84.
[Zalaegerszeg, 1830. december 7.-1831. február 16.]
Deák ügyészi véleménye a kapolcsi erdő zárszegőinek, helybeli nemeseknek ügyében.
Zala megye 1824. február 16-i közgyűlésén nyújtotta be ifj. Kuthy Pál, a kapolcsi erdők zárgondnoka a panaszt, amely szerint többen fát vágtak a tilalom alatt álló 169erdőben. A közgyűlés Barcza János alszolgabírót küldte ki az eset kivizsgálására. Az alszolgabíró az 1831. március 15-i kisgyűlésen terjesztette be jelentését. A vizsgálat iratait közvetlenül Deák Ferencnek adták át véleményezés végett.
Deák Ferenc tisztes alügyvéd úr a kapolcsi zár alatt lévő erdők pusztítói ellen a múlt esztendei március 15-i kisgyűlés 1053. száma alatt hozott végzésre azon véleményt adja, hogy a vizsgálatra kiküldött szolgabíró úr jelentése szerént az evangelica vallású közbirtokosok önmegesmerések szerént nemes Fodor Imrének hívására az ottani predicator úr házánál öszvejővén, a zár alatt lévő erdőből a zártartónak tudta és engedelme nélkül 17 darab fákat levágtak, s templomukra fel is építettek, úgyszinte a catolikus lakosok is, önmegvallások szerént agilis Kámán János hívására gyűlést tartván, a közös erdőbül a zártartó engedelme nélkül 19 darab fák levágásában megegyeztek, s azokat a közös korcsma építésére fordították, így mind ezek, mind pedig amazok, mint zárszegők tekéntethetvén, a törvényes büntetésre érdemesek, de mivel a zárszegést mind a catolicusok, mind az evangelicusok nem egyesleg, hanem közakarattal követték el, a levágott fákat is nem magános, hanem közhaszonra fordították, nem mindenik ellen, hanem az evangelicusok, úgy a catholicusok ellen is öszvesen kelletik a tiszti fenyítő pört megrendelni, úgyhogy mindazok, kik a gyűlésben jelen voltak, egyarányban viseljék a törvényes büntetésnek, s következéseinek terheit, nehogy pedig a tiszti pörben olyanok is részt vegyenek, kik a zárszegésben nem részesültek, nem lészen felesleges ennek megrendelése előtt, mivel az abban részesek a jelentésben megnevezve nincsenek, azoknak, kik a zárszegést megrendelő gyűlésben jelen voltak, kitudására illető főszolgabíró urat kiküldeni.
A közgyűlés helybenhagyta Deák véleményét, és Diskay Jonathan alszolgabírót bízta meg, hogy derítse ki, kik a zárszegők. Ellenük már ekkor elrendelték a tiszti fenyítő pert, azonban sem ezt, sem az alszolgabíró jelentését nem sikerült megtalálnunk a perek között, illetve a közgyűlési jegyzőkönyvben, így nem tudjuk, miként fejeződött be az ügy.