HELYSÉGEI:
HELYSÉGEI:
Ablő. (Ablyó.) L. Eblő néven.
Abursa. L. Oburs(i)a helység a.
Aklos. (Oklos.) Kenezyatus ville olahalis Aklus. Ville volakales (due Kytid superior et inferior et) Oklus sub duabus kenezyatis existentes. (1377: Dl. 30716.) Villa wolachalis Aklus. (1391: Dl. 29444.) Poss. Oklos. (1416: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. IV. 81., 1479: Dl. 16167. 30221., 1499: Dl. 29573. 29576.,1507: Dl. 29918.) Poss. Aklos. (1439: gr. Gyulay cs. llt. az Erd. Muzeumban és Tört. Tár 1907. 111. l., 1505: Dl. 32560.) Poss. Aklows. (1443: gr. Gyulay cs. llt.) Poss. Aklws. (1515: Dl. 30270.) Ma két ilynevű helység van Hunyadvármegyében, u. m. Nagyoklos, Vajdahunyadtól d.-k. és Kisoklos, ettől jóval távolabb, Szászvárostól dél felé. Előbbit pl. 1416-ban, 1479-ben, 1499-ben, 1507-ben említik, mint a Damsusi vagy damsusi Musina, a nádasdi Ungor, domsosi vagy dempsesi sat. Árka, Szobi (Czobor és Bradács) család birtokát. Utóbbi pl. 1377-ben, 1391-ben, 1439-ben, 1443-ban, 1505-ben, 1515-ben fordul elő. Kenézségét 1377-ben László erdélyi vajda a közeli vérrokon: Szentgyörgyi (László fiának) Miklósnak s Péternek a Zajk fiának (de districtu fluvii Stirik) adta, I. Lajos király jóváhagyásával, a két Kitid kenézségével együtt, mint a hűtlen Kende és fiai birtokait. Később a Benczenczi (1391.), az arani Porkoláb (1439.) vagy más néven Arani (1443.), a Töreki vagy Töröki másként töröki Bakócz(-fi) vagy Bakócz, a Rápolti, Macskási, Bélai, macskási Tárnok (1505.), váraskeszi Lépes és korlátkői Bucsán(y)i (1515.) családok, mint földesurak kezén találjuk.
Almás. – a) Poss. Almas. (1407: Dl. 29749.) Ville volahales Nagalmas, Kysalmas. (1418: gr. Bethlen cs. Ilt.) Poss. Almas, Reytekalmas. (1485: U. o.) Poss. Naghalmas, Kysalmas. (1509: Dl. 28677.) Poss. Reythek Almas, Kysalmas, Threfa Almas. (1511: Dl. 27599.) Poss. Kysalmas, Reythewkalmas, Treffaalmas. (1511: Dl. 28679.) Ville Reythek Almas, Felsew Almas, Also Almas. (1518: Dl. 30645.) Mind e helységeket az Ákos-nembeli Folti (1418. 1485.) és Illyei vagyis illyei Dienessi (1418.) családok, majd Al-Diód város illetve vár tartozékai közt sorolják fel időnkint. Ma három Almás nevű helységet találunk azon a vidéken (Al-Gyógytól észak felé), a hol Al-Diód város többi tartozékai feküsznek, u. m. Kis-Almás, Közép-Almás és ezektől északra egy még felsőbb völgyben: Nagy-Almás helységeket. Valószínű, hogy az 1509-ben felsorolt Nagy-Almás és Kis-Almás helységek alatt a mai Nagy-Almást illetve Kis-Almást kell értenünk; az (1485-ben), 1511-ben és 1518-ban fölsorolt ilynevű helységek közül pedig Rejtek-Almás (vagy Rejtök-Almás) alatt a mai, külön elzárt völgyben fekvő Nagy-Almás, – Kis-Almás és Alsó-Almás alatt a mai, legdélebbre fekvő Kis-Almás, – Tréfa-Almás és Felső-Almás alatt pedig (ellentétben a közeli Alsó- vagy Kis-Almással) a mai Közép-Almás értendő. Tréfa-Almásnak különben 1511-ben csupán részei tartoztak Al-Diódhoz. Ugyane helységeknek látszanak megfelelni az az «Almás és szomszédjai» is, melyeket 1364-ben következőkép sorol fel egy oklevél: Poss. Almas et alie ville iuxta gurgitem Kysalmaspatak vocatum a parte orientali existens. (Dl. 29698.) 1418-ban Nagy-Almáson oláh kápolnát (capella volahalis) is említenek. – b) Poss. Almas. (1468: Dl. 27499., 27500.) Illyéhez tartozott. – Ma Almásel, Zámtól északra, Hunyadvármegye é.-ny. határszélén. – c) Poss. volahalis Alsoalmas. (1406: Dl. 29455.) Kiristianus (Kristianus) de Alsoalmas. (U. o.) Poss. Also-Almas. (1429: Dl. 30788.) Almas. Poss. Almas. (1453: Dl. 14604., 37622.; 1472: Dl. 27512., 1480: Dl. 29849., 1486: Dl. 29540., 1487: Dl. 29542., 1491: Dl. 29867., 36398. pag. 38. n. 1., 1494: Dl. 29878., 1504: Dl. 21324., 1508: Dl. 30338., 29928., 1520–1521: Dl. 29982.) Kerezthyen de Almas. (1472: Dl. 27512.) Poss. Kerezthyenalmas. Kerezthienalmas. Johannes filius condam Andree et Keristyen (Keresthien) de Almas. (1475: Dl. 29532.) Poss. Papalmas, Azzwalmas. (1491: Dl. 27556.) Poss. Pap Almas, Azzyw Almas. (1491: Dl. 27557.) Kenesius in Alsoalmas. (1494: Dl. 29878.) Hercz et Balk kenezii nobilitati de Almas. (1496: Dl. 29568.) Poss. Kerezthyen Almas. (1519: Dl. 29971.) Az itt felsorolt oklevelek legnagyobb része Alsó-Almás; Almás, Keresztyén-Almás és Pap-Almás néven a mai Keresztényalmás-nak (Dévától délre) megfelelő helységet ért, melyet 1406-ban egyebek közt Alsóalmási K(i)ristianus (azaz Keresztyén) kapott, a kiről e helységet pl. 1475-ben és 1519-ben Keresztyén-Almásnak nevezik. E család később állandóan Almási néven szerepel. Kívüle a Felpestesi (1429.), Barcsai (pl. 1475., 1491.), Novaji (1475-ig), a Csulai, csulai Móré, Ficsor és Váncsa (pl. 1504. 1519. 1520. 1521.) családok birtokosok itt. Kenézét (Tatár Mihályt) 1494-ben említik. Valószínűleg ugyane helység értendő az alatt az Almás alatt is, melyet 1472-ben Motnoki vagy Mutnoki Jakab kir. udvarnok, a bizerei Tatár János fia uj-adományul kapott Mátyás királytól. Ugyane helységet 1491-ben Pap-Almás néven Déva vár tartozékai közt sorolják föl. Ez alkalommal Asszú Almást is említik, mely a (Déva közelében ny.-d. fekvő) mai Száraz-Almás-nak felel meg. E helységet érthetik, az Árki és Kersecz közt felsorolt Almás alatt, a Déva várhoz tartozó uradalomról szóló 1453. évi oklevelek is.
Al-Pestes. (Al-Pestös. Alsó-Pestes.) L. Pestes helység a.
Alpháza. Poss. Alphaza, villa volahalis. (1389: Dl. 29732.) Oláh falu, s Németivel (Maros-Németi) együtt a Hermán-nemzetségből eredő Németieké volt.
Alsó-Almás. L. Almás helység a.
Alsó-Árki. L. Árki helység a.
Alsó-Bács(i). L. Bács(i) helység a.
Alsó-Bó(z)s. L. Bó(z)s helység a.
Alsó-Breznek. (Alsó-Braznak.) L. Breznek helység a.
Alsó-Buán. (Alsó-Boán.) L. Boán helység a.
Alsófalu. Poss. Alsofalw. (1491: Dl. 27556., 27557.) Déva várához, illetve Jófő városhoz tartozott, s minden valószínűség szerint a Jófő (Dobra) helységgel összeépült mai Gura-Dobra helységnek felel meg. – (L. egy másik ilynevű helységre nézve Al-Diód városnál.)
Alsó-Farkadi(n). L. Farkadi(n) helység a.
Alsó-Fenes. L. Fenes helység a.
Alsó-Kalántelke. (Alsó-Kalántelek.) L. Kalántel(e)ke helység a.
Alsó-Keted. (Alsó-Ketid. Al-Kitid.) L. Keted helység a.
Alsó-Laposnak. L. Laposnak helység a.
Alsó-Lapugy. L. Lapugy helység a.
Alsó-Nádasd. L. Nádasd helység a.
Alsó-Osztró. L. Osztró helység a.
Alsó-Pala. L. Pala helység a.
Alsó-Ruda. L. Ruda helység a.
Alsó-Szagya. L. Szagya helység a.
AIsó-Szálláspatak(a). (Alsó-Szállás.) L. Szálláspatak(a) helység a.
Alsó-Szent-Emre. L. Szent-Imre helység a.
Alsó-Szilvás. L. Szilvás helység a.
Alsó-Tarnócza. L. Tarnócza helység a.
Alsó-Várasvize. (Alsó-Városvize.) L. Városvize helység a.
Apáti. L. Oroszfalu helység a.
Apród-Pálfalva. (Apródháza. Apród.) Másként: Felső-Barcsa vagy Kis-Barcsa. (L. Barcsa helység a.)
Aran(y). Sacerdos de Anvi. (1332–1337: Páp. tiz.-l. Mon. Vat. I/1. 95. l.) Aran. Poss. Aran. (1333: Dl. 30626., 1380: Dl. 26567., 1439: gr. Gyulay cs. llt. az Erd. Muzeumban, 1505: Dl. 32560.) Aryan. (1360: Dl. 30672.) Aryan. Aran. (1361: Dl. 29692.) Poss. Arany. (1523: Dl. 30560.) A Zsámboki (1361. 1380.), Arani más néven arani Porkoláb, továbbá a Rápolti, Macskási, macskási Tárnok és Bélai (1505.) családoké volt. – Már az 1330-as években egyházas hely. Ma Arany, Dévától keletre, a Maros mentén.
Aranyas. Az az Aranyos nevű helység, melyet ma Dévától kissé távolabb ny.-d. találunk a hegyek között, a XV. században hol Déva vár tartozékában, hol pedig a haczaki kerületben, illetve Hunyad vár tartozékában fordul elő. Jelesül Déva vár tartozékai között: Poss. Aranyas. (1453: Dl. 14604., 37622., 1491: Dl. 27556., 27557.) A haczaki kerületben illetve Hunyad vár tartozékában: Poss. Aranyas in districtu Hakagh. (1482: Dl. 37652., 37653.) Villa Aranyas. (1506: Dl. 37792., 37794., 1510: Dl. 37870., 37875.) Nem lehetetlen azonban, hogy a Déva vár tartozékában Kozolya és Káva (ma Káun) között felsorolt Aranyas helység Dévához közelebb feküdt és a mai Aranyos-sal nem azonos.
Árki. Poss. Arky. (1453: Dl. 14604., 37622., 1509: Dl. 27591., 27592.) Kenesiatus possesionis Archy in pertinentiis castri Dewa. Kenesius Dan in Alsoarky. (1494: Dl. 29878.) Petrus kenezius de Also Arky, Brathia et Ignacius de Felsewarkhy. (1496: Dl. 29568.) Poss. Arky. Felsewarkhy. (1506: Dl. 29914.) Déva várához tartozott. – Dévától nem messze, délre találjuk. 1494-ben nemes Beret(y)eli Mihály kapja a királytól adományul e helység (Felső-Árki ?) fél kenézségét. 1506-ban II. Ulászló király Dévai Péter kir. curiai jegyzőnek adományozta Árki részeit (azaz Felső-Árkit), minta magvaszakadt törzsekesi Bretyelin Mihály birtokát. 1509-ben barcsai Dévai Pál tartott jogot az egész helységhez, királyi adomány czímén.
Asszú-Almás. L. Almás helység a.
Avas. L. Habucsa helység a.
Bábolna. Poss. Babulna. (1362: Dl. 30680., 1364: Dl. 29698., 1367: Dl. 26375.) Poss. Babolna. (1390: Dl. 29735., 29736., 1408: gr. Teleki cs. oklt. I. 331., 1440: Dl. 29471., 1441: Dl. 36390. pag. 64. n. 1., 1443: Dl. 29475., 1510: Dl. 29932.) Officialis et kenezius de Babolna. (1496: Dl. 29887.) 1367-ben Fejérvármegyéhez számítják. A Töreki (Töröki) vagy töreki Bakócz (Bakóczi, Bakócz-fi) rokonságé, a bulcsi apátságé, ettől zálogban a Rápolti, fotosi vagy fotesi Székely (és Vizaknai) családoké volt. 1443-ban a Páznádiakat és Keszi Balázs deákot igtatták «minden czímen» e helység birtokába. – Kenézét 1496-ban és 1510-ben említik. Utóbbi évben Kovács Tamás itteni lakos is szerepel. – Dévától keletre találjuk, nem messze a Marostól.
Bács(a)falva. Poss. Bachafalva. (1468: Dl. 27499., 27500.) Poss. Bachfalva. (1505: Dl. 36399. pag. 143. n. 1., 1509: Dl. 27590., 1518: Dl. 29967.) Részben a bácsfalvi Pap családé volt, részben Illyéhez tartozott. – Ma Bácsfalva (Bácsa), Maros-Illye közelében é.
Bács(i). Sacerdos de Bachi. (1332–1337: Páp. tiz.-l. Mon. Vat. I/1. 95. l.) Baach. (1404: Dl. 29453., 1505: Dl. 29594., 1506: Dl. 29600., 1511: Dl. 29619.) Baach inferior. (1421: gr. Teleki cs. oklt. I. 449.) Bachi. (1429: Dl. 29462.) Bach. (1441: Dl. 29473., 1498: Dl. 28881., 1506: Dl. 30069.) Poss. Bachy (1462: Dl. 29514., 1508: Dl. 30977., 1513: Dl. 29622.) Also Bachy. (1480: Dl. 29849.) Bachy. (1508: Dl. 30515. 29928. 30977., 1509: Dl. 29611.) Baachy. (1509: Dl. 29930.) A Bácsi, alsó-bácsi vagy tompai Bala(z)se-fi vagy Blaskó (avagy Tompai), bácsi Beke, Erdő, (a hosdáti Kis és Bélaváry) családoké volt. – Már az 1330-as években egyházas hely. Ma Bácsi, Dévától d.-k.
Bácsisora. (Bacsisora.) Poss. Bachisora. (1468: Dl. 27499., 27500.) Illyéhez tartozott. – Ma puszta, Bácsfalva közelében é. felé.
Baczalár. Bachalar. (1453: Dl. 14604., 37622.) Poss. Baczalar in districtu Haaczak. (1458: Dl. 29817.) Poss. Baczalar. (1503: Dl. 30247., 1504: Dl. 29592., 1505: Dl. 29595., 1506: Dl. 29601., 1511: Dl. 29939., 1524: Dl. 27619.) Poss. Baaczalar. (1505: Dl. 29594.) 1453-ban Déva vár tartozékai között, 1458-ban a haczáki kerületben sorolják föl. Később a Brettyei vagy Berektyei, oláhberektyei Pogány (l. ott), majd utánuk vagy tőlük az ellyőfalvi Erdélyi, a Kolonity(i) vagy kolonityi Horvát és Barcsai, Márgai, Szecseli (másként: Szacsali vagy szacsali Móré) sat. családoké volt. – Hátszegtől észak felé találjuk.
Bagaten. Azaz: Vád. – L. e néven.
Bajesd. (Bajasd.) Bayasd. (1499: Dl. 29573.) Bayesd. (1499: Dl. 29576.) Hasdó, Nádasd és Oklos helységekkel együtt mint a domsosi (dempsesi) Árka László birtokát emlegetik. Talán nem azonos a másik, haczáki kerületbeli Bajesd helységgel.
Bajesd. (Bajest. Bajosd. Bojesd. Bojest.) Poss. Boyesd. (1447: Gyulafeh. kápt. házi llt. lad. 8. num. 1033.) Poss. Boyesd in districtu de Haczag. Poss. Bayesd. (1447: Dl. 29790.) Bayosd. (1453: Dl. 14604.) Poss. Bayesd. (1453: Dl. 37622.) Poss. Bayosd. (1482: Dl. 37652., 37653.) Jobagio regius in Boyesd. (1488: Dl. 26442.) Boyesd. (1494: Dl. 29882., 1496: Dl. 27567., 1501: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. IV. 86–88. és Dl. 30504.) Bayesd. (1496: Dl. 29568., 1499: Dl. 29893., 1501: Dl. 30954.) Poss. Bayesd. (1496: Dl. 31157.) Boyesth. (1499: Dl. 36403. pag. 250, n. 2.) Poss. Boesd. In Bayesd. Boyesd. (1500: Dl. 30496.) Poss. Bayezth. Bayesd. (1506: Dl. 30966.) Villa Bayesth. (1506: Dl. 37792., 37794., 1510: Dl. 37870., 37875.) Nagh Bayesd. Bayesd. (1508: Dl. 30514.) Poss. Bayesd in districtu Haczak. (1517: Dl. 29632.) Nobiles possessionis Bayesd. (1519: Dl. 30551.) Poss. Bayesd in districtu Haczak. Boyesd. (1523: Dl. 31041.) A haczáki kerületben feküdt. – A Bajesdi vagy Bo(j)esdi s az ezzel atyafi Bajaza, Török, Szabó, Farkas, Volkfi sat. családoké volt; részeit azonban 1453-ban Déva, 1482-ben, 1488- ban, 1506-ban és 1510-ben Hunyad várához számították. – Ma Bajesd (Bajest), Hátszegtől d.-k., a Sztrigy folyó mentén. (V. ö. a Fejérvizi cs. alatt, az 1888.(!) évhez.)
Bakaj. Terra Bakay ex ista parte Morisii et ex altera. (1278: Dl. 29420.) Joh. dictus de Erdel nobilis de Bakay. (1377: DL. 29434.) Poss. Bakay. (1382: Dl. 29437., 1384: Gyulafeh. kápt. házi llt. lad. 1. num. 207., 1450: Dl. 30448., 1457: Dl. 28618., 1490: Dl. 29546., 1494: Dl. 30232., 1495: Dl. 30936., 1498: Dl. 29889., 1500: Dl. 30950., 1503: Dl. 30962., 1504: Dl. 29353., 1505: Dl. 32560., 1506: Dl. 29600., 1508: Dl. 29359., 1511: Dl. 30989., 1513: Dl. 31000., 30264., 31002.) Bakay. (1386: Dl. 29440., 1456: Dl. 30454., 1525: Dl. 29653.) Baka. (Nemesek nevében és előnevében: 1429: Dl. 29772., 30432., 1523: Dl. 31039.) A bakaji Erdélyi (1377.), a Bakaji, Rápolti, s tőlök vagy utánok a macskási Tárnok, Macskási, Bélai, (Betleni), továbbá a bakaji Gyalmári, bakaji Ferencz (1525.), a Dédácsi majd utóbbiak után kir. adomány czímén a Soklyósi és Rohodi (1490.) illetve az Etei és sági Zajos vagy Szajos (1498.) családoké volt. 1506-ban az Olcsárdi, inaktelk(e)i és g(y)erővásárhelyi G(y)erőfi vagy G(y)erő és a veresmartoni Szél családok tartottak jogot részeihez. – Ma Bokajfalu és Bokajfelfalu, Szászvárostól é.-k. felé, az alsófejérvármegyei határszélen.
Bakonya. (Bakanya.) Poss. Bakonya. (1509: Dl. 28677., 1511: Dl. 27599., 28679.) Villa Bakanya. (1518: Dl. 30545.) Al-Diód városhoz (várhoz) tartozott. – Ma Bakonya (Bakaia), Al-Gyógytól északra.
Balamér. (Balamur.) Poss. Balamer. (1479: Dl. 18198. és Pesty Frigyes. Krassóm. tört. III. 449.) Veczel városhoz tartozott. (L. ott) Később nem említik, s ma sincs meg.
Balamér. (Baramér. Balamer.) Poss. Balamer in districtu Haczagh. (1451: Dl. 29491., 1472: Dl. 29842.) Poss. Balamer. (1496: Dl. 31157., 1499: Dl. 30495.) Poss. Baramer. (1501: Dl. 29585.) Poss. Balamer in districtu Ha…ak. (1514: Dl. 29625.) A haczáki kerületben feküdt s a Szentgyörgyi azaz Sztrigyszentgyörgyi, (ettől a Dóczi), a Vádi, vádi Kopasz és Török családoké volt. – Ma Balomir, Hátszegtől d.-k.
Balbuk. (Balbök.) Poss. Balbwk. (1457: Dl. 28618., 1495: Dl. 30936., 1505: Dl. 32560., 1506: Dl. 29600., 1513: Dl. 31000., 30264., 31002.) Poss. Balbewk. (1478: oklevél, ekkor Rosenthal müncheni antiquarius tulajdonában.) A Rápolti, macskási Tárnok, Macskási, Bélai, (Betleni) családoké volt. 1506-ban az Olcsárdi, inaktelk(e)i és g(y)erő-vásárhelyi G(y)erőfi vagy G(y)erő és a veresmartoni Szél családok tartottak jogot részeihez. – Ma Bulbuk, Szászvárostól é.-k., az alsófejérvármegyei határszélen.
Balsa. Poss. Balsa. (1407: Dl. 29749., 1509: Dl. 28677.) Poss. Balssa. (1511: Dl. 27599., 28679.) Villa Balza. (? 1518: Dl. 30545.) Al-Diód városhoz (várhoz) tartozott. – Al-Gyógytól é.-ny. találjuk.
Balsest. Poss. Galsesth. (1491: Dl. 27556.) Poss. Balsesth. (1491: Dl. 27557.) Déva várához illetve Jófő városához tartozott. – Ma a Jófő (Dobra) helységgel összeépült Gura-Dobra része, Balcsesd-Gura-Dobra néven.
Balta. Poss. Baltha. (1468: Dl. 27499., 27500.) Illye tartozékai sorában Almás után sorolják föl. A mai Almásel helység és patak vidékén, Zámtól észak felé, a hunyadvármegyei határszélen kereshetjük tehát.
Bánpataka. Banpotaka. (1362: Dl. 30680.) Poss. Banpathaka. (1492: Dl. 29554., 1506: Dl. 29600.) Poss. Banpataka. (1506: Dl. 36521.) A Bánpataki (1362.), Kéméndi, kéméndi Nagy és Pap, s a teremi Sikesd családoké volt. – Ma Bánpatak, Dévától kelet felé.
Ban(y)ila. L. Bun(y)ila helység a. (V. ö. a Szilvási cs. alatt, az 1494. évhez.)
Bár. (Barissó.) Poss. Baar in districtu Haczag. (1453: Dl. 29500.) Poss. Bar in districtu Haczag. (1457: Dl. 29503.) Poss. Baar. (1457: Dl. 29504., 1473., 1476., 1479: galaczi Buda cs. letéte az Orsz. Levéltár erdélyi kir. táblai osztályában, 1478: Dl. 29841., 1496: Dl. 27567., 1514: Dl. 29946., 1519: Dl. 29975., 30552., 30553.) Poss. Bar. (1457: Dl. 29505., 1495: Dl. 29567.) Poss. Bar in districtu Haczak. (1492: Dl. 29551.) Poss. Baar in districtu de Haczak. (1496: Dl. 30490.) Poss. Nagbar, Kysbar. Barbwcz Kenezius de Kysbar. (1501: Dl. 30954.) Poss. Nagh Baar, Kysbarysso. (1508: Dl. 30514.) Poss. Nagh Baar. (1508: Dl. 29928.) Poss. Baar in districtu Hathzak. (1511: Dl. 30990.) A haczáki kerületben feküdt, s részben a szálláspataki Szerecsen és Szentgyörgyi, részben a Barbátviz(e)i, barbátviz(e)i Oláh s a malomvizi Kendefi és Kenderes vagy Kenderesi, részben pedig a Bári vagy Nagybári családoké volt. 1501-ben Barbucz – a szálláspataki Szerecsen János kenéze: Kis-Báron, Hotig Sztancsul pedig a Szálláspatakai Kenderes jobbágya ugyanott. – Ma Nagybár és Kisbár, a Sztrigy folyó mentén, Hátszegtől d.-k.
B(a)rancska. (Barincska. Brancska. Brancsika. Branicska.) Baranchka. (1329: Erdélyi Muz. llt., 1363: Dl. 30681.) Barinchka. (1429: Dl. 29462.) Poss. Barynchka. Baranchka. (1453: Dl. 29496.) Poss. Branchka. Branchyka. (1482: Dl. 29855.) Poss. Branchka. (1484: Dl. 36395. pag. 94. n. 2.) Poss. Branchyka. (1485: Dl. 27548., 36396. pag. 9. n. 2., 1521: Dl. 29645.) Branchka. (1488: Dl. 29544., 1520: Dl. 31031.) Poss. Baranchka. (1492: Dl. 36398. pag. 74. n. 2., 1494: Dl. 27563., 28657., 1516: Dl. 31010., 1518: Dl. 29636.) Baranchka. Branchka. (1503: Dl. 30962.) Branczka. (1516: Dl. 31010.) Poss. Branchka al. nom. Barynchka. (1519: Dl. 29974.) Branychka. (1523: Dl. 31039.) A Barancskai (Barincskai sat.), barincskai Köke (1482., 1488.), barancskai Nagy (1503.), brancskai Soklya (1521.), brancsikai Horvát (1516., 1521., 1523.), s zálog illetve vétel útján (a Barancskaiaktól) a Verbőczi, szőllősi Lóz sat. családoké volt. 1518-ban a magvaszakadt Barancskai László itteni birtokait Korlátkői Péter kir. udvarmester s illyei Dienes(s)i János és Tamás kapták II. Lajos királytól. A Barincskaiak itteni nemesi udvarházát 1482-ben, 1494-ben sat. említik. 1516-ban idevaló parasztok, Oláh János és Vajda Péter. – Ma Branyicska, Dévától ny.-é., a Maros partján.
Barbátviz(e). (Barbádvize. Barbádviz. Borbádvize. Borbátviz. Borbátvize. Borbándvize.) Barbaduize. (1391: Dl. 29737.) Barbaadvyz. (1404: Dl. 29452.) Kenezii de Burbaduize. Keneziatus in Burbaduize. Dabrota presbiter volachorum et archydiaconus eorundem, plebanus perpetuus ecclesie sancti Nicolai de Burbaduizy. (1411–1412: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. II. 1884. 25. l.) Barbathwyze. (1430: gr. Teleki cs. oklt. I. 530., 1439: br. Révay cs. llt. Kende I. 3., 1479: Dl. 32391., 1480: Dl. 29849., 1482: Dl. 29855., 1492: Dl. 29551., 1493: Dl. 31156. és br. Révay cs. llt. Kende I. 16., Dl. 29560., 1494: Dl. 29882., 1495: Dl. 29885.) Borbathuize. (1446: Dl. 29483.) Poss. Barhathwyze in districtu Haczag. (1457: Dl. 29503.) Barbathwyz. (1458: Dl. 29818., 1464: Dl. 28276., 1500: Dl. 30949.) Barbadwyzy. (1462: Dl. 29515.) Barbadwyze. (1464: Dl. 29824., 1476: galaczi Buda cs. letéte az Orsz. Levéltár erdélyi kir. táblai osztályában, 1478: Dl. 29841.) Poss. Borbandwyze. (1473: galaczi Buda cs. letéte.) Poss. Barbathwyze. (1482: Dl. 37652., 37653., 1493: Dl. 29555., 29559., 1498: Gyulafeh. kápt. házi llt. lad. 5. num. 762., 1519: Dl. 30552., 30553.) Barbathwyzy. (1487: Dl. 29862.) Borbathvyze. (1488: Dl. 26810.) Barbadwyzy. Barbatwyze. (1494: Dl. 29562.) Borbadwyzy. Barbathwyze. (1494: Dl. 29564.) Poss. Barbathwyze in districtu de Haczak. Barbathwyz. (1494: Dl. 29884.) Borbathwyze. (1495: Dl. 29567., 1501: Dl. 29586.) Barbadwyz. (1497: Dl. 29570.) Poss. Barbathwyz in districtu Haczak. Barbathwyze. (1501: Dl. 30505.) Werbathwyz. (1503: Dl. 30067.) Poss. Barbathwez. (1506: Dl. 37792.) Poss. Barbathwyz. (1506: Dl. 37794., 1510: Dl. 37870., 37875.) Poss. Barbathwyze in districtu de Haczak. (1507: Dl. 29921., 1518: Dl. 29966.) Poss. Barbathwyz in districtu de Hochak. (1515: Dl. 28687.) Nobiles possessionis Barbathwyze. (1519: Dl. 30551.) A haczáki kerületben feküdt, s a Barbátviz(e)i vagy Barbádviz(e)i sat., a barbátviz(e)i Oláh, Dancsó és Móré (oláh eredetű) nemes családok birtoka volt. 1478-ban a Barbátviz(e)i család e helység részeit új-adományul kapta Mátyás királytól, de azzal a megjegyzéssel, hogy ez adomány csak annyiban érvényes, amennyiben e birtokrészek Hunyad várához nem tartoznak. S csakugyan e vár tartozékai között találjuk e helységet 1482-ben, 1506-ban és 1510-ben is. 1498-ban mint a «hűtlen» Barbátviz(e)i Jakab birtokát vingárti Geréb László erdélyi püspök kapta II. Ulászló királytól. Úgy látszik azonban, a püspök sohasem jutott be e helységrész valóságos birtokába. 1519-ben a malomvizi Kendefi és Kenderes(i) család birtokai közt is fölsorolják. – 1411-ben Szent-Miklós tiszteletére szentelt oláh egyház állt e helységben. 1494-ben nemesi udvarházzal. 1501-ben: Miklós, Magol és Barbej nevű itteni jobbágyokat említik. – Ma Borbátvíz, Hátszegtől d.-k.
Barbfalva. Poss. Barbfalwa. (1468: Dll. 27499., 27500.) Illyéhez tartozott. – Maros-Illyétől é.-ny. fekhetett.
Barcsa. Barcha. (1295: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. I. 77.) Filii Sumurakus nobiles de Barcha. (1340: Tört. Tár. 1907. 110. l.) Villa Aprod. Poss. Aprodhaza. (1365: Dl. 28074.) Poss. Aprodpalfolua al. nom. Felseubarcha. (1367: Dl. 29700.) Poss. Aprodpalfalua. (1367 körül: Dl. 28074.) Barcha. (1377: br. Révay cs. llt. Div. fam. I. 14., 1390: gr. Teleki cs. oklt. I. 223., 1451: Dl. 29802., 1508: Dl. 30338., 1509: Dl. 27592., 27593.) Poss. Barcza. (1446: Dl. 32304.) Poss. Barcha. (1454: Dl. 30194., 1494: Dl. 30485., 1495: Dl. 36328., 1507: Dl. 29604., 1511: Dl. 29619., 1518: Dl. 29966., 1520: Dl. 30347.) Poss. Kysbarcha. (1475: Dl. 29530., 1496: Dl. 29568., 1509: Dl. 27593., 1513: Dl. 30076.) Provisor curie in Barcha. (1507: Dl. 29604.) Domus seu curia nobilitaris in Barcha. (1507: Dl. 30255.) Kysbarcha. (1508: Dl. 30338., 1509: Dl. 27592., 27593., 29613., 1515: Dl. 28687., 1521: Dl. 29648.) Poss. Kysbarcha al. nom. Aprodpalfalwa. (1510: Dl. 29615.) A Barcsai, Sálfalvi vagy sálfalvi Sálfi, s leányágon a berettyei Pogány sat., – Kis-Barcsa másként Felső-Barcsa, eredetileg (1367. és még 1510. is) Apród-Pálfalva pedig a Kisbarcsaiaké (más néven: harcsai Dévaiaké vagy Barcsaiaké) és kis-barcsai Pozsgaiaké volt. – Már előbb is (pl. 1390-ben), de különösen a XV. század utolsó évtizedei óta sűrűn tartotta a megye Barcsán törvénytevő gyűléseit Így 1481-ben, 1483-ban, 1488-ban, 1489-ben, 1494-ben, 1500-ban, 1505-ben. (1390: gr. Teleki cs. oklt. I. 223., 1481: br. Révay cs. llt. Kende. I. 12., 1483: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. V. 98., 1488: U. o. I. 68., 1489–1494: br. Révay cs. llt. Kende I. 15. és 17., gr. Teleki cs. oklt. II. 195., 1500: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. V. 99., 1505: Dl. 30965.)
Baresd. (Barest. Barast. Borest.) Poss. Baresth in comitatu seu districtu de Hwnyad. (1444: Dl. 29478.) Poss. Barezth in districtu Haczagh. (1451: Dl. 29491.) Poss. Borresth in districtu Haczag. (1453: Dl. 29497.) Poss. Barazth. 1472: Dl. 29842.) Poss. Baresd. (1499: Dl. 30495., 1501: Dl. 29585., 1513: Dl. 29944.) Poss. Baresd in districtu Ha…ak. (1514: Dl. 29625.) A haczáki kerületben feküdt s a Szentgyörgyi azaz Sztrigyszentgyörgyi, (ettől a Dóczi), a Vádi, vádi Kopasz és Török családoké volt. – 1514-ben Susman és Opra nevű itteni jobbágyok szerepelnek. – Ma Baresd, Hátszegtől nem messze, dél felé.
Barest. (Baresd. Barjest. Borest. Borestfalva.) Poss. Baresth. (1482: Dl. 29855., 1518: Dl. 29636.) Poss. Borresth. (1484: 36395. pag. 94. n. 2., 1485: Dl. 27548., 36396. pag. 9. n. 2.) Poss. Baryesth. (1494: Dl. 27563., 28657.) Poss. Boresthfalwa (1516: Dl. 31010.) Poss. Baresd. (1519: Dl. 29974.) A Barancskai (Barincskai) családé (l. ott); majd ettől zálog illetve vétel útján a Verbőczieké sat. volt. – Ma Baresd vagy Báresd, Maros-Illyétől é.-k.
Batizfalva. (Batiz.) Bachychfalua. (1387: Dl. 29442.) Batyzfolua. (1387: Dl. 29441.) Batyz. (1404: Dl. 29453., 1409: Dl. 37591.) Bathiz. (1444: Dl. 29476.) Bathyz. (1444: Dl. 29477., 1495: Dl. 29886., 1500: Dl. 29579.) Bathyzfalwa. (1446: Dl. 32304.,1453: Dl. 30190. Batizfalwa. (1448: Dl. 29794.) Bathezfalwa. (1457: Dl. 29506. és Hunyadiak kora. X. 543.) Poss. Bathyzfalwa, Bathyczfalwa. (1483: Dl. 29588.) Poss. Bathyzfalwa. (1493: Dl. 30933., 1495: Dl. 36328., 1508: Dl. 30338., 1509: Dl. 32570.) Bathycz. (1501–1502: Dl. 29587.) Poss. Batyzfalwa. (1520: Dl. 30347.) A Batizfalvi vagy batizfalvi Batiz, Barcsai, büszteri Herczeg, (pestesi Nagy, lozsádi Farkas, lesneki Dobra, harói Csuka és Bácsi) családoké volt. – Ma Batiz, Vajdahunyadtól k.-é.
Bekő. (Bökő. Bikó.) Poss. Bewkew. (1484: Dl. 36395. pag. 94. n. 2.) Poss. Bekew. (1485: Dl. 27548., 36396. pag. 9. n. 2.) Poss. Bwken. (Bizonyára: Bwkeu helyett. 1492: Dl. 36398. pag. 74. n. 2.) Poss. Byko. (1518: Dl. 29636.) A Barancskai (Barincskai) családé (l. ott), majd ettől zálog illetve vétel útján a Verbőczieké sat. volt. – Ma Bikó néven puszta, Branyicska közelében észak felé, Dévától ny.-é.
Benczencz. Stephanus et Dominicus filii Benchench de genere siculorum … birtokai – terra Sohthteluk, István király adományából. Eladják, testvérök: Mikó nevében is Kelnuki Dánielnek és Salamonnak, a Cheel fiainak. (1291: Dl. 1334. és 1335., Zimmermann-Werner. Urkundenbuch. I. 188. 348., II. 34. A Dl. 1334. sz. oklevél hátán középkori írással: der Brif gehoert of den hatert bencendorf.) Poss. Sahtoutelek al. nom. Benchench. (1345: Dl. 3812., Anjouk. okmt. IV. 511., Zimmermann–Werner. Urkundenbuch. II. 31., 32., v. ö. Dl. 3770., 3771., 37585.) Poss. Benchench. (1380: Dl. 6696., 1384: Dl. 9722.) Bencench. (1391: Dl. 29444.) Benchench. (1411: Dl. 9780.) Benchench. Poss. Benchench. (1395: Dl. 29745., 1438: Dl. 13187., 1506: Dl. 37794.) Poss. Hahthotelek (!) al. nom. Benchench. (1427: Dl. 11908.) Poss. Benczencz. (1460: Dl. 36392. pag. 91. n. 5., 1470: Dl. 26416. és Zsuki cs. llt. A. 21., 1490: Dl. 29546., 1498: Dl. 29889., 1506: Dl. 37792., 1508: Dl. 37839., 1509: Dl. 26508., 1510: Dl. 37872., 1515: Dl. 30270., 1517: Dl. 30278.) Poss. Buchencz. (1467: Dl. 30208.) Olykor (pl. 1470-ben és 1514–15-ben) Fejérvármegyéhez számítják. – A Kelnöki, Benczenczi, a XV. században a Gáti, Somkereki vagy somkereki Erdélyi. Sombori, vingárti Geréb, (Barcsai), Suki, (Rápolti, Haranglábi), váras-keszi Lépes, (korlátkői Bucsáni), továbbá a Dédácsi, ettől a Soklyósi, Rohodi, Etei, és a sági Zajos családoké végül (a XVI. század elején) a Korvin János özvegyéé (s második férjéé: Brandenburgi Györgyé) s tőle a razvajai vagy vingárti Horvát Jánosé volt. – Szászvárostól é.-k. fekszik, a Maros mentén.
Bércz. (Bélcz. Bircz.) Poss. Belch. (1482: Dl. 37652., 37653.) Villa Beercz. (1506: Dl. 37792.) Villa Berch. (1506: Dl. 37794., 1510: Dl. 37870., 37875.) Locus Thwlya in pertinentiis castri nostri (marchionis) Hwnyad prope aquam Feyerwyz in poss. Byrtz. (1509: Dl. 24348., 1509., 1515., 1520: Dl. 23307.) Locus Thwlya in pertinentiis castri Hunyad in poss. Byrcz. (1515: Dl. 29626.) Bercz. (1515: Dl. 29950.) Hunyad várához tartozott. – 1509-ben György brandenburgi őrgróf és neje Frangepán Beatrix, hű szolgálataiért nemes Török Gáspárnak s általa édes testvéreinek: Miklósnak és Nánnak adta az itteni Tulya nevű helyet, a Fejérvíz mellett, hogy e helyen új vasbányát építsenek s azt ők és örököseik az elősorolt feltételek mellett művelhessék. Ez adományhoz 1515-ben II. Ulászló király is jóváhagyását adta. – Fekvését közelebbról nem ismerem; kétségtelen azonban, hogy valahol ny.-d. Vajdahunyadtól, Zalasd, Ruda, Csolnokos sat. vidékén feküdt.
Berekszó. (Beregszó.) Poss. regalis Berekzow. (1440: Hunyadiak kora X. 91. és Dl. 13577.) Beregzo. (1453: Dl. 14604.) Berekzo. (1453: Dl. 37622.) Villa Berekzo. (1459: Dl. 29511.) Poss. Berekzo. (1465: Dl. 16167., 29521., 1473: Dl. 16167., 1479: Dl. 16167., 30221., 1502: Dl. 16167.) Solymos város sorsában osztozott s egyideig ezzel együtt (1453–1459-ig.) Déva várához tartozott. – Ma Berekszó, Dévától é.-k.
Berektye. (Berettye. Beretke. Brettye. Berektő. Beregtő. Berektej. Berte. Bréte.) Poss. Berethkthe, Berekthe. (1406: Dl. 30410.) Berekthe. (1453: Dl. 14604., 37622.) Poss. Breththe in districtu Haaczak. (1458: Dl. 29817.) Berethe. (1462: Dl. 29516., 1511: Dl. 29939.) Poss. Berekthe. (1468: Dl. 36393. pag. 50. n. 2., 1495: Dl. 29886., 1503: Dl. 30066., 1524: Dl. 36400. pag. 293. n. 1.) Berekthey. (1472: Dl. 27512.) Berethye. (1475: Dl. 29531.) Olahberthe. (1480: Dl. 29849.) Beregthew. (1482: Dl. 37653.) Poss. Magyarberekthe. (1483: Dl. 36395. pag. 71. n. 1., 1485: Dl. 36397. pag. 14. n. 1.) Poss. Olahberekthe. (1483: Dl. 36395. pag. 71. n. 1., 1485: Dl. 36397. pag. 14. n. 1., 1505: Dl. 29594.) Poss. Berektthe. (1491: Dl. 36398. pag. 32. n. 2.) Poss. Magyarberethke. (1496: Dl. 30940.) Poss. Brethe. (1502: Dl. 29587., 1520: Dl. 30347.) Poss. Olahberethe. (1503: Dl. 30247., 1504: Dl. 29592.) Poss. Olahbrech, Olah Berethe. (1505: Dl. 29595.) Poss. Olah Berethe. (1505: Dl. 29592.) Poss. Magarberethe. (1506: Dl. 36524., 1509: Dl. 29612.) Poss. Beretthe. (1506: Dl. 29601.) Bretthe. (1511: Dl. 29939.) Poss. Olahbrethe. (1524: Dl. 27619.) Magyar-Berektye 1406. óta vámjával együtt a Betlenieké, s tőlök zálogban időnként az oláh-berektyei Pogány, macskási Tárnok, (Bolyai) és malomvizi Kendefi családok tagjaié, – Oláh-Berektye pedig a Brettyei vagy Berektyei, másként oláh-berektyei Pogány (l. ott) majd utánuk vagy tőlük az ellyőfalvi Erdélyi, Kolonity(i) vagy kolonityi Horvat és Barcsai, Márgai, Szecseli (másként Szacsali vagy szacsali Móré) sat. családoké volt. 1453-ban azonban «Berektye» birtokot vagyis helységet Déva vár tartozékai közt sorolják föl. – 1506. táján Oláh-Berektye helységben két nemesi udvarház állott; egyik a néhai Pogány Péteré, a másik a néhai Pogány Gáspáré volt. – Ma Magyarbrettye és Oláhbrettye, Hátszegtől é.-k.
Berektye. (Brettye.) Sacerdos de Berecce. (1332–1337: Páp. tiz.-l. Mon. Vat. I/1. 95. l.) Poss. Berekthe. (1453: Dl. 29496., 1482: Dl. 29855., 1488: Dl. 29544., 1518: Dl. 29636., 1520: Dl. 31031.) Poss. Bretthe. (1516: Dl. 31010.) A Barancskai (Barincskai), s ettől zálogban illetve vétel útján a szőllősi Lóz, majd 1518-ban szintén a Barancskaiak után kir. adományul a Korlátkői és Illyei Dienes(s)i sat. családoké volt. – Már az 1330-as években egyházas hely. – Ma Maros-Brettye, Dévától ny.-é. (L. a. Barancskai cs. alatt.)
Beret(y)el. (Bretelim. Beretelén. Beretlin.) L. a Bretyelin sat. (törzseki, törzsekesi) cs. alatt.
Bertonia. (Britonia. Brittonia. Britonya.) Recta medietas cuiusdam possessionis olachalis Brazua vocate, circa poss. Brithonya, a parte civitatis Hachzak in eodem districtu existentis. (1366: Dl. 29699.) Poss. Brittonya, Bryttonya. (1377: br. Révay cs. llt. Div. fam. I. 14.) Poss. Berthonia. (1475: Dl. 29530.) 1377-ben a Britoniai Miklós (a László fia) és Lukács (a Lőrincz fia) állítják, hogy Tamás a Lekembrát fia az ő ősük ebben a helységben és tartozékaiban. Egy századdal később, mikor e helység újra felmerül, a Rákosdi, várhelyi Szabó, Fodor és Várhelyi továbbá a Brazovai és Vári, a domsosi Mosona, Bizerei vagy Bizerői és a Barancskai családok tagjai tartanak jogot e helységhez. (L. a Rákosdi cs. alatt.) – Brazova táján feküdt, Hátszegtől d.-ny.
Berzenalja. (Berzsenalja. Berzenral. Berzsenyal.) Poss. Berzenyal. (1453: Dl. 29496.) Poss Berzenalya. (1482: Dl. 29855.) Poss. Berzenallya. (1494: Dl. 27563., 28657.) A Barancskai (Barincskai) családé (l. ott), majd ettől zálog illetve vétel útján a Verbőczieké sat. volt, s a mai Branyicska és Maros-Brettye helységektől északra elterülő vidéken (Dévától ny.-é.) fekhetett.
Be(z)ság. (Bézsán. Bezsen. Bezsánfalva. Boson. Bozsog.) Poss. Besen. (1330: Erd. Múz. llt. v. ö. Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. XI. 155., 172. l.) Poss. Boson. (1468: Dl. 27499., 27500.) Poss. Bessanfalwa. (1506: Dl. 37792., 39794., 1510: Dl. 37869., 37870.) Poss. Beesan. (1518: Dl. 27606.) Poss. Besan. (1518: Dl. 27607.) Az elősorolt oklevelekben emlegetett helységek alatt, úgylátszik egyugyanaz a hely értendő, t. i. a mai Bezsán, Marosnémetivel szemben. Bezseny vagy Bezsény 1333-ban a Hermán-nemzetségbeli László mesternek, a kerekegyházi Laczkfiak ősének jutott. Bo(z)son 1468-ban az illyei Dienes(s)ieké; Bezsánfalva 1506-ban és 1510-ben Hunyadvárához tartozik; Bé(z)sán vagy Be(z)sán pedig 1518-ban mint a – hihetőleg szintén a Hermán nemzetségből eredő – kajáni Dániel család birtoka kerül a beregszói Hagymás-ok és Forgács-ok birtokába.
Be(z)sán. (Bezsen. Besen. Bezsánfalva.) Poss. Besen. (1434: br. Révay cs. llt. Kende. I. 4.) Poss. Besanfalwa. (1516: Dl. 31010.) Poss. Kysbesan. (1519: Dl. 29974.) Úgy látszik, a Barancskaiak (Barincskaiak) birtokában 1434-ben fölmerülő: Bezsen, és a XVI. század elején emlegetett Bezsánfalva és Kis-Bezsán alatt ugyanegy helység értendő. Nem valószínű azonban, hogy e helység a Maros-Németivel szemben (Dévától é.-ny.) fekvő mai Bezsán helységnek felelne meg, mely inkább a szomszédos Furnádiával együtt a Hunyadvár tartozékai között (1506-ban és 1510-ben sat.) emlegetett régi Bezsánfalvával sat. azonos. Hihetőleg inkább az e Bezsán helység közelében nyugatra fekvő mai Tirnavicza határában levő Bezsán tanyánál keresendő.
Bikó. L. Bekő néven.
Boán. (Boámfalva) Villa volahalis Boaan, Boan, Boamfalua. (1418., gr. Bethlen cs. llt.) Mint az Ákos-nembeli Folti és (1508-ig) Illyei vagyis illyei Dienes(s)i családok birtokát említik. Boán a Maros mentén feküdt s a mai Boly helységnek felel meg, Folt közelében é. felé. (Szászvárostól é.-ny.) 1485-ben a Foltiak: Buan néven kapják uj-adományul (u. o.), s 1506-ban ugyanők birják «Bwn», 1508-ban «Bwan» néven. (U. o. és Dl. 29600.) – Ezenkívül ugyancsak a Foltiak 1485-ben két más ilynevű helységet is kapnak uj-adományul, melyeket az oklevél Godenest és Vika között: Felsewbuan és Alsóbuan alakban sorol fel. E helységek kétségkívül a mai Felső-Boly és alsó-Boly helységeknek felelnek meg, Maros-Hlyétöl é.-ny. felé, a mai Godinesd és Vika szomszédságában. Meglehet, hogy az 1418-ban említett (l. föntebb): Boamfalua alatt is e helységek értendők.
Bobócsmező (puszta). Terra vacua et habitatoribus destituta … Bobochmezeu appellata iuxta fluuium Charnau˙z˙ noncupatum in districtu Hathzak. (1380. Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. I. 63. l.) 1380-ban Sztoján, a Mosina fia kapta Nagy Lajos királytól, mint a haczaki kerületben fekvő lakatlan s már László erdélyi vajda által néki adományozott területet; betelepítés végett. Az e Sztojántól leszármazó Mo(r)sina(i) család birtokában azonban e helyet később e néven nem említik. Valószínűleg nevet változtatott a betelepítéskor. A két Nyiresfalva mellett elfolyó Cserna felső folyása mentén feküdt, (Hátszegtől ny.-é. felé.)
Bódog(asszon)falva. Bodughazunfolua. (1363: Dl. 30681.) Poss. nostra (regis) wolachicalis Bodoazzonfalwa. (1444: Dl. 29476.) Bodogazzonfalwa. (1484: Dl. 29538., 1491: Dl. 27556., 27557., 1513: Dl. 29622.) Bodogfalwa. (1501–1502: Dl. 29587., 1507: Dl. 29606., 1508: Dl. 30516., 1509: Dl. 32570.) Bodogazonfalwa. (1508: Dl. 30977.) Oláh helység, s a Bódog(asszon)falvi, Pestyéni és a Barcsai családoké volt. – Ma Kőboldogfalva, a Sztrigy folyó mentén, Vajdahunyadtól keletre.
Boffal(y). (Boffol.) L. Boholt helység a.
Boholt. A Solymos város s ezzel együtt (1453. 1459-ig) Déva vár tartozékai sorában fölmerülő következő elnevezések alatt kétségkívül egyugyanaz a helység értendő: Boffal. (1453: Dl. 14604., 37622., 1465: Dl. 16167.) Villa Boffaly. (1459: Dl. 29511.) Poss. Boffol. (1473: Dl. 16167.) Poss. Boholth. (1479: Dl. 16167., 30221.) Poss. Bwffal. (1502: Dl. 16167.) – Ma Boholt, Dévától észak felé.
Boja. (Bolya.) Boya. (1453: Dl. 14604., 37622., 1491: Dl. 27557.) Poss Bolya. (1491: Dl. 27556.) Déva várához tartozott. – A mai Bojabirz helységnek felel meg, Dévától nyugat felé.
Bo(j)esd. (Bojest.) L. Bajesd néven.
Bojtor. (Bohtor. Bohtur. Buhtur. Bujtur.) Buhtur. (1366: Dl. 30688.) Poss. Bohtor. (1392: Dl. 29447.) Nobiles possessionis Bohtur. (1395: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. I. 77.) Boytor. (1429: Dl. 29462.) Poss. Bochtor. (1434: Dl. 29463.) Boythor. (1447: Dl. 29789., 37606., 1453: Dl. 30190., 37625. és Hunyadiak kora X. 393., 1496: Dl. 29568., 1498: Gyulafeh. kápt. házi llt. lad. 2. num. 366–369.) Poss. Boythor. (1453: Dl. 14714., 1482: Dl. 37652., 37653., 1506: Dl. 37792., 37794., 1510: Dl. 37870., 37875., 1520: Dl. 29642.) A Bojtori, pestesi vagy al-pestesi Bodor, s tőlük (1453. óta) a Hunyadi, továbbá a bojtori Forgács és Csendor családoké volt. 1482-ben, 1506-ban és 1510-ben Hunyad várához számították. – Ma Bujtur, Vajda-Hunyad közelében é.-k.
Bokorfalva. Poss. Bokorfalwa. (1468: Dl. 27499., 27500.) Illye tártozékai sorában, Zám, Tamásfalva sat, közt sorolják föl. E helységek vidékén Dobrától é.-ny., a hunyadvármegyei határon fekhetett.
Bolina. L. Bun(y)ila helység a. (V. ö. a Szilvási cs. alatt, az 1504. évhez.)
Bon(y)ila. (Bonyla.) L. Bun(y)ila néven.
Bonyláza. Poss. Bonylaza. (1491: Dl. 27556., 27557.) Déva várához, illetve Jófő városához tartozott. Utóbbitól d.-k. felé, Sztregonya, Nagy-Muncsel sat. vidékén kereshetjük.
Bornyófalva. Értsd: Burjánfalva. – L. e néven.
Bor(r)est. (Borestfalva.) L. Barest néven.
Bósár. Bysar. (1446: Dl. 29483.) Hunyadvármegyei királyi ember (János) nevében fordul elő, Leváddal kapcsolatban.
Bót. (Bózfalva.) Poss. Magyarboz. (1453: Dl. 29496., 1482: Dl. 29855., 1488: Dl. 29544.) Poss. Boz. (1484: Dl. 36395. pag. 94. n. 2.) Poss. Rwz. (1485: Dl. 27548., 36396. pag. 9. n. 2.) Poss. Thothboz. (1494: Dl. 27563., 28627., 1519: Dl. 29974.) Poss. Thooth Boozfalwa ac Magyar-Boozfalwa (Magyar Bozfalwa), et Kysboozfalwa (Kys Bozfalwa.) (1516: Dl. 31010.) Poss. Olaboz, Papboz et Magyarboz. (1518: Dl. 29636.) Poyas. Olahboz, Kysboz. (1520: Dl. 31031.) Poss. Kysboz. (1521: Dl. 29645.) A Barancskai (Barincskai), barancskai Köke (l. ott), majd zálog illetve vétel útján a Verbőczi és szőllősi Lóz családoké sat. volt. – Ma Bóz, Maros-Illyétől kelet felé. – Az előttem ismeretes, fönt elősorolt oklevelekben előforduló elnevezések közül minden valószínűség szerint Tót-Bóz és Oláh-Bóz, Kis-Bóz és Pap- Bóz azonosak. Ehez képest a középkorban három részre oszlott ez a helység, ú. m. Magyar-Bóz, továbbá Tát-Bóz vagyis Oláh-Bóz és Kis-Bóz vagyis Pap-Bóz helységekre. Oláh-Bóz és Kis-Bóz kenézei 1520-ban szerepelnek.
Bozos. (Bozes. Bozua.) Poss. Bozes. (1407: Dl. 29749.) Villa Bozws. (1412: gr. Bethlen cs. llt.) Poss. Bozos. (1509: Dl. 28677., 1511: Dl. 27599., 28679.) Villa Bozos. (1518: Dl. 30545.) Al-Diód városhoz (várhoz) tartozott. – Ma Bózes, (Bozesd, Bosendorf), Al-Gyógytól északra, a hasonló nevű Patak partján.
Bó(z)s. Poss. Bos. (1482: Dl. 30904.) Poss. Boos. (1486: Dl. 29540., 1487: Dl. 29543., 1493: Dl. 29557.) Poss. utraque Boos. (1496: Dl. 29568.) Pose. Alsow Booz, Felsew Booz. (1521: Dl. 29648.) Ecclesia in poss. Magyarboz. (1525: Dl. 29990.) A Kereszturi, kereszturi Damokosi, Fábián, Furka, Horvát, Le(u)sták vagy Lestáh, (Nagy), Tormás és Veres családoké volt. 1525-ben a Magyar-bóz helységben állt egyházat említik. – Ma Bós (Bózs), Vajdahunxad közelében nyugat felé.
Bo(z)slik. Poss. Boslyk. (1468: Dl. 27499., 27500.) Illye tartozékai sorában Tatárfalva és Glod között sorolják fel. Ott találjuk ma Burzsuk (Burzuk, Bursuk) helységet, Dobrától ny.-é., a Maros mellett. Bizonyára ez értendő.
Bo(z)son. Azaz: Be(z)sán vagy Bé(z)sán. – L. e néven.
Bőkő. L. Bekő néven.
Bradicz. Poss. Bradicz. (1429: Dl. 29462.) Ohabicza helységgel együtt (l. ott) említik, a kétségkívül annak vidékén (a mai Hobicza táján, Hátszegtől d.-ny.) feküdt. 1377-ben e tájon sorolnak fel egy: (villa olacalis) Bradach nevű oláh helységet. (1377: br. Révay cs. llt. Div. fam. I. 14.) Bizonyára ugyanegy hely értendő.
Bradiczel. (Bradicsel.) Poss. Bradyczel. (1468: Dl. 27499.) Poss. Bradiczel. (1468: Dl. 27500., 1485: gr. Bethlen cs. llt.) 1468-ban felerészben Illyéhez tartozott. 1485-ben a Foltiak kapták új adományul. – Ma Bradacsel (Breducsel), Maros-Illyétől ny.-é.
Brancska. (Brancsika. Branicska.) L. B(a)rancska néven.
Bratutest. Poss. Brathwtesth. (1468: Dl. 27499., 27500.) Illye tartozékai sorában Danilafalva és Szád között sorolják fel. E vidéken, Maros-Illyétől é-ny. fekhetett tehát.
Bratyásza. Villa Brathyaza. (1506: Dl. 37792., 37794., 1510: Dl. 37870., 37875.) Hunyad várához tartozott. – Vajda-Hunyadtól, úgy látszik, nyugat felé felé feküdt.
Braznak. L. Breznek néven.
Brazova. (Brazovó. Brezova. Bráza. Brázova.) Recta inedietas cuiusdam possessionis olachalis Brazua vocate, circa poss. Brithonya, a parte civitatis Hachzak in eodem districtu existentis. (1366: Dl. 29699.) Villa olacalis Brazua. (1377: br. Révay cs. llt. Div. fam. I. 14.) Braza. (László kir. ember nevében. 1404: Dl. 29454.) Poss. Brazowa in districtu de Haczak. (1436: Dl. 29782.) Brezova, Brezowa. (1464: Dl. 29520.) Brezowa. (1504: Dl. 29591., 1509: Dl. 29929.) Poss. Brazowa. (1505: Dl. 36399. pag. 63. n. 1.) Brazowo. (1506: Dl. 30966.) Baazowa. (1509: Dl. 27590.) Poss. Brazowa in districtu Hathzak. (1510: Dl. 30527.) Poss. Brazowa. (1510 körül: Dl. 36324.) A haczáki kerületben feküdt. – A Brazovai vagy Brezovai Kern(y)esdi és ettől a poklisai Móré (Zejkányi) családoké, s a Pestyenei vagy Pestyéni és Márgai rokonságé volt. – Ma Brazova, Hátszegtől d.-ny.
Bredet. – a) Poss. Bredeth. (1491: Dl. 27556., 27557.) Déva várához, illetve Jófő városhoz tartozott. Utóbbitól nyugatra, Laszó és Fintóág vidékén kereshetjük. – b) Poss. Bredeth in districtu de Haczak. (1436: Dl. 29782.) A haczáki kerületben feküdt. – Mint a Pestyenyeiek vagy Pestyéniek birtokát, Brazova és Várhely között sorolják fel.
Bretelim. L. a Bretyelin sat. (törzseki, törzsekesi) cs. alatt.
Brettye. (Bréte.) L. Berektye helység a.
Breznek. (Braznak.) Poss. Felsew Breznek, Also Breznek. (1491: Dl. 27556.) Poss. Felsewbreznek, Alsobresnek. (1491: Dl. 27557.) Déva várához, illetve Jófő városhoz tartoztak. – Ma csupán egy helységet találunk Briznik néven, Jófőtől (Dobra) keletre. Úgy látszik ez értendő, még pedig az alatt az «Alsobraznak» alatt is, mely egy 1494. jul. 16-án kelt oklevélben fordul elő. (Dl. 30935.) Ez oklevél szerint a Déva vári várnagyok előtt megjelent az e helységben lakó Dancsul Guga, s Bátori István erdélyi vajda levelét mutatta föl. E szerint «ezen mi urunk» megengedte neki, hogy «lakókkal ékesíthessen» bizonyos «Ny … ylaza» (az oklevél hiányos, a hátán levő XVII. századi feljegyzés szerint «Nymnylaza alias Bunylaza» azaz talán Nimniláza másként Bunyláza) nevü helyet (locus), kétségkívül e helység közelében; s ez a benépesítés, nyilván kenéz-módra, megtörténvén, most ez ekként alakult helység (villa) határának megjárására kérte föl a dévai várnagyokat. A várnagyok a kérésnek engedvén, egy e czélra kiküldött emberükkel és a jófői kenézekkel megjáratják az új helység határát, s átengedik azt Dancsul Gugának, firól-fira leendő visszavonhatatlan birtoklás végett. Az új helység határhelyei között a Kenzovicza vizét (aqua), a Preszlog (?) nevű helyet és az Ivánkútja nevű forrást (fons Iwankwthya) is említik.
Brit(t)onia. L. Bertonia néven.
Bucsencz. Azaz: Benczencz. – L. e néven.
Bucsin. (Bucson. Bucsom. Bucsú.) Poss. Bwchyn. (1439: Tört. Tár. 1907. 111. l., 1455., 1492., 1506: Dl. 26491., 26492., 1464: Tört. Tár. 1907. 114. l.) Poss. Bwthyn. (1444 körül: Tört. Tár. 1907. 112. l., 1515: Dl. 30270.) Poss. Bwchon. (1462: Tört. Tár. 1907., 113. l., 1500: Dl. 30232., 1508: Dl. 30338.) Poss. Bwthon. (1463: Tört. Tár. 1907., 114. l.) Poss. Buchin. (1467: Dl. 30208.) Poss. Bwchom. (1494: Dl. 30485.) Poss. Bwchyw. (1496: Dl. 29887.) A Töreki vagy Töröki másként töröki Bakócz(-fi), a Sálfalvi másként sálfalvi Sálfi vagy Sál, a macskási Tárnok, Macskási (1496.) és Barcsai családoké volt. – Ma Bucsum, Szászvárostól d.
Buffal. L. Boholt helység a.
Buizzi. (?) Poss. Buizzy. (1364: Dl. 29698.) Bábolnával és Rápolttal való vonatkozásban fordul elő.
Bukova. Poss. Bwkowa. (1495: Dl. 29567., 1519: Dl. 30552. és 30553.) A malomvizi Kendefi és Kenderes(i) család birtokai között (1495-ben mint vásárolt birtokot) sorolják fel. – Hátszegtől d.-ny. találjuk, az ugyane család birtokában volt Vaskapu nyugati bejáratánál.
Bukurel. Poss. Bucurel. (1491: Dl. 27556.) Poss. Bwkwrel. (1491: Dl. 27557.) Déva várához, illetve Jófő városhoz tartozott; s utóbbi közelében, Habucsa, Tyel stb. közelében fekhetett.
Bun. (Buán.) L. Boán néven.
Bun(y)ila. (Bunyla. Bunylafalva. Bunyilafalva. Bonila. Banila. Bulina. Bolina.) Poss. Bwnylla. (1416: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. IV. 81.) Poss. Bwnyla in distr. de Hathczak. (1438: Dl. 29465., 37087. pag. 9.) Poss: Bwnyla. (1467: Dl. 36393. pag. 30. n. 3., 1504: Dl. 29590., 1521: Dl. 29984.) Poss. Bwlyna in districtu Hathzak. (1475: br. Révay cs. llt. Kende I. 9.) Boss. Bwnylafalwa. (1481: br. Révay cs. llt. Kende I. 11.) Poss. Bonyla in districtu Hathzak. (1504: Dl. 29589., 29907.) A haczáki kerületben feküdt. – A Dampsosi (Domsosi sat.) másként Morsina(i) vagy Mursina(i) családé, később pedig a XV. század hatvanas évei óta az e családba beházasodott oszkolai vagy dompsosi Árka családé (s úgy látszik, részben, legalább jogilag a nádasdi Ungoroké) és ezek rokonságáé is volt. A XVI. század eleje óta a hűtlenségbe esett Árka János után kir. adomány czimén a Bélaiak és Foltiak tartottak hozzá jogot. – Ma Bunyila, Vajdahunyadtól ny.-d. – Valószínűleg e helység értendő az alatt a: Banyla alatt is, mely 1494-ben a nemes Dán vezetéknevében (a Felsőszilvásiakkal vagy Szilvásiakkal kapcsolatban), valamint az alatt a: Bolyna alatt is; mely 1504-ben a nemes Demeter, a néhai Dán fia nevében (hasonló kapcsolatban) előfordul. (1494: Dl. 29565., 1504: Dl. 29593.)
Burgesfalu. Poss. Bwrgesfalw. (1468: Dl. 27499., 27500.) Illyéhez tartozott. – Maros-Illyétől é.-ny. fekhetett.
Burján(falva). (Burjánfalu.) Poss. regalis Buryan. (1440: Hunyadiak kora. X. 91. és Dl. 13577.) Bwryanfalwa. (1453: Dl. 14604., 37622.) Villa Bwryanfalw. (1459: Dl. 29511.) Poss. Bwryanfalwa. (1465., 1502: Dl. 16167.) Poss. Bornyofalwa. (1473: Dl. 16167.) Poss. Bwryan. (1479: Dl. 16167., 30221.) Solymos város sorsában osztozott, s egyideig ezzel együtt (1453–1459-ig) Déva várához tartozott. – Ma Burjánfalva, Dévától észak felé. 1492-ben a Szentgyörgyi és G(e)redi családok zálogos birtokában találunk ilynevű helységet. (Poss. Bwryanfalwa. – Dl. 36516.)
Büszter. (Büsztar.) Busther. (1475: Dl. 29531., 1504: Dl. 29592., 1505: Dl. 29592.) Buster. (1492: Dl. 36516.) Bwsther. (1493: Dl. 30933.) Bwsthar. (1507: gr. Teleki cs. oklt. II. 292.) A lozsádi vagy büszteri Gő(z)se és Herczeg családok innen valók. – Ma mint pusztát, Büszter néven, Lozsád és Magura közt találjuk. (Szászvárostól ny.-d.)
Csapolya. L. Csepe(ly) alakban.
Csarna. a) Poss. Charna in districtu de Hathczak. (1438: Dl. 29465., 37087. pag. 9.) Poss. Charna in districtu Haczak. (1480: br. Révay cs. llt. Kende I. 10., 1518. Dl. 29965.) Poss. Charna in districtu Hatczak. (1493: br. Révay cs. llt. Kende. I. 16.) Poss. Charwa in districtu de Hachzak. (1516: Dl. 29951.) A haczáki kerületben feküdt. – A Dampsosi (Domsosi sat.) másként: Morsina(i) vagy Mursina(i) családé, később pedig a XV. század hatvanas évei óta az e családba beházasodott oszkolai vagy dompsosi Árka családé (s úgy látszik, részben, legalább jogilag a nádasdi Ungoroké) és ezek rokonságáé is volt. – A mai Bunyila, Nyíresfalva, Csernisora sat. helységek (Vajdahunyadtól ny.-d.) vidékén emlegetik. E tájon, kétségkívül a Cserna folyó felső folyása mentén fekhetett. – b) L. Cserna néven.
Csarnavára. (Csarnivára. Csarnaság.) L. Csern(y)es vára néven.
Cseb. (Cséb.) Poss. Cheeb. (1407: Dl. 29749., 1509: Dl. 28677.) Poss. Cheeb. Cheb. (1511: Dl. 27599., 28679.) Poss. Cheb. (1515: Dl. 30270.) Villa Cheb. (1518: Dl. 30545.) Al-Diód városhoz (várhoz) tartozott. – Ma Cseb (Csib), Al-Gyógytól északra.
Csempel. Chempel. (1447: Dl. 30443.) Csempeli Dán és Vlajkul, mint Galacz, Füzesd, Kernyesd (Hátszegtől d. és d.-k. felé) szomszédosai szerepelnek.
Csenber. L. helyesebben: Cserbel néven.
Csepe(ly). (Csepej.) Poss. Chapolya in districtu de Haczak. (1494: Dl. 29562., 29564.) Poss. Chepee. Locus mansionis Chepey vocatus. Poss. Cheppey. (1498: Gyulafeh. kápt. házi llt. lad. 5. num. 762.) A haczáki kerületben feküdt, s a Szacsali (Szecseli, Szocseli sat.), szocseli (szecseli) Dán, Lupsa sat. családoké volt. 1498-ban, mint a «hűtlen» Szecseli Dán rész-birtokát, vingárti Geréb László erdélyi püspök kapta II. Ulászló királytól. Úgy látszik azonban, a püspök sohasem jutott be e helység-rész valóságos birtokába. – Ma Csopea, Hátszegtől dél felé.
Cserbel. Keneziatus poss. Cherbel in pertinen. castri Hwnyad. (1476: Dl. 17800.) Poss. Chenber. (1482: Dl. 37652., 37653.) Villa Czerbel. (1506: Dl. 37792.) Villa Cherbel. (1506: Dl. 37794., 1510: Dl. 37870., 37875.) Jowan de Cherbel. (1515: Dl. 29626.) Hunyad várához tartozott. – 1476-ban élete tartamára: Monyarosdi Obrisnak adományozta a király e helység kenézségét, mely eddig bizonyos Dénes nevű kenézé volt, a ki alatt azonban e helység elpusztult. – Vajda-Hunyadtól nyugat felé találjuk a hegyek között.
Caerb(i)nye. Poss. Cherbinye. (1468: Dl. 27499., 27500.) Poss. Cherbnye. (1468: Dl. 27501.) Illye tartozékai sorában Poganesd és Almás helységek között sorolják fel, s ezért kétségkívül a mai Cserbia értendő alatta, Poganesd szomszédságában, Maros-Illyétől é.-ny., a hunyadvármegyei határszélen.
Cserna. (Csarna.) Charna. (1446: Dl. 29481.) Poss. Charna. (1482: Dl. 37652., 37653.) Demetrius Kenez de Cherna. (1506: Dl. 30970.) Villa Czerna. (1506: Dl. 37792.) Villa Cherna. (1506: Dl. 37794., 1510: Dl. 37870., 37875.) Hunyad várához tartozott. 1446-ban Csarnai Boda mint Csonokos szomszédosa (kétségkívül kenéz vagy nemes kenéz) szerepel. – Vajda-Hunyadtól délre találjuk, a hasonló nevű folyó mellett.
Csern(y)esvára. (Csernyesára. Caernisora.) Terra vacua et habitatoribus destituta … Polonycza vocata penes riuulum Chernyswara in districtu de Hunyad. (1380: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. I. 63. l. és másolat az eredetiről Pesty Frigyestől, a Magy. Tud. Akadémia tört. bizottságának gyűjteményében.) Poss. Pogyenicha iuxta fluvium Charnasagh. (1416: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. IV. 81.) Poss. Cernyesara in districtu de Hathczak. (1438: Dl. 29465.) Poss. Chernyes Wara in districtu Haczak (1480: br. Révay cs. llt. Kende I. 10.) Poss. Cherneswara. (1482: br. Révay cs. llt. Kende I. 14.) Poss. Charnawara. (1493: br. Révay cs. llt. Kende I. 16.) Poss. Charnywara in districtu de Hachzak. (1516: Dl. 29951.) Poss. Chernyssora in districtu Haczak. (1518: Dl. 29965.) A haczáki kerületben feküdt. – A Dampsosi (Domsosi sat.) másként: Morsina(i) vagy Mursina(i) családé, később pedig a XV. század hatvanas évei óta az e családba beházasodott oszkolai vagy dompsosi Árka családé (s úgy látszik, részben, legalább jogilag a nádasdi Ungoroké) s ezek rokonságáé is volt. – Ma Csernisora, Vajdahunyadtól ny.-d., kissé távolabb a hegyekben, a Cserna folyó egyik mellékvölgyében.
Cseresur. Poss. Chereswr. (1482: Dl. 37652., 37653.) Hunyad várához tartozott. – Ma Cserisor, Vajda-Hunyadtól nyugatra.
Cserté(z)s. Poss. Chertez. (1468: Dl. 27499., 27500.) Poss. Cherthez. (1468: Dl. 27501.) Illyéhez tartozott. – Ma egy Alsó-Csertés nevű helységet találunk Maros-Illyétől északra, és egy Felső-Csertés nevűt, Dévától észak felé. (Nagy-Ágtól nyugatra.) Kétségkívül az előbbi értendő.
Csokmó. (Csikmó.) Poss. Chokmo. (1444 körül: Tört. Tár. 1907. 112. l., 1455., 1492., 1506: Dl. 26491., 26492., 1462: Dl. 29525., 1467: Dl. 30208., 1494., 1500: Dl. 30232., 1496: Dl. 29887., 1508: Dl. 30976., 1509: Dl. 28677., 1510: Dl. 29932., 30984., 30529., 1511: Dl. 27599., 28679., 1515: Dl. 30270., 1523: Dl. 31039.) Villa Chikmo. (1518: Dl. 30545.) Részben az al-diódi uradalomhoz tartozott, részben a Töreki vagy Töröki másként töröki Bakócz(-fi), a Sálfalvi másként sálfalvi Sálfi vagy Sál, a váras-keszi Lépes, a Hunyadi a macskási Tárnok és Macskást (1496.) családoké, majd ismét az illyei uradalom tulajdonosaié sat. volt. – A Sálfiak itteni kenézét 1462-ben említik. – Ma Csigmó (Csikmó), Al-Gyógy közelében ny.-d.
Cso(l)nokos. (Csolnakos. Csanakos. Csanokos. Csónok. Csónokos.) Cholnukus. (1360: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. I. 60–62.) Poss. Chanokos, Chonokos in districtu de Haczag. (1446: Dl. 29481.) Chonokos. (1453: Dl. 14604., 37622., 1465: Dl. 29521.) Cholnokws. (1475: Dl. 29533.) Cholnokos. (1480: Dl. 29536., 1494: Dl. 29563., 1498: Gyulafeh. kápt. házi llt. lad. 2. num. 366–369., 1513: Dl. 37933., 1515: Dl. 29626.) Chonok. Chonokos. (1494: Dl. 29562., 29564.) Cholnakos. (1506: Dl. 30069., 30511.) Chyolnakos. (1511: Dl. 27597.) A haczáki kerületben feküdt, s a Csolnokosi, (Csolnoki sat.) családé volt. 1453-ban azonban Déva vár tartozékai között sorolják fel. – Ma Csolnakos, Vajda-Hunyadtól délre, a Cserna felső völgyében.
Csopol(y). Thopol. (1453: Dl. 14604.) Chopol. (1453: Dl. 37622.) Déva várához tartozott. – Ma Csopca, Hátszegtől dél felé, a Sztrigy folyó mentén.
Csuda (Csudateleke.) Terra seu poss. Chudateleke. (1360: Dl. 30675.) Poss. Chuda. (1437: Dl. 29464.) A Harói, harói Nemze, Petenye és a Kéméndi családoké volt. – Haró határában fekhetett, Kéménd mellett, Déva közelében kelet felé.
Csula. Chwla. (1426: Dl. 29461., 1444: Dl. 29477., 29476., 1479: Dl. 29844.) Chwlla. (1447: Dl. 30443.) Poss. Kyschwla in districtu Hathczak. (1447: Dl. 30814.) Poss. Kyschywla in districtu Haczag. (1453: U. o.) Chywla. (1453: Dl. 29500.) Poss. Chyschywla. (1454: Dl. 30814.) Poss. Kyschwla in distr. Haczak. (1458: U. o.) Chula. (1475: Dl. 29533.) Poss. Chwla. (1504: Dl. 21324.) A haczáki kerületben feküdt. – A Csulai, csulai Ficsor, Váncsa, Móré és Kende rokonságé volt. – Ma Nagycsula és Kiscsula, Hátszegtől ny-.d. felé.
Dalsánpatak. Dalsanpathak. (1472: Dl. 29528.) Dalsánpataki Pap Sztojkát és testvérét Kenderest, fiaival, leányaival és egyéb osztályos testvéreivel s minden birtokaival együtt különös védelmébe vette ez idő tájt a király, főleg a (malomvizi) Kendefiek és Kenderesek ellenében, s e védelmet a hunyadi ispánokra, várnagyokra és helyetteseikre bízta.
Dal(u)már. (Dalmárfalva. Dalomár.) Poss. Dalwmar. (1484: Dl. 36395. pag. 94. n. 2., 1485: Dl. 27548., 36396. pag. 9, n. 2., 1494: Dl. 27563., 28657.) Poss. Dalmarfalwa. (1516: Dl. 31010.) Poss. Dalomar. (1518: Dl. 29636.) Poss. Dalmar. (1519: Dl. 29974.) A Barancskai (Barincskai) családé (l. ott), majd ettől zálog illetve vétel útján a Verbőczieké sat. volt. – Ma Gyalu-Mare (Dalumare, Dalmár), Maros-Illyétől é.-k.
Dam(p)sos. (Dampsus. Damsus.) Sacerdos olahalis ecclesie de Domsus. (1360: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. I. 61.) Poss. Domsos. (1404: Dl. 29453., 1454: Dl. 30814., 1467: Dl. 36393. pag. 30. n. 3., 1504: Dl. 29590., 1505: br. Révay cs. llt. Kende I. 25.) Poss. Damsos. (1416: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. IV. 81.) Dampsws. (1426: gr. Teleki cs. oklt. I. 485.) Dempses. (1430: U. o. 530.) Poss. Domsos in districtu de Hathczak. (1438: Dl. 29465., 37087. pag. 9.) Poss. Domsas. (1438: gr. Teleki cs. oklt. II. 1.) Dampsus. (1439: br. Révay cs. llt. Kende. I. 3., 1481: U. o. 13.) Demsesh. (1439: Dl. 30800.) Poss. Dampses in districtu Hathczak. (1447: Dl. 30814.) Domsos. (1453: Dl. 29499., 1502: br. Révay cs. llt. Kende I. 22.) Poss. Dompsos in districtu Haczag. (1453: Dl. 30814., 1518: Dl. 29965.) Demsesh. (1456: gr. Teleki cs. oklt. II. 58.) Poss. Domsos in districtu Haczak. (1458: Dl. 30814.) Dampsos. (1459: Dl. 29510.) Poss. Dampsos in districtu Hathzak. (1475: br. Révay cs. llt. Kende I. 9.) Poss. Dampsos. (1481: U. o. Kende I. 11.) Poss. Dompsos in districtu de Hathzak. (1493: Dl. 29560.) Poss. Domsos in districtu Hathzak. (1504: Dl. 29589., 29907.) Domus et curia nobilitaris in poss. Dompsos. (1504: Dl. 29591.) Dempsews. (1506: Dl. 18257.) Kenesius in poss. Dompsos. (1507: Dl. 29917.) Poss. Dampsos in districtu de Hachzak. (1516: Dl. 29951.) Poss. Dompsos. (1521: Dl. 29984:) – A haczáki kerületben feküdt. A Dampsosi (Domsosi sat.) másként Morsina(i) vagy Mursina(i) családé, később pedig a XV. század hatvanas évei óta az e családba beházasodott oszkolai vagy dompsosi Árka családé (s úgy látszik, részben, legalább jogilag a nádasdi Ungoroké) és ezek rokonságáé is volt. A XVI. század eleje óta a hűtlenségbe esett Árka János után kir. adomány czímén a Bélaiak és Foltiak tartottak hozzá jogot. A XV. század közepe táján részeit egy másik, már a XIV. században előforduló Dam(p)susi, és a Csulai-rokonság kezén találjuk. – Ma Demsus Hátszegtől ny.-d. (V. ö. Magyarorsz. műemlékei. II. 394. l.)
Danilafalva. Poss. Danylafalwa. (1468: pl. 27499., 27500.) Illyéhez tartozott. – Ma Danulesd Maros-Illyétől é. felé, kissé távolabb a hegyek között.
Dédács. (Dédácsfalva.) Terra nobilium de Dedachfolua. (1377: Dl. 29434.) Dedachfalwa. (1417: Dl. 29459., 1441: Dl. 29473.) Nobiles de Dachfalua. (! 1430: Dl. 28812.) Dedaczfalwa. (1451: Dl. 29802.) Dedaacz. (1453: Dl. 37623.) Dedach. (1457: Dl. 28618., 1475: Dl. 29532., 1492: Dl. 30929.) Dedaachfalwa. (1463: Dl. 29517.) Dedacz. (1482: Dl. 28325.) Poss. Dedach. (1490: Dl. 29546., 1498: Dl. 29889.) De Dach. (! 1493: Dl. 29875., 1498: Dl. 28881.) A Dédácsi (Dédácsfalvi), Soklyósi, Rohodi, Etei, sági Zajos, dédácsi Kajtár és a Veres családoké volt. – Ma Dédács, Dévától kelet felé, a Maros mellett.
Dem(p)ses. (Dempsös. Demsös.) L. Dam(p)sos alakban.
Denk. (Deng.) Tres possessiones regales Denk, in pertinentiis castri (regis) Dewa … ab ipso castro sequestrando etc. (1405: gr. Teleki cs oklt. I. 303.) Possessiones valahales Denk appellate. (1421: U. o. 447. és 454.) Tres poss. volahales Denck. Denk. (1421: U. o. 449. l.) Poss. Denk maior et superior. Denk mediocris. (U. o. 450. l.) Villa Morthondenky, fons seu puteus in eadem existens. (U. o. 451. l.) Poss. Deenk. (U. o. 452. l.) Tres Denk. (1425: U. o. 475. l.) Poss. Nagdengh. (1441: Dl. 36390. pag. 78. n. 3.) Poss. Naghdeng, Kysdeng, Marthondeng. (1458: Dl. 30200., 1501: Dl. 30245.) Poss. Nagde(n)k, Kysdenk, Marthondenk. (1460: Dl. 36392. pag. 91. n. 5.) Botha kenezius de Denk (az Erdélyieké); Johannes kenezius de Alsodenk, Doboka kenezius de Marthondenk (a Sztrigyieké). (1463: Dl. 29517.) Poss. Marthondenk, Kysdenk, Naghdenk. (1475: Dl. 29531.) Poss. Nagdenk, Kysdenti, Morthondenke. (1477: Dl. 29534.) Poss. Naghdenk, Kysdenk, Marthondenk. (1495: Dl. 36328., 1503: Dl. 30247., 1507: Dl. 30255., 1509: Dl. 29613., 1520: Dl. 30347.) Poss. Naghdenk, Kysdenk, Marthondeng; (1505: Dl. 29911.) Poss. Nagdenk, Kysdengh, Martondeng. (1506: Dl. 29601.) Poss. Naghdengh, Kysdengh, Marthondengh. (1508: Dl. 30338.) Pethrach kenesius de Naghdeng. (1509: Dl. 29613.) Oláh helységek voltak. Egy 1421-iki osztály-levél szerint Nagy-Denti másként Felső-Denk nevet viselt, Marton-Denki ekkor külön említtetik, mint a melyben forrás vagy kút is van. Ehez képest az ugyanekkor említett Középső-Denk (Denk mediocris) a későbbi Kis-Denknek felelhet meg. Ma Nagy-Denk, Kis-Denk és Martinesd Szászvárostól d.-ny. felé. – 1405-ig mindhárom Denk a dévai királyi várhoz tartozott. Ekkor kapta Zsigmond királytól Sztrigyi Péter erdélyi alvajda. 1421-ben e Péter gyermekeitől mindhárom helység 2/3 része a Somkereki (vagyis: somkereki Erdélyi) család tagjainak birtokába került. Utóbbiak 1441-ben Nagy-Deng részeit Kónya Márk nevű cselédjöknek adták; 1458-ban pedig mind a három Denget, cserében, Mátyás királynak; majd 1460-ban zálogban (!) a Barcsaiaknak. 1463-ban a somkereki Erdélyiek denki (valószínűleg: felső-denki), és a szent-emrei Sztrigyi Mihály alsó-denki és marton-denki kenézei szerepelnek. 1477-ben a Rápoltiak részeket vásárolnak e három helységben. 1501 óta a Sztrigyiek részei mind a három helységben a Barcsaiak és Kolonity(i) Miklós kezére kerültek kir. adományul. A Kolonity(i) részeit aztán nemsokára a Márgaiak vették cserébe, szintén mind a három Denken. Azonban e részek is csakhamar ismét a Barcsaiak kezére jutottak. 1509-ben a Barcsaiak, továbbá a Bélai Barnabás és Macskási Gáspár nagydengi kenéze mond ellen a somkereki Erdélyiek e három helység birtokába leendő beigtatásának.
Derczesd. (Derczest.) Derczesty. (1453: Dl. 14604., 37622.) Poss. Derchesd. (1491: Dl. 27556., 27557.) Derchesth. (1505: Dl. 30508.) Déva várához tartozott. 1505-ben Derczesti Nisztor és Mihály, mint szomszédosok szerepelnek. – Dombravicza, Bolya, Ohába stb. vidékén (Dévától nyug. felé) kereshetjük.
Doboka. A Vajdahunyadtól d.-ny., a Cserna vagy Egregy felső völgyében fekvő ily nevű helységet 1464-ben a Csolnokosiak kapták új-adományul Mátyás királytól. (V. ö. e családnál és Századok, 1897. kiránd. Pótfüzet. 41. l.)
Dobramer. (Dobromer.) L. Zalasd néven.
Dobroviczapataka. Poss. Dobrouiczapataka. (1426: Dl. 29461.) A Ponori családé volt. Talán ugyanegy a malomvizi Kendefiek birtokai között 1519-ben említett Dombroviczapataka nevű helységgel.
Dombravicza. (Dombrovicza.) Dombrawycza. (1453: Dl. 14604., 37622., 1491: Dl. 27557.) Poss. Dombrawycha. (1491: Dl. 27556.) Terra seu locus, alább: possessio Dombrawycza. (1505: Dl. 30508.) Poss. Dombrowycza. (1525: Dl. 29652.) Déva várához tartozott. Kenézségét 1505-ben a zajkfalvi Zajk és Dombraviczai családok tagjai kapták, jelesül Dombraviczai Mihály (a néhai Péter fia), akinek, mint «néhai nemes Dombroviczai (István fia Péter fiának) Mihálynak» itteni birtokát 1525. márcz. 2-án fel-pestesi Bási Györgynek, Solymos és Lippa várak várnagyának adományozta, hű szolgálataiért, II. Lajos király. – Ma Dumbravicza, Dévától nyugatra.
Do(m)bravicza. (Dombrovicza. Dumbrevicze.) Poss. Dwmbreuicze in districtu de Haczak. (1436: Dl. 29782.) Poss. Dombrowicza in districtu Haczak. (1459: Dl. 29510.) Poss. Dombrawycz in districtu de Hathchag. (1492: Dl. 32512.) Poss. Dombrawycza. (1505: Dl. 36399. pag. 63. n. 1.) Poss. Dobrawycza. (1508: Dl. 29927.) Poss. Dombrawycza in districtu Hathzak. (1519: Dl. 29969.) A haczaki kerületben feküdt. A Pestyéni (Pestyenyei, Nagypestyényi) rokonságé volt. (V. ö. Pestyén helység a.) – Pestyén, Brazova, Várhely sat. vidékén fekhetett, Hátszegtől d.-ny. felé.
Dombraviczapataka. Poss. Dombrawyczapathaka. (1519: Dl. 30552., 30553.) A malomvizi Kendefiek és Kenderesek birtokai között Urik, Ohabicza (ma Hobicza) és Farkaspataka helységekkel együtt sorolják föl. (V. ö. Dobroviczapataka helység a.)
Dom(p)sos. L. Dam(p)sos alakban.
Domus. (Dumesd.) Poss. Domws. (1482: Dl. 29855.) Mint a Barancskaiak birtokát, Barest után sorolják föl. Kétségkívül a mai Dumesd értendő, Baresd mellett, Maros-Illyétől kissé távolabb, a hegyekben. 1519-ben, ugyane család birtokában már: poss. Dwmesd alakban fordul elő. (Dl. 29974.)
Dragobratest. Poss. Dragobratesth. (1468: Dl. 27499., 27500.) Poss. Dragobrathesth. (1468: Dl. 27501.) Illye tartozékai sorában Tamásfalva és Szelestye közt sorolják föl. E tájon, Maros-Illyétől é.-ny. a hegységben fekhetett tehát.
Dragomérfalva. Poss. Dragomerfalwa. (1468: Dl. 27499., 27500.) Illyéhez tartozott. – Maros-Illyétől é.-ny. fekhetett.
Dragosfalva. Poss. Dragosfalwa. (1453: Dl. 29496.) A Barincskai (Barancskai) család birtokai között csupán ez egy ízben említik s Berektye után sorolják föl. Tehát valószínűleg a mai Maros-Brettye, Bóz sat. vidékén feküdt.
Dumbrevicze. L. Do(m)bravicza néven.
Eblő. (Eblye. Eblyő.) Poss. Ablew. (1416: Hunyadm. tört és rég. társ. Évk. IV. 81.) Poss. Ablyo in districtu de Hathczak. (1438: Dl. 29465., 37087. pag. 9.) Poss. Eble in districtu Haczak. (1480: br. Révay cs. llt. Kende I. 10.) Poss. Eblew. (1482: U. o. Kende I. 14.) Poss. Eblew in districtu Hatczak. (1493: U. o. I. 16.) Poss. Eblew in districtu de Hachzak. (1516: Dl. 29951.) Poss. Eblyew in districtu Haczak. (1518: Dl. 29965.) A haczáki kerületben feküdt. – A Dampsosi (Domsosi sat.) másként: Morsina(i) vagy Mursina(i) családé, később pedig a XV. század hatvanas évei óta az e családba beházasodott oszkolai vagy dompsosi Árka családé (s úgy látszik, részben, legalább jogilag a nádasdi Ungoroké) és ezek rokonságáé is volt. – A mai Bunyila, Nyiresfalva, Csernisora sat. vidékén (Vajdahunyadtól ny.-d.) fekhetett. Meglehet, újabban nevet változtatott.
Écse. (Écsi. Elcse.) Eche. Poss. Eche. (1392: Dl. 29447.,1446: Dl. 29482., 1493: Dl. 30933., 1499:. Dl. 30303., 1508: Dl. 30338., 1515: Dl. 30076.) Elche. (1475: Dl. 29530.) Poss. Echy. (1483: Dl. 29538.) Heche. (1492: Dl. 30926.) Echee. Poss. Echee. (1509: Dl. 32570., 1520: Dl. 29642.) Echy. (1511: Dl. 29942.) A batizfalvi Batiz, Barcsai, büszteri Herczeg, (pestesi Nagy, lozsádi Farkas, lesneki Dobra, harói Csuka és Bácsi), az Alpestesi, al-pestesi Bodor és Ág, az Écsei (Écsii, Elcsei), écsei Zala, Kerek és Péter családoké volt. – Alpestes és Batiz vidékén kereshetjük, Dévától dél felé.
Ellye. (Ellya.) L. Illye néven.
Elves. (Elves.) Poss. Elwes. (1468: Dl. 27499., 27500.) Poss. Ewlwes. (1493: Dl. 36398. Pag. 153. n. 1.) Illyéhez tartozott. – Ma Ullyes, (Ules, Üllyes), Maros-Illyétől é.-ny.
Erdő(falva). Poss. Erdew. (1509: Dl. 28677.) Poss. Erdewfalwa. (1511: Dl. 27599., 28679.) Villa Erdewfalwa. (1518: Dl. 30545.) Al-Diód városhoz (várhoz) tartozott. – Al-Gyógytól észak felé, Erdőfalva néven ma is megvan.
Erök. Azaz: Örökfalva, Örik sat. – L. e néven.
Eszkej. L. Szkej néven.
Facsa. L. Facset helység a.
Facset. Déva vár illetve Jófő város tartozékai közt Radulesd után sorolják fel a következő két helységet: Poss. Faczeth. (1491: Dl. 27556., 27557.) és: Poss. Facha. (U. o.) – Ma e tájon csupán Fazacsel helységet találjuk, Jófő (Dobra) közelében, dél felé.
Farkadi(n). (Farkad. Farkadi.) Farkadyn. (1446: Dl. 29481., 1464: Dl. 29520., 1479: Dl. 30048., 30221.) Poss. Farkadyn in districtu de Haczak. (1448: Dl. 29186.) Felsewfarkadyn, Alsofarkadyn. (1482: Dl. 29515.) Felsewfarkadyn. Poss. Alsofarkadyn in districtu de Haczag. (1461: Dl. 29824.) Farkad. (1472: Dl. 27512.) Poss. Alsofarkadyn in districtu Haczak. (1473: Dl. 29837.) Poss. Pathakyfarkadyn, Felsewfarkadyn in districtu de Haczak. (1475: Dl. 29533.) Poss. Felsewfarkadyn in districtu Haczak. Alsofarkadyn. (1479: Dl. 29844.) Poss. Felsewfarkadyn, Pathakfarkadyn. (1479: Dl. 30048., 1480: Dl. 29819.) Poss. Farkadyn. (1482: Dl. 29853., 1485: Dl. 29860.) Poss Felsewfarkadyn. (1482: Dl. 29854., 1511: Dl. 30532.) Poss. Alsofarkadyn. (1487: Dl. 29862., 1493: Dl. 36398. pag. 145. n. 1.) Poss. Felsewfarkadyn, Alsofarkadyn in districtu Hathsak. (1604: Dl. 21324.) Farkady. (1507: Dl. 29924.) Poss. Felsewfarkadyn, Alsofarkadyn. (1508: Dl. 29928.) Poss. Ohaba al. nom. Alsofarkadyn. Posa. Felsewfarkadyn, kenesius in Felsewfarkadyn. (1509: Dl. 29930.) Poss. Felsewfarkadyn in districtu Hathzak. (1515: Dl. 29948.) Felsewfarkady. (1516: Dl. 29951.) A haczáki kerületben feküdt. – Úgy látszik, Patak-Farkadin és Alsó-Farkadin nevek alatt ugyanegy helység értendő. Alsó-Farkadin ezenkívül 1509-ben Ohába nevet is visel. Ez az Ohába azonban e néven külön is több ízben előfordul: pl. poss. Ohaba in districtu Haczak (1448: Dl. 29486., 1503: Dl. 30067., 1515: Dl. 29948.); poss. Ohaba (1457: Dl. 29504., 1482: Dl. 29853., 29854.) Kenézeit (Kenderes és Oprio) 1509-ben említik. – 1515-ben Felső-Farkadinban szőllőhegyek is voltak. – A Farkadini vagy Alsófarkadini és Felsőfarkadini, a farkadini vagy felső-farkadini Móré (1511-ben Felső-Farkadinban nemesi udvarházzal) és felső-farkadini Sánta családoké volt. – Ma Alsófarkadin és Felsőfarkadin, Hátszeg közelében nyugatra.
Farkaspataka. Poss. Farkaspathaka. (1472: Dl. 29842., 1493: Dl. 31156., 1519: Dl. 30552. és 30553.) Poss. Farkaspathaka in districtu de Hathzak. (1493: Dl. 29560., 1496: Dl. 30939.) Poss. Farkaspathaka in districtu de Haczak. (1495: Dl. 30489.) A haczaki kerületben feküdt. A Puji, Szentgyörgyi, Dóczi, malomvizi Kendefi és Kenderes sat. családoké volt. (V. ö. a Livádi vagy Levádi cs. alatt.) – Hátszegtől d.-k. találjuk, a Sztrigy folyó egyik felső mellékvölgyében.
Fazecsel. Poss. Fazechel. (1507: Dl. 29924.) A Hermán-nemzetség ivadékaié lehetett. Részeit 1507-ben jófői vagy fel-pestesi Bási György vásárolta meg fel-pestesi Czentúri Lászlótól. – Nándor, Erdőhát sat. vidékén kereshetjük, Vajdahunyadtól é.-ny., a hegyek között.
Feder. (Féder. Fédér Fider.) Poss. Feder in districtu Haczag. (1467: Dl. 29503.) Poss. Fyder. (1473: galaczi Buda cs. letéte az Orsz. Levéltárban.) Poss. Ferder. (1476: U. o.) Poss. Feder. (1478: DL. 29841., 1492: Dl. 31162., 1495: Dl. 29567., 1519: Dl. 29975., 1619: Dl. 30552., 30553.) Poss. Feder in districtu de Haczak. (1496: Dl. 30490., 1499: Dl. 30494.) Poss. Feeder. (1507: Dl. 29605., 1514: Dl. 29946.) A haczáki kerületben feküdt. A Barbátviz(e)i, barbátviz(e)i Oláh s a malomvizi Kendefi és Kenderes(i) rokonságé volt. – Ma Fégyér, Hátszegtől d.-k., a hegyek között.
Fejérvíz. Feyruizy. (Kenéz nevében. 1411–1412: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. II. 1881. 24. l.) Kenezii de Feyeruiz; poss. Feyeruiz in districtu de Hadzak. (1445: Dl. 29480.) Poss. Feyerwyz. Nobiles de Feyerwiz. (1447: Dl. 29790.) Poss. Feyerwiz in districtu Hathczag. (1463: Dl. 29494.) Feyerwyz. (1453: DL. 14604., 37622., 1457: Dl. 29504., 36510.,1464: Dl. 28276., 29519., 1480: Dl. 29849., 1482: Dl. 29853., 1488: Dl. 26442., 1492: Dl. 29868., 1494: Dl. 29882., 29563., 1496: Dl. 29569., 1500: Dl. 29581.) Feyerwiz. (1457: Dl. 29815.) Poss. Feyerwyz. (1496: Dl. 29569. és 31157., 1498: Dl. 29572.) Feyrwyz. (1500: Dl. 30949., 1506: Dl. 30966.) Nobiles possessionis Feyerwyz. (1519: Dl. 30551.) A haczáki kerületben feküdt. – A Fejérvizi, fejérvizi Magyar, Balaczin vagy Balaczin-fi, Biborcz, Nagy sat. és a Bojesdi vagy Bajesdi családoké volt, 1445-ig illetve 1447-ig kenézi, azután pedig (a kormányzó adományából) örök – azaz nemesi jogon. 1453-ban azonban még mindig Déva vár tartozékai közt sorolják fel. – Ma Fehérvíz, Hátszegtől dél-keletre, Bajesd szomszédságában.
Feketehegy. Poss. Feketehegh in districtu Hathczak. (1447: Dl. 30814.) Poss. Fekethehegh in districtu Haczag. (1453: U. o.) Poss. Fekethehegh in districtu Haczak. (1458: U. o.) A haczáki kerületben feküdt, s a Csulai és Dempsesi vagy Dompsosi rokonságé volt. Úgy látszik valahol Csula, Dempsus, Haczázsel sat. vidékén kereshetjük és nem a Hátszegtől ny.-é. és é.-ny. fekvő mai Csernisora és Cserisor helységeknek felel meg.
Fel-Pestes. (Fel-Pestös. Felső-Pestes.) L. Pestes helység a.
Felső-Almás. L. Almás helység a.
Felső-Árki. L. Árki helység a.
Felső-Barcsa. Másként: Kis-Barcsa vagy Apród-Pálfalva, Apródháza avagy Apród. (L. Barcsa helység a.)
Felső-Bó(z)s. L. Bó(z)s helység a.
Felső-Breznek. L. Breznek helység a.
Felső-Buán. (Felső-Boán.) L. Boán helység a.
Felső-Denk. L. Denk helység a.
Felső-Farkadi(n). L. Farkadi(n) helység a.
Felső-Fenes. L. Fenes helység a.
Felső-Kalántel(e)ke. L. Kalántel(e)ke helység a.
Felső-Keted. (Felső-Ketid. Fel-Kitid.) L. Keted helység a.
Felső-Lapug(y). L. Lapug(y) helység a.
Felső-Nádasd. L. Nádasd helység a.
Felső-Oburs(i)a. L. Oburs(i)a helység a.
Felső-Osztró. L. Osztró helység a.
Felső-Pala. L. Pala helység a.
Felső-Ruda. L. Ruda helység a.
Felső-Szagya. L. Szagya helység a.
Felső-Szálláspatak(a). (Felső Szállás.) L. Szálláspatak(a) helység a.
Felső-Szilvás. L. Szilvás helység a.
Felső-Tarnócza. L. Tarnócza helység a.
Felső-Várasvize. (Felső-Városvize.) L. Városvize helység a.
Fenes. Terra Fenes. (1292: Századok 1908., 580. l.) Poss. Fenes. (1431: br. Révay cs. llt. Kende. I. 4., 1463: Dl. 29496., 1484: Dl. 36395. pag. 91. n. 2., 1485: Dl. 27548., 36396. pag. 9. n. 2., 1492:. Dl. 36398. pag. 74. n. 2.) Poss. Fenes et Fenesthorok. (1494: Dl. 27563., 28657.) Poss. Fenes Thorokfalwa. (1516: Dl. 31010.) Poss. Fenesthorok ac Felsewfenes et Alsowfenes. (1518: Dl. 29636.) Poss. Fenes Thorok. (1519: Dl. 29974.) Rivulus Fenes vocatus, inter possessiones Bretthe (Berekthe) ac alteram possessionem nobilium de Illye Plop voatam adiacens. (1520: Dl. 29981.) A mai Branyicska és Maros-Brettye helységek közt elterülő vidéken, az ott elfolyó, hajdan Fenes nevet viselt, a Marosba ömlő patak mentén, a Barancskai (Barincskai) család, majd ettől zálog illetve vétel útján a Verbőcziek sat. birtokában, a XVI. század elején három helység állt egymás közelében, u. m. Alsó-Fenes, Felső-Fenes és Fenestorok vagy Fenestorokfalva. A XV. század folyamán azonban még inkább csak: Fenest emlegetik. – Ugyanitt feküdt az illyei Dienes(s)iek: Fenes nevű birtoka is, melyet 1468-ban említenek: «poss. Fenes» alakban. (Dl. 27499., 27500.)
Fenestorok. (Fenestorokfalva.) L. Fenes helység a.
Fenyalatt. Poss. Fenyalath. (1392: Dl. 29446.) A Szentgyörgyi (Sztrigyszentgyörgyi) család birtokai között, Szálláspataka helységgel együtt csupán ez egy ízben szerepel.
Fenyőfalva. Villa volahalis Fenywfalua. (1418: gr. Bethlen cs. llt.) Mint az Ákos-nembeli Folti és Illyei vagyis illyei Dienessi családok birtokát említik. Később talán más néven fordul elő.
Ferecz(e). Poss. Ferech. (1482: Dl. 37652., 37653.) Villa Ferecze. (1506: Dl. 37792.) Villa Fereche. (1506: Dl. 37794., 1510: Dl. 37870., 37875.) Ferech. (1506: Dl. 30970.) Hunyad várához tartozott. Kenéze: Koszta 1506-ban szerepel. – Ma Feresd, Vajda-Hunyadtól nyugat felé a hegyek között.
Filepkő. (Filepköve.) Poss. Philepkeue. (1455: Pesty Frigyes. Krassóm. tört. III. 401. – V. ö. U. o. II. 167.) Poss. Philepkew. (1468: Dl. 27499.) Poss. Philepkw. (1468: Dl. 27500.) Már az Árpád-korban előfordul; Philwpkwue néven, majd 1360-ban Philepkewe alakban, mint a Csanád-nemzetség birtoka. 1455-ben az ugyane nembeli Telegdiek, mint aradmegyei helységet, illyei Dienes(s)i Jánosnak zálogosították el. 1468-ban mint hunyadvármegyei helységet sorolják fel a Dienes(s)iek birtokában. 1508-ban azonban (Filepkewe) ismét a Telegdiek kapják új-adományul II. Ulászló királytól. – A mai Krassószörénymegye é.-k. zugában, a hunyadmegyei határszélen, a Maros déli partja mentén feküdt. (V. ö. e műben Aradmegyénél, Filepteleke helység a.)
Fintóág. Poss. Fyntho Ag. (1491: DL. 27556., 27557.) Déva várához, illetve Jófő városhoz tartozott. Utóbbitól nyugatra, a hegyekben ma is megtaláljuk.
Fizegy. (Fizety. Fizecs. Füzegy. Füzety. Füzces.) Poss. Fizeech in districtu Hatzag. (1447: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. IV. 90., 91.) Poss. Fyseeth in districtu Haczag. (1447: Dl. 30443.) Poss. Fyzegh. (1456: gr. Teleki cs. oklt. II. 58.) 1495: Dl. 29567., 1501: Dl. 30503.) Poss. Fyzegh in districtu de Haczag. (1464: Dl. 29520.) Poss. Fizegh. (1476: galaczi Buda cs. letéte az Orsz. Levéltár erdélyi kir. táblai osztályában.) Poss. Fyzech. (1492: Dl. 31162.) Poss. Fyzeech. (1496: Dl. 27567.) Poss. Fyzech in districtu de Haczak. (1496: Dl. 30490.) Poss. Fyzeth. (1499: Dl. 29574.) Poss. Fyzeth in districtu Haczak. (1499: Dl. 30494., 1505: Dl. 29913.) Poss. Fyzegh in districtu de Haczak. (1509: Dl. 29929.) Poss. Fyzegh in districtu Hathzak. (1514: Dl. 29624.) Poss. Fywzech. (1519: Dl. 30552. és 30553.) A haczági kerületben feküdt. 1447-ben 1/4 részét a malomvizi Kendefiek kapták a kormányzótól. Ettől fogva e részeit állandóan emlegetik e család illetve a testvér malomvizi Kenderes(i)ek birtokában. Ezenkívül a Borbátviz(e)i vagy Borbádviz(e)i, továbbá a Galaczi, galaczi Vitéz, Buda, Csob és Volk rokon családoknak, a Kernyesdieknek és Brezoviaiaknak, (s bírságképen, 1476., az erdélyi vajdának) is voltak benne részeik. – Ma Füzesd, Hátszegtől d.-k. a hegyek között.
Fizesd. (Fizegy. Füzesd. Füzegy.) Poss. Fyzesd. (1453: Dl. 14604., 37622., 1465., 1502: Dl. 16167.) Poss. Fyzesth. (1473: Dl. 16167.) Poss. Fyzegh. (1479: Dl. 16167., 30221.) Solymos város sorsában osztozott, s egyideig ezzel együtt (1453.) Déva várához tartozott. (L. ott.) – Ma Füzesd, Dévától észak felé.
Folt. Poss. Folth. Folth. (1321., 1377., 1418. sat. Gróf Bethlen cs. llt., 1357: Dl. 29430. és Anjouk okmt. VI. 575., 1468: Dl. 27499., 27500.) Az Ákos-nembelieké, jelesül az osztályos Folti, és El(l)yai vagyis Ellyei, másként Illyai, Illyei, később illyei Dienes(s)i családoké volt. 1418-ban a Foltiak itteni curiáját, kő- és faépületeit, az itteni egyházat; szőllőket (vinee Agzelew et Kyszelew inter montes Cherhegh et Wereshegh) s a marosi révet is említik. 1508-ban révjével együtt kizárólag a Foltiak birtokába ment át, az illyei Dienes(s)iekkel kötött egyezség szerint. – Szászvárostól é.-ny. találjuk.
Frazinet. (Frazinat.) Poss. Frazynath. (1482: Dl. 37652., 37653.) Villa Frazinet. (1506: Dl. 37792., 37794.) Villa Frazyneth. (1510: Dl. 37870., 37875.) Hunyad várához tartozott. – Vajda-Hunyadtól, úgy látszik, nyugat felé feküdt.
Fujesd. Poss. Fwyesd. (1518: Dl. 29967.) Bácsfalvával együtt az illyei Dienes(s)ieké volt, s kétségkívül Illye és Bácsfalva környékén feküdt. Itt találjuk ma Kulyes (Kujes) helységet, mely azonban 1468-ban Kuneste vagy Kunestő alakban fordul elő. Ezzel való azonosságát tehát nehéz lenne igazolni. (A Fwyesd alak a fent idézett oklevélben több ízben előfordul.)
Furnádia. (Furnédia.) Poss. Fwrnadya (1499: Dl. 30303., 1506: Dl. 37792., 37794.) Poss. Furnedya. (1507: Dl. 29924.) Poss. Furnadya. (1510: Dl. 37869., 37870.) Úgy látszik, részben a Hermán-nemzetség tagjaié volt. 1499-ben mint az e nemzetségből eredő Pestesi azaz Felpestesi Mátyás birtokát Soklyósi Péter görgényi várnagy nyerte kir. adományul. 1507-ben részeit jófői Bási György fel-pestesi Czentúri Lászlótól (mindkettő ugyane nemzetségből) vásárolta meg. Részeit azonban 1506-ban és 1510-ben Hunyad várához számították. – Ma Fornadia, Marosnémetitől északra. (V. ö. Tatemérháza helység a.)
Fursóvára. (Fusvára. Fursora.) Poss. Fwrsora. (1518: Dl. 29636.) Poss. Fwrsowara. (1519: Dl. 29974.) Poss. Fwswara. (1521: Dl. 29645.) A Barancskaiaké s utánok a Verbőczieké (1519.), a barancskai Horvát Bertalané (1516. 1521.), kir. adományul a Korlátkői Péteré és illyei Dienes(s)ieké (1518.) volt. Ugyane helységgel lehet azonos az 1516-ban ugyancsak a Barancskai család birtokában felmerülő: poss. Swswarfalwa is. (Dl. 31010.) – Ma Furksora, Maros-Illyétől é.-k., a hegyekben.
Fűzegy. (Füzety. Füzecs.) L. Fizegy néven.
Füzesd. (Füzegy.) L. Fizesd alakban.
Gadonest. (Godenest.) Poss. volahalis Gedenfalua. (1418: gr. Bethlen cs. llt.) Poss. Gadonesth. (1468: Dl. 27499., 27500.) Poss. Godenesth. (1485: gr. Bethlen cs. llt.) Az Ákos-nembeli Folti és Illyei vagyis illyei Dienes(s)i családoké volt. – Ma Godinesd, Dobrától észak felé, Petresd mellett, a mellyel együtt sorolják fel.
Gallacz. Poss. Gelacz, in districtu Hatzag. (1447: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. IV. 90., 91.) Poss. Galaacz in districtu Haczag. (1447: Dl. 30443.) Poss. Galacz. (1456: gr. Teleki cs. oklt. II. 58., 1476: galaczi Buda cs. letéte az Orsz. Levéltár erdélyi táblai osztályában, 1492: Dl. 31162., 1495: Dl. 29567., 1496: Dl. 27567., 31157., 1496–1499: Dl. 31157., 1499: Dl. 29574., 1519: Dl. 30552., 30553.) Galacz. (1458: Dl. 29508., 29818., 1478: Dl. 29841., 1479: Dl. 30048., 1492: Dl. 29551., 29868., 1493: Dl. 31156., 1496: Dl. 30490., 1499: Dl. 29574., 29893., 1506: Dl. 30966., 1518: Dl. 29964.) Poss. Galacz in districtu de Haczag. (1464: Dl. 29520.) Poss. Galacz in districtu de Haczak. (1496: Dl. 30490., 1499: Dl. 30494.) Galaz. (1500: Dl. 29895., 1508: Dl. 29928.) Poss. Galaz. (1505: Dl. 29913.) Poss. Galaz in districtu de Haczak. (1509: Dl. 29929.) Posa. Galacz in districtu Hathzak. (1514: Dl. 29624.) Nobiles possessionis Galacz. (1519: Dl. 30551.) Galaacz. (1523: Dl. 31041.) A haczáki kerületben feküdt. Részben a malomvizi Kendefi és Kenderes(i) rokonságé, részben pedig a Borbátviz(e)i vagy Borbádviz(e)i továbbá a Galaczi és az ebből kiágazott galaczi Buda-fi vagy Buda, Csob, Vitéz és Volk családoké, ezenkívül a Kernesdieké és Brezovaiaké, s bírságképen (1476.) az erdélyi vajdáé is volt. – Hátszegtől d.-k. találjuk, a Sztrigy folyó partján.
Galod. L. Glod néven.
Ganczága. Ganchaga. (1426: Dl. 29461.) Poss. Ganczzaga. (1503: Dl. 30247.) Poss. Banczaaga, Ganczaga. (.1505: Dl. 29594.) Poss. Kencaga. (1506: Dl. 29601.) Poss. Ganczaga. (1511: Dl. 29939.) A Ganczágai (1426.), továbbá a Brettyei vagy Berektyei, oláh-berektyei Pogány (l. ott), majd utánuk vagy tőlük az ellyőfalvi Erdélyi, a Kolonity(i) vagy kolonityi Horvát és Barcsai, Márgai, Szecseli (másként Szacsali vagy szacsali Móré) sat. családoké volt. – Ma Gonczága, (Ganczága, Gonzága) Hátszegtől nem messze k.-é.
Gavasd(i)vár. (Gobosdvár.) Poss. Gawasdywar. (1482: Dl. 37652., 37653.) Villa Gobosdwar. (1506: Dl. 37792., 37794., 1510: Dl. 37870.) Villa Soboswar. (1510: Dl. 37875.) Hunyad várához tartozott. – Ma Govásdia (Govazsdia, Gavosdia), Vajda-Hunyad közelében, nyugat felé.
Gedénfalva. (Gedenfalva.) L. Gadonest néven.
G(e)red. (Geréd.) L. G(i)rid néven.
Gerend. Poss. Gerend. (1491: Dl. 27556., 27557.) Déva várához, illetve Jófő városhoz tartozott. Jófőtől (Dobra) nyugatra találjuk.
G(i)rid. Poss. Gred in districtu de Dewa. (1392: Dl. 29446.) Poss. Gred. (1472: Dl. 29842.) Poss. Gered. (1490: Dl. 29866.) Gred. (1492: Dl. 36516.) Poss. Gryd. (1493: Dl. 29872., 29877., 1500: Dl. 29579.) Poss. Greed. (1499: Dl. 29573., 29576.) Poss. Gyryd. (1505: Dl. 30965.) A Szentgyörgyi,. G(e)redi, Szálláspataki, (szentgyörgyi Oláh, Kenderes), nádasdi Ungor, damsosi Árka, vingárti Geréb, Bódogasszonfalvi családoké, az erdélyi káptalané, továbbá a Bélai, Folti, Czobor, Bradács családoké s zálogban a Dócziaké sat. volt. 1514-ben gridi Oncsoki László egyik vajdai ember. – Ma Grid, Vajda-Hunyadtól kelet felé, nem messze Sztrigy-Szent-Györgytől, a Szentgyörgyi család névadó birtokától.
Glod. – a) Villa volahalis Glod. (1418: gr. Bethlen cs. llt.) Poss. Glod. (1509: Dl. 28677.) Poss. Galod. (1511: Dl. 27599., 28679.) Villa Glod. (1518: Dl. 30545.) Oláh helység volt; 1418-ban 12 népes jobbágytelekkel. Az Ákos-nembeli Folti és Illyei vagyis illyei Dienes(s)i (pl. 1418.) családoké volt, illetve Al-Diód városhoz (várhoz) tartozott. – Ma is Glod, Al-Gyógytól észak felé. – b) Poss. Glod. (1468: Dl. 27499., 27500.) Illyéhez tartozott. – Ma Glod-Gilesd, egy hosszú völgyben elterülő helység, Dobrától é.-ny. felé.
Gobosdvár. L. Gavasd(i)vár néven.
Godenest. L. Gadonest néven.
Gonoszpatak. (Gonosz-Patak.) Másként: Pokol-Valcsal, Pokol-Valcsar, Pokol-Valcsan, Pokol-Valcsa. – L. Jópatak helység a.
Gosztaja. (Gosztia.) Poss. Gozthaya. (1482: Dl. 37652., 37653.) Villa Gozthya. (1506: Dl. 37792.) Villa Gozthaya. (1506: Dl. 37794., 1510: Dl. 37870., 37875.) Hunyad várához tartozott. – Vajda-Hunyadtól, úgy látszik, nyugat felé feküdt.
Gosztos. L. Kos(z)tesd néven.
Görén(y). (Gurény. Göreny. Gureny.) Más néven: Sebestorok. – L. e néven.
Gred. (Gréd. Grid.) L. G(i)rid néven.
Gri(v)a. L. helyesebben: Kriva néven.
Gros. Azaz: Tőkefalva. – L. e néven.
Gurbun(y)est. Poss. Gwrbwnyesth. (1491: Dl. 27556.) Poss., Gwrbwnesth. (1491: Dl. 27557.) Déva várához illetve Jófő városhoz tartozott. Utóbbitól ny.-ny-d. felé: Fintóág, Ohába sat. táján, (ahol ma Kosesd helységet találjuk), fekhetett.
Gyalmár. Terra Galmar. (1291: Dl. 1334., 1335: Zimmermann-Werner. Urkundenbuch. I. 188.) Gyalmar. Poss. Gyalmar. (1417: Dl. 29459., 1462: Dl. 29525., 1498: Dl. 29889., 1499: Dl. 29575., 1506: Dl. 36523., 1516: Dl. 31011.) Galmar. Poss. Galmar. (1490: Dl. 29546., 1499: Dl. 29575.) A Dédácsi (Dédácsfalvi), s ettől a Soklyósi, Rohodi, Etei, sági Zajos, továbbá a bakai Gyalmári vagy Bakai, gyalmári Fekete, Ferencz, Miklósi vagy Mikossi és Zsoldos családoké volt. – Szászvárostól északra fekszik, a Maros partján.
G(y)elakuta. Azaz: Gyulakuta. – L. e néven.
Gyertyános. (Gyortyános.) Poss. Gyorthyanos. (1505: Dl. 32560.) Poss. Gyerthyanos. (1508: Dl. 29359.) A Rápolti, macskási Tárnok, Macskási, Bélai sat. családoké volt. (L. a Rápolti cs. alatt.) 1508-ban Nexw János itteni kenézt és Chrippo György itteni jobbágyot említik. – Ma Gyertyános, Dévától keletre.
Gyoszán. (puszta). Poss. Gyozan. (1456: Pesty Frigyes. Krassóm. tört. III. 401. V. ö. U. o. II. 201–202. l.) Pred. Ingozan. (! 1468: Dl. 27499., 27500.) Predium in Gozan. (1468: Dl. 27500.) 1455-ben a Csanád-nembeli Telegdiek, mint aradmegyei helységet, illyei Dienes(s)i Jánosnak zálogosították el. 1468-ban mint hunyadvármegyei pusztát sorolják fel a Dienes(s)iek birtokában. 1508-ban azonban (Gozaan) ismét a Telegdiek kapják új-adományul II. Ulászló királytól. – Már a XVI. században nyoma veszett, de kétségkívül a mai krassószörénymegyei Szelcsova, Pozsoga sat. vidékén feküdt, a hunyadmegyei határszélen, a Maros mentén.
G(y)örén(y). (Gyurény. Györeny. Gyureny.) Más néven: Sebestorok. – L. e néven.
Gyulakuta. (Gyulakutafalva.) Poss. Gelakwtha. (1484: Dl. 36395., pag. 94., n. 2.) Poss. Gywlakwtha. (1485: Dl. 27548., 36396. pag. 9. n. 2., 1494: Dl. 27563., 28657., 1518: Dl. 29636., 1519: Dl. 29974.) Poss. Gywlakwthafalwa. (1516: Dl. 31010.) A Barancskai (Barincskai) családé (l. ott), majd ettől zálog illetve vétel útján a Verbőczieké sat. volt. – Ma Gyálakuta (Gealakuta, Zselekuta), Dévától é.-ny.
Gyurka-Pojnicza. L. Poj(a)nicza helység a.
Habucsa. Poss. Habwcha. (1491: Dl. 27556.) Poss. Habucha. (1491: Dl. 27557.) Déva várához illetve Jófő városhoz tartozott. – Ma Abucsa, Jófő (Dobra) közelében nyugat felé. E helységnek látszik megfelelni az 1526-ban Lapugy, Tyej, Obába, Fintóág sat. helységekkel együtt a lapugyi Bár család birtokai közt felsorolt Avas (Awas) nevű birtok vagyis helység is. (Dl. 30291.)
Haczázsel. (Haczágyel. Haczázsal. Haczácsel.) Poss. Haczachek in districtu Hathczak. (1447: Dl. 30814.) Poss. Haczagyel in districtu Haczag. Poss. Haczadyel. (1453: U. o.) Poss. Haczadyel. (1454: U. o.) Poss. Hachachel in districtu Haczak. (1458: U. o.) Poss. Haczagel in districtu Haczak. (1480: br. Révay cs. llt. Kende I. 10.) Poss. Hathazal. (1482: U. o. Kende I. 14.) Poss. Hadachyal in districtu Hatczak. (1493: U. o. Kende I. 16.) Poss. Hadachyal in districtu Hatczak. (1493: U. o.) Poss. Hachazal in districtu de Hachzak. (1516: Dl. 29951.) Poss. Hachachel in districtu Haczak. (1518: Dl. 29965.) A haczáki kerületben feküdt. – A Dampsosi (Domsosi sat.) másként Morsina(i) vagy Mursina(i) családé, később pedig a XV. század hatvanas évei óta az e családba beházasodott oszkolai vagy dompsosi Árka családé (s úgy látszik, részben, legalább jogilag a nádasdi Ungoroké) és ezek rokonságáé is volt. A XV. század közepe táján részeit egy másik Dam(p)susi ág, és a Csulai-rokonság kezén találjuk. – Ma Haezázsel (Haczácsel, kis Hátszeg), Hátszegtől d.-ny.
Hadácsal. (Hatázsal.) L. Haczázsel néven.
Hajtótelek. (Hahtótelek.) Vagy inkább: Sajtótelek (Sahtótelek). – L. Benczencz néven.
Ha(r)ró. (Hara.) Harow. (1360: Dl. 30675., 1362: Dl. 30680., 1417: Dl. 29459.) Horow. (1363: Dl. 30681.) Haro. (1389: Dl. 29732., 1453: Dl. 29496., 1511: Dl. 29941.) Hara. Poss. Hara. (1453: Dl. 29496., 1458: Dl. 29509., 1491: Dl. 27556., 1503: Dl. 30962., 1517: Dl. 27606.) Hora. (! 1467: Dl. 30208.) Nobiles de Haro. (1492: Dl. 30929.) Harro. (1499: Dl. 30238.) A Har(r)ói vagy Harai, a harai Csemege, Csikos, Csuka, Egyed, Elekes, Fodor, Géberjén, Hodes, Horvát, Nagy, Nemze, Petenye vagy Petenye-fi, Szunyog és Zámbó családoké volt. 1360-ban Csudateleke földet említik határában, mely aztán 1437-ben mint külön helység (birtok) tűnik föl. (Lásd külön.) Úgy látszik, az 1508-ban fölmerülő Szunyogszeg is e tájon feküdt. – Ma Haró vagy Harró, Déva közelében k.-é. (L. a harai Csuka és a Harrói cs. alatt.)
Hasdát. (Hasdád. Hazsdát. Hazsdád.) L. Hosdát néven.
Hasdó. (Hasdófalva. Hazsdó.) Poss. Hasdo in districtu de Hathczak. (1438: Dl. 29465., 37087. pag. 9.) Poss. Hasdo. (1467: Dl. 36393. pag. 30. n. 3., 1504: Dl. 29590., 1521: Dl. 29984.) Poss. Hasdo in districtu Hathzak. (1475: br. Révay cs. llt. Kende I. 9., 1504: Dl. 29589., 29907.) Poss. Sasdofalwa. (1481: br. Révay cs. llt. Kende I. 11.) Hasdo, Hosdo. (1499: Dl. 29573.) Hasdo. (1499: Dl. 29576.) Hozd. (1516: Dl. 29951.) A haczaki kerületben feküdt. – A Dampsosi (Domsosi sat.) másként: Morsina(i) vagy Mursina(i) családé, később pedig a XV. század hatvanas évei óta, az e családba beházasodott oszkolai vagy dompsosi Árka családé (s úgy látszik, részben, legalább jogilag a nádasdi Ungoroké) és ezek rokonságáé is volt. A XVI. század eleje óta a hűtlenségbe esett Árka János után kir. adomány czímén a Bélaiak és Foltiak tartottak hozzá jogot. – Ma Hosdó, a Cserna folyó felső völgyében, Hátszegtől ny.-é.
Hasznosfalva (puszta). Poss. Haznosfalwa habitatoribus destituta. (1455: Pesty Frigyes. Krassóm. tört. III. 401.) Pred. Haznosfalwa. (1468: Dl. 27499.) Pred. Haznusfalwa. (1468: Dl. 27500.) 1455-ben a Csanád-nembeli Telegdiek, mint aradmegyei helységet, illyei Dienes(s)i Jánosnak zálogosították el. 1468-ban mint hunyadvármegyei helységet sorolják fel a Dienes(s)iek birtokában. 1508-ban azonban (Haznos) ismét a Telegdiek kapják új-adományul II. Ulászló királytól. – A Maros déli partján, Krassószörénymegye é.-k. zugában, Szelcsova és Pozsoga vidékén kereshetjük. (L. e műben Aradmegyénél, a helységek közt.)
Határ. Poss. Hatar. (1491: Dl. 27556.) Poss. Hathar. (1491: Dl. 27557., 1526: Dl. 30291.) – Déva várához illetve Jófő városhoz tartozott. Utóbbitól nyugat felé: Fintóág, Ohába sat. táján, a hunyadvármegyei határszélen feküdt. A vezérkari térkép e vidéken Fintóágtól nyug. egy «Hatan ele» nevű helyet tüntet fel.
Havaspatak. Poss. Hawaspathak in districtu de Hatzak. (1391: Dl. 29737.) A Barbátvizei család birtoka volt s a haczáki kerületben feküdt, kétségkívül Barbátvize (a mai Borbátvíz, Hátszegtől d.-k.) vidékén.
Hécse. L. Écse alakban.
Hermán. (Herman.) Poss. Herman. (1479: Dl. 18198. és Pesty Frigyes. Krassóm. tört. III. 449.) Veczel városhoz tartozott. (L. ott.) Később nem említik s ma sincs meg. Nevét hihetőleg Hermánról és nemzetségéről vette, amelynek minden valószinüség szerint ősidőktől fogva birtoka volt.
Herpelye. Poss. Herpelye ad castrum Solmos pertinens. (1491: Dl. 36398. pag. 38. n. 2.) Poss. Herpelye. (1491: Dl. 27556.) Magyar-Veczel és Oláh-Veczel helységekkel együtt az aradvármegyei Solymos várához tartozott ekkor. – Ma Herepe, Dévától nyugat felé. (L. Veczel városnál.)
Hidegfalu. (Hidegfa.) – a) Poss. Hidegfa. (1455: Pesty Frigyes. Krassóm. tört. III. 401.) Poss. Hydegfalw. (1468: DL. 27499., 27500.) 1455-ben a Csanád-nembeli Telegdiek, mint aradmegyei helységet, illyei Dienes(s)i Jánosnak zálogosították el. 1468-ban mint hunyadvármegyei helységet sorolják fel a Dienes(s)iek birtokában. 1508-ban azonban ismét a Telegdiek kapják új-adományul II. Ulászló királytól. – A mai Krassószörénymegye é.-k. zugában, a hunyadmegyei határszélen, a Maros déli partja mentén fekhetett. (V. ö. e műben Aradmegyénél a helységek közt.) – b) Poss. Hydegfa. (1479: Dl. 18198 és Pesty Frigyes Krassóm. tört. III. 449.) Poss. Hydegfalw ad castrum Solmos pertinens. (1491: Dl. 36398. pag. 38. n. 2. – V. ö: Dl. 27556.) 1479-ben Veczel városhoz, 1491-ben ezzel együtt az aradmegyei Solymos várához tartozott. – Dévától nyugat felé: Veczel táján keresendő.
Hille. Azaz: Il(l)ye. – L. e néven.
Hisztrigy. L. Sztrigy néven.
Hobicza. Azaz: Vizköz. – L. e néven.
Homoród. Poss. Homorod. (1468: Dl. 27499., 27500., 27501.) Illyéhez tartozott. – Vorcza, Viszka sat. helységekkel sorolják föl. – Ma puszta, Vorczától d. felé.
Hom(o)ród. (Homuród. Homurád. Homorud. Homoróg.) Poss. Homrod. (1407: Dl. 29749.) Homorog. (1439; Tört. Tár. 1907. 111. l.) Poss. Homwrad. (1468: Dl. 27499.) Poss. Homurod. (1468: Dl. 27500.) Poss. Homvrod. (1468: Dl. 27501.) Poss. Homorod. (1500: Dl. 30232., 1511: Dl. 27599., 28679., 1515: Dl. 30270.) Poss. Homorod. (1507: Dl. 30972.) Poss. Homorwd. (1509: Dl. 28677.) Villa Homorod. (1518: Dl. 30545.) Al-Gyógy városhoz tartozott. Kenézét 1507-ben említik. – Ma Homoród, Al-Gyógy közelében é.-k.
Horó. (Hora.) Azaz: Ha(r)ró. (Hara.) – L. e néven.
Hosdát. (Hosdád. Hozsdát. Hozsdád.) Nobiles de Hasdath. Poss. Hasdath. (1333: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. V. 81., 82.) Villa Hasdad. Nobiles de Hasdad. (1366: Dl. 30626.) Publica via de Hatzak ad poss. Hosdath ducens. (1419: Dl. 30776.) Nobiles de Hosdath. (1431: Dl. 30790.) Hosdaath. (1446: Dl. 29481.) Hosdad. (1447: Dl. 37606., 1483: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. V. 98.) Osdad. (1453: Dl. 30190., 1507: Dl. 30972.) Hosthad. (1457: Dl. 29506., 1499: Dl. 29575.) Poss. Hosdath. (1496: Dl. 29568.) Hozdath. (1511: Dl. 29935.) Hosdaad. (1506: Dl. 37797.) Hazdad. (1521: Dl. 29628.) 1419-ben és 1431-ben a Haczagról (Hátszegről) e helységbe s odább Hunyadra (Vajdahunyadra) vezető országutat (via publica) említik. Ugyanekkor határában a Hegyesdomb, Szőkedomb, Ravaszlik, Veremvölgy, Vizeság, Hunyadkeszed, Hosdátkeszed, Keresvölgy, Gorládréve, Szárhegy, Agyagosvölgy, Kapus, Hosszúmező sat. helyeket, 1483-ban pedig a Gólyaharasztja nevű hegyen levő szőllőt sorolják föl. – A Hosdáti (Hosdádi, Hozsdáti, Hasdáti, Osdádi), s az – úgy látszik – kezdetben szintén ugyane nevet viselt: hosdáti Antal-fi, Bakó-fi, Biró, Gál-fi, Jánosi, Kis, Nagy, Pető és Tormás családoké volt. – Ma Hosdát, Vajdahunyad közelében k.-d. felé.
Hosszúliget. Villa Hozywligeth. (1330: Erd. Múz. llt. v. ö. Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. XI. 172. l.) Poss. Hozywlygeth. (1437: Dl. 27470., 1468: Dl. 27501., 1505: Dl. 36399. pag. 143. n. 1., 1506: Dl. 37792., 37794., 1510: Dl. 37869., 37870.) Poss. Hwzywlygeth. (1468: Dl. 27499., 27500.) Poss. Hozzwlygeth. (1518: Dl. 27606.) Részben a Hermán-nemzetség ivadékaié: a Szentgyörgyieké, Felpestesieké, szentgyörgyi Makraiaké (ezektől zálogban a bácsfalvai Papoké), a kajáni Dánieleké (utánok a beregszói Hagymásoké és Forgácsoké), – részben pedig (1468.) az illyei Dienes(s)ieké volt. Részeit 1506-ban és 1510-ben Hunyadvárához számították. – Ma Szuliget (Szuligyete), Dévától é.-ny., a hegyek között.
Ho(z)sdó. L. Hasdó néven.
Huncsok. L. Oncsokfalva néven.
Hu(z)sna. Poss. Husna. (1407: gr. Bethlen cs. llt.) Zánnal azaz Zámmal együtt említik, mint az Illyei (Dienessi), Folti és Zádorlakai családok közös birtokát, a megye kitétele nélkül. Bizonyára Zám vidékén feküdt, Hunyad és Arad megyék határszélén, e megyék valamelyikében.
Igecsfalva. (Idecsfalva.) Idechfolua. (1373: Dl. 29434.) Poss. Igechfalwa. (1508: Dl. 30258.) 1373-ban hunyadvármegyei királyi ember nevében fordul elő; 1508-ban pedig mint a szent-györgyi Báncza család birtoka. Úgy látszik, ugyanegy helység értendő, mely a Sztrigy alsó folyása mentén fekhetett. (V. ö. Igesd helység a.)
Igesd. Igesd. (1391: Dl. 29444.) Hunyadvármegyei királyi ember nevében fordul elő, Rákosddal, Arannal, Kitiddel sat. kapcsolatban. Meglehet, ugyanegy Igecsfalvával. (L. ott.)
Iklód. Nobiles de Iklod. (1377: Dl. 29434.) Iklod. (1501: Dl. 30499.) 1377-ben e helység és a szomszédos Piski (Dévától k.-d.) határát járják meg, Dédács felé. – Az Iklódiaké volt.
Il(l)ye. (Ille. Illyefalva. Illya.) Terra Elye. (1292: Szádeczky Lajos czikke. Századok. 1908. 580. l.) Poss. Elya. Villa hungaricalis Elya. (1350: gr. Bethlen cs. llt.) Illya. (1363: Dl. 30681.) Ellye. (1377: gr. Bethlen cs. llt., 1508: Dl. 30976.) Illye. (1395: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. I. 77., 1404: Dl. 29747., 1417: Dl. 29459., 1418: gr. Bethlen cs. llt., 1466: Dl. 29525.) Illye. (1407: Dl. 29749., 1499: Dl. 30238.) Illee. (1452: Dl. 28612.) Ille. (1455: Pesty Frigyes. Krassóm. tört. III. 401.) … Ac quarundam montanarum auri et argenti in pertinentiis poss. Ilye existentium. (1468: Dl. 27501.) Poss. Ilye. (1468: Dl. 27499., 27500.) Poss. Magyar-Ilye. (1468: Dl. 36393. pag. 68. n. 1.) Illyefalwa. (1485: Dl. 27548.) Poss. Illye. (1493: Dl. 36398. pag. 155. n. 1.) Hylle. (1506: Dl. 29599.) Az Il(l)yei (Illyai) vagyis illyei Dienes(s)i és Folti családoké (s részben, egy ideig a váncsodi Horvátoké) volt. (L. az illyei Dienes(s)i cs. és Illye kastély a.) 1468-ban dengelegi Pongrácz János erdélyi vajda kapta a királytól, valósággal azonban, úgy látszik, nem bírta. Ugyanekkor részeihez s az uradalmában lévő arany- és ezüstbányákhoz a Foltiak tartottak jogot. A század végén zálogban a rékasi Csarnaiak sat. is részesek benne. – 1350-ben az itteni vásár alkalmával történő ítélkezés módját is megállapítják. 1412-ben az e helységben épült kőtemplomot említik. Ugyanekkor 22 népes és 12 elhagyott jobbágytelket számoltak itt össze az illyei Dienessi és Folti családok birtokában. 1508-ban marosi révjével együtt kizárólag az illyei Dienes(s)iek birtokába ment át, a Foltiakkal kötött egyezség szerint. – Ma Marosillye, Dévától ny. felé. (V. ö. Magyarorsz. műemlékei. II. 401. l.)
Isztrigy. L. Sztrigy néven.
Jópatak. (Jó-Patak. Jó-Valcsal. Jó-Valcsar. Jó-Valcsa. Jó-Valcsan.) Poss. Jopathak et Gonozpathak. (1453: Dl. 14604.) Poss. Jopatak et Gonozpatak. (1453: Dl. 37622.) Poss. Jopathak, Gonozpathak in districtu Haaczak. (1458: Dl. 29817.) Poss. Jowalchal, Pokolwalchal. (1503: Dl. 30247.) Poss. Bokolwalchyar, Jowalchyar. (1504: Dl. 29592.) Poss. Pokolwalcha, Jowalcha. (1505: Dl. 29594., 29595.) Poss. Pokolwalchan, Jowalchan. (1506: Dl. 29601.) Poss. Jowalchar, Pokolwalchar. (1511: Dl. 29939.) Poss. Jowalcha, Pokolwalcha. (1524: Dl. 27619.) 1453-ban Jópatak és Gonoszpatak helységeket Déva vár tartozékai között sorolják föl. 1458-ban már mindkettőt a Brettyei (Berektyei) család, – később pedig: Jó-Valcsal és Pokol-Valcsal (sat.) néven a Brettye családdal valószínüleg ugyanegy oláh-berektyei Pogány, majd utánuk vagy tőlük az ellyő-falvi Erdélyi, a Kolonity(i) vagy kolonityi Horvát és Barcsai, Márgai, Szecseli (másként Szacsali vagy szacsali Móré) sat. családok birtokában találjuk. – Ma Jó-Valcsel és Pokol-Valcsel, Hátszegtől é.-k. felé.
Juba. L. L(y)uba alakban.
Juga-Péterfalva. (Juga-Péterfalu.) Poss. Jwgapeterfalw. (1468: Dl. 27499.) Poss. Jugapetherfalwa. (1468: Dl. 27500.) Poss. Jugapeterfalw. (1468: Dl. 27501.) Illyéhez tartozott. – Maros-Illyétől é.-ny. fekhetett.
Jurka-Pojnicza. L. Poj(a)nicza helység a.
Kabafalva. (Kabestfalva. Kabest. Kabesd. Kabiest.) Poss. Kabafalwa. (1484: Dl. 36395. pag. 94. n. 2., 1485: Dl. 27548., 36396. pag. 9. n. 2.) Poss. Kabyesth. (1494: Dl. 27563., 28657.) Poss. Kabesthfalwa. (1516: Dl. 31010.) Poss. Kabesth. (1518: Dl. 29636.) Poss. Kabesd. (1519: Dl. 29974.) A Barancskai (Barincskai) családé (l. ott), majd ettől zálog, illetve vétel útján a Verbőczieké sat. volt. – Ma: Kabesd (Kabesti, Kabesd) Maros-Illyétől é.-k.
Kaján. Ville Kayanfw … et Kayanthw. (1330: Erd. Múz. llt. v. ö. Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. XI. 155., 171., 172. l.) Poss. Kizkayan. (1389: Dl. 29732.) Poss. Kyskayan. (1437: Dl. 27470., 1499: Dl. 30303., 1506: Dl. 37792., 37794., 1507: Dl. 29924., 1510: Dl. 37869., 37870., 1518: Dl. 27606.) Poss. Kayan. (1465., 1473., 1502: Dl. 16167., 1468: Dl. 27499., 27500., 1508: Dl. 30976., 1510: Dl. 37869., 37870., 1518: Dl. 27606., 1520 körül: Dl. 38066.) Poss. Kaian. (1465: Dl. 29521.) Poss. Kayanthew. (1499: Dl. 30303.) Poss. Kayanwelgye. (1506: Dl. 37792., 37794., 1510: Dl. 37869., 37870.) Poss. Kayon. (1506: Dl. 37792., 37794.) Az itt felsorolt különböző helynevek alatt kétségkívül több helység értendő; de hogy hány, a különböző időből eredő adatok nyomán nem lehet pontosan eldönteni. Annál kevésbbé, mert az illető helységek időnkint más és más kézen tünnek fel. Kétségtelen azonban, hogy mind e birtokok egy vidéken, Marosnémetitől észak felé feküdtek, valószínűleg a mai Alsókajánel helységtől kezdve északi irányban elterülő folyóvölgyben. Maga Alsókajánel a középkori Kis-Kaján helységnek látszik megfelelni. E vidéken terültek el a Hermán-nemzetség birtokai, már a XIV. század eleje óta. Csakugyan az 1330. évi osztozkodáskor itt találjuk Kajánfő és Kajántő helységet, melyek közül előbbi János ispánnak, a Szentgyörgyiek és szentgyörgyi Makraiak ősének, utóbbi pedig László mesternek: a kerekegyházi Laczkfiak ősének jutott. Kajánfő helység nem fordul elő többé; Kajántő azonban 1499-ben (Kis-Kajánnal együtt) ismét elénk kerül, a mikor is a hűtlen Pestesi vagy Felpestesi Mátyás birtokából kir. adományul a Soklyósi Péter görgényi várnagy kezére jut. – 1389-ben Kis-Kaján helység merül föl, mint a szintén Hermán-nembeli Németiek birtoka. Ugyanez a helység 1437-ben az ugyane nembeli Szentgyörgyi és Felpestesi családé; 1499-ben mint a Pestesi vagy Felpestesi Mátyás birtoka kerül hasonlókép a Soklyósi Péter kezére; 1507-ben mint a fel-pestesi Czentúri László birtokába igtatják egyes részeibe jófői vagy fel-pestesi Bási Györgyöt; végül 1518-ban mint a magvaszakadt kajáni Dániel László birtokát kapják a beregszói Hagymás-ok és Forgács-ok. De a Hermán-nemzetség eme (legalább valószínű) birtokrészein kívül 1506-ban és 1510-ben Kis-Kaján helység bizonyos részeit Hunyad várához számítják. – Következik a: Kaján néven felsorolt helység, melyet 1518-ban mint a kajáni Dánielek birtokát, határozottan megkülönböztetnek Kis-Kajántól. Kaján 1465-ben, 1473-ban és 1502-ben mint Solymos város (Maros solymos) tartozéka a nádasdi Ungorok és jogutódaik birtoka; de 1468-ban az illyei Dienes(s)iek birtokai, 1506-ban és 1510-ben pedig Hunyadvár tartozékai közt is felmerül. Utóbbi években Kaján és Kis-Kaján helységek mellett: Kajánvölgye birtokot is felsorolják e vár tartományában.
Kajánfő. L. Kaján helység a.
Kajántő. L. Kaján helység a.
Kajánvölgye. L. Kaján helység a.
Kalántel(e)ke. (Kalántelek. Kalántelök. Kalán.) Poss. Alsokalantelek. (1387: Dl. 29442.) Kenezius de villa Chalantheluch. Molendinum in fluvio Strig existens in loco habitationis vel possessionis . . . Kalanteluk. (1387: Dl. 29435.) Predia utraque Kalantheleke. (1444: Dl. 29476.) Alsokalantelke. Fewlsewkalantelke, Felsewkalantelke. (1453: Dl. 14604., 37622.) Poss. Felsewkalantheleke. (1479: Dl. 16167., 30221.) Poss. Kalan. (1482: Dl. 37652., 37653., 1523: Dl. 30558.) Villa Kalanthelek. (1506: Dl. 37792., 37794., 1510: Dl. 37870., 37875.) Poss. Kalanthelke. (1507: Dl. 29918.) Poss. Kalantheleke. (1530: Dl. 29979.) Eleinte (1387., 1453.) Déva vár tartozékai között sorolják fel mind a két (Alsó- és Felső-)Kalántelkét. 1444-ben Pestyéni András kapja I. Ulászló királytól Bódogasszonfalva helységgel együtt mindkét Kalántelekét, mint pusztákat. 1479-ben Solymos várossal együtt Felső-Kalánteleke is a Nádasdi Ongoroké, a kik után a Szobiak a dampsosi Árka majd a Czobor és Bradács család tagjai örökölték és bírták Kalántelke néven. 1482-ben, 1506-ban és 1510-ben azonban Hunyadvár tartozékai között sorolják fel: Kalán, majd Kalántelek néven. Valószínűleg e helység – mint Tót-Kalántelek – kenézségét adományozza Mátyás király 1480. február 1-én, hű szolgálataiért tótkalánteleki Tót (Thóth) Mihálynak és utódainak. (Kenesiatus possessionis nostre – regis – Thothkalanthelek. – gr. Bethlen cs. llt.) 1520–23. táján a Bélai B., a Rápoltiak, a rápolti vagy macskási Tárnok J. sat. kezén találjuk, szintén Kalánt vagyis Kalántelekét. – Ma Kiskalán (Kiskaján, Kajánel), és Pusztakalán, Vajdahunyad közelében, kelet felé, a Sztrigy folyó mentén.
Kalemár. Poss. Kalemar. (1479: Dl. 18198 és Pesty Frigyes. Krassóm. tört. III. 449.) Veczel városhoz tartozott. (L. ott.) Később nem említik, s ma sincs meg.
Kamarzanest. (Kamarzenest.) Poss. Kamarzenesth. (1468: Dl. 27499., 27500.) Poss. Kamarzanesth. (1468: Dl. 27501., 36393. Pag. 68. n. 1.) Poss. Komorzanesth. (1485: gr. Bethlen cs. llt.) Illyéhez tartozott; részeihez azonban a Foltiak tartottak jogot, a kik 1485-ben új-adományul kapták. – Ma Karmazinesd, (Karmazanest, Kamarzanest, Kemerzinesty, Karmazinest), Maros-Illyétől észak felé.
Kampur. Poss. Kampur. (1485: gr. Bethlen cs. llt.) A Foltiaké volt. – Ma Kimpur, Maros-Illyétől ny.-é.
Karácsonfalva. Karaczonfalwa. (1453: Dl. 14604., 37622.) Kecskedága, Burjánfalva sat. helységekkel és Solymossal (város) együtt Déva várához tartozott. – E helységek vidékén, Dévától észak felé kereshetjük (L. e műben Aradmegyénél, a helységek közt.)
Kargyalus. Azaz: Kragulus – L. e néven.
Karulyos(d). (Károlfalu. Karulos. Karulyest. Karulyus. Karuly. Koriosd. Korilest. Korolyest.) Karuly. (1447: Dl. 29790.) Karwlyws. (1453: Dl. 14604., 37622., 1496: Dl. 29569.) Poss. nostra regalis Kwrwlyesth. (1463: Dl. 29518.) Karwlos. (1464: Dl. 29519.) Poss. Karolfalu. (1500: Dl. 29895.) Karwlyosd. (1500: Dl. 29582., 1508: Dl. 29928.) Koryosd. (1501: Dl. 29585.) Villa Korylesth. (1506: Dl. 37792., 37794., 1510: Dl. 37870., 37875.) Poss. Karwlyesth. (1511: Dl. 29618.) Nobiles possessionis Karulyosd. (1519: Dl. 30551.) A haczáki kerületben feküdt, s részben a Karulyos(d)i (Károlfalusi, Karulosi, Karulyusi, Karulyi, Koriosdi sat.) családé volt. 1453-ban Déva vár tartozékai közt sorolják fel. 1463-ban mint a hunyadi várhoz tartozó (királyi) birtokot szálláspataki Erdélyi Péternek és testvéreinek (Szálláspatakiaknak) adta Mátyás király. A XVI. század elején azonban ismét Hunyad vár tartozékai közt találjuk. – Ma Korolyesd, Hátszegtől dél felé, a Retyezát alján.
Káva. (Kávapatak.) Kawa. (1451: Dl. 14604., 37622.) Poss. Cawapathak. (1491: Dl. 27556.) Poss. Kawapathak. (1491: Dl. 27557.) – Déva vár tartozékai között Lesnek és Aranyas között sorolják fel. A Dévától nem messze ny.-d. fekvő mai Káun helységnek felelhet meg.
Kavráty. (Kavrágy.) Azaz: Kóród vagy Kórógy. – L. e néven.
Kecskedág(a). Keczkedag. (1453: Dl. 14604., 37622.) Villa Kechkedaga. (1459: Dl. 29511.) Poss. Kechkedaga. (1465: Dl. 16167.) Poss. Key…daga. (1473: Dl. 16167.) Poss. Kechkedag. (1479: Dl. 16167., 30221., 1506: Dl. 16167.) Solymos város sorsában osztozott s egyideig ezzel együtt (1453–1459-ig) Déva várához tartozott. – Ma Kecskedága, Dévától észak felé.
Kéménd. Kemend. (1332–1334: Ortvay. Magyarorsz. egyh. földl. II. 645., 1360: Dl. 30675., és később L. a. Kéméndi cs. idézve.) Kemynd. (1362: Dl. 30680., 1483: Dl. 29538., 1492: Dl. 30928., 1493: Dl. 29554., 1496: Dl. 29887., 1499: Dl. 29575., 1505: Dl. 36521., 1506: Dl. 29914.) A Kéméndi, kéméndi Czeczei (Czéczei?, Csécsei?), Nagy, Pap, és a teremi Sikesd családoké volt. – Már az 1330-as években egyházas hely. – Dévától nem messze kelet felé találjuk.
Kempene. L. Perő helység a.
Kenczága. Azaz: Ganczága. – L. e néven.
Keresztes. L. Kos(z)tesd néven.
Keresztur. Villa Sancte Crucis. (1302: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. I. 64–67.) Sancta Crux. (1333: U. o. V. 81., 82.) Kyriztur. (1365: Dl. 28074.) Kerezthur. (1367: Dl. 2970.) Poss. Kérezthwr. (1421: gr. Teleki cs. oklt. I. 4449., 1487: Dl. 29543., 1493: Dl. 29557., 1496: Dl. 29568., 1521: Dl. 29648.) Keresthwr. (1431: Dl. 30790.) A Kereszturi, kereszturi Damakosi, Fábián, Furka, Horvát, Le(u)sták vagy Lestáh, Nagy, Tormás és Veres családoké volt. – Ma Csernakeresztur (vagy, mivel a Cserna folyó hajdan Egregy nevet viselt: Egregykeresztur), Dévától d.-k., a Cserna (Egregy) vize mellett.
Keresztyén-Almás. L. Almás helység a.
Kergovos. Azaz: Kragulus. – L. e néven.
Kerg(y)es. (Kérges.) Poss. volahalis Kerges. (1406: Dl. 29455.) Poss. Kerges. (1491: Dl. 29867., 1504: Dl. 21324.) Poss. Kergyes. (1491: Dl. 36398. pag. 38. n. 1.) Poss. Keerges. (1519: Dl. 29971., 1520–1521: Dl. 29982.) Az Almási, a Barcsai, az 1504., 1519–1521. években az Almásiak után a Csulai cs. Ficsor, Móré és Váncsa családoké volt. – Ma Kerges (Keresd is), Dévától ny.-d. (V. ö. Almás helység a.)
Kern(y)esd. (Karnyest. Kernyes.) Kernesth. (1439: Dl. 29407.) Kernyesth, Poss. Kernyes in districtu Hatzag. (1447: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. IV. 90., 91. és Dl. 30443. V. ö. Századok, 1868. 3. l.) Poss. Kernyesd. (1456: gr. Teleki cs. oklt. II. 58., 1496: DL. 27567.) Poss. Kernyesd in districtu de Haczag. (1464: Dl. 69520.) Poss. Kernesd. (1495: Dl. 29567., 1496: Dl. 30490., 1499: Dl. 30494., 1505: Dl. 29913., 1519: Dl. 30552., 30553.) Kernesd. (1508: Dl. 29928., 1510: Dl. 30527.) Poss. Kernyesd, Kernesd in districtu Haczak. (1509: Dl. 29929., 30523.) Kernesd. (1510 körül: Dl. 36324.) Poss. Kernyesd in districtu Hathzak. (1514: Dl. 29624.) A haczáki kerületben feküdt. Felét 1447-ben a malomvizi Kendefiek kapták a kormányzótól. Ettől fogva e részjószágot állandóan emlegetik e család illetve a testvér malomvizi Kenderes(i)ek birtokában. Tulajdonképen azonban a Kern(y)esdi vagy Karn(y)esti, a Dampsosi vagy dampsosi Mo(r)sina és a Brezovai családoké volt. – 1509-ben a Kernyesdiek itteni lakóházát említik. – Ma Kernyesd, Hátszegtől d.-ny.
Kersecz. Poss. Kersecz. (1453: Dl. 14604., 37622., 1491: Dl. 27556., 27557.) Déva várához tartozott, melytől d.-ny. ma is megtaláljuk.
Keted. (Ketid. Kitid.) Kenezyatus villarum Olahalium Felkytid et Alkytid. Ville volakales due Kytid superior et inferior. (1377: Dl. 30716.) Ville wolachales … utraque Keted. (1391: Dl. 29444.) Poss. Also et Felsewketed. (1439: Tört. Tár. 1907. 111. l. Az oklevél-kivonatban, kétségkívül tévesen: «Kered» áll.) Poss. utraque Kethed. (1439., 1443: gr. Gyulay cs. llt. az Erd. Muzeumban.) Kenesii de Kythyd. (1500: Dl. 29579.) Poss. utraque Kethed videlicet superior et inferior. (1505: Dl. 32560.) Poss. Kythyd. (1505: Dl. 30965.) Poss. Alsokethyd, Fewlsewkethyd. (1515: Dl. 30270.) A XIV–XVI. században két ilynevű helység állt egymás közelében, «Alsó»- és «Felső»-előnévvel. Ma csak egy Kitidet ismerünk, Vajdahunyadtól kissé távolabb k.-d., a Sztrigy egyik mellékfolyója mentén. 1377-ben a két (Fel-Kitid és Al-Kitid) helység kenézségét a közeli vérrokon Szentgyörgyi (László fiának) Miklósnak, s Péternek a Zajk fiának (de districtu fluvii Stirik) adta László erdélyi vajda, I. Lajos király jóváhagyásával, Aklos kenézségével együtt, mint a hűtlen Kende és fiai birtokait. Később a Benczenczi (1391.), az arani Porkoláb (1439.) vagy más néven Arani (143.), a Töreki vagy Töröki másként töröki Bakócz-fi vagy Bakócz, a Rápolti, Macskási, macskási Tárnok, Bélai (1505.), a váras-keszi Lépes és a korlátkői Bucsán(y)i (1515.) családok, mint földesurak, kezén találjuk.
Ketrefalva. Poss. Ketrefalwa. (1468: Dl. 27499., 27500.) – Illye tartozékai sorában Zám, Tamásfalva sat. közt sorolják föl. E helységek vidékén, Dobrátől é.-ny., a hunyadvármegyei határon fekhetett tehát.
Kis-Almás. L. Almás helység a.
Kis-Bár. (Kis-Barissó.) L. Bár helység a.
Kis-Barcsa. Másként: Felső-Barcsa vagy Apród-Pálfalva, Apródháza vagy Apród. (L. Barcsa helység a.)
Kis-Bezsán. L. Bezsán helység a.
Kis-Bóz. (Kis-Bózfalva.) Minden valószínűség szerint, másként Pap- Bóz. – L. Bóz helység a.
Kis-Csula. L. Csula helység a.
Kis-Denk. (Kis-Deng.) L. Denk helység a.
Kisfalu. Poss. Kpsfalu in districtu de Dewa. (1392: Dl. 29446.) A Szentgyörgyieké (Sztrigyszentgyörgyieké) volt, s Szentgyörgy (Sztrigy-Szentgyörgy), Patak (bizonyára a későbbi Székespatak másként Vállya) és Gred (Grid) helységekkel együtt fordul elő. Hihetőleg később nevet változtatott s talán a szintén Szentgyörgyi-féle: Sztrigy-Szacsab, vagy még inkább Sztrigy-Ohába értendő alatta.
Kis-Kaján. L. Kaján helység a.
Kis-Liv(a)dia. (Kis-Lúdia.) L. Livád helység a., az 1506. és 1510. évhez.
Kis-Pala. L. Pala helység a.
Kis-Pestyén. L. Pestyén helység a.
Kis-Plopfalva. L. Plopfalva helység a.
Kis-Tarnócza. L. Tarnócza helység a.
Kis-Tisza. L. Tisza helység a.
Kitid. L. Keted néven.
Klopot(i)va. (Klapativa. Klapotiva. Klakotiva. Klopotova. Klupotiva. Ktepotiva. Klopetiva. Klokoteva. Kalapotva. Klopati. Klopatia. Klopet. Klopotia.) Sacerdos olahalis ecclesie de Clapatiua. (1360: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. I. 61.) Poss. Clopaty. Clopatya. (1440: Dl. 36390. pag. 55. n. 2.) Clopothwa. (1453: Dl. 30814.) Klopothwa. (1451: Dl. 29808., 29499.) Clopothywa. (1456: gr. Teleki cs. oklt. II. 58., 1516: Dl. 29627., 1518: Dl. 29966.) Clopethywa. (1457: Dl. 29503.) Klokothewa. Clopothywa. (1459: Dl. 29510.) Klwpothywa. Klapathywa. (1464: Dl. 29520.) Kalapothwa. (1475: Dl. 29530.) Klopothoway. (1492: Dl. 29550.) Clopotthyna. (1493: Dl. 30482.) Clopothiwa. (1493: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. IV. 83.) Klopothywa. (1496: Dl. 30490., 1499: Dl. 30493., 30494., 1504: Dl. 29593., 1510: Dl. 30526.) Klapothywa. (1504: Dl. 29591.) Klakothywa. (1505: Dl. 29913.) Clopeth. (1506: Dl. 30966.) Klopothyva. (1509: Dl. 29929.) Clepothywa. (1618: Dl. 29964.) Nobiles possessionis Clopothywa. (1519: Dl. 30551.) A Klopotivai, klopotivai Bakolcz (Bakócz, Bakóczi), és Pogány rokon családoké volt. – Ma Klopotiva, Hátszegtől d.-ny., Malomvíz közelében.
Kolcz. L. Kolczvárnál és Malomvíztorok helységnél.
Komorzanest. L. Kamarzanest néven.
Kordinest. Poss. Cordynesth. (1491: Dl. 27556.) Poss. Cordy Nesth. 1491: Dl. 27557.) – Déva várához, illetve Jófő városhoz tartozott. Utóbbitól d.-ny., a két Lapugy és Szelistye vidékén kereshetjük.
Korilest. (Koriosd.) L. Karulyos(d) néven.
Kóród. (Kórógy.) Korod. (1453: Dl. 14604., 37622.) Poss. Kowrach in districtu Haaczak. (1458: Dl. 29817.) Poss. Korogh. (1503: Dl. 30247.) Poss. Kawrach. (1504: Dl. 29592.) Poss. Kowracz. (1505: Dl. 29594.) Poss. Kowarth. (1505: Dl. 29595.) Poss. Kowragh. (1506: Dl. 29601.) Poss. Kowrach. (1511: Dl. 29939.) 1453-ban Déva vár tartozékai között sorolják föl. Később a Brettyei vagy Berektyei, oláh-berektyei Pogány (l. ott.), majd utánuk vagy tőlük az ellyő-falvi Erdélyi, a Kolonity(i) vagy kolonityi Horvát és Barcsai, Márgai, Szecseli (másként: Szacsali vagy szacsali Móré) sat. családoké volt. Ma Kovrágy (Kovrás), Hátszeg közelében kelet felé.
Kos(z)tesd. (Kosztest. Kotesztes.) Poss. Kozthesd. (1444 körül: Tört. Tár. 1907. 112. l., 1520: Dl. 30347.) Poss. Koste(s)d. (1455. 1492. 1506: Dl. 26491., 26492.) Poss. Gozthos. (1462: Tört. Tár. 1907. 113. l., 1463: U. o. 114. l.) Poss. Kotestes. (1467: Dl. 30208.) Poss. Kosthesth. (1494., 1500: Dl. 30232., 1496: Dl. 29887., 1508: Dl. 30338. és Tört. Tár. 1907. 117. l.) Poss. Kosthesth al. nom. Kerezthes. (1515: Dl. 30270.) A Töreki vagy Töröki másként töröki Bakócz(-fi), a váras-keszi Lépes, a Sálfalvi másként sálfalvi Sál-fi vagy Sál, a macskási Tárnok, Macskási (1496.) és Barcsai családoké volt. – Ma Kosztesd, Szászvárostól délre.
Kovrágy. (Kovráty. Kovrács. Kovarty.) Azaz: Kóród vagy Kórógy. – L. e néven.
Kozolya. (Kozielye.) Kozyelye. (1453: Dl. 14604., 37622.) Poss. Kozolya. (1472: Dl. 27512., 1491: Dl. 27556., 27557.) Déva várához tartozott, melynek szomszédságában ny.-d. ma is megtaláljuk. 1472-ben, mint eddig a bizerei Tatár János és fia Motnoki (Mutnoki) Jakab birtokát, utóbbinak és fiainak adományozta Mátyás király.
Ko(z)sa. Poss. Kosa. (1468: Dl. 27499., 27500.) Illyéhez tartozott. – Ma Kozsa (Kosa, Kazsa), Maros-Illyétől é.
Kőfalu. – a) Poss. Kewfalw. (1468: Dl. 27499., 27500.) Illye tartozékai sorában, Almás, Balta, Tősfalu sat. társaságában sorolják fel, s így kétségkívül a mai Almásel helység és patak vidékén Zámtól észak felé kereshetjük, a hunyadvármegyei határszélen. – b) Ugyancsak Illye tartozékai között egy másik ily nevű falut is említenek, Mezed, Kaján, Boson, Hosszúliget sat. helységekkel együtt. Utóbbi a mai Sztojenyászanak felel meg. (L. ezt Kövesdfalva helység a.)
Kökény. Poss. Kewken. (1499: Dl. 30303., 1507: Dl. 29924.) A Hermán-nemzetség ivadékaié volt. 1499-ben mint a Pestesi azaz Felpestesi Mátyás birtokát Soklyósi Péter görgényi várnagy nyerte kir. adományul; 1507-ben pedig részeit jófői Bási György vásárolta meg fel-pestesi Czentúri Lászlótól. – Ronk és Ulm vagy Ólyom közt sorolják fel, s így kétségkívül megfelel a mai Kutyen (Kutyán, Ciucin) pusztának, Erdőhát-Runk és Ulm között Vajdahunyadtól é.-ny., a hegyek között.
Kökénytelek. (Kökénytelke.) Poss. Kekenthelek, Kewkenthelke. (1499: Dl. 30303.) Kökény helységgel együtt fordul elő, ettől tehát meg kell különböztetnünk. Felpestes vagy talán Németi (Marosnémeti) vidékén fekhetett. – A Hermán-nemzetség ivadékaié volt. 1499-ben mint a Pestesi azaz Felpestesi Mátyás birtokát Soklyósi Péter görgényi várnagy nyerte kir. adományul.
Köves(d)falva. (Kövesd. Kövesfalu. Kőfalu.) Poss. Keuesd. (1437: Dl. 27470.) Poss. Kewfalw. (1468: Dl. 27499., 27500., 1506: Dl. 37794., 1510: Dl. 37869., 37870., 1518: Dl. 27607.) Poss. Kewesfalw. (1495: DL. 36328.) Poss. Kewesdfalwa. (1505: Dl. 36399. pag. 143. n. 1.) Poss. Kewesfalw. (1505: Dl. 29596.) Poss. Kewesfalw in contigua commetaneitate oppidi Kys Banya existens. (1509: Dl. 29611., 30521.) Poss. Kwfalw. (1518: Dl. 27606.) Poss. Kewesfalwa. (1520: Dl. 30347.) E nevek alatt, úgy látszik, egyugyanaz a helység értendő, melynek ma Sztojenyásza (Stojanest, Stoenesza) felel meg, Boiczától (a középkorban: Kis-Bánya, Zarándmegyében), a mellyel Kövesfalut 1509-ben szomszédosnak mondják, d.-ny. felé. – Részben a Hermán nemzetség ivadékaié volt, jelesül Kövesd néven 1437-ben a Szentgyörgyieké és Felpestesieké, Kövesdfalva, Kövesfalu néven a Szentgyörgyieké és szent-györgyi Makraiaké, akik 1505-ben a bácsfalvai Pap családnak, 1509-ben pedig a Barcsaiaknak idegenítették el. A Barcsaiak különben Kövesfalu illetve Kövesfalva néven már 1495-ben és 1520-ban is bírják. 1518-ban részeit, mint a valószínüleg szintén Hermán-nembeli kajáni Dániel-ek birtokát, Kőfalu néven a beregszói Hagymások és Forgács-ok kapták kir. adományul. – 1468-ban azonban részeit ugyane néven Illyéhez, 1506-ban és 1510-ben pedig Hunyad várához számították.
Kövespatak. Poss. Kuespotak. Kuespothak. (1362: Dl. 30680.) Rivulus Kwespatak a parte possesionis Rapolth. Piscina wlgo Holthmarus ibidem. (1394: Dl. 30778.) Rápolt és Bábolna vidékén feküdt. (Dévától k. felé.)
Közép-Denk. L. Denk helység a.
Közép-Szilvás. (Középső-Szilvás.) L. Szilvás helység a.
Középtelek. Villa Kezeptelek. (1330: Erd. Múz. llt. v. ö. Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. XI. 173. l.) Poss. Kezeptelek. (1429: Dl. 30788., 1437: Dl. 27470., 1475: Dl. 29532.) Poss. Kwzebthelek. (1448: Dl. 29794.) Poss. Kezeptelek. Kezepthelek. (1475: Dl. 29532.) Poss. Kezepthelek. (1505: Dl. 29596., 1507: Dl. 36399. pag. 166. n. 1.) A Hermán-nemzetség ivadékaié: a Szentgyörgyieké, Felpestesieké, szent-györgyi Makraiaké, s ideiglenes jogon a fel-pestesi Nagy-oké, Novajiaké, Barcsaiaké sat volt. – A Pestespataka mellett feküdt (egy 1505. évi oklevél szerint), s megfelel a mai Zsoszán vagy Zsoszány (Dzsoszány) helységnek, Felpestes szomszédságában. Vajdahunyadtól é.-ny. (Egy, a Makray család felpestesi levéltárában levő eredeti hártya-oklevél szerint 1642-ben: Gyoszán alias Középtelek. Közli Amlacher, Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. XI. 155. l.)
Kragulus. (Kragulos. Kragulyus. Kragolyus. Kragolyos. Kragulis.) Poss. Kragulwsi (1462: Dl. 29515.) Poss. Kargyalus in districtu Hathzak. (1464: Dl. 30853.) Poss. Kragwlws in districtu de Haczag. (1464: Dl. 29824.) Poss. Kragulus in districtu Haczak. (1473: Dl. 29837., 1487: Dl. 29862.) Poss. Kragwlys. (1485: Dl. 29860.) Poss. Kragolyws. (1493: Dl. 36398. pag. 145. n. 1.) Poss. Kergowos. (1494: br. Révay cs. llt. Kende I. 17.) 1462-ig a hunyadi királyi várhoz tartozott; ekkor kir. adományul az eddigi itteni kenézek, az Alsófarkadiniak kapták. Ettől fogva a haczaki kerülethez számították. Részeihez a Szilvásiak vagy Felsőszilvásiak sat. is jogot tartottak, s más részeit (1493, 1494.) a dampsosi Árka (Árki) cs. bírta zálogban. – Ma Kraguis, Hátszeg közelében ny.-é., Alsó-Farkadin tőszomszédságában.
Kriva. Poss. Kryua. in districtu de Hathczak. (1438: Dl. 29465., 37087.) Poss. Krywa in districtu Haczak. (1480: br. Révay cs. llt. Kende I. 10.) Poss. Grya. (1482: U. o. Kende. I. 14.) Poss. Krywa in districtu Hatczak. (1493: U. o. Kende. I. 16.) Poss. Krywa in districtu de Hachzak. (1516: Dl. 29951.) A haczaki kerületben feküdt. – A Dampsosi (Domsosi sat.) másként: Morsina(i) vagy Mursina(i) családé, később pedig, a XV. század hatvanas évei óta az e családba beházasodott oszkolai vagy dompsosi Árka családé (s úgy látszik, részben, legalább jogilag a nádasdi Ungoroké) és ezek rokonságáé is volt. – Ma Kriva vagy Odaja Kriva néven puszta Sztejvaspatak helység határában, Hátszegtől ny.-d., a Demsus patak egyik felső mellékvölgyében.
Krivádia. (Kirvádia. Krivágye. Kirvágye.) Poss. Kyrwadia. (1453: Dl. 29500.) Poss. Kyew(a)gye. (1457: Dl. 29504.) Poss. Criuadia. (1498: Dl. 29571.) Poss. Krywadya (1500: Dl. 30497.) A haczaki kerületben feküdt. A Szentgyörgyi (Sztrigyszentgyörgyi) Szálláspataki, szállás-pataki Szerecsen, vingárti Geréb, domsosi Árka sat. családok kezén találjuk időnként. – Ma Krivádia, Petrozsénytól ny.-é.
Kuneste. (Kunestő.) Poss. Kewnesthe. (1468: Dl. 27499.) Poss. Kwnesthew. (1468: Dl. 27500.) Illyéhez tartozott. – Ma Kulyes (Kujes), Maros-Illye közelében é. (V. ö. Fujesd helység a.)
Kurulyest. L. Karulyos(d) néven.
Kut(h)átya. Villa volahalis Kwthathya. (1418: gr. Bethlen cs. llt.) Poss. Kwthathia. (1468: Dl. 27499., 27500.) Poss. Kwthhathya. (1493: Dl. 36398. Pag. 153. n. 1.) Illyéhez tartozott. – Ma Godhátya (Godháta, Gothagya, Gothacea), Maros-Illyétől ny.-é.
Lakulya. (Lakura. Lakure.) Poss. Lakwlya in districtu Haczak. 1480: br. Révay cs. llt. Kende I. 10.) Poss. Lakwre. (1482: U. o. 14.) Poss. Lakwya in districtu Hatczak. (1493: U. o. 16.) Poss. Lakwra in districtu de Hachzak. (1516: Dl. 29951.) Poss. Lakwra in districtu Haczak. (1518: Dl. 29965.) A haczaki kerületben feküdt. – A Dampsosi (Domsosi sat.) másként Morsina(i) vagy Mursina(i) családé, később pedig, a XV. század hatvanas évei óta, az e családba beházasodott oszkolai vagy dompsosi Árka családé (s úgy látszik, részben, legalább jogilag a nádasdi Ungoroké) és ezek rokonságáé is volt. – Szkej, Kriva sat. (Hátszegtől ny.-d.) helységekkel együtt emlegetik.
Laposnak. Poss. Laposnak et Alsolaposnak. (1491: Dl. 27556., 27557.) Mint látszik, hajdan két ily nevű helység volt, melyek Déva várához illetve Jófő városhoz tartoztak. – Ma csak egy Lapusnyak nevű helységet találunk, Jófőtől (Dobra) keletre.
Lapug(y). (Lapogy.) Lapugh. (1439: Jófő másként Dobra város llt.) Poss. Lapwg, Alsolapug. (1491: Dl. 27556.) Poss. Lapwg, Alsolapwg. (1491: Dl. 27557.) Lapogh. (1506: Dl. 29599.) Poss. Lapwg superior et inferior. (1526: Dl. 30291.) Déva várához illetve Jófő városhoz tartoztak. 1439-ben Lapugyi Balán, 1506-ban lapogyi Bár György, mint Jófő vidéki nemesek szerepelnek. – Ma Alsó-Lapugy és Felső-Lapugy, Jófőtől (Dobra) d.-ny. felé.
Laszó. Poss. Lazo. (1491: Dl. 27556., 27557.) Déva várához, illetve Jófő városhoz tartozott. Utóbbitól nyugatra ma is megvan.
Lazura. Poss. Lazwra. (1468: Dl. 27499., 27500.) Poss. Lazura. (1468: Dl. 27501., Dl. 36393. pag. 68. n. 1., 1485: gr. Bethlen cs. llt.) Poss. Luzura. (1468: Dl. 27501.) Illye tartozékai sorában 1468-ban Szád (Guraszáda) és Kuthátya (Gothátya) közt sorolják föl. E szerint Maros-Illyétől nem messze, ny.-é. fekhetett. 1468-ban feléhez a Foltiak tartottak jogot, s 1485-ben is ők kapták uj-adományul.
Lencsina. (Lencsena. Lencsene. Lensene. Lensös. Lengyena.) L. Lindzsina néven.
Lesnek. (Lesnik.) Keneziatus silve nostre (regis) Lesnek in pertinentiis castri nostri (regis) Deua habite. (1394: Muz. llt. és Fejér. X. 8. 370.) Poss. Lesnik. (1453: Dl. 14604., 37622.) Lesnek. (1485: Dl. 27548., 1494: Dl. 27563., 28657.) Poss. Lesnek. (1491: Dl. 27556., 27557.) Lessnek. (1506: Dl. 29599.) 1394-ben, 1453-ban és 1491-ben Déva várához tartozott. – 1394-ben az e királyi várhoz tartozó lesneki királyi erdő kenézségét, bizonyos Kishavas nevű hegy szomszédságában, az erdélyi vajda kérésére Lesneki Iván fiának Dobra nevű oláhnak adta Zsigmond király, azzal a kötelezettséggel, hogy Déva várához tartozik szolgálni. E Dobra utódai aztán később mint lesneki Dobra-k vagy Dobre-k birják e helység részeit. (L. e családnál.) – ma Lesnyek, a Maros mentén Dévától nyugat felé.
Levád. (Levágy. Levácz. Levágya.) L. Livád néven.
Ligesd. (Ligöst.) Poss. Lygesd. (1491: Dl. 27556., 27557.) Poss. Lygewsth in districtu Joffew. (1506: Dl. 29599.) Déva várához illetve Jófő városhoz tartozott, s utóbbitól dél felé, Lapugy, Szelistye, Pánk stb. vidékén fekhetett. 1506-ban a nemes Bási család kapja e helységet II. Ulászló királytól uj-adományul.
Limpérd. Villa Limperd. (1506: Dl. 37792.) Villa Lymperd. (1506: Dl. 37794., 1510: Dl. 37870., 37875.) Hunyad várához tartozott. – Ma puszta, Limpért néven, Govasdia mellett, Vajda-Hunyadtól nyugatra.
Lindzsina. (Lincsina. Lingcsina. Lencsina. Lencsena. Lencsene. Lensene. Lensös. Lengyena.) Lensene. (1446: Dl. 29481.) Lenczyna. (1453: Dl. 14604., 37622.) Lensews. (1475: Dl. 29530.) Lyngzyna. (14.87: Dl. 29862., 1498: Gyulafeh. kápt. házi llt. lad. 2. num. 366–369.) Lincina, Lynchyna. (1492: Dl. 30926.) Lenchena. (1494: Dl. 29562., 29564.) Lengyena. (1497: Dl. 29570.) Lyzgyany. (Köznemes nevében.) Lynchyna. (1500: Dl. 29895.) Lynchyna. (1508: Dl. 29928.) Lyngchyna. (15(19: Dl. 26508.) Lenczene. Lenczyna. Lengyena. (1515: Dl. 29626.) A Lincsinai vagy Lindzsinai, lincsinai Supa és Oláh családé volt. 1453-ban azonban még Déva vár tartozékai között sorolják fel. – Ma Lindzsina, Vajdahunyadtól dél felé. (V. ö. Lizgyani helység a.)
Livád. (Livágy. Liváza. Livázej. Livácze. Livácza. Levád. Levágy. Levácz. Levágya.) Poss. Leuad. (1404: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. II. 1884. 22. l.) Poss. Lewad in districtu Haczak. (1446: Dl. 29483.) Poss. utraque Lywad. (1453: Dl. 14604., 37622.) Poss. Lywag. Lywagh in districtu de Haczag. (1462: galaczi Buda cs. letéte az Orsz. Levéltárban.) Poss. Lewad in districtu de Hachag. (1464: Dl. 28276.) Poss. Lewad. (1468: br. Révay cs. llt. Kende I. 8., 1496: Dl. 36398. pag. 252. n. 1.) Poss. Lyuad. (1482: Dl. 37652., 37653.) Poss. Mezlewlevacz. Lewad. (1493: Dl. 29555.) Poss. Lywad in districtu de Hathzak. (1493: Dl. 29560., 1496: Dl. 30939.) Lewad. (1493: Dl. 31156.) Poss. Mezlewlewach. (1493: Dl. 29559.) Poss. Mezelywaza in districtu de Haczak. (1494: Dl. 29884.) Lywaad. (1495: Dl. 30489.) Poss. Lywagh. Lywad. (1495: Dl. 29885.) «N. presbyter nobilis de Lywad». (1496: Dl. 30490.) Poss. Liuathze. (1498: Gyulafeh. kápt. házi llt. lad. 5. num. 762.) Nobiles de Lewagya. (1498: Dl. 37719.) Lywad. (1499: Dl. 29574., 1500: Dl. 30496.) Liwad. (1501: Dl. 30954.) Lywazey. Lywad. Poss. Mezewlywadza. (1501: Dl. 30505.) Poss. Lywadza. Lywad. (1502: Dl. 29902.) Poss. Kyslwdya. (1506: Dl. 37792., 37794., 1510: Dl. 37870., 37875.) Lywacze alio nomine Mezewlywacze in districtu de Haczak. (1507: Dl. 39921.) Nobiles possessionis Lywad. (1519: Dl. 30551.) A haczaki kerületben feküdtek. Livád vagy Levád eleinte kenézi, 1446 óta pedig, Hunyadi János kormányzó adományából, nemesi jogon a Livádi (Levádi), livádi Magyar, Krista sat. családoké, Mező-Livád pedig a Barbátviz(e)i rokonságé volt. 1498-ban a «hűtlen» Barbátviz(e)i Jakab liváczei (azaz mező-livádi) birtokát vingárti Geréb László erdélyi püspök kapta II. Ulászló királytól. Úgy látszik azonhan, a püspök sohasem jutott be e helység-rész valóságos birtokába. 1453-ban mindkét Livád helységet Déva várához, – 1482-ben Livádot, 1506-ban és 1510-ben pedig Kis-Ludiát (azaz Kis-Livádiát) Hunyad várához számították. – Ma Hegyaljalivádia és Mezőlivádia a Sztrigy két partján, Hátszegtől d.-k. (L. főleg a Livádi cs. alatt.)
Lizgyan(i). Nemes (Kosztei) nevében fordul elő, a kit még ugyanez oklevélben: Lincsinai néven neveznek. Tehát Lincsina vagy Lindzsina helység értendő. (L. utóbbi néven.)
Longsárfalva. Poss. Longxarfalwa. (1516: Dl. 31010.) Poss. Lwngsora. (1519: Dl. 29974.) A Barancskai (Barincskai) családé (l. ott), majd ettől zálog illetve vétel útján a Verbőczieké sat. volt. – Ma Lunksora (Lungsora), Maros-Illyétől kissé távolabb a hegyekben, észak felé.
Lonka. Quoddam molendinum Dionisii Ztrigy penes possessionem Lonka …; azután: penes quendam ortum eiusdem possessionis Lonka prope capellam volachalem. (Piski határjárásakor. 1498: Dl. 28881.) Poss. Lonka. (1501: Dl. 30245., 1503: Dl. 30247., 1505: Dl. 28888., 29911., 1506: Dl. 29601., 1507: Dl. 29606., 1508: Dl. 28889., 30338., 1515: Dl. 29949.) Poss. Lonka, kenezius ibidem. (1511: Dl. 29942.) A szent-imrei Sztrigyi, Barcsai, Kolonity(i), Márgai sat. családoké volt. Kenézét 1511-ben, oláh kápolnáját 1498-ban említik. – Lozsád, Piski, Dédács sat. vidékén feküdt.
Lo(z)sád. (Lozsáld. Lozság.) Losady. (Köznemes nevében. 1358: Dl. 30388., 1508: Dl. 30977.) Nobiles de Losad. (1366: Dl. 30688.) Lusad. (1367: Dl. 29700., 1381: Dl. 29436.) Lossad. (1377: Dl. 29434.) Nobiles de Losaag. (1380. körül: Dl. 32276.) Poss. Lossad. (1391: Dl. 30744., 1450–51: Dl. 29802.) Losad. (1421: gr. Teleki cs. oklt. I. 449., 1450–1451: Dl. 29802., 1468: Dl. 29526., 1495: Dl. 30936., 1498: Dl. 28881., 1505: Dl. 28888.) Nobiles de Lossad. Magna via, per quam de Losad itur ad poss. Pisky. (1430: Dl. 28812.) Losaad. (1453: Dl. 37623., 1505: Dl. 29594.) Lozath. (1456: Dl. 29502.) Losald. (1477: Dl. 29534.) Lossad. (1482: Dl. 29855.) Lozad. (1491: Dl. 27556., 1511: Dl. 27597.) Losal. (! 1492: Dl. 30929.) A Lozsádi, lozsádi Bereczk (Berecz, Bereczki, Bereczkfi), Bucs, Farkas, Fekete, Lukácsi, Nagy, Zudar, a lozsádi (piskii) Zsoldos, s a lozsádi vagy büszteri Gő(z)se és Herczeg családoké volt. – 1430-ban az innen Piskire vezető nagy utat említik. – Ma Lozsád, Dévától kissé távolabb k.-d.
