1. Zalaegerszeg, 1824. szeptember 6. Deák a gyilkossággal vádolt Fehér Mihály nemesapáti lakost és apját, Fehér Józsefet védelmez…
271.
Zalaegerszeg, 1824. szeptember 6.
Deák a gyilkossággal vádolt Fehér Mihály nemesapáti lakost és apját, Fehér Józsefet védelmezi.
Zalaegerszeg, 1824. szeptember 6.
Deák a gyilkossággal vádolt Fehér Mihály nemesapáti lakost és apját, Fehér Józsefet védelmezi.
Zala megye büntetőtörvényszékének 1824. szeptember 6-i ülésén Mezritzky Péter megyei alügyész pert indított Fehér Mihály nemesapáti lakos, és apja, Fehér József ellen. Azzal vádolta Fehér Mihályt, hogy 1824 júliusában egy verekedés alkalmával úgy fejbe vágta botjával Olasz József Lőrinc nevű béresét, hogy a béres a sérülésbe belehalt. A béres halálának okozója lehetett Fehér József is, aki azt állítólag szintén megverte. Az ügyész előbb példás büntetést kért, majd Fehér József hóhérpallos általi kivégzését indítványozta. Ezek után adta elő Deák Ferenc hivatalból kirendelt tiszteletbeli alügyész a vádlottak védelmét.37
A perjegyzôkönyvbe a felperes ügyésznek a védelmet megelôzô indítványát is Deák írta be.
Az alpörös rabszemélyek védelmére nemes Deák Ferenc tisztes tiszti alügyész előadja ezeket. Az első rendbéli rabszemély, Fehér Mihály nem tagadja azt, hogy ő a meggyilkoltatottat főbe ütötte, de mind ezen szabad vallásból, mind pedig a dolog egész folytát előbeszélő D alatti tanúknak meghitelesített vallásából kitetszik az, hogy a raboskodó és a meggyilkoltatott között enyelgésből eredett böstörködés38 közben Lőrinc gyermek a raboskodót először ütötte főbe botjával, s a raboskodó ezen ütést viszonozván, annak szerencsétlen következését előre nem láthatta, s gyermektársát meggyilkolni szándéka éppen nem volt. Továbbá az orvosi vizsgálat a meggyilkoltatottnak fején talált több sebeket öszvevéve mondja halálosnak, nem pedig különösen valamelyiket, azt adván a seb veszedelmes voltának okául, hogy az agyvelőt a vér elfutotta, azt pedig ő meg nem ismerhette, hogy a kettő közül melyik okozta különösen a következett veszedelmet. Ki ütötte légyen a többi sebeket annak fején, az ki nem világosul, hihető a veszekedni szerető Lőrinc mással is öszvekocódott későbben, s más által verettetett meg. Ezen meggondolatlan vigyáztalanságból elkövetett ütésért csak azért sem vétkesítethető a raboskodó, mert ő csekély időkora, és így éretlensége miatt az olyan veszedelmes következést előre nem gyaníthatta, és így, ha mint hibázott, ifjúságának lehet inkább tulajdonítani, s ebből következő vigyáztalan meggondolatlanságának. A felpörös ügyész úr által előhozott azon ok, hogy első hibájáért kell őtet keményen megbüntetni, nehogy többször is vétkezzen, éppen minden fontosság nélkül való, mert hiszen törvényeink is az első hibának csekélyebb büntetést szabnak, azért, mert ott az elcsábítást jobban fel lehet a vétkezőrül tenni, mint gyakori gonosztevőknél, de azonkívül is a kemény büntetések által ezen gyermek érzékenységét elvesztvén, a büntetéseket utóbb fel sem veszi, és így szabadon vétkezik.
böstörködés - ingerkedés, bosszankodás
28A második rabszemély, Fehér József ellen pedig éppen semmi meg nem bizonyodott, mert az elment ugyan házától, de nem verte meg Lőrinc gyermeket, hanem ökreit kívánta a kártételtől megőrözni, minthogy fia, aki azokat előbb őrzötte, hazaszaladott. Hogy a pásztorgyerekektől Lőrincnek hollétét kérdezte, és azt megveréssel fenyegette, az ellene próbát nem tesz, mert a megbosszankodott atya egyedül megijesztésére tette ezt Lőrincnek, s amint maga megvallja, megtudván, hogy fia is vétkes, az Lőrincet megverni éppen nem szándékozott, az orvosi vizsgálat csak a sebek mibenlétét, de nem azoknak cselekvőjét tárgyozza és tárgyozhatja, mert azokat a sebeket más is verhette Lőrinc gyermeken. A D alatti 1. tanúnak azon állítása, hogy ő a raboskodónak Istók fiától hallotta Lőrinc gyermeknek az ő atyja által lett megverettetését, de ezen egyes tanúnak egy tízesztendős gyerek petyegésében gyökeresített vallása tekintetet nem érdemel, s így az alpöröst nem terheli. Kéri tehát a védelmező ügyész az első rendbeli raboskodó Fehér Mihályt vigyáztalanságból ejtett hibájáért a törvény színe előtt megfeddetni és szabadon bocsájtatni, a második rendbéli alpöröst, Fehér Józsefet, mint ártatlant a vád alól feloldoztatni, s az alpörösöket a tekintetes törvényszék kegyességébe ajánlván ítélet alá bocsájtja.
S.k.eredeti. ZML. Büntetőperek 1824. Fasc. 24. No. 37. (perjegyzőkönyv)
A törvényszék még ugyanabban az ülésben ítéletet hozott. A Deák ügyészi véleményével egyező ítélet szerint nem bizonyítható be a vád, ezért mindkét vádlottat minden büntetés nélkül szabadon kell bocsátani.
