Molnár András: DEÁK FERENC IGAZSÁGÜGYI MINISZTERI IRATAIBÓL | Deák Ferenc munkái

223Molnár András:
DEÁK FERENC IGAZSÁGÜGYI MINISZTERI IRATAIBÓL

Deák Ferenc munkáinak mind válogatott, mind teljességre törekvő kiadásaiból napjainkig hiányoznak az igazságügyi miniszteri, hivatalos iratok. Deák 1848. évi tevékenységével kapcsolatban jobbára csak országgyűlési beszédei és levelei ismeretesek. A pozsonyi, utolsó rendi országgyűlésen 1848 márciusában ill. áprilisában elhangzott felszólalásait a Pesti Hirlap, míg a pesti, népképviseleti országgyűlésen tartott beszédeit a Közlöny nyomán Kónyi Manó adta közre 1888-ban. Kónyi közölte először Deáknak a sógorához, Oszterhueber Józsefhez 1848. március 28-án Pozsonyban, április 30-án, június 15-én és szeptember 22-én pedig Pesten írott leveleit. Ő hozta nyilvánosságra Deák Szalay Lászlóhoz június 3-án, és debreceni választóihoz június 14. után intézett leveleit is. Mindezeken kívül kiadta még Deáknak a magyar békeküldöttség sikertelen útjáról készített, 1849. január 9-i ill. január 14-i jelentéseit, valamint utóbbinak Majláth György országbíróhoz címzett kísérőlevelét.579 Deák említett leveleit – az 1849. januári jelentések kivételével – 1890-ben közreadta Váczy János is, és a sort Deák Szacsvay Zsigmondhoz 1848. június 17-én írott levelével egészítette ki.580

Kónyi Manó 2. köt. 205-380. p.

Váczy János: Deák Ferencz emlékezete. Levelek 1822-1875. Bp., 1890. 194-211. p.

A későbbiekben már csupán egy-egy 1848-as Deák-levél került közlésre ill. újraközlésre. 1903. október 17-én jelent meg a Neue Pester Journalban Deák 1849. február 24-én Batthyány Lajos feleségéhez írott, német nyelvű levele. 1905. március 2-án a Budapesti Hírlap hasábjain látott napvilágot Deáknak a szentgróti választókerület választóihoz 1848. június 20-án intézett köszönőlevele, melyet 1906-ban Novák Mihály is kiadott.581 Deák Imre 1943-ban megjelent forrásgyűjteménye Deák Ferenc 1848. március 28-i, sógorához írott levelét, míg V. Waldapfel Eszter 1950-ben kiadott levelestára a Szacsvay Zsigmondhoz 1848. június 17-én intézett Deák-levelet közölte újra.582

Novák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharczban. 2. bőv. kiad. Zalaegerszeg, 1906. 30. p.

1848. A szabadságharc története levelekben, ahogyan a kortársak látták. (Összegyűjtötte és előszóval ellátta Deák Imre) Bp., [1943.] 51-52. p., A forradalom és szabadságharc levelestára. (Összeállította, jegyzetekkel és bevezetéssel ellátta V. Waldapfel Eszter) Bp., 1950. 1. köt. 311. p.

Deák miniszteri rendeleteiből, hivatalos jelentéseiből és törvénytervezeteiből az alábbiak láttak napvilágot. Károlyi Árpád 1932-ben adta közre Deák 1848. augusztus 27-én elfogadott tervezetét a horvátokkal történő megegyezésről, valamint a Batthyány Lajos miniszterelnökkel együtt Bécsben folytatott tárgyalásokról írott, szeptember 2245-i jelentését.583 Sándorfy Kamill 1935-ben közölte a királyi kúriához 1848. május 25-én intézett rendeletet.584 Ember Győző 1950-ben, az 1848/49-i minisztérium levéltárát bemutató munkájában adta ki Deák 1848. május 5-i, az igazságügyi minisztérium hatáskörét szabályozó rendeletét,585 Beér János és Csizmadia Andor pedig Deák két, az ostromállapot bevezetése, ill. az úrbéri maradványok felszámolása kapcsán kidolgozott törvénytervezetét közölte 1954-ben, az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlésről készített kötetben.586 Sinkovits István 1957-ben adta közre – Kossuth Lajos pénzügyminiszteri iratai között – Deák és Kossuth közös, 1848. június 17-i, bányatörvényszékekről kiadott rendeletét.587 Sinkovits közölt még e kötetben egy, a külzetén olvasható felirat szerint Deák Ferenc által “feltett”, és a Batthyány-kormány első intézkedéseit, valamint az ország helyzetét a népképviseleti országgyűlés számára 1848. július 1. körül összegző beszámolót. Ez a munka, amint az eredeti kéziratból egyértelműen megállapítható, ugyan nem Deák Ferenc s. k. fogalmazványa, hanem valamely – közelebbről nem ismert – írnok tisztázata, Urbán Aladárnak azonban az a véleménye, hogy a keletkezési körülményeket is figyelembe véve, mégiscsak Deák művének tekinthető.588 A Deák igazságügyminiszteri tevékenységével behatóbban foglalkozó Sarlós Béla egy, a Századokban 1955-ben megjelent tanulmányában idézte Deák 1848. augusztus 1-jén, Pest városához intézett utasítását,589 1970-ben kiadott kismonográfiájában pedig Deák május 19-i, a botbüntetés eltörlése ügyében Vas megye alispánjához írott utasításának lényegi részét adta közre.590 Közben, még 1960-ban Both Ödön közölte Deák egyik leglényegesebb, a sajtóesküdtszékek felállításáról 1848. április 29-én kibocsátott miniszteri rendeletét.591 Both Ödön azonban a rendelet eredeti fogalmazványának kézírása alapján arra a következtetésre jutott, hogy az legkevésbé Deák, sokkal inkább Békey István segédfogalmazó munkája.

