FŐISPÁNJAI.

Teljes szövegű keresés

FŐISPÁNJAI.
Annak a fontos szerepnek következtében, melyet Trencsén vármegye mint határszéli várispánság már a legkorábbi időktől betöltött, főispánjai több esetben az országos méltóságok soraiból kerültek ki. Szakadatlan sorát a főispánoknak ritkán bírjuk, ennek ellenére első ismert főispánja még a XII. században feltűnik Mihály személyében, aki 1193 és 1195 között töltötte be a főispáni tisztséget. (ÁUO. XI. 57., 59., 61., Balassa-lvt. 1274., Fejér: CD. II. 301.) 1208–1209 között Márton nevű főispánja ismeretes. (Dl. 54. HO. VII. 4.) A következő ismert főispán csak hosszabb szünet után, 1241-ben tűnik fel Ladomér comes személyében (HO. VI. 39., Akadémia kézirattára), aki azonban valószínűleg azonos az 1242–1247 között főispánként széket betöltő Bagomér comessel. (ÁUO. VII. 134., Hazai oklt. 9., Dl. 254., 293., Fejér: CD. IV. 1. 170., Akadémia kézirattára, HO. VI. 97.) Bagomér nemcsak főispánja, hanem egyik legnagyobb birtokosa is volt a vármegyének, mert ebben az időben bírta a Zsolna környéki összes várakat és az alsótrencséni Szucsa várát is. Bás fia Bás comes 1251-ben volt főispán. (ÁUO. XI. 375., Apponyi-okmt. I. 1., Fejér: CD. VII. 1. 278.) Utódai az Orlóci vagy (Garam)mikolai nevet viselték, akik Ugróc vár birtokában szintén a trencséni nagybirtokosok közé tartoztak. A következő ismert főispánok, így 1259-ben Benedek királynéi tárnokmester (HO. VI. 97., Akadémia kézirattára), 1262–1267 között a Héder-nembeli Herrand lovászmester (ÁUO. VII. 1. 55., 122., Héderváry-oklvt. I. 3., Szulyovszky-lvt., Dl. 587., Fejér: CD. X. 3. 255., HO. VI. 149.), 1267–1269 között Mihály fia Jakab főpincemester (ÁUO. III. 156., Motesiczky-lvt. 1521) valamennyien országos méltóságokat töltöttek be. István, akit curialis comes-nek mondanak, 1268–1272 között töltötte be a főispáni széket (ÁUO. VIII. 218., HO. VI. 187.), de lehet, hogy csak Jakab főpincemester alispánja volt, ami annál inkább valószínű, mert adataink szerint tisztségének kora összeesik Jakab főispánságának idejével. Rátót-nembeli István, mint királyi főlovászmesterséget betöltő országos méltóság 1272-től volt trencséni főispán. (Dl. 596., ÁUO. XI. 545.) Utódja Gyula-Zsombor nembeli Szölgyéni Erdő comes 1274-ben viselte a főispáni tisztet. (HO. VIII. 161.) A következő 1275. évben a főispáni tisztet Csák nembeli Máté fia István viselte, aki e mellett még a királyi főasztalnokságot is betöltötte. (Fejér: CD. V. 2. 245.) Trencséni főispánságára több adatunk nincsen, azonban a következő évekből más trencséni főispán nevét sem ismerjük, így valószínű, hogy a vármegye az északnyugati részekkel együtt már ekkor a Csák-nemzetség hatalmi körébe esett. Unokaöccse, a híres Csák Máté, részben királyi adomány folytán, részben pedig erőszakkal megszerezte az egész Trencsén megyét, melynek főispáni tisztségét 1292-től haláláig, 1321-ig viselte. (Tört. Tár. 1907. 171. A század főispánjaira l. még Tört. Tár. 1898. 114.) – Csák Máté halála után a politikai és birtokjogi tekintetben erősen lesüllyedt vármegye élére éppen ezen okoknál fogva ismét országos méltóságot viselő főúr, az Aba-nembeli Nekcsei Demeter királyi tárnokmester került, aki 1322–1336 között viselte a főispáni tisztet. (Tört. Tár. 1907. 171., Apponyi-oklvt. I. 60., Forgách-lvt. 1330., Zichy-okmt. I. 222.) Utána ismét csak hézagos sorát ismerjük a főispánoknak. 