros. (1497: Muz. llt.)
Ország (gúti) cs. L. Páka m.-város a.
Ostfi (asszonyfalvi, herbortyai) cs. 1406-ban és 1407-ben: Szabar, Ong, Palkonya, Pacsa, Szent-Márton, Sziget, a két Bagota, Heresznye és Káplán helységekben földesurak. 1425-ben ezek közül Szabart, Alsó- és Felső-Bagotát Szigetet, Ong-ot, Palkonyát, Pacsát és Sz.-Mártont említik a Gergely kezén, a kinek magvaszakadtával e birtokokhoz az alsó-lendvai Bánfiak és a Molnáriak tartanak jogot. Utóbbiakat (Péter fiait: Kelemen győri püspököt, Istvánt és Domokost) Gergely 128-ban testvéreivé fogadván: Szabar, Ung, Palkonya, Bagota, a másik Bagota, Sziget és Pacsa helységekben bírt részeit rájok ruházta. 1413-ban az Egerváriaktól Herbártfalvát más néven Szent-Ivánt kapják használatra. 1414-ben (1450-ben és 1457-ben) Lövőn és Salamonvárán vannak részeik; 1426-ban ugyanitt s Szent-Kozma-Damján és Johan helységekben. (Salamonvári birtokok). 1450-ben a Herbortyai János felesége (mint más levélből tudjuk: lendvai Bánfi-leány) és a gimesi Forgácsok, Salamonvárának és összes tartozékainak részeit bírják, s előbbi 1458-ban Aranyadot és Zalaszeget is (melyekben 1445-ben – egy csonka oklevél szerint – úgy látszik a herbortyai Ostfiaknak maguknak is volt birtokuk). 1461-ben (ugyancsak a herbortyai Ostfiak) a régi Salamonvári-féle jószágokat, ú. m. Salamonvára, Ákosfalva másként Kis-Kávás, Tompa, Erdőfalu, Bencze, Ján, Fejér-Pálháza, Középlak, Jáhon, Szent-Kozma-Demjén, Szent-Márton, Gyertyánag, Lövő, Keresztur, Györkefalva, Kis-Szata, Aranyad, Zalaszeg és Szent-Péter (Páczod ekkor Vasmegyében), melyek eddig a dobóczi Szalaiaknál voltak zálogban, a csébi Pogányoknak (Dénes sat.) zálogosították el. (1446: Haz. okmtár. IV. 248., Dl. 9230; 1407: Dl. 9303 ;1413: Dl. 10083; 1414: Zalai oklt. II. 393., 1425: Dl. 11730. 11734; 1428: Dl. 11808; 1428: Sopronm. oklt. II. 119., 1432: Dl. 12433; 1445: csébi Pogány cs. llt., 1450: Békássy cs. llt., 1457: Dl. 15150; 1458: Dl. 15284; 1461: csébi Pogány cs. llt. – L. a csébi Pogányok és Páka m.-város a. is.)
Osztolczi cs. L. Isztolczi néven.
Őcsei cs. 1479: Dl. 18292.
Ördög (monostor-apáti) cs. Erdeg. (1485: Körmendi llt. Himfyana, n. 615.)
Ördög (peleskei, prodaviczi) cs. Az Ákos-nemből. Egyik őse Mikcs (Mihály fia), tótországi bán. Eleinte (1354., 1366., 1424.) csak a Peleskei, később (1389.) a Prodaviczi nevet is viselik. Az 1430-ban élt Miklós atyja István s utódaik azonban már Ördög-ökriek (Erdeg, Ewrdug) neveztetnek, hol peleskei, hol prodaviczi előnévvel. (Prodavicz kőrösmegyei város volt.) – Bírták időnkint Peleske vagy Piliske, Hegyesd és (zálogban) Tihany várakat. (L. ott.) 1375-ben kezükön találjuk már Holtót is. Az 1513. évi adólajstrom szerint Henye, Peleske, Bornak, Nagy-Kutas, Holtó, Kerbely, Néna, Nagy-Bak és Sárhada helységekben e család több tagjának összesen 94 j.-portája volt. (1325: Zalai oklt. I. 182., 1352: U. o. 530., 1354: Pannonh. főapáts. orsz. llt. n. 24, 1366: U. o. II. 7., 1375: U. o. 122., 1381: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 4. n. 1., 1386–9: U. o. n. 2., 1389: Zalai oklt. II. 230., 1441: U. o. 306., 1402: U. o. 309., 1424: U. o. 436., 1430: U. o. 466. és Dl. 12257; 1447: Zalai oklt. II. 533., 1450: Körmendi llt. Himfyana, n. 487., 1457., 1476., 1478: Muz. lltár, 1476: Kismart. llt. 45. D. 63., 1478: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107., 1483: Zalai oklt. II. 624., 1509: Zalavári apáts. orsz. llt. n. 998., 1512: Muz. levéltár, 1513: Dl. 32206. – L. a Marczaliak a. is.)
Örményesi (örvényesi) pálosok. Földesurak Örményes (1381.), Bagota vagy Bagata (1394., 1513.), Rokolyán (1484.), Németfalu (1498.), és Fényesháza (1513.) helységekben, s hihetőleg másutt is, az I. Ferdinánd király megerősítőlevele szerint. 1480-ban Csatári Bereczkétől egy két-kerekű malmot kaptak Csáson. (V. ő. Rupp, i. m. I. 1. 306. l. – 1381: Dl. 6763; 1394: Dl. 30764; 1480: Zalavári apáts. házi llt. Lad. 9. f. 2. n. 3., 1484: Dl. 18947; 1498: Zalai oklt. II. 638., 1513: Dl. 32206.)
Örsi cs. A mai Kővágó-Örs értendő. (1443: Körmendi llt. Unyomiana, n. 46., 1453: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 15.)
Örsi (Kővágóörsi) cs. A középkori Kővágó-Örs értendő. (L. a Battyániak a.)
Örsi (felső-örsi) prépostság. 1312-ben Al-Örsön szerez részeket; 1404- ben pedig Kis-Kálon szőlőket. 1407-ben Zsigmond király minden birtokaiban megerősíti, hasonlóképen V. László 1457-ben és Mátyás király 1489-ben. 1457-ben Kővágó-Örsön (Felső-Örsön), Faiszon és Csopakon volt földesúr. (1312: Zalai oklt. I. 136., 1314: U. o. 143., 1404: U. o. 320., 1407: Haz. okmt. III. 263., 1424: Zalai oklt. 441., 1457: Haz. okmt. III. 406. 408, 1489: U. o. V. 369.)
Őzi (Őszi, szent-péterföldi) cs. De Ewzy. Ewzy. – Egyideig Páka m.- városhoz (l. ott) tartott jogot. György – ki máskor egyszerűen Szentpéterföldi nevet visel – meghalván, magvaszakadt s 1472-ben Szent-Péterföldén, Artanházán és Hernyéken bírt jószágait lendvai Bánfi Miklós pozsonyi ispánnak adományozta a király. (Dl. 17395.)
Pacsai cs. A Zala-Apáti vidéki Pacsa értendő. – 1474-ben Meleghegyen vagy Melegházán és Mihályházán másként Kis-Karmacson földesúr. 1513-ban Kürtösön «Pachay» nevű köznemes család egy portától adózott. (Dl. 32206., 1474: Dl. 17567.)
Paczmáni cs. L. Hegyesd várnál.
Padara cs. Padarj. – L. Hetés helység a.
Pados (kökényesi) cs. Padus. (1435: Dl. 1703.) Pados. (1464: Dl. 16004.) Meglehet, azonos a következővel.
Pados (tófői) cs. Padus. – L. az ákosházi Sárkány cs. a.
Páhi cs. 1453: Gyömrői llt. XXIII. 1. 70., 1482: Dl. 18735; 1492: Dl. 19847.)
Pákodi cs. 1360-ban Sarimás-szegen földesúr. (1360: Zalai oklt. II. 605., 1364: U. o. II. 1., 1368: U. o. 15., 1453: Gyömrői llt. XXIII. 1. 70.)
Pál (-fi-, alsó-őrsi) cs. Palfy. (1482: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 4., 1483: Dl. 18848.) Pal. (1484: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 4.)
Pálfi (becsvölgyi) cs. Palfy. (1497: csébi Pogány cs. llt.)
Pálfi (hetési) cs. Palfy. (1492: Muz. llt.)
Pálfi (mihályfalvi) cs. Palfy. (1496: Dl. 20472.)
Pálfi (mileji) cs. Palffy. (1513: Dl. 32206.)
Pálfi (nemesnépfalvi) cs. Palfy. (1490: Dl. 19647; 1513: Dl. 32206.)
Pálfi (petri) cs. Palfy. (1490: Dl. 19647.)
Páli cs. 1438: Dl. 13261; 141: Zalai oklt. II. 511. – Az Egervár melletti Páli helység értendő.
Palkó cs. L. Balkó alakban.
Paloznaki cs. 1495: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 11.
Pálurházi cs. 1513-ban Bakolnakon és Pálurházán birtokos. (1511: Zalavári apáts. orsz. llt. 660. sz., 1513: Dl. 32206.)
Pán (alsó-örsi) cs. Paan. (1498: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107.) Pan. (1504: U. o. Cap. 15.)
Pannonhalmi apátság. Földesúr Apáti, Hegymagas (1222. 1349. 1370. 1378. 1413. 1420.), Kapolcs (részben, 1360. 1393.) és Istvánd (1434. 1504. 1517.) helységekben. Istvándot cserében kapta Szerdahelyi Imrétől 1434-ben némely somogymegyei birtokokért. (1222: Árpádk. új okmt. I. 188, 1349: Pannonh. főapáts. házi llt. V. Ll., 1360–93: U. o. LXVII. A., 1370: U. o. V. Oo., 1378: U. o. XXV. Dd., 1413: Dl. 10049; 1420: Dl. 10923; 1434: U. o. IV. O., 1504: U. o. VI. L., 1516: U. o. VI. Aa. – L. Hegymagas helység a. is.)
Pap (apáti) cs. Pap. (1498: Dl. 20781.) Melyik Apáti értendő – nem dönthetem el.
Pap (farkasi) cs. Pap. (1513: Dl. 32206.)
Pap (sz.-györgyvölgyi) cs. Pap. (1413: Dl. 32206.)
Pápai cs. 1457 óta Gutorfölde részeit bírják zálogban. György 1458-ban Szent-Király-Keszi, – 1462-ben Ederics, – 1470-ben Ederics, Szerdahely, Haholt, Gutorfölde, Bericze (? bizonyára Dezics értendő), Kisfalud és Ujhely (?) falvakban földesúr. 1470-ben e jószágait, a Veszprémmegyéhez számított Pápa vagy Zsemlér, Hodoska, Attya, Boltaháza, Mizsér(!), Sárosd(!) és Mihályfalva(!) helységekkel együtt, Domonkos fejérvári prépost és testvére Adriáni Bertalan igényli «minden czímen», hihetőleg zálogul (1457: Muz. llt., 1458: Haz. okmtár. I. 356., 1462: Muz. llt., 1470: Körmendi llt. Himfyana, n. 548. – L. Karmacs helység alatt, Mihályfalvára nézve; továbbá az ompotfalvi Kerejtő, a Himfi, csabi Basó, Csabi és jári Barócz cs. alatt is.)
Páris (-fi, szent-andrási, rezneki) cs. L. a Reznekiek és Egerváriak a. – V. ö. Pacsa helység a.
Partas (henyei) cs. Parthas. (1477: Kisfaludy cs. llt.)
Pata (nemesnépfalvi) cs. Patha. (1512: Muz. llt.)
Patai cs. L. Patói néven.
Pataki (szobapataki) cs. Pathaky. – Megkülönböztetve a Szobapatakiaktól. (1497: csébi Pogány cs. llt. – V. ö. 1495: Zalavári apáts. orsz. levéltára 722. sz.)
Pató (kerekesházi) cs. Patho. (1513: Dl. 33206.)
Patói cs. 1435: Zalai oklt. II. 486,, 1490: Dl. 19647. Hihetőleg azonos az 1464-ben fölmerülő Pathay családdal. (Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 14. n. 2.)
Pázmán cs. Pazman. – Gergely 1513-ban egy portától adózott Donátfalván.
Pécseli cs. 1433: Pannonh. főapáts. házi llt. XV. E., 1437: Dl. 13898; 1469: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 12. – L. a Köveskáli cs. alatt.
Peleskei cs. L. Ördög néven.
Peleskei kolostor. 1513-ban Barátokfalván földesúr. (1513: Dl. 32206.)
Pénzes cs. Penzes. – 1513-ban Istvánföldén 1 portától adózott.
Pénzes (péterfalvi) cs. Penzes. – Nagy-Kanizsa vidékéről. (1451: Dl. 14905.) Meglehet, azonos az istvánföldi Pénzes-ekkel.
Pénzes (vérkői) cs. Vasmegyéből. – Földesúr Kis-Dobronczon. (1469: Haz. okmt. IV. 425.)
Perényi cs. L. Hegyesd vár és Páka m.-város a.
Pete (hetési) cs. Pethe. (1463: Dl. 15807; 1483: Dl. 18763; 1513: Dl. 32206.)
Pete (sárhidai) cs. Pethe. (1512: Muz. llt., 1513: Dl. 32206.)
Petendi cs. L. Petend helység a. – V. ö. 143: Gyömrői llt. XXIII. 1. 70.
Péterfi (majosfalvi) cs. Petherffy. (1513: Dl. 32206.)
Petes (sz.-györgyvölgyi) cs. Pethes. (1513: Dl. 33206.)
Pető cs. Egy ily nevű cs. 1513-ban Szepetk, Ollár és Páli helységekben földesúr. (Dl. 32206.) .
Pető (csáfordi) cs. Pethew. (1483: Dl. 18819; 1513: Dl. 32206.)
Pető (egyedutai) cs. (1506: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 62.)
Pető (füredi) cs. Pethew. (XV. század: Körmendi llt. misc. Németujvár, f. 105. n. 266.)
Pető (gersei) cs. A Nádasd-nemzetségből. Olykor henyei előnévvel. 1340-ben Hosszú-Páh és Zalatelke másként Pocsej helységekben birtokos. 1356-ban I. Lajos királytól Pacsa (a fentebbi Pocsej) nevű birtokára hetivásár jogot nyert. 1395-ben a két Páh helységek ura. 1399-ben Zalatelke másként Pacsa, Redege-melléki és Zalahegye nevű falukat, 1404-ben a hűtlen Bódogasszonyfalvi György részeit Bódogasszonyfalván, 1403-ban pedig Kemend várát nyerik kir. adományul. 1407-ben Csobánczszögi birtokukban védi őket Zsigmond király. 1427-ben Rezi várát kapják tőle, tartozékaival; 1437-ben pedig Tádika várát (szintén tartozékaival), melyet addig is zálogban bírtak, Albert királytól, nagyobb összegért ismét zálogba, majd 1438-ban örök adományul. 1441-ben a hűtlen Kanizsaiak Kethida nevű birtokát adja nékik I. Ulászló király; s még ugyanez évben a szintén hűtlen Egerváriak terjedelmesebb birtokait (l. ott), köztök Fancska és Reznek erősségeket is. 1446-ban Asztalnok-András-Uzsa, egy másik Uzsa és Törek birtokához tartanak jogot. 1448-ban a Keszthely melletti Tomajt is bírják; 1455-ben pedig Kürtösi-Sz-Pétert. 1464-ben Berend és Csatár részeit kapják a királytól, amazt mint a magban szakadt Berendi Pál birtokát, emezt pedig mint a szent-erzsébeti Terjék György és András kezén levő birtokokat. 1474-ben Keszthely, Szántó, Tomaj, Falud, Vátka, Kovácsi és Hidegkut azaz összesen 7 helységből (Rezi és Tádika várak tartozékai) 130 forint adóval tartoztak, tehát e 7 helységben 130 adózó j.-portájok volt. (1344: Zalai oklt. I. 362., 1353: U. o. 543., 1356: U. o. 565., 1395: U. o. II. 273., 1399: U. o. 295., 1404: U. o. 318. és Jeszenák cs. llt., 1407: Zalai oklt. II. 332., 1427: Lajtafal. llt. Lad. 24. f. 1. n. 2., 1437: Dl. 13103; 1438: Lajtafal. llt. Illésházyana, Lad. 24. f. 1. n. 3,, és Zalai. oklt. II. 493., 1441: U. o. 505., 1446: U. o. 529., 1448: U. o. 537., 1455: U. o. 560., 1464: U. o. 579., 1474: Dl. 17628; 1513: Dl. 32206. L. a Gulácsi, Kanizsai cs. és az illető várak a. is.)
Pető (lengyeli) cs. Pethew. (1488: Dl. 19368.)
Petri cs. 1493-ban földesúr: Petri, Ságod és Ebergény helységekben. 1513-ban Zágorhidán is találunk ily nevű nemest. (L. a Lengyeli, petri Bodó, Bedei és felső-petöri Soldos cs. a. – V. ö. 1453: Dl. 14523; 1493: Dl. 36729. és 1513: Dl. 32206.)
Petrikereszturi cs. L. Kereszturi néven.
Petrivölgyi cs. 1416: gr. Teleki cs. gyömrői llt. XXIII. 1. 38.
Picsek (Piczek?) cs. Pyczek. – L. Hetés helység a.
Pikó (sztolczi) cs. Pyko. (1513: Dl. 32206.)
Pispek, (Pispök, molnári, szabari) cs. Pyspek. Pyspewk. (1465: Zalavári apáts. orsz. llt. 3192. sz., 1478: U. o. 2535. sz., 1488: Dl. 19368; 1489: Dl. 36723.) Másként Molnári. – L. e néven.
Pocz (nemesnépfalvi) cs. Pocz. (1499: Zalavári apáts. orsz. llt. 871. sz.)
Pogány (csébi, enyerei) cs. Kezdetben Enyereiek. E néven igtatják őket 1328-ban Cséb birtokába. 1362-ben Csicske-Sz.-Mártonban, 1372-ben pedig Enyerén, Körbőn, Csicskén és Mizséren (Mezserőn) is földesurak. 1400-ban kezdenek (István) enyerei (majd csébi) Pogány néven szerepelni. Ugyanekkor Enyere(h), Töttös-Enyere, Apsa, Harkály, Monyorókerék és Cséb helységekben van birtokuk. 1406-ban az enyerei «Fylemend» családdal osztozkodnak Enyere és Töttös-Enyere helységeken s Apsa felét az utóbbiaknak átengedik. 1458-ban új-adományul nyerik (Dénes) Enyere másként Tamásfalva, Tittös-Enyere, Kis-Körbő és Dabroncz helységeket s Absa pusztát. Ugyanekkor pallos-joggal is felruházza őket a király. 1480-ban Péter Töttös-Enyere, Teremes-Enyere másként Tamásfalva helységekre és Apsatelke pusztára – mint a Pogány-okkal osztályos, magbanszakadt Filemen(g) Benedek birtokaira – nyer adományt. 1483-ban, 1484-ben és 1485-ben a régi Salamonvári, Ostfi-féle birtokokat találjuk kezükön (melyeket az Ostfiaktól részben már 1461-ben bírtak zálogban), ú. m. Lövő, Szent-Kozma-Damján, Johan, Szent-Márton, Keresztur, Györkefalva, Salamonvára, Ákosfalva, Hermanfalva, Németfalu, Bencze, Gyertyánag, Erdeifalu, Tompa, Zalaszeg, Aranyad, Szent-Péter helységeket és Pálháza pusztát. (1326: Századok. 1870. 621., 1328: Zalai oklt. I. 228., 1362: U. o. 633., 1372: U. o. II. 54., 1400: csébi Pogány cs. llt., 1406: Zalai oklt. II. 325., 1458: U. o. 572. és csébi Pogány cs. llt., 1480: Zalai oklt. II. 614., 1483: U. o. 622., 1484., 1485., 1497: csébi Pogány cs. llt., 1484: Szombath. kápt. házi llt. B. n. 10., 1493: Dl. 20046. V. ö. Nagy Iván, i. m. IX. 344. l., és lásd a Reznekiek, Ostfiak és az enyerei pálosok a. is.)
Pogyi (egeri) cs. Poghy. (1489: Dl. 36723.)
Póka (ollári) cs. 1430: Dl. 12222; 1441: Zalai oklt. II. 505.
Póka (pókafalvi) cs. Poka. – 1453-ban egyszerűen: Pókafalvi. (1438: Dl. 13260; 1453: Gyömrői llt. XXIII. 1. 70., 1513: Dl. 32206.)
Polka cs. L. Balkó alakban.
Poltran (apáti) cs. L. az Apáti cs. alatt.
Pól(y)a(h)i cs. Polyahy. – 1513-ban a Kanizsa melletti Mindszenten 1 portától adózott. (1431: Zalai oklt. II. 470., 1453: Dl. 15013; 1513: Dl. 32206.)
Polyáni cs. 1496-ban mindszenti előnévvel. (Dl. 20429.) L. a Molnáriak és a Kanizsaiak a.
Porkoláb cs. Porkolab. – 1513-ban Csáfordon 3 portától adózott; egy másik ily nevű kis nemes özvegye pedig Kápolnás-Récsén.
Pornói apátság. Vasmegyéből. – Földesúr Bezeréden 1236-ban, s ugyanott és Monófölde pusztán 1359-ben. (Zalai oklt. 10. és 599.)
Porosznyákfalvi cs. 1452: Dl. 14539. – 1513-ban egy «Poroznyak» család Ramocsán birtokos. (Dl. 32206.)
Pozvai cs. Pozway. – 1513-ban egy-telkes nemesi cs. Györgyfadván (Dl. 32206.)
Pörös (mihályházi) cs. Pewres. (1492: Zalai oklt. II. 633. és Dl. 19807.)
Prenner (pavlinovczi) cs. Péter 1458-ban a Muraközben kir. ember. (Dl. 15243.)
Pupos cs. Pwpos. – Mihály 1513-ban egy portától adózott Donátfalván. (Dl. 32206.)
Rácz (mihályfalvi) cs. Racz. (1496: Dl. 20423.)
Rádói cs. De Radoh. – Kelemen 1513-ban Rádó helységben egy portától adózott. Ugyanekkor Bálint (Radohy) egy-telkes nemes Vakolyán. Ily nevű családot pl. 1407-ben, 1413-ban és 1463-ban is említenek. (Dl. 9304. 10111. 15807. és 32206.)
Rajki cs. 1289-ben Bökény földet kapják. 1337-ben Bökényen kívül Petréte is az övék. A következő évben Rajk, Törek, Petréte, Bezzeg és Bökény birtokán kívánnak megosztozni. 1376-ban Völgy-Ungon is van jószáguk. 1387-ben Bezzegdet és Bekényt új-adományul kapják Zsigmond királytól; 1389-ben pedig Petrétén a magban szakadt Apáti Imre részeit. Állandó birtokaik Rajk, Petréte, Bez(z)egd, Bekény és Törek. (Pl. 1412-ben is.) Rajk alatt 1413-ban Alsó-, Felső- és Közép-Rajk helységeket értették. 1424-ben e családból György «Nehéz» melléknévvel válik ki. 1479-ben Bagotán és Pósaföldén is földesurak; 1489-ben pedig a Felsőrajkiak és Középrajkiak Felső-Rajk, Közép-Rajk, Petréte, Jakabfalva és Terek helységekben. 1501-ben és 1506-ban (a Rajkiak) Felső- és Közép-Rajk, Petréte, Jakabfalva másként Völgy-Ung, Törek helységek, Bökény és Bezzegd puszták urai. Az 1513. évi adólajstrom csak az egy-telkes Rajki Imrét ismeri az egész Rajkon, a mi szintén mutatja, hogy e lajstrom adatai nem tekinthetők kimerítőknek. – Miklós 1487-ben e megye alispánja. (1251: Zalai oklt. I. 21., 1289: U. o. 97., 1296: U. o. 112., 1324: U. o. 177., 1337: U. o. 329., 1338: U. o. 342., 1340: U. o. 372., 1352: U. o. 530., 1367: U. o. II. kötet. 14., 1370: U. o. 38., 1376: U. o. 132., 1379: U. o. 156., 1387: U. o. 211., 1389: Haz. okmt. IV. 227., 1412: Zalai oklt. I. 375., 1413: U. o. 386., 1424: U. o. 437. Egyéb források: 1338: Gyömrői llt. XXIII. 1. 12., 1410: Dl. 9699; 1419: Dl. 16170. 18256; 1487: Dl. 19235; 1489: Dl. 19496; 1501–1506: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 4. n. 10. és 11. és Körmendi llt. fam. misc. n. 228; 1513: Dl. 32206. – L. a rajki prépostság a. is.)
Rajki prépostság. 1370-ben a Rajkiak átengedték számára a Mura melletti Szent-Györgyöt (l. ott), melyet pl. 1391-ben és 1484-ben is bírt. Rajkon szintén voltak részei. (1370: Zalai oklt. II. 38., 1413: U. o. 386., 1484: Dl. 18976)
Ráskai Balázs. L. a veszprémi domonkosok a.
Rátki cs. 1495-ben Rátk helységben s a bocskorházi és pondeleki pusztán bírt részeit az ilvágyi Moróczok «idegen kézből» visszaváltották. (1416: Dl. 10502; 1433: Dl. 12507; 1469: Dl. 16853; 1495: Muz. llt.)
Rátolti prépostság. Veszprémmegyéből. – 1349-ben Kejk (Kék) és Fired helységekben birtokos. (Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107.)
Rechniczer cs. L. Kemend vár a.
Récsei cs. Benedek 1479-ben és 1480-ban a megye alispánja, (1451: Dl. 14905; 1455: Dl. 15013; 1479: Dl. 18170; 1480: Dl. 18319.)
Reczi gróf: Mihály. L. Csáktornya várnál.
Reichmuth (strupkovczi) cs. Reychmuth. (1458–64: Dl. 15243. és Körmendi llt. Misc. Németujvár, 2. 44. 42.) Másként Strupkovczki. – Czillei Ulrik majd Mátyás király adományozta Jánosnak (a csáktornyai, illetve strigói uradalmakhoz tartozott) Strupkovcz, Marha(t)tovcz és Bratisincz helységek részeit.
Rempe (bencze-récsei) cs. Rempe. (1497: Zalavári apáts. orsz. llt. 557.)
Rendesi cs. 1380-ban egy ily nevű családnak Lád-Tomaj helységben is volt birtoka. (1328: Zalai oklt. I. 213., 1350: U. o. 500., 1360: U. o. 606., 1380: U. o. II. 166., 1389: U. o. 237. – L. a Gulácsi cs. alatt is.)
Répás (rigyalczi, szent-jakabi) cs. Repas. (1421: Dl. 11035; 1426: Muz. llt. és Dl. 11680. 11802.) Tulajdonkép Répási, a veszprémvármegyei Répás helységből. – 1426-ban Rigyalcz, Petri és Lapusnak helységekben birtokos. (V. ö. Veszprémvármegyében a Répási cs. alatt.)
Rezneki cs. A Csabi nemzetségből. – 1326-ban Bakonak és (Velemérmenti) Sz.-György helységek s bizonyos meg nem nevezett vár, – 1327-ben Csötörtökhely, – 1329-ben Reznek, Kerka-alja és Kebelemelléke, továbbá Izsófölde és Petörnyefalva helységekben földesurak. 1341-ben Reznek, Sz.-András és Borih, Baksafalva, Lyak és Pósfalva, – 1342-ben Fényesfölde, – 1345-ben Sz.-András, Borih, Baksafalva, Pósafalva, Jakab-fia-Jánosfalva, Fényesfalufölde, Légfalva, Keresztur, Fodorülése és Markfölde, – 1353-ban (Rezneken kívül) Cséplak, Szent-György (a Zala m.), Barabás és Izsófölde (a Kerka mellett) birtokában találjuk őket. 1360-ban Herbord után maradtak részek Reznek, Lyakfalva, Jakab-fia-Jánosfalva, Pósfalva másként Fényesföld, Cséplak, Baksafalva, Szent-András és Bori(h) helységekben. 1363-ban Csötörtökhely és Fernekág is az övék. – E család története különben a XV. sz. elejétől (1403.) kezdve, mikor általában a Dunántúl birtokviszonyai megváltoznak az Egervári családdal (l. ott) szövődik össze, mely a hűtelen Rezneki másként Szentandrási György és Páris birtokait kapta. Azonban a Rezneki rokonság is tartja magát s olykor Rezneki máskor Szentandrási, majd szentandrási Páris(-fi), egy ízben pedig (1463 körül) Herbart(h) néven is szerepel. Rezneki Domonkos 1408-ban Csötörtökhely részeit Egervári Balázsnak bocsátja vissza. Ugyanő 1426-ban több régi Rezneki birtokban részeket zálogosít el a Kávásiaknak. (L. ott.) Családja 1455-ben is fölmerül. – A Szentandrásiak (Párisfiak) 1406-ban és 1407-ben visszakapták az Egerváriaktól Sz -András, Bori(h), Peternye, Izsófölde és Barrabás helységeket, Cséplak, Barátülése, Ládatalke, Herbártfalva, Baksafalva (és Keresztur) részeit; majd 1419-ben ismét Sz.-András, Bori(h), Izsófölde, Barnabás, Peternye, Baksafalva, továbbá Reznek, Pós(a)falva, Lövő másként Herbátfölde, Jakabfi-Jánosfalva, Légfalu, Fevenyesfölde, Sz.-György másként Kisfalud, Keresztur és Csötörtökhely részeit. Később azonban e birtokok miatt sokat pörösködtek szintén az Egerváriakkal. – 1458-ban a csébi Pogányokkal s osztályos atyjokfiaival, a Csányiakkal együtt kaptak pallosjogot. Fölmerülnek 1503-ban is. (1291: Árpádk. uj okmt. XII. 513., 1326: Zalai oklt. I. 195., 1327: U. o. 209., 1329: U. o. 237. 240, 1337: U. o. 824., 1341: U. o. 378., 1342: U. o. 396., 1345: Kismart. llt. 31. B. 88., 1353: Zalai oklt. I. 540., 1360: U. o. 605., 1363: U. o. 637., 1368: U. o. II. kötet. 16., 1389: U. o. 229., 1403: Dl. 8894; 1404: Dl. 8973. 8995; 1406–1407: Muz. llt. az 1504. évhez, 1408: Dl. 9427; 1417: Dl. 10567; 1419: Dl. 10854; 1426: Dl. 11797. és 11844; 1438: Dl. 24729; 1439: Dl. 13344; 1455: Dl. 14979; 1458: csébi Pogány cs. llt., 1463 körül: Kismart. llt. 47. T. 24, et. NB, 1469: Dl. 16853; 1503: Muz. llt.)
