VÁRAI ÉS ERŐSSÉGEI.
VÁRAI ÉS ERŐSSÉGEI.
Bán. Fortalicium Ban. (1454: Letopis. XI. 2. 76.) Castellum Ban. (1461: Dl. 15,544.) Castellum Baan. (1462: Dl. 15,772., 1464: Dl. 16,003., 16,035.) Castellanus de Baan. (1480: Podmaniczky-oklvt. I. 143.) Opp. Baan cum fortalicio. (1481: U. o. 151.) Castellum seu propugnaculum in oppido Baan. (1485: U. o. I. 184.) Castellum seu fortalicium Ban. (1486: U. o. I. 192.) Castrum Baan. (1490: U. o. I. 205–206.) Castellanus castelli de oppido Baan. (1496: U. o. I. 268.) Castellum Baan. (1499: U. o. I. 337.) Fortalicium Banowiecz. (1499 U. o. 341.) Provisor castelli in oppido Baan. (1505: U. o. 451., 495.) Castellum Baan. (1506: Múz. középkori másolatok. 1510: Podmaniczky-oklvt. I. 588., 1513: Akadémia levéltára: Vigyázó-Podmaniczky-lvt. IV. 2. 416. f. 3. sz., Dl. 22,427.) Castellum Ban. (1520: Akadémia levéltára: Vigyázó-Podmaniczky-lvt. IV. 2. 416. f. 3. sz.) Castellum Baan. (1524: Garamszentbenedeki kvt. Capsa F. F. 4. N. 24.) Castellum Ban. (1525: Akadémia levéltára: Vigyázó-Podmaniczky-lvt. IV. 2. 416. f. 3. sz.) Castellum Baan. (1525: U. o., Maróthy-lvt. 28. sz.) – Feltűnésekor a Kaszai Leszkóczy-család kezén találjuk, de hűtlenségük miatt Mátyás király 1462-ben Magyar Balázsnak és testvérének, Kelemennek adta, akik azonban birtokba nem jutottak és egyetlen adatunk sincs arra, hogy azt megkísérelték volna. A Ludányi-család joga sokkal erősebb volt és a Kaszaiakkat szemben 1461-ben nekik ítéli a király a várkastélyt. Az erősség azon Podmaniczky László 1466-ban megszerezve zálogba Bán várost, 1470-ben engedélyt kapott a királytól arra, hogy a várost falakkal, vehesse körül és a falakon belül tornyokkal és egyéb módon megerősített fa- vagy kőkastélyt építhessen. Az erősség meg is épült, mert 10 év múlva a Podmaniczkyak báni várnagyait emlegetik. A régi elpusztult erősségnek a fekvését nem tudjuk megállapítani, az új várkastély azonban kétségtelenül a városban épült, arra mutatnak a fentebb idézett kifejezések. A Podmaniczky-család bírta az egész középkoron át. Podmaniczky Mihály ugyan elzálogosította a várkastélyt anyósának, Tótselymesi Tárczay János özvegyének, Zádorlaky Sárának, azonban a másik ág ez ellen tiltakozással élt és a bíróság feloldotta a zálogot. A Podmaniczkyak birtoklása ellen a Leszkóczy-család leszármazottai még 1525-ben is tiltakoztak, de természetesen minden eredmény nélkül. Tartozékait 1499-ben Bán város, Prusz és Brezolup birtokok alkották, melyekhez 1524-ben még Nastic és Givine birtokok járultak.
Beckó 1. Bolondóc.
Beszterce. Bestruche (XIV. század eleje: O. L. Binnyey-vétel.) Castellani de Bistricia. (.1325: Fejér: CD. XI. 510.) Vices castellani comitis Pauli iudicis curie domini regis in Bistricia. (1339: Anjoukori-okmt. III. 569., Múz. T. a. 1410. VIII. 8.) Castellanus de Bezterche. (1354: Anjoukori-okmt. VI. 172.) Comites Biztrichienses. (1385: Dl. 7178.) Terra Prichen sub comitatu Biztriciensi. (1385: U. o.) Comites inter cetera Biztrichienses. (1385: Dl. 7178.) Castrum Bystriciensis (1383: Vay-lvt. N. 539a.) Comes de Biztrichia. (1385 Dl. 7066.) Comites in Bystricia. (1385: Múz. T. a.) Castrum Bystercie. (1392: Szulyovszky-lvt.) Castrum Bistricz. (1397: Eszterházy-hitb. levéltár. Rep. 28. F. A. N. 1.) Castrum Bistrych. (1398: Fejérpataky-hagyaték.) Castrum nostrum (regis)-Bistrice. (1400: Wenzel: Stibor vajda. 118.) Dominus temporalis Bysterchyensis. (1399: Dl. 8442., Fejér: CD. X. 2. 720., Podmaniczky-oklvt. I. 7.) Castrum nostrum (Stibor) Bistrice (1400: Wenzel: Stibor vajda. 118. l.) Comes Bistricie. (1405: Brogyáni-lvt.) Castrum Besterze. (1408: Dl. 9369.) Castrum Beztercze. (1408: Dl. 9416.) Bistricie, Nitrie et Trencini comitatuum ac totius fluvii Wag dominus. (1410: Múz. T. a., Anjoukori-okmt. III. 570.) Castellanus castri Byztricziensis. (1435: Dl. 12,620.) Castrum Bistricziense. (1438: Balassa-lvt.) Castrum Bystricze. (1439: Fejér: CD. XT. 262.) Castrum Byztricze. (1439: Teleki: A Hunyadiak kora. X. 43., Becsi áll. lvt.) Castellanus de Bystricze. (1439: Dl. 12,620.) Castrum Bistricz. (1447: Tört. Tár. 1896. 51a.) Castrum Byztricza. (1458: Dl. 15,221., Podmaniczky-oklvt. I. 32.) Castrum Byztrycza. (1458: Podmaniczky-oklvt. I. 34.) Castrum Bistritia. (1460: U. o. 40.) Castrum Byztricza. (1464: U. o.) Castrum Bystrycze. (1471: U. o. 96.) Castrum Bystrzicye. (1477: U. o. I. 120.) Castrum Bistricz. (1479: U. o. I. 136.) Castrum Bistricz. (1481: U. o. I. 145.) Castrum Bystrycz. (1481: U. o. I. 152., 1485: U. o. 184.) Castrum Bistricziense. (1485: U. o. 187.) Castrum Bystrycz. (1486 U. o. I. 192., 1490: U. o. I. 205.) Castrum Byzthrycze. (1490: U. o. I. 209.) Castrum Bystrycz. (1491: U. o. I. 212.) Castrum Bistricziense. (1492: U. o. 220.) Castrum Bystricza. (1495: U. o. 264.) Castrum Bistricziense. (1498: U. o. I. 313.) Castrum Bistricz. (1498: U, o. 327.) Castrum Bystricza. (1501: U. o. 374.) Castrum Byztriciense (1506: U. o. 476.) Capitaneus castri Biztricza. (1509: Turóci kvt. Prot. vet. f. 3.) Castrum Bystrycza. (1510: Podmaniczky-oklvt. I. 588.) Castrum Bystrycz. (1510: U. o. 579., 1513: Dl. 22,427.) Castellanus castri Bezthercze. (1518: Dl. 23,030., 23,125., 1519: Dl. 23,146.) Castrum Bezthercze. (1522: Dl. 23,628.) Castellanus Bystyrchiensis. (1525: Zay-lvt. Litt. L. F. 2. N. 1.) – Királyi vár volt a XIV. század végéig, mert valószínű, hogy Nagymartoni Pál országbíró és a Losoncziak csak mint a vár comesei rendelkeztek ottan. 1397-ben Szandsilvogius kapta adományba, majd Stibor vajda. Ennek halála után ismét királyi vár volt, melyet Albert király feleségének, Erzsébetnek adományozott, de pár év mulva már Cillei Ulrik kezén találjuk a várat. 1458-ban megkapja a Podmaniczky-család. Tartozékai 1339-ben Krebrenovalehota, 1385-ig Precsén, 1408-ban Orlovhegye, szlávul Dubovahora, Albert király 1438-ban eladományozza a várhoz tartozó Marikovalehota, Klesztina és Katlina birtokokat. 1439-ben összes tartozékait felsorolják: Beszterce város, Marikovalehota, Hlinik. Styavnik, Plevnik, Domanis, Orlov, Rassov, Lednicze, Tepla, Praznó, Katlina, Predmér, Hvosznica, Krebrenovalehota, Vertizsér és Klesztina birtokok. 1458. évi tartozékai: Beszterce város, Tepla, Vertizsér, Plevnik, Rassó, Predmér, Lednice, Domanis, Praznó, Orlov, Podrágy, Felsőpodvázs, Styavnik, Krebrenovalehota, Hvosznica, Felsőtepla és Csernakokosztolec. 1471. évi tartozékai ismét bővültek, ha a Hatnaiaknak eladományozott birtokok már nincsenek is felsorolva. Ekkor Beszterce város, Váralja, Orlov, Alsópodvázs, Nagyudics, Egyházasudics, Styavnik, Krebrenovalehota, Hvoznica, Felsőpodvázs, Predmér, Rassó, Plevnik, Verlizsér, Tepla, Lehotka, Kosztelec, Vertepla, Felsőkőmegy, Alsókőmegy, Praznó, Lednic, Domanis, Knezvolehota, Kiscserna, Podmanin, Facskó, Cselkólehota, Vazka, Pocserovalehota, Ban, Bugmállehota és Precsén tartoztak a várhoz. – Határjelei között említik 1408-ban Orlowhege slavonice Dwbowahora, a későbbi Orlov birtokot, 1522-ben pedig a Morvaország felőli határában Prowaznypothok, Bechwa folyó, Razkowecz patak, Brauch patak, Zthawonycza patak, Plwzkowecz patak és Lopwsna patak határjeleket sorolják fel. A várnak voltak prédiálisai is, így 1339-től a Cselkó-család, 1385-től Precsén birtokosai, 1399-ig a Podmaniczky-család, sőt kevesebb szolgálattal azontúl is, 1421-ben Prozna után a Szlopnai-, illetve azontúl a Hatnai-család, 1191-től a Pocsarovalehotai Kartuz-család és 1498-tól a Kisdomanisi-család. Szolgáltak a várnak ezeken kívül még a Kiscsernai-, Drienovei Ardóháti-, Kvassay-, a Lednicén lakó Faber- és Bartovicz-családok, továbbá Rassó birtokosai. (Az adatokat 1. az egyes családoknál és birtokoknál!)
Biccse. Fortalicium episcopatus ecclesie Nitriensis Piche in circuitu cuiusdam turris constructum. (1454: Letopis. XI. 2. 76.) Castellum Byche. (1466: O. L. Post adv. F. 26. N. 27.) Castellum Bycha. (1492: Garamszentbenedeki kvt. F. 66. N. 25.) Castellum Bychche. (1493: Dl. 20,033., Podmaniczky-oklvt. I. 245.) Castellum seu fortalicium Byche. (1494: Dl. 25,591., Podmaniczky-oklvt. I. 257.) Castellum Byche. (1497: Podmaniczky-oklvt. I. 303., 1500: Dl. 20,396.) Castellum Bycha. (1509: Nyitrai kpt. Prot. extraser. 1. 45., Podmaniczky-oklvt. I. 574.) – A nyitrai püspök tulajdona, de a huszita korszakban Szentmiklósi Pongrác elfoglalta, majd Hági Ferenc trencséni főispán bírja zálogba, Mátyás király később cseheknek, majd Tettauernek adta zálogba. A Podmaniczky-család adományt kapott rá, de nem tudott birtokba jutni, mert közben Ulászló király eladományozta a Szerdahelyi Imreffy-családnak, mely birtokba is vette.
