KOSSUTH LAJOSNAK. BALATON-FÜRED, július 30. 1836.
KOSSUTH LAJOSNAK.
BALATON-FÜRED, július 30. 1836.
[6]
BALATON-FÜRED, július 30. 1836.
[6]
Kedves barátom! Zsivora nekem azt mondotta, hogy jelentésünket kegyednek már megküldötte s a közgyűlésről is kimerítő tudósítást írt; de ha netalán levele valahol eltévedett, röviden írok én némely dolgokat, mik e gyűlésen történtek s megküldöm a jelentést is.
Június 22-ik napjára vala határozva közgyűlésünk, melyen 13mi is hivatalos jelentésünket teendők valánk; a főispán is ekkor foglalta el mint főispán elsőben székét, királyi biztos nem volt nevezve; a megye választmány által kívánta megtisztelni a határ szélén, de ő érkezésének bizonytalan ideje miatt ezt megköszönte, s így csak a központi főszolgabíró várta érkezését s ez kisérte a határszéltől Zala-Egerszegig, hova június 20-án éjféltájban érkezett meg. Más napon délután egy számos [tagból álló] küldöttség tisztelte meg a nagyméltóságú grófot, s a gyűlés napján tizedfél órakor öszvegyűlvén a rendek, egy választmány által hívták meg őket, egy másik választmány fogadta a lépcsőknél, s így a terembe lépett, hol hangos „Éljen!” kiáltásokkal fogadták. Az alispán egy ékes beszéddel megköszöntötte. Ő igen röviden (csak néhány velős szóval) válaszolt s kinevezési dekretuma felolvastatván, a hitet letette.
A hit formájára nézve meg kell jegyeznem, hogy midőn gróf Batthyány Imre a főispáni hivatalra emeltetett, s kinevezési dekretum és hitforma a megyével közöltetett, fennakadtak a rendek abban, hogy ő felsége, mint magyar király is, a hitformában I. Ferdinándnak neveztetik és azon, hogy a hitforma deákúl van készítve s e szerint módosítva; magyarra fordítva a hitformát ő felségéhez felírás mellett felküldötték; ezen felírásra most a gyűlés előtt csak azon válasz érkezett, hogy ő felségének czímzete annyiban változott, a mennyiben mint magyar király V. Ferdinándnak nevezi magát, a hit tehát e szerint lesz leteendő; de az eskünek nyelvéről semmi a válaszban nem 14foglaltatik; a rendek tehát azon választmány által, mely ő exczellencziáját a gyűlésbe meghívta, előadták neki azon kívánságot, hogy hitét magyarúl tegye, mit ő azonnal el is fogadott s így magyarúl esküdött. Az alispánnak köszöntése és az ő felelete után felállván esküjét letenni, a főjegyző a magyar hitformát általnyújtotta a hahóti apátnak, minthogy, a hol királyi biztos nincsen, jobbára a jelenlevő jelesebb egyházi személy szokta felolvasni a főispán előtt a hitet; de a rendek közűl többen azt vélvén, hogy ezen eskü nem egyházi, hanem polgári eskü, azt kiáltozták, hogy a főjegyző esküdtesse a főispánt. A kiáltozás közben a főispán általvevén a hitformát, azt nekem nyújtotta által azon felszólítással, hogy én olvassam azt előtte; mire a rendeknek helybenhagyó hangos kiáltása következvén, én kénytelen voltam a reám bízott tisztet elfogadni, s ő exczellencziáját, mint főispánt magyarúl megesküdtettem. A hit letétele után székével együtt felemelték, a főjegyző egy rövid beszéddel ismét köszönté s a beigtatásnak vége lett. Nálunk közönséges, de másokra talán különös volt az, hogy e beigtatásnál semmi fény, pompa, sem aranyos ruhák, sem kocsik és banderiumok nem valának s az egész csak a jelenvoltak nagyobb számával különbözött bármely más közgyűlésünktől; de ezt épen nem hidegségnek, hanem a főispán szerénységének és a megye pompátlan egyszerűségének kell tulajdonítani, mert a főispánt, ki már 1824-ik esztendő óta kormányozza ezen megyét, közönségesen tisztelik s szeretik.
15A beigtatás után, mely csak igen rövid ideig tartott, elkezdettük hivatalos jelentésünket. Én három óráig szólottam, hetet-havat összehordtam, míg a szám el nem fáradott; mit mondottam, azt már nem tudom, mert nekem leírva előadásom nem volt; de azt tudom, hogy tartalmára s a dolog érdemére nézve beszédem is azt foglalta magában, mit írott jelentésünk, csak hogy néhol tágabban és inkább kiereszkedve. Előadásomat megelégedve fogadták a rendek, s minthogy az idő már későre haladott, az ülés eloszlott. Más nap írott jelentésünket pontról-pontra felvették, s annak minden pontját helybenhagyták, minden javallatinkat elfogadták; a végzést nem küldhetem meg, a jegyzőkönyv el nem készűlt. Ugyanis, minthogy jelentésünk megtételekor a törvényczikkelyek meg nem érkezének, azoknak kihirdetésére augusztus 8-án nagy gyűlésünk folytatólag fog megtartatni s a jegyzőkönyv is ekkor hitelesíttetik; de a gyűlés alatt tüstént megküldöm a végzéseket, ha lehet, biztos alkalommal; vártam, hogy főjegyzőnk elébb még elhozza a jegyzőkönyvet hitelesítés előtt hozzám, de ő házi bajai miatt nem jöhetett, pedig a végzések szerkezetét még elébb velem konczertálni szeretné, azért ismét várakozni kell.
Wesselényi szerencsésen megérkezett Olaszországból. Ő szóval majd többet mondhat, általadtam neki 25 pengő forintot, a fél évi előfizetést; a három számot Szekrényesy által köszönettel vettem, a 21 frt 20 krt Dőrynek, ki itt van már, általadtam.
16A TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK folytatása iránt csak annyit mondhatok, hogy hasznok nagy, a vállalat szent és én sükerét óhajtom, mert törvényellenit benne nem látok; folytatásának gyakorlati nehézségeit, melyek különösen részvétlenségből vagy a közlendő tárgyak hiányából eredhetnének, az elkezdett félév majd kifejti, addig próbálni kell; már nyereség az, hogy ha nem gátolja tettleg a kormány annak folytatását, pedig bizony maga ellen tesz az erőszakos gátlásokkal, mert nyilvánosság mellett a vétek lehetetlen, titkos szövetkezések pedig, miket a kormány minden ártatlan dologban is gyanítgat, szentül hiszem, hogy hazánkban nincsenek és nem lesznek soha veszedelmesek.
Gyűlés után ismét írok, addig is jó egészséget és megelégedést és boldogságot és békességet, egy szóval minden, de minden jót óhajt szeretett barátjának
DEÁK FERENCZ.
U. i. Írjon időnként kegyed mint létéről házi körében és nemcsak a polgári pályán, írjon egészségéről, egy szóval mindenről, mi személyét illeti, s mi barátok között mindenkor édes érdekű, írjon és szeressen.