Ludasd. (Ludast. Ludesd. Ludest. Lutest.) Poss. Lwthesth. (1439: Tört. Tár. 1907. 111. l., 1444 körül: U. o. 112. l.) Poss. Lwdasth. (1455. 1492. 1506: Dl. 26491., 26492.) Poss. Lwdesch. (1463: Dl. 29517.) Poss. Lwdesth. (1464: Tört. Tár. 1907. 114. Dl., 1520: Dl. 30347.) Poss. Ludesth. (1467: Dl. 30208.) Poss. Lwdasd. (1496: Dl. 29887., 1508: Dl. 30338.) Poss. Ludasd. (1500: Dl. 30232.) Poss. Lwdesd. (1515: Dl. 30270.) A Töreki vagy Töröki másként töröki Bakócz(-fi), a váraskeszi Lépes, a Sálfalvi másként sálfalvi Sálfi vagy Sál, a macskási Tárnok, Macskási (1496.) és Barcsai családoké volt. – Ma Ludesd, Szászvárostól délre.
Lúdia. Azaz: Livádia, Livád. – L. utóbbi néven.
Lungsora. L. Longsárfalva néven.
Luzura. L. Lazura néven.
L(y)uba. Poss. Lwba. (1482: Dl. 37652., 37653.) Villa Jwba. (1506: Dl. 37792., 37794., 1510: Dl. 37870., 37875.) Hunyad várához tartozott. – Poloszka és Telek közt sorolják fel. (Vajda-Hunyad közelében, dél felé.)
Mácsó. (Macsó.) Poss. Macho. (1468: Dl. 36393. pag. 50. n. 2., 1483: Dl. 36395. pag. 71. n. 1., 1485: Dl. 36397. pag. 14. n. 1., 1491: Dl. 36398. pag. 32. n. 2., 1496: Dl. 30940., 1503: Dl. 30066., 1506: Dl. 36524., 1509: Dl. 29612.) Poss. Machow. (1524: Dl. 36400. pag. 293. n. 1.) 1406 óta a Betlenieké s tőlök zálogban időnként az oláh-berettyei Pogány, macskási Tárnok, (Bolyai) és malomvizi Kendefi családok tagjaié volt. – Ma Mácsó, Hátszegtől észak felé.
Maczesd. Moczesd. (1446: Dl. 29481.) Maczesd. (1447: Dl. 29790. 1453: Dl. 14604. és 37622., 1493: Dl. 30482. és Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. IV. 83., 1496: Dl. 29568., 1501: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. IV. 86–88.) Poss. Mwczesd in districtu Haczag. Maczesd. (1464: Dl. 29519.) Poss. Maczesd. (1482: Dl. 37652., 37653., 1496: Dl. 31157., 1498: Gyulafeh. kápt. h. llt. lad. 5. num. 762., 1500: Dl. 29581., 1507: Dl. 29603., 1508: Dl. 29607.) Naczesd. (1492: Dl. 29868.) Poss. Meczesd in districtu de Haczak. Maczesd. (1494: Dl. 29563.) Mycesd. (1496: Dl. 30490.) Meczesd. (1499: Dl. 30493.) Myczesd. (1499: Dl. 30494.) Machesd. Maczesd. (1500: Dl. 30496.) Poss. Matheesd. (1506: Dl. 37792.) Poss. Macheesd. (1506: Dl. 37794., 1510: Dl. 37870., 37875.) Nobiles possessionis Macesd. (1519: Dl. 30551.) A haczaki kerületben feküdt, a Maczesdvize (Maczesdwyze) mellett. – A Maczesdi (Miczesdi sat.), maczesdi Kalmár, Kifidi, Bolicza családoké és a Párosi vagy Párosdi rokonságé volt. 1453-ban azonban még Déva várához, 1482-ben, 1506-ban és 1510-ben pedig Hunyadvárához számították. 1498-ban a «hűtlen» Maczesdi Sztancsul itteni birtokát vingárti Geréb László erd. püspöknek adta II. Ulászló király. Úgy látszik azonban, a püspök sohasem jutott be e helységrész valóságos birtokába. – Hátszegtől délre találjuk.
Máda. Poss. Mada. (1407: Dl. 29749., 1511: Dl. 27599., 28679.) Poss. Moda. (1509: Dl. 28677.) Villa Mada. (1518: Dl. 30545.) Al-Diód városhoz (várhoz) tartozott. – Al-Gyógytól é.-ny. találjuk.
Magura. Poss. Magwra. (1506: Dl. 29600.) Ekkor Lozsádi Istvánnak voltak itt részei. Dévától kissé távolabb d.-k. találjuk, Lozsád közelében.
Magyar-Berektye. (Magyar-Beretke. Magyar-Berettye.) L. Berektye helység a.
Magyar-Bóz. (Magyar-Bózfalva.) L. Bóz helység a.
Magyar-Bó(z)s. L. Bó(z)s helység a.
Magyar-Il(l)ye. L. Illye néven.
Mala(j)esd. (Malajest. Malojesd.) Poss. Malaesd. (1453: Dl. 29500.) Poss. Malanesth. (1457: Dl. 29504.) Poss. Malayest. (1498: Dl. 29571.) Poss. Maloyesd. (1500: Dl. 30497., 1514: Dl. 29947.) A haczaki kerületben feküdt. A Szentgyörgyi (Sztrigyszentgyörgyi), Szálláspataki, szálláspataki Szerecsen, vingárti Geréb, dampsosi Árka sat. családok birtokában találjuk időnként. – Ma Malajesd, Hátszegtől d.
Malomviz(e). (Molomvíz. Malonvize.) Poss. Malomwyz in districtu de Haczak. (1359: Századok, 1868. 25. l, 1493: Dl. 30482., Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. IV. 82., 1496: Dl. 30490., 1499: Dl. 30494.) Malonwyche. (1404: Dl. 29452.) Kenesiatus in poss. Malomuize. (1406: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. II. 1884. 30. l.) Poss. Molomvyz in districtu Haczczak. (1439: Dl. 30800. és gr. Teleki cs. oklt. II. 4–6.) Molomvyz. (1456: gr. Teleki cs. okit. II. 58.) Malomwyz. (1462: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. IV. 92–94. és Dl. 29516., 1492: Dl. 29550., 1495: Dl. 30489.) Poss. Malomwyz. (1493: Dl. 36398. pag. 146. n. 1., 1495: Dl. 29567., 1496: Dl. 27567., 1501: Dl. 30503., 1505: Dl. 30509., 1519: Dl. 30552., 30553.) Turris supra possessionem Malomwyz in districtu de Haczak. (1493: Dl. 27600.) A haczaki kerületben feküdt, s ősi (kenézi) törzsbirtoka volt a malomvizi Kendefi és Kenderes vagy Kenderesi rokonságnak, melynek itt nemesi udvarháza, közelében pedig, Malomvíztorok vagy Szöszény helység fölött: Kolcz néven tornya vagy vára is állt. – Ma Malomvíz, Hátszegtől dél felé, a Retyezát aljában. – A Hunyadiak koráhan a haza szolgálatában a harczmezőn nagy érdemeket szerzett e kiváló (eredetileg kenézi) családnak ehhez a névadó birtokához, mint középponthoz, a környéken levő számos helységen kívül (lásd e családnál) óriási területek tartoztak a Retyezát hegységben s annak úgy északi, mint keleti és déli völgyeiben is, egész az ország határáig. 1493. január 18-án II. Ulászló király azokat a két Sil vagy Zsil folyótól körülmosott szántóföldeket. réteket és kaszálókat adományozza malomvizi Kendefi Mihálynak, amelyek a haczaki kerületben, Malomvíz helység tartozékában: Pterela, Malé, Rátond, Murisóvár és Nyakmező neveket viselnek, s a melyeket az új-adományos ősei is békén bírtak. (Agros, prata atque feneta et alias terras arabiles Pterela, Malee, Rathond ac Mwrysowar et Nyakmezew vocatas in pertinentiis possessionis Malomwyz predicte ac districtu de Haczak et comitatu de Hwnyad existentes habitas, que quidem prata atque terras quidam duo fluuy Syl appellati interfluunt, in quorum pacifico dominio idem Michael Kendefy progenitores suos ab antiquo perstitisse seque persistere asserit etiam de presenti.) Kétségtelen, hogy az ekként röviden leírt helyek alatt az a hatalmas terület értendő, mely a Retyezát hegységtől d.-dk., s a Kudzsiri havasoktól dél felé, a (régi) Havasalföldre (a mai Romániába) igyekvő Oláh-Zsil és Székely-Zsil folyók mentén, egész a romániai határig terülnek el, beleértve e két óriási hegycsoport, s az azokon elterülő erdőségek, legelők sat. részeit is. (V. ö. Váralja erősség a.) Az ép felsorolt öt helynév közül ugyanis négyet meglehetős pontosan meg tudunk határozni. Malé a mai Malaia (Maleia) nevű hegynek és helynek felel meg, Petrozsény közelében kelet és d.-k. felé, a Magyar-Zsil mentén; Pterela kétségkívül azonos a mai Petrila helységgel, Petrozsénytól é.-k., szintén a Magyar-Zsil völgyében; Nyakmező nem más mint a mai Kimpulujnyág falu az Oláh-Zsil felső folyása mentén; végül Murisóvár nevét a Vulkán szoros mentén fekvő Marisora nevű patakocska őrizte meg. (Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. IV. 77.) Mikor 1501. első felében malomvizi Kendefi Mihályt az erdélyi vajda parancsára e szántóföldek, rétek és kaszálók sat. birtokába ismét beigtatták, csupán Malé, Rátond, Murisóvár és Nyakmező nevű helyeket említik; ellenben az ugyanekkor megejtett határjárás alkalmával egyebek közt a Marisóvárpataka és Kaprisóvárpataka nevű folyócskákat, valamint a Volkánhavasa nevű hegységet és a havaselvei eszek (Azaz: a mai Románia) határait (fluvii Marysowarpathaka ac Kaprysowarpathaka; Alpes Wolkanhawasa; metales partium Transalpinarum) is felsorolják, mely elnevezések közül a Kaprisóvárpataka nevét egy másik, szintén a Vulkán szoros mentén fekvő: Kaprisora nevű patakocska őrizte meg. (Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. IV. 75–94. l. V. ö. Dl. 30482. és 30499.) 1501-ben azonban már a haczáki kerületbeli nemesek is részt követeltek maguknak a két Zsil mentén elterülő földekből, legelőkből, kaszálókból és havasokból, s a helyszinén kiegyezvén Kendefi Mihálylyal, egymás részeit nagyjából megállapították. A haczáki kerület nemesei nevében ez alkalommal: a Puji, Maczesdi, Vádi, Uncsoki és Pestyéni vagy pestyéni Román családok tagjai voltak jelen. Ezzel az egyességgel, úgy látszik, összefügg II. Ulászló királynak ezidőtájt (kétségkívül azonban már 1501 előtt) kelt, ma már alsó részén az évszámnál csonka adománylevele, melylyel a haczagi kerület nemesei összességének (fideles nostri universitas nobilium districtus Haczagh) a szent koronának különböző helyen és időben teljesített hű szolgálataiért, az Oláh-Zsil és Székely-Zsil folyók mentén elterülő réteket, legelőket és mezőket, valamint az ugyanott levő aranymosó-helyeket, melyeknek birtokában és használatában már e nemesek ősei is benne voltak, újra adományozta; amennyiben t. i. mindezek valamelyik királyi vagy királynői birtokhoz nem tartoznak. (Illa prata sive pascua ac etiam campum secus fluvios Olahsyl et Zekelsyl nuncupatos, necnon aurilavatorium ibidem situm. Dl. 32534.) Mind e fekvőségek birtokába az új-adományosokat szabályszerűleg be is igtatták. Hasonlóképen ezekkel az adományozásokkal lehet összefüggésben II. Ulászló királynak malomvizi Kendefi Mihály részére adott ama kiváltság-levele is, hogy a havasalföldi részekből 12 sátoralja czigányt az erdélyi részekben levő birtokaira behozhasson, s ott azokat jobbágyokul letelepíthesse. Kétségkívül e két Zsil-völgyi lakatlan birtokok benépesítése, különösen pedig az aranymosások terjedelmesebb művelése vette kezdetét ezekkel az u. n. oláh czigányokkal, akik, mint tudva van, az aranymosáshoz különösen értettek. (V. ö. Magyarorsz. műemlékei. II. 401. l.)
Malomvíztorok. (Molomvíztorok.) Poss. Molomwyztorok in districtu Haczczak. (1439: Dl. 30800. és gr. Teleki cs. oklt. II. 4–6.) Poss. Molomvyztorok. (1456: gr. Teleki cs. oklt. II. 58.) Poss. Malomwyzthorok in districtu de Haczak. (1496: Dl. 30490., 1499: Dl. 30494.) A haczaki kerületben feküdt, s a malomvizi Kendefi és Kenderes(i) rokonságé volt. A XV. század végén megszünnek emlegetni az oklevelek; s e néven ma sincs meg. Egyidejűleg azonban, a fölsorolásból ítélve: mintegy e helység helyett, egy másikat kezdenek felsorolni, következőkép: Poss. Zevzen, Zwzen, Zewzen. (1495: Dl. 29567.) Poss. Zywzen. (1496: Dl. 27567.) Poss. Zyzen, Zewzen. (1501: Dl. 30503.) Poss. Zyzeen. (1519: Dl. 30552., 30553.) Kétségtelen, hogy az utóbbi névalakok alatt rejtőző helység (melyet ma Szöszeny, Szöszény, Sziszeny, Sziszény alakban írnánk), a Malomvíz közvetetlen közelében dél felé, a hasonló nevű patak felsőbb folyása mentén (a völgy torkában) fekvő mai Szuszenynyel azonos, és a régi Malomvíztorok helységnek felel meg. Ez állításomat (a számos oklevél felsorolásának szabatosságán kívül) különösen egy 1501. évi okirat bizonyítja, mely egy Sziszeny helység határán belül, a Kolcz torony alatt elhaladó folyót említ. Csakugyan a patak vagy folyó mentén felfelé haladva, egymásután találjuk ma is: Malomvíz és Szuszeny falut, azután pedig Kolczvárát, melyről e falut, úgy látszik, Kolcz-nak is nevezték. (V. ö. Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. VI. 31. l., mely előadásból az derülne ki, hogy a hajdani Malomvíztorok a mai Gureny, a hajdani Sebestorok pedig a mai Szuszeny helységgel azonos. Holott megfordítva, a régi Malomvíztorok a mai Szuszeny, a régi Sebestorok pedig a mai Gureny helységnek felel meg. Lásd különben Sebestorok helység és Kolcz vár a. is.)
Marisfalva. Poss. Marisfalwa. (1468: Dl. 27499., 27500.) Illye tartozékai sorában Vorcza, Viszka, Cserté(z)s sat. helységek között sorolják fel. Ezek vidékén, Maros-Illyétől észak felé, kereshetjük tehát.
Márton-Denk. (Márton-Denki. Márton-Denke. Márton-Deng. Morton-Denk. Morton-Denke sat.) L. Denk helység a.
Meczesd. Azaz: Maczesd. – L. e néven.
Merisor. – a) Poss. Merysor. (1453: Dl. 29500., 1500: Dl. 30497.) Poss. Merissewer. (1457: Dl. 29504.) Poss. Merissor. (1498: Dl. 29571.) A haczaki kerületben feküdt. A Szentgyörgyi (Sztrigyszentgyörgyi), Szálláspataki, szálláspataki Szerecsen, vingárti Geréb és domsosi Árka sat. családok kezén találjuk időnként. – Ma is Merisor, Petrozsénytól ny.-é. – b) Poss. Merisor. (1491: Dl. 27556.) Poss. Merysor. (1491: Dl. 27557.) Déva várához tartozott. – Dévától ny.-d.-re találjuk.
Merje. L. Muronfalva néven.
Meszes-Dragomérfalva. (Mező-Dragomérfalva.) Poss. Mezesdragomerfalwa. (1468: Dl. 27499.) Poss. Mezewdragumerfalwa. (1468: Dl. 27500.) Illye tartozékai sorában Cserté(z)s és Kamarzenest között sorolják fel; tehát Maros-Illyétől észak felé, a mai Karmazinesd és Alsó-Csertés táján kereshetjük.
Mezéd. (Mezed.) Poss. Mezed. (1389: Dl. 29732., 1468: Dl. 27499., 27500., 1518: Dl. 27606.) Poss. Mezeed. (1407: gr. Teleki cs. oklt. I. 319., 1499: Dl. 30303.) A Hermán nemzetségből eredő Németi (Németi-i) és Pestesi azaz Felpestesi családé volt. 1499-ben a Pestesi Mátyás itteni részeit Soklyósi Péter görgényi várnagy kapta kir. adományul. Részeit azonban 1468-ban az illyei Dienes(s)iek birtokai között sorolják fel. – Marosnémetitől észak felé, Alsókajánel, Fornádia sat. vidékén fekhetett.
Mező-Livád. (Mező-Levád. Mező-Livaza. Mező-Livácza. Mező-Levácz. Mező-Livácze.) L. Livád helység a.
Miczesd. Azaz: Maczesd. – L. e néven.
Mihályfalva. L. Mihelist helység a.
Mihálymező. Poss. Mihalmeze. (1485: gr. Bethlen cs. llt.) A Foltiak birtokai között Szurdok, Kampur (Kimpur), Bradiczel sat. helységekkel együtt sorolják fel; tehát Maros-Illyétől ny.-é. felé kereshetjük, az említett helységek vidékén.
Mihelist. Poss. Mychelysth. (1491: Dl. 27556.) Poss. Mychelysth. (1491: Dl. 27557.) Déva várához illetve Jófő városhoz tartozott. – Ma Mihalesd, Jófőtől (Dobra) nem messze, délre. Valószínűleg e helységgel azonos az 1439-ben, egy Jófő város kerületéhez tartozó nemes nevében előforduló Mihályfalva (Mihalfalwa) is.
Mikafalva. Poss. Mikafalwa. (1468: Dl. 27499., 27500.) Poss. Mykafalwa. (1468: Dl. 27501.) Illyéhez tartozott. – Ma Mikanesd (Mikanesty), Maros-Illyétől é.-ny., a hegyekben.
Milest. Poss. Mylesth. (1521: Dl. 29645.) Mint a néhai Brancsikai (Barancskai) László után maradt és barancskai Horvát Bertalan szörényi al-bán kezén levő birtokot említik, Kis-Bóz társaságában. (V. ö. Bóz helység a.)
Mocsal. Poss. Mochal. (1507: Dl. 36399. pag. 166. n. 1.) A Hermán-nemből eredő Szentgyörgyieké volt, a kik ekkor az ugyane nemből való fel-pestesi Nagy Pálnak zálogosították el. – Úgy látszik Felpestes, Tamástelke, Zsoszán (a régi Középtelek) sat. vidékén feküdt, Dévától dél felé.
Moczesd. Azaz: Maczesd. – L. e néven.
Mogabelán. Poss. Mogabelan. (1468: Dl. 27499., 27500.) Illyéhez tartozott. – Maros-Illyétől é.-ny. fekhetett.
Mohus. Poss. Mohws. (1491: Dl. 27556., 27557.) Déva várához illetve Jófő városhoz tartozott. Utóbbitól nyug. felé Gerend, Laszó, Tisza stb. vidékén fekhetett.
Molnár. L. Muronfalva helység a.
Molnosfalva. Poss. Molnosfalwa. (1468: Dl. 27499.) Poss. Molnasfalwa. (1468: Dl. 27500.) Illyéhez tartozott. – Maros-Illyétől é.-ny. fekhetett.
Moncsel. Poss. Naghmonchel. (1491: Dl. 27556., 27557.) Déva várához illetve Jófő városhoz tartozott. – Ma Kis- és Nagy-Muncsel, Jófőtől (Dobra) d.-k. felé.
Mónostelki (puszta). L. a Bulcsi apátság alatt, az 1498. évhez.
Monyarósd. (Monyorósd.) Monyorosd. (1470: Dl. 29833.) Monyarosd. (1476: Dl. 17800.) Villa Monyarosd. (1506: Dl. 37792., 37794., 1510: Dl. 37870., 37875.) Hunyad várához tartozott. – Ma Magyarosd, Vajda-Hunyad közelében északra. (V. ö. Cserbel és Rus helység a.)
Monyorómező. (Monyarómező.) Poss. Monyaromenhe. (1482: Dl. 37652., 37653.) Villa Monyoromezew. (1506: Dl. 37792.) Villa Monyaromezew. (1506: Dl. 37794., 1510: Dl. 37870., 37875.) Hunyad várához tartozott – Vajda- Hunyadtól ny.-d. felé, Szohodol, Pojenicza-Vojni sat. vidékén kereshetjük, a hol ma Álun helységet találjuk. Bizonyára ez értendő, mert e névnek az «avellana» szó az alapja, mely mogyoróbokrot (vad-mogyoróbokrot) jelent. (V. ö. Cihac. Dictionnaire d'etymologie daco-romane. 10. l. Puşcariu. Etymologisches Wörterbuch der rumänischen Sprache. 7. l. és Bartal. A magyarországi latinság szótára. 62. l.)
Muczesd. Azaz: Maczesd. – L. e néven.
Muncsal. (Muncsel.) Poss. Mwnchal in districtu Haczag. (1464: Dl. 29519.) Poss. Mwnchel in districtu de Haczak. (1494: Dl. 29563.) Pred. Mwnchal. (1500: Dl. 29581.) Poss. Mwnchal. (1507: Dl. 29603., 1508: Dl. 29607.) A haczaki kerületben feküdt s a Maczesdi (Miczesdi sat.), maczesdi Kalmár, Kitidi, Bolicza családoké, s a Párosi vagy Párosdi és Ohábai rokonságé volt. – Maczesd és Páros szomszédságában feküdt.
Muronfalva. (Muraj.) Poss. Mwronfalwa in districtu Hathzak. (1504: Dl. 29589., 29907.) Poss. Molnar. (1511 körül: Dl. 32417.) Poss. Mwray. (1521: Dl. 29984.) E három elnevezés alatt kétségkívül a haczaki kerületben feküdt ugyanegy helység értendő, melyet állandóan Hasdó, Bunyila és Ohába helységekkel együtt emlegetnek. A Dampsosi (Domsosi sat.) másként: Morsina(i) vagy Mursina(i) illetve az e családba beházasodott oszkolai vagy dompsosi Árka családé (s részben, legalább jogilag a nádasdi Ungoroké) és ezek rokonságáé is volt. A XVI. század eleje óta a hűtlenségbe esett Árka J. után, kir. adomány czimén, részeihez a Bélaiak és Foltiak tartottak jogot. Úgy látszik azonos Merje vagy Nirea helységgel, mely a XVI. század elején következőkép fordul elő: poss. Merye in districtu de Hachzak. (1516: Dl. 29951.); poss. Nyrea in districtu Haczak. (1518: Dl. 29965.) Ezt a helységet, mint a Dampsosi (Domsosi sat.). másként Morsina(i) vagy Mursina(i) család birtokát csupán ekkor, a Hátszegtől nyugat felé elterülő hegyvidéken sorolják föl. A mai Kékesfalva vagy Meria helységnek felel meg, Hátszegtől ny.-é., a Cserna folyó felső folyása mentén.
Naczesd. Azaz: Maczesd. – L. e néven.
Nadabor. (Nadabar. Nadoba.) Nadoba. (1458: Hunyadiak kora X. 588. és Dl. 30455.) Poss. Nadabar. (1482: Dl. 37652., 37653.) Villa Nadabor. (1506: Dl. 37792., 37794., 1510: Dl. 37870., 37875.) Nadabor. (1506: Dl. 30970., 1515: Dl. 29950., 29626.) Hunyad várához tartozott, s mint ilyen, a (bizonyára nemes) kenéz Nadabori (1458-ban: Nadobai) családé is volt. – Ma Nadráp puszta, Gowasdia mellett, Vajda-Hunyadtól nyugat felé.
Nádasd. Poss. Nadasd. (1321: Gróf Bethlen cs. llt., 1417: Dl. 29459., 1509: Dl. 28677., 1511: Dl. 27599., 28679.) Poss. Nadazd. (1407: Gróf Bethlen cs. llt.) Poss. seu ville volahales superior et inferior Nadasd. (1418: gr. Bethlen cs. llt.) Villa Nadasd. (1518: Dl. 30545.) Az Ákos-nembeli Folti, Zádorlakai s (1418 óta) Illyei vagyis illyei Dienes(s)i családoké volt, illetve Al-Diód városhoz (várhoz) tartozott. – Ma Nádasdia (Nádastia, Nedesdia, Nyegyestyia sut.), Al-Gyógytól északra, nem messze Zalatnától.
Nádasd. (Nádas.) Kenesii de possessione regali Nadasd. (1419: Dl. 30776.) Poss. Felsew Nadasd. (1447: Hunyadiak kora. X. 196., 1457: Dl. 29506. és Hunyadiak kora X. 543.) Also Nadasd. Felsew Nadasd. (1453: Dl. 14604., 37622.) Poss. Nadasd. (1458: Dl. 30455. és Hunyadiak kora X. 588., 1479: Dl. 16167., 30221., 1482: Dl. 37652., 37653., 1499: Dl. 29573., 29576., 1502: Dl. 16167., 1507: Dl. 29918.) Villa Nadasd. (1506: Dl. 37792., 37794., 1510: Dl. 37870., 37875.) Poss. Nadas. (1511: Dl. 27597.) Részben Déva majd Hunyad (1482., 1506., 1510.) várához tartozott, részben pedig a nádasdi vagy felső-nádasdi Ungoroké (1447-ben és 1457-ben: Felső-Nádasd, 1458–1502-ben Nádasd) s általok vagy utánok a Szobi, Árka (pl. 1507.), czobor-szent-mihályi Czobor, lodomerczi Bradács (1511.) családoké, a Farkas-oké sat. volt. Kenézeit pl. 1419-ben említik. – Ma Alsó-Nádasd és Felső-Nádasd, Vajda-Hunyadtól k.-d.
Nagy-Ág. Poss. Naghag. (1465., 1502: Dl. 16167.) Solymos város tartozékai között sorolják föl, Nyavalyásfalva, Füzesd, Kecskedága sat. helységekkel együtt. Ma e helységektől nem messze, kelet felé (Dévától é.-k.) egy Nozság (Noság) és ennek közelében egy Nagyág nevű helységet találunk. De Nozság vagy Noság helység is viseli a Nagyág nevet (l. pl. az 1882. évi Helységnévtárt); Nagyág pedig Szekeremb vagy Szekerimb néven is szerepel.
Nagy-Almás. L. Almás helység a.
Nagy-Bajesd. L. Bajesd helység a.
Nagy-Bár. L. Bár helység a.
Nagy-Denk. (Nagy-Deng.) L. Denk helység a.
Nagy-Moncsel. L. Moncsel helység a.
Nagy-Pestyén. L. Pestyén helység a.
Nagy-Pala. L. Pala helység a.
Nagy-Répás. L. Répás helység a.
Nalácz. (Nyalácz.) Poss. Nalacz in districtu Haczagh. (1451: Dl. 29491. 1472: Dl. 29842.) Poss. Nalaacz in districtu Haczag. (1453: Dl. 29497.) Nalaacz. (1453: Dl. 14604., 37622.) Poss. Nyalacz. (1499: Dl. 30495., 1501: Dl. 29585.) Nalacz. (1504: Dl. 29593., 1518: Dl. 29964., 1521: Dl. 29646.) Nalachy. (Köznemes nevében. 1506: Dl. 30966.) Poss. Nalacz. (1513: Dl. 29944.) Poss. Nalacz in districtu Ha…ak. (1514: Dl. 29625.) A haczaki kerületben feküdt, s a Szentgyörgyi azaz Sztrigyszentgyörgyi (tőle a Dóczi), Vádi, vádi Kopasz, Török és Naláczi családoké volt. 1453-ban azonban még Déva vár tartozékai között sorolják fel. – 1514-ben a Vádi rokonság Simon nevű itteni jobbágya szerepel. – Ma Naláczvád, Hátszeg közelében dél felé.
Nándor. Poss. Nandor. (1330: Erd. Múz. llt. v. ö. Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. XI. 172. l., 1499: Dl. 30303., 1507: Dl. 29924.) A Hermán-nemzetség ivadékaié volt. 1330-ban János ispán a Gecse fia, a Szentgyörgyiek és szent-györgyi Makraiak őse, kapta osztályrészül. 1499-ben mint a Pestesi azaz Felpestesi Mátyás birtokát Soklyósi Péter görgényi várnagy nyerte kir. adományul; 1507-ben pedig részeit jó-fői Bási György vásárolta meg felpestesi Czentúri Lászlótól. – Vajdahunyadtól é.-ny. találjuk a hegyek között.
Neksora. Azaz: Nuksora vagy Noksora. – L. e néven.
Németi. (Nempti. Nemti. Németfalva. Nimiti. Nimeti.) Terra Nempty vocata. (1330: Erd. Muz. llt. V. ö. Tört. Tár. 1889. 531. l. 36. sz.) Poss. Nymiti. (1389: Dl. 29732.) Poss. Nempthy. (1407: gr. Teleky cs. oklt. I. 319., 1437: Dl. 27470.) Poss. Nemethy. (1425: Dl. 27856., 1429: Dl. 29772., 1455: Dl. 36407. pag. 59. n. 1., 1468: Dl. 36393. pag. 68. n. 1., Dl. 27499., 27500., 1479: Dl. 18198. és Pesty Frigyes. Krassóm. tört. III. 449. l., 1495: Dl. 36328., 1507: Dl. 30255., 29924., 1518: Dl. 27606.) Villa Nemethy. (1429: Dl. 30432.) Poss. Nemthy. (1430: Dl. 12231., 1448: Dl. 29794., 1499: Dl. 30303.) Nemethy. (1468: Dl. 27499., 27501., 36393. pag. 68. n. 1., 1491: Dl. 27557., 1504: Dl. 29353., 1506: Dl. 29600., 1509: Dl. 29612., 1515: Dl. 29950., 1518–19: Dl. 29667.) Poss. Nemetj. (1505: Dl. 29596.) Nemetj. (1505: Dl. 29596.) Poss. Nemethy. (1506: Dl. 37792., 37794., 1510: Dl. 37869., 37870.) Nemethfalwa. (1506: Dl. 29599.) Nymethy. (1509: Dl. 29611.) Eredetileg, legalább a XIV. század óta, a Hermán nemzetség ivadékaié volt, a kikhez tartoznak: a kerekegyházi Laczkfiak, a szent-györgyi Makraiak, a Szentgyörgyiek azaz Szolnokszentgyörgyiek, Pestesiek vagy Felpestesiek, s valószínüleg a Németiek vagy Nemptiek, a németi vagy németfalvi Nemes-ek, Zaherjes-ek vagy Zeherjes-ek, Fejér-ek, pestesi vagy fel-pestesi Bási-ak, Czentúri-ak, Nagy-ok, kajáni Dániel-ek sat. A kerek-egyházi Laczkfiak itteni részeit zálogban a kusalyi Jakcsiak vagy Jakcsok, örökbe a Garaiak kapták, a kik 1479-ben a lindvai Bánfiaknak adták el. Úgy látszik ugyane részekhez tartottak jogot 1430-ban a Hunyadiak is. (L. Veczel városnál.) A Novaji másként Fejérvári és Barcsai családnak is voltak itt (zálogos) részeik. Más részeit 1468-ban az illyei Dienes(s)iek birtokaihoz, 1506-ban és 1510-ben pedig Hunyad várához számították. 1491-ben Lázár Bálint illetve Káta Simon itteni lakosok jelennek meg Déva vár igtatásánál, amaz mint dengelegi Pongrácz János özvegyének: Erzsébet asszonynak, emez pedig mint Makrai Tamásnak képviselője. 1518-ban Bó (Booh) Péter, a pestesi Makrai Bertalan itteni jobbágya és bírója; ugyanekkor ugyancsak az ő jobbágya: Egyed Elek, esküdtbíró; a nemes pestesi Bás (vagy Bási) György itteni jobbágya és bírója ugyanekkor: Botos István; a Pestesi (Felpestesi) Gergely itteni jobbágya és esküdtje pedig: Botos Miklós. – Ma Marosnémeti, Dévától é.-ny. Nevét bizonyára a német eredetű Hermánnal és nemzetségével bevándorolt és letelepedett németektől vette. (V. ö. dr. Amlacher Albert és dr. Wertner Mór értekezését Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. XI. és XII. évfolyamában.)
Nevolyás. L. N(y)avalyás néven.
Nimniláza (?). L. Breznek helység a.
Nirea. L. Muronfalva néven.
Nuksora. (Noksora. Noksara. Nopsora.) Villa libera Noxara vocata in districtu Hatzak adiacens. (1394: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. II. 1884. 20. l.) Poss. Muxora in districtu de Haczak. (1404: br. Révay cs. llt. Kende. I. 7.) Poss. Nwxora. (1404: Dl. 29452.) Kenezius de Nwxora. (1476: Dl. galaczi Buda cs. letéte az Orsz. Levéltárban.) Poss. Noxora. (1495: Dl. 29567.) Poss. Noxora in districtu de Haczak. (1496: Dl. 30490., 1499: Dl. 30494.) Poss. Nopsora. (1501: Dl. 30503.) Poss. Nexora. (1519: Dl. 30552., 30553.) A haczaki kerületben feküdt. – 1359-ben fordul elő először (Századok, 1868. 25.), mint a malomvizi Kende vagy Kendefi család birtoka. Később is e családé, illetve a testvér malomvizi Kenderes(i)eké. – Ma Nuksora, Hátszegtől délre, a Retyezát aljában.
Nyahagó. (Nyahágó.) Poss. Nyahago. (1499: Dl. 30303.) A Hermán-nemzetség ivadékaié volt. 1499-ben mint a Pestesi azaz Felpestesi Mátyás birtokát Soklyósi Péter görgényi várnagy nyerte kir. adományul. – Úgy látszik, Nándor vidékén, Vajdahunyadtól é.-ny. feküdt, a hegyek között.
Nyalácz. Azaz: Nalácz. – L. e néven.
N(y)avalyás. (Nyavalyásfalva. Nyavalyásfalu. Navalyafalva. Nevolyás.) Poss. regalis Nawalyas. (1444: Hunyadiak kora. X. 91. és Dl. 13577.) Nyawalyas. (1453: Dl. 14604., 37622.) Villa Nyawalyasfalw. (1459: Dl. 29511.) Poss. Nyawalyasfalwa. (1465: Dl. 16167.) Poss. Nawalyafalwa. (1473: Dl. 16167.) Poss. Neuolyas. (1479: Dl. 30221.) Poss. Newolyas. (1479: Dl. 16167.) Poss. Nyawolyasfalwa. (1502: Dl. 16167.) Solymos város sorsában osztozott s egy ideig ezzel együtt (1453., 1459-ig) Déva várához tartozott. – Ma Nyavalyásfalva, Dévától észak felé.
Nyíres. (Nyéres.) Poss. Nyres in districtu de Hatzak. (1360: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. I. 60–62.) Nyeres. (1404: Dl. 29453.) Poss. Nyres. (1416: U. o. IV. 81., 1482: br. Révay cs. llt. Kende I. 14.) Poss. Nyres in districtu de Hathczak. (1438: Dl. 29465., 37087. pag. 9.) Poss. Nyres in districtu Haczak. (1480: B. Révay cs. llt. Kende. I. 10., 1518: Dl. 29965.) Poss. Nyres in districtu Hatczak. (1493: br. Révay cs. llt. Kende I. 16.) Poss. Nyres in districtu de Hachzak. (1516: Dl. 29951.) A haczaki kerületben feküdt. – A Dampsosi (Domsosi sat.) másként: Morsina(i) vagy Mursina(i) családé, később pedig a XV. század hatvanas évei óta az e családba beházasodott oszkolai vagy dompsosi Árka családé (s úgy látszik, részben, legalább jogilag a nádasdi Ungoroké) és ezek rokonságáé is volt. – Ma Alsónyíresfalva és Felsőnyíresfalva, Hátszegtől nyugat felé, a Cserna folyó felső völgyében.
Nyiresmező. Poss. Nyresmezew. (1407: Dl. 29749., 1412: gr. Bethlen cs. llt.) Al-Diód város tartozékai között említik. – Ma Nyirmező, Al-Gyógytól északra.
Oburs(i)a. Poss. Obursia, Felsewobursia. (1468: Dl. 27499., 27500.). Poss. Abursa, Felsewobursa. (1468: Dl. 27501.) E két helységet Illye tartozékai között, Viszka, Vorcza, Kamarzenest sat. helységekkel együtt, sorolják fel. Ezek vidékén, Maros-Illyétől észak felé kell tehát keresnünk, és nem gondolhatunk a Kőrösbányától é.-ny. fekvő mai Obersia-ra, melynek területe a középkorban már Zarándmegyéhez tartozott.
Odvas. Poss. Odwas. (1499: Dl. 30303., 1507: Dl. 29924.) A Hermán-nemzetség ivadékaié volt. 1499-ben mint a Pestesi azaz Felpestesi Mátyás birtokát Soklyósi Péter görgényi várnagy nyerte kir. adományul; 1507-ben pedig részeit jófői Bási György vásárolta meg fel-pestesi Czentúri Lászlótól. – Nándorral és Öl(y)vesággal együtt sorolják fel. Valószínüleg a mai Oltres pusztával azonos, Nándor közelében nyugat felé.
Ohába. (Ohaba. Ohoba.) – a) Poss. Ohaba. (1491: Dl. 27556., 27557., 1526: Dl. 30291.) Déva vár tartozékai közt, Laszó, Fintóág sat. társaságában sorolják fel. Itt találjuk ma Ohába helységet, Jófőtől (Dobra) d.-ny. – b) Poss. Ohaba. (1491: Dl. 27556., 27557.) Déva vár tartozékai sorában Dombravicza, Boja sat. társaságában sorolják fel. E tájon találjuk ma Ohába helységet, Sztancsesd-Ohába mellett, Maros-Illyétől dél felé. – 1505-ben kétségkívül e helységből való a Dombravicza szomszédosaként megjelent Ohábai János. (Dl. 30508.) – c) Poss. Ohoba, Ohaba. (1472: Dl. 29842.) Poss. Ohaba. (1490: Dl. 29866., 1493: Dl. 29872., 29877., 1499: Dl. 29573., 29576., 1505: Dl. 30965., 1511: Dl. 29617., 27597.) Poss. Oha… (1498: Dl. 29571.) Poss. Ohaba, alább: altera Ohaba.. (1500: Dl. 30497. Itt az első helyen felsorolt: Ohaba helység értendő.) Poss. Ohaba, alteri Ohaba, tertia Ohaba. (1504: Dl. 29590. Itt a második helyen felsorolt O. helység értendő.) A Szentgyörgyi, Szálláspataki, (szentgyörgyi Oláh, Kenderes), nádasdi Ungor, damsosi Árka, vingárti Geréb családoké, az erdélyi káptalané, továbbá a Bélai, Folti, Czobor, Bradács sat. családoké, s zálogban a Dócziaké sat. volt. – Ma Sztrigyohába, Vajda-Hunyadtól kelet felé, Sztrigy-Szent-Györgynek – a Szentgyörgyi család névadó birtokának – szomszédságában. (V. ö. Kisfalu helység a. is.) Kétségkívül azonos ezzel az 1440-ben, a Zajk család birtokában, Szent-György és Szacsal helységekkel együtt előforduló: poss. Zabadfalwa. (Dl. 36390. pag. 55. n. 6.) – d) Poss. Ohaba in distr. Hathzak. (1475: br. Révay cs. llt. Kende I. 9., 1504: Dl. 29589., 29907.) Poss. Vhaba. (1481: br. Révay cs. llt. Kende I. 11.) Poss. Ohaba. (1504: Dl. 29590., 1521: Dl. 29984.) A haczaki kerületben feküdt. – A Dampsosi (Domsosi sat.) másként: Morsina(i) vagy Mursina(i) illetve az e családba beházasodott oszkolai vagy dompsosi Árka családé (s úgy látszik, részben, legalább jogilag, a nádasdi Ungoroké) és ezek rokonságáé is volt. – Hásdóval, Bunyilával sat. együtt emlegetik. – e) Más néven: Alsó-Farkadin. – L. Farkadi(n) helység a. – f) Villa olacalis Ohaba. (1377: br. Révay cs. llt. Div. fam. I. 14.) Poss. Ohaba in distuctu Haczak. (1459: Dl. 29510.) Poss. Ohaba in districtu de Hathchag. (1492: Dl. 32512.) Poss. Ohaba. (1505: Dl. 36399. pag. 63. n. 1.) A Pestyéni rokonságé volt. (Mint Pestyén helység a.) – Pestyén, Brazova, Várhely sat. vidékén kereshetjük. – g) Poss. Ohaba in districtu de Hadzak. (1445: Dl. 29480.) Poss. Ohaba. (1447: Gyulafeh. kápt. házi llt. lad. 8. num. 1033. és Dl. 29790., 1453: Dl. 14604., 37622., 1496: Dl. 29569., 1498: Dl. 29572., 1500: Dl. 30496., 1506: Dl. 30966.) Poss. Ohaba in districtu Hathczag. (1453: Dl. 29494.) Poss. Waydaohaba in districtu Haczak. (1517: Dl. 29632.) Poss. Waydeyey in districtu Haczak. (1523: Dl. 31041.) A haczaki kerületben feküdt, s a Fejérvizi, továbbá a Bojesdi vagy Bajesdi családoké (l. ott) volt. 1453-ban azonban még mindig Déva vár tartozékai között sorolják fel. – Ma Kőaljaohába, Hátszegtől dél felé Fejérvíz és Bajesd szomszédságában. Fejérvíztől és Bajesdtől nem messze délre ma egy Vajdej nevű helységet is találunk. Meglehet, hogy az 1517-ben és 1523-ban a Bajesdiek birtokában előforduló Vajda-Ohába illetve Vajdejej helység alatt ez a helység értendő. – h) Poss. Ohaba. (1457: Dl. 29504.) Poss. Ohabad. (1498: DL. 29571.) Poss. altera Ohaba. (1500: Dl. 30497.) Poss. tertia Ohaba. (1504: Dl. 29590.) A Szálláspataki, szálláspataki Szerecsen, Szentgyörgyi családoké, (a vingárti Gerébeké, damsosi Árka Jánosé) sat. volt. – Úgy látszik abban a völgyben feküdt, a melyben ma Alsó- és Felső-szálláspatak és Malajesd helységeket találjuk, Hátszegtől d. felé. – i) Poss. Ohaba. (1456: gr. Teleki cs. oklt. II. 58., 1495: Dl. 29567., 1496: Dl. 27567:, 1519: Dl. 30552., 30553.) Poss. Ohaba in districtu de Haczak. (1496: Dl. 30490., 1499: Dl. 30494.) A haczaki kerületben feküdt, s a malomvizi Kendefi és Kenderes(i) családé volt. Kétségkívül megfelel e helységnek a malomvizi Kendefiek birtokában 1439-ben felsorolt: Szabadfalu. (L. ott.) – A szomszédos Sibisel helységgel összolvadván, ujabban Ohába-Sibisel nevet visel, s Malomvíz közelében, Hátszegtől dél felé fekszik. – j) Poss. Ohaba in districtu Haczak. (1447: Dl. 29793., 1493: Dl. 29873.) Poss. Ohoba in districtu Haczak. (1458: Dl. 29508.) Poss. Ohaba. (1500: Dl. 30949.) Poss. Ohaba in districtu Hathzak. (1501: Dl. 29586.) Villa Ohaba. (1506: Dl. 37792., 37794., 1510: Dl. 37870., 37875.) A haczaki kerületben feküdt, s a Ponori (ponori Török) családé volt. Részeit azonban 1506-ban és 1510-ben Hunyad várához számították. – Ma Ponorohába, Ponor mellett, Hátszegtől d.-k. – k) Egy Ohába nevű helységet 1464-ben a Csolnokosiak kaptak Mátyás királytól. (V. ö. e családnál és Századok, 1897. kiránd. füzet 41. l.)
Ohabicza. Poss. Ohabycha. (1440: Dl. 36390. pag. 55. n. 2. E név különben ez oklevél-fogalmazványból törölve van.) Poss. Ohabicza in districtu Hatzak (1450: Dl. 30450.) A haczaki kerületben feküdt. Alsó- és Felső-Osztró helységgel együtt, mint az Osztróiak birtokát sorolják fel. Kétségkívül a mai Hobicza értendő, a mai két Osztró közelében, Hátszegtől d.-ny. 1440-ben, úgy látszik, részeihez a Pestyéni és Klopativai cs. formált igényt. 1429-ben a Barincskai, Halmágyi és hunyadi Vajk családok tagjai tartanak jogot (Váralja vagyis Várhely és Bradicz helységekkel együtt) egy poss. Ohabicha nevű birtokhoz is. (Dl. 29462.) Bizonyára ugyane helység értendő. A beigtatáskor a szomszédságban birtokos Klopativaiak és Dampsusi Musina éltek ellentmondással. A Barincskaiak később is birtokosok e vidéken. (V. ö. Bertonia helység, illetve a Rákosdi cs. alatt.)
Ohabicza (Ohubicza.) Azaz: Vizköz. – Lásd e néven.
Ojnász(a) Poss. Oynaz. (1482: Dl. 37652., 37653.) Villa Oynaza. (1506: Dl. 37792., 37794., 1510: Dl. 37870., 37875.) Hunyad várához tartozott. – Vajda-Hunyadtól nyugat felé fekhetett.
Oklos. L. Aklos néven.
Oláh-Ber(ek)tye. (Oláh-Berettye. Oláh-Brettye.) L. Berektye helység a.
Olá(h)-Bóz. Minden Valószínűség szerint másként: Tót-Bóz. – L. Bóz helység a.
Oláh-Rápolt. L. Rápolt helység a.
Oláh-Veczel. L. Veczel városnál.
Ólyom. (Ulm.) Poss. Olyom. (1499: Dl. 30303.) Poss. Wlm. (1507: Dl. 29924.) A Hermán-nemzetség ivadékaié volt. 1499-ben mint a Pestesi azaz Felpestesi Mátyás birtokát Soklyósi Péter görgényi várnagy nyerte kir. adományul; 1507-ben pedig részeit jófői Rási György vásárolta meg felpestesi Czentúri Lászlótól. – Ma Ulm, Vajdahunyadtól ny.-é., a hegyek között.
Oncsokfalva. (Oncsok. Oncsuk. Oncsafalva.) Poss. Onczokfalw, Onchokfalwa in districtu Haczczak. (1439: Dl. 30800. és gr. Teleki cs. oklt. II. 4–6.) Onchokfalwa. (1444: Dl. 29478., 1462: Dl. 29516., 1519: Dl. 30551.) Poss. Wanchukfalwa. (1447: Gyulafeh. kápt. házi llt. lad. 8. num. 1033.) Wanchwkfalu. (1451: Dl. 29491.) Wnchokfalwa. (1453: Dl. 29498.) Poss. Onczokfalwa. (1456: gr. Teleki cs. oklt. II. 58.) Wanchwk. (1457: Dl. 36510.) Vnchak. (1464: Dl. 29520.) Wonchok. (1490: Dl. 32418., 1508: Dl. 29928.) Vnchwk, Onchwk. (1492: Dl. 29550.) Poss. Onchafalwa. (1495: Dl. 29567.) Poss. Wonchwkfalwa in districtu de Haczak. (1496: Dl. 30490., 1499: Dl. 30494.) Poss. Wnchwk. (1496: Dl. 27567.) Poss. Wnchokfalwa in districtu Haczek. (1500: Dl. 29582.) Wanchokfalwa. (1501: Dl. 30954.) Unchok. (1501: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. IV. 86–88.) Onchok. (1503: Dl. 30067.) Hwnczok. (1505: Dl. 29913.) Wanchak. (1506: Dl. 37797.) Onchwk. (1507: Dl. 29605.) Wanchakfalwa. (1508: Dl. 30514.) Wanchok. (1510 körül: Dl. 36324., 30527., 1511: Dl. 30532., 1516: Dl. 29627.) Wnczokfalwa. (1511: Dl. 30526.) Poss. Wnchokfalwa. Wonchok. (1514: Dl. 29946.) Poss. Onchok. (1519: Dl. 30552., 30553.) Poss. Onchok in districtu Haczak. (1520: Dl. 29978.) A haczaki kerületben feküdt. Részben a malomvizi Kendefi és Kenderes(i) rokonságé, részben pedig a szent-péterfalvi vagy szent-péteri Oncsokfalvi (Oncsok, Oncsoki, Uncsokfalvi, Uncsok, Voncsokfalvi, Vancsaki sat.) és Szentpéterfalvi vagy Szentpéteri sat. családé volt. – Ma Uncsukfalva, Hátszegtől dél felé, Szentpéterfalva szomszédságában.
Orbest. Poss. Orbesth. (1468: Dl. 27499., 27500.) Az illyei Dienes(s)ieké volt. Plop és Fenes közt sorolják föl; tehát kétségkívül a Maros-Illye és Maros-Brettye közt elterülő vidéken feküdt.
Oroszfalu. (Orosz.) Apaty al. nom. Vruzfolu et Apaty. (1367: Dl. 36375.) Oruzfalu. (1390: Dl. 29735.) Bábolnával együtt mint a bulcsi apátság birtokát említik, melyet 1390-ben a Rápoltiak vettek hosszabb időre zálogba. – Azonos lehet evvel a következő helység: Poss. Oroz in contigua vicinitate possessionis Kysbarcha. (1513–1515: Dl. 30076.) Predium alias possessio Oroz al. nom. Rws. (1520–1521: Dl. 29980.) Ez az Orosz vagy Rus(z) a macskási (rápolti) Tárnok és Macskási családé, illetve ettől, úgy látszik 1496. óta vétel útján az al-pestesi nemeseké volt (l. a Rápolti cs. alatt), s Kis-Barcsa és Al-Pestes között feküdt. Abból a körülményből ítélve, hogy a Macskásiak és a macskási (rápolti) Tárnokok a Rápoltiak birtokutódai voltak, vehetjük e négy különböző név alatt fölmerülő helységet azonosnak.
Oroszfalu. (Oroszfalva.) Orozfalw. (1453: Dl. 14604., 37622.) Déva vár tartozékai sorában Kóród és a két Nádasd közt sorolják fel, s ezért kétségkívül a mai Rus(s) helységnek felel meg, Hátszegtől észak felé, a Sztrigy mentén. Ugyane helységet látszanak azonban érteni a Hunyad vár tartozékában 1470–1510 közt előforduló következő birtok alatt is, melynek kenézségét 1470-ben Monyorósdi Máres fiának Uprisnak adta Mátyás király: Kenesiatus possessionis nostre (regis) Rws in districtu castri nostri Hwnyad. (1470: Dl. 29833.) Poss. Rws. (1482: Dl. 37652., 37653.) Poss. Orozfalwa. (1499: DL. 30493.) Villa Rws. (1506: Dl. 37792., 37794., 1510: Dl. 37870., 37875.)
Osdád. Azaz: Hosdát vagy Hosdád. – L. e néven.
Osztró. (Osztoró. Osztrivó. Osztrova. Osztrovi.) Archidiaconus de Oztro. (1360: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. I. 61.) Poss. Oztroh in districtu de Haczak. (1436: Dl. 29782.) Poss. Felsewoztro, Al so oztro in districtu Hatzak. (1450: Dl. 30450.) Ozth… (1453: Dl. 29498.) Ozthro. (1453: Dl. 29808., 1508: Dl. 29928., 1518.: Dl. 29964.) Oztro. (1453: Dl. 29497., 1459: Dl. 29510., 1482: Dl. 37653., 1510: Dl. 30526.) Oztrowy. (Köznemes nevében. 1457: Dl. 29503.) Oztroh. (1457: Dl. 29815., 1479: Dl. 30048.) Ozthoro. (1481: Dl. 36403. pag. 152. n. 1.) Ozthrywo. Ozthrowa. Ozthro. (1496: Dl. 30490.) Ozthrywo. (1499: Dl. 30494.) Oz[tro]. (1501: Dl. 30504.) Oztrowa. (1509: Dl. 29929.) Ozthwwa. (1516: Dl. 29627.) A haczaki kerületben feküdt. Az Osztrói és Pestyen(y)ei vagy Pestyéni (1436.) családé volt. – Bizonyára innen eredt a Kolozsvármegyében birtokos osztorói vagy sárdi Hatczaki vagy Ha(cz)czaki, Haczoki család. – Nagy-Osztró középkorból való mai temploma csúcsíves alkotású. (Magyarorsz. műemlékei. II. 402. l.) – Ma Nagyosztró és Kisosztró, Hátszegtől d.-ny.
Osztrovel. (Osztrovjel. Osztrovil. Osztrogyal.) Poss. Oztrogyal in districtu Haczczak. (1439: Dl. 30800. és gr. Teleki cs. oklt. II. 4–6.) Poss. Oztrowyl. (1456: gr. Teleki cs. oklt. II. 58.) Poss. Oztrowyl. (1495: Dl. 29567.) Poss. Ozthrowel. (1496: Dl. 27567., 1501: Dl. 30503., 1519: Dl. 30552., 30553.) Poss. Ozthrowyel in districtu de Haczak. (1496: Dl. 30490., 1499: Dl. 30494.) A haczaki kerületben feküdt. A malomvizi Kendefi és Kenderes(i) rokonságé volt. – Ma Osztrovel Malomvíz szomszédságában, Hátszegtől d.-ny.
Ökörpatak. Villa Ewkerpathak. (1459: Dl. 29511.) Solymos város tartozékai sorában a Dévától észak felé fekvő Nyavalyásfalu, Berekszó, továbbá Burjánfalu, Kecskedága sat. helységekkel együtt; csupán ez egyszer sorolják föl.
Ölves. L. Elves néven.
Öl(y)veság. (Ölyves-Ág.) Vluesagh, Wluesagh. (1330: Erd. Muz. llt. v. ö. Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. XI. 156., 173. l.) Poss. Ewlwesag. (1499: Dl. 30303.) Poss. Elwesag. (1507: Dl. 29924.) A Hermán-nemzetség ivadékaié volt. Az 1330. évi osztálykor Barnabás a Gergely fia kapta. 1499-ben mint a Pestesi azaz Felpestesi Mátyás birtokát Soklyósi Péter görgényi várnagy nyerte kir. adományul; 1507-ben pedig részeit jó-fői Báli György vásárolta meg fel-pestesi Czentúri Lászlótól. – Nándor és Odvas közt, majd Nándor és Tamástelke közt sorolják fel. Ma Nándorválya, Nándor és Középtelek közt, Vajdahunyadtól é.-ny.
Örökfalva. (Örik. Örök.) Poss. Wryk. (1473., 1476: galaczi Buda cs. letéte az Orsz. Levéltárban, 1519: Dl. 30552., 30553.) Poss. Playsor al. nom. Erwk. (1478: Dl. 29841.) Poss. Ewrewkfalwa in districtu de Haczak. (1494: Dl. 29884.) Poss. Vrik. (1498: Gyulafeh. kápt. házi llt. lad. 5. num. 762.) Poss. Ewryk in districtu de Hachak. (1515: Dl. 28687.) Poss. Wryk in districtu de Haczak. (1518: Dl. 29966.) A haczaki kerületben feküdt. A Barbátviz(e)i, barbátviz(e)i Oláli, s a malomvizi Kendefi és Kenderes(i) családoké volt. 1498-ban, mint a «hűtlen» Barbátviz(e)i Jakab birtokát, vingárti Geréb László erdélyi püspök kapta II. Ulászló királytól. Úgy látszik azonban, a püspök sohasem jutott be e helység-rész valóságos birtokába. – Ma Urik, Borbátvíz közelében, Hátszegtől d.-k.
Paklisa. Azaz: Poklisa vagy Poklissa. – L. e néven.
Pakura. (Pakurafalva.) Poss. Pakwrafalwa. (1516: Dl. 31010.) Poss. Pakwra. (1518: Dl. 29636., 1520: Dl. 31031., 1521: Dl. 29645.) A Barancskai (Barincskai) családé (l. ott), majd tőlük zálog illetve vétel útján a Verbőczieké sat. volt. 1518-ban, mint a magvaszakadt Barancskai László birtokát, Korlátkői Péter és az illyei Dienes(s)iek kapták kir. adományul. 1521-ben a Bozinpatak (ha jól olvasom) nevű folyócskán levő malmát említik. Kenéze 1520-ban szerepel, mint Berektye szomszédosa, az oláh-bózi és kis-bózi kenézekkel együtt. Tehát a mai Branyicska, Maros-Brettye, Bóz sat. vidékén (Dévától é.-ny.) feküdt.
Pala. Poss. Pala in comitatu et districtu Hachsak, Hathzak. (1390: br. Révay cs. llt. Gyulay V. 17. és 18.) Nagypala et Kyspala in pertinentiis Hathzak. (U. o. VI. 6.) Poss. Pala. (1424: U. o. I. 2., 1495: Dl. 29567.) Poss. Alsopala és Felsewpala. (1430: gr. Teleki cs. oklt. I. 530., 1438: U. o. II. 1.) Poss. Alsopala, Felsepala. (1430: br. Révay cs. llt. Gyulay. VII. 31.) Poss. Palla. (1519: Dl. 30552 és 30553.) A malomvizi Kendefi és Kenderes(i) rokonságé volt. (1424. illetve 1430. óta). – Ma e néven nincs meg; de a haczaki kerületben feküdt. 1519-ben, mikor nem egyedül, hanem a többi Kendefi-féle birtokokkal együtt említik, Pojen és Bukova között sorolják fel, s így valószínű, hogy e tájon, a Vaskapu vidékén feküdt. (Talán a mai Alsó-Bauczár és Felső-Bauczár helységek értendők, a Vaskaputól nyugat felé; mert e helységek e néven a középkorban nem fordulnak elő, s a helyrajzi fekvés is eléggé talál.) 1390-ben, mikor határát megjárják, a következő határhelyeket említik, u. m. «porta vulgo Capeu,» mely alatt valószínüleg a Vaskapu értendő; továbbá a Farkaspataka; a Bokovavize (mely alatt valószínűleg a Vaskaputól nyugatra fekvő mai Bukova mellett elfolyó Bisztra pataka értendő); a Bickevize; a «Solumpataka»; a Huszárhegye (Husarhege), a Há(r)shegye (Hashege); Hosszúhegy (Hosyoheg); a Kétremetehegye (Kethremethehege), a Lojahavasa (Loyahauasa); a Melkulhavasa vagy Melczulhavasa (Melculhauasa) stb., mely határhelyek ma már nehezen lennének megfejthetők.
Pánk. Poss. Paank. (1491: Dl. 27556., 27557.) – Déva várához illetve Jófő városhoz tartozott. Utóbbitól dél felé ma is megtaláljuk.
Pap-Almás. L. Almás – a) helység a.
Pap-Bóz. Minden valószínűség szerint másként: Kis-Bóz. – L. Bóz helység a.
Papesd. Poss. Papesd. (1491: Dl. 27556., 27557.) – Déva várához illetve Jófő városához tartozott. Utóbbitól dél felé, Roskány, Sztregonya sat. vidékén fekhetett.
Papfalva. – a) Poss. Papfalova, (1468: Dl. 27499., 27500.) Illyéhez tartozott. – b) Popfolua. (1366: Dl. 29699.) Lőrincz fia Jakab kir. ember nevében fordul elő, Britonyával, Brazovával sat. kapcsolatban. Tehát a Hátszegtől d.-d.-ny. felé elterülő vidéken kereshetjük. Később talán nevet változtatott.
Páros. (Párosd. Paros. Parus. Barosd.) Paros. (1453: Dl. 14604., 37622., 1479: Dl. 29844., 1480: Dl. 29849., 1482: Dl. 29854., 1494: Dl. 29563., 1496: Dl. 29569., 1499: Dl. 30495., 1523: Dl. 31041.) Poss. Paroosd in districtu Haczag. (1464: Dl. 29519.) Poss. Poros. (1482: Dl. 37652., 37653.) Poss Paros. (1496: Dl. 31157.) Poss. Parws. (1500: Dl. 29581.) Paros. Paroos. (1501: Dl. 29585.) Part. terre Frazen aliter Andolya in poss. Paros. (1511: Dl. 29618.) Nobiles possessionis Paros. (1519: Dl. 30551.) A haczaki kerületben feküdt. – A Páros(d)i vagy Parosdi rokonságé, továbbá a Maczesdi (Miczesdi sat.), maczesdi Kalmár, Kitidi, Bolicza családoké volt. 1453-ban azonban még Déva várához, 1482-ben pedig Hunyad várához számították. – Ma Parospestere, Hátszegtől délre, a Retyezát végső nyulványainak aljában.
Patak. – a) Poss. Pathak. (1440: Századok 1868. 28. l., 1456: gr. Teleki cs. oklt. II. 58.) A haczaki kerületben feküdt, s a malomvizi Kendefieké volt, akik 1416-ban kapták Zsigmond királytól új-adományul. (Századok, i. h. 26. l.) Ohába és Sebesel vagy Sibisel helységekkel együtt sorolják fel, s így minden valószínűség szerint megfelel annak a: Vál(l)ya helységnek, melyet a malomvizi Kendefi és Kenderes(i) család birtokában a XV. század vége óta, (a mikor már Patak helységről hallgatnak az oklevelek) következőkép emlegetnek: Poss. Walya. (1495: Dl. 29567.) Poss. Wallya. (1495: Dl. 27567.) Poss. Walya in districtu de Haczak. (1496: Dl. 30490., 1499: Dl. 30494.) Poss. Waalya. (1519: Dl. 30552., 30553.) – Kétségkívül a mai Válya-Dilsi vagy Valea-Dilsi értendő, Malomvíz szomszédságában, Hátszegtől dél felé. (V. ö. Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. II. 75.) – b) 1392-ben Szent-György (értsd: Sztrigy-Szent-György) és Gred (Grid) helységekkel együtt mint a Szentgyörgyiek birtoka fordul elő. Minden valószínűség szerint a későbbi Székespatak más néven Vá(l)lya helység értendő, mely a mai Szent-György-Válya helységnek felel meg, Vajda-Hunyadtól kelet felé. (V. ö. Székespatak helység a.)
Patak-Farkadin. L. Farkadi(n) helység a.
Perő. 1506-ban és 1510-ben Zsidóvár temesvármegyei vár tartozékai között egy: Perő (poss. Perew) és egy Kempene (poss. Kempene) nevű hunyadvármegyei birtokot is említenek, egyéb, részint Hunyad-, részint Temesvánmegyéhez számítható helységekkel (pl. Kaján, Németi, Furnádia, Hosszúliget sat.) együtt. Más adatok hiányában nem tudom eldönteni, vajjon e két helység csakugyan Hunyadvármegyéhez tartozott-e és hol feküdt? (1506: Dl. 37792., 37794., 1510: Dl. 37869., 37870.)
Perrest. Poss. Perresth. (1468: Dl. 27499., 27500.) Illyéhez tartozott. – Tamásfalva és Petresd vidékén (Maros-Illyétől é.-ny.) fekhetett. Petresdtől azonban megkülönböztetendő, mert ezt alább külön sorolják föl, mint a melynek csupán fele tartozott Illyéhez.
Pestes. (Pestös.) Nobiles de Pestus. Ecclesia Omnium Sanctorum de Pestus. (1302: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. I. 64–67. Al-Pestes értendő.) Nobiles de inferiori Pestus. (1325: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. I. 64–67.) Terra Pestus nominata. (1330: Erd. Muz. llt. V. ö. Tört. Tár. 1889., 531. l. 36. sz. Fel-Pestes értendő.) Officiales de Pestus. (1371: gr. Teleki cs. oklt. I. 168.) Pestes. (1377: br. Révay cs. llt. Div. fam. I. 14., 1387: Dl. 29442., 1454: Dl. 30194.) Pestus. Poss. Olpestus. (1381: Dl. 29436.) Alsopestes. (1389: Dl. 29732.) Pestus. (1391: Dl. 30744.) Pesthes. (1395: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. I. 77., 1447: Dl. 29789., 1480: Dl. 29849.) Alpestes. (1407: Dl. 29749., 1443: Dl. 29475., 1453: Dl. 30190.) Felpesthes. (1424: Dl. 27154., 1496: Dl. 29568., 1509: Dl. 29611.) Poss. Pesthes. (1425: Dl. 27856., 1493: Dl. 30933., 1494: Dl. 29565.) Felpestes. (1427: gr. Teleki cs. oklt. I. 499., 1431: Dl. 30311.) Poss. Pestes. (1429: Dl. 29772., 1448: Dl. 29794.) Poss. Felpestes. (1429: Dl. 30788., 1430: Dl. 12231., 1455: Dl. 36407. pag. 59. n. 1., 1507: Dl. 29924.) Villa Pesthes. (1429: Dl. 30432.) Alpesthes. (1431: Dl. 30790.) Poss. Felpesthes. (1437: Dl. 27470., 1495: Dl. 36328., 1505: Dl. 29596., 1508: Dl. 30338., 1520: Dl. 30347.) Alapestes, Felpestes. (1446: Dl. 29482.) Alpestes, Fewlpestes. (1449: Dl. 36391. pag. 92. n. 1.) Poss. Felpestes, Felpesthes. (1475: Dl. 29532.) Poss. Alpesthes. (1483: Dl. 29538., 1509: Dl. 32570.) Felpesthews. (1485: Dl. 27548.) Poss. Alpestes, Pestkies inferior. (1492: Dl. 30926.) Poss. Alpesthes és Felpesthes; majd: poss. Felpestes, Alpestes. (1499: Dl. 30303.) Felsewpesthes. (1506: Dl. 29599.) Felpesthews. Poss. Felpesthes. (1507: Dl. 36399. pag. 166. n. 1.) Alpesthews. (1520: Dl. 29642.) Nobiles de Alpesthes. (1521: Dl. 29980.) Fel-Pestes vagy Felső-Pestes a Hermán-nemzetségből eredő kerekegyházi Laczkfiak, szentgyörgyi Makraiak, Szentgyörgyiek azaz Szolnokszentgyörgyiek, Pestesiek vagy Felpestesiek, Németiek vagy Nemptiek, a németi (pestesi vagy felpestesi) Zaherjes-ek vagy Zeherjes-ek, (Zakariás-ok), Básiak, Czentúriak, Nagy-ok, Nyujtó-k sat. birtoka volt, Al-Pestes pedig az Alpestesi vagy Pestesi, al-pestesi Ág, Balog, Bencze, Biró, Bodor, Bojtori, (Czenter), Csanád, Csombó, (Fekete), Gálfi, (Istvánfi), Kerek Kis, Kónya, Lógó, Lőkes, Lőrinczi, Nagy, Székely, Török és Zerri nevű köznemes családoké. Fel-Pestesen ezenkívül a Novajiaknak és Barcsaiaknak, Al-Pestesen pedig a Batizfalviaknak és szintén a Barcsaiaknak (és általok a büszteri Herczeg, pestesi Nagy, lozsádi Farkas, lesneki Dobra, harói Csuka és Bácsi családoknak) is voltak részeik. 1499-ben Pestesi (kétségkívül: Felpestesi) Mátyásnak mind Fel-, mind Al-Pestesen voltak birtokai, melyeket ekkor Soklyósi Péter görgényi várnagy kapott a királytól adományul. – Egy 1302. évi oklevél szerint, IV. László király korában Pestösön (mely alatt kétségkívül Al-Pestes értendő). Minden Szentek tiszteletére épült, de ekkor rombadőlt egyház állott. Már 1302-ben a köznemesek egész sora lakta Al-Pestes helységet, Fel-Pestesen 1330-ban Szent-Miklós tiszteletére épült kőtemplom volt. – 1488-ban az Aszaló, Ördegmartya, Macskaló, Hidegkút, Kapuféli, Patakszorosa és Óradván nevű helyeket találjuk Al-Pestes helység határában. – Ma Alpestes helység, Vajdahunyadtól észak félé, a Cserna völgyében, és Felpestes, kissé odább nyugatra, a Cserna egyik mellékvölgyében.
Pestes(s)el. Poss. Pestesel. (1482: Dl. 37652., 37653.) Villa Pestessel. (1506: Dl. 37792.) Villa Pesthessel. (1506: Dl. 37794., 1510: Dl. 37870., 37875.) Poss. Pesthesseel. Pesthesel. (1515: Dl. 29950.) Hunyad várához tartozott, s mint ilyen, a bizonyára nemes kenéz Nadabori (1458-ban: Nadobai) és Pesteseli családoké is volt. Vajda-Hunyadtól ny.-d. felé, Szohodol, Pojenicza-Vojni sat. vidékén kereshetjük. – Valószínűleg azonos ezzel vagy részeivel az a hasonló nevű helység is, mely 1481-ben a következő alakban fordul elő: Poss. Pesthesel. (br. Révay cs. llt. Kende I. 11.) E helységet a Dampsosi (Domsosi sat.) másként: Morsina(i) vagy Mursina(i) család birtokai között csupán ez egy ízben (Hasdó, Bunyila, Ohába sat. társaságában) említik, a mikor is a rokon demsusi Árka László tartott hozzá jogot.
Pestyén. (Pestyenye. Pestenye. Pestyenő. Pestyene.) Pestienee. (1411–1412: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. II. 1884. 24. l.) Pestyen. (1430: gr. Teleki cs. oklt. I. 530., 1444: 29477.) Poss. Pestyenye in districtu de Haczak. (1436: Dl. 29782.) Pesthen. (1440: Dl. 36390. pag. 55. n. 2. és 6.) Pestien. (1444: Dl. 29476.) Poss. Pesthenye. (1447: Dl. 29484.) Pesthenew. (1448: Dl. 29486.) Poss. Pesthyen in districtu Haczak. (1459: Dl. 29510.) Peschen. (1482: Dl. 29854., 1516: Dl. 29956.) Pesthyen. (1486: Dl. 29540., 1499: Dl. 30495., 29893., 1505: Dl. 29913., 1521: DL. 29984.) Poss. Pesthyen in districtu Hathczak. (1487: Dl. 29542.) Poss. Nagh Pesthyen, Kyspesthyen in districtu de Hathchag. (1492: Dl. 32512.) Poss. Pesthyen. (1505: Dl. 36399. pag. 63. n. 1., 1508: Dl. 29927. és 29610.) Poss. Pesthyen, in districtu Hathzak. (1519: Dl. 29969.) Nobiles possessionis Pesthyen. (1519: Dl. 30551.) A haczaki kerületben feküdt, s a Pestyéni (Pestyenyei vagy Nagypestyényi) családé, s az ebből kiágazott pestyéni Alsó, Csók, Filep, Illyés, Jár, Kamarás, Károly, Léh(i), Nagy, Pap, Román, Márgai sat. rokonságé volt. – 1508-ban a Kis Mihály itteni malmát, a Dénes kertjét és a Lél János által lakott jobbágytelket említik. – Ma Nagypestény és Kispestény, Hátszegtől d.-ny. Utóbbi helység értendő az ugyane rokonság birtokában következőkép felmerülő Pestyenicza vagy Pestyenicze helység alatt is: Poss. Pesthenicza in districtu Haczak. (1459: Dl. 29510.) Poss. Pesthyenicza. (1505: Dl. 36399. pag. 63. n. 1.) Poss. Pesthyenycze. (1508: Dl. 29927.) Poss. Pesthyenycza in districtu Hathzak. (1519: Dl. 29969.) Kis-Pestényt oláhul ma is Pestenicza-nak nevezik. (V. ö. Magyarorsz. műemlékei. II. 403. l.)
Pestyenicza. (Pestyenicze.) Kétségkívül: Kis-Pestyén értendő. – L. Pestyén helység a.
Péterfalva. Azaz: Szent-Péter vagy Szent-Péterfalva. – L. ott.
Petin(y)e. L. Put(i)nil néven.
Petrehen. (Petrehén. Petrehény.) L. Petrény néven.
Petrény. (Petlény.) Poss. Petren. (1425: gr. Teleki cs. oklt. I. 475.) Poss. Petlen. (1454: Dl. 30194.) Poss. Petrehen. (1495: Dl. 36328.) Poss. Pethren. (1501: Dl. 30245., 1503: Dl. 30247., 1507: Dl. 30255., 1508: Dl. 30338., 1520: Dl. 30347.) Poss. Petthren. (1505: Dl. 29911., 1506: Dl. 29601.) Poss. Pethlen. (1507: Dl. 29606.) Poss. Petren. (1515: Dl. 29949.) A szentimrei, Sztrigyi, Barcsai, Kolonity(i) és a Márgai családoké volt. – Ma Petrény, Dévától d.-k. felé.
Petresd. (Petrest.) Poss. Petresth. (1468: Dl. 27499., 27500.) Poss. Petresd. (1485: gr. Bethlen cs. llt.) 1468-ban fele részben Illyéhez tartozott. 1485-ben a Foltiak kapták új-adományul. – Ma Petresd (Petresty), Maros-Illyétől é.-ny. Godinesd mellett, a melylyel együtt sorolják föl. (V. ö. Perrest helység a.)
Petrosz. (Petrusz. Petrócz. Petrovcz.) Poss. Pytrus. (1407–1412: br. Révay cs. llt. Kende. I. 1.) Poss. Petrwz in districtu de Hathczak. (1438: Dl. 29465., 37087. pag. 9.) Poss. Petroz. (1482: br. Révay cs. llt. Kende I. 14.) Poss. Petroz in districtu Hatczak. (1493: U. o. 16.) Dan, Pwzdra et Jowan kenezii in Petrowcz. (1501: Dl. 30954.) Poss. Pethroz in districtu de Hachzak. (1516: Dl. 29951.) Poss. Petrocz in distr. Haczak. (1518: Dl. 29965.) A haczaki kerületben feküdt. – A Dampsosi (Domsosi sat.) másként: Morsinai(i) vagy Mursina(i) családé, később pedig, a XV. század hatvanas évei óta az e családba beházasodott oszkolai vagy dompsosi Árka családé (s úgy látszik, részben, legalább jogilag a nádasdi Ungoroké) és ezek rokonságáé is volt. – Mint az 1501. évi oklevélből (l. a Morsina családnál ez évhez) kitűnik, a Hátszegtől d.-k., Nagy-Bárral szemközt fekvő mai Petrosz helység értendő. Kenézei pl. 1501-ben szerepelnek.
Piskencz. Pyskench. (1387–1388: Dl. 29441.) Poss. Pyskencz. (1439: Gróf Gyulay cs. llt. az Erd. Muzeumban, 1505: DL. 32560.) Poss. Pyskench. (1520: Dl. 29979.) A Piskenczi (1387., 1388.) vagy arani Porkoláb (1439.) avagy más néven Arani, továbbá a Rápolti, macskási Tárnok, Macskási, Bélai sat. családoké volt. – Ma Piskincz, Szászvárostól k.-é.
Piski. (Pispeki.) Terra episcopalis Pyspuki vocata. (1276: Gyulafehérv. kápt. házi llt. lad. 1. num. 8., Teutsch és Firnhaber. Urkundenbuch. 111. l. Fejér. Cod. Dipl. V. 2. 371. l.) Poss. Pysky. (I. Lajos király idejében: Gyulafeh. kápt. házi llt. lad. 5. num. 683., 1377: Dl. 29434., 1501: Dl. 28887., 1505: Dl. 28888.) Poss. Pisky. Magna via per quam de Losad itur ad poss. Pisky. Via per quam directe de Pisky transitur ad Hatchak. (1430: Dl. 28812.) Poss. Pysky. Via magna qua de ipsa poss. Pysky versus poss. Thothy vocatam ducitur. (1498: Dl. 28881.) Poss. Pysky. Via publica regni in loco Gewse vocato existens. (1508: Dl. 28889.) Eredetileg az erdélyi püspöké vagyis püspökségé volt; 1276 óta pedig, cserében e püspökségtől, az erdélyi káptalané. – Az 1430–1508. közt megejtett határjárások alkalmával az innen Lozsádba, illetve délnek Tóti és Ha(t)czak felé vezető országutat említik. – Ma Piski vagy Ópiski, Szászvárostól nyugatra, a Sztrigy folyó mellett.
Pitrusz. L. Petrosz alakban.
Piva. Poss. Pywa. (1491: Dl. 27556., 27557.) Déva várához illetve Jófő városához tartozott. Utóbbitól dél felé, Roskány, Sztregonya stb. vidékén fekhetett.
Plaj. Poss. Play. (1491: Dl. 27556., 27557.) Déva várához illetve Jófő városához tartozott. Utóbbitól d.-k. felé, Radulesd, Sztancsesd stb. vidékén fekhetett.
Plajsor. Más néven: Örökfalva. – L. e néven.
Plop. Poss. Plop. (1468: Dl. 36393. pag. 50. n. 2., 1496: Dl. 30940., 1503: Dl. 30066., 1509: Dl. 29612., 1524: Dl. 36400. pag. 293. n. 1.) Poss. Ploph. (1483: Dl. 36395. pag. 71. n. 1., 1485: Dl. 36397. pag. 14. n. 1.) Poss. Plowph. (1491: Dl. 36398. pag. 32. n. 2.) Poss. Ploh. (1505: Dl. 36524.) 1406. óta a Betlenieké s tőlök zálogban időnként az oláh-berettyei Pogány, macskási Tárnok, (Bolyai) és malomvizi Kendefi családok tagjaié volt. – Ma Sztrigy-Plop, Hátszeg közelében észak felé. (V. ö. Zejkfalva helység a.)
Plop. (Plopfalva.) Poss. Plop. (Az illyei Dienessieké. 1468: Dl. 27499., 27500. 1520: Dl. 29981.) Poss. Kys Ploopfalwa seu Kys Plopfalwa (A Barancskaiaké. 1516: Dl. 31010.) Az illyei Dienessi család Plop nevű birtoka kétségtelenül Maros-Illye és Maros-Brettye között feküdt. Ugyanennek szomszédja lehetett a fölsorolt Kis-Plopfalva is, melyet a Barancskai (Barincskai) család birtokai között, Magyar-Bózfalva és Brettye helységek után sorolnak föl.
Pocsesd. (Pucsisd.) Poss. Pwchysd. (1495: Dl. 29567.) Poss. Pochesd. (1519: Dl. 30552. és 30553.) A malomvizi Kendefi és Kenderes(i) család birtokában (1495-ben mint vásárolt birtok) fordul elő.
Pocsimosd. (Pocsinest.) L. Po(n)czonfalva néven.
Pod. Poss. Pod. (1430: Dl. 28812., 1482: Dl. 28325.) Az erdélyi káptalané volt. – Ma Pad (Pád), Dévától kelet felé, a Maros déli oldalán.
Poganest. Poss. Poganesth. (1468: Dl. 27499., 27500.) Illyéhez tartozott. – Ma Poganesd (Poganyesd, Poganesti), Maros-Illyétől é.-ny. a hegyekben.
Pogy. (Pugy.) Azaz: Puly vagy Puj. – L. e néven.
Pogyen. Azaz: Poj(e)n. – L. e néven.
Pogyenicza. L. Poj(a)nicza helység a.
Poján. Poss. Poyan. (1511: Dl. 27599., 28679.) Villa Poyon. (1518: Dl. 30545.) Al-Diód városhoz (várhoz) tartozott. – Ma Pojána, Al-Gyógytól é.-ny., az Érczhegység alján.
Poj(a)nicza. – a) Poss. Poyanicha. (1482: Dl. 37652., 37653.) Villa Iwrkapoynycza. (1506: Dl. 37792.) Villa Gywrkapoynycza. (1506: Dl. 37794., 1510: Dl. 37870., 37875.) Hunyad várához tartozott. Ruda helység társaságában sorolják fel. Ma Pojenicza-Vojni, Vajda-Hunyadtól ny.-d., Ruda szomszédságában, közel Csernisorához. – Minden valószínűség szerint e helységnek felel meg az a Polonicza vagy Pogyenicza nevű hely illetve helység is, melyet 1380-ban, majd 1416-ban a Csernisora folyó mentén, mint a Domsosi (Dampsosi sat.) család (a későbbi Morsinák vagy Morsinaiak) birtokában, 1416-ban a hunyadi kerületben következőkép sorolnak fel: Terra vacua et habitatoribus destituta … Polonycza vocata penes riuulum Chernyswara in districtu de Hun˙ad. (1380: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. I. 36. l. és másolat az eredetiről Pesty Frigyestől, a Magy. Tud. Akadémia tört. bizottságának gyűjteményében.) Poss. Pogyenicha iuxta fluvium Charnasagh. (1416: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. IV. 81.) – b) Poss. Poyanicha. (1482: Dl. 37652., 37653.) Villa Poynycza. (1506: Dl. 37792., 37794., 1510: Dl. 37870., 37875.) Kenezius de Poynycza. (1506: Dl. 30970.) Hunyad várához tartozott. Ferecze (ma Feresd) helység mellett sorolják fel. Ott találjuk ma Pojenicza-Tomi helységet, Vajda-Hunyadtól kissé távolabb, ny.-é., Feresd szomszédságában. Kenéze 1506-ban szerepel.
Poj(e)n. (Pojon. Polyen. Pogyen. Pojén. Polin. Polyán. Poen. Polen.) Poss. Polyen in districtu de Haczak. (1436: Dl. 29782.) Poss. Polyn (Polyan) in districtu de Hathczak. (1438: Dl. 29465., 37087. pag. 9.) Poss. Polyn in districtu Haczag. (1439: Dl. 29467.) Poss. Poyor, in districtu Haczak. (1480: br. Révay cs. llt. Kende I. 10.) Poss. Poyn. (1482: U. o. Kende I. 14.) Poss. Pwyen in distr. Hatczak. (1493: U. o. Kende I. 16.) Poss. Poyen. (1505: Dl. 36399. pag. 63. n. 1.) Poss. Poyen in distr. de Hachzak. (1516: Dl. 29951.) Poss. Poyen in districtu Haczak. (1518: Dl. 29965.) A haczaki kerületben feküdt. Részben a Dampsosi (Domsosi sat.) másként Morsina(i) vagy Mursina(i) 1439-ben ezzel együtt a Kernesti, 1464-ben pedig a Kernyesdi és Brezovai családé, később pedig a XV. század hatvanas évei óta az e családba beházasodott oszkolai vagy dompsosi Árka családé (s úgy látszik, részben, legalább jogilag a nádasdi Ungoroké) és ezek rokonságáé is volt. 1436-ban és 1505-ben a Pestyéni vagy Pestyenyei és Márgai rokonság birtokiban sorolják föl. Kisebb része (valószínűleg csak 1/4-e) a malomvizi Kendefi és Kenderes(i) rokonságé volt. Utóbbiak birtokában időnként következőkép emlegetik: Poss. Pogyen in districtu Hatzag. (1447: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. IV. 90. 91.) Poss. Pogyen in distr. Haczag. (1447: Dl. 30443.) Poss. Polen. (1456: gr. Teleki cs. oklt. II. 58.) Poss. Polen in districtu de Haczag. (1464: Dl. 29520.) Poss. Poyen. (1495: Dl. 29567., 1496: Dl. 27567., 1505: Dl. 29913., 1519: Dl. 30552. és 30553.) Poss. Poyen in districtu de Haczak. (1496: Dl. 30490., 1499: Dl. 30494.) Poss. Poen. (1496: Dl. 30490.) Poss. Polen in distirctu de Haczak. (1509: Dl. 29929.) Poss. Polen in districtu Hathzak. (1514: Dl. 29624.) – Ma Pojény, a Dempsus patak egyik felső völgyében, Hátszegtől d.-ny.
Poklis(s)a. (Poklise.) Poss. Poclise in districtu Hatzag. (1447: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. IV. 90. 91. és Dl. 30443. V. ö. Századok, 1868. 3. l.) Poss. Paklysa. (1456: gr. Teleki cs. oklt. II. 58.) Poss. Paklysa in districtu de Haczag. (1464: Dl. 29520.) Locus planus pro sessione seu curia nobilitari competens in poss. Poklysa. (1489: Dl. 29863.) Poss. Polisa. (! 1495: Dl. 29567.) Poss. Poklysa. (1496: Dl. 30490., 1499: Dl. 30494.) Poss. Poklyssa. (1499: Dl. 30494. 1506: Dl. 29597.; 1519: Dl. 30352., 30353.) Poss. Palyssa. (! 1505: Dl. 29913.) Poss. Poklysa in districtu Haczak. (1509: Dl. 29929.) Poss. Poklyssa in distr. Hathzaak. (1510: Dl. 30526.) Poss. Poklissa. (1510: Dl. 30527.) Poss. Poklyssa. (1510 körül: Dl. 36324., 1511: Dl. 30532.) Pokrysa. (1511: Dl. 27597.) Poss. Poklysa in districtu Hathzak. (1514: Dl. 29624.) A haczaki kerületben feküdt. Felét 1447-ben a malomvizi Kendefiek kapták a kormányzótól. Ettől fogva e részjószágot állandóan emlegetik e család illetve a testvér malomvizi Kenderes(i)ek biaokában. Főleg azonban a Kernyesdi, Brezovai (vagy Brazovai) és Zajkányi vagy Móré családoké volt, utóbbiaknak a XVI. század elején nemesi udvarházával. 1511-ben Neksul fia Péter, a Kernyesdi Miklós itteni jobbágya szerepel. – Ma Poklisa, Hátszegtől d.-ny.
Pokol-Valcsal. (Pokol-Valcsar. Pokol-Valcsan. Pokol-Valcsa.) Azaz: Gonoszpatak (Gonosz-Patak.) – L. e néven.
Polcsinost. L. Po(n)czonfalva néven.
Polen. (Polin. Polyán.) L. Poj(e)n néven.
Polonicza. (Pogyenicza.) L. Poj(a)nicza néven és Csern(y)esvára helység a.
Poloszka. Poss. Polostra. (1482: Dl. 37652., 37653.) Villa Polozka. (1506: Dl. 37792., 37794., 1510: Dl. 37870., 35875.) Hunyad várához tartozott. – Ruda, Csorna sat. társaságában sorolják fel. E tájon találjuk ma Ploszkabánya helységet, Vajda-Hunyadtól nem messze d.-ny.
Polyen. Poss. Polyen. (1491: Dl. 27556., 27557.) Déva várához illetve Jófő városhoz tartozott. Utóbbitól nyug. felé, Gerend, Laszó, Tisza sat. vidékén fekhetett.
Po(n)czonfalva. (Poncsonfalva. Pocsonfalva.) Poss. Ponczonfalwa in districtu de Hathczak. (1438: Dl. 29465., 37087. pag. 9.) Poss. Pochymosd in districtu Haczak. (1480: br. Révay cs. llt. Kende I. 10.) Poss. Pochynesth. (1482: U. o. Kende I. 14.) Poss. Polchynosth in districtu Hatczak. (1493: U. o. 16.) Poss. Pochonffalwa in districtu de Hachzak. (1516: Dl. 29951.) Poss. Pochonfalwa in districtu Haczak. (1518: Dl. 29965.) A haczaki kerületben feküdt. – A Dampsosi (Domsosi sat.) másként Morsina(i) vagy Mursina(i) családé, később pedig a XV. század hatvanas évei óta az e családba beházasodott oszkolai vagy dompsosi Árka családé (s úgy látszik, részben, legalább jogilag a nádasdi Ungoroké) és ezek rokonságáé is volt. – Ma Paucsinesd, Hátszegtől kissé távolabb d.-ny.
Ponor. (Ponar. Panor. Punor.) Poss. Ponor … in pertinentiis castri nostri (regis) Hathzak. Kenesiatus in poss. Ponor. Barhul filius Leel de Barbadwyze (!), kenesius de Hathchok et … Demetrius, Stephanus, Danch et Gyurke fratres sui uterini. (1404: Hunyadm, tört. és rég. társ. Évk. II. 1884. 22. l.) Stephanus filius Leel de Ponor (!) volahus de Haadzak pro se ac Baarb, Demetrio Danch et Gyurkas fratribus suis carnalibus. (Ekkor még a Ponoriak és Barbádviziek ugyanegy családnak vehetők.) Kenesiatus possessionis Ponor. (1408: br. Révay cs. llt. Div. fam. II. 3.) Ponor. (1426: Dl. 29461., 1446: Dl. 29483., 1453: Dl. 14604., 37622., 1493: Dl. 31156., 1520: Dl. 29978.) Poss. Ponor. (1447: Dl. 29793., 1473., 1476: galaczi Buda cs. letéte az Orsz. Levéltárban, 1482: Dl. 37652., 37653., 1492: Dl. 31162., 1495: Dl. 29567., 1500: Dl. 30949., 1504: Dl. 30964., 1508: Dl. 29605., 1514: Dl. 29946., 1519: Dl. 29975., 30552., 30553.) Poss. Ponor in districtu Haczag. (1457: Dl. 29503., 29508., 1493: Dl. 29873.) Poss. Ponor in districtu …ak. (1458: Dl. 29818.) Poss. Panor. (1478: Dl. 29841.) Pwnor. (1493: Dl. 29560.) Poss. Ponar. (1496: Dl. 27567., 1507: Dl. 29605.) Poss. Ponor in districtu de Haczak. (1496: Dl. 30490., 1499: Dl. 30494.) Poss. Ponor in districtu de Hathzak. (1501: Dl. 29586.) Villa Ponor. (1506: Dl. 37792., 37794.. 1510: Dl. 37870., 37875.) Nobiles possessionis Ponor. (1519: Dl. 30551.) A haczaki kerületben feküdt. A malomvizi Kendefi és Kenderes(i), továbbá a Ponori, ponori Török és Román, részben pedig a Barbátviz(e)i illetve barbátviz(e)i Oláh családok birtoka volt. 1453-ban azonban, úgy látszik részeit, Déva várához, 1506-ban és 1510-ben pedig Hunyad várához számították. Kenézségét, a Ponoriak birtokában, 1408-ban említik, a mikor is Ponori Lél fia István, a saját és édes testvérei, Bárb, Demeter, Dancs és Gyurkás nevében tiltakozik, hogy Ponori Szaniszló fia Juga, a kit ők e Ponor birtok kenézségének negyedrészében tartanak, nem tudni mi okból a kenézség e negyedrészét nemesi czímen akarja bitorolni és eltulajdonítani. – 1501-ben Terze (Therze) István itteni jobbágy szerepel. – Hátszegtől d.-k. találjuk, a Sztrigy felső folyása mentén.
Poros. Azaz: Paros vagy Páros. – L. e néven.