Bolondóc. Castrum Blundus. (Anonymus: Scriptores Rerum Hungaricarum. I. 79.) Castrum Bolonduch. (1264: ÁUO. VIII. 271., PRT. II. 326.) Bolondoc. (Csák Máté kora: O. L. Binnyey-vétel.) Castrum Bolondocz. (1388: Fejér: CD. XI. 662., 1397: Podhradszky-levéltár.) Castrum Bolondoch. (1398: Wenzel: Stibor vajda. 103. l.) Beczkow. (Családnévben, 1410: Múz. T. a.) Betzkow. (Családnévben, 1413: Wenzel: Stibor vajda. 157. l.). Herr zu Bluntsch. (1417: U. o. 165. L) Bolondoch. (Családnévben, 1417: Rakovszky-kvtár.) Bolonduch. (Családnévben, 1417: U. o.) Bolondoch. (Családnévben, 1419: Dl. 10,840., Zay-lvt. Litt. L. F. L. N. 1.) Bolondocz. (családnévben, 1420: Ocskay-lvt., 1422: Rakovszky-kvtár.) Castrum Bolondocz. (1424: Wenzel: Stibor vajda. 180.) Bolondoch. (1428: Múz. T. a. 1465.) Bolondocz. (Családnévben, 1429: Zay-lvt. Litt. I. F. 1. N. 2., a két Stibor nevében a kiadott forrásokban is gyakran szerepel családnévként.) Herr zum Pluntsch. (1430: Wenzel: Sibor vajda. 189. l.) Castrum Beczkow. (1431: U. o. 194. l.) Castrum Bolondoch. (1435: Dl. 12,683.) Officialis castri Bolondoch. (1436: Rakovszky-könyvtár.) Castrum Bolondocz. (1437: Reviczky-lvt., Fejér: CD. X. 7. 864.) Gastrum Bolondoch. (1439: Teleki: A Hunyadiak kora. X: 30.) Castellanus castri Beczkow. (1448: Wenzel: Stibor vajda. 213. l.) Bolondoch. (Családnévben, 1450: Dl. 14,430.) Castellanus de Bolondocz. (1476: Dl. 17,881.) Castrum Bolondocz. (1477: Dl. 17,902., 17,904., 24,752., 17,908., 24,753., 1479: Dl. 18,150.) Castrum Bolondoch. (1480: Zay-lvt. Litt. I. F. 1. N. 4., 1481: Múz. T. a. Nyitrai kpt. N. 256.) Castellanus castri Bolondocz. (1485: Dl. 19,068.) Castrum Bolondos. (1494: Körmendi lvt. Alm. 3. Lad. 5. N. 60.) Castrum Bolondocz. (1496: Reviczky-lvt.) Castrum Bolondos. (1497 Dl. 20,612.) Castrum Bolondoch. (1500: Garamszentbenedeki kvt. F. 91. N. 13. F. 78. NT. 34., 1501: Nyáry-lvt., Múz. T. a.) Bolondoch. (Családnévben, 1502: Nyitrai kpt. B. 17.) Bolondos. (Családnévben, 1515: Dl. 22,694.) Castellanus castri Beczkow. (1520: Múz. T. a.) Castrum Bolondoch. (1521: Lev. Közl. 1937. 236.) Provisor curie castri Bolondoch. (1521: U. o. 235.) Castrum Bolondoch. (1522: U. o. 1937. 237.) – Sokáig királyi vár volt, míg aztán Zsigmond király 1388-ban eladományozta Stibor vajdának, Stibor családjának magszakadása, illetve a megmaradt ág hűtlensége után a leányági leszármazott Alsólendvai Bánffy-család kapta, melynek nőági örökösei a Rozgonyi- és Kanizsay-családok is jogot tartottak a várhoz. Tartozékai közül Stibor még 1397-ben eladományozta (Nemes)-podrágyot. 1439-ben Ugróc körüli tartozékait, Ksina, Mezgóc, Baszna és Szlatina birtokokat említik, melyek korábban Ugróc vár tartozékait alkották és később is igényt tartott rá. Összes tartozékait 1477-ben sorolják fel, e szerint a várhoz tartoznak Bolondóc megerősített város, Újfalu, két Kisfalu, Kocsóc, Krivoszud, Baszna, Szlatina, Mezgóc, Ksina, Terbok, Melcsic, Ivanóc, Csütörtök, Halusic, Leszkó, Szernye, Bossác és Podrágy falvak, továbbá pozsony- és nyitramegyei birtokok. 1479-ben felsorolt tartozékai pontosan egyeznek az 1477-ben említettekkel. A tartozékok közül a középkor végén, 1522-ben elzálogosította a Bánffy-család Melcsic, Újfalu és Ivánóc birtokokat Sárkány Ambrus országbírónak, Ivánócot és Leszkót pedig a Podmaniczky-családnak.
Budetin. Gastrum Budetyh. (1321: Balassa-lvt.) Turris Budetyn. (1323: U. o., 1330: Fejér: CD. VIII. 3. 489.) Tenuta Budetin. (1350 Dl. 38,917.) Castellanus de Budethyn. (1356: Szulyovszky-lvt.) Castellanus castri Budetchen. (1357: U. o.) Castellanus de Wndathy (!) (1358: Fejér: CD. XI. 516.) Castrum Wndethin. (1384: U. o. XI. 533.) Locus castri Budyethyn tunc rationabilibus ex causis in suis edificiis rupti, desolati et aboliti. (1429: Dl. 12,156.) Tenutas castri Bwgiathin. (1432: Múz. T. a.) Poss. Budetin. (1438: Szunyogh-lvt., Fejér CD. XI. 170.) Poss. Buthetin. (1439: Esterházy-hitb. lvt. Rep. 94. F. 1. N. 3.) Gastrum Bwdethyn. (1443: Szulyovszky-lvt.) Bugyethyn. (Családnévben, 1474: Múz. T. a. 1476.) Bwgiathyn. (Családnévben, 1474: Nyitrai kpt. N. 492.) Bydethyn. (Családnévben, 1481: Múz. T. a.) Bwgyathyn. (Családnévben, 1483: Dl. 18,846., Nyitrai kpt. N. 9.) Budethin. (Családnévben, 1483: Nyitrai kpt. N. 9.) Budieczin. (Családnévben, 1483: U. o. N. 10.) Budetin. (Családnévben, 1483 Esterházy hitb. lvt. Rep. 28. F. F. C. N. 177.) Fortalicium sive castrum Bwdethin. (1497: U. o. Rep. 28. F. A. N. 7. et NB.) Castellum Budethin. (1504: U. o. Rep. 28. F. A. N. 87 et D.) Castellum Budethyn. (1507: U. o. Rep. 28. F. A: N. 87 et F., Balassa-lvt., gr. Dessewffy-lvt., 1508: Balassa-lvt.) Castellum Bodathyn. (1510: Dl. 22,058., 22,059.) Castrum Bwdethyn. (1516: Turóci kvt. Prot. vet. f. 23.) Bwdethyn. (Családnévben, 1518: U. o. Prot. vet. f. 57., 1522: U. o. Prot. vet. f. 56.) Bugyhetyn. (1525: Balassa-lvt.) – Feltűnésekor a sztrecséni várhoz tartozott és mint ilyet, a Balassák ősei bírták. Tőlük ugyan elfoglalta Csák Máté, de bukása után az erősséget ismét a Balassa rokonság kezén találjuk. Kevéssel később királyi kézen van és mint ilyet, a sztrecséni comitatushoz számították. A huszita korszak elején lerombolták, 1429-től Borbála királynő kezén van, aki 1432-ben elzálogosította Szentmiklósi Pongrácnak. 1438-ban a trencséni várhoz számították, amikor, mint várnélküli uradalmat a Hatnai-család kapta adományba, mely 1504-ben kötött szerződés értelmében befogadta a Szunyogh-családot. A Hatnai-családnak nemsokára történt kihalása után a Szunyogh-család maradt a váruradalom egyedüli birtokosa. – Tartozékai 1438–1439-ben: Budetin, Hlumec, Vranye, Dubie, Kiszucaújhely, Leszkóc, Lehotka, Neszluse, Povina, Radole, Brodnó, Zadubnie, és Kisbudetin. 1504. évi tartozékai ugyanannyi birtokot foglalnak magukban: Budetin, Brodnó, Vranye, Zadubnye, Neszluse, Újhely vámmal, Leszkóc, Povina, Lehotka, Radolie, Dubie, Hlumec és Szvedernik birtokokat. Tartozékainak 1507. évi felsorolása alkalmával már odaszámították a Hatnai-család ősi, távolabb fekvő birtokait is, így Budetin, Brodnó, Vranye, Zadubnye, Neszluse, Újhely vámmal, Leszkóc, Povine, Lehotha, Dubie, Szvedernik, Hatna, Proszna, Marikovalehota, Klesztina és Katlina birtokokat is. – A Hatnai-családnak a budetini uradalomba 1439-ben történt beiktatása alkalmával megjárták az egész uradalomnak a határát és feljegyezték a határjeleket: Theplicza a Wagh ba, via de Zylyna, Ocruth mélység, Prazincze hegy, Hrab fa, Hrencin föld, mesde ad montem Dubowaluka, Petrasowa hora hegy, Wranskyluh bokor, Naptaczy Wyrch, Rochowa hora hegy, Drenowastudnicze, na Wyrchowine források, Mochidla tó, Kyswcze folyó, Neslusa reka víz, Holy Dyl, Holy Wyrch hegy, Rwdinka reka víz, Kuchnyn Pothok, Dylharcka forrása, Kyswcze folyó, Prodmer víz, Na Wyrhelesnemu hely, Wrchny Lossow csúcs, Czetcze forrása, Bistricze forrása, na Wrchtotise, Nasczeny, Radolska reka, Bwkowydyl hely, Newreten hely, Belipotok, Kyswcze folyó, Wreten csúcs, Broden hegy, Nadholiczow út, Kosutowe, Nazaprewrety a na Dubku, Nazaprewratye és Nadubku csúcsok, Nazabukouiny, Bystryne és Duben csúcsok, Thepliczka a Wagh-ba. (Az Eszterházy-lvt. alapján közölve, a Fejérnél közölt határjelek lényegesen eltorzult alakot mutatnak.)
Hradna. Locus castri Garadna. (1329: Anjoukori-okmt. II. 394.) Magára a várra nincs adatunk. A Bán-környéki két Hradna szomszédságában feküdt.