1341 előtt Domokos (Akadémia kézirattára. Bossányi-lvt.), 1347-ben Lipoldus árvai várnagy volt a megye főispánja. (Tört. Tár. 1907. 171.) 1352-ben a legnagyobb országos méltóság, a nádor személyében Kont Miklós töltötte be a főispáni széket és viselte 1357-ig (Teleki-család zabláti lvta., Múz. T. a. 1355., O. L. Bossányi-lvt. A. 75.), amikor a Balog-nembeli Szécsi Miklós váltotta fel (Tört. Tár. 1907. 171.), aki a királyi főasztalnok, horvát-szlavon, majd szörényi bán is volt. A következő házagos sorozatban ismét országos méltóságok töltötték be a főispáni széket, így 1373-ban Czudar Péter országbíró (Tört. Tár. 1907. 171), 1375-ben pedig az Ákos-nembeli Bebek György tárnokmester. (Múz. T. a., Fejér: CD. IX. 5. 37.) 1382-től a Kácsics nembeli Szécsényi Konya szörényi bán fia. Ferenc és Simon viselik a főispáni tisztet 1389-ig (Tört. Tár. 1907. 171.), úgy látszik azonban megszakítással, mert 1386-ban Herman-nembeli Laczkffy Dénes fia István főlovászmester szerepel főispánként, aki már mint nádor 1390-ben is viselte a főispáni címet. (Tört. Tár. 1907., 171., Nádasdladányi lvt. I. 11.) – A vármegye északi része mint a munka elején már megemlékeztünk róla, a XIV. században önálló közigazgatási területeket képezett. – A XV. század főispánjai között már nem akad annyi országos méltóság. 1402. és 1404 között Schönwaldi Bohussius (Dl. 8880., 8694., Akadémia kézirattára, Turócszentmártoni nemzeti múzeum), majd 1408-ban Benedek és Dénes főispánságáról tudunk (Simonyi-lvt.). Utóbbiak valószínűleg csak alispánjai lehettek az 1409-ben főispánként feltűnő Garai Miklós nádornak. (Nádasdladányi lvt. I. 14.) Stibor vajda, aki már 1394-ben viselte a főispáni tisztséget, 1410-től kezdve ismét mint trencséni főispán, sőt mint az egész Vág-vidék ura szerepel. (Tört. Tár. 1907. 171. Múz. T. a. 1410., Wenzel: Stibor vajda.) Leszkóczy Kis István, aki 1415 és 1421 között mint a vármegye főispánja szerepel, valószínűleg csak Stibor alispánja volt. (Dl. 10,329. Akadémia kézirattára. 1418., Múz. T. a. 1421.) 1420-ban különben Czedlicz Miklós főispánságáról is tudunk. (Múz. T. a.) 1430-ban Czekei Márton volt a főispán (Akadémia kézirattára), akit Schellendorf Konrád váltott fel tisztségében és viselte azt 1433-ig (Dl. 12,485., 12,564.), amikor Neczpáli László főispánsága következett 1436-ig. (Dl. 12,620., Justh-levéltár. 1472.) A trencséni várak nagy része 1439-ben Cillei Ulrik kezére került, így valószínűleg ő töltötte be a főispáni széket, noha 1439-ben csak trencséni kapitánynak nevezik. (Dl. 12,620.) A kezén levő várakat a Hunyadiak váltották magukhoz és Hunyadi László többször szerepel a megyében, így valószínűleg ő volt a főispán is. Mátyás király uralkodása alatt 1463 és 1464 között Szénási László főispánságáról és trencséni kapitányságáról (Forgách-lvt. 1463., Akadémia kézirattára 1464.), majd 1467-ben Parlagi László főispánságáról tudunk. (Múz. T. a.) A vármegye főispáni tisztjét 1473 és 1476 között Hági Ferenc töltötte be, akinek a kezén volt zálogban a trencséni vár is. (Múz. T. a. 1473., Dl. 19,729.) Özvegyétől a várat a Zápolyai-család váltotta magához. Minthogy Hági Ferenc után több főispánról nem tudunk, valószínű, hogy ezt a tisztet a vár urai, a Zápolyaiak töltötték be a középkor végéig.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages