61. Kehida, 1828. december 12. Deák ügyészi véleménye a cifraszűr viselésével és káromkodással gyanúsított Tornyos József budafai…
61.
Kehida, 1828. december 12.
Deák ügyészi véleménye a cifraszűr viselésével és káromkodással gyanúsított Tornyos József budafai nemes ügyében.
Kehida, 1828. december 12.
Deák ügyészi véleménye a cifraszűr viselésével és káromkodással gyanúsított Tornyos József budafai nemes ügyében.
Zala megye 1827. június 27-i közgyűlésére feljelentés érkezett a budafai Tornyos József ellen, aki az őt cifraszűr viselése miatt felelősségre vonó pandúrokat szidalmazta és fenyegette. Az eset kivizsgálásával Horváth Farkas alszolgabírót bízták meg.205 Az alszolgabíró jelentése nyomán az 1828. március 17-i közgyűlés Csesznák József főügyésznek adta át az ügyet véleményezésre.206
Uo. 1827:1199.
Uo. 1828:849.
134A tekintetes nemes vármegye 1828. esztendei március 17én tartott közgyülekezetéből a jegyzőkönyvnek 849. száma alatt hozott kegyes végzése által, ügyészi vélemény végett kiadta az A betű alatt ide visszarekesztett azon tiszti vizsgálatát, melyet Horváth Farkas alszolgabíró úr budafai nemes Tornyos József ellen véghezvitt. Ezen tiszti vizsgálatban az első és második tanúk hit alatt azt vallják, hogy ők, mint pandúrok 1827. esztendei június hónak 4én szolgálatbéli kötelésségök szerint Budafán a postaút mellett lévő korcsmában a borozók megtekintése végett bétérvén, budafai nemes Tornyos Józsefet a rajta lévő nagyon cifra szűr miatt megszólították, s feddették azt, hogy a nemes vármegye többszöri végzéseinek ellenére cifraszűrt visel, és a cifraságnak lefejtésével fenyegették, de nemes Tornyos József a Krisztust és szenteket fertelmesen káromkodva pajkosan azt felelte, hogy aki az ő szűrét megfejti, az tüstént meghal, és ha másképpen meg nem ölheti azt, fanyelű késével is agyonszúrja, mert ha az uraknak szabad cifra zsinóros mentét viselni, szabad őnéki is cifraszűrben járni. Ezen előadásnak valóságát bizonyítják a tiszti vizsgálatban megnevezett többi tanúk is, kik az eseten hasonlóul jelen voltak.
Az alolírt tiszti ügyésznek alázatos véleménye szerént kettő itten nemes Tornyos Józsefnek vétke, egyik a nemes vármegye törvényes végzésének gúnyolva tett megvetése, a másik a törvények által szorosan tilalmazott fertelmes káromkodás. Megyénkben a cifraszűrök viselése legnagyobb, sőt talán egyedülvaló ágát teszi a köznép, de különösen a pásztorok ártalmas fényűzésének. Elhatalmazott ez már annyira, hogy a szegényebb sorsúak vagyonosabb pajkos társaiktól ebben sem akarván elmaradni, ha önnön csekély értékekből és élelemre szükséges béreikből ezen, reájok nézve szerfelett drága ruhának megszerzése ki nem kerül, csalással és még gyakrabban lopásokkal vagy rablással pótolják az arra fordítandó költséget. Tetemesen megháboríttatván ezáltal a vagyonbéli közbátorság, hogy az minél előbb ismét helyreálljon, a tekintetes nemes vármegye el kívánván hárítani a rablásoknak és lopásoknak ezen egyik fő okát, minden cifraszűrnek hordozását többszöri végzéseiben keményen eltiltotta207, de a sokszorozva ismételt célerányos rendelés nagyrészben sikeretlen maradott mindeddig, talán leginkább azért, mert némely pajkos nemes legények azóta is mindenkor cifraszűrt viselvén, büntetlenül gúnyolták a nemes vármegyének hatalmát, az ilyen példa pedig mindenkor számos követőket talál. Hazánknak törvényei minden megyének hatalmat adnak arra, hogy az a maga kebelében kötelező végzéseket hozzon, csak azok sarkalatos nemesi szabadságainkkal ne ellenkezzenek, jussa tehát, sőt kötelessége minden megyének az is, hogy intézeteinek teljesítésére ügyeljen, hozott végzéseinek szoros megtartását eszközölje, s azoknak megszegőit példás büntetésnek fenyítéke alá vonja. A cifraszűrök viselésének eltiltása nem törvénytelen, mert senkinek sarkalatos nemesi jussait meg nem sérti, nem féktelen önkényen épülnek törvényes jussaink, s az olyan negédes 135pajkosságot, mely polgári egyesülésünk célját, a közbátorságot ily súlyosan megzavarja, nemzeti szabadságaink közé számlálni nem lehet. Ha a katonai formaruhának és az egyházi öltözetnek egyedül megkülönböztetés tekintetéből tilalmazott közönséges viselése nemesi jussainknak sérelmére nincsen, miért ne lehetne a cifraszűrök viselésének eltiltása által a köznépnél és pásztoroknál elhatalmazott veszedelmes következésű fényűzést zabolázni, annyival is inkább, minthogy hazánknak több mint kilenctized része, éspedig a miénknél gazdagabb vidékei cifraszűrök nélkül mindeddig ellehettek. Az sem szolgálhat nemes Tornyos Józsefnek mentségül, amit az a tiszti vizsgálat tartalma szerént az őtet feddő tanúknak felelt, hogyha az uraknak zsinóros mentét hordozni szabad, néki is szabad cifraszűrt viselni, mert kétséget sem szenved az, hogy ha a zsinóros menték viselése a közjót oly káros következésekkel fenyegetné, mint a cifraszűröké, azok is bizonyosan eltiltatnának, s ezen tilalom megszegői szinte büntetést érdemlenének. Hogy tehát ezen jó célú végzésnek kívánt sikere lehessen, hogy a tekintetes nemes vármegye a maga törvényes hatalmának tekintetét fenntartsa, és hogy a megfenyítés példája másokat is, mind ezen végzésnek, mind pedig más egyéb közhasznú rendeléseknek vakmerő áthágásától elrettentsen, budafai nemes Tornyos Józsefet vétkes megátolkodottságáért büntetni szükséges.
A cifraszľr varrásának és viselésének zalai tiltásairól, ill. Tornyos József bľneirôl részletesen: Molnár András: Deák Ferenc és a budafai cifraszľrös útonálló. In: Vasi Szemle, 1994. 4. sz. 533-543. o.
Ami annak másik vétkét, a fertelmes káromkodást illeti, minthogy az 1723. esztendei 110. törvénycikkely az Istent és szenteket káromlók ellen bűnpört parancsol rendeltetni, nemes Tornyos József ellen pedig több tanúknak az A alatti tiszti vizsgálatban lévő vallásaiból világosan bebizonyodnak az efféle káromkodások, az ezen vétkéért bűnpörre érdemes.
Az alolírt tiszti ügyész tehát a tekintetes nemes vármegyének fellebbi kegyes végzése következésében azon alázatos véleményt adja, hogy budafai nemes Tornyos József kettős vétkének megbüntethetése végett bűnpörbe idéztessék. Kehidán december hónak 12én 1828. esztendőben.
Deák Ferenc becsületbeli tiszti alügyész
S.k.eredeti. ZML. Büntetőperek 1829. Fasc. 20. No. 161. (a per mellékletei között).
Deák ügyészi véleménye nyomán a megye 1829. január 12-i közgyűlése elrendelte Tornyos József ellen a büntetőpert.208 A pert 1829. augusztus 31-én indította meg Ágoston József második alügyész a megye törvényszéke előtt. Az időközben elvégzett alaposabb vizsgálatokból azonban kiderült, hogy Tornyos József lelkét nem csupán a fenti vádak terhelik, hanem rablás, útonállás, sőt gyilkosság is. 1829. november 30-án ezért újabb büntetőpert indítottak ellene, és négy bűntársa – Miszori József, Gödörházi Ferenc, Marasits Mihály és Leble (Saali) Jancsi – ellen is. A megyei törvényszék ítéletét 1831. szeptember 5-én hirdették ki. Miután a feltételezett bűntársak közül Gödörházit és Marasitsot már korábban felmentették, és Leble Jancsit is 1830. május 10-én az addigi 136fogvatartás beszámításával szabadon engedték, most Miszori Józsefet 2 évi tömlöcre, míg Tornyos Józsefet hóhérpallos általi halálra ítélték. A curiára fellebbezett perben 1833. február 1-én hozott ítéletet a királyi tábla: Tornyos Józsefnek megkegyelmeztek, és 6 évi, vason, közmunkával, heti két napi böjttel letöltendő tömlöcre, valamint a költségek megfizetésére ítélték. Az ítéletet 1833. július 8-án hirdették ki a zalai megyegyűlésen.209
ZML. kgy. jkv. 1829:278.
ZML. Büntetôperek 1829. Fasc. 20. No. 161., kgy. jkv. 1833:1482.