Hricsó. Predium Ryzoi. (1208: Dl. 54., HO. VII. 4.) Castrum Hrichou. (1265: Múz. T. a. 1271., ÁUO. III. 118.) Castrum Hrychov. (1271: Múz. T. a., ÁUO. VIII. 343.) Castrum Hrychou. Herychou. (1272: Múz. T. a. ÁUO. IV. 9.) Gastrum Herichou. (1278: Balassa-levéltár, ÁUO. IV. 173., 1282: Balassa-lvt., ÁUO. IV. 246., 1282: HO. VI. 278.) Hyrichou. (1297: ÁUO. V. 177., Balassa-lvt.) Castrum Hrychou. (1321: Balassa-lvt.) Castrum Riczo. (1370: Esterházy-hitb. lvt. Rep. 27. F. E. N. 158., Letopis. VIII. 46.) Castellanus de Hryczo. (1385: Múz. T, a.) Castrum regis Hrichov. (1392: Dl. 7786.) Castrum Riczow. (1397: Eszterházy-hitb. lvt. Rep. 27. F. A. N. 1.) Castrum Rychow. (1397: Fejérpataky-hagyaték.) Castrum Hricso. (1401: Fejér: CD. XI. 547.) Rychow. (1405: U. o. XI. 535.) Castrum Hracho. (1429: Dl. 12,156. ) Castrum Hryczow. (1439: Tört. Tár. 1896. 516–517.) Castrum Hryczow. (1456: Justh-lvt.) Castrum Rycho. (1466: O. L. Post adv. F. 26. N. 27.) Castrum Rihcho. (1469: Dl. 16,784., Podmaniczky-oklvt. I. 83.) Castrum Rycho. (1471: Justh-lvt.) Castrum Richo. (1473: U. o.) Castrum Hriczow. (1481: Dl. 18,757.) Castrum Hrycho. (1492: Garamszentbenedeki kvt. F. 66. N. 25., 1493: Dl. 20,033., Podmaniczky-oklvt. I. 245.) Castrum Hrychow. (1494: Dl. 24,591., Podmaniczky-oklvt. I. 257.) Castrum Rycho. (1497: Podmaniczky-oklvt. I. 303., 1500: Dl. 20,936.) Castrum Hricliow. (1508: Podmaniczky-oklvt. I. 5 57.) Castrum Hrychow. (1509: Nyitrai kpt. Prot. extraser. I. 45., Podmaniczky-oklvt. I. 574.) Gastrum Rycho. (1516: Garamszentbenedeki kvt. F. 127. N 9.) Castrum Hrycbo. (1515: Turóci kvt. Prot. vet. f. 57.) – Feltűnésekor a nyitrai püspöké, de nemsokára a Bejc-nembeliek kezén találjuk, akiktől a Balassa-család ősei szerezték meg. Csák Máté ugyan elfoglalta tőlük, de a király Máté leverése után visszaadta nekik. a XIV. század közepétől királyi vár, mellyel Zsigmond 1392-ben a Kapolyai-családnak elzálogosított, de már 1397-ben Szandszilvogiusnak adta. 1429-ben Borbála királynő birtoka, majd valami meg nem nevezett lengyelhez került zálogba, akinek hűtlensége folytán Albert király a Neczpáli-családnak adta. A beiktatást a lengyelek fegyveres ellenállása miatt nem tarthatták meg ugyan ekkor, de később úgylátszik még is birtokba kerültek a Szentmiklósi Pongrácz-családdal együtt. Birtokjoguk mégsem alapulhatott azonban az Albert-féle adományon, mert 1466 körül Mátyás király a várat Hági Ferenc trencséni főispánnak zálogosította el. 1469-ben Podmaniczky Balázs kapta adományba, de halála után, 1481-ben Hági özvegyének második férjét, Tettauer Vilmost találjuk a várban és hiába tiltakozott Podmaniczky Balázs fia László és hiába ruházta ál a várra vonatkozó birtokjogát hatalmas rokonaira, László ágára, birtokba többé nem tudtak jutni. 1500-ban a Szerdahelyi Imreffy-család kapta adományba és bírta még az újkorban is. Az 1208. évi prédium határjelei: Ozarispatak, terra de Selinan, Wina forrása, Holobopatach, Wag folyó csaknem teljesen magukban foglalják a későbbi váruradalom egész területét, az ezen kívül eső tartozékok a későbbi terjeszkedési területre, a Vág jobbpartjára esnek. Tartozékai 1282-ben Alsó- és Felsőhricsó, Peklina és Ovcsarszkó, de utóbbit a vártól elszakítva eladják a Balassák ősei, később azonban ismét visszakerült, mert 1401-ben már mint a vár tartozékát említik. Összes tartozékai l469-ben: Egyházashricsó, Felsőhricsó, Váralya, Peklina. Hluboke, Zavadka, Bencmállehota, Ovcsarszkó, Nagykotesó és Dluhepolye.
Illava l. Leva.
Kasza. Kaza. (Családnévben, 1272: Dl. 794., 795., Fejér: CD. X. 3. 259.) Castellanus de Cascha. (1318: Fejér: CD. VIII. 2. 180.) Provincia de Kassa. (Csák Máté kora: O. L. Binnyey-vétel.) Castrum Kassa. (1330: Anjoukori-okmt. II. 550., Dl. 2624., 25,086.) Castellanus de Kasca. (1339: Simonyi-lvt. 18. sz.) Castrum Kazza. (1339: Múz. T. a.) Kaza. (Családnévben, 1364: Dl. 4449.) Castrum Kaza. (1364: Dl. 5329., Fejér: C. IX. 6. 128. Köpcsényi lvt. Capsa. 13. F. 16. N. 52.) Castrum Kascha. (1366: Múz. T. a., Fejér: CD. IX. 7. 253.) Castrum Kazcha ad castrum Trinchiniense pertinens. (1390: Nádasdladányi lvt. I. 11.) Castrum nostrum Cazza. (1392: Terstyánszky-lvt.) Castrum regale Kaza. (1392: U. o. 1409.) Castrum nostrutm (regis) Kazza. (1397: Dl. 8224., 8225., 9140., Wenzel: Stibor vajda. 86–89.) Castrum Kazza. (1406: Dl. 9140.) Castellanus castri Kazza. (1407: Dl. 9367., 9369.) Castrum Kascha. (1410: Rudnay-lvt. II. 44.) Castellanus de Kazcha. (1411: Justh-lvt.) Cassa. (Családnévben, 1422: Múz. T. a.) Castrum Cassa. (1429: Szulyovszky-lvt.) Casscza. (családnévben, 1429: Ocskay-lvt.) Kazza. (családnévben, 1432: I)l. 12,440., 12,485., 1433: Dl. 12,455., 12,456., 13,149.) Castrum Kazza. (1433: Dl. 12,505.) Cassa. (Családnévben, 1434: Dl. 12,596.) Castrum Kazza. (1435: Dl. 12,683.) Cassa. (Családnévben, 1437: Szulyovszky-levéltár.) Cazza. (Családnévben, 1438: Fejér: CD. XI. 101.) Kazza. (Családnévben, 1440: Nyitrai-l;pt. N. 70.) Kassa. (Családnévben, 1442: Dl. 13,689.) Kazza. (családnévben, 1444: O. L. Bossányi-lvt. N 98., Akadémia kézirattára.) Castrum Kossatecz. (1447: Tört. Tár. 1896. 517.) Kaza. (Családnévben, 1447: Simonyi-lvt. 170. sz.) Kazza. (Családnévben, 1449: Justh-lvt.) Cassa. (Családnévben, 1449: U. o.) Kaza. (Családnévben, 1453: Dl. 14,665.) Castrum Kazza. (1454: Letopis. XI. 2. 76.) Cazza. (Családnévben, 1456: Justh-lvt.) Kazza. Családnévben, 1456: U. o., 1458: Majthényi lvt. Z. 13., 1461 Dl. 15,544.) Cassa. (Családnévben, 1461: Nádasdladányi lvt. I. 23., Dl. 15,612.) Kazza. (Családnévben, 1461: Múz. T. a.) Castrum Kazza. (1462: Dl. 15,772., Nyitrai kpt. N. 139. 528.) Kazza. (Családnévben, 1464: Dl. 16,003., Majthényi lvt. Z. 7., Dl. 16,035.) Fortalicium Kazza. (1164: Dl. 16,035.) Castellanus castri Kazza. (1466: Nádasdladányi levéltár. I. 25.) Kazza. (Családnévben, 1466: Dl. 16,304., 16,308., 1467: Dl. 16,426., 16,469.) Castrum Kazza. (1467: Dl. 16,566.) Kazza. (Családnévben, 1467: 16,447., 16,586.) Cassa. (Családnévben, 1473: Majthényi lvt. A. 16.) Castrum Kazza. (1473: Dl. 15,773., 17,368., 17,418., Podmaniczky-oklvt. I. 109.) Kassa. (Családnévben, 1478 Múz. T. a.) Castrum Kazza. (1485: Dl. 24,853., O. L. Tagányi-hagya ték.) Castrum Kaza. (1489: Dl. 19,473.) Kazza. (Családnévben, 1493: Justh-lvt.) Cassa. (Családnévben, 1493: Múz. T. a.) Kazza. (Családnévben, 1494: Justh-lvt.) Castrum Kazza. (1496: Dl. 20,315.) Kazza. (Családnévben, 1505: Nyitrai kpt. Prot. extraser. I. 30.) Castrum Kazza. (1505: U. o. Prot. extraser. I. 32.) Kazza. (Családnévben, 1505: U. o. Prot. extraser. I. 33., 1507: Dl. 2j,704.) Castrum Kazza. (1518: Dl. 23,033., 1525: Maróthy-lvt. N. 27.) – Az Árpád-korban Smaragdus nevű comes- bírja, utána sokáig királyi vár volt, míg aztán Zsigmond király 1397-ben eladományozta Stibor vajdának. Mint várnagyok kerültek ide a Leszkóczyak, akik aztán innen nevezték magukat és a vár, a kezükre került még ifjabb Stibor életében. Stibor hála után a nádor a királynak ítélte vissza a várat, de továbbra is a Kaszaiak ülnek benne. 1447-ben Cillei Ulrik volt a vár tulajdonosa, de később ismét a Leszkóczyak kezén tűnik fel. Ezeknek hűtlensége folytán Mátyás király Magyar Balázsnak adta a várat 1462-ben, de az még 1464-ben is a Leszkóczyak kezén volt, amikor Ludányi Tamásnét, az egyik Leszkóczy-lányt, bírság címén bevezették a várba. 1467-ben újból adományba kapta Magyar Balázs, aki birtokba jutva megosztja azt a fiává fogadott vejével, Kinizsi Pállal. Mindkettőjük magtalan halála után, 1496-ban a Zápolyai-család kapta adományba a Kinizsi Páltól már korábban zálogba vett várat. A Leszkóczy-család jogigényéről nem mondott le, még 1505-ben és 1525-ben is tiltakozott az eladományozás, illetve a Zápolyaiak birtoklása ellen. 1440-ben a Becsics-család, a Szlavnicai Sándorok őse, is innen nevezi magát, de nem tudni mi címen. – Tartozékai közül 1330-ban Egyházasnádasdot, 1339-ben a prédiális Szlopnát említik. Összes tartozékai 1397-ben: a két Váralya, Kasza, Monyorós, máskép Nozdrovic, Tunesic, Podhore, Hlosa, a két Mosenec, Gergő, Rovne, Kőkapu, Kopec, Kisporuba, Nagyporuba, Szőkefalva, Miszaró, Mojtin és Sztremaréka birtokok. – 1429-ben az elzálogosított Zavada birtokot említik tartozékaként. A várnak Magyar Balázs részére első ízben történt eladományozásakor felsorolják összes tartozékait: Vilcnó várkastély, Kasza, a két Váralja, Kopec, Rovne, Zavratje, Miszaró, Tunesic, Podhora, Hlosa, két Kocskóc, Vilkje, Pruzsina vámmal, Sztredina és Szebedrás falvakat. A másodízben történt eladományozás alkalmával, 1467-ben még telesebb a tartozékok felsorolása, ezek szerint a vár tartozékait alkotják Kasza város, a két Podrágy, Tunesic, Podhora, Hlozsa, Alsókocskóc, Felsőkocskóc, Nosic, Miloho, Herbortin, Markuslehota, Alsómostenec, Felsőmostenec, Pruzsina vámmal, Felsőleszkóc, Alsóleszkóc, Zavratje, Miszaró, Mojtin, Kopec, Sztredina, Rovne, Felsőporuba, Alsóporuba, Szebedrás, Gyurgyove és Zavadka birtokok. Ezzel a felsorolással az 1473. évi beiktatás alkalmával egyeznek ugyan a tartozékok, azzal az eltéréssel, hogy az 1467-ben felsorolt Zavratjet és Miszárovot nem említik, ellenben két másik birtokot sorolnak fel helyette, nevezetesen Predvrathát és Omsárt. (Ha ugyan Miszarov és Omsár nem azonosak.) Nagyobb eltérést mutat a tartozékok 1496. évi felsorolása. E szerint Kasza vár tartozékai: Kasza, Ledec, Podhore, Hlozsa, Alsókocskóc, Felsőkocskóc, Nosic, Alsómosenec, Felsőmosenec, Podszkál, Pruzsina, Gyurgyove, Zavada, Nagypodrágy, Kispodrágy, Rovne, Kopec, Nagyporuba, Kisporuba, Tunesic, Paplehota, máskép Velchna, Kisleszkó, Nagyleszkó birtokok, valamint Zavratje, Mojtin, Sztredina, Szebedrás és Omsár puszta birtokok. A tartozékok részleges felsorolását megtaláljuk 1518-ban is, de ez mind már ismert birtokokat tartalmaz.