Károlyi Árpád 2. köt. 9-11., 626-628. p.

Sándorfy Kamill 306-307. p.

Ember Győző 1950. 181-182. p.

Beér János – Csizmadia Andor 622-632., 708-713. p.

KLÖM XII. köt. 276-279. p.

KLÖM XII. köt. 334-343. p. A beszámoló eredeti tisztázata Kossuth javításaival: MOL H 2. Miniszterelnöki nem iktatott (vegyes) iratok. Deák szerzőségéről lásd kötetünkben Urbán Aladár tanulmányát.

Sarlós Béla: A pesti munkásság forradalmi harca és programja 1848-ban. In: Századok 1955. 1. sz. 94. p.

Sarlós Béla 1970. 73. p.

Both Ödön 43-57. p.

Bothnak kétségtelenül igaza van abban, hogy a fogalmazványon csak három kézírás különböztethető meg: Békey Istváné, Szalay Lászlóé és Deák Ferencé, mások közreműködése tehát kizárható. Both szerint Békey maga fogalmazta meg a rendeletet, 225mert ha elméletben fel is merülhet a diktálás lehetősége, erre a gyakorlatban aligha kerülhetett sor.592 Both érvei közt szerepelt, hogy az igazságügyi minisztériumban szép számmal dolgoztak írnokok, akiknek Deák adott esetben diktálhatott volna – igen ám, de egyikük sem a kodifikációs osztályon tevékenykedett, mert itt a legalacsonyabb rangú beosztott éppen Békey segédfogalmazó volt.593 Both másik érve Békey szerzősége mellett az volt, hogy a rendelet fogalmazványa a Békey-családtól került vissza az igazságügyi minisztérium levéltárába – miért vitte volna tehát magával annak idején a fogalmazó, ha nem az ő munkája? Nos, Deák Ferenccel kapcsolatban más alkalommal is előfordult, hogy alapvető munkájának fogalmazványát másvalaki készítette el, és hosszú évtizedekig más is őrizte! Deák politikai pályakezdetétől, 1832-től fogva szívesebben diktálta, semmint maga vetette papírra saját, hivatalos jelentéseit. (Az 1830-as évek elején már ügyészi véleményeit is alacsonyabb rangú megyei tisztviselőkkel íratta le.) Zala megyének az országos rendszeres munkálatokra tett, döntően Deák Ferenc által kidolgozott észrevételei sem Deák kézírásában maradtak fenn, és Deák 1833/36-os, valamint 1839/40-es országgyűlési időszaki és záró követjelentéseit is kivétel nélkül Zala megye írnokai vetették papírra.594

Both Ödön 22-24. p.

MOL H 67. 1848. 5. kútfő 3. tétel. Kimutatás az Igazságügyi Minisztérium osztályainak hatásköréről, személyi állományáról és a fizetésekről.

Deák Ferenc ügyészi iratai 1824-1831. (Sajtó alá rendezte Molnár András) Zalaegerszeg, 1995. 16. p., Molnár András: Deák Ferenc és a rendszeres munkálatokra tett zalai észrevételek. In: Századok 1995. 2. sz. 387. p. Deák országgyűlési követjelentéseinek eredeti tisztázatai: Zala Megyei Levéltár (ZML) Zala vármegye nemesi közgyűlésének iratai 1833/1836 és 1839/1840.