Rigácsi cs. 1363: Zalai oklt. II. 27., 1415: csébi Pogány cs. llt., 1463: Dl. 15899; 1496: Dl. 20423. – 1496-ban másként Terkenczi.
Rigó (szent-páli) cs. Rygo. (1501: Szombath. kápt. házi llt. lad. 1. f. 4. n. 4.)
Rigyalczi cs. 1419: Dl. 10825.
Rokolyáni cs. A Zala-Apáti melletti Rokolyán értendő. (1444–46: Dl. 13767; 1446: Dl. 13947; 1484: Dl. 18947.)
Rozgonyi cs. 1437-ben zálog czímen Zánka birtokába igtatják őket. Bírják e helységet 1443-ban és 1446-ban is. (1447–1446: Dl. 13898; 1443: Dl. 13741. – L. a rátolti Gyulafi cs., Zalavár, Hegyesd és Szegliget várak, Páka m.-város és Csépfalva helység a. is.)
Rubin cs. Rubin. – L. Péterfalvánál.
Rumi cs. 1318-ban Peleskét kapják a Németujváriaktól. 1331-ben Igriczi jut birtokukba, melyen 1340-ben és 1342-ben osztozkodnak, s a mely pl. 1498-ban is birtokukban van. (1318: Zalai oklt. I. 147., 1331: U. o. 257., 1340. és 1342: U. o. 361. és 405., 1412: Haz. okmt. I. 306., 1423: U. o. III. 347., 1434: Zalai oklt. II. 482., 1449: U. o. 547. és 1451: U. o. 550, 1498: Acta post. advoc. 77–65. – L. a Salamonvári cs. a. is.)
Sáfár (szentgyörgyvölgyi) cs. Saffar, Safar. (1431: Dl. 12354., 12355.)
Ságodi cs. 1439: Zalavári apáts. orsz. llt. 2537. sz.
Sál (alsó-kőkuti) cs. Sal. (1462: Zalavári apáts. orsz. llt. 855, sz.)
Salamon cs. L. Milej helység a.
Salamonvári cs. 1278-ban Szentmiklósi Jakab, Zala nevű birtokát vallja fel e család őseinek. 1310-ben a Buzád nemzetség birtokából e családhoz kerülnek egyéb meg nem nevezett jószágokkal (a Szelcze és Zala folyó mellett) együtt Szelcze és Szelcze-Vásárhely, Páczod és Budafalva. Ekkor a «de iuxta Zala» névvel különböztetik meg őket. 1327-ben Harkályi néven merülnek fel egyszersmind mint Harkály földesurai. Ez időtájt (már 1278-ban is) szerepelnek Salamon ispán és testvére Demeter. 1335-ben még mindig a Harkályi nevet viselik; 1352-ben azonban már mint Salamonváriak (Salamon fia János) kapják vissza Lövőt és Jánt. 1366-ban ismerjük meg először összes birtokaikat. Megtudjuk, hogy a család névadó őse, Salamon évtizedekkel előbb Csák Mátéhoz állt, de Károly királytól kegyelmet nyervén, fiára, Harkályi másként Salamonvári Jánosra hagyta Salamonvára másként Harkály, Ákosfalva, Hermanfalva másként Lőrincze-Benedekfalva, Lövő, Tompa, Erdeifalu, Gyertyánág, Németfalu, Bencze, Szent-Márton (kolostorral), Szata, Páczod, Keresztur, Csanta, Fejér-Pálháza, Egyedfölde másként Hagyáros, a két Rakatya, Grosuchta, Közép-Lak, a két Bakonok és Filócz helységeket, melyeket János ezúttal új-adományul nyert I. Lajos királytól. 1410-ben nádori ítélet alapján, a Girolti leányoknak átadni kénytelenek Salamonvára, Keresztur, Taás, Jánospanfalva, Szent-Márton, Tompa, Erdőfalu, Bencze, Gyertyánág, Németfalu, Vég-Zalatnok, Közép-Lak, Hermanfalva, Ákosfalva és Takó puszta falu részeit. 1421-ben Salamonvári másként Harkályi néven merülnek föl ismét. 1424-ben Zsigmond király az ákosházi Sárkány, Kutasi (Terjék) és Salamonvári családokat (jelesül a Salamonvári András leányait és ezek utódait, az Ivánczi, Szentbenedeki és Borhidai családokat) megerősíti Salamonvára másként Harkály, Ákosfalva más néven Kis-Kávás, Hermanfalva másként Antál(y)os-fia-földe és Zsigér helységek s Majosülése, Lőrincze-Benedek-földe, Gyepü és Takó puszták birtokában. Birtokaikat később az Ostfi, ákosházi Sárkány, szent-erzsébeti vagy kutasi Terjék, Rumi és csébi Pogány családok kezén (l. ott) találjuk. (1278: Zalai oklt. I. 87., 1310: U. n. 133., 1327: U. o. 198., 209., 1335: U. o. 308., 1352: U. o. 517., 1366: csébi Pogány cs. llt., 1410: Zalai oklt. II. 368., 1421: U. o. 428., 1423: Haz. okmt. III. 347., 1424: Zalai oklt. II. 439.)
Sá(l)godi (Salgodi, Salgadi) cs. (1336: Zalai oklt. I. 320., 1341: Dl. 36651; 1413: Zalai oklt. II. 388., 1486: U. o. II. 490., 1478: Dl. 36711.) 1513-ban Tengelyszegen is volt egy Salgady nevű kisnemes. (Dl. 32206.)
Sáli (betefalvi) cs. Saly. (1498: Dl. 20668; 1513: Dl. 32206.)
Sándor (káli) cs. Sandor. (1499: Zalavári apáts. orsz llt. 598. sz.) A mai Diós-Kál értendő.
Sándor (nagy-pécseli) cs. Sandor. (1484: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 11.)
Sándor (sándorházi) cs. Másként Sándorházi. – Ambrus 1473-ban a megye alispánja. Az 1513. évi adólajstrom több ily nevű egy-telkes nemest ismer e helységben. (1412: Dl. 9892; 1473: Dl. 17451; 1478: Dl. 36710; 1513: Dl. 32206.)
Sánta (benczei) cs. Santha. (1477 körül: Dl. 24979.)
Sánta (szobapataki) cs. Santha. (1497: csébi Pogány cs. llt.)
Sárfi (sárfői) cs. Alásként: Sárfői. (Pl. – 1464: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 14. n. 2.) «Sarfy» Pál 1483-ban kir. ember. (Dl. 18850. – L. a Hásságyi cs. a. is.)
Sárhidai cs. 1463: Dl. 15807; 1497: csébi Pogány cs. llt.
Sárkány (ákosházi, buza-szigeti) cs. A XV. sz. kezdetén (1408.) már e nevet viselik. 1414-ben új-adományul nyerik Zsigmond királytól Ákosházát. 1454-ben Aracsa részeit. 1458-ban(?) Tormaföldét és Buzádszigetét bírják. 1467-ben a magbanszakadt Ebergényvölgyi Péter, Taposházi Bálint és László, Molnári Tamás és Balázs jószágait nyerik Ebergényvölgye, Taposháza és Felső-Pebréte, – valamint a szintén magvaszakadt tófői Pados Balázs, Tófői Benedek, ságodi Veres Sebestyén, ságodi Fodor István és ságodi Oláh Benedek birtokait Egyházas-Tófő, Kis-Tófő és Oláh helységekben. 1470-ben a Debréteiekkel együtt bírnak és nyernek birtokokat. 1483-ban Gebárt és Neszelő helységekben is földesurak. 1483-ban János és fiai a római császárhoz pártolván, Buza-szigete erősségben, Sziget, Haholt, Tormafölde, Dobri, Ákosháza, Salamonvára, Erdeifalu, Tompa, Gyertyánág, Bencze, Németfalu és Herman (v. ö. a Salamonváriak a.) zalamegyei (s Iklód, Jánospanfalva és Szent-Márton vasmegyei) helységekben bírt jószágukat lendvai Bánfi Miklós pozsonyi ispánnak és Battyáni Boldizsár kőszegi kir. kapitánynak adományozta Mátyás király. Az 1513. évi adólajstrom szerint a Sitkeiekkel együtt Haholt és Sziget (a Sárkány cs.-nak 1, a Sitkei cs.-nak 4 j.-portájával) s ezenkívül Ebergény, Gyertyánág, Tompa és Salamonvára helységekben voltak birtokaik. (1408: Zalai oklt. II. 346., 1414: U. o. 396., 1454. 1458: Muz. lltár, 1466: Kisfaludy cs. llt., 1467: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 7. n. 4., 1482: Dl. 18735; 1483: Körmendi llt. Misc. Németujvár, fasc. 104. n. 163., Dl. 18850. és Zalai oklt. II. 626., 1513: Dl. 32206. – L. a Bucsai, Foki, szent-balázsi Zele, Debrétei, Egervári, Hegyi, Salamonvári cs. és Hegyesd vár a. is.)
Sárosbodorfalvi cs. 1435: Körmendi llt. misc. Németujvár. f. 105. n. 192.
Sáros(d)fői cs. 1437: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 59. sz., 1458: Dl. 15246. sz.
Sárosdi cs. 1407: Dl. 9337; 1495: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108.
Sárszegi cs. Sárszegen 1513-ban két ily nevű kis-nemesi cs. is lakott, melyet különben már 1476-ból és 1482-ből sat. ismerünk. (1476: Dl. 17785; 1482: Dl. 18653; 1513: Dl. 32206.)
Sásas (nemesnépfalvi) cs. Sasas. (1199: Zalavári apáts. orsz. llt. 871 sz.)
Sáska (fernekági) cs. Saska. (1424: Dl. 11516.)
Sáska (monoszlai) cs. Saska. (1476: Kismart. llt. 36. A. 26. – Lásd a rátolti Gyulafi cs. alatt.)
Sebe(c)skei cs. 1455: Muz. llt.
Sebők cs. Sebewk. – 1513-ban András és János egy-egy portától adóztak Rokolyánban. (Dl. 32206.)
Sédi cs. 1455: Dl. 15013. – V. ö. a Hobaji cs. alatt.
Sejteri cs. A Haholt-nemből. – A XV. század elején a két Sejter, Németfalu, Remete, Haholt, Falkosi és Boczfölde helységekben birtokos. (1365: Zalai oklt. II. 4., 1410–23: Dl. 9685. – V. ö. 1466: Körmendi llt. Himfyana, n. 749. és lásd a Szentgirolti cs. alatt is.)
Semjénházi (Semjénföldi) cs. 1373: Zalai oklt. II. 68., 1420: Dl. 10994; 1484: Dl. 18976.
Sere (kis-kutosi) cs. Sere. (Gere?) Az Egervár vidéki Kutas értendő (1479: Dl. 18272.)
Sibak (monoszlai) cs. Sybagh. (1464: Kisfaludi cs. llt.) Sybakh. (1466: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 106.) Sybak. (1474: Kismart. llt. 36. A. 25., 1476: U. o. 36. A. 26.)
Sibenberger (beleczi) cs. Sibenberger (1477: Dl. 18143.) A Muraközben fekvő Belecz (ma Belicza) értendő.
Sibrik cs. 1513-ban Salamonvára helységben volt birtokuk. (Dl. 32206.)
Sidó (bakonaki) cs 1439-ben szerepel bakonaki Sidó (dactus) János fia Bolha Benedek. (Dl. 36682.)
Sidó (szent-erzsébeti) cs. Sydo. (1431: Békássy cs. llt., 1452: Dl. 14539; 1501: Muz. levéltár.) A Csesztreg vidéki Sz.-Erzsébet értendő.
Sike cs. Syke. – 1513-ban Sikefalván egy portától adózott. De már 1468-ban is szerepel. (1468: Muz. levéltár., 1513: Dl. 32206.)
Siket cs. Zyketh. – 1513-ban egy-telkes, nemesi cs. Sz.-György-völgyén. (Dl. 32206.)
Simon (szent-péter-uri) cs. Symon. (1489: Muz. llt.)
Siskei cs. 1483: Dl. 18848; 1487: Dl. 19270.
Sitkei cs. Vasmegyei család; a Jaák nemből. – E nemből való Mike (a Márton fia) bírta 1292-ben Gyűrűst. A Sitkeiek – már e néven – 1325-ben Végedet kir. adományul nyerik, és bírják Bajcsot. 1326-ban Véged felét magukhoz váltják. 1392-ben Gyűrűsön részeket zálogosítanak el a Gyűrűsieknek. 1404-ben pedig ugyanott részeket adnak el a Káldiaknak. 1466-ban (Piliske-) Szent-Mihályon s (ismét) Végeden földesurakul merülnek fel. Utóbbi helységben 1474-ben 25 j.-portájok volt. (1292: Zalai oklt. 109, 1325: U. o. 180., 181., 195., 1346: U. o. 428., 1347: U. o. 447., 1392: Körmendi llt. Unyomiana, 16. sz., 1404: Zalai oklt II. 320., 1464: U. o. 580., 1466: Körmendi llt. Misc. Németujvár, 2., 40. n. 47–7, és Hymfiana, n. 749., 1474: Dl. 17628. – L. Szent-Györgyvára vár, a Kocsi és ákosházi Sárkány cs. és Liszkó helység a. is.)
Soldos (felső-petöri) cs. Bizonyára rokon a Petri családdal. Földesurak Ságodon és Ebergényben 1439-ig. (Dl. 36680. – V. ö. az Alsópetri cs. alatt.)