Lednice. Comes Mark de Lednyche. (1259: H. O. VI. 97., 1262: Szulyovszky-lvt. 1372.) Provincia de Lednuche. (Csák Máté kora: O. L. Binnyey-vétel.) Castellanus de Legniche. (1341: Anjoukori-okmt. IV. 171. Lednice? és trencsénmegyei?) Castrum Lednyche. (1393: Dl. 7748.) Castrum Lednycze. (1408: Dl. 9369., 1466: 16,342., Podmaniczky-oklvt. I. 59.) Castrum nostrum (regis) Lednycze. (1471 Dl. 17,185., 24,562.) Castrum Lednycz. (1475: Köpcsényi lvt. Lad. 23. F. 4. N. 34. 35., Dl. 17,714., 17,715.) Castrum nostrum (regis) Lednycz. (1476: Dl. 17,752.) Dominium Lednicze. (1479: Dl. 18,269.) Castrum Lednic. (1479: Dl. 18,270.) Castrum Lednicz. (1479: Podmaniczky-oklvt. I. 134.) Castrum Lednycze. (1479: Dl. 18,271.) Lednycz. (Családnévben, 1498: Dl. 17,715., Köpcsényi lvt. Lad. 23. F. 4. N. 35.) Castrum Lednycze. (1504: Dl. 24,621, Podmaniczky-oklevéltár I. 404., 408., 421., Köpcsényi lvt. Lad. 23. F. 4. N. 36., Dl. 21,262., 21,263., 21,300., Garamszentbenedeki kvt. Prot. B. f. 54, 39., Múz. T. a.) Castrum Lednicze. (1506: Dl. 21,625., Podmaniczky-oklvt. I. 499.) Castrum Lednycze. (1507: Dl. 21,655., Podmaniczky-oklvt. I. 512., 1515: Dl. 22,694., 1525: Köpcsényi lvt. Lad. 23. F. 4. N. 37., Dl. 24,130., 1526: Dl. 24,278.) Első ismert birtokosa 1259–1269 között Márk volt. Hosszú kit:ályi birtoklás után a Paksy-család kezére került, amely 1392-ben elzálogosította egy Henk nevű csehnek, akitől Zsigmond király engedélyével a Paksyval rokon Kapolyai-család visszaváltotta ugyan, de utána nemsokára. ismét királyi kézen találjuk. Később Zsigmond király elzálogosította a cseh eredetű Kornici Bielik-családnak. Mátyás király hozzájárulásával azután a Korompai Nehéz-család 1475-ben magához váltotta. A várnak a huszita-időkbeli birtoklása általában nagyon zavaros, mert a Korompai Nehéz-család már a Mátyás király által adott engedély előtt, 1466-ban a vár birtokában volt, amikor is a várat a Podmaniczky-családnak továbbadta zálogba. 1471-ben Mátyás király zálogosította el Sczasny Felix és Sebirsowi Hnyedy Péter, minden valószínűség szerint cseheknek. 1476-ban a Nehéz-család kap új adományt addigi zálogos birtokára. Majd mint zálogbirtokot II. Ulászló 1504-ben a Podmaniczky-családnak adományozta, de azok sem 1466. évi zálogjogukat, sem mostani adományukat nem tudják érvényesíteni, mert Nehéz özvegye még ebben az évben továbbadta zálogba a várat Ráskay Balázs tárnokmesternek. Ráskayt be is vezették a birtokba, míg a Podmaniczkyak beiktatásának ellentmondtak és az özvegy nem volt hajlandó átvenni a zálogösszeget Podmaniczkytól. 1515-ben Ráskay továbbadta a várat Sárkány Ambrus országbírónak, aki 1525-ben királyi adománylevelet is szerzett rá. – Tartozékai közül 1408-ban Puchó és Sztrezenica falvakat említik. 1471-ben felsorolják összes tartozékaikat: Lednice és Puchó városokat, Nivnice, Lupohláv, Ihrisztye, Mosztiste, Mesztecskó, Dohnyán, Luki, Nagyluki, Bezdedó, Sztrezsenic, Horenic, Rovne, Nagybrezina, Kisbrezina, Kvassó, Zubáki, Zbore, Hosztina, Lisza és Okrut falvakat, illetve birtokokat. A tartozékok 1475. évi felsorolása némi eltérést mutat, ezek szerint a vár tartozékai: Lednice város vámmal, Zubáki, Lisza, Dubkovalehota, Luki, Mesztecskó, Dohnyán, Bezdedó, Ihriszte, Mostiszte, Zbore, Katlina, Hosztina, Lupohláv, Okrut, Nivnice, Puchó vámmal, Sztrezsenice, Horenice, a két Breznice, Rovnye, Kvassó, Viderna, Zarjecs birtokok. 1504. évi tartozékai: Lednice és Puchó városok, Lupohláv, Nivnice, Sztrezsenic, Dohnyán, Mosztiste, Mesztecskó, Luki, Lisza vámhely, Zarjeci, Zbore, Horenic, Huorka, Kvassó, Bezdedó, fél Katlina, Breznice, a két Hraboka és Vazka birtokok. A vár tartozékainak 1507. évi felsorolása ezzel pontosan egyezik. Némi módosulást mutat a tartozékok 1515. évi felsorolása: Lednice és Puchó városok, Zarjeci, Zbore, Mosztiste, Luki, Dohnyán, Dubkó, Hosztina, Lupohláv, Ihriszte, Bezdedó, Nivnice, Kvassó, Kisbreznice, Nagybreznice, Horóc, Zubák, Viderna birtokok és Katlina és Rovne pusztabirtokok. Az előző felsorolásokhoz viszonyítva 1525-ben aránylag csekély tartozékot említenek: Lednice és Puchó városokat, Nivnice, Lupohláv, Horenic, Kvassó, Sztrezsenic, Dohnán, Mesztecskó és Lisza birtokokat.
Leva. Castellanus noster (Csák Mátéé) de Lewa. (1318: Anjoukori-okmánytár I. 487.) Leua. (Arx? 1439: Fejér: CD. XI. 262.) Castrum Leba. (1447: Tört. Tár. 1896: 517.) Capitaneus de Leua. (1446: O. L. Bossányi-lvt. A. 206.) Castellani nostri castri Lewa. (1454: Nádasdladányi lvt. I. 19.) Capitaneus in Leua. (1461: U. o. I. 23.) Gastrum nostrum (regis) Lewa. (1470: U. o. I. 28.) Castrum Lewa. (1470: U. o. U 30., 1472: U. o. I. 32., 1472: Podmaniczky-oklvt. I. 101., 103., 1473: 15,773., 17,368., 17,418., Podmaniczky-oklvt. I. 109., 1485 Dl. 24,853., 1496: Dl. 20,315., O. L. Tagányi-hagyaték.) Castrum nostrum (Zápolyai) Lewa. (1508: Dl. 25,494.) Castellanus castri Lewa. (1519: Garamszentbenedeki kvt. F. 59. N. 12.) – Első feltűnése idején Leva vár Csák Máté kezén volt, mint a trencsénmegyei várak általában. Albert király a feleségének. Erzsébetnek adományozta a kezén lévő várat. Utána Cillei Ulrik kezére került, aki 1447-ben 4000 forintért elzálogosította Szentmiklósi Pongrácnak azzal a kikötéssel, hogy Pongrác tartozik záros határidőn belül a várat lerombolni és soha fel nem építheti. Ennek a kikötésnek azonban Szentmiklósi nem tett eleget, mert a későbbi időben is mint várat emlegetik, amikor a huszita-párti Leszkóczyak ülnek benne. Mátyás király a Leszkóczyak ellenében 1470-ben Magyar Balázsnak adományozta, aki 1473-ban megosztja annak birtokát vejével, a fiává fogadott Kinizsi Pállal, aki azt a Zápolyai-családnak adta zálogba, mely Kinizsi magtalan halála után adománybirtokként megszerezte a várat 1496-ban. – Tartozékai 1447-ben Leva város, Belus és Prejta falvak, amit Mátyás király 1472-ben Illavka pusztabirtokkal, a levai vámmal és fojtságokkal bővít. Mint új tartozék tűnik 1473-ban Podvázs birtok, amely. még az 1496. évi felsorolásban is szerepel a többi tartozékokkal együtt. Ma Illava, Trencséntől ék.-re a Vág mellett.
