ORSZÁGGYŰLÉSI BESZÉD A KIRÁLY ÉS A KORMÁNY MEGKÜLÖNBÖZTETÉSÉRŐL Pozsony, 1835. július 20. | Deák Ferenc munkái

116ORSZÁGGYŰLÉSI BESZÉD A KIRÁLY ÉS A KORMÁNY MEGKÜLÖNBÖZTETÉSÉRŐL
Pozsony, 1835. július 20.

A főrendek kérdéses állításának törvényes és gyakorlati szempontokbóli kiinduló cáfolgatásával foglalatoskodott. Rövid vázlatban ismételé, mint keletkezett ezen vitatás. Miként hivatkoztanak a főrendek Szent István 53. cikkelyére,1 azt akarván belőle kihúzni, hogy a fejedelmet szóval is meg lehet sérteni. Erre a rendeknek kellett felelniök, s elmellőzték feleletjökben az idézett törvény valódi értelmének magyarázatát, nem említék, hogy ezen törvény 1825-ben az anonimus delatio tárgyában provokáltatott,2 s csupán azt válaszolták, hogy aki köztanácskozásokban a kormány intézkedései felől szól, az törvény és szakadatlan gyakorlat szerint a felség szent személyét nem érdekli s nem is érdekelheti. Emellett kívánna a szónok most is a feleletben maradni. Felhozzák ugyan a főrendek Werbőczy első része 3. címét3 , mely azt mondja, hogy a nemesítés hatalma simul cum imperio et regimine4 a nemzet által a királyi felségre ruháztatott. Bárminő auktoritása5 legyen is Werbőczy törvény erejére emelt munkájának, a szónok mindazáltal úgy véli, hogy e tárgyban éppen nem volt szükségük Werbőczyre hivatkozniok; merthogy az uralkodás és országlás a fejedelemnél van, ez már magában ezen szóban: „monarcha”6 úgy minálunk, mint a világon mindenütt, bennfoglaltatik; de azért korántsem következik, hogy aki a kormányról szól, az a fejedelmet is érdekli. Átmegy ezután a gyakorlatra. Megemlíti, mit mondottak a karok és rendek 1825-ben, midőn a konstitúció körülsáncolásáról gondoskodva, azon való fájdalmukat jelentették, hogy a diplomatikai esküvel megerősített törvények ellenére polgári alkotmányunk lényeges részeiben megrendíttetett (pag. acta 35.)7 , ami a királyt világosan hitszegéssel vádolná, ha hogy a kormány képzete a fejedelem személyétől megkülönböztetve nem lenne. De megkülönbözteték a rendek, mert a 22. októberi fölírásnak Bács követe8 által felhívott szavaiban az ország roppant sérelmeit nem a fejedelemnek, hanem a százados szisztémának s ellenséges tanácsolatoknak tulajdonították. Erre a főrendek (pag. 40.)9 azt mondák, hogy nincs észrevételök, kívánják mindazáltal, ut quodvis factum observata erga sacram, suae majestatis sacratissimae personam homagiali reverentia et filiali devotione exprimatur.10 A karok és rendek (pag. 44.)11 azt felelték, miképpen ők hasonló tisztelettől lelkesíttetnek, s azért kívánták volna, hogy ha olyasmit gondoltak észrevenni a főrendek, ami a felség személye 117iránti hódolatot bánthatná, azt nyilván kijeleljék. Ekként tehát mind a két tábla megegyezett, hogy ami őfelsége személyét érdekelhetné, a felírásból maradjon ki, az érintett kifejezések mégis ellenvetés nélkül bennmaradtak, kétségkívül azért, mivel a tanácsosok összességéről, vagyis kormányról tett igazságos vádakkal őfelségének személye nem érdekeltetni közértelműleg elismertetett. A törvényes gyakorlat tehát az idegen természetű újítás súlyát teljes mértékben a főrendekre visszatorlasztja, s a főrendek antikonstitucionális princípiumát12 gyökerestől kiforgatja, annyival inkább, mivel ha a kormányról tett szó a fejedelmet is érintené, úgy azon furcsa következmény eredne, hogy vagy nem sérthetetlen a felség személye, vagy pedig már százszor és ezerszer volt bosszulatlan megsértve. Mivel pedig mi a királyi felség személyét sérthetetlennek óhajtjuk, magában következik, hogy a főrendek elveit el nem fogadhatjuk.

deak-001-002-021-0011 Szent István II. törvénykönyvének 53. fejezete a király rágalmazóinak megbüntetését írta elő.

deak-001-002-021-0022 Névtelen feljelentés tárgyában hivatkoztak rá.

deak-001-002-021-0033 A Hármaskönyv I. részének 3. címe a nemesség eredetéről és az uralkodásnak a fejedelemre való átruházásáról rendelkezett.

deak-001-002-021-0044 Az uralkodás és kormányzás hatalmával együtt.

deak-001-002-021-0055 Hatalma.

deak-001-002-021-0066 Egyeduralkodó.

deak-001-002-021-0077 Deák az 1825. október 22-i felirat szavait nem az országgyűlés hivatalos írásaiból (a 35. oldalról), hanem a még kerületileg megállapított szövegből idézte.

deak-001-002-021-0088 Rudics József (1792–1879), Bács megye alispánja és követe.

deak-001-002-021-0099 Utalás az 1825/1827. évi országgyűlés írásainak 40. oldalára.

deak-001-002-021-01010 Akármely tény a felség és az ő szent személye iránt megtartandó alattvalói hódolattal és fiúi tisztelettel közöltessék.

deak-001-002-021-01111 Utalás az 1825/1827. évi országgyűlés írásainak 44. oldalára.

deak-001-002-021-01212 Alkotmányellenes alapelvét.

Országgyűlési Tudósítások 1832/1836. 4. köt. 591, 592. p. Közli Kónyi Manó 1. köt. 179, 180. p.