Soldos (gyepüi) cs. Soldus. Antal, a Miklós fia 1425-ben kir. ember. (Zalai oklt. II. 446.)
Soldos (örsi) cs. Zoldos. – György 1469-ben kir. ember. (Muz. levéltár.)
Soldos (szentgyörgyvölgyi) cs. Soldos. (1512: Muz. llt.) Zoldos. (1513: Dl. 32206.)
Somogyvári benczés apátság. A XIV. században (s tán a XV-ikben is) Szepezd helység részeit bírta. (L. ott.)
Sóstó-káli cs. 1458: Haz. okmt. IV. 393., 1479: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 12.
Strupkovczi cs. L. Reichmuth néven.
Sülyi cs. 1476: Dl. 17785. – V. ö. 1325: Zalai oklt. I. 189.
Swampek György (lotombergi). L. Sz.-Györgyvára és a Kanizsaiak a.
Szabad (kerecsenyi) cs. Zabad. (1488: Dl. 19368; 1499: Zalavári apáts. orsz. llt. 598. sz.)
Szabari cs. A Haholt-nemből. (1487: Dl. 36721. V. ö. 1351: Zalai oklt. I. 507., 1365: U. o. 4. és l. Szabar m.-városnál is.)
Szabó (alsó-kerecsenyi) cs. Zabo. (1513: Dl. 32206.)
Szabó (apáti) cs. Zabo. (1513: Dl. 32206.) Nemes-Apáti értendő.
Szabó (bakonaki) cs. Zabo. (1496: Dl. 20123.) A Kanizsa vidéki Bakonak értendő.
Szabó (betefalvi) cs. Zabo. (1513: Dl. 32206.)
Szabó (farkasi, szentgyörgyvölgyi) cs. Zabo. Sartor. (1457: Zalavári apáts. orsz. llt. 3170, sz., 1513: Dl. 32206.) Tán azonos ezzel az 1483-ban fölmerülő farkasfalvi Szabó cs. Ez esetben Farkasi helység is ugyanegy Farkasfalvával. (1483: Dl. 18819.)
Szabó (felső-örsi) cs. Zabo. (1467: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 4.)
Szabó (gellénházi) cs. Zabo. (1513: Dl. 32206.)
Szabó (györgyfalvi) cs. Zabo. (1512: Muz. llt)
Szabó (hegyfalusi) cs. Zabo. (1513: Dl: 32206.)
Szabó (hetési) cs. Zabo. (1463: Dl. 15807.)
Szabó (istvánszegi) cs. Zabo. (1513: Dl. 32206.)
Szabó (lengyeli) cs. Zabo. (1453: Dl. 14523; 1488: Dl. 19368; 1513: Dl. 32206.)
Szabó (liszkói) cs. Zabo. (1466: Dl. 36705.)
Szabó (mileji) cs. Sartor. (1435: Dl. 12703.)
Szabó (nemesnépfalvi) cs. Zabo. (1512: Muz. llt., 1513: Dl. 32206.)
Szabó (ó-hídi) cs. Zabo. (1483: Dl. 18819.)
Szabó (radói) cs. Zabo. (1477: Dl. 36709; 1480: Körmendi llt. Himfyana, n. 597.)
Szabó (sárszegi) cs. Zabo. (1513: Dl. 32206.)
Szabó (sikefalvi) cs. Zabo. (1513: Dl. 33206.)
Szabó (szent-antalfalvi) cs. Zabo. (1466: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 106.)
Szabó (szent-balázsi) cs. Sartor. (1422: Dl. 11263.)
Szabó (szent-viszlai) cs. 1471: Körmendi llt. Himfyana, n. 550.
Szabó (tófői) cs. Zabo. (1513: Dl. 3206.)
Szabó (tüttösi) cs. Zabo. – A Zala-Apáti vidéki Tüttös értendő. (1474: Dl. 17567; 1488: Dl. 19368.) – Az elősorolt, különféle helységekről nevezett Szabó családok egyike-másika egy-eredetű vagy azonos is lehet.
Szabó-Cser cs. Zabo Cher. – Ambrus 1513-ban egy portától adózott Rokolyánban. (Dl. 32206.)
Szakács cs. Zakacz. – 1513-ban Mihály egy-telkes nemes Kökényesen. (Dl. 32206.)
Szakács cs. Zakacz. – Miklósfalván 1513-ban egy portától adózott. (Dl. 32206.)
Szakál cs. Zakal. – 1513-ban Csáfordon 1 portától adózott. (Dl. 32206.)
Szalai (biki) cs. Zalay. – Péter 1477-ben királyi ember. (Kisfaludy cs. llt.)
Szalai (debrétei) cs. Zalay dictus. (1449: Dl. 14285.)
Szalai (dobóczi) cs. L. az Ostfiak a.
Szalai (keményfalvi) cs. Zalay. (1423: Zalai oklt. II. 430.)
Szalai (simonyi) cs. Zaiay. – Vasmegyéből. 1487-ben (János) Hazugd részeit szent-jakabfalvi Basó Andrásnak (neje Szalai-leány) veté zálogba. (Muz. llt.)
Szalal (szobapataki) cs. Zalay. (1426: Dl. 11802.)
Szalai (zéli) cs. Zalay dictus. (1497: csébi Pogány cs. llt.)
Szalai cs. Zánka határosai közt említik. (1437: Dl. 13898.) Tán a fentebbiek valamelyikével azonos.
Szalapai cs. 1430: Zalai oklt. II. 467., 1483: Dl. 18819; 1496: Dl. 204323.
Szalavári apátság. L. Zalavári apátság.
Szamár cs. Zamar. – 1513-ban György egy-telkes nemes Lengyelen; Izsaiás pedig Petriben. (Dl. 32206.) Azonos lehet a következővel.
Szamárföldi cs. Avagy Zamárföldi. Miklós 1382-ben alispán; László 1434-ben, György 1483-ban kir. ember. (1382: Zalai oklt. II. 186., 1434: Dl. 12618; 1483: Dl. 18850.) Tán azonos ezzel az 1433-ban fölmerülő Szamárfalvi vagy Zamárfalvi cs. is. (Dl. 12547.)
Szanai cs. L. Zanai néven.
Szántai cs. L. a csabi Basó cs. alatt.
Szántóházi cs. L. Szántóháza helység a.
Szarka cs. Zarka. – Egy-telkes nemesi cs. 1513-ban Ságodon. (Dl. 32206.)
Szarka (dergecsei, szent-péter-dergecsei) cs. Zarka. (1420. 1494: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 12., 1454: Dl. 14802.)
Szász (tüttösi) cs. Zaz. (1465: Dl. 16199.) Zas. (1469: Muz. levéltár.) Úgy látszik a Zala-Apáti melletti Tüttös értendő.
Szécsényi cs. L. Hegyesd vár és Páka m.-város a. – V. ö. 1433: Dl. 12507.
Szécsi (felső-lendvai) cs. Eredetileg rimaszécsi Szécsiek, a vasmegyei Felső-Lendva urai. Birtokosok Letenyén (később város) 1347-ben. Ugyanezt, az itteni murai révjoggal s Csatár (később Csitár is) és Herjó birtokokkal együtt kapja Miklós 1366-ban I. Lajos királytól; továbbá 1380-ban, mint a magbanszakadt Béczi István birtokát, Béczet; aztán Mária királynétól 1383-ban Sejtert és Csesztvét; Zsigmond királytól pedig 1391-ben Kebele-Szent-Lászlót. (Uj-adomány 1437-ben) 1398-ban Ganiczát közösen bírják az alsólendvai Bánfiakkal. Ez időtájt kerül kezükre Hegyesd vára is Páka m.-várossal (l. ezek alatt); továbbá 1403-ban Sziget (a későbbi Szécsi-Sziget), Tormafölde, Mátyusháza, Pálfalva(?), Gosztolya és Petrócz birtokokkal (1406-ban új-adomány), a hűtlen Szigeti Péter, – Alsó-Rátk, Felső-Rátk és Sz.-Benedek, a szintén hűtlen Alsórátki Gegő és Miklós (s a Gegő fiai). – 1408-ban pedig Gosztolya és Dédes részei, – a hűtlen Gosztolyai (Sánta) János jószágai; valamint 1415-ben Lovász egy része, kir. adományul. Mindezeket (Szigettől kezdve) Miklós szerezte, fia János pedig 1429-ben Szent-Erzsébetet és Csatár részeit (a magbanszakadt Korongi Balázs és Miklós feleségök birtokát) kapta Zsigmond királytól. E köré a János köré csoportosultak 1440-ben az Erzsébet királyné zala- és vasmegyei számos hívei; viszont e családból váltak ki már a XIV. század végén a Herczegek (1394-ben és 1398-ban «Herchek» vagyis Hercheg) Herczegh Péter, a Miklós volt bán egyik fia, ki a XV. sz. első évtizedeiben élt s pl. leánya Anna), a kik Hegyesdet, Páka várost és Nagy-Berzenczét (1408.) is bírták, s (pl.) 1474-ben is szerepelnek. – Ezenkívül a Szécsiek 1433-ban és 1452-ben Iklódon, 1452-ben Csokmán, 1466-ban Tormaföldén földesurak Iklódon valamint Szigeten (1437., 1458., 1499.) erősségük is volt. 1482-ben a Szentbenedeki Bertalan és Balázs birtokába Páli helységbe igtatták őket. – 1494-ben 273 foritnyi adójok maradt beszedetlenül. (1347: Zalai oklt. I. 466., 1366: U. o. II. 10., 1383: U. o. 196., 1391: U. o. 252., 1398: U. o. 275., 276., 1403: U. o. 315., 317., 1408: U. o. 333., 341., 1415: U. o. 400., 1424: U. o. 436., 1428: U. o. 457., 1429: U. o. 460., 1432: U. o. 476., 1433: U. o. 478., 1441: U. o. 507. Más források. 1367: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 11., 1380. 1385: U. o. n. 62. és 63., 1406: U. o. n. 76., 83. és 84., 1427: Dl. 11940; 1430: Dl. 12308; 1433: Dl. 12492. és Dl. 12547. s Dl. 13029; 1437: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 75., 1452: Dl. 14539. és Kismart. llt. 47. L. 12., 1454: Dl. 14873; 1458(?): Muz. llt., 1466. Kisfaludy cs. llt., 1474: Muz. llt., 1481: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 15. (Misc. Széchyana.), 1494: Engel, i. m. I. 35., 1499: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 43. – L. a Kolgyári, Csokmai és lendvai Bánfi cs. alatt is, valamint a nevezett váraknál és városoknál, továbbá Hegyesd vár a.)
Szegbéli cs. Zegbely. – L. Hetés helység a.
Szegi (szegfalusi, káli) cs. Másként Szegfalusiak. (1329. 1428. 1439. 1443.) 1472-ben új-adományul kapja Péter Szegfalvát s Eger és Bögöny más néven Kál részeit; 1488-ban pedig az elítélt Péter összes jószágait Besini (de Besyn) János. Szegfalusi Szegi (Zeghy) Péter azonban később – 1501-ben, 1505-ben, 1508-ban – is szerepel. (1329: Dl. 36648; 1428: Dl. 36666; 1439: Dl. 36678., 36679; 1443: Dl. 36683; 1458: Dl. 36699; 1472: Dl. 36712; 1476: DL. 36708; 1479: Dl. 36713; 1488: Dl. 36722: 1501: Dl. 36734; 1505: Dl. 36740; 1508: Dl. 36742. A családra és rokonságára vonatkozó adatok részben megjelentek: Zalai oklt. II. 431., 458., 498., 517., 568, 569. sz. alatt. – L. a Bikiek, és káli Begenyiek a. is.)
Székely cs. Pál 1513-ban Haholt helységben birtokos. (Dl. 32206.)
Székely (felső-kerecsenyi) cs. Zekel. – Péter egy-telkes nemes 1513-ban Felső-Kerecsenyen. (Dl. 32206.) E családot 1488-ból is ismerjük. (Dl. 19368)
Sz(e)él (kis-liszkói) cs. L. Z(e)él néven.
Szelczi cs. 1463: Dl. 15807.
Szele (szent-balázsi) cs. L. Zele alakban.
Szentandrási cs. L. a Reznekiek és Egerváriak a. V. ö. 1406: Dl. 9211.
Szentantalfalvi cs. 1433: Dl. 12492; 1476: Zalai oklt. II. 603.
Szentbalázsi cs. 1406-ban a Kökényesieket Szent-Balázs, Kisfalud, Tur és Edelics helységekben osztályos atyjokfiaivá fogadják. 1460-ban Szentbalázsi Péter a Szentmihályiakkal együtt kapja a királytól Molnári, (Tót-) Szerdahely, Szent-Mihály, Kisfalud, Tur, Zelefalva, Kökényes, Mindszent és Ederics helységeket. (1382: Zalai oklt. II. 187., 1406: Dl. 9212; 1408: Dl. 9430; 1460: Dl. 15500. – L. a szent-balázsi Zele cs. alatt is.)
Szentbenedeki cs. L. a Szécsiek és Salamonváriak a. V. ö. 1408-hoz: Dl. 9427; 1424-hez: Dl. 11516.
Szentbenedek-káli cs. 1413: Zalai oklt. II. 383., 1437–46: Dl. 13898; 1460: Dl. 15431: 1500: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 12.
Szentemre-sárosdi cs. Zala- vagy veszprémmegyei nemes cs. volt. (1493: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 160.)
Szentes (pacsai) cs. Zenthes. – A Zala-Apáti vidéki Pacsa értendő. (1463: Dl. 15807; 1479: Dl. 36713; 1493: Körmendi llt. Rajkiana, n. 66. 1497: csébi Pogány cs. llt.)