Lietava. Provincia de Lytwa. (Csák Máté kora: O. L. Binnyey-vétel.) Litwa. (1318: Fejér: CD. VIII. 2. 180.) Castrum Lethawa. (1321: U. o. CD. X. 8: 173.) Castrum Lytua. (1321: Balassa-lvt.) Castrum nostrum (regis) Lytwa. (1384: Fejér: CD. XI. 528.) Castrum Lytwa. (1384: U. o. XI. 533.) Castrum Letauia. (1392: Szulyovszky-levéltár.) Castrum Lyetwa. (1392: Dl. 7786.) Castrum Lythua. (1393: Dl. 7848., 8078.) Gastrum Lietawa. (1397: Eszterházy-hitb. lvt. Rep. 27. F. A. N. 1.) Castrum Letawa. (1397: Akadémia Kézirattár. Fejérpataky-hagyaték.) Castrum Letauie. (1397: Turócszentmártoni nemzeti múzeum.) Castrum Lethawa. (1439: Múz. T. a. 1453.) Castrum nostrum (regis) Lethawa. (1474: Múz. T. a., 1476: Teleki: A Hunyadiak kora. XI. 513., 516., Nyitrai kpt. N. 492., Dl. 17,605., 1476: Múz. T. a., Teleki: A Hunyadiak kora. XI. 558.) Castrum Lethowa. (1484: Dl. 19,929., Podmaniczky-oklvt. I. 178–180., O. L. Tagányi hagyaték.) Castrum Lethawa. (1496: Dl. 20,315.) Castrum Lietava. (1504: Eszterházy-hitb. levéltár. Rep. 28. F. A. N. 87 et. D. más.) Castrum Lietaua. (1510 Podmaniczky-oklvt. I. 580:) – A XIV. század elején a Balassa-család őseinek kezén volt és egyideig Csák Máté bírta. A század végén már királyi vár és mint ilyen a sztrecséni comitatus alá tartozott, Zsigmond király azonban 1393-ban a Kapolyai-családnak, majd 1397-ben Szandszilvogiusnak adta, aki a várat, mely közben pusztulni kezdett, újraépíttette, amiért a király a zsolnai harmincadból kárpótolta. Utána 1407 körül az Ilsvai-család bírta. További sorsáról nem tudunk, csak mikor Mátyás király mint királyi várat eladományozta 1474-ben Kinizsi Pálnak, aki később a Zápolyai-családnak zálogosította el, mely 1496-ban királyi adományt szerzett rá. Az 1504. évi adatunk szerint a Hatnai-család és általa a Szunyogh-család is bírta volna, ennek azonban a Zápolyai-család birtoklása ellentmond, különben is az oklevél csak 18. századi másolatból ismeretes. – Tartozékai 1393-ban Lietava, Szvinna, Novalehotája, Babkó, Podhora, Brezani, Krasznahorka, Biterfalva, Ovcharszkó, Kiszavoda, Strasó, Lalinek, Divina, Kisdivina, Báni, Tarnó, Vinyó és Lucska, valamint az egykor a rajeci várhoz tartozó Nagysuja és Györklehótája. 1397-ben tartozékául említik még Podhora birtokot. Krasznahorkát (de csak részben) 1439-ben eladományozza a várkapitány. 1474. évi tartozékai: Lietava, Szvinna, Sztranszka, Konszka, Gyurcsina, Frivald, Suja, Jeszenova, Zbinyó, Kiscserna, Babkó, Podhora, Brezani, Rajec, Lehotka, Sztrasó, Hlumec, Bani, Lucska, Kisbeszterce, Visnyó, Tarnova, Zavatka, Divina, Bitarova, Krasznahorka és a (Kiszuca)újhelyi félvám. A Zápolyaiak beiktatásakor, 1496-ban a következő tartozékait sorolják fel: Lietava, Rajec, Suja, Frivald, Gyurcsina, Konszka, Sztranszka, Jeszenov, Zbinyó, Cserna, Lucska, Visnyó, Tarnó, Bicske, Báni, Hlumec, Sztrásó, Biterfalva, Brezani, Podhorje, Babkó, Szvinna, Lehotka és Teplica birtokokat.
Mocsarnok. Villa sub castro Macharnuk (1295: Zay-lvt. Litt. I. F. N. 1., ÁUO: XII. 555. 1294. év alatt.) – , Szerémi és Ernyey (A Majthényiak és a Felvidék. 59.) Ugróc várával azonosítják, ami lehetetlen, mert magában az oklevélben éppen Ugróc vár tartozékainak a felsorolása foglaltatik. A vár egyike lehet a Bebrava völgye megszállása korában használt váraknak, melyek később az egy Ugrócot kivéve, valamennyien elpusztultak. L. még a Bevezetést.) A vár fekvését hiányos adataink mellett meghatározni nem tudjuk, az kétségtelen, hogy a báni medencében feküdt, a Bebrava vagy mellékvizeinek a mentén.
Oroszlánkő. Provincia de Oruslanku. (Csák Máté kora: O. L. Binnyey-vétel.) Castellanus de Orozlankw. (1348: Szulyovszky-lvt.) Castrum Orozlankw. (1388: U. o.. 1396: Dl. 8158., 1406: Wenzel Stibor vajda. 139. l.) Castellanus castri Orozlankew. (1407: Múz. T. a.) Castellanus in Orozlankw. (1407: Nyitrai kpt. magánlevéltára. F. X. relig. I.) Castellanus de Orozlanky. (1417: Szulyovszky-lvt.) Castrum Orozlankw. (1429: Dl. 12,15(?)., 1432: Múz. T. a.) Castrum Orozlankew. (1439: Teleki: A Hunyadiak kora. X. 13. Fejér: CD. XI., 262., Bécsi áll. levéltár.) Castrum Lebenstain. (1447: Tört. Tár. 1896. 517.) Castrum Orozlankw. (1461: Dl. 15,612.) Castrum Orozlankew. (1462: Dl. 15,701., 1467: Dl. 16,484.) Castrum Orozlankewy. (1470: Dl. 983., Nyitrai kpt. N. 787., 1471: Dl. 17,130.) Castrum Orozlankew. (1472: Dl. 17,287., 1474: Dl. 17,533., 1475: Dl. 983., 25,241., Nyitrai káptalan N. 378.) Orozlankew. (Családnévben, 1478: Akadémia kézirattára.) Castrum Orozlankew. (1478: Múz. T. a.) Orozlankew. (Családnévben, 1480: Dl. 18,428., 18,405., 18,399.) Orozlanke. (Családnévben, 1481: Múz. T. a.) Castrum Orozlankew. (1482: Dl. 18,643.) Orozlankew. (Családnévben, 1484: Nyitrai kpt. Prot. extraser. I. 12. 15., 1484: Dl. 18,920., 26,027.) Castrum Orozlankew. (1484: Dl. 18,867.) Wirssatecz. (Családnévben, 1485: Dl. 19.057.) Orozlankew. (Családnévben, 1487: Múz. T. a.) Orozlankee. (1490: Teleki-család zabláti levéltára, Dl. 19,695.) Wrssatecz. (Családnévben, 1491: Dl. 19,755.) Orozlankw. (Családnévben, 1494: Dl. 20,214.) Orozlankew. (Családnévben, 1495: Dl. 20,329., 1496: Dl. 20,441., Akadémia kézirattára.) Orozlankw. (Családnévben, 1496: Nyitrai kpt. O. 13.) Castrum Orozlankew. (1496: Múz. T. a. 1519.) Orozlankew. (Családnévben, 1498: Dl. 24,997.) Castrum Orozlankew. (1498: Dl. 20,687.) Orozlankew. (Családnévben, 1499: Múz. T. a., 1500: Garamszentbenedeki kvt. F. 4. N. 32., Dl. 20,913., Simonyi-lvt. 2–17. sz.) Castrum Orozlankew. (1501: Múz. T. a.) Orosslankew. ( Családnévben, 1503 Múz. T. a.) Orozlankew. (Családnévben, 1504: Teleki-család zabláti levéltára.) Castrum Orozlankew. (1505: Nyitrai kpt. Prot, extraser. I. 38.) Orozlankew. (Családnévben; 1508: U. o. f. 38–39.) Castrum Orozlankew. (1509: Múz. T. a.) Orozlankew. (Családnévben, 1509 Múz. T. a., 1510: Szulyovszky-lvt., 1511: U. o., 1513: Dl. 22,460., 1514: Garamszentbenedeki kvt. F. 19. N. 61., 1515: Akadémia kézirattára, Dl. 22,684., 22,645.) Oroslankew. (Családnévben, 1516: Garamszentbenedekei kvt. F. 21. N. 48., F. 94. N. 34.) Orozlankew. (Családnévben, 1516: Turóci kvt. Prot. vet. f. 23., 1517: Múz. T. a.) Castrum Orozlankew. (1517: Múz. T. a., 1518: Dl. 23,101.) Orozlankew. (1519: Dl. 23,293., Szulyovszky-lvt.) Castrum Orozlankew. (1519: Múz. T. a.) Wersatheczky. (Családnév, 1519: Szulyovszky-lvt., 1520: Dl. 23,331., 1522: Dl. 23,650.) A várat 1396-ban Zsigmond Stibor vajdának adta, de 1407-ben Garai Miklós nádor kezén találjuk, majd később Borbála királynő a birtokosa, aki elzálogosítja Szentmiklósi Pongrácnak. Albert király 1439-ben feleségének, Erzsébetnek adja, majd ezután Cillei Ulrik bírja, utána Libák Mátyás kapja zálogba Hunyadi Jánostól, amit Mátyás király is megerősített 1462-ben; ekkor azonban már a Szlopna-i, vagy későbbi nevén Oroszlánkövy-család ül birtokban, hogy milyen címen, nem tudjuk, és hiába foglalta el a várat Libák, mégis az Oroszlánkövy-család maradt állandó birtokba és a kölcsönös örökösödési szerződés értelmében befogadja a Zamaróczy-családot is. – Tartozékai 1439-ben Krivoklát, Vereskő, Bohunic, Pruszka, Vicsap, Tuhinye, Mikusóc, Podrágy, melyek 1470-ben a következőkép bővülnek: Pruszka, Bohunic, Vicsap, Tuhinye, Kismikusóc, Nagymikusóc, Vereskő, Krivoklát, Podrágy és Tepla. A Hunyadi László által a Haluppa-családnak adott Bohunic, Pruszka és Tuhinye (rész)birtokokat is visszacsatolja Mátyás, illetve a Szlopnai-családnak adja. A tartozékok között 1475-ben csak Bohunic, Pruszka, Vicsap, Tuhinye, két Mikuséc, Vereskő, Krivoklát és Váralya birtokokat sorolják fel. Teljesebb a tartozékok felsorolása 1484-ben, amikor Tepla, Podrágy, Krivoklát, Cservenikamen, Nagymikusóc, Kismikusóc, Vicsap, Szlopna, Nagyhoholna, Szucsinafalva, Leszkóc, Pruszka, Tuhinya, egész és Bohunic félbirtokot számították a várhoz. 1519-ben már Szlopna, Dulo, (Duló)újfalu, Vereskő, Mikusóc, Tuhinye, Vicsap, Bohunic, Pruszka, Krivoklát, Chocholna, Leszkóc, Szucsinafalva, Zamárd, Viszolaj, Klobusic, Drietoma, Zablát, Hrabenka, Veszka ősi és Tepla zálogbirtokok voltak a Szlopnai-család kezén. – Az oroszlánkői várnak szintén voltak nemes prédiálisai Bohunicon (1501) és Mikusócon (1508).
