ORSZÁGGYŰLÉSI BESZÉD WESSELÉNYI MIKLÓS BÁRÓ ÉS A SZÓLÁSSZABADSÁG VÉDELMÉBEN Pozsony, 1835. június 16.

Teljes szövegű keresés

107ORSZÁGGYŰLÉSI BESZÉD WESSELÉNYI MIKLÓS BÁRÓ ÉS A SZÓLÁSSZABADSÁG VÉDELMÉBEN
Pozsony, 1835. június 16.
Már Bihar követe1 megmondotta, hogy hazánk alkotmányos lételének egyik fő kincse a szólás szabadsága, s talán egyetlenegy, mely őrje lehet nemzeti szabadságunknak. Osztozom én ezen véleményben, de hozzáteszem, hogy van még egy, melyhez hasonlóval Európa legszabadabb nemzetei sem dicsekedhetnek, s ezen megbecsülhetetlen kincs: a megyei municípium2 , hol nemcsak a közigazgatás minden tárgyai, a törvények teljesítése s minden önkényes sértéstőli megóvása, de maga a törvényhozás is a nemzet törvényesen egybegyűlő tagjainak szabad tanácskozása alá tartozik. Ezen municípiumok állanak őrt dönthetetlen morális erővel alkotmányunkért, innen forrásoznak, s oda térnek vissza gyakorlatilag a nemzetnek minden jussai, s törvényhozási hatóságunk is innen ered, ezen alapul. Szóval, a megyei municípium azon institúció3 , melynél fogva mindazok, kik az alkotványos jussok osztályosai, szabad tanácskozásukban úgy a közigazgatásban, mint a törvényhozásban személyes és közvetlen részvételt gyakorolhatnak. Érezték Európa konstitucionális4 népei ama garanciát, mely a nemzetnek ezen közvetlen részvételében feküszik, és érezték az institúció szükségét, mely annak szabad gyakorlatát biztosítaná. Ezen szükséget pótolgatja Angliában a népgyülekezetek alkotványos szabadsága, melyet az angol nemzet mindenkoron oly féltékenyen őrzött volt, s Franciaországban az annyiszor megtámadott s annyi fázisokon keresztülment asszociáció jussa5 , melyet leginkább törekedett a kormány korlátozni mindannyiszor, valahányszor önkényt akart gyakorolni a nemzeten. Minékünk nincs ily mesterkélt dolgokra szükségünk, miután a megyék gyűléseiben az adminisztratívus6 tárgyak is előleges megfontolás alá vétetnek, s a törvényhozásra is nemcsak követek választatnak, sőt az ezekre nézve kötelező utasítások7 is ott készülnek. De éppen, mivel ily széles kiterjedésű, ily fontos feladása van az alkotványunkkal lényegesen összeszőtt megyei gyűléseknek, magában érthető, miképpen a szabad szólás legelső s nélkülözhetlen feltételök, mely nélkül a megyék haszontalan francia prefektúrákká8 vagy vak engedelmességhez szoktatott Kreis-Hauptmannságokká9 változnának. Igenis, tekintetes rendek, ha mi magunk is itt a törvényhozásban szabad alkotványos nemzet képviselőihez illőleg csak a szabad szólás oltalma alatt felelhetünk meg hivattatásunknak, talán még inkább kell a szólás szabadságát 108a megyék gyűléseire nézve védenünk, mert hiszen kik gyűlnek ott össze általában szólva nyilvános tanácskozásra? Nem a diplomatikus élet szövevényeivel megbarátkozott s minden szótagot csak gondos latolgatás után ejtő diplomaták, hanem azon ép értelmű fiai a hazának, kik a földmívelésnek békés foglalatosságai mellől jőnek össze alkotmányunk morális oltalmára, konstitucionális jussaik gyakorlatára, kiknek, midőn a szabad szólás palladiumának10 megszokott oltalmára támaszkodva, a közdolgokhoz élénk részvéttel szólanak, férfias egyenességgel párosított őszinte érzés adja a szót szájokra, s kívánni lehet-e, hogy az érzés[től] adottat, mielőtt buzgó tanácskozások közben kimondanák, a diplomatika mérlegén pontosan fellatolgassák? Ezt kívánni annyit tenne, mint a nemzet érzelmeinek őszinte nyilatkozását éltető gyökerében elmetszeni. Ezek azonban mindenki előtt ösmeretes általános tekintetek, s miután mi nem tulajdonosai, hanem őrjei vagyunk a szabad szólásnak, nem az a kérdés, akarjuk-e azt védeni, mert hiszen ez legszentebb természeti kötelességünk, hanem csak az: vajon a feladott eset sértése-e a szabad szólásnak? S itt alkalmazva kell ugyan szólanom, nem tekintem azonban báró Wesselényi11 személyét, hanem azt, hogy a szó szabadságának nemzeti jussa országunk egyik polgárának személyében megsértetett.
deak-001-002-019-0011 Beöthy Ödön (1796–1854), Bihar megye ellenzéki követe.
deak-001-002-019-0022 Törvényhatóság.
deak-001-002-019-0033 Intézmény.
deak-001-002-019-0044 Alkotmányos.
deak-001-002-019-0055 Az egyesülés joga.
deak-001-002-019-0066 Közigazgatási.
deak-001-002-019-0077 A megyei követutasítások kötelező érvénnyel írták elő, hogy a megyék követei meghatározott kérdésekben miként kötelesek állást foglalni és szavazni – a követek tehát egy előre meghatározott politikai irányvonalat voltak kénytelenek követni, nem pedig egyéni meggyőződésüket.
deak-001-002-019-0088 112A magyar megyéknek megfelelő francia département-ok közigazgatási hatóságai a pusztán végrehajtó hatalmat képviselő prefektúrák. A francia közigazgatás Napóleon reformjai óta központosított volt, és az önkormányzat csaknem teljes hiánya jellemezte.
deak-001-002-019-0099 Kerületi főnökségekké. A Kreis-rendszert a területi önkormányzatok felszámolása után építette ki a leigázott Csehországban a Habsburg-abszolutizmus.
deak-001-002-019-01010 Védőszellemének.
deak-001-002-019-01111 Wesselényi Miklós Szatmár megye 1834. december 9-i közgyűlésén kemény szavakkal ítélte el a