Pozs(o)ga. (Pozsega. Pozsaga.) Poss. Posoga. (1455: Pesty Frigyes Krassóm. tört. III. 441.) Poss. Pasega. (1468: Dl. 27499.) Poss. Posaga. (1468: Dl. 27500.) 1366-ban: Posga néven a Csanád-nembeli Telegdiek birtoka. 1455-ben ugyanezek, mint aradmegyei helységet, illyei Dienes(s)i Jánosnak zálogosították el. 1468-ban mint hunyadvármegyei helységet sorolják fel a Dienes(s)iek birtokában. 1508-ban azonban ismét a Telegdiek kapják újadományul II. Ulászló királytól. – Ma Pozsoga, a Maros déli partja mentén, Krassószörénymegye é.-k. zugában. (V. ö. e műben Aradmegyénél, a helységek közt.)
Prehodista. Poss. Prehodysta in districtu Haczak. (1518: Dl. 29965.) A Dampsosi (Domsosi sat.) másként: Morsina(i) vagy Mursina(i) család birtokai között csupán ez egy ízben (a mikor anyai ágon alsó-borsai Csorba Ferencz tartott jogot részeihez) említik. – Úgy látszik a Hátszegtől d.-ny. eső Morsinai-féle birtokok (Szkej, Ponczonfalva sat.) vidékén feküdt.
Pucsisd. L. Pocsesd néven.
Pujen. L. Poj(e)n alakban.
Puly. (Pul. Puj. Pulya. Pugy. Pogy.) Puly. (1426: Dl. 29461., 1446: Dl. 29483., 1447: Dl. 29793.) Pwly. (1445: Dl. 29480., 1447: Dl. 29790., 1494: Dl. 29884., 1496: Dl. 29568., 1507: Dl. 29921.) Pwlya. (1453: Dl. 29808., 29500.) Pogy. (1458: Dl. 29508., 29818.) Pwl. (1472: Dl. 29842., 1494: Dl. 29882.) Pwygh. (1478: Dl. 29841.) Poss. Pwy. (1492: Dl. 31162.) Pwy. (1492: Dl. 29550., 1496: Dl. 30490., 1499: Dl. 30494., 1501: Dl. 30954. Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. IV. 86–88., 1508: Dl. 29928., 1519: Dl. 30551.) Pwzy. (Köznemes nevében. 1493: Dl. 29555.) Pwy. Pwly. (1493: Dl. 31156.) Pwyn. (1516: Dl. 29951.) A haczaki kerületben feküdt, s a Pulyi vagy Puji, Szentgyörgyi (Sztrigyszentgyörgyi), Dóczi sat. családoké volt. – Ma Puj, Hátszegtől d.-k.
Pusztafalu. Poss. Pwzthafalw. (1518: Dl. 27606.) Mint a kajáni Dániel család birtokát, a beregszói Hagymás-ok és Forgács-ok kapták ekkor kir. adományul. – A Hermán-nemzetség birtokai között sorolják fel, Kaján, Hosszúliget, Bézsány sat. társaságában, Marosnémetitől észak felé. Kétségkívül ezen a vidéken feküdt. (V. ö. Pusztatelek a.)
Pusztatelek. Poss. Pwzthatelek. (1468: Dl. 27499., 27500.) Poss. Pwztatelek. (1468: Dl. 27501.) Részben az illyei Dienes(s)ieké volt. Meglehet azonos Pusztafaluval. (L. ott.)
Put(i)nil. (Putinel. Putinyel. Putine. Putnik.) Poss. Pwthnyk. (! 1444 körül: Tört. Tár. 1907. 112. l.) Poss. Pwthynyl. (1455., 1492., 1506: Dl. 26491., 26492., 1515: Dl. 30270.) Poss. Pwthynel. (1462: Tört. Tár. 1907., 113. l., 1520: Dl. 30347.) Poss. Puthnyl. (1467: Dl. 30208.) Poss. Pwthynyel. (1494., 1500: Dl. 30232.) Poss. Pwthyne. (1496: Dl. 29887.) Poss. Pethyne. (1508: Dl. 30338.) A Töreki vagy Töröki másként töröki Bakócz(-fi), a váras-keszi Lépes, a Sálfalvi másként sálfalvi Sálfi vagy Sál, a macskási Tárnok, Macskási (1496.) és Barcsai családoké volt. – Szászvárostól délre, Ludesd, Kosztesd sat. vidékén kereshetjük.
Püspöki. L. Piski néven.
Radul(y)esd. (Radulest.) Poss. Radwlyesd. (1491: Dl. 27556.) Poss. Radwlesth. (1491: Dl. 27557.) Déva várához illetve Jófő városhoz tartozott. – Ma Radulesd, Jófőtől (Dobra) k.-d.
Rákos(d). Poss. Rakustd. Poss. Rakustdh. (1358: Dl. 30388.) Rakusd. (1381: Dl. 29436., 1391: Dl. 29444., 1400: Dl. 29451., 1431: Dl. 30790.) Rakosd. (1387: Dl. 29441., 1443: Dl. 29475., 1493: Dl. 30933., 1496: Dl. 29568.) Rakusth. (1392: Dl. 29447.) Racosd. (1429: Dl. 29462., 1453: Dl. 37623.) Rakwsd. (1457: Dl. 29506.) Poss. Rakos. (1492: Dl. 30926.) Poss. Rakosd. (1511: Dl. 29941.) Rakozd. (1522: Dl. 29648.) A Rákosdi, rákosdi Barla, Bencze-fi, Bódi, Dávid, Dienesi, Farkas, Fejér, Gergelyfi, Jakab, Kis, Mátéfi, Pető, a Fahidi és a Lincsinai családoké volt. – Egy 1358. évi osztály alkalmával az itteni szőllőhegyet (Zeuleuhig) és szőllőt (vinea), a Hegyes dombnevű hegyet, a Cseperkésmál nevű helyet, a Nádasd-bérczet, Nádasdpatakát sat. említik. – Ma Rákosd, Vajdahunyad közelében é.-ny.
Rakovicza. Rakowycza. (1439: Jófő vagyis Dobra város levéltára.) A kétségtelenül Jófő város vidéki Pop György elő-nevében fordul elő. Úgy látszik tehát e helység is Jófő város kerületében feküdt.
Rápolt. (Rápold.) Rapolt. (1332–1334: Ortvay. Magyarorsz. egyh. földl. II. 645., 1390: Dl. 29735.) Rapolth. (1357: Dl. 29430., 1362: Dl. 30680., 1388: Dl. 29441.) Poss. Rapolth. (1362: Dl. 30680., 1364: Dl. 29698., 1394: Dl. 30778., 1461: Dl. 36392. pag. 102. h. n. 2., 1495: Dl. 30936., 1505: Dl. 32560., 1507: gr. Teleki cs. oklt. II. 292., 1509: Dl. 30980., 1511: Dl. 30989.) Rapold. (1409: Dl. 37591., 29736.) Rapach. (! 1438: Dl. 29465.) Poss. Rapolth et Olah Rapolth al. nom. Thothfalw. (1513: Dl. 31000., 30264.) Poss. Rapolth et Olah Rapolth. (1513: Dl. 31002.) Oppidum Rapolth. (1526: Dl. 36401. pag. 99. n. 1.) A Rápolti, ettől illetve utána a macskási Tárnok, Macskási, Bélai, (Recseti, Betleni) sat. családoké volt, Rápolton nemesi udvarházzal. (1511.) – A XVI. század elején kezd a helység két néven előfordulni. Az egyik: Rápolt, a másik: Oláh-Rápolt vagy más néven Tótfalu. Utóbbi, egyszerűen: Tótfalu alakban, már 1495-ben és 1505-ben is felmerül, következőkép: Poss. Thothfalw. (1495: Dl. 30936.) Poss. Tothfalw. (1505: Dl. 32560.) «Rápolt.» Már az 1330-as években egyházas hely. – Ma Nagyrápolt és Kisrápolt, Dévától keletre, a Maros mentén. Utóbbinak valószínűleg a középkori Oláh-Rápolt, más néven Tótfalu felel meg.
Raszlófalva. Stroya, Kenezius domini regis de villa Razloufolwa. (1366: Dl. 30688.) Sztrojafalvával együtt fordul elő. – Lozsád, Tóti sat. vidékén feküdt.
Rébás. (Répás. Répásfalva.) Poss. Rebas. (1484: Dl. 36395. pag. 94. n. 2., 1485: Dl. 27548., 36396. pag. 9. n. 2.) Poss. Repas. (1503: Dl. 30962., 1518: Dl. 29636., 1519: Dl. 29974., 1521: Dl. 29645.) Poss. Repasfalwa. (1516: Dl. 31010.) A Barancskai (Barincskai) családé (l. ott), majd ettől zálog illetve vétel útján a Verbőczieké sat. volt, a kiknek itteni kenézét: Bokor Jánost 1503-ban említik. – A mai Branyicska, Bikó sat. vidékén (Dévától ny.-é.) fekhetett. 1521-ben szőllőhegyeit említik.
Re(j)a. (Rév. Reje. Rej.) Poss. nostra (regis) walachicalis Reye. (1443: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. II. 1884. 34. l.) Poss. Rew. (1447: Gyulafeh. kápt. házi llt. lad. 8. num. 1033.) Poss. Rey. (1451: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. II. 1884. 35. l.) Poss. Reya. (1453: Dl. 14604., 37622.) Poss. Rea. (1456: br. Révay cs. llt. Kende. I. 7., 1495: Dl. 29567., 1498: Gyulafeh. kápt. házi llt. lad. 5. num. 762., 1511: Dl. 30532.) Poss. Reya. (1457: Dl. 36510., 1519: Dl. 30552. és 30553.) Poss. Rea in districtu de Haczak. (1494: Dl. 29564., 1520: Dl. 29978.) Poss. Reya in districtu de Haczak. (1496: Dl. 30490., 1499: Dl. 30494.) Poss. Reya in districtu Haczek. (1500: Dl. 29582.) Poss. Rea in districtu Hathzak. (1511: Dl. 27600.) Mint a haczaki kerületben feküdt oláh falu, (1443. óta, I. Ulászló király adományából), részben a malomvizi Kendefieké és Kenderes(i)eké volt, részben pedig a Szentpéterfalvi vagy szent-péteri Oncsokfalvi (Oncsok, Oncsoki, Uncsokfalvi, Uncsok, Voncsokfalvi, Vancsaki sat.) és Szentpéterfalvi vagy Szentpéteri, Szacsali vagy Szecseli, más néven szocseli Dán sat. családoké volt. 1498-ban, mint. a «hűtlen» szecseli Dán birtokrészét, vingárti Geréb László erdélyi püspök kapta II. Ulászló királytól. Úgy látszik azonban a püspök sohasem jutott be a helység-rész valóságos birtokába. 1453-ban még Déva vár tartozékai között sorolják föl. 1511-ben az Oncsoki Kende itteni kenéze: Bara és itteni jobbágya, Serb szerepel. – Ma Rea, Hátszegtől nem messze, d.-ny. felé.
Rejtek-Almás. (Rejtök-Almás.) L. Almás helység a.
Rekecze. Villa Rekeze. (1506: Dl. 37792.) Villa Rekeche. (1506: Dl. 37794., 1510: Dl. 37870., 37875.) Hunyad várához tartozott. – Runk (ma: Nagy-Runk) mellett sorolják fel, melynek szomszédságában ma Pojána-Rekiczeli néven találjuk meg, Vajda-Hunyadtól kissé távolabb, nyugatra.
Rekecze. (Rekicze. Rekeczény.) Poss. Rekycze in districtu de Haczak. (1436: Dl. 29782.) Poss. Rekeche. (1447: Dl. 29484., 1508: Dl. 29927.) Poss. Rekecze in districtu Haczak. (1459: Dl. 29510.) Poss. Rekeczen in districtu de Hathchag. (1492: Dl. 32512.) Poss. Rekecze. (1499: Dl. 27575., 1505: Dl. 36399. pag. 63. n. 1.) Poss. Rek… in districtu Hathzak. (1519: Dl. 29969.) A haczaki kerületben feküdt s a Pestyéni (Pestyenyei, Nagypestyényi) rokonságé volt. – Pestyén vidékén kereshetjük, Hátszegtől d.-ny. felé.
Reketye. (Rekettyés. Reketya.) Poss. Reketya (Rekethya) in districtu de Hatzak. (1360 . Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. I. 60–62.) Poss. Rekechye. (1404: Dl. 29453.) Poss. Rekethye. (1416: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. IV. 81., 1482: br. Révay cs. llt. Kende I. 14.) Poss. Rekechye in districtu de Hathczak. (1438: DL. 29465.) Poss. Rekethye. (1438: Dl. 37087. pag. 9.) Poss. Rekethye in districtu Haczak. (1480: br. Révay cs. llt. Kende I. 10., 1518: Dl. 29965.) Rekethye. (1490 körül: Dl. 32417., 1500: 13. Révay cs. llt. Kende I. 21., 1501: Dl. 30954., 1504: Dl. 29590., 1508: Dl. 29928.) Poss. Rekethye in districtu Hatczak. (1493: B. Révay cs. llt. Kende I. 16, és Dl. 29876.) Reketthyes. (1505: br. Révay cs. llt. Kende I. 25.) Poss. Rehethye in districtu de Hachzak. (1516: Dl. 29951.) A haczaki kerületben feküdt. A Dampsosi (Domsosi sat.) másként Morsina(i) vagy Mursina(i) családé, később pedig a XV. század hatvanas évei óta az e családba beházasodott oszkolai vagy dompsosi Árka családé, s úgy látszik, részben, legalább jogilag a nádasdi Ungoroké) és ezek rokonságáé is volt. A XVI. század eleje óta a hűtlenségbe esett Árka J. után kir. adomány czímén a Bélaiak és Foltiak tartottak hozzá jogot. – Ma Reketyefalva, Hátszegtől nyugat felé, a hegyek között.
Rendged (?). Villa Rendged. (Rendeged? 1518: Dl. 30545.) Al-Diód város tartozékai között csupán ez egy ízben említik, Máda, Balsa sat. helységekkel együtt. Kétségkívül a mai Rengel helység értendő, Algyógy és Máda között, Szászvárostól é.-ny. felé.
Répás. Poss. Repas. (1430: Dl. 28811., 1482: Dl. 28325.) Mons Kysrepas, Villa Nagrep[as]. (U. o.) Az erdélyi káptalané volt. – Ma Répás, Szászvárostól nyugatra.
Répás. (Répásfalva.) L. Rébás néven.
Rév. L. Re(j)a helység a.
R(i)usor. (Reusor. Revesor. Reusar. Rasor.) Fluvius Ryusoor. (1377: br. Révay cs. llt. Div. fam. I. 14.) Rysary. (Kenéz nevében. 1411–1412: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. II. 1884. 24. l.) Reusor. (1446: Dl. 29483.) Rwser. (1447: Dl. 30443.) Rewsor. (1447: Dl. 29790., 1464: Dl. 29519.) Rasor. (1447: Dl. 29793.) Poss. Rywsor in districtu Haczag. (1453: Dl. 29808.) Ruxsor. (1453: Dl. 29497.) Rywsor. (1453: Dl. 29499., 1456: gr. Teleki cs. oklt. II. 58., 1479: Dl. 30048., 1493: Dl. 30482., 1494: Dl. 29884., 1496: Dl. 29568.) Rywsori. (Köznemes nevében. 1462: Dl. 29516.) Rewsary. (Köznemes nevében. 1473: Dl. 29837.) Rewesor. (1482: Dl. 37653.) Poss. Rywsor in districtu de Hacczaak (1494: Dl. 29882.) Poss. Rywssor in districtu de Haczak. (1518: Dl. 29964.) Poss. Rywsor, Rywsoor in districtu de Haczak. (1519: Dl. 29973.) Nobiles possessionis Rywsor. (1519: Dl. 30551.) A haczaki kerületben feküdt, s a Riusori (Sieréli vagy Seréli) családé volt. – Ma Rusor, Hátszegtől d.-k.
Románfalva. Poss. Romanfalwa. (1516: Dl. 31010.) A Barancskaiaké volt. A Branyicska és Maros-Brettye helységektől észak felé elterülő hegyvidéken (talán Bóz táján) kereshetjük.
Ronk. – a) Poss. Ronk. (1499: Dl. 30303.) A Hermán-nemzetség ivadékaié volt. 1499-ben mint a Pestesi azaz Felpestesi Mátyás birtokát Soklyósi Péter görgényi várnagy nyerte kir. adományul. – Ma Erdőhátrunk (Erdőhát-Runk), Dévától ny.-d., a hegyek között. – b) Poss. Rwnk. (1482: Dl. 37652., 37653.) Villa Rwnk. (1506: Dl. 37792.) Villa Ronk. (1506: Dl. 37794., 1510: Dl. 37870., 37875.) Hunyad várához tartozott. – Ma Nagy-Runk, Vajda-Hunyadtól kissé távolabb, nyugatra.
Roskán(y). Poss. Roskan. (1491: Dl. 27556., 27557.) Déva várához illetve Jófő városhoz tartozott. – Ma Kis- és Nagy-Roskány, Jófőtől (Dobra) délre.
Rossán. Poss. Rwsan. (1485: gr. Bethlen cs. llt., 1509: Dl. 28677.) Poss. Rossan. (1511: Dl. 27599., 28679.) Villa Rossan. (1518: Dl. 30545.) 1485-ben a Foltiak kapták uj-adományul. Később Al-Diód város tartozékai között sorolják föl.
Ruda. Poss. Rwda. (1482: Dl. 37652., 37653.) Villa Rwda. (1506: Dl. 37792., 37794., 1510: Dl. 37870., 37875.) Alsorwda, Felsewrwda. (1515: Dl. 29626.) Hunyad várához tartozott. – Ma Ruda, Vajda-Hunyadtól d.-ny.
Runk. L. Ronk néven.
Rus(s)án. L. Rossán néven.
Rus(z). Másként: Orosz illetve Oroszfalu. – L. Oroszfalu helységnél.
Sajtótelek. (Sahtótelek.) L. Benczencz néven.
Sálfalva. (Sálfa. Sauli.) Sauli. (Köznemes nevében. 1377: br. Révay cs. llt. Div. fam. I. 14.) Salfalua. (1387: Dl. 29442.) Sawly. (1406: Dl. 30410.) Salfalwa. Poss. Salfalwa. (1429: Dl. 29772., 1446: Dl. 32304., 1494: Dl. 30485., 1495: Dl. 29886., 36328., 1506: Dl. 26491., 26492., 1507: Dl. 29604., 1508: Dl. 30338., 30796., 1511: Dl. 29619., 1520: Dl. 30347.) Salfa. (1468: Dl. 27499.) A Barcsai és a Sálfalvi vagy sálfalvi Sálfi családoké volt. – Ma Sárfalva, Dévától nem messze, kelet felé.
Sebesel. (Sebisel.) Poss. Sebesel. (1440: Századok, 1868. 28. l.) Poss. Sibisel. (1456: br. Révay cs. llt. Kende. I. 7., 1519: Dl. 30552., 30553.) Poss. Sybysel. (1495: Dl. 29567.) Poss. Sybyssel. (1496: Dl. 27567.) Poss. Sebysel in districtu de Haczak. (1496: Dl. 30490., 1499: Dl. 30494.) A haczaki kerületben feküdt. – 1359-ben fordul elő először (Századok, 1868. 25.), mint a malomvizi Kende vagy Kendefi család birtoka. Később is e családé, illetve a testvér malomvizi Kenderes(i)eké. – Ujabban Ohába-Sibisel, Malomvíz szomszédságában, Hátszegtől dél felé. (Sebesel, Sibisel sat., értelem szerint = Kis-Sebes.)
Sebestorok. Poss. Sebestorok in districtu Haczczak. (1439: Dl. 30800. és gr. Teleki cs. oklt. II. 4–6.) Poss. Sebestorok. (1456: gr. Teleki cs. oklt. II. 58.) Poss. Sebesthorok in districtu de Haczak. (1496: Dl. 30490., 1499: Dl. 30494.) A haczaki kerületben feküdt, s a malomvizi Kendefi és Kenderes(i) rokonságé volt. A XV. század végén megszűnnek emlegetni az oklevelek, s e néven ma sincs meg. Egyidejűleg azonban, a felsorolásból ítélve mintegy e helység helyett egy másikat kezdenek felsorolni, következőkép: Poss. Gwren. (1495: Dl. 29567., 1501: Dl. 30503.) Poss. Also Gewren. (1496: Dl. 27567.) Poss. Gywren. (1519: Dl. 30552., 30553.) Kétségtelen, hogy az utóbbi névalakok alatt rejtőző helység, (melyet ma Göreny, Gureny, Györeny, Gyureny, Görény, Gurény sat. alakban írnánk) a Malomvíz helységgel és patakkal szomszédos völgyben fekvő mai Gurény vagy Gureny helységgel azonos, s megfelel a régi Sebestorok helységnek, mert hiszen a mai Gurény vagy Gureny annak a völgynek a torkában terül el, melyből a Nagy-Sebes patak vagy folyó északi irányban, Hátszeg felé elő rohan. (V. ö. Malomvíztorok helység alatt. E helyütt meg kell jegyeznem, hogy Szinte Gábornak Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. VII. 74. l. levő czikke szerint, a Kolczvár alatt Malomvízpatak helység felé rohanó patakot szintén Sebesnek nevezik.)
Sibisel. (Sebisel. Sebesel.) Azaz: (értelem szerint): Kis-Sebes. – L. Sebesel néven.
S(i)erél. (Sirél. Sörél. Serelye.) Poss. Syerel in districtu Haczag. (1453: Dl. 29808.) Serel. (1472: Dl. 29472., 1478: Dl. 29841., 1508: Dl. 29928., 1518: Dl. 29966.) Poss. Syrel in districtu de Hacczaak. (1494: Dl. 29882.) Sewrevl. (1499: Dl. 29574.) Poss. Syrel. (1502: Dl. 29902.) Syrel. (1509: Dl. 27590.) Poss. Serel in districtu de Haczak. (1518: Dl. 29964., 1519: Dl. 29973.) Serelye. (1523: Dl. 31041.) A haczági kerületben feküdt s a rokon R(i)usori és S(i)eréli családé volt. 1519-ben: Dán, itteni kenéz jelenik meg. – Ma Serél vagy Serély (Sierul), Hátszegtől d.-k.
Simaság. Poss. Symasag. (1499: Dl. 30303.) A Hermán-nemzetség ivadékaié volt. 1499-ben mint a Pestesi azaz Felpestesi Mátyás birtokát Soklyósi Péter görgényi várnagy nyerte kir. adományul. – Ölveság, Odvas, Ronk, Kökény sat. helységekkel együtt sorolják föl. Ezek vidékén feküdt tehát, Dévától d.-ny. (A mai Berlog puszta? – e vidéken.)
So(h)ttelök. L. Benczencz helység a.
Stroja. L. Sztroja néven.
Susvárfalva. Azaz: Fursóvára (Fursora). – L. e helységnél.
Szabadfalu. Poss. Zabathfalw in districtu Haczczak. (1439: Dl. 30800. és gr. Teleki cs. oklt. II. 4–6.) Mint a haczaki kerületben fekvő helységet, a malomvizi Kendefiek kapták ekkor Albert királytól. Később nem emlegetik, s ma sincs meg e tájon ezen a néven. Kétségtelen azonban, hogy Malomvíz közelében feküdt, s ma is csupán e vidéki helységek közt kereshetjük. Úgy a felsorolás sorrendjéből, mint az értelemből következtetve csakis a Sibisel (Kis-Sebes) helységgel egyesütt Ohába helységre gondolhatunk, melyet a XV. század közepe óta állandóan e néven emlegetnek a malomvizi Kendefiek és Kenderesek vagy Kenderesiek birtokában. – V. ö. Ohába – i) helység a.
Szabadfalva. L. Ohába (Sztrigy-Ohába) helység a.
Szacsal. (Szecsel. Szencsel. Szacsel. Szocsel.) Zenchel. (1444: Dl. 29478.) Poss. Zachal in districtu de Haczag. (1453: Dl. 29498.) Sachal. (1453: Dl. 29497.) Zachal. (1462: Dl. 29516., 1487: Dl. 29862., 1489: br. Révay cs. llt. Kende I. 15., 1492: Dl. 29550., 1499: Dl. 30493., 1500: Dl. 29582., 1507: Dl. 29918.) Sechel. (1475: Dl. 29533.) Zathaly. (Köznemes nevében. 1482: Dl. 37653.) Zachely. (Köznemes nevében. 1494: Dl. 29882.) Poss. Zochel in districtu de Haczak. (1494: Dl. 29562., 29564.) Zechel. (1495: Dl. 29567., 1496: Dl. 30490., 1507: Dl. 37797.) Zachchel. (1496: Dl. 29568.) Poss. Zathchel. (1496: Dl. 31157.) Poss. Zeczchel. (1498: Gyulafeh. kápt. házi llt. lad. 5. num. 762.) Zachel. (1500: Dl. 29581., 1503: Dl. 30067., 1508: Dl. 29928., 1511: Dl. 30532., 1518: Dl. 29964., 1521: Dl. 29646.) Zachyal. (1504: Dl. 29592.) Zekchel. (1505: Dl. 29595.) A haczaki kerületben feküdt, s a Szacsali (Szecseli, Szocseli sat.), szocseli (szecseli) Dán, Lupsa sat. családoké volt. 1498-ban mint a «hűtlen» Szecseli Dán rész-birtokát vingárti Geréb László erdélyi püspök kapta II. Ulászló királytól. Úgy látszik azonban, a püspök sohassm jutott be e helység-rész valóságos birtokába. – Ma Szacsal, Hátszegtől délre.
Szacsal. (Szacsel. Szancsal.) Poss. Szachal. (! 1440: Dl. 36390. pag. 55. n. 6.) Zeczel. (1453: Dl. 14604., 37622.) Poss. Zanchal. (1472: Dl. 29842., 1482: Dl. 18627.) Poss. Zacchel. (1486: Dl. 29541.) Poss. Zachchal. (1490: Dl. 29866.) Poss. Zaczal. (1493: Dl. 29872.) Poss. Zachal. (1493: Dl. 29558., 29877., 1499: Dl. 29573., 29576., 1500: Dl. 30497., 1511: Dl. 29617., 27597.) Poss. Zachel. (1498: Dl. 29571.) Poss. Zathchel. (1504: Dl. 29590.) A Szentgyörgyi, Szálláspataki, (szentgyörgyi Oláh, Kenderes), nádasdi Ungor, damsosi Árka és vingárti Geréb családoké, az erdélyi káptalané, továbbá a Bélai, Folti, Czobor, Bradács sat. családoké s zálogban a Dócziaké sat. volt. 1453-ban azonban még Déva vár tartozékai között sorolják fel. – Ma Sztrigy-Szacsal, Vajda-Hunyadtól kelet felé, Sztrigy-Szent-György szomszédságában, mely alatt a Szentgyörgyiek eredeti névadó birtoka értendő.
Szád. (Szádia.) Terra Zad. (1292: Szádeczky Lajos czikke. Századok. 1908. 580. l.) Poss. Zaad. (1468: Dl. 27499., 27500., 27501.) Poss. Zadya. (1468: Dl. 36393. pag. 68. n. 1.) Illyéhez tartozott; részeihez azonban a Foltiak tartottak jogot. – Ma Guraszáda, Maros-Illyétől ny.-é. (Gura oláhul szintén «száj»-at jelent.)
Szagya. – a) Poss. Zagya. (1485: gr. Bethlen cs. llt.) A Foltiaké volt. – Vika, Karmazinesd sat. vidékén fekhetett, Maros-Illyétől é.-ny. felé. – b) Poss. Also Zagya, Felsew Zagya. (1491: Dl. 27556., 27557.) E két helység Déva várához illetve Jófő városhoz tartozott, s kétségkívül utóbbitól nyugat felé, Laszó, Tisza, Fintóág sat. vidékén feküdt.
Szakamás. Poss. Zakamas. (1478: Jófő vagyis Dobra város levéltára, 1491: Dl. 27556., 27557.) Déva várához illetve Jófő városhoz tartozott. 1478-ban a valószínűleg nemes Szakamási (Zakamasy) Péter szerepel. – Jófőtől (Dobra) keletre találjuk, a Maros mentén.
Sza(l)csva Poss. Zaczwa. (1455: Pesty Frigyes. Krassóm. tört. III. 401.) Poss. Zalchwa. (1468: Dl. 27499., 27500.) 1455-ben a Csanád-nembeli Telegdiek mint aradvármegyei helységet illyei Dienes(s)i Jánosnak zálogosították el. 1468-ban mint hunyadvármegyei helységet sorolják fel a Dienes(s)iek birtokában. 1508-ban azonban (Salchwa) ismét a Telegdiek kapják új-adományul II. Ulászló királytól. – Ma Szelcsova, Krassószörénymegye é.-k. zugában. (V. ö. e műben Aradmegyénél, a helységek közt.)
Szálláspatak(a). (Szállás.) Zallas. (1360: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. I. 61., 1492: Dl. 29868., 1493: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. IV. 83.) Poss. Zalaspathaka. (1392: Dl. 29446.) Poss. seu keneziatus Zallaspataka. (1404: Dl. 29454.) Zalaspathaka. (1426: Dl. 29461.) Zallaspatak. (1438: br. Révay cs. llt. Kende I. 3.) Poss. Felsewzallaspathak in distr. Haczag. (1453: Dl. 29495.) Poss. Alsozallas, Felsewzallas. (1457: Dl. 29504.) Poss. Felsewzallas. (1457: Dl. 29815.) Poss. Zallaspathaka. (1496: Dl. 31157.) Poss. Felsezalas, Alsozalas. (1498: Dl. 29571.) Zalaspathak. (1500: Dl. 29895.) Zallaspathaka. (1500: Dl. 29581., 1515: Dl. 28687.) Poss. Felsewzallaspathaka, Alsozallaspathaka. (1500: Dl. 30497.) Poss. Zallaspathak. (1504: Dl. 29590.) Felsewzallaspathaka. (1507: Dl. 29603.) Felsewzallaspathaka, Zallaspathaka superior. (1508: Dl. 30514.) Poss. Alsozallaspathaka, Felsewzallaspathaka in districtu Hathzak. (1514: Dl. 29947.) Nobilis possessionis Zalaspathaka. (1519: Dl. 30551.) A haczaki kerületben feküdt. Kenézségét 1404-ben említik. (L. a Szentgyörgyi cs. alatt, ez évhez.) A Szálláspataki, szállás-pataki Kovács, Szerecsen és Szentgyörgyi családoké (a vingárti Gerébeké, damsosi Árka Jánosé) sat. volt. – Ma is Alsószálláspatak és Felsőszálláspatak, Hátszegtől dél felé.
Szancsal. Helyesebben: Szacsal (Szacsel). A Szentgyörgyieké sat. volt. – L. Szacsal néven.
Szántóhalom. Zanthohalom. (1453: Dl. 14604., 37622.) Déva várához tartozott. 1491-ben azonban már nem említik e vár tartozékai között. – Dévától k.-d. találjuk: Szántóhalma néven.
Szecsel. (Szencsel.) Másként: Szacsal. – L. e néven.
Szecset. L. Szocsat néven.
Szegfalva. Poss. Zeghfalwa. (1484: Dl. 36395. pag. 94. n. 2.) Poss. Zegfalwa. (1485: Dl. 27548., 36396. pag. 9. n. 2.) A Barancskai (Barincskai) család (l. ott), illetve ettől zálog czímen a Verbőcziek birtokában csupán ez években említik. Talán a XVI. század elején ugyane család birtokai között fölsorolt valamelyik más helységgel azonos? – A mai Maros-Brettye, Bóz sat. vidékén (Dévától ny.-é.) fekhetett.
Székespatak. Poss. Pathak in districtu de Dewa. (1392: Dl. 29446.) Poss. Walya in districtu Hathczak. (1447: Dl. 30814.) Poss. Walya in districtu Haczag. (1453: U. o.) Poss. Walya in districtu Haczak. (1458: U. o.) Poss. Zekespathak. (1472: Dl. 29842., 1493: Dl. 29558., 29877.) Poss. Walya. (1486: Dl. 29541., 1493: Dl. 29872., 1499: Dl. 29576., 1500: Dl. 30497., 1504: Dl. 29590., 1511: Dl. 29617.) Poss. Wallya. (1490: Dl. 29866., 1498: Dl. 29571.) Poss. Walya al. nom. Zekespathak. (1499: Dl. 29573., 1511: Dl. 27597.) Mint a felsorolt adatokból látszik, e helység eleinte Patak, később Vál(l)ya, majd ezenkívül Székespatak néven fordul elő. A Szentgyörgyi, Szálláspataki, (szent-györgyi Oláh, Kenderes), nádasdi Ungor, damsosi Árka, vingárti Geréb családoké, az erdélyi káptalané, továbbá a Bélai, Folti, Czobor, Bradács sat. családoké s zálogban a Dócziaké sat. volt. – Ma Szentgyörgyválya, Vajda-Hunyadtól kelet felé, Sztrigyszentgyörgy szomszédságában, mely a Szentgyörgyiek névadó birtokának felel meg.
Szelestya. Poss. Zelesthya. (1499: Dl. 30303.) A Hermán-nemzetségből eredő Pestesi vagyis Felpestesi családé volt. 1499-ben a hűtlen Mátyás birtokát Soklyósi Péter görgényi várnagy kapta kir. adományul. – Kétségkívül a Hermán-nemzetség többi birtokainak vidékén feküdt. Furnádia után sorolják fel, s így hihetőleg a mai Szelistyora értendő, Fornádiától nem messze, Dévától é.-ny.
Szelestye. Poss. Zelesthe. (1468: Dl. 27499., 27500., 1485: gr. Bethlen cs. llt.) 1468-ban Illyéhez tartozott. 1485-ben a Foltiak kapták uj-adományul. – Ma Almás-Szelistye (Szelistye-Almás), Maros-Illyétől é.-ny., a hegyek között.
Szelistye. Poss. Zelysthe. (1491: Dl. 27556., 27557.) Déva várához illetve Jófő városhoz tartozott. Utóbbitól dél felé ma is megtaláljuk.
Szenalja (?) Szénalja (?). Poss. Zenalya. (1482: Dl. 29855.) A Barancskaiak birtokai között, B(a)rancska, Barest, Domus és Berzsenalja helységekkel együtt csupán ez egyszer említik. (V. ö. e helységeknél.)
Szénásfalu. Poss. Zenasfalw. (1468: Dl. 27499., 27500.) Illyéhez tartozott. – Maros-Illyétől é.-ny. fekhetett.
Szent-Andr(e)ás. (Szent-Anderiás. Szent-Andarás.) Sacerdos de Sancto Andrea. (1332–1337: Páp. tiz.-l. Mon. Vat. I. sor I. 95. l.) Poss. nobilium de Zenthandreas in eadem Zenthandreas. (1380: Dl. 29721.) Poss. Zenthanderias. (1441: Dl. 29473.) Poss. Zenthandras. (1441: Dl. 29474., 1453: Dl. 14604., 37622., 1463: Dl. 29517., 1491: Dl. 36398. pag. 38. n. 1., 1506: Dl. 26491., 26492., 1507: Dl. 29604.) Zenthandras. (1507: Dl. 30255.) Poss. Zenthandaras. (1508: Dl. 30338.) Poss. Zenth Andras. (1520: Dl. 30347.) A Szentandrási vagyis szent-andrási Csőkesz, a Barcsai, (Szentgyörgyi vagyis szent-györgyi Szenynyes, Tordasi, kis-illédi Tót és Gyógi) családoké volt. 1453-ban Déva vár uradalmában sorolják föl; 1491-ben azonban már nem említik e vár tartozékai között. – Már az 1330-as években egyházas hely. – Dévától d.-k. találjuk.
Szent-György. – a) Nicolaus de Zengewrg et Petrus filius Zayk de districtu fluvii Stirik (Stryg) frater suus patruelis. Sanctus Georgius. (1377: Dl.. 30716.) Poss. Zentgeorgh in districtu de Dewa. (1392: Dl. 29446.) Zenthgyergh. (1404: Dl. 29452.) Zenthgewrgh. (1404: Dl. 29453.) Zenthgurgh. (1404: Dl. 29454.) Poss. Zentgergh. (1444: Dl. 36390. pag. 55. n. 6.) Zenthgewrgh. (1441: Dl. 29473., 1451: Dl. 29491., 1492: Dl. 36516.) Poss. Zenthgywrgh. (1453: Dl. 14604., 37622., 1493: Dl. 29872.) Poss. Zenthgyergh. (1472: Dl. 29842., 1505: Dl. 29910., 1523: Dl. 30558.) Poss. Zenthgyewrgh. (1486: Dl. 29541., 1490: Dl. 29866., 1499: Dl. 29576., 1500: Dl. 30497., 1511: Dl. 29617., 27597.) Poss. Zenthgergh. (1493: Dl. 29558., 29877.) Poss. Zentgerg. (1498: Dl. 29571.) Poss. Zenthgewrgh. (1504: Dl. 29590.) A Szentgyörgyi, Szálláspataki, (szent-györgyi Oláh, Kenderes), a nádasdi Ungor, damsosi Árka és vingárti Geréb családoké, az erd. káptalané, továbbá a Bélai, Folti, Czobor, Bradács sat. családoké s zálogban a Dócziaké sat. volt. 1453-ban Déva vár tartozékai közt sorolják föl. – Ma Sztrigyszentgyörgy, Vajda-Hunyadtól k.-d. – b) Poss. Zenthgyergh. (1490: Dl. 29546., 1508: Dl. 30258.) Poss. Zenthgyewrgh. (1511: Dl. 29616., 29937.) A Dédácsi, Szentgyörgyi, szent-györgyi Báncza, (Huszár), Iklódi és hari Erdélyi családoké volt. 1490-ben Dédács, Bakaj, Gyalmár és Benczencz Maros-menti helységekkel együtt sorolják föl. Kétségkívül a Maros mentén, e vidéken feküdt valahol, és nem a jóval délebbre fekvő mai Sztrigyszentgyörgy értendő. (V. ö. még a szent-györgyi és al-pestesi Balog, a szentgyörgyi Szabó és Császár cs. alatt.)
Szent-Imre. (Szent-Emre. Szent-Emrech. Szent-Emrich.) Zenthemruh. (1380: Dl. 29721.) Zentemreh inferior. (1382: Dl. 29438.) Zenthemerech. (1387: Akadémiai kézirattár.) Zenthemreh. (1409: Dl. 37591.) Poss. Zenthemreh. (1425: gr. Teleki cs. oklt. I. 475., 1495: Dl. 36328., 1505: Dl. 29911., 1506: Dl. 29601.) Sthrigzenthemrich, Zentemrich. (1431: Dl. 30311.) Zenth Emreh. (1491: Dl. 36398. pag. 38. n. 1., 1513: Dl. 29622.) Poss. Zenth Imreh. (1501: Dl. 30245., 1503: Dl. 30247., 1511: Dl. 29942.) Zenthymreh. (1507: Dl. 29606., 1513: Dl. 29622.) Poss. Zenth Imre. (1508: Dl. 30338.) Poss. Zenthymreh. (1515: Dl. 29949.) A szent-imrei Sánta és Orros (1380–1382.) vagyis Szentimrei (Szentemrei) másként szent-imrei Sztrigyi, a Barcsai, Kolonity(i), Márgai, (berettyei Pogány, illyei Dienessi és somkereki Erdélyi) családoké volt. – 1491-ben Bíró Fülöp lakik itten. – Úgy látszik a Sztrigy alsó folyása mentén, Piski, Dédács, Tompa, Petrény sat. vidékén feküdt. (Nem lehetetlen hogy azonos Sztrigy helységgel, bár egy 1503. évi oklevélben egyszerre sorolják föl Szent-Imre és Sztrigy helységet.)
Szent-Kereszt. Azaz: Keresztur. – L. e néven.
Szent-Király. Scenkyral. (1358: Dl. 30388.) Zenthkyral. (1366: Dl. 30626.) Zenkyral. (1366: 30688.) Poss. Zenkeral. (1419: Dl. 30776.) Poss. Zenthkiral. (1444: Dl. 29477.) Poss. Benehkyral. (! 1482: Dl. 37652., 37653.) Villa Zenthkyral. (1506: Dl. 37792., 37794., 1510: Dl. 37870., 37875.) A Szentkirályi és a Pestyéni (1444.) családoké volt, s úgy látszik részben (1482–1510.) Hunyad várához tartozott. – Vajda-Hunyad közelében keletre találjuk.
Szent-Mária. Zenthmaria. (1404: Dl. 29454.) László kijelölt kir. ember nevében fordul elő, Szálláspatakával kapcsolatban. Később tán más néven nevezik.
Szent-Péter. (Szent-Péterfalva.) Poss. Zenthpeterfalua. (1447: Gyulafeh. kápt. házi llt. lad. 8. num. 1033.) Poss. Zenthpether. (1453: Dl. 14604.) Poss. Zenthpeter. (1453: Dl. 37622.) Poss. Zempeter, Zenthpeter in districtu de Haczag. (1453: Dl. 29498.) Poss. Zenthpeterfalwa. (1455: gr. Teleki cs. oklt. II. 58., 1457: Dl. 36510.) Zenthpether. (1464: Dl. 28276., 1493: Dl. 29560., 1495: Dl. 29885.) Zenthpetherfalva. (1493: Dl. 31156.) Poss. Zenthpetherfalwa in districtu de Haczak. (1495: Dl. 29564.) Poss. Zenthpetherfalwa. (1495: Dl. 29567., 1496: Dl. 27567., 1519: Dl. 30552. és 30553.) Poss. Zenthpetherfalwa in districtu de Haczak. (1496: Dl. 30490., 1499: Dl. 30494., 1520: Dl. 29978.) Zenthpetherfalwa. (1500: Dl. 30496., 29582., 1507: Dl. 29921.) Petherfalwa. (1506: Dl. 36524.) Mint a haczaki kerületben feküdt oláh falu, (1443. óta, I. Ulászló király adományából) részben a malomvizi Kendefieké és Kenderes(i)eké volt; részben pedig a szent-péterfalvi vagy szent-péteri Oncsokfalvi (Oncsok, Oncsoki, Uncsokfalvi, Uncsok, Voncsokfalvi, Vancsaki, sat.), Szentpéterfalvi vagy Szentpéteri, szent-péterfalvi Törlis és Szacsali vagy Szecseli vagy szocseli Dán családoké volt. 1453-ban még Déva-vár tartozékai között sorolják föl. – Ma Szentpéterfalva, Hátszegtől dél felé.
Szerbfalva. (Szerb.) Poss. Zerbfalwa. (1516: Dl. 31010., 1519: Dl. 29974.) Poss. Zerb. (1518: Dl. 29636.) A Barancskai (Barincskai) családé (l. ott), majd ettől zálog illetve vétel útján a Verbőczieké sat. volt. 1518-ban, mint a magvaszakadt Barancskai László birtokát, Korlátkői P. és az illyei Dienes(s)iek kapták kir. adományul. – Ma Szirb, Maros-Illye közelében é.-k. (L. Tótfalu helység a. is.)
S(z)ézs. Poss. Seez. (1491: Dl. 27556., 27557.) Déva várához illetve Jófő városhoz tartozott. Utóbbitól ny.-ny.-d., Ohába, Lapugy sat. vidékén fekhetett.
S(z)ilotena (?) Poss. Sylotena. (1416: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. IV. 81.) A Dampsosi (Domsosi sat.) másként: Morsina(i) vagy Mursina(i) család birtokai között csupán ez egy ízben, Reketye, Nyires és Tótfalu (Totesd) helységek után sorolják fel. Meglehet, később más néven fordul elő.
Szilvás. Zyluas. (1360: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. I. 61.) Zylwas. (1430: gr. Teleki cs. oklt. 1. 530., 1438: U. o. II. 1.) Zilwaz. (1438: br. Révay cs. llt. Kende I. 6.) Siluas. (1444: Dl. 29476.) Zylwas. (1444: Dl. 29477., 1448: Dl. 29486., 1453: Dl. 29494., 1457: Dl. 29505., 36510., 1462: Dl. 29515., 1464: Dl. 30853., 29824., 1479: Dl. 29844., 30221., 32391., 1490: Dl. 29866., 1494: Dl. 29562., 1495: Dl. 29567.) Zylwas, Zylwas superior, Felsewziluas. (1446: Dl. 29481.) Felsewzylwas. (1473: Dl. 29837., 1481: br. Révay cs. llt. Kende I. 12., 1482: Dl. 28344., 1485: Dl. 29860., 1487: Dl. 29862., 1494: Dl. 29565., 1503: Dl. 30067., 1516: Dl. 29956.) Zylwas. Felsewzylwas. (1480: Dl. 29849.) Felsewzylwas. Alsozylwas. (1497: Dl. 29570.) Poss. Zilwas. (1498: Gyulafeh. kápt. házi llt. lad. 5. num. 762.) Poss. Zylwas in districtu Hathzak, Felsewzylwas, Felsewvyzylwas. (1504: Dl. 29593.) Alsozylwas. (1508: Dl. 29928.) Poss. Kezepsewzylwas, pred. Alsozylwas in districtu Hathzak. (1509: Dl. 30339.) Poss. Kewzepzylwas, pred. Alsozylwas in districtu de Hathzak. (1509: Dl. 27590.) Poss. Alsozylwas. (1511: Dl. 29942.) Nobiles possessionis Fewlsewzylwas. (1519: Dl. 30551.) A haczaki kerületben feküdt. Felsőszilvás a Szilvási vagy Felsőszilváni, felső-szilvási Ötvös, valószínűleg a szilvási Török és Kopasz, – Alsószilvás a Szilvási vagy Alsószilvási családé volt. Középső- Szilvás helység és Alsó-Szilvás puszta részei 1509-ben a mező-keszi Palásti és szilvási Szilva család birtokából cserében a Szentimrei András deák birtokába jutottak. 1498-ban mint: a «hűtlen» Szilvási (azaz valószínűleg «Alsószilvási») Kende, Simon és János rész-birtokát vingárti Geréb László erdélyi püspök kapta II. Ulászló királytól. Úgy látszik azonban, a püspök sohasem jutott be e helység-részek valóságos birtokába. – Ma Alsószilvás és Felsőszilvás, Hátszegtől é.-ny.