Óvár. Castrum Owar. (1384: Fejér: CD. XI. 533., 1405: U. o. XI. 535.) Castrum Owaar. (1429: Dl. 12,156.) Castrum regis Owar. (1430: Akadémia kézirattára.) Castrum Owar. (1439: Fejér: CD. XI. 262., Teleki: A Hunyadiak kora. X. 43., Bécsi áll, lvt.) Castrum Starigrad. (1442: Dl. 13,694., Tört. Tár. 1896. 517.) Castrum Owar. (1443: Letopis. XI. 2. 74., 1446: Múz. T. a., 1447: Letopis. XI. 2. 75., 1453: U. o. XI. 2. 75., 1454: U. o. XI. 2. 76., 1458: Tört. Tár,. 1896: 518., 1469: Justh-lvt., 1471: Tört. Tár. 1896. 522., 1474: U. o. 1896. 822., 1475: U. o. 1896. 523., 1483: U. o. 528., 1484: Garamszentbenedeki kvt. F. 63. N. 34.) De veteri castro. (Családnévben, – 1491: Justh-lvt.) Ovár. (1494: Tört. Tár. 1896. 514.) Castrum Owar. 1507: Garamszentbenedeki kvt. F. 65. N. 15., Tört. Tár. 1897. 522.). Owar. (Családnévben, 1508: Múz. T. a.) Castrum Owaar. (1511 Balassa-lvt.) Castrum Owar. (1518: Turóci kvt. Prot. vet. I. 37., Garamszentbenedeki kvt. F. 59. N. 6.) Óvár vár. (1520: Tört. Tár. 1897. 686., 1525: U. o. 1897. 689.) – A korábbi időben szintén a sztrecséni comitatushoz, a sztrecséni várkapitány alá tartozott, a XV. század elején Borbála királynő kezén volt, majd Albert király a feleségének, Erzsébetnek adományozta. Ulászló király előbb a cseh Csapek Jánosnak, majd Szentmiklósi Pongrácnak zálogosította el. A Necpáli-család is bírta egyideig, utána ismét a Szentmiklósi Pongrácz- és leányági leszármazottja, a Majthényi-család bírja. – Tartozékai 1439-ben Vapenalucska, Kotrosinalucska, Krasznyan, Sztrása, Cizina, Zasztranye és Hlumec birtokok. Ettől lényegesen elütnek a vár 1469. évi tartozékai, mert ekkor Varin, két Lucska, Gbelan, Teplicska és Krasznyán birtokok tartoztak a várhoz. 1511. évi tartozékai nagyjából egyeznek az 1439. évivel, most Varin várost, Lucska, Krasznyán, Sztrásó, Liszica, Szneznica és Kotrosinalucska birtokokat számították a várhoz. Az 1520. évi felsorolás teljesen egyezik ezzel, sőt még Zasztranya birtokkal bővül is. – Óvár romjai Zsolnától ék-re a Vág kanyarulatánál, közel a turóci határhoz még ma is láthatók.
Pepard. Castrum Pepard. (1269: Motesiczky-lvt. 1521.) Ennek az eddig ismeretlen várnak emlékét fenntartó oklevél csak a XVIII. századi másolatban maradt ránk, így nem tudjuk, hogy nem elírással van-e dolgunk és helyes alakban bírjuk-e a vár nevét. – Fekvését a Szoblahó területére eső két ekényi Visnyó nevű föld határlevele megadja, mely szerint Szoblahó és Mittic között feküdt.
Rajec. Castellanus de Raycz. (1358: Fejér: CD. XI. 516.) Castrum nostrum (regis) Raycz. (1393: Dl. 7786.) Castrum nostrum (regis) Rayecz. (1393: Dl. 7098., 7848., 1395: Dl. 8078.) – Birtokosa a király, majd Zsigmond elzálogosítja, egy év mulva pedig eladományozza a Kapolyai-családnak, de ezután többé nem emlegetik a várat. – Tartozékaiként említik 1393-ban Suját és Györklehotáját. Zsolnától dny.-ra, valószínűleg a hasonló nevű város területén feküdt.
Rohács. Castellum seu fortalicium Rohach. (1470: Szulyovszky-levéltár.) – A Szulyói-család birtoka, valószínűleg a huszita korszakban Keletkezett, mert ekkor engedélyt ad a király a Szulyói-családnak arra, hogy tornyokkal és árkokkal megerősítsék a várkastélyt. – A szulyói várkastéllyal azonos.
Sztrecsén. Provincia de Strechun. (Csák Máté kora: O. L. Binnyey-vétel.) Castellanus de Strychen. (1358: Fejér: CD. XI. 56.) Comitatus castri Strechyn. (1384: U. o. XI. 533.) Castrum Streczenew. (1397: Esterházy-hitb. lvt. Rep. 28. F. A. N. 1.) Castrum Strechen. (1405: Fejér: CD. XI. 535.) Castrum Ztrechen. (Esterházy-hitb. lvt. Rep. 28. F. C. N. 171., 1429: Dl. 12,516., 1430: Akadémia kézirat tára.) Castrum Streczan. (1438: 36,676.) Castrum Strechen. (1439: Fejér: CD. XI. 262., Teleki: A Hunyadiak kora, X. 43., Bécsi áll. levéltár, 1442: Dl. 13,694., Tört. Tár. 1896. 517., 1443: Letopis. XI. 2. 74., 1446: Múz. T. a.) Castrum Streczen. (1454: Tört. Tár. 1896. 518.) Castrum Streczen. (1456: Justh-lvt. 1457: Tört. Tár. 1896. 518., Nyitrai kpt. N. 9.), Castrum Strechen. (1457: Letopis. XI. 2. 74.) Castrum Streczen. 1482: Dl. 37,658. (1483: Dl. 18,846.), Castellanus castrorum nostrorum (Kinizsi Pálé) Lethowa ac Strechen. (1484: Podmaniczky-oklvt. I. 179.) Strecsény vár. (1496: Tört. Tár. 1897. 517.) Castrum Streczen. (1496: Letopis. XI. 2. 65.) Castrum Strechen. (1496: U. o. XI. 2. 82.) Castellanus castri Strechen. (1500 Dl. 20,768.) Castellanus de Zthrechen. (1500: Podmaniczky-oklvt. I. 361.) Castrum Strechen. (1503: Letopis. XI. 2. 82.) Castrum nostrum (regis) Strechen. (1508: Esterházy-hitb. lvt. Rep. 28. F. A. N. 8. 15., Podmaniczky-oklvt. I. 559.) Castrum nostrum (regis) Streczen. (1508: Podmaniczky-oklvt. I. 565.) Castellanus castri Streczen. (1508: Szunyogh-lvt.) Castellanus de Sthrechen. (1508: Múz. T. a.) Castellanus de Streczen. (1515: Múz. T. a., 1516: Turóci kvt. Prot. vet. f. 23.) Castellanus de Strechen. (1518: Garamszentbenedeki kvt. F. .59. N. 6.) Castrum Ztrechen. (1519: U. o. F. 59. N. 12.) Castellanus de Ztrechen. (1520: Dl. 23,334.) Castrum Strechen. (1520: Letopis. X. 2. 83.) Castrum Strychen. (1520: Esterházy-hitb. lvt. Rep. 28. F. A. V. 15., Dl. 23,372.) Castrum Strechen. 1523: Letopis. XI. 2. 83.) Castrum Ztrechen. (1523: Majthényi-levéltár.) – A XIV. század vége felé, amikor a Szeri Pósafiak parancsolnak benne, nemcsak a vár tartozékait, hanem a környékbeli várakat: Lietavát, Zsolnát, Óvárt és Budetint is magában foglalta és önálló megyét alkotott. Királyi-vár maradt a század végéig, amikor Zsigmond király eladományozta Szandszilvogiusnak. Később Borbála királynő kezén van, majd Erzsébet királynő kapja adományba. Azután Sztrecsénnél is megkezdődik a trencsénmegyei várak közös sorsa, melynek következtében a vár egymás után cserélgeti gazdáját. Ulászló először Csapek Jánosnak, majd Szentmiklósi Pongrácnak adta zálogba és utóbbi ki is váltotta Csapektől. 1482-ben Trenka Jánosnál van zálogban, amikor Mátyás király Korvin Jánosnak adományozta. Ez be sem ült a birtokba, amikor Mátyás király eladományozta Kinizsi Pálnak, akinek halála után felesége, Magyar Benigna és második férje, Kamicsáci Horváth Márk és annak testvérei, majd Benigna harmadik férje, Vázsonyi Kereky Gergely bírták. A Podmaniczky-család is adományt kapott a várra 1508-ban, azonban jogát nem tudta érvényesíteni, éppen úgy, mint a Szentmiklósi Pongrácz-, Majthényi- és Neczpáli-családok sem korábbi igényeiket. – Tartozékául említik 1397-ben Zsolnát a régi várhellyel, Tridvori falut 1438-ban Albert király eladományozta. 1439-ben összes tartozékait felsorolják, nevezetesen Varin, Zsolna városokat, Oskerdinalehota, Sztrecsén, Gerovalucska, Nedece, Szveznica, Teplicska, Gbelény, Sztranya, Illove, Roszina, Felfalu, Tur, Háromudvar, Porubka birtokokat. 1456-ban tartozékául említik Sztranszka és. Konszka birtokokat. 1483. évi tartozékai: Sztrecsén, Lucska, Sztranyava, Tur, Polusi, Porubka, Illove, Roszina, Teplicska, Oszkerda, Gbelány, Béla, Nedece, Tizsina és Mojsfalva birtokok. A tartozékoknak még teljesebb felsorolását kapjuk 1508-ban, amikor Sztrecsén, Teplicska, Gbelány, Lucska, Roszina, Sztranyava, Tizsina, Illove, Tur, Porubka, Polusi, Mojslucska, Oszkerda, Zavodi, Krasznyán birtokok és Zsolna város tartoztak a várhoz. A tartozékok 1520. évi felsorolása pontosan megegyezik az 1508. évivel. 1518-ban egy hatalmaskodással kapcsolatban a következők szerepelnek a várbeli népek közül: Assekla György, Repa Jakab, Kygo István, Morway Simon, Maczko Máté, Rwczpa Jakab, Haway Miklós, Pál deák, Sebehon Tamás, Bubla Jakab, Márton vámos, Hwza Fábián, Mwkha János, János bíró, Kyoy Vencel, Halamya fia János, Basnyak Imre, Mathlek János, Magyar Antal, Raychyw Mátyás, Pruwoznyk György, Sebyk Mátyás és István, Syssotha János, Warga László és György, Kbwr János és Balázs, Nohay Mátyás, Syssotka György, Wydra András és György, Dragwle Mátyás, Mihály pék, fiai Jakab és Miklós, Wydra veje Márton. Egy másik hatalmaskodással kapcsolatban 1519-ben Repka Jakab, Kygyo István, Morawytha Simon, Rwczka Jakab, Kewes, Maczkó Máté, Haway Miklós, Deak Pál, Felehon Tamás, Hroza Fábián, Bosnyak Imre, Magyar Antal, Pekar György, Wargowycz László, Nohay Máté és Balázs, Sysotha György, Wydra György, Dragwla Mátyás és Sebyk Máté várnépek és várkatonák nevei fordulnak elő.
