88. Kehida, 1831. január 8. Deák ügyészi véleménye az erőszakoskodással gyanúsított Győrfy János bocföldei nemes ügyében.
88.
Kehida, 1831. január 8.
Deák ügyészi véleménye az erőszakoskodással gyanúsított Győrfy János bocföldei nemes ügyében.
Kehida, 1831. január 8.
Deák ügyészi véleménye az erőszakoskodással gyanúsított Győrfy János bocföldei nemes ügyében.
Zala megye 1829. augusztus 10-i közgyűlése elé terjesztette be Pesti György bocföldei lakos a panaszát, amelyben verekedéssel és lopással vádolta az ugyancsak helybeli Győrfy Jánost. A közgyűlés Marton József alszolgabírót küldte ki az eset kivizsgálására.307 Az alszolgabíró 1830. január 11-én nyújtotta be jelentését, majd Kuthy Pál főügyésznek adták át az ügy vizsgálati iratait.308
ZML. kgy. jkv. 1829:2076.
Uo. 1830:136.
Nemes Győrfy János bocföldei lakos ellen Pesti György ugyan bocföldei lakos azeránt panaszolkodik 1. szám alatti kérelemlevelében, hogy az a panaszolkodót tulajdon szőlejében parlagkapálás alkalmával megtámodta, mocskos kifejezésekkel illette, sőt nála lévő fejszéjével a panaszolkodónak fiához, Pesti Józsefhez úgy hozzávágott, hogyha az elugorván földre nem bukik, könnyen halálos vágást kaphatott volna; panaszolkodik továbbá ő még arról is, hogy nemes Győrfy János a mezőről két kereszt gabonáját ellopta. Ez utolsó panasznak valósága a 2. szám alatt idemellékelt tiszti vizsgálatból ki nem világosul, mert az ötödik, hatodik és hetedik tanúk 174csak azt vallják, hogy ők Győrfy Jánost látták aratáskor egy szekér gabonát estve hazavinni, de azon gabona kié volt, azt Győrfy János hol vette, és mennyi volt, arról szólani nem tudnak. Ami azonban a kérelemlevélbéli első panaszt illeti, a tiszti vizsgálatban megnevezett négy első tanúk bizonyos tudományból egymással egyezőleg azt vallják, hogy midőn Pesti György azon szőlejét, mely hajdan Győrfy Jánosé volt, de ennek tömlöci tartásáért bíróiképpen lefoglaltatván eladattatott, és vásárlás által Pesti Györgynek kezére került, parlagában kapálták, nemes Győrfy János őket megtámodta, a szőlőből a munkásokat ki akarta parancsolni, fejszéjével pedig Pesti Józsefhez vágva, és csak kevés hibázott, hogy el nem találta, s akkor talán agyon is ütötte volna, sőt fenyegetődzött, mondván, hogy készebb valakit e világból kivégezni, mint szőlőjének termését akárkinek engedje.
Ezen panasz érdemében a tekintetes nemes vármegyének 1830. esztendei januárius 11-i nagygyűlésén a jegyzőkönyvnek 136. száma alatt hozott kegyes végzés által vélemény kívántatván, az alolírt tiszti ügyész azon alázatos vélekedést adja, hogy nemes Győrfy János, ki a tanúk vallása szerint a nemes vármegyének fogházában már kétízben tömlöcözve is volt, mint fenyegetődzései és erőszakos megtámadása által a közcsendességnek megzavarója, tiszti fenyítő pörbe idéztessék. Kehidán januárius 8án 1831.
Deák Ferenc becsületbeli tiszti alügyész
Eredeti, de Fitos Bernárd kézírása, csupán a keltezés és aláírás s.k. ZML. Büntetőperek 1832. Fasc. 37. No. 141. (a per mellékletei között).
A megye 1831. november 7-i közgyűlése Deák véleménye nyomán tiszti fenyítő pert rendelt Győrfy János ellen.309 A pert 1832. január 23-án indította meg Szente Mihály tiszteletbeli alügyész a megye törvényszéke előtt. 1834. szeptember 2-án félévi tömlöcreítélték Győrfy Jánost. A fogságot nyűgvasban, közmunkával, heti két nap böjttel és heti kétszer két óráig kurtavasban kellett letöltenie. Ezenfelül kötelezték a kártérítés, a per és a fogvatartás költségeinek megfizetésére is.310
ZML. kgy. jkv. 1831:2506.
ZML. Büntetôperek 1832. Fasc. 37. No. 141.