Szentgiro(l)ti (Szentgerolti, Szentgróti) cs. A Jürl(y)e-nemből. – A berekszói Hagymás-okkal együtt bírták Sz.-Giro(l)t várát, városát (l. ott.) és tartozékait. 1346-ban ítéletileg kapják Boksaföldét más néven Szerencsét. 1361-ben megveszik (a Pákod melletti) Czibrientelkét. 1364-ben zálogba veszik Puszta-Pákodot. (1454-ben elzálogosítják ugyanezt Sejteri(?) Andrásnak.) 1370-ben és 1437-ben földesurak Nyírlakon. 1483-ban a türjei préposttal és berekszói Hagymás Lászlóval együtt bírják Türjét. Jobbágyaik 1474-ben Szent-Girolt helységtől 51, Kis-utczától 11, Vásárhelytől 14, Udvarnoktól 17, Barbától 10 1/2, Türlyétől 8 1/2, Dobroncztól 9, Batyktól 8 1/2, Dergecstől 8 1/2 és Laktól 7 1/2, összesen 10 helységből 145 1/2 portától ugyanannyi forint adóval tartoztak. – 1456-ban János a megye alispánja. (1335: Zalai oklt. I. 291., 1346: U. o. 432., 1360: U. o. 606., 1361: U. o. 631., 1364: U. o. II. 1., 1370: Veszprémi kápt. házi llt. 108. dob., 1433: Zalai oklt. II. 481., 1437: Pannonhalmi főapáts. orsz. llt. 59. sz., 1454: Dl. 30038; 1456: Dl. 15020; 1474: Dl. 17628; 1481: Zalavári apáts. orsz. llt. 3134. sz, 1493: Dl. 19970; 1496: Dl. 20423. – V. ö. Zalai oklt. I. 18. és l. a Bagodi, csiderházi Csider, Béri és Himfi cs. alatt is)
Szent-gotthárdi cziszterczita apátság. Vasvármegyéből. – 1381-ben Edelics helységben földesúr. 1452–3-ban a Szompácsiaktól Szompácson kap részeket. 1494-ben 67 forintnyi adója maradt e megyében beszedetlenül. (1381: Zalai oklt. II. 180., 1452–3: Körmendi llt. Alm. II. lad. 8. n. 74. és 75., 1494: Engel, i. m. 35.)
Szentgyörgyi cs. 1413: Haz. okmt. III. 289., 1437-: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 59. sz. – A Sümegtől ék. elterülő mai sz.-györgyi puszta értendő.
Szentgyörgyi (gróf) cs. L. Csáktornya várnál
Szentgyörgyvölgyi cs. 1424: Dl. 11516; 1479: Dl. 18182; 1490: Dl. 19647.
Szentistváni (Szentestváni) cs. 1426: Dl. 11793. és Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 4. n. 3. – V. ö. a Markalfházi cs. alatt.
Szentlászlói cs. 1433: Dl. 12507. – A mai Bucsuta melletti Sz.-László (l. ott) értendő.
Szentlászlói cs. A mai Zala-Szent-László értendő. – 1426-ban és 1429-ben a néhai Dávid, Tamás és Márton birtokai Szent-László, Orbánosfalva, Németfalu másként Senye, Nyavalyád, Szent-Mihály, Szelente(?). (Zalai oklt. II. 451. 461. – L. a Marczali cs. a. is az 1442. évhez.)
Szentlászlói cs. A Novától k. eső mai Puszta-Sz.-László értendő. (1390: Dl. 36655; 1498: Dl. 20756.)
Szentmargita-asszonyfalvi cs. 1433: Dl. 12507.
Szentmártoni cs. 1478-ban igtatják őket és a Hásságyiakat a Hencse és Tófő melletti Kisfalud birtokába. (1478: Dl. 18146.)
Szentmártoni cs. 1433: Dl. 12507. – A Molnári vidéki Sz.-Márton helység értendő.
Szentmihályi cs. A Molnári vidéki Szent-Mihály értendő. – L. a Szentbalázsi és a szent-balázsi Zele cs. a. is. (V. ö. 1468: Dl. 16771.)
Szentmihályi pálosok. Vigánt helységben volt némi jószáguk. (Dl. 20648.
20651. – V. ö. Szent-Mihály helység alatt, Veszprémvármegyében.)
20651. – V. ö. Szent-Mihály helység alatt, Veszprémvármegyében.)
Szentmiklósi cs. Nagy-Kanizsa vidékéről. (1451: Dl. 14905; 1455: Dl. 15013)
Szentpáli cs. 1414: Dl. 10260; 1416: Gyömrői llt. XXIII. 1. 38., 1480: Körmendi llt. Himfyana, 597., 1497: csébi Pogány cs. llt.
Szentpéterföldi cs. L. az Őzi (szent-péterföldi) cs. alatt.
Szentpéteri cs. Egy-telkes nemesi cs. 1513-ban Sz.-Péteren. (Dl. 32206.) Már 1464-ben is előfordul. (Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 14. n. 12.)
Szentpéteruri cs. Frankó 1513-ban Szent-Péteruron egy portától adózott. – 1482-ből és 1488-ból is ismerjük. (Dl. 18735. 19368.)
Szentviszlai (Szentvinczlói) cs. 1437. 1455: Muz. llt., 1456: Zalai oklt. II. 563., 1469: Dl. 16853.
Szép (szentgyörgyvölgyi) cs. Zeph. (1512: Muz. levéltár.)
Szepetki cs. János 1462-ben, György 1488-ban és 1490-ben a megye alispánja. (1362: Zalai oklt. 634., 1412: U. o. II. 374., 1418: Dl. 10347; 1453: Gyömrői levéltár, XXIII. 1. 70., 1459: Dl. 15379; 1462: Muz. llt., 1488: Dl. 19444; 1490: Zalai oklt. II. 619.)
Szepezdi cs. 1494: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 12.
Szercseki cs. L. az Unyaniak a.
Szerdahelyi cs. 1425-ben Szerdahelyi Ders fia György és Csepel János fiai Imre és Dancs – idegen kézen levő – ősi birtokuknak mondják Istvándot. (Lesencze-Istvánd. – Csakugyan bírják pl. 1358-ban és 1372-ben is.) 1434-ben ugyanezt, cserében némely somogymegyei birtokokért a pannonhalmi apátságnak adták. 1478-ban szerdahelyi Dancs Pálnak magának nincs már Zalamegyében birtoka. (1358–1372: Zalai oklt. II. 55., 1425: Dl. 11700; 1434: Pannonhalmi főapátság házi llt. 1V. 0., 1478: Dl. 18132. – L. Istvánd helység és a Zicsiek a. is.)
Szigeti (terkenczi) cs. Zygethy. (1496: Dl. 20423.)
Szilágyi (pécseli) cs. Zylagy. (1469: Veszprémi kápt. házi llt. Cap 12.)
Szirmai (arácsi) cs. Zyrmay. (1497: Dl. 20543.)
Szobapataki cs. 1415-ben Zalapataki. (1415: Dl. 10321; 1420: Dl. 10998; 1441: Zalai oklt. II. 507., 1454: Dl. 14876; 1497: csébi Pogány cs. llt.)
Szoboszlai cs. 1455. 1492: Muz. llt., 1513: Dl. 32206.
Szompácsi cs. Kelemen 1476-ban a megye alispánja. – Az 1513. évi adólajstrom szerint «Sompachy» Mihály egy-telkes nemes Felső-Kerecsenyen. (1513: Dl. 32206. V. ö. 1390: Dl. 36655; 1453–4: Körmendi llt. Alm. II. lad. 8. n. 74. 75., 1476: Dl. 17837. – L. a. sz.-gotthárdi cziszterczita apátság alatt is, a birtokosok közt.)
Szőcs (kéki) cs. Zewch. (XV. század: Körmendi llt. Misc. Németujvár. f. 106. n. 266.)
Szőke (erdőháti) cs. Zewke. (1483: Muz. llt.)
Szőke (felső-kerecsenyi) cs. Zewke. (1513: Dl. 32206.)
Szőke (lengyeli) cs. Zeke. (1497: csébi Pogány cs. llt.)
Szőke (szent-andrás-páhi) cs. Zewke. (1495: Veszp. kápt. házi llt. Cap. 108.)
Szöke (verői) cs. Zewke. (1513: Dl. 32206.)
Szőke (zágorhidai) cs. Zewke. (1512: Muz. llt.)
Szölczi cs. 1458: Zalai oklt. II. 570. – A Zágorhida vidéki Szölcz helység értendő.
Szőllősi cs. A Balaton vidéki Szőllős értendő. (1468: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 12.)
Sztolczi cs. L. Isztolczi néven.
Szurdoki (hetési) cs. Swrdoky. (1512: Muz. llt.)
Taba (betefalvi) cs. Thaba. (1468: Muz. levéltár.)
Taba (kálozfalvi, ilvágyi) cs. Thaba, Taba. – 1431-ben a Kálozfalviakkal együtt Kálozfalva, Töttös, Aracsa, Gebárd, Sövényfalva másként Jegenye, Lovászi és Kutas helységekben földesurak. (1408: Dl. 9400; 1431: Zalai oklt. II. 469., 1452: Dl. 14539; 1486: Dl. 19138; 1492: Zalai oklt. II. 633.)
Taba (monyorókeréki) cs. Thaba, Thoba (1513: Dl. 32206.)
Taba (szent-péteri) cs. Thaba. (1452: Dl. 14539.)
Taba (-fi, fancsikai) cs. Filius Taba. (1372: Dl. 6078.) Taba, Chaba, Thaba. (1413: Dl. 10083; 1430: Dl. 12222; 1438: Dl. 13284; 1457: Dl. 15150; 1512: Muz. llt.) – Valószínű, hogy e különböző előnevű Taba vagy Tabafi családok közt egy eredetűek is vannak.
Tabaszegi cs. 1441: Zalai oklt. II. 511.
Tagyani cs. L. a faiszi Ányos cs. alatt.
Tahi cs. 1437-ben Tahi (de Tah) Péter zalamegyei kir. ember. (Dl. 13898.) Melyik Tah helység értendő ? – nem tudom.
Takó (becsvölgyi) cs. Thako. (1513: Dl. 32206. – V. ö. Becsvölgye helység a.)
Takó (szent-viszlai) cs. Thako. (1513: Dl. 32206.)
Taládi pálosok. L. a Keszi cs. alatt.
Tallóczi cs. L. Peleske várnál.
Tankó (nemesnépfalvi) cs. Thanko. Tanko, (1490: Dl. 19647; 1513: Dl. 32206.)
Tankó (szentgyörgyvölgyi) cs. Thanko. (1490: Dl. 19647.)
Tap(l)án(-fi, haraszti) cs. Vasmegyéből. – 1464-ben Sz.-Mihályon (ZalaApátitól nyugatra.) földesúr. (Zalai oklt. II. 581. – L. a jári Barócz, szent-balázsi Zele és desniczei Kapitánfi cs. alatt is. – V. ö. Vasmegyében.)
Taposházi cs. L. az ákosházi Sárkány családnál.
Tar cs. Thar. – 1518-ban egy-telkes nemesi cs. Sz.-Györgyvölgyén. (Dl. 32206.)
Tar (fernekági) cs. Thar. (1497: csébi Pogány cs. llt.)
Tárnok (zágorhidai) cs. Máskor csak Zágorhidiak. (1440: Zalai oklt. II. 503., 1479: Kismart. llt. 45. C. 52., 1496: Dl. 20437. – L. Rezi vár, Páka m.-város és a lengyeli Torda cs. alatt.)
Tassol (tekenyei) cs. Thassol. (1483: Dl. 18819.)
Tász (biki) cs. Thaz. (1464–5: Zalavári apáts. orsz. llt. 3203. sz.) A mai Aracsa (hajdan másként Bik) értendő. (Zala-Apátitól d.)
Tegzes cs. Thegzes. – 1513-ban egy-telkes nemesi cs. Sz.-Györgyvölgyén. (Dl. 32206.)
Tekenyei cs. 1421: Dl. 36663; 1430: Zalai oklt. II. 468., 1434: Körmendi llt. Hymfyana, n. 429., 1468: U. o. Majoratus, I. 29. 22.
Telekesi (Petőfi) cs. Vasmegyéből. – Bírta Közép-Szepetket. (1454: Dl. 14793. V. ö. a Hásságyi cs. alatt is.)
Teleki cs. Földesúr Teleken. (L. ott. – V. ö. 1455: Körmendi llt. Unyomiana, 74., 1482: Dl. 18735.)
Témári cs. 1483: Dl. 18819.
Tengel(y) cs. Thengel. – György 1513-ban egy portától adózott Lengyelen; Demeter pedig Tengelyszegen. (Dl. 32206. – V. ö. 1444: Dl. 13777.)
Tengel(y) cs. Thengel. – Benedek 1513-ban egy-telkes nemes Verőn (Dl. 32206.) Azonos eredetű cs. lehet legalább is a tengelyszegi Tengely-lyel.
Terjék (szent-erzsébeti, kutosi) cs. 1424-ben a Salamonvári birtokokban részesednek, melyekben aztán később is állandóan birtokosok. 1426-ban igtatják őket a Haholtiak jószágaiba Boczföldén. 1415-ben (Terjék) István és Antal – ötvösi előnevet viselnek. 1426-ban a kutasi Terjék család (szintén István és Antal) Kutos vagy Kutas, Lovász másként Andráshida, Egervölgy, Csicske, Sz.-Mihályfalva másként Zalatnok, továbbá a Kutosiak Kutas, Kálozfalva másként Ilvágy, Jarsa és Szent-Kozma-Damján s a Kutosi család egy másik ága Kutos, Töttös, Gebárd és Aracsa birtokokban, mint eredetileg egy őstől származók, kölcsönös öröködést kötnek ki. 1496-ban Szent-Erzsébet, Szent-Mihályfalva, Perjaszló, Szent-Mártonfalva, Boczfölde, Salamonvára, Gyertyának, Andráshida, Jegenye, Sevényfalva, Zeél és Bencze helységekben földesurak. A Terjék cs. tagjai, inkább a «szent-erzsébeti» (Zala-Egerszeg vidékén) előnevet viselik. – György 1455-ben, Lőrincz 1466-ban és 1467-ben a megye alispánja. Az 1513. évi adólajstrom szerint a: «Theryek» család jobbágyai Szent-Márton, Egervölgy, Salamonvára, Sz.-Erzsébet., Szent-Mihályfalva, Németfalu és Boczfölde helységekben összesen 15 1/2 j.-portától adóztak. (1415: Fejér, X. 8. 554., Gyömrői llt. XXIII. 1. 35., 1413–22: U. o. XXIII. 1. 44., 1422: U. o. XXIII. 1. 45, 1424: U. o. XXIII. 1. 48, 1424: Zalai oklt. II. 439., 1426: U. o. 451., 1431: U. o. 469., 1455: Dl. 36696; 1466: Körmendi llt. Misc. 47–7., 1467: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107., 1496: Muz. llt., 1497: Dl. 20529; 1498: Dl. 20700; 1501: Dl. 36734; 1513: Dl. 32206. – L. az Egervári, Salamonvári, gersei Pető, szent-andrási Montor cs. és Kutos vagy Kutas helység a. is.)
Terkenczi (Terkendi) cs. 1413: Haz. okmt. III. 289., 1416: Dl. 10423; 1463: Dl. 15899; 1483: Dl. 18819. – L. a Gyemerői és Rigácsi cs. alatt is.
Terpényi cs. 1483-ban István és fia György magtalan haláluk esetére Debrétei Mihálynak felvallják a két Terpény (Terpény és Kis-Terpény), Ebergény, Sándorháza másként Királyhida részeit. 1513-ban földesurak – az adólajstrom szerint – Terpényben. Ugyanekkor «Therpeny» István egy portától adózott Egerben. Az eg(e)ri Terpényi (Therpeny) családot már 1478-ból ismerjük. (1478: Zalavári apáts. orsz. llt. 2535. sz., 1483: Dl. 18749; 1513: Dl. 32206.)