Szucsa. Terra Suchan. (1208: HO. VII. 5., Dl. 54–55.) Terra Zudchan in terminis Berem. (1244: Fejér: CD. IV. 1. 343., Jeszenák-levéltár. 1390.) Castellanus de Znchan. (1318: Fejér: CD. VIII. 2. 169.) Castrum Sudcze. (1393: Akadémia kézirattára.) Castrum Suchan. (1393: Dl. 7892.) Castrum Zucha. (1429: Dl. 12,156.) Castrum Sudcza. (1439: Teleki: A Hunyadiak kora. X. 43., Bécsi áll. lvt.) Castrum Sutsch. (1447: Tört. Tár. 1896. 517.) Castellanus de Sutze. (1,473: Dl. 17,477.) Castrum Suchie. (1474: Múz. T. a., Podmaniczky-oklevéltár. I. 116.) Castellanus de Sucze. (1474: Dl. 17,627.) Castellanus de Swcza. (1475: Nyitrai kpt. N. 378., Dl. 983.) Castellanus de Swcza. (1475: Nyitrai kpt. N. 378., Dl. 983.) Castellanus de Zwcha. (1478: Múz. T. a.) Gastrum Sutza. Sutze. (1478: U. o.) Castellanus de Zucha. (1488: Nyitrai-kpt. N. 458.) – Birtokosa a király, de Zsigmond elzálogosította Stibor vajdának, Albert király pedig a feleségének. Erzsébetnek adta, utána Cillei bírja, később pedig egy Dumbágy nevű, valószínűleg cseh embernek a kezén találjuk. – Tartozékai 1439-ben Nemsova, Pusztaszucsa, Nagyszucsa, Hraboka, Szernye, Kolecsin és Váralya birtokok. – Ma már romjai sincsenek, úgyhogy pontos fekvését meghatározni nem tudjuk, valószínű, hogy Alsó- és Felsőszucsa közötti valamelyik magaslaton emelkedett a vár.
Szulyó l. Rohács.
Trencsén. Villa Trensciniensis. (1113: Fejérpataky L.: Kálmán király oklevelei 59.) Castrum Trusun. (Anonymusnál: Szentpétery Scriptores Rerum Hugaricarum. I. 79.) Castrum de Trenchin, comes de Trenchin. (1193: Balassa-lvt. más.) Castrum Trinciniensis, de Trincin. (1208: HO. VII. 4. Dl. 54–55.) Castrum Trenciniensis. (1212: Fejér: CD. III. i. 124., Pesthy – Ortvay: Oklevelek Temes vármegye történetéhez. I. 1., Dl. 64.) Iobagiones castri de Trencyw. (1232: HO. VII. 21.) Castrum Trynchyn. (1234: Fejér: CD. III. 2. 402., Századok. 1906. 626.) Castrum de Trinchyn. (1238: Fejér CD. IV. 1. 132.) Iobagiones castri de Trinchin. (1241: HO. VI. 39.) Jobagio castri Trinchiniensis. (1242: Hazai-oklvt. 9.) Castrum Trenchen. (1243: ÁUO. VII. 135.) Castrum Trinchiniense. (1245: U. o. VII. 199.) Jobagio castri Trinchiniensis. (1247: U, o. VII. 228.) Castrum Trinchiniense. (1247: U. o. VII. 134.) Castrum Trinchiniense. (1250: Fejér: CD. IV. 2. 65.) Castrum de Trinchen. (1254: ÁUO. II. 246.) Jobagiones castri Trinchiniensis. (1259: HO. V I. 97.) Castrum nostrum (regis) Trinchiniensis. (1260: ÁUO. II. 319.) Terra castri nostri (regis) Trinchiniensis. (1266: U. o. III. 135.) Castrum nostrum (regis) Trinchiniense. (1270: HO. VI. 175.) Castrum Trinchiniense. (1271: ÁUO. III. 256., Múz. T. a.) Jobagiones castri Trinchiniensis. (1276: HO. VI. 214.) Castrum de Trinchinio. (1276: ÁUO. IV. 75.) Castellanus de Trenchinio. (1296: U. o. XII. 582.) Castrum de Trynchinio. (1302: Fejér: CD. VIII. 1. 89.) Castrum Trinchiniense. (1323: O. L. Post adv. F. 26. N. 27.) Castrum Terenchen. (1323: Zichy-okmánytár. I. 219.) Castrum nostrum (regis) Trenchen. (1324: U. o. I. 258.) Castrum sue excellentie regie Trinchynium. (1325: U. o. III. 216.) Castrum nostrum (regis) Trinchiniense. (1327: Köpcsényi levéltár. Lad. 2. F. 1. N. 1.) Castrum Trinchiniense. (1327: Hazai-oklevéltár. I. 199.) Castrum Trinciniense. (1333: Anjoukori-okmt. III. 2.) Castrum Trinchiniense. (1338: O. L. Post adv. F. 26. N. 27.) Castellanus Trinchiniensis. (1341: Akadémia kézirattára: Bossányi-levéltár.) Castrum Trinchiniensis. (1349: Fejér: CD. XI. 550.) Villa castri Trenchiniensis. (1355: Múz. T. a.) Castellanus de Trenchen. (1377: Kapy-lvt. L. F. VI. N. 1.) Castrum Trenchin. (1382: Akadémia kézirattára.) Castrum Trinchin. (1386: HO. VII. 120., I )I. 7183.) Castellani de Trenchen. (1388. Szulyovszky-lvt.) Castrum nostrum (regis) Trinchiniensis. (1390: Nádasdladányi lvt. I. 11.) Castrum Trinchiniense. (1406: Wenzel: Stibor vajda. 139. l.) Castellani nostri (regis) Trenchinienses. (1409: U. o. I. 14.) Burgravius Trenchiniensis. (1410: Dl. 9677.) Castellanus Trinohiniensis. (1429 O. L. Bossányi-lvt. N. 62.) Castrum Trinchen. (1429: Dl. 12,156.) Castellani nostri Trinchinienses. (1434: Fejér: CD. X. 7. 561.) Castrum Trenchinense. (1435: U. o. X. 7. 620.) Capitaneus castri nostri (regis) Trinchiniensis. (1436: Justh-lvt. 1472.) Castrum Trinchen. (1438: Szunyogh-lvt. más,) Arcem (?) Trenchin. (1439: Fejér CD. XI. 262.) Castrum Trynchyn. (1439: Teleki: A Hunyadiak kora. X. 43., Bécsi. áll. lvt.) Castrum Trentsth. (1447: Tört. Tár. 1896. 517.) Castrum Trenchiniense. (1454: Dl. 14,839., 1457: Múz. T, a.) Capitaneus castri Trynchyniensis. (1473: Múz. T. a.) Castellanus castri Trinchiniensis. (1475: U. o.) Gastrum Trenchiniensis. (1476: Dl. 19,729., 25,243.) Castrum Trenchiniensis. (1477: Dl. 17,981., 17,982.) Vicecastellanus castri Trinchiniensis. (1478: Akadémia kézirattára., Nyitrai kpt. N. C. 216.) Castellanus de Trenchin. (1484: Nyitrai kpt. Prot. extraser. I. 13., 1484: Teleki-család zabláti levéltára.) Castrum nostrum (regis) Trinchen. (1490: Dl. 19,691.) Castrum Trenchiniensis. (1493: Dl. 19,967., 19,969.) Castellanus castri Trenchiniensis. (1497: Múz. T. a.) Castrum Trynchen. (1497: Garamszentbenedeki kvt. F. 16. N. 20.) Castellani de Trenchin. (1500: U. o. F. 128. N. 22.) Capitaneus Trinchiniensis. (1504: Köpcsényi lvt. Lad. 23. F. 20. N. 9.) Castellanus castri Trinchiniensis. (1520: Nyitrai kpt. Prot. extraser. II. f. 23.) Castellanus Thrinchiniensis. (1523: Majthényi-lvt. C. 5.) Provisor curie castri Trynchiniensis. (1523: Lev. Közl. 1937. 239.) – Mint királyi várat Csák Máté adományba kapja 1302-ben, de halála után ismét a király kezére kerül. 1375-ben Bebek György kapja tisztségbe, majd Borbála, később Erzsébet királynék kapják adományba. Albert király Cillei Ulrichnak elzálogosította, akitől Hunyadi János váltotta ki, de nemsokára ismét zálogban van Hági Ferenc trencséni főispánnál. A zálogjogot Mátyás király átruházta a Zápolyai-családra, amely 1477-ben magához váltotta és 1493-ban adományt szerzett rá. – A trencséni vár a várispánság korában magában foglalta az egész vármegye területét. A váruradalom területe azonban a várnépek egyes elemeinek felemelkedésével és eladományozások következtében mind szűkebb területre szorult. Mint várbirtokot (mely azonban nemsokára kivált) vagy eladományozott várföldet említik a XIII-XIV. század folyamán Rozvágy (1212), Viszocsány (1232), Ozor, Vetiszló (1234), Geszte (1238), Zamárd (1241), Vicsap (1247), Jeszeszin, Biccse és Hvoznica (1254), Duló és Vicsap (1259), Orlóc (1260), Kubra (1265), Garna és Liszkó (1271), Helvény, Dubnica (1276), Nagyhelvény (1323), Dobrasó (1338), Sztrece (1349), Szuha, Dobrasó és Bobot (1355) falvakat. 1438-ban az elpusztult, illetve lerombolt budetini várkastély összes tartozékait a trencséni várhoz számították. A trencséni vár összes tartozékait az Erzsébet királynénak 1439-ben történt odaadományozásakor sorolják fel első ízben; ekkor a trencséni várhoz tartoztak Trencsén és Leva városok, Felsődrietoma, Ribári, Orechove, Zlatóc, Zahunye, Barátlehota, Biróc, Prejta, Rozvágy, Dubnica, Belus, Nagyhelvény, Nagysztankóc, Nagykubra, Szelec, Kiskubra, Teplic, Turna, Szoblahó, Krszcic, Zavada, Bobotlehota, Dubodjel, Szvinna, Hornyán, Bobot, Jasztrab, Felsőradna, Alsóradna és Hatnacenci birtokok. A tartozékok száma egyre fogyott, mert a közben teljesen kialakult levai uradalom is magához csatolt egyes trencséni tartozékokat. 1493-ban már csak Trencsén város, Dubodjel, Barátlehota, Turna, Nagysztankóc, Szelec, Rozvágy, Nagykubra, Kiskubra, Teplic; Dubnica, Zavada, Ribári, Szoblahó, Biróc egész és Drietoma, Kisradna, Szvinna, Kohnác, Helvény, Pecsenyéd, Cimena, Bobot, Bobotlehota, Hornyán, Orehó és Zlatóc részbirtokok tartoztak a várhoz. – 1476-ban a várbeli Szűz Mária-egyházat és annak Szentháromság-kápolnáját említik.