Sziszen(y) (Sziszény. Szöszeny. Szöszény.) Másként: Malomvíztorok. – L. e néven.
Szkej. Poss. Scley in districtu de Hathczak. (1438: Dl. 29465., 37087. pag. 9.) Poss. Skey in districtu Haczak. (1480: br. Révay cs. llt. Kende I. 10.) Poss. Skey. (1482: U. o. Kende I. 14.) Poss. Skey in districtu Hatczak. (1493: U. o. Kende I. 14.) Poss. Eskey in districtu de Hachzak. (1516: Dl. 29951.) A haczaki kerületben feküdt. – A Dampsosi (Domsosi sat.) másként: Morsina(i) vagy Mursina(i) családé, később pedig, a XV. század hatvanas évei óta az e családba beházasodott oszkolai vagy dompsosi Árka családé (s úgy látszik, részben, legalább jogilag a nádasdi Ungoroké) és ezek rokonságáé is volt. – Ma Sztejvaspatak, a Demsus patak felsővölgyében, Hátszegtől ny.-d.
Szlatina. (Szlatana.) Poss. Zlathana. (1455: Pesty Frigyes. Krassóm. tört. III. 401.) Poss. Zlathyna. (1468: Dl. 27499.) Poss. Zlatina. (1468: Dl. 27500.) Poss. Zlatyna. (1468: Dl. 27501.) 1455-ben a Csanád-nembeli Telegdiek, mint aradvármegyei helységet, illyei Dienes(s)i Jánosnak zálogosították el. 1468-ban mint hunyadvármegyei helységet sorolják fel a Dienes(s)iek birtokában. 1508-ban azonban ismét a Telegdiek kapják új-adományul II. Ulászló király tól. – A mai Krassószörénymegye é.-k. zugában, a Maros déli partján feküdt. (V. ö. e műben Aradmegyénél, a helységek közt.)
Szocsel. Másként: Szacsal. – L. e néven.
Szocsat. Poss. Zechech. (1482: Dl. 37652., 37653.) Villa Zochiath. (1506: Dl. 37792.) Villa Zochath. (1506: Dl. 37794., 1510: Dl. 37870., 37875.) Hunyad várához tartozott. – Ma Szocset vagy Szocsed, Vajda-Hunyadtól kissé távolabb, nyugat felé.
Szohodol. Poss. Hohodol. (! 1482: Dl. 37652., 37653.) Villa Zohodor. (1506: Dl. 37792.) Villa Zohodol. (1506: Dl. 37794., 1510: Dl. 37870, 37875.) Poss. Zohodol. (1515: Dl. 29950.) Hunyad várához tartozott, s mint ilyen, a bizonyára nemes kenéz Nadabori (1458-ban: Nadobai) családé is volt. Vajda-Hunyadtól kissé távolabb nyug. találjuk.
Szöszen(y). (Szöszény. Sziszeny. Sziszény.) Másként: Malomvíztorok. – L. e néven.
Szpin. Villa volahalis Spyn. (1418: gr. Bethlen cs. llt.) Mint az illyei Dienes(s)iek birtokát, Kut(h)átya helységgel együtt sorolják föl.
Sztancsesd. Poss. Sthanchesd. (1491: Dl. 27556., 27557.) Déva várához illetve Jófő városhoz tartozott. – Ma Sztancsesd-Ohába, Dévától nyugatra.
Sztej. L. Szkej néven.
Sztregoványa. Poss. Stregowanya. (1491: Dl. 27556.) Poss. Sthregowanya. (1491: Dl. 27557.) Déva várához illetve Jófő városhoz tartozott. – Ma Sztregonya, Jófőtől (Dobra) d.-k.
Sztrekle. Poss. Ztrekle. (1485: gr. Bethlen cs. llt.) A Foltiaké volt. – Maros-Illyétől é.-ny. felé, a mai Almás-Szelistye vidékén fekhetett.
Sztrelye. Strelye. (1426: Dl. 29461.) Királyi ember (István) nevéből ismerjük, Ponorral kapcsolatban. Tán ennek vidékén, a Sztrigy felső-folyása mentén feküdt. Ez esetben azonos lehet azzal a «Stroya» nevű helységgel, mely 1411-ben a Dénes fia Sztancsul hátszegi kerületbeli fölesküdt kenéz nevében fordul elő. (Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. II. 1884. 24. l.)
Sztrigy. – a) Terra nobilium de Strigh. (1377: Dl. 29434.) Istrigh. (1406: Dl. 30410.) Strigh. (1409: Dl. 37591., 1421: gr. Teleki cs. oklt. I. 449.) Strygh. (1421: U. o. 447. és 454.) Strig. (1425: U. o. 475., 1446: Dl. 32304.) Zthryd. (1438: Dl. 29465.) Izthrgyy. (1455: Dl. 36407. pag. 70. n. 1.) Stryg. (1475: Dl. 29532., 1498: Dl. 29889.) Hyzthrygh. (1495: Dl. 30936.) Zthrygh. (1495: Dl. 29886.) Isthrygh. (1499: Dl. 29574.) Zthrygye. (1501: Dl. 29587.) Poss. Zthrygh. (1503: Dl. 30247.) Szthryg. (1515: Dl. 29950.) Leginkább köznemesek nevében fordul elő. 1503-ban azonban, pl. Szent-Imrével együtt, mint helységet (possessio) is említik. – A szent-imrei Sztrigyi másként Szentimrei, sztrigyi Svarcz, Kolonityi, Márgai és a Barcsai családoké volt. (L. ott. V. ö. a berektyei Pogány cs. és Szent-Imre helység a.) A Sztrigy alsó-folyása mentén, Piski, Dédács sat. vidékén fekhetett. – b) Poss. Stryg. (1404: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. II. 1884. 22. l.) Mint a Barbádviziek birtokát, Ponor és Levád helységekkel együtt említik. A másik hasonló nevű helységtől meg kell tehát különböztetnünk. Bizonyára e családnak valamely másik, később más név alatt előforduló, a Sztrigy felső folyása mentén fekvő birtoka értendő.
Sztrigyfalva. L. Zejkfalva helység a.
Sztrigy-Szent-Emrich. (Sztrigy-Szent-Emreh. Sztrigy-Szent-Imre.) L. Szent-Imre néven.
Sztroja. (Sztrojafalva.) Poss. Stroyafalwa. (1366: Dl. 30688.) Poss. nostra (regis) Stroya vocata … ad castrum nostrum Deva vocatum pertinens. (1387: Akadémiai kézirattár.) Poss. Stroyafalua. (1391: Dl. 30744.) 1387-ig Déva várához tartozott, ekkor a Szentemreieknek (azaz szent-imrei Sztrigyieknek) adta Zsigmond király. – Lozsád, Tóti sat. vidékén feküdt. (V. ö. Sztrelye helység a.)
Szulicza. L. Zulicza alakban.
Szunyogszeg. Poss. Zwnyogzeg. (1503: Dl. 29904.) A Harói vagy harói Géberjén, Szunyogszegi, Rákosdi, és a szunyogszegi Tar családoké volt. – Haró vidékén fekhetett, Dévától k.-é. felé.
Szurdok. Poss. Zurdok. (1462., 1485: gr. Bethlen cs. llt.) A Foltiaké volt. – Bizonyára a mai Kimpény-Szurdok helységnek felel meg, Maros-Illyétől nyugat felé, a Maros mentén.
Tamásfalva. Poss. Tamasfalwa. (1468: Dl. 27499., 27500.) Poss. Thamasfalwa. (1468: Dl. 27501.) Illyéhez tartozott. – Ma Tamasesd (Tamasest, Temesesd), Dobrától é.-ny.
Tamástel(e)ke. (Tanyásteleke.) Poss. Thanyasteleke. (1429: Dl. 29772.) Villa Thanyastheleke. (1429: Dl. 30432.) Poss. Thamasthelke. (1507: Dl. 36399. pag. 166. n. 1.) Poss. Thamastheleke. 1507: Dl. 29924.) A Hermán-nemzetség tagjaié: a kerekegyházi Laczkfiaké, Szentgyörgyieké, (fel-pestesi Nagy-oké), fel-pestesi Czentúriaké, jófői Básiaké, sat. volt. – Ma Tamástelke, Felpestes és Alpestes között, Vajdahunyadtól észak felé.
Tamáspataka. Poss. Tamaspataka prope castrum Dewa. (1341: Zimmermann-Werner. Urkundenbuch. I. 513. l.) Poss. Thamaspataka. (1357: Dl. 29430. és Anjouk. okmt. VI. 575., 1360: Dl. 30672.) Poss. Tamaspathaka. (1380: Dl. 26567.) 1341. előtt a Hidegvizi családé volt, ez időtájt e családtól cserében a király kezére jutott, a ki Déva várához csatolta. Később az Arani, (arani Malacz, 1360.) és Zsámboki családoké. – Szászváros közelében d.-ny. találjuk.
Tapolcza. (Teplicza. Toplicza.) Thopolycza. (1453: Dl. 14604., 37622.) Poss. Thoplycza. (1465: Dl. 16167., 1502: Dl. 16167.) Poss. Thapolcza. (1473: Dl. 16167.) Poss. utraque Teplycha. (1479: Dl. 16167., 30221.) Mint látjuk, két ily nevű helység állt egymás mellett. Mindkettő Solymos város sorsában osztozott, s egyideig ezzel együtt (1453.) Déva várához tartozott. – Ma Toplicza, Dévától é.
Tarnócza. (Tarnavicza. Tarnóczafalva. Tarnóczfalva. Tarnava.) Poss. Felsew Tharnocza, Also Tharnocza. (1484: Dl. 36395. pag. 94. n. 2.) Poss. Felsewtharnocza, Alsotharnocza. (1485: Dl. 27548., 36396. pag. 9. n. 2.) Poss. Kystharnocza. (1492: Dl. 36398. pag. 74. n. 2., 1494: Dl. 27563., 28657.) Poss. Tharnoczafalwa vagy: Tharnoczfalwa. (1516: Dl. 31010.) Poss. Alsotharnocza. (1519: DL. 29974.) Poss. Tharnawa, Tharnawycza. (1518: Dl. 29636.) A Barancskai (Barincskai) családé (l. ott), majd ettől zálog illetve vétel útján a Verbőczieké sat. volt. – Kétségkívül a mai Branyicskától északra fekvő Tirnava (Tarnava) és Tirnavicza (Tarnavicza) helységek értendők; még pedig bizonyára a magasabban fekvő Tirnava alatt a hajdani: Felső-Tarnócza (1518-ban már: Tarnava), – az ettől délre eső Tirnavicza alatt pedig a középkori Alsó-Tarnócza. (1518-ban már: Tarnavicza.) Valószínűleg utóbbit kell értenünk az 1492-ben és 1494-ben emlegetett Kis-Tarnócza alatt is.
Tatárfalva. Fossatum ville Tatarfalua. (1418: gr. Bethlen cs. llt.) Poss. Tatarfalwa. (1468: Dl. 27499., 27500.) Illyéhez tartozott. – Ma Tatáresd, Maros-Illyétől nyug., a Maros mellett.
Tatemérháza. Villa Tathemerhaza. (1330: Erd. Múz. llt. v. ö. Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. XI. 155., 172. l.) A Hermán-nemzetség ivadékaié volt. 1330-ban részei Barnabásnak a Gergely fiának jutottak. – Úgy látszik Marosnémetitől észak felé, Bezsán, Alsókajánel sat. vidékén kereshetjük. Meglehet, később nevet változtatott. (Furnádia?)
Tekefalva. L. Tőkefalva néven.
Tekerő. Poss. Thekerew. (1407: Dl. 29749., 1509: Dl. 28677., 1511: Dl. 27599., 28679.) Posa. Tekerew. (1412: gr. Bethlen cs. llt.) Villa Thekerew. (1518: Dl. 30545.) Al-Diód városhoz (várhoz) tartozott. – Al-Gyógytól északra fekszik az Érczhegységben.
Telek. Poss. Thelek. (1431: Dl. 30790., 1482: Dl. 37652., 37653.) – Villa Thelek. (1506: Dl. 37792., 37794., 1510: Dl. 37870., 37875.) Hunyad várához tartozott. – Ma Alsó-Telek és Felső-Telek, Vajda-Hunyadtól dél felé, a Cserna mentén.
Teplicza. L. Tapolcza néven.
Terek. L. Törek néven.
Terzsek. (Terzsekös. Terzsekes. Törzsek. Törzsök. Törzsekes.) L. a Bretyelin sat. (törzseki, törzsekesi) cs. alatt.
Tisza. Poss. Thyza et Kys Thyza. (1491: Dl. 27556., 27557.) Déva várához illetve Jófő városhoz tartozott. – Ma Tisza, Jófőtől (Dobra) é.-ny. a Maros partján.
Titőfalva. (Tetőfalva.) Azaz: Tótfalu, Totesdfalva, Totesd, sat. – L. Tótfalu néven.
Titös. Tythews. (1453: Dl. 14604., 37622.) Déva vár tartozékai sorában, Kozolya és Aranyos között (Dévától d.-ny.) sorolják fel. E tájon azonban ma nem találjuk. 1480-ban a Zalosdi vagy Zalasdi család birtokai közt említenek egy ily nevű helységet. (Poss. Thythews. 1480: Dl. 29536.) Úgylátszik ugyane helység értendő.
Tompa. (Tompafalva.) – Tompafalua. (1404: Dl. 29454.) Thompa. (1430: Dl. 28812., 1443: Dl. 29475., 1462: Dl. 29514., 1482: Dl. 30904., 1508: Dl. 28889.) Thompafalwa. (1449: Dl. 36391. gag. 92. n. 1.) Kenezius in Thompa. (1501: Dl. 28887.) Poss. Thompa. (1508: Dl. 30977.) Úgy látszik, Tompa és Tompafalva alatt ugyanegy helység értendő. (V. ö. a Tompai cs. alatt.) A Tompai (Tompafalvi), Bácsi, bácsi Beke, tompai vagy alsó-bácsi Balazse-fi vagy Blaskó családoké volt. (Kenéze pl. 1501-ben szerepel.) – Ma Tompa, Dévától nem messze d.-k.
Toplicza. (Toplika.) Poss. Thoplyka. (1482: Dl. 37652., 37653.) Villa Thoplica. (1506: Dl. 37792.) Villa Thoplycza. (1506: Dl. 37794., 1510: Dl. 37870., 37875.) Hunyadvárához tartozott. – Ma Toplicza, Vajda-Hunyadtól d.-ny.
Toplicza. (Topolicza.) L. Tapolcza néven.
Tót-Bóz. (Tót-Bózfalva) Minden valószínűség szerint másként: Oláh-Bóz. – L. Bóz helység a.
Tótfalu. Más néven: Oláh-Rápolt. – L. Rápolt helység a.
Tótfalu. (Tótfalva.) Poss. Thothfalw. Thothfalwa. (1494: Dl. 27563., 28657.) A Barancskai (Barincskai) családé (l. ott), majd ettől zálog illetve vétel útján a Verbőczieké sat. volt. E családok birtokában, Gyulakuta, Kabiest, Tót-Boz sat. helységekkel együtt sorolják fel. Meglehet, azonos az ugyane birtokosok kezén, később a XVI. század elején fölmerülő Szerb vagy Szerbfalva helységgel, melyet ujabban Szirb néven, Maros-Illyétől k.-é., az említett falvak közelében találunk.
Tótfalu. (Totesd. Totesdfalva. Totest. Totes.) Poss. Tothfalw. (1416: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. IV. 81.) Poss. Tothesth in districtu de Hathczak. (1438: Dl. 29465., 37087. pag. 9.) Poss. Thotesd, Thotesdfalua in districtu Haczag. (1439: Dl. 29467.) Poss. Tythewffalwa in districtu Hatzag. (1447: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. IV. 90–91.) Poss. Thethewfalwa. (1447: Dl. 30443.) Poss. Tythewfalwa in districtu Haczag. (1447: Dl. 30443.) Thotest. (1464: Dl. 29520.) Poss. Thothesd in districtu Haczak. (1480: br. Révay cs. llt. Kende. I. 10., 1518: Dl. 29965.) Thothesd. (1487: Dl. 29542., 1503: Dl. 30067., 1516: Dl. 29951.) Kenezii de Thothesd. Nobiles de Thothesd. (1493: Dl. 29876.) Poss. Thothes in districtu Hatczak. (1493: br. Révay cs. llt. Kende I. 16.) Poss. Thothes in districtu de Hachzak. (1516: Dl. 29951.) Nobiles possessionis Thodesd. (1519: Dl. 30551.) A haczaki kerületben feküdt. – A Dampsosi (Domsosi sat.) másként: Morsina(i) vagy Mursina(i) családé, később pedig a XV. század hatvanas évei óta az e családba beházasodott oszkolai vagy dompsosi Árka családé (s úgy látszik, részben, legalább jogilag a nádasdi Ungoroké) és ezek rokonságáé, továbbá a Totesdi (Totesti), Kernyesti, majd ezek után (Titőfalva néven) a malomvízi Kendefi, végül a Brezovai családoké is volt. Kenézét 1493-ban emlitik. – Ma Totesd, Hátszegtől nem messze, d.-ny.
Tóti. Poss. Thoty. (1366: Dl. 30688.) Poss. Toti. (1380: Dl. 26567.) Poss. Toty. (1386: Dl. 29440.) Poss. Tothy. (1387: Dl. 29441.) Poss. Thothy. (1453: Dl. 14604., 1482: Dl. 37652., 37653., 1492: Dl. 30928., 1506: Dl. 26491., 26492.) Poss. Thoti. (1453: Dl. 37622., 37625. és Hunyadiak kora. X. 393.) Via magna qua de ipse poss. Pysky versus poss. Thothy vocatam ducitur. (1498: Dl. 28881.) Via magna, per quam de Pysky itur versus poss. Thothy. (1505: Dl. 28888.) Villa Thothy. (1506: Dl. 37792., 37794., 1510: Dl. 37870., 37875.) A Tóti (1366., 1386.), a Zsámboki (Pestmegyéből, 1380.), Szentkirályi vagy Piskenczi (1386., 1387.), a Bojtori és a Hunyadi családoké volt. 1453-ban (kétségkívül részeit) Déva várához, 1482-ben, 1506-ban és 1510-ben Hunyad várához számították. – 1498-ban és 1505-ben az innen Piski felé vezető nagy utat említik. – Ma Nagytóti és Kistóti, Dévától d.-k.
Tót-Kalántelek. L. Kalántel(e)ke helység a.
Tőkefalva. Poss. Thwkefalwa in districtu Hathczak. (1447: Dl. 30814.) Poss. Thekefalwa in districtu Haczak. (1458: Dl. 30814.) Mint haczáki kerületbeli helységet csupán ez években sorolják fel, a Csulai és Dompsosi családok birtokai között, Kis-Csula helységgel együtt. Kétségkívül azonos azzal a «poss. Gros in districtu Haczag» alakban előforduló helységgel, melyet 1453-ban említenek, Kis-Csula helységgel együtt, ugyancsak a Domsosi és Csulai családok birtokában. (Dl. 30814.)
Törek. (Török.) Turek. (1364: Dl. 29698.) Thwreek. (1375: Dl. 29713.) Terek. (1390: Dl. 29736.) Twrek. (1394: Dl. 30778.) Teurek. (1404: Dl. 29747.) Twruk. (1407: Dl. 29749.) Villa Tewrek. (1418: gr. Bethlen cs. llt.) Poss. Thewrewk. (1444 körül: Tört. Tár. 1907., 112.l.) Poss. Thewrek. (1455., 1492., 1506: Dl. 26491. és 26492., 1462: Dl. 29525., 1467: Dl. 30208., 1496: Dl. 29887., 1508: Dl. 30976., 1523: Dl. 31039.) Poss. Therek. (1468: Dl. 27499., 27500., 27501., 36393., pag. 68. n. 1., 1494., 1500: Dl. 30232., 1515: Dl. 30270.) Pred. Thewrek. (1509: Dl. 28677., 1511: Dl. 27599., 28679.) Villa Thewrek. (1518: Dl. 30545.) A Töreki vagy Töröki másként töröki Bakócz(-fi), a váras-keszi Lépes, Sálfalvi másként sálfalvi Sálfi vagy Sál, az Illyei vagy illyei Dénes-fi, a Hunyadi, a macskási Tárnok, Macskási sat. családoké volt, s általában részei az al-diódi uradalomhoz tartoztak. 1509-ben és 1511-ben már mint pusztát említik. 1518-ban ismét falu. – Al-Gyógy, Csigmo, Folt sat. vidékén fekhetett.
Törzsek. (Törzsök. Törzsekes.) L. a Bretyelin sat. (törzseki, törzsekesi) cs. alatt.
Tősfalu. Poss. Thewsfalw. (1468: Dl. 27499.) Poss. Thywsfalw. (1468: Dl. 27500.) Illyéhez tartozott. – Hunyadvármegye é.-ny. határvidékén, Maros-Illyétől é.-ny. fekhetett.
Tréfa-Almás. L. Almás helység a.
Tusna. Poss. Thwsna in districtu Hathsak. (1504: Dl. 21324.) Mint haczaki kerületbeli helységet csupán ez egy ízben sorolják föl, a csulai Móré és Ficsor családok ősi birtokai között, Csula helységgel együtt. – Csula szomszédságában találjuk ma Tustya helységet. De úgy látszik nem ez a helység értendő; mert ez Tustya vagy Tustye néven (l. ott) mint a róla nevezett köznemesek birtoka fordul elő a középkorban.
Tust(y)a. (Tustye.) Sacerdos olahalis ecclesie de Tusta. (1360: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. I. 61.) Thwztya. (1462: Dl. 29515.) Thwsta. (1498: Gyulafeh. kápt. házi llt. lad. 2. num. 366–369.) Thwstha. (1505: Dl. 30509.) Thwsthye. (1507: Dl. 29921.) Thwstha, Thwsthe. (1508: Dl. 29928.) Úgy látszik, a haczaki kerületben feküdt. A Tustyai vagy Tustyei családé volt. Egy ide való oláh pap 1360-ban szerepel. – Ma Tustya, Hátszegtől nyugat felé. (V. ö. Tusna helység a.)
T(y)el. (Tyej.) Poss. Thel. (1491: Dl. 27556., 27557.) Poss. They. (1526: Dl. 30291.) Déva várához illetve Jófő városhoz tartozott. – Ma Tyej, Jófőtől (Dobra) d.-ny.
Ujfalu. Poss. Wyfalw. (1479: Dl. 16167., 30221.) Solymos város tartozékai sorában Berekszó és Boholt, továbbá Kecskedág, Teplicza, Fizegy sat. helységekkel együtt csupán ez egyszer sorolják föl.
Ulm. L. Ólyom néven.
Uncsukfalva. (Uncsokfalva. Uncsuk. Uncsak. Uncsok.) L. Oncsokfalva néven.
Urik. Helyesebben: Örökfalva, Örök sat. – L. e néven.
Vád. (Vág. Vágy.) Wad. (1444: Dl. 29476., 1457: Dl. 29503., 29505., 36510., 1462: 29515., 1464: Dl. 29824., 1479: Dl. 30048., 1480: Dl. 29849., 1485: Dl. 29860., 1487: Dl. 29862., 1493: Dl. 30482., 1494: Dl. 29563., 1499: Dl. 29574., 1505: Dl. 29893., 29595.) Poss. Wad in comitatu seu districtu de Hwnyad. (1444: Dl. 29478.) Bagaten. (1446: Dl. 29483., 1447: Dl. 30443.) Poss. Wad in districtu Haczagh. (1451: Dl. 29491.) Wag. (1453: Dl. 29498., 1495: Dl. 29567.) Poss. Waad in districtu Haczag. (1453: Dl. 29497.) Waagh. (1453: Dl. 29500.) Waad. (1453: Dl. 14604., 37622., 1478: Dl. 29841., 1500: Dl. 30497., 1507: Dl. 29918., 1511: Dl. 29942.) Wagh. (1462: Dl. 29516.) Poss. Wad. (1472–79: Dl. 29842., 1499: Dl. 30495., 1501: Dl. 29585., 1513: Dl. 29944.) Wady. (Nemes nevében. 1475: Dl. 29533., 1492: Dl. 29550., 1494: Dl. 29882.) Poss. Waad in districtu Ha…ak. (1514: Dl. 29625.) A haczaki kerületben feküdt, s a Szentgyörgyi azaz Sztrigyszentgyörgyi (ettől a Dóczi), Vádi, vádi Kopasz, Török és Haczaki vagy Haczoki családé volt. 1453-ban azonban még Déva vár tartozékai között sorolják fel. – 1514-ben Kalmár Miklós itteni jobbágy szerepel. – Rendszerint Naláczczal együtt említik. Ma Naláczvád (Nalácz-Vád), Hátszeg közelében dél felé. (A Bagaten helynévre nézve v. ö. a Vádi cs. alatt, az 1446–1447. éveknél.)
Vajda-Ohába. (Vajdejej.) L. Ohába – g) helység a.
Vajla. L. Vál(l)ya néven.
Vajlalonga. Poss. Waylalonga. (1468: Dl. 27499., 27500.) Illyéhez tartozott. – Ma Valealunga (Valea-Lunga) vagy Vályalunga (Valya-Lunga), Maros-Illyétől észak felé.
Vajnákfalva. Poss. Waynakfalwa. (1482: Dl. 29855.) A Barancskai (s ettől zálogban a szőllősi Lóz) cs. birtokai között: Berektye, Magyar-Bóz, Brancska sat. helységekkel együtt sorolják föl; tehát a mai Maros-Brettye, Branyicska, Bóz sat. vidékén (Dévától ny.-é.) fekhetett.
Vaj(o)nkereszt. (Vajankereszt. Vajnkereszti. Vajonkeresztur.) Waynkerezthy. (1417: Dl. 29459.) Wayonkerezth. (1418: gr. Bethlen cs. llt., 1453: Dl. 37623. és Hunyadiak kora X. 398.) Wayankerezth. (1440: Dl. 29471.) Waynkerezth. (1461: Tört. Tár. 1907. 116. l., 1509: Dl. 32570.) Waykerezth. (! 1495: Dl. 29886.) Wayakerch. (! 1507: Dl. 29924.) Wamkerezthy. (? 1508: Dl. 30338.) Wamkerezth. (? 1509: Dl. 29930.) Antonius Fekethe in Wayonkerezthwr commorans. (1515: Dl. 30270.) Leginkább köznemesek nevében, 1440-ben Olasz (Olaz) Kelemen előnevében fordul elő. 1515-ben Fekete Antal itteni lakos, a Bélai Barnabás szörényi bán és családja s a macskási Tárnok János nevében tett ellentmondást. – A Sztrigy és Cserna alsó folyása mentén feküdt. Kereszturtól (Csernakereszturtól) megkülönböztetendő.
Valis(s)ora. Poss. Walyssora. (1506: Dl. 37792., 37794., 1510: Dl. 37869., 37870.) Hunyad vár tartozékai sorában Hosszuliget és Kőfalu közt sorolják föl. – Ma Valisora, Dévától észak felé (Boicza közelében ny.-é.), Szuliget (hajdan: Hosszuliget) és Sztojenyásza (hajdan: Kőfalu) szomszédságában.
Vál(l)ya. (Vajla). Poss. Walya. (1482: Dl. 37652., 37653.) Villa Wayla. (1506: Dl. 37792.) Villa Wallya. (1506: Dl. 37794., 1510: Dl. 37870., 37875.) Hunyad várához tartozott. – Ruda, Toplicza sat. helységekkel együtt sorolják fel. Ezek szomszédságában találjuk ma Valár (Vallár, Velár, Valiora) helységet. Úgy látszik ennek felel meg.
Vállya. – a) Más néven, 1392-ben: Patak; 1472-ben és később is több ízben: Székespatak; 1499-ben és 1511-ben: Válya más néven Székespatak. L. Székespatak néven; v. ö. Patak helység alatt. – b) Poss. Walya. (1447., 1453., 1458: Dl. 30814.) Mint haczaki kerületbeli helységet csupán ez években sorolják fel, a Csulai és Domsosi családok birtokai között, Kis-Csula helységgel együtt. Talán a Kiscsula helység közelében fekvő mai Valiora értendő. – c) Wlahi de Walya. Poss. Walya. (1479: Dl. 32391.) A Vályai (Oláh, talán kenéz) család nevében fordul elő, Haczak várával és a malomvízi Kendefiekkel kapcsolatban. Pontosabban nem tudom, melyik Válya helység értendő.
Vámhely. Wamhel. (1453: Dl. 14604., 37622.) Déva várához tartozott, melynek tartományában Szántóhalom és Árki helységek között sorolják fel. E tájon azonban (Dévától d.-k.) ma hasztalan keressük.
Váralja. Waralya: Poss. Waralya, Warallya. (1447: Dl. 30443., 1453: Dl. 14604., 37622., 1519: Dl. 30552. és 30553.) Poss. nostra (regis) Varalya necnon turris lapidea in territorio eiusdem possessionis Varalya appellate in districtu de Haczag. (1462: Dl. 29516.) Poss. Waralya. (1476: galaczi Buda cs. letéte az Orsz. Levéltárban.) Poss. War Allya. (1496: Dl. 27567.) Kenezii in Waralya. (1508: Dl. 29605.) A haczaki kerületben feküdt: 1462-ig királyi birtok volt. Mint ilyet sorolják fel 1453-ban Déva vár tartozékai között. 1462 óta Mátyás király adományából a malomvizi Kendefieké illetve Kenderes(i)eké lett, az e helység területén állt kőtoronynyal együtt. (L. ezt külön az erősségeknél.) 1476-ban a Barbátviz(e)i vagy Barbádviz(e)i családot, s bírságképen az erdélyi vajdát elégítik ki e helység részeiből, mint a malomvizi Kendefiek és Kenderesek birtokaiból. Mindazáltal 1482-ben, 1506-ban és 1510-ben ismét Hunyad vár tartozékai között találjuk felsorolva, következőkép: Poss. Waralya. (1482: Dl. 37652., 37653.) Villa Waralya. (1506: Dl. 37792., 37794., 1510: Dl. 37870., 37875.) Az itteni kenézeket 1508-ban említik. De valószínűleg ugyancsak kenézek az a Moga, Bokur és Szerecsen is, a kik 1447-ben e helységből, mint Tetőfalva szomszédosai, egy igtatás alkalmával ellentmondással éltek. – Hátszeg közelében keletre találjuk, a Sztrigy folyó mentén.
Varcza. (Várcza.) L. Vorcza néven.
Várhely. (Várhelyfalva. Váralja.) Varhel. (1444: Dl. 29452.) Poss. Warhel in districtu de Haczak. (1436: Dl. 29782.) Warhel. (1464: Dl. 29520., 1475: Dl. 29530.,1489: Dl. 29865.,1493: Dl. 30482. és Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. IV. 83., 1504: Dl. 29591., 1521: Dl. 29646.) Poss. Warchel in districtu Haczak. (1480: br. Révay cs. llt. Kende I. 10.) Poss. Warhel. (1481: U. o. I. 12.) Poss. Wrhel. (1482: U. o. Kende I. 14.) Poss. Wather (!) in districtu Hatczak. (1493: U. o. Kende I. 16.) Poss. Warhel in districtu de Haczak. (1500: U. o. Kende I. 21., 1521: Dl. 27619.) Poss. Warhel. (1504: Dl. 29590., 1505: Dl. 36399. pag. 63. n. 1., 1510 körül: Dl. 36324., 1521: Dl. 29984.) Poss. Warhel in districtu Hathzak. (1510: Dl. 30527.) Poss. Warzel (!) in districtu de Hachzak. (1516: Dl. 29951.) A haczaki kerületben feküdt. A Dampsosi (Domsosi sat.) másként: Morsina(i) vagy Mursina(i) családé, később pedig a XV. század hatvanas évei óta az e családba beházasodott oszkolai vagy dompsosi Árka családé (s úgy látszik, részben, legalább jogilag a nádasdi Ungoroké) és ezek rokonságáé, továbbá a Várhelyi, várhelyi Szabó, Fekécs és Fodor, a poklisai vagy zejkányi Móré, a Kernyesdi családoké, a Pestyéni vagy Pestyenyei és Márgai rokonságé, s 1524-ben, bizonyára részben, a Barcsai Pálé is volt. A XVI. század eleje óta a hűtlenségbe esett Árka J. után kir. adomány czímén részeihez a Bélaiak és Foltiak tartottak jogot. – Hátszegtől d.-ny. esik. Kétségkívül ugyane helység illetve ennek más részei értendők a következőkép előforduló Várhely, Váralja vagy Várhelyfalva alatt is: Warallia. Warhel. (Előbbi név az igtató-parancsban, utóbbi az igtató-levélben. 1429: Dl. 29462.) Poss. Warhel. (1485: Dl. 27548., 36396. pag. 9. n. 2., 1520: Dl. 31031., 1521: Dl. 29984.) Poss. Warhelfalwa. (1516: Dl. 31010.) 1429-ben a Barincskai György és András gyermekei, másokkal (asszonyokkal) együtt, tartanak jogot e helység (Váralja, majd: Várhely) birtokához. Később a Barancskai (Barincskai) család (l. ott), majd ettől zálog illetve vétel czímén a Verbőcziek kezén találjuk. (V. ö. Ohabicza, Bertonia és Bradicz helység a.)
Városvize. (Várasvize. Várasivár.) Poss. Waraswyze, Also Waraswyze. (1444 körül: Tört. Tár. 1907. 112. l.) Poss. Alsowaraswyze, Felsewaraswyze. (1455., 1492., 1506: Dl. 26491., 26492.) Poss. Waraschywar. Karachon kenezius de Waraswyze (a sálfalvi Sálfiak kenéze); Balsa kenezius de Waraschywar (a váraskeszi Lépesek kenéze). (1463: Dl. 29517.) Poss. Warasthywar. (1464: Tört. Tár. 1907. 114. l.) Poss. Alsowaroswyze, Waroswyze. (1467: Dl. 30208.) Poss. Alsowaraswyze, Felsewwaraswyze. (1496: Dl. 29887.) Poss. Alsowwaraswyze, Felsewaraswyze. Providus Wlaykwl kenezius et honestus vir plebanus wolachalis de Alsowwaraswyze. (1500: Dl. 30232.) Poss. Waroswize. (1505: Dl. 32560.) Poss. Waroswyze. (1507: Dl. 30255.) Poss. Alsowaroswyze, Felsewwaroswyze. (1508: Dl. 30338.) Poss. Waraswyze, Alsowaraswyze. (1515: Dl. 30270.) Poss. Alsowaraswyze, Felsewaraswyze. (1520: Dl. 30347.) A Töreki vagy Töröki másként töröki Bakócz(-fi), a váras-keszi Lépes, a Sálfalvi másként sálfalvi Sálfi vagy Sál, a macskási Tárnok, Macskási, Bélai, Rápolti és a Barcsai családoké volt. – Ma Alsóvárosvize és Felsővárosvize, Szászvárostól délre a Berény patak mentén. (V. ö. 1494-hez: Dl. 30485.) 1463-ban a városvizei két kenéz, 1500-ban pedig az alsóvárosvizei kenéz és oláh pap szerepel.
Veczeltő. L. Veczel városnál.
Velcsesz. Poss. Welczez ad castrum Solmos pertinens (1491: Dl. 36398. pag. 38. n. 2.) Poss. Welchez. (1491: Dl. 27556.) Magyar-Veczel és Oláh-Veczel helységekkel együtt az aradvármegyei Solymos várához tartozott ekkor. Kétségkívül a mai Vulcsesd helységnek felel meg, Veczel közelében, Dévától nyugatra. (L. Veczel városnál.)
Verbátviz. Azaz: Barbátviz(e). – L. e néven.
Veremága. Poss. Weremaga. (1492: Dl. 29554., 1505: Dl. 36521.) A Kéméndi, kéméndi Nagy és Pap, s a teremi Sikesd családoké volt. – Ma Vormága (Varmága); újabban Veremága, Dévától é.-k.
Veres-Nég(y)falva. Villa volahalis Veresneegfalwa. (1418: gr. Bethlen cs. llt.) Mint az Ákos-nembeli Folti és Illyei vagyis illyei Dienes(s)i családok birtokát említik. Az Algyógytól északra fekvő Almás helységek vidékén feküdt. Meglehet, később valamely más néven sorolják föl Al-Diód vár vagy város (l. ott) tartozékai között.
Vika. Poss. Wyka. (1485: gr. Bethlen cs. llt.) A Foltiaké volt. – Maros-Illyétől é.-ny. felé találjuk.
Viszka. Poss. Wyzka. (1468: Dl. 27499., 27500.) Illyéhez tartozott. – Ma is megtaláljuk e néven, Maros-Illyétől északra, kissé távolabb, a hegyek között.
Vízköz. E haczaki kerületbeli helységet, mint a Barbátviz(e)i és barbátvizei Oláh család birtokát, 1411-ben és 1457-ben még: Vízköz, később 1478–1515 közt: Ohubicza, Ohabicza, Hobicza néven említik, következőkép Villa libera nomine Wyzkuz. (1411: Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. II. 1884. 26. l.) Poss. Wyzkez in districtu Haczag. (1457: Dl. 29503.) Poss. Ohabycza. (1473., 1476: galaczi Buda cs. letéte az Orsz. Levéltárban, 1498: Gyulafeh. kápt. házi llt. lad. 5. num. 762., 1502: Dl. 29902.) Poss. Ohwbycza. (1478: Dl. 29841.) Poss. Hobycza in districtu de Haczak. (1494: Dl. 29884., 1507: Dl. 29921.) Poss. Ohabycza in districtu Haczak. (1501: Dl. 30505., 1518: Dl. 29966.) Poss. Ohabycha in districtu de Hachak. (1515: Dl. 28687.) 1498-ban, «Ohabicza» részeit, mint a hűtlen Barbátviz(e)i Jakab birtokát, vingárti Geréb László erdélyi püspök kapta II. Ulászló királytól. Úgy látszik azonban a püspök sohasem jutott be e helység-rész valóságos birtokába. – Ma Hobicza, Borbátvíz szomszédságában, Hátszegtől d.-k. Dr. Sólyom-Fekete Ferencz megjegyzése szerint e helység «Wizkwz» néven, 1453-ban is előfordul, a mikor azt V. László király bizonyos magszakadás következtében, a malomvízi Kendefieknek adományozta. (V. ö. Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. II. 75. l.) Csakugyan 1519-ben e (Kendefi és Kenderes) család birtokai közt sorolják fel (Urikkal együtt) e helységet is. (Poss. Ohabycza. – Dl. 30552., 30553.)
Vladestfalva. (Vladesd.) Poss. Wladesthfalwa. (1516: Dl. 31010.) Poss. Vladesd. (1519: Dl. 29974.) A Barancskai (Barincskai) családé (l. ott), majd ettől zálog illetve vétel útján a Verbőczieké sat. volt. – Ma Vladest néven puszta Szirb helység közelében északra, Maros-Illyétől é.-k.
Volya. (Voja.) Poss. Wolya. (1509: Dl. 28677., 1511: Dl. 27599., 28679.) Villa Woya. (1518: Dl. 30545.) Al-Diód városhoz (várhoz) tartozott. – Ma Voja (Vaja), Al-Gyógytól kissé távolabb é.-ny.
Voncsokfalva. (Voncsukfalva. Vancsukfalva. Vancsukfalu. Vancsuk. Voncsok. Vancsokfalva. Vancsak. Vancsakfalva. Vancsok.) L. Oncsokfalva néven.
Vorcza. Poss. Warcza. (1468: Dl. 27499.) Poss. Worcza. (1468: Dl. 27500.) Illyéhez tartozott. – Ma Vorcza (Várcza), Maros-Illyétől észak felé.
Zalasd. (Zalosd.) Zalasd. Poss. Zalasd. (1414. Hunyadm. tört. és rég. társ. Évk. I. 76., 1482: Dl. 30904., 1496: Dl. 29568.) Poss. Zalosd. (1480: Dl. 29536.) Poss. Dobromer. (1482: Dl. 37652. és 37653.) Villa Zalasd al. nom. Dobramer. (1506: Dl. 37792., 37794., 1510: Dl. 37870., 37875.) Zalazd. Zalasd. (1515: Dl. 29626.) Mint látszik, másként Dobramer nevet is viselt. A Zalasdi (Zalosdi) családé volt; 1482-ben, 1506-ban és 1510-ben (úgy látszik részben) Hunyad várához tartozott. – Ma Zalasd, Vajda-Hunyad szomszédságában nyugatra.
Zám. (Zan.) Poss. Zan. (1407: Gróf Bethlen cs. llt.) Poss. Zam. (1468: Dl. 27499., 27500.) Illyéhez tartozott. – Ma Zám, Maros-Illyétől ny.-é., a Maros mentén.
Zejkány. (Zajkány. Zékány. Zajka.) Zaykan. (1475: Dl. 29530., 1508: Dl. 29928.) Zeykan. (1489: Dl. 29865., 1499: Dl. 30493., 1500: Dl. 29582., 1503: Dl. 30247., 1520: Dl. 29978.) Zeekan. (1500: Dl. 30496., 1510: Dl. 30526., 30527., 1510. körül: Dl. 36324.) Zekan. (1500: Dl. 29895., 1501: Dl. 29586., 1516: Dl. 29627.) Zayka. (1516: Dl. 29951.) Nobiles possessionis Zeykan. (1519: Dl. 30551.) A haczaki kerületben feküdt. A Zajkányi vagy Zejkányi, poklisai vagy zejkányi Móré, zejkányi Hunyad sat. családoké volt. – Ma Zajkány, Hátszegtől d.-ny., a vaskapui szoros bejáratánál.
Zejkfalva. (Zejk. Zajkfalva.) Zeyfalwa. (! 1472: Dl. 29842.) Zeykh. (1475: Dl. 29533.) Zaykfalwa. (1480: Dl. 29849., 1505: Dl. 30508., 1507: Dl. 29918., 1508: Dl. 30516.) Zeykfalwa. (1492: Dl. 36516., 1505: Dl. 29595., 1508: Dl. 29928., 1518: Dl. 29965.) Zeyk. (1507–1508: Dl. 29605., 1507: Dl. 29925.) A Zejkfalvi (Zejki, Zajkfalvi) vagyis zajkfalvi Zajk, zejkfalvi Zejk családé volt. Ma Zejkfalva, Vajdahunyadtól k.-d. Azonosnak látszik azzal a Sztrigyfalvával, mely 1453–1507. közt részint mint Déva vár tartozéka (1453.), részint pedig mint a Sztrigyfalvi Zeik birtoka (1507.), következőkép fordul elő: Strigfalwa. (1453: Dl. 14604., 37622., 1507: Dl. 29924.) Zthrigfalwa. (1507: Dl. 30973.) Strighfalwa. (1507: Dl. 29605.) Meglehet azonban, hogy pl. az 1453. évi Sztrigyfalva az odább délre fekvő mai Sztrigy-Plop helységnek felel meg. (V. ö. a Zejkfalvi cs. alatt.)
Zeledincz. Zeledyncz. (1504: Dl. 29593.) Barnabás, Mihály és Bálint kijelölt királyi emberek nevében, a hatczaki kerületbeli Szilvás helységgel kapcsolatban fordul elő. (Hátszegtől ny.-é. felé.)
Zocs. (?) Poss. Zoch in districtu de Hachzak. (1518: Dl. 29951.) Poss. Zoch in districtu Haczak. (1518: Dl. 29965.) A haczaki kerületben feküdt. A Dampsosi (Domsosi sat.) másként: Morsina(i) vagy Mursina(i) család birtokai között csupán ekkor, a Hátszegtől nyugat felé elterülő hegyvidéken feküdt helységekkel együtt sorolják föl.
Zöldpatak. Poss. Zwldpathak in districtu de Hatzak. (1391: Dl. 29737.) A Barbátvizei család birtoka volt, s a haczaki kerületben feküdt, kétségkívül Barbátvize (a mai Borbátvíz, Hátszegtől d.-k.) vidékén.
Zözen(y). (Zözény. Zizeny. Zizény.) Azaz: Szöszen(y) sat. Másként: Malomvíztorok. – L. e néven.
Zulicza. Poss. Zwlycha in districtu de Hachzak. (1516: Dl. 29951.) A haczaki kerületben feküdt. A Dampsosi (Domsosi sat.) másként: Morsina(i) vagy Mursina(i) család birtokai között csupán ez egy ízben, Szkej (Eszkej) és Kriva helységek után sorolják föl.
Összesen: 481 helység.