Tiborcz (Tiborcz, szentgyörgyvölgyi) cs. Thyburcz. (1452: Dl. 14539.) Thyborch. (1453: Gyömrői llt. XXIII. 1. 70.) Thyborcz. (1482: Körmendi llt. Alm. 2. lad. 9. n. 15. Misc. Széchyana.) 1430-ban Johannes Tyburcz de Ewry-Zenthgywrgh – nevű nemes merül föl. Ha családja a fentebbi Tiburcz családdal ugyanegy, akkor Szent-György-völgye helység más néven Őri-Szent-György nevet is viselt. (Dl. 12222.)
Tihanyi apátság. Földesúr Aszófő (1093. sat. 1474.), a két Kövesd (1093. 1416. 1480.), Örményes vagy Erményes (1093. 1448.), Odvari vagy Udvari (1093. 1416. 1480.), a két Pécsel (1093. 1358. 1480.), Fired vagy Füred (1093. 1416), Kék (1093. 1358. 1395. 1416.), Paposka vagy Pap-soka (1093. 1314.), Arács (1093. 1448.). Filip (1093. 1412.), Apátur vagy Apátlaka (1093. 1358.), Dergecse(j) vagy Dergicse, Szent-Péter-Dergecsej, Fel-Dergecsej (1093. 1358. 1416. 1480.), Szőllős (1093. 1325. 1412.), Kapolcs (1093. 1358.), Tihany (sziget) vagy Apáti (később város, 1211. 1283. 1358. 1417. sat.), Kesző (1211.), Vászoly (1211. 1266. 1394. 1480.) Örs-Kál (1266. 1358.), Örs (1358.), Tóti és Szent-Benedek-Kál vagy Sz.-Benedek-Kál(y)a (1385.) helységekben. Ezenkivül időnként (bár úgy látszik, ez időszakban már nem) Tihany várát is bírta. 1417-ben Zsigmond királytól valamennyi birtokára pallosjogot nyert. (1093: Árpádk. új okmánytár. VI. 66., 1211: U. o. I. 106., 1266: U. o. III. 141., 1283–1393: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany, f. 1. n. 23., 1314: Anjouk okmt. I. 366., 1325: Zalai oklt. I. 192., 1337: U. o. 322., 1353: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany. f. 1. n. 16., 1358: U. o. f. 1. n. 17. A., 1373: Zalai oklt. II. 70., 1385: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany. f. 5. n. 4., 1394–1398: V. o. f. 1. n. 24. és 26., 1395: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107., 1410: Zalai oklt. II. 367., 1412: Fejér. X. 5. 368., 1412–1417: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany, f. 1. n. 29 30. és 31., 1416: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 2., 1448: Zalai oklt. II. 535., 1474: Haz. oklt. V. 324., 1477: Körmendi llt. Himfyana, n. 581., 1480 körül: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 12. – V. ö. még Dl. 62. és Kir. könyvek. I. k. 89. l. az Orsz. Levéltárban.)
Tittö cs. Thythew. – 1613-ban Hazugdon 1 portától adózott. (Dl. 32206.)
Tivács cs. Thywacz. – Kerekesházán 1 portától adózott 1513-ban. (Dl. 32206.)
Taván (becsvölgyi) cs. Thywan. (1490: Dl. 19647. – V. ö. 1430: Dl. 12275.)
Tófői cs. 1420-ban a lendvai Bánfiakkal pörben állanak Petenyeháza, Utarolcz, Kutfő, Márkföld, V(a)lkonya, Bananya, Szent-Viszló és Sz.-Mihály fölött. (1382: Zalai oklt. II. 181. 187., 1420: Dl. 10928. 10944; 1478: Dl. 18146. – L. a Kávási és ákosházi Sárkány cs. alatt is.)
Tolvaj cs. Tholway. – 1513-ban Kisfaludon 1 portától adózott. (Dl. 32206.)
Tomaji cs. 1329: Zalai oklt. 241., 1339: U. o. 359., 1343: U. o. 410., 1358–1372: U. o. II. 55. (E családnál a Lesencze melletti Tomaj értendő. – L. a Gulácsiak és Unyaniak a. is; v. ö. 1404: Dl. 8985; 1408: Zalai oklt. II. 358. és 1442: U. o. 515.)
Tompa (bódogasszonyfalvi, ollári, ollárvölgyi) cs. 1411-ben a Bódogasszonyfalviakkal együtt bírják Zél más néven Olivánfölde pusztát. 1414-ben Olivánfalva (1479-ben Alibántfalva), 1468-ban Felső-Debréte földesurai. 1438- ban kapják kir. új-adományul Bódogasszonyfalva másként Kutos, Ollár másként Olivántfalva helységeket s Zél másként Olivántfölde pusztát. 1489-ben Besenyő és Nagy-Liszkó helységekben is vannak birtokaik. (1411: Dl. 9835. 9754; 1413: Dl. 10049; 1414: Dl. 10195. és 1340; 1417: Dl. 10622; 1438: Dl. 13260; 1447: Dl. 14092; 1468: Dl. 16771; 14–7 6: Dl. 17837; 1479: Dl. 18272; 1481: Dl. 18515; 1439: Dl. 19463; 1507: Dl. 21740. – L. a Molnáriak és biki Basók alatt is.)
Tompa (kapucsi) cs. Thompa. (1477: Kisfaludi cs. llt.)
Tompa (pető-bucsai) cs. Thompa. (1513: Dl. 32206.)
Tompa (szántói) cs. Thompa. (1467: Körmendi llt. Unyomiana, n. 102.)
Tompai cs. L. Tompa helység a. – V. ö. 1497: csébi Pogány cs. llt.
Topos (toposházi) cs. Thopos. (L. Toposháza helység a.)
Torda (lengyeli, kökényes-mindszenti) cs. 1325-ben Torda, a Torda fia szerepel; Torda pedig a Győr fia, már 1260-ban. – Utóbbi kapja ekkor Csőszi földet. 1452-ben Csőszi részét petri Bodó Jánosnak, 1453-ban Mindszent és Lengyel részeit szent-andrási Montor Miklósnak zálogosítják el. 1464-ben István és László elmarasztaltatván Mindszent, Lengyel és Csőszi helységekben bírt jószáguk 1/3 része ítéletileg a Debréteieknek jutott. Ez idő tájt Kökényes-Mindszent, Tordafalva, Nagy- és Kis-Lengyel és Csőszi helységekben földesurak. E birtokaikhoz azonban női ágon a zágorhidai Tárnok (Gáspár) és szent-andrási Montor (János) családok is jogot tartottak. Rokon velök a debrétei Csempe (Chempe) család, melynek (a Tordákkal együtt) a fentebb előszámlált birtokokon kívül még Debrétén (Babos-Debrétén) is voltak jószágai. (1260. 1326: Hazai okmt. Vl. 105. és U. o. I. 41., 1444: Dl. 13771; 1452–1461: Dl. 14523; 1456: Dl. 36697; 1462: Dl. 15778; 1463: Dl. 15807; 1463 körül: Kismart. llt. 47. T. 24. A., 1463: Dl. 15810. 15831. 15902; 1464: Dl. 15926; 1465: Dl. 16193; 1469: Dl. 16888; 1470: Zalai oklt. II. 593., 1496: Dl. 20437. L. a Debrétei cs. a. is.)
Torda (nemesnépfalvi) cs. Thorda. (1490: Dl. 19647; 1512: Muz. llt.)
Tornai (hubaji, hobaji) cs. Thornay. (1495: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108.)
Tornyos (budafalvi, szobapataki) cs. Thornos. – Zala-Lövő vidékéről. (1463: Dl. 15842; 1497: cs. Pogány cs. llt., 1498: Dl. 20700.)
Tornyos (intai) cs. Thornus. (1476: Dl. 36708.)
Tót (alsó-kerecsenyi) cs. Thoth. (1464: Zalai oklt. II. 581; 1513: Dl. 32206)
Tót (alsó-nemesnépfalvi) cs. Thoth. (1493: Dl. 20029.)
Tót (gyömörői) cs. Sclavus. (1437: Pannonhalmi főapáts. orsz. llt. 59. sz.)
Tót (kis-lengyeli) cs. Thoth. (1513: Dl. 32206.)
Tót (ságodi) cs. Thoth. (1513: Dl. 32206.)
Tót (szentgyörgyvölgyi) cs. Thoth. (1513: Dl. 32206.)
Tót (szent-péter-uri) cs. Thot. (1439: Dl. 36678.)
Tót (tófői) cs. Thoth. (1513: Dl. 32206.)
Tót-dörögdi cs. 1437: Pannonhalmi főapáts. orsz. llt. 59. sz., 1469: Muz. levéltár.
Tóti cs. 1376: Zalai oklt. II. 140., 1493: Kismart. llt. 36. A. 36., 1496: Dl. 20423.
Töl (cséplaki) cs. Thewl. (1513: Dl. 32206.)
Töli cs. 1409: Dl. 9581; 1498: Dl. 20668; 1513: Dl. 32206.
Tölvári (Telvári) cs. 1430–1496. Lásd Tölvár helység alatt. – 1496-ban másként Gógánfalvi nevet viselnek. (Dl. 20423.)
Tördemiczi (Terdemiczi) cs. 1371: Veszprémi kápt. orsz. llt. S. 274., 1447: Zalai oklt. II. 330., 1449: Hazai okmt. II. 299., 1480: Dl. 13375.
Töreki (Tereki) cs. Thereky. (1494.) 1351-ben Uzsán is földesúr. (1332:
Zalai oklt. I. 266., 1348: U. o. 473., 1351: U. o. 202., 1478: Dl. 18066; 1494: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 12.)
Zalai oklt. I. 266., 1348: U. o. 473., 1351: U. o. 202., 1478: Dl. 18066; 1494: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 12.)
Török (czupi) cs. Therek. (1490: Dl. 19647.) Thewrek. (1498: Dl. 20756.) – V. ö. a sz.-erzsébeti Török cs. alatt.
Török (gulácsi) cs. Twrwk. (1443: Körmendi llt. Unyomiana, n. 46.)
Török (gyemerői) cs. Thuruk. (1437: Pannonhalmi főapáts. orsz. llt. 59. sz.)
Török (henyei) cs. Thwrwk. (1446: Kismart, llt. 4.4. G. 61.) A Köves-Kálla melletti Henye értendő.
Török (monyorókeréki) cs. Therek. (1513: Dl. 32206.)
Török (nemesnépfalvi) cs. Therek. 11513: Dl. 32206.)
Török (pati, enyingi, keményfalvi, bakonaki) cs. Therek. Thurek. Thwrek. Therwk. – 1428-ban keményfalvi «Therek» László kapja a Kanizsaiaktól Nagy- Bakonok felét. 1439-ben bakonoki «Theruk» László ugyanazoktól megveszi Zalaszeg, Aranyad, Sz.-Péter és Ujfalu részeit. 1452-ben ugyanez a László (pali előnévvel) bírja Cserfő nevű pusztarészt – a Nagy-Kanizsától é. eső Bakonok vidékén. 1453-ban ugyanő Cserfő birtok (poss.) részeit Vajdai Lászlótól megszerzi, majd 1454-ben Vajda részeit a Vajdáktól zálogba veszi. 1417-ben Venéczén is birtokosok. Az 1513. évi adólajstrom szerint a keményfalvi Török cs. Keményfalvát bírta. (Többi birtokaira nézve l. a bajnai Both, tolnai Bornemisza és Csapi cs., s Sz.-György vára a. is. – 1428: Dl. 12030; 1439: Dl. 13296; 1447: Dl. 14484; 1450: Muz. llt., 1451: Dl. 14509; 1452: Dl. 14596; 1453: Dl. 14700. 14702; 1454: Dl. 14866; 1455: Dl. 15013; 1513: Dl. 32206.)
Török (szent-erzsébeti) cs. Thewrek. (1479: Dl. 18292.) Thurek. (1483: Dl. 18819.) Azonos lehet az 1498-ban föltűnő czupi Thewrek családdal. (Dl. 20700.)
Török (szentgyörgyvölgyi) cs. Therek. (1513: Dl. 32206.)
Török (szepetki) cs. Therek. (1513: Dl. 32206.) Egy-telkes nemesi cs. 1513-ban Szepetken. (Dl. 32206.)
Török (szerdahelyi) cs. Therek. (1498: Muz. levéltár.)
Török (terpényi) cs. Therek. (1513: Dl. 32206 V. ö. 1492: Muz. llt.)
Török (zágorhidai) cs. Therek. (1490: DI 19647.) – Meglehet, a fentebbi, különféle előnevű Török családok közt még több egy-eredetű is van.
Trombitás (biki) cs. Trombythas. (1504: Zalavári apáts. orsz. llt. 936.) Melyik Bik(k) értendő? – nem dönthetem el.
Turi cs. 1433: Dl. 12524.
Turóczi cs. L. Szegliget várnál. (V. ö. Perlak városnál is.)
Turol (kőkuti) cs. Thurol. (1426–28: Dl. 11793. és Lajtafal. llt. Illésh. lad. 23. f. 4. n. 3.)
Tusa (kis-lengyeli) cs. Thwsa. (1486: Muz. llt.)
Tus(s)sa cs. Thussa. – 1513-ban Szobapataka helységben találunk ily nevű kis-nemes családot. (Dl. 32206.)
Tutor cs. Thwthor. – 1468-ban apáti Tutor Bálint fiai is birtokosok Tutorszeg-Apátiban. 1486-ban «Thwtor» Gergely megyei esküdt. E család azonban már 1453-ban is szerepel. 1513-ban (Nemes-) Apátiban két ily nevű család 1–1 portától adózott; egy harmadik Tutor család pedig Tutorszegen 1 portától. (1453: Gyömrői llt. XXIII. 1. 70.. 1468: Muz. levéltár; 1486: Dl. 19138. – L. az Egerváriak a. is.)
Türl(y)ei (premontrei) prépostság. 1247-ben kapta Barbáshidát és Vitenyédet, s Szent-Girolt részeit az itteni vám felével, továbbá 1251-ben Bagykot, 1264-ben Bányát, 1306-ban ismét Barlabáshidát és Vitenyédet. 1322-ben visszakapta a Jürl(y)e-nembeliektől: Barlabáshida. Batyk, Ketös és Vitenyéd helységeket. 1425-ben bizonyos Nádasmelléke nevű föld birtokába igtatják be. Bírta Hetyét (1479.) és Nagy-Türjét (1483.) is. 1479-ben malma volt Szent-Girolton. (1247: Zalai oklt. 1. 18–20., 1251: U. o. 22. 27., 1264: U. o. 44., 1306: U. o. 126., 1322: U. o. 159., 1425: U. o. II. 446., 1433: U. o. 481., 1470: Körmendi llt. Majoratus, I. 29. 20., 1479: Zalai oklt. II. 611. és Dl. 18170. 18292; 1483: 1)l. 18819; 1487: Körmendi llt. Majoratus. I. 29. 29. – L. a Szentgiroltiak a. is.)
Tüttösi cs. Ennek felelhet meg az 1492-ben fölmerülő pacsai «Thythesy» cs. is A Zala-Apáti melletti Tüttös értendő. (1428: Dl. 36666; 1479: Dl. 36713; 1492: Muz. levéltár, 1513: Dl. 32206.)
Tüttösi (hazugdi) cs. 1513: Dl. 32206 Hihetőleg a Bak vidéki Tüttös értendő.
Tüttösi (kerecsenyi) cs. Thythewsy. (1513: Dl. 32206.) Hihetőleg szintén a Zala-Apáti melletti Tüttöst kell értenünk.
Udvari cs. 1469: Veszprémi kápt. házi llt Cap. 12., 1494: U. o. Cap. 108.
Ujlaki cs. L. Hegyesd és Szegliget várak és Páka m.-város a.
Uki cs. Kocsárd 1451-ben, János 1464-ben és 1467-ben a megye alispánja. 1470-ben Edericsen is földesurak. (1437: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 59. sz., 1438: Haz. okmt. II. 279., 1451: Dl. 1497; 1464: Veszprémi kápt. házi llt. Doc. Episc. Misc. n. 54., 1467: U. o. Cap. 107., 1470: Körmendi llt. Himfyana, n. 548.)
Unyani cs. Vasmegyéből. – Miklós sümegi várnagy 1442-ben Tomaji Lászlóval, majd külön 1453-ban Biki Dáviddal együtt (új-adományul) kapja a királytól Rendes és Gulács részeit. 1447-ben ugyanő szántai Botka Péterrel együtt Lakot s Terpény és Misefalva részeit kapja – szintén új-adományul – a kormányzótól. 1451-ben nőtestvérének fiával az említett Biki Dáviddal megosztja Rendes, Gulács és Szent-Benedek-Kál helységekben bírt jószágát. 1454-ben Marczali Jánostól Udvarnok másként Bucsita és Sz.-Miklós-sziget-eleje nevű pusztákat szerzi meg. 1463-ban Mátyás királytól a magbanszakadt Szercseki István részeit kapja a nagy-mizséri pusztán. (Ugyanez évben a fentebb említett Terpény részeinek ura.) 1464-ben a szántai Botka László szántai jószágát birságul (zálogban) átveszi, a király rendeletére; 1465-ben pedig a néhai gősfalvi Gős (Gews) Tamás után maradt miksefalvi részekbe igtattatik be, szántai Botka Jánossal együtt. E birtoka miatt azonban pörbe keveredett. (1453: Körmendi llt. Unyomiana, n. 66., 1447–1456: U. o. 77., 1451: U. o. Alm. V. lad. 5. n. 41., 1454: U. o. Unyomiana, 71., 1463: U. o. 88. és 89., 1464: U. o. 70., 1465: U. o. 99. – L. a Gulácsiak és Szent-György vára a. is.)
Uzsai cs. Földesurak Uzsán kívül 1351-ben Poboron is. 1451-ben a néhai Uzsai János részeibe Csankad-Uzsa, Törek és Gubacs helységekben, a Vátiakat (az Uzsaiak vérrokonait) igtatják be, a kormányzó adománya alapján. 1502-ben Domokos- és Cseberjén-Uzsán is vannak részeik. (1327: Zalai oklt. I. 207., 1347: U. o. 467., 1351: U. o. 508., 1414: Dl. 10195; 1427–9: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 24. f. 1. n. 2., 1451: Dl. 14503; 1502: Zalavári apáts. orsz. llt. 1821. sz.)
Uzsai pálosok. L. a Marczaliak a.
Vadlövő cs. Wadlewe. (1484: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 11., 1513: Dl. 32206.) 1513-ban 1 portától adózott Bakolnakon. 1488-ból is ismeretes. (Dl. 19427.)
Vajda (fernökági) cs. Wayda. (1490: Dl. 19647.)
Vajda (ollári) cs. Vayda. (1438: Dl. 13285; 1477: Muz. llt.)
Vajdai cs. 1398-ban földesurak Vajda, Kis-Vajda és Récse helységekben. 1456-ban ezekben és Kis-Teleken bírt részüket a Csapiaknak (Andrásnak) adták, cserében Kál és Sz.-Viszló részeiért. 1480-ban és 1491-ben «Georgius de Wayda sive Baranyai dictus» – szerepel. (1363: Zalai oklt. I. 638., 1398: U. o. II. 291., 1455: Dl. 15013; 1456: Zalai oklt. II. 562., 1480: Dl. 36720; 1491: Dl. 36724. – L. a pati Török cs. alatt is.)
Vajdai (káli, kis-káli) cs. Wayday dictus. (1458: Dl. 36699; 1461: Dl. 15550; 1478: Dl. 18103. és Zalavári apáts. orsz. llt. 2535. sz.)
Vak cs. Wak. – 1513-ban Bakolnakon 1 portától adózott. (Dl. 32206.)
Vakol(y)ai cs. 1455-ben tűnik föl előttem. (Muz. llt.) 1513-ban Imre, László és Gergely egy-telkes nemesek Vakolyán. (Dl. 32206.) Ugyanekkor Sándorházán is laknak «Wakolyay»-ak.
Válusi pálosok. 1429-ben Keszthely m.-városban voltak részeik. (Zalai oklt. II. 462.)
Vanyarczi (Vonyarczi) cs. 1433: Dl. 12524; 1493: Dl. 20059.
Varasdi cs. L. a Hochperger cs. alatt.
Varga cs. Warga. – Lásd Szent-András a) helység a.
Varga cs. Warga. – 1513-ban egy-telkes nemesi cs. Györgyfalván. (Dl. 32206.)
Varga (kerecsenyi) cs. Warga. (1488: Dl. 19368.)
Varju(-fi, fernekági) cs. 1416: Gyömrői llt. XXIII. 1. 38.
Vas cs. Betefalván birtokos 1513-ban. (Dl. 32206.)
Vas cs. Was. – 1513-ban Petriben két ily nevű egy-telkes nemesi családot ismerünk. (Dl. 32206.)
Vas cs. Was. – Illés és Kelemen 1513-ban egy-egy portától adózott Rokolyánban. (Dl. 32206.)
Vas cs. Was. – 1513-ban Albert és Orbán Szent-Péteruron egy-egy portától adózott. (Dl. 32206.)
Vas (verői) cs. Was. (1479: Dl. 18272.) – Ez egy-nevű családok egyike-másika azonos is lehet.
Vásárhelyi apáczák. Veszprémmegyéből. – 1464-ben Közép-Hany részeit az itteni nemeseknek eladták. (Dl. 15909. 15910. – Lásd a Benczhanyi cs. alatt is.)
Vasperi cs. Waspery. – A János özvegye 1513-ban egy portától adózott Kálon. Ugyanakkor Petriben és Vasperen is találunk ily nevű nemescsaládokat. (1342: Zalai oklt. I. 327., 1480: Dl. 36720; 1491: Dl. 36724., 1513: Dl. 32206. – V. ö. a Hásságyi cs. alatt is.)
Vasvári káptalan. Földesúr Vitenyéden. (1410: Zalai oklt. II. 371., 1423: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 1. f. 5. n. 2., 1470: U. o. Lad. 2. f. 7. n. 14.)
Váti cs. L. az Uzsaiak és Hosszútótiak a.
Vátka (gyömörői) cs. Vathka. (1424: Zalai oklt. II. 438., 1437: Pannonhalmi főapáts. orsz. llt. 59. sz.)
Vátkai cs. 1415-ben Fenék birtokába igtatják őket. (1344: Zalai oklt. I. 419., 1347: U. o. 467., 1355: U. o. 559., 1358: U. o. 589., 1391: U. o. II. kötet. 249.. 1415: U. o. 398., 1438: U. o. 496.)
Vázsonyi pálosok. Veszprémmegyéből. – L. Kinizsi Pál alatt.
Vég cs. Wegh. – 1513-ban egy-telkes nemesi cs. Bebesén. (Dl. 32206.)
Vég-gulácsi cs. Másként Rendesi vagy: Gulácsi. – L. utóbbi néven.
Velekházi cs. 1479: Körmendi llt. Himfyana, n. 591.
Ventei cs. 1431-ben Edöcsháza és Nyirkutfölde részeit bírják. Az 1513. évi adólajstrom szerint egy «Wenthey» nevű családnak Ságod helységben volt 2 j.-portája. (1420: Dl. 10994; 1431: Zalai oklt. II. 470., 1455: Dl. 15013; 1513: Dl. 32206.)
Veres (bebesi) cs. Weres. (1492: Muz. llt.)
Veres (becsvölgyi) cs. Weres. (1490: Dl. 19647; 1497: csébi Pogány cs. llt., 1513: Dl. 32206.)
Veres (benyei) cs. Weres. (1466: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 106.)
Veres (káli, kis-káli) cs. Weres. (1439: Dl. 36678; 1513: Dl. 32206.)
Veres (lengyeli) cs. Weres. – (1435: Dl. 12703; 1513: Dl. 32206.)
Veres (ságodi) cs. Weres. – L. az ákosházi Sárkány cs. alatt.
Veres (sejtöri) cs. Weres. (1453: Gyömrői llt. XXIII. 1. 70., 1496: Dl. 20423.)
Veres (szent-antalfalvi) cs. Weres. (1458: Haz. okmt. IV. 393.)
Veres (szent-erzsébeti) cs. Rufus. – Úgy látszik, azonos az 1382-ben emlegetett Szenterzsébeti családdal. (Türje vidékén. Zalai oklt. II. 184., 438.)
Veres (szentgyörgyvölgyi) cs. Weres. (1512: Muz. llt., 1513: Dl. 32206.)
Veres (szompácsi) cs. Weres. (1513: Dl. 32206.)
Veres (vargaszegi) cs. Weres. (1490: Dl. 19647.) – E különféle Veres nevű családok egyike-másika talán azonos.
Verői cs. 1412: Zalai oklt. II. 373., 1425: U. o. 446., 1463: Dl. 15807.
Veszprémi domonkosok. 1486-ban említik zalamegyei birtokaikat. 1489-ben Ráskai Balázs budavári udvarbiró Nagy-Pécsel helységnek tőlök vásárolt részeit a veszprémi káptalannak adta. (1486: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 17., 1489: U. o.)
Veszprémi káptalan. Állítólag 1082-ben I. László király: Poloznok (Paloznak), Csopok (Csopak), Kék, Szőllős, Pecsöl (Pécsel), Kövesd, Vászoly, Vigant, Kál, Ecsér, Hegymagas, Kesző, Meren(y)a, Apáti, Szerente (Szerencse), Diák(i), Vigant, Kapolcs, Dergöcsej (hihetőleg zalavármegyei) helységek (részben vagy egészben) birtokában erősíté meg. Később egyes alkalmakkor a következő helységekben birtokos Kál (később: Kis-Kál 1199. 1404.), Merenya vagy Merenye, Merenyen (1203. 1376. 1470.), Paloznak (1217. 1309. 1450.), Vászoly (1217. 1449.), Pécsel (1217. 1309. 1431-ben és 1487-ben: Nagy-Pécsel, 1450 körül: Kis-Pécsel, nemes-jobbágyokkal), Ábr(ah)ám (1217. 1307. 1376. 1401. 1458. nemes jobbágyokkal), Arács (II. Andrástól. 1448. 1470.), Szerencse (1275 óta!), Aszófő (II. Andrástól, 1337. 1474.) Örményes (II. Andrástól. 1337. 1448.), Udvari (lI. Andrástól, 1337.), Ujlak (1259. 1384. 1470.), Ujnép (1259.), Egerszeg (1266. óta, 1293., később nem), Diáki (1270. 1392.), Alsó- és Felső-Örs (1275. 1315. 1470. 1478.), Csopak (1303. 1450. 1482. 1494. ekkor az olvasó-kanonoké), Szőllős (1318. 1402. 1450 körül nemes-jobbágyokkal), Vigánt (1335.), Orosztony (1340.), Gerebencz vagy Garaboncz (1342. 1376. 1470.), Töttös-Kál (I. Lajos királytól), Csom(b)-Keszi vagy Cson-Keszi másként Tapolcza-Keszi vagy Fel-Keszi (1378. 1400. körül, 1439.), Ecsér (1394.). Bak(ó)falva (1401. 1450), Hegymagas (1407. 1413.) Repesoka (nemes-jobbágyokkal, 1420. 1422. 1450 körül) és Csányfalva (1464. óta) helységekben. (1082(?): Haz. okmt. IV. 4., 1199: U. o. V. 1., 1203: Veszprémi kápt. házi llt. C. 11., 1217: Haz. okmt. V. 8., v. ö. Zalai oklt. I. 322., 1222: Haz. okmt. IV. 9., 1247: U. o. 20., 1259: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 11., 1266: Zalai oklt. I. 49., 1270: Veszprémi kápt. házi llt. C. 4., 1274: Győri tört. és rég. füz. III. 107., 1275: Árpádk. új okmánytár. IV. 59. és Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 14., 1293: Zalai oklt. I. 110., 1303: Haz. okmt. IV. 105., 1307: Zalai oklt. I. 126., 1309: U. o. 131., 1312: U. o. 138., 1315: U. o. 144., 1316: Nyitrai püspöki llt. G. f. 1. n. 5., és f. 4. n. 10., 1318: Zalai. oklt. I. 147., 1327: U. o. 197. és Fejér, VIII. 3. 258., 1330: Zalai oklt. I. 248.. 1335: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 15., 1337: Zalai oklt. I. 322., 1338: U. o. 333. és Haz. okmt. IV. 160., 1340: Zalai oklt. I. 361. és Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 11., 1341: Zalai oklt. I. 385. és Fejér, VIII. 4. 547., 1342: Veszprémi kápt. házi llt. C. 11., 1353: U. o. C. 13., 1368: Zalavári apáts. házi llt. 1. 5. f. 1. n. 21., 1376: Zalai oklt. II. 139., 1378: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 6., 1380: Zalai oklt. II. 170. és Kismart. llt. 36. A. 11., 1383: Muz. llt., 1384: Zalavári apáts. orsz. llt. n. 503.. 1387: Zalai oklt. II. 212., 1392: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 4., 1394: Zalai oklt. II. 264., 271. és Veszprémi kápt házi llt. Cap. 4., 1400 körül: U. o. Docum. Episc. Misc. No. 30., 1441: Zalai oklt. lI. 307., 1402: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 13., 1403: Haz. okmt. V. 195., 1404: Zalai oklt. I. 320.. 1407: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 7., 1413: Dl. 10049; 1415: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 6. és Haz. okmt. III. 298., 1420: Zalai oklt. I. 421. és Dl. 10923; 1422: Dl. 11201; 1431: U. o. 472., 1439: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 6., 1442: U. o. Cap. 9., 1444. 1470: U. o. Cap. 11., 1448: Zalai oklt. II. 534., 1449: Haz. okmt. II. 299., 1450 körül: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 16., 1458: Haz. okmt. IV. 392., 1470: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 4., 1474: Haz. okmt. V. 324., 1478: U. o. 345., 1482: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 4., 1487: Dl. 19270; 1494; Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 4. V. ö. Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 15 Vigant-ra nézve; valamint Zalai oklt. II. 83–86. és l. tihanyi apátság, a veszpr. domonkosok, veszprémi püspök és a rátoldi Gyulafi, Köveskáli, Mencseli, aszófői Ádám, pécseli Bede, cs. alatt is.)
Veszprémi püspök. Tádika és (állandóan) Simeg (Sümeg) vár és tartozékai, továbbá Simeg (Sümeg), Egerszeg és Nova városok s Tapolcza város részeinek (1290. 1328.) ura volt. (L. ott.) Ezenkívül birtokos a hét Nivegy faluban (1269.) jelesül Csicsón (1272. 1473. nemes-jobbágyokkal), Szent-Jakabon vagyis Sz.-Jakabfalván (1306. 1318. 1379. 1446.), Herenden (1306. 1318. 1446.), Tagyonban (1306. 1318. 1466.) s a hihetőleg szintén ide számítható: Árokfő (1353. 1430. 1466.), Szent-Bereczk vagy Sz.-Bereczk-falva (1354. 1430. 1466.), és Szent-Antal vagy Sz.-Antalfalva (nemes-jobbágyokkal, pl. 1478 körül) helységekben; továbbá a Kál völgyén Köves-Kál (nemes jobbágyokkal 1291. és később), Sz.-Benedek-Kál (nemes-jobbágyokkal, 1341. 1342. 1488.), Mindszent-Kál (1341. 1342. 1437.), Tittös-Kereki-Kál és Kereki-Kál (nemes-jobbágyokkal, 1488.) helységekben; valamint Szőllős (1318.), Ke(j)k (1331. 1448.), Gerencsér (1332.), Nyirád (Nyárád, Nyirág, 1332. 1385. 1443.), Kesző (Tapolcza- Keszi, Fel-Kesző, 1340. 1343. 1394.), Sebes (1353.). Pondulyag (1353.), Rátk (1353.), Csab (1355.). Sztrák (Esztrág, Esztrág-szigete, Isztrág vagy Sziget, 1359. vagy még előbb és 1408. 1476.), Nosztre vagy régebbi nevén Nosztrej (1369. 1464. 1482.), Anyástelek (1370.), Dusnok (1382.), Urbél (1385.), Szepezd (1386. 1498.), Bánkfalva (1:.88.), Esztergenye (1388.), Fired (1394. 1398. 1416.), Saramás (1400 körül), végül Nova város vidékén Péterfalva, Dancshegye, Csapófalva, Babát, Petőfalva (1469.), Lőrinczfalva, Zovajka vagy Zohajka (1469. 1496.), Karácsonfalva, Salamonfalva, Kis-Telegd, Kond(o)ra (itt 1394-ben is) és Fáczánfalva (1496.) helységekben. 1494-ben a püspökség e megyei egyháznemesei (a fent említett helységeken kívül még Nova és Simeg városokban s Erek helységben is) után 31 forint adó maradt beszedetlenül. (1255: Zalai oklt. I. 28. és Haz. okmt. V. 26., 1269: Zalai oklt. I. 53., 1272: U. o. 67., 1290: U. o. 99., 1291–2: U. o. 102. 108., 1306: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107., 1317: U. o., 1318: Vasvár-szombath. kápt. házi llt. Acta episc. Veszpr. f. C. n. 4., Fejér, VIII. 7. 121., 1328: Veszprémi kápt. házi llt. -Cap. 106., 1329: Zalai oklt. I. 235., 1331. 1332. 1340: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107., 1344. 1448: Zalai oklt. I. 367., 1341–3: U. o. 448. és Szombath. kápt. Llt. Acta ep. Veszpr. f C. n. 6., 1342: Zichy okmt. II. 9., 1343: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 6., 1353: Zalai oklt. 1. 534. 535. 538., 1354 körül: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 106., 1355: Haz. okmt. II. 211., 1359. 1370. 1408. 1470. 1476: Veszprémi kápt. házi llt. C. 108., 1369. 1379. 1388. 1394. 1464: U. o. C. 107., 1382: U. o. C. 106., 1385: U. o. C 6. és Kismart. llt. 36. E. 228., 1386. 1388: Veszprémi kápt. házi llt. C. 6., 1394: Muz. llt., 1398: Dl. 8339; 1400 körül: Veszprémi kápt házi llt. Doc. Episc. Misc. No. 16, 1408: Zalai oklt. II. 338., 1416: Veszprémi kápt. házi llt. C. 2., 1430. 1474. 1488: U. o. C. 106., 1434: Körmendi llt. Himfyana, n. 429., 1437(?). 1446: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107., 1443: Huny. kora. X. 126, 1466: Veszprémi kápt. házi Llt. Cap. 106., 1473: U. o Cap. 109., 1474: U. o. Cap. 106.. Dl. 17628; 1478 körül: Veszprémi kápt. orsz. llt. S. 306., 1482: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 4., 1488: U. o. C. 106., 1494: Engel, i. m. 35. l., 1496: Dl. 20484; 1498: Veszprémi kápt. házi Llt. C. 108. – V. ö. Egerszeg város és Szepetnek helység a.)
Veszprémi székes-egyház Szent-László oltára. 1453-ban Vászoly helység részeinek birtokában erősité meg V. László király. (Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 15.)
Veszprémvölgyi apáczák. Még Sz.-István és (1109.) Kálmán királytól kapták Paloznakot. Ugyane helység Csopok (Csapok) másként Palaznok néven 1387-ben is az övék. (Dl. 11; 1387: Zalai oklt. II. 212. Lásd a Battyániak a. is.)
Vigánti (Vigándi) cs. 1349-ben Vigánt és Kapolcs helységekben földesúr. (1349: Zalai oklt. I. 485., 1409: Kismart. llt. 36. A. 16., 1466: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 106.)
Vineze (füredi) cs. Wyncze. (1483: Dl. 18848.) Wynche. (1494: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108.) 1494-ben Udvariban is voltak részei.
Vincze (izsákfalvi) cs. L. a Hosszútótiak a.
Vincze (sikefalvi) cs. Wynche. (1468: Muz. llt.)
Vincze (szent-györgyi) cs. Fejérmegyéből. – 1435-ben, 1456-ban és 1482-ben Felső-Örsön vagyis Kővágó-Örsön birtokos. (Zalai oklt. II. 487., 1456: Haz. okmt. II. 337., 1482: Dl. 18599. – V. ö. 1411: Zalai oklt. II. 372. és l. Tádika várnál is.)
Viszi cs. L. a rátolti Gyulafiak a.
Viszlai (bagolyai) cs. Vyzlay. (1481: Dl. 18459.)
Vizvölgyi cs. Wyzwelgy. (1488: Dl. 1927.)
Vorhotai cs. 1490: Dl. 19647; 1513: Dl. 32206.
Weiszpriacher testvérek. L. Csáktornya várnál.
Zágorhidai cs. L. Tárnok (zágorhidai) néven.
Zajki cs. 1433: Dl. 12507. – V, ö. a Zicsi cs. alatt.
Zalai családok. L. Szalai néven.
Zalapataki cs. L. Szobapataka helység és Szobapataki cs. alatt.
Zalavári apátság. 1261-ben egy orosztonyi nemestől kapja Orosztony, Berzencze és Szeged részeit. 1263-ban benépesíti Borolföldét. 1308-ban Aracsán kap jószágot. – 1335-ben Rada, Apáti, Besenyő, Báránd, Zalavár, Borlófölde, Szent-Iván, Esztergár, Tót-Rokolyán, Udvarnok másként Bucsita és Csás(z) helységeket találjuk birtokában. Későbbi nyomok szerint földesúr Bornok vagy Bornak (1354.), Udvarnok másként Piliskefő (1354.), Nagy-Bak (1354.), Egyházfölde (1364. 1391.), Báránd (1364. 1483.), Rada (1368. 1448. 1487.), Csás (1372. 1448, 1478.), Borolfölde (1374.) és Bobon (1406,) helységekben; továbbá Zalavár (1413. 1427. 1474. 1482.) városban (és várban), Udvarnok másként Bucsita (1430-ig) és Egervölgy (1430.) pusztákon Tót-Rokolyán (1430.), Szent-Ivánosfölde (1430-ig), Ferkend (1430-tól, 1488-ban is), Nagy- és Kis-Apáti (1482.) és Esztergár (1482. 1487.) helységekben. Végül ez apátságé volt a Hidvég helység melletti rév-vám is, pl. 1484-ben. (1261: Zalai oklt. I. 39., 1263: U. o. 41.; 1308: Anjouk okmt. I. 166., 1335: Zalai oklt. I. 285. és Veszprémi kápt. orsz. llt. Metales, 1354: Pannonhalmi főapáts. orsz, llt. 24. sz., 1364: Veszprémi kápt. orsz. llt. Metales, 1368: Zalavári apáts. házi llt. lad. 5. f. 1. n. 21., 1372: Veszprémi kápt. orsz. llt. Metales, 1374: Zalai oklt. II. 97., 1406: Veszprémi kápt. orsz. llt, N. 215., 1413: Zalai oklt. II. 390., 1419: Zalavári apáts. házi llt. lad. 3. f. 1, n. 54., 1477: Zalai oklt. II. 453., 1430: Dl. 12335: 1448: Zalai oklt. II. 544., Dl. 36687; 1478: Dl. 18100; 1482: Zalai oklt. II. 616., 1483: Zalavári apáts. házi llt. lad. 4. f. 1. n. 132., 1482. 1486: U. o. lad. 2, f. 1. n. 22. és 24., 1487: Dl. 19235; 1488: Dl. 19459. – L. Zalavár vár, város és a Marczali cs. alatt is. V. ö. Karácsonyi, Szt.-István kir. oklevelei. 107. és 124. l.)
Zamárfalvi cs. Zamárföldi cs. L. Szamárföldi néven.
Zámbó cs. 1513-ban Kisfalud, Erdőhát és Sz.-András helységekben birtokos. (Dl. 32206.)
Zanai cs. 1433-ban Aranyad, Zalaszeg és Szent-Péter helységekben volt birtoka. (Körmendi llt. Himfyana, n. 427. és Zalai oklt. II. 480.)
Zdenczi cs. L. Morócz (meggyes-aljai) néven.
Z(e)él (kis-liszkói) cs. Zel. (1422: Dl. 11263.) Zeel. (1422: Dl. 11276.)
Zele (szent-Balázsi, kökényesi, zelefalvi) cs. Vérrokon az Irsaiakkal (lásd ott.), a Szentbalázsiakkal és a (Molnári vidéki) Szentmihályiakkal. 1435-ben kökényesi, 1483-ban zelefalvi előnevet viselnek. 1447-ben Gebárton és Neszelén részeket vetnek zálogba a (vasmegyei) haraszti Tapán-oknak. 1450-ben Szent- Balázson kívül Kisfalud, Tur és Edelics helységekben, 1454-ben és 1458 körül Aracsán, 1498-ban pedig Mindszenten is földesurak. 1467-ben a szent-balázsi Zele Balázs után maradt jószágokat Szent-Mihály, (Tót-)Szerdahely és Molnári helységekben és Nyirkút pusztán ákosházi Sárkány Bertalannak, Benedeknek és szent-balázsi Zele Tamásnak adta Mátyás király. (A Sárkány család rokonság révén – 1496-ban szintén jogot -tartott e birtokokhoz.) Ugyanez a Tamás ugyanez évben még; «Joseph» melléknevet is visel, s Kökényes és Zelefalva helységekben is földesúr. 1482-ben Zele Antal és Márton (a szent Jakabi Csernel-ekkel együtt) mint régi birtokaikra nyernek Mátyás királytól új-adományt Szent-Mihály, Molnári és (Tót-)Szerdahely helységekre és Nyirkút pusztára. 1484-ben Hárságyi István országbírói ítélőmester szentbalázsi Zele Antallal, Mártonnal és szent-jakabi Csernel Péterrel osztozik a nevezett helységeken és pusztán, Hásságyi egy-maga fele részét kapván azoknak. Az 1513. évi adólajstrom szerint a Zele cs. Sz.-Balázs és Kisfalud helységekben volt birtokos. – 1455-ben Balázs, Vasmegye egyik alispánja. (1431: Hazai okmt. I. 327., 1435: Dl. 12703; 1444: Dl. 13771; 1447. 1450. 1454. 1455. 1458: Muz. llt., 1463: Dl. 15807; 1467: Dl. 16495. 16599; 1468: Dl. 16675. 16771; 1473–1496: Dl. 17433; 1482: Dl. 18652; 1483: Dl. 18850; 1484: Dl. 18962. 18976; 1498: Dl. 20776; 1513: Dl. 32206. – L. az Irsai cs. alatt is.)
Zéli cs. Egy-telkes nemesi cs. 1513-ban Zélen. (Dl. 32206.) Ismeretes 1441-ből és 1497-ből is. (Zalai oklt. II. 511., csébi Pogány cs. llt.)
Zelicsi (Zeliczi, Zelecsi) cs. Másként Monyarókeréki. (L. Zelics helység alatt.) A Monyarókeréki cs. e néven is többször előfordul (1433: Dl. 12524; 1439: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 50. 2. 10.)
Zicsi cs. Avagy Zichy, Zychi, Somogymegyéből. 1372-ben: Zajki. – 1478-ban György, szerdahelyi Dancs Pált osztályos atyafiává fogadván Zajk, Fintafalva, Felrétfalu, Vercsek, Jakabfalva, Mersölcz, Budafalva és Csécse nevű zalamegyei birtokát sorolja elő. (Dl. 18132. V. ö. 4360: Dl. 5002; 1372: Dl. 6020. 6064; 1390: Dl. 7628; 1396: Dl. 8136; 1469: Dl. 16853. és 1513: Dl. 32206.)
Zoltán (bakonoki) cs. Zolthan. (1453: Dl. 15013; 1488: Dl. 19427.)
Zomor (petri) cs. Zomor. (1424: Dl. 11516.)
Zsoldos cs. L. Soldos alakban.
Összesen: 1212 birtokos.