Ugróc vár. Castrum Vgrog. (1295: Zay-lvt. Litt. I. F. 1. N. 1., ÁUO. XII. 555. hibásan 1294. év alatt.) Castrum Vgroch. (1297: Dl. 1466., ÁUO. XII. 639.) Castrum Vrgroyg. (1297: Dl. 1469., ÁUO. XII. 640.) Castrum Vgrogh. (1344: Dl. 1466.) Castellanus de Wgrowg. (1352: Zay-lvt. Litt. I. F. 1. N. 2., Wenzel: Stibor vajda 187. l.) Terra castri Vgroug. (1355: Múz. T. a.) Castrum Wgrogh. (1389: Mednyánszky-lvt. 1391., 1391: U. o., Wenzel: Stibor vajda 55. l.) – Castrum Vgrugh. (1391: U. o.) Wgroch. (Családnévben, 1398: Akadémia kézirattára: Bossányi-lvt. N. 352.) Castrum Wgrod. (1398: Wenzel: Stibor vajda. 103. l.) Castrum Vgrocz. (1410: Rudnay-lvt. II. 44.) Castrum Vgrod. (1419: Dl. 10,840., Zay-lvt. Litt. L. F. 1. N. i.) Castrum Vgrocz. (1428: Múz. T. a.) Castrum nostrum (Stiboré) Vgrowg. (1429: Wenzel: Stibor vajda 188. l.) Vgrod. (Családnévben, 1440: Dl. 13,259.) Vhurocz. (1446: O. L. Bossányi-lvt. A. N. 206.) Castrum Wgrowgh. (1454: Letopis. XI. 2. 76.) Castrum Wgrogh. (1455: Zay-lvt. Litt. I. F. 1. N. 5a.) Vgrod. (Családnévben, 1461: Múz. T. a., 1465: Nyitrai kpt. N. 1068.) Wgrod. (Családnévben, 1467: Dl. 16,484.) Castrum Ugrocz. (1479: Letopis. XI. 2. 82.) Castrum Wgrod. (1481: Nyitrai kpt. N. 666., 1481: Motesiczky-lvt.) Castrum Vgrod. (1481: Múz. T. a., Körmendi lvt. Korlátkő-Apponyiana. Lad. 18. N. 866.) Wgrogh. (Családnévben, 1482: Nyitrai káptalan N. 771.) Castrum Ugrogh. (1483: Zay-lvt. Litt. I. F. 1. IV. 1. 6.) Castrum Wgrod. (1485: Podmaniczky-oklvt. I. 181.) Wgrod. (Családnévben, 1490: Dl. 19,695.) Castrum Wgrogh. (1492: Podmaniczky-oklvt. I. 236., Zay-lvt. Litt. I. F. 1. N. 9.) Castellanus castri Wgrocz. (1493: Dl. 20,037., Podmaniczky-oklvt. I. 246.) Castrum Wgrogh. (1494: Zay-lvt. Litt. I. F: i. N. 7.) Castrum Wgrod. (1495 Zay-lvt. Litt. I. F. 1. N. 8., 1496: Nyitrai kpt. F. 2.) Castrum Wgrogh. (1496: Zay-lvt. Litt. I. F. 1. N. 9., Podmaniczky-oklvt. I. 270.) Castrum Wgroczh. (1498: Zay-lvt. Litt. I. F. 2. N. l.) Castrum Wgrogh. (1498: U. o. Litt. I. F. 2. N. 2.) Vgrcz. (Családnévben, 1499 Dl. 20,876., 1499: Dl. 20,886.) Vgrod. (Családnévben, 1502: Nyitrai káptalan. B. 17.) Castrum Wgrod. (1506: Zay-lvt. Litt. I. F. 1. N. 12–13.) Castrum Wgroch. (1506: Podmaniczky-oklvt. I. 486.) Castrum Vgrod. (1506: Garamszentbenedeki kvt. Prot. A. f. 36.) Castrum Wgrod. (1507: Zay-lvt. Litt. F. 1. N. 14.) Castrum Wgrocz. (1508: U. o. Litt. I. F. 1. N. 13., Podmaniczky-oklvt. I. 562.) Castrum Wgrod. (1508: Zay-lvt. Litt. I. F. 1. N. 11., Podmaniczky-oklvt. I. 548.) Castrum Ogrocz. (1511: Turóci kvt. Prot. vet. f. 17.) Wgrod. (Családnévben, 1516: Garamszentbenedeki kvt. F. 59. N. 15.) Castrum Vgrod. (1516: Turóci kvt. Prot. vet. f. 23.) Castrum Wgrogh. (1517: Zay-lvt. Litt. I. f. L. N. 9.) Castrum Wgrod. (1520: Zay-lvt. Litt. I. F. 2. N. 3., 1525: Garamszentbenedeki kvt. Prot. B. f. 83., F. 32. N. 28., 1526: Szepesi kpt. Prot. II. f. 44.), – Első ismert birtokosa Bás fia Péter, aki kényszerűségből eladta a várat Csák Máténak. Máté halála után királyi vár marad 1389-ig, amikor Zsigmond király eladományozta Stibor vajdának. Ifjabb Stibor halála után a Szlavnicai Sándorok ősei, majd Szentmiklósi Pongrác ülnek benne, utóbbi zálogjogot is szerzett rá, de Mátyás király 1479-ben elvette tőle, ennek ellenére Pongrácz János özvegyét 1481-ben újból bevezetik a várba. Majd Tettauer kezén találjuk a várat, aki 148(?)-ban továbbadta zálogba a Dobozi Dánffy-családnak, melyet Vicsapi Andrással együtt be is vezettek a vár birtokába. Szepetky Sebestyén szintén bírja ebben az időben a várat, valószínűleg alzálogban. Dánffy András özvegye 1506-ban elzálogosította a várat az újabb eredetű Zabláthy-családnak, majd véglegesen is nekik hagyományozza. Közben úgy látszik, mások is meg akarták szerezni a várat, mert a Dánffy- és Vicsapi-családok 1495-ben eltiltják András budai udvarbírót és bizonyos Cursbo nevű udvari embert a vár felkérésétől. A Báróci Ficza-család is megszerezte adományba a várat 1496-ban, de nem sikerült a vár birtokába jutnia. – Tartozékait már 1295-ben felsorolják, e szerint a várhoz tartoztak Podluzsán, Bán, Nastic, Ugróc, Bankucs, Zsitna, Radissa, Sonkó és a Macsarnuk vár alatti falu. 1352-ben Ksina birtokot említik, mint a vár tartozékát. 1389-ben összes tartozékait felsorolják, ezek Bán, Lehota, Zsitna, Radissa, Ksinna, Dubnicska, Luttó, Ugrovica, Prusz, Csernalehota, Sipkó, Szlatina, Kabatovalehota, Baszna, Cimoráz, Szlobinya, Podluzsány, másik Podluzsány, Nascic, Negovica, Brezolup, Presztovnik, Vicsap és Benóc birtokok. A vár tartozékaiban ettől kezdve bizonyos ingadozás áll be, mert a leányágon a Stiborék családjából származó Lindvai Bánffy-család bolondóci várához számítottak több birtokot az ugróci vár tartozékai közül. 1481-ben Pongrácz János özvegyét Podrágy, Lehota, Zsitna, Radissa, Zavada, Csernalehota, Sipkó, Trebichava, Dubnicska, Luttó és Szlatina birtokokba vezetik be. A Pongrácz János lányai részére szóló iktatóparancs ugyancsak Ugróc, Podrágy, Lehota; Csernalehota, Zsitna, Radissa, Zavada, Sipkó, Ksinna, Trebichava, Dubnicska, Luttó és Szlatina birtokokat sorolja fel, mint a vár tartozékait. Amikor a vár a Dobozi Dánffy-család kezére került, tartozékai voltak Ugróc, Zsitna, Maznalehota, Radissa, Ksina, Zavada, Csernalehota, Sipkó, Trebichava, Nagyszlatina, Kisszlatina, Cimoráz, Podluzsán, Prusz, Luttó, Dubnicska, Nastic, Brezolup, Mezgóc, Bazna, Podrágy és Benóc birtokok. A tartozékoknak későbbi, 1506., 1507., 1525. és 1526. évi felsorolása nem mutat semmi lényegesebb változást, csupán a birtokok Sorrendjében vannak némi eltérések és azonfelül az ugróci várkastélyt is említik 1525-től. A felsorolt birtokokon kívül a várhoz tartoztak a nyitrai határ felé eső Feketeerdő, Stvornye és Dralitev erdők is, melyeknek használata miatt a vár birtokosai perben állottak a Podmaniczky-családdal, mint a báni várkastély uraival.
Ugróc várkastély. Castellum seu fortalicium Wgrocz. (1525 Justh-lvt.) Castellum Wgrod. (1525: Garamszentbenedeki kvt. Prot. B. f. 83., F. 32. N. 28., 1526: Szepesi kpt. Prot.. II. f. 44.) – Mint az ugróci vár tartozéka a Zabláthy-család birtoklása alatt tűnik fel, így valószínű, hogy az építkezést ők kezdték, melyet az újkorban továbbfolytattak. – Az ugróci várkastély, Ugróc faluban, ma is lakott állapotban.
Újhely. Castellani de nova civitate. (1358: Fejér: CD. XI. 516.) A mai Kiszucaújhely. Úgylátszik egyidőben megerősített város volt, erőssége a huszita időkben már nem szerepel, így valószínű, hogy korábban elpusztult.
Varin. Castrum Warna. (1321: Balassa-lvt.) Provincia Warnensis cum castro lapideo. (1323: U. o.) Comes de Varna. (1325: Dl. 2332., Letopis. VII. 2. 61.) Provincia Vurnensis cum castro lapideo. (1330, helyesen 1203: Fejér: CD. VIII. 3. 489.) Castrum Varna. (1354: Dl. 4465.) – A Balassák ősei és azok vérrokona Doncs comes bírta, később a király kezére került, de korán megszűnt erősség jellege. Korábban hozzátartozott Budetin várkastély is. A várnak és a turócmegyei Szucsán várnak együtt felsorolt határjelei 1323-ban Lubochna torkolata a Waag folyóba, Waag folyó, Turuch patak torkolata a Waag folyóba, turris Budetyn, Kyssce folyó, Lengyelország határa, Arwa határa, Arwa folyó torkolata a Waag folyóba.
Vilknó. Castellum Wylchnow. (1462: Dl. 15,772: Podmaniczky-oklevéltár. I. 41. Mint várkastély eltűnik és később csak mint birtok szerepel. V. ö. Paplehota. Zsolna. Castrum Sylna. (1350: Fejér: CD. XI. 512.) Comitatus Silinensis. (1384: Nedeczky-lvt. 1412: Fejér: CD. X. 1. 205.) Castrum Zilina. (1384: U. o.) Castrum Silina. (1384: U. o. XI. 533.) Oppidum Zelyna et antiquum castrum eidem prope adiacens. (1397: Esterházy-hitb. lvt. Rep. 28. F. A. N. 1.) Castrum antiquum Zylina. (1398: Akadémia. Kézirattár, Fejérpataky-hagyaték.) Castrym regis Solna. (1454: Tört. Tár. 1896. 518., Letopis. XI. 2. 76.) – Birtokosa kezdetben valószínűleg a Balassa-család volt, azután Zsolnát a többi felsőtrencséni várakkal együtt a sztrecséni megyéhez csatolták, noha ugyanekkor adatunk van arra is, hogy Zsolna önálló megyének számítódott. Zsigmond király a romladozó várat 1397-ben Szandszilvogiusnak adta, aki újjáépítette azt és ezért a zsolnái harmincadból kapott kárpótlást. A huszita idők alatt Szentmiklósi Pongrác kezén volt. – Tartozékai közül csak Zsolna várost, Konszka falut és a Vadicsó erdőt, melyen a hasonló nevű falu keletkezett, említik okleveleink.
Összesen 25 vár és várkastély.