Háry József nyugalmazott törvényszéki bíró – egykor Deák országgyűlési írnoka – 1884-ben küldte meg Zala megyének Deák 1840-es követjelentésének eredeti fogalmazványát. Háry kísérőlevelének tanúsága szerint Deák az országgyűlés végeztével Kehidára kérette az írnokot, hogy lediktálja neki a követjelentést. “Deák Ferenc fejből, minden legkisebb okirat, jegyzék, vagy bármiféle adat megtekintése nélkül – csupa emlékezet után – mondotta toll alá ezen követjelentést” – írta Háry József.595 Az írnok által lejegyzett, és Deák által helyenként saját kezűleg javított fogalmazvány ma is rendelkezésünkre áll, és bizonyítja, hogy Deák munkamódszerére éppenséggel jellemző volt a hivatalos iratok lediktálása. (Ismeretes, hogy a későbbi demokrata köröket betiltó, 1868. március 3-án kiadott belügyminiszteri rendelet jelentős részét is Deák mondta tollba, ráadásul nem kisebb személyiségnek, mint Horváth Boldizsár.)596 Mindezek fényében egyáltalán nem zárható ki, sőt éppenséggel indokolható, hogy az esküdtszékek felállításának javaslatát már 1843-ban megfogalmazó Deák 226diktálhatta le az 1848. április 29-i sajtóesküdtszéki rendelet jelentős részét is. (Egyébként is nehezen képzelhető el, hogy egy mindössze 21 éves, tapasztalatlan segédfogalmazó képes lett volna ilyen horderejű szellemi munkát alig néhány nap alatt önállóan elvégezni.)

ZML Országgyűlési iratok 1839/1840. Az 1840-es záró követjelentés eredeti fogalmazványa, mellette Háry József Budapesten, 1884. dec. 29-én kelt kísérőlevele.

Kónyi Manó 5. köt. 347-351. p.

Mivel Deák Ferenc igazságügyi miniszteri iratai – legyen szó akár fogalmazványokról, akár tisztázatokról – általában nem sajátkezű kéziratban maradtak fenn, más esetekben is nehéz eldönteni, hogy a Deák által kiadott miniszteri rendeletek, utasítások és egyedi intézkedések, valamint az ő nevével fémjelzett törvényjavaslatok mennyiben tekinthetők Deák szellemi alkotásának. Noha a hivatalos iratok megszövegezője nem mindig azonosítható, és szerzőségük nehezen bizonyítható, kétségtelen, hogy nem kerülhetett volna nyilvánosságra olyan irat, melynek politikai tartalmával Deák nem ért egyet. Végső soron tehát akár Deák írta saját kezűleg, akár lediktálta, akár pedig csupán jóváhagyta az általa vázlatosan körvonalazott intézkedések szövegének mások által történő megfogalmazását, az igazságügyi miniszteri iratok feltárása és feldolgozása nélkül nem rekonstruálható pontosan Deák 1848-as tevékenysége, és nem mutathatók be árnyaltan politikai nézetei sem.

Tanulmánykötetünk Ferenczi Zoltán biográfiája óta elsőként kísérli meg teljességre törekvően, részletesen bemutatni Deák Ferenc politikai pályafutásának forradalom és szabadságharc alatti időszakát. Forrásközlésünk – mintegy a tanulmányok függelékeként – elsősorban a tanulmányokban érintett és elemzett miniszteri iratokból nyújt válogatást. Közzétesszük Deák valamennyi – egykoron a sajtóban is közreadott – miniszteri körrendeletét, vagy nyomtatott törvényjavaslatát, függetlenül attól, hogy azóta kiadták-e őket. Közöljük Deák számos miniszteri utasítását, továbbá több, a dunántúli megyékhez intézett leirattal illusztráljuk Deák egyedi ügyekben hozott döntéseit, állásfoglalásait. Válogatást adunk közre azokból a rendeletekből is, amelyeket Deák Batthyány Lajos miniszterelnököt helyettesítve, ideiglenes hadügyminiszterként adott ki. Végül itt jelenik meg először nyomtatásban Deák több, saját kezűleg írt levele is.

Deák Ferenc igazságügyi miniszteri iratait az eredeti fogalmazványok és tisztázatok, valamint egykorú nyomtatványok alapján, modernizált helyesírással adjuk közre. A központozásban, a szavak egybe- és különírásában, a nagy- és kisbetűk, a hosszú és rövid magán- ill. mássalhangzók használatában, valamint a tulajdonnevek írásában – az utóbbi esetekben Deák s. k. leveleinek kivételével – a mai helyesírást követjük. Az egyértelmű rövidítéseket szögletes zárójelben oldottuk fel, az idegen eredetű, ill. régies szavak esetében viszont megtartottuk az eredeti írásmódot.

A 43. és 60. sz. irat szövegét Hermann Róbert bocsátotta rendelkezésünkre. A Magyar Országos Levéltárból közölt iratok másolatát szintén Hermann Róbert, valamint Dobszay Tamás, míg az országgyűlési nyomtatványok másolatait Fónagy Zoltán készíttette el. Sopronban Dominkovits Péter kutatta fel Deák miniszteri iratait. Szekszárdon Cserna Anna, Veszprémben Lichtneckert András, míg Kaposváron 227Jáger Márta volt segítségünkre az iratmásolatok elkészítésében. Segítségüket ezúton is megköszönjük! Külön köszönettel tartozunk az iratok sajtó alá rendezésében ill. összeolvasásában való közreműködésért Árkovics Istvánnénak és Oláhné Szakály Gabriellának!

Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem