ORSZÁGGYŰLÉSI BESZÉD A JOBBÁGYOK SZEMÉLYI ÉS VAGYONI BIZTONSÁGÁRÓL Pozsony, 1833. szeptember 21.

Teljes szövegű keresés

72ORSZÁGGYŰLÉSI BESZÉD A JOBBÁGYOK SZEMÉLYI ÉS VAGYONI BIZTONSÁGÁRÓL
Pozsony, 1833. szeptember 21.
Vannak némely alapigazságok, melyek már magokban oly tiszták és egyszerűek, oly világosak és kétségtelenek, hogy azokat bővebben fejtegetni csak azért is szükségtelen, mert akinek kebelében azok visszhangra nem találnak, kit az ilyen alapigazságnak puszta kimondása meggyőzni nem képes, azt hosszas okoskodás sem fogja egykönnyen elvonni elfogult véleményétől. Ily alapigazságnak tartja azt, hogy jól elrendelt polgári társaságban nem szabad a polgárt ítélet és törvény nélkül személyében vagy értékében önkényes hatalommal sértve háborgatni, mert a személy- és vagyonbeli bátorság nem privilégium, hanem azon első juss, melyet minden polgár méltán kívánhat, s azon
első kötelesség, melyet a státus minden polgárnak megadni tartozik. Ezen kettős bátorságot adja meg a tanácskozás alatt levő VIII. cikkely1 ; arra nézve tehát hosszas vitatásokba nem ereszkedik, szóljon helyette a tárgynak világos igazsága. Csak azt jelenti ki, hogy küldői egyenes utasítása szerint2 azt egész kiterjedésében pártolja, s egyszersmind azt jegyzi meg, hogy legszentebb törvényhozói kötelességünket teljesítjük, midőn az önkényt és erőszakot előre törvény által korlátolva, a lehetőségig gátolni törekedünk; mert az önkény és erőszak leggyilkosabb ostorai az emberiség közboldogságának, akár egyes polgár, akár a nemzetnek egy osztálya, akár koronás fejedelem gyakorolja azokat; önkénynek tehát és erőszaknak törvény által gátot vetni, bármely alakban jelennek is meg azok, soha nem kora, soha nem káros. Ha pedig ezen törvénycikkelynek igazságát nem tagadjuk, miért nem akarjuk azt nyilván ki is jelenteni? Miért halasztgatjuk azt máskorra és ismét máskorra? Hiszen minden percenet3 , melyben a hasznos igazságot kimondani késünk, a hazának elvesztett ideje. Azt vetik sokan ellene, hogy e tárgy nem idetartozó. Igenis nem idetartozó az, hanem elsőnek kelletett volna annak lenni tanácskozásainkban; elsőnek kellene lenni az általunk alkotott törvények között; mert a személybeli bátorság első célja a polgári társaságnak. De ha már első tárgy nem lehetett ez, ideje valóban, hogy ezen a helyen, az úrbéri tárgy berekesztő cikkelye gyanánt, meghagyassék. Helyét látja itt ezen cikkelynek még akkor is, ha az eddig követett rendszert tekinti, mert ha a földesurak és jobbágyok egymás eránti jussait s kötelességeit pontosan meg akarjuk e munkában határozni, most, minekutána a földesurak önbíróságát még a vagyonbeli 73kérdésekben is eltörültük, haladék nélkül ki kell azt nyilván mondanunk, hogy éppen azon törvény, mely a jobbágynak tartozásait meghatározza, őtet minden önkénytől, minden lehető önkényes erőszaktól mentnek akarja tartani, s ezáltal személy- és vagyonbeli bátorságáról gondoskodik. Nem osztja azon aggodalmat, hogy az „exceptis casibus lege definitis”4 záradék e törvénycikkelyre nézve homályt és káros következéseket szülhet, mert habár azon nem reménylett eset adná is magát elő, hogy valamely háborús kö[r]nyülállások miatt a jelen országgyűlésének a törvénykezési munka felvétele előtt el kellene oszlani, hatalmunkban áll akkor is ezen eseteket világos törvény által meghatározni, mert hiszen több tárgyakat megemlítettünk már az úrbéri munkában, melynek részletes kifejtését a törvénykezési munkára halasztottuk; ilyen a tized kérdése, ilyen az arányos pör. Jussunk lesz a felhozott esetben mindezeket, melyek munkánkkal szoros kapcsolatban vannak, s melyek nélkül az csonka maradna, tanácskozásba venni. Ismételi tehát kijelentését, hogy a VIII. cikkelyt egész kiterjedésében éspedig egyenesen e helyen pártolja.
deak-001-002-006-0011 Lásd az 1833. június 15-i országgyűlési beszéd 1. jegyzetét!
deak-001-002-006-0022 Deák Ferenc 1833. június 30-i – kiadatlan – követjelentésében kérte Zala megyét, hogy számára olyan pótutasítást küldjenek, amely határozottan támogatja a 8. tc. elfogadását. Zala megye 1833. július 8-i közgyűlése pótutasításba adta a kért felhatalmazást.
deak-001-002-006-0033 Értsd: pillanat.
deak-001-002-006-0044 „Kivéve a törvényben meghatározott eseteket”.
Országgyűlési jegyzőkönyv 1832/1836. 5. köt. 15. p. Közli Kónyi Manó 1. köt. 37–39. p.
deak-001-002-006-0011 Lásd az 1833. június 15-i országgyűlési beszéd 1. jegyzetét!
deak-001-002-006-0022 Deák Ferenc 1833. június 30-i – kiadatlan – követjelentésében kérte Zala megyét, hogy számára olyan pótutasítást küldjenek, amely határozottan támogatja a 8. tc. elfogadását. Zala megye 1833. július 8-i közgyűlése pótutasításba adta a kért felhatalmazást.
deak-001-002-006-0033 Értsd: pillanat.
deak-001-002-006-0044 „Kivéve a törvényben meghatározott eseteket”.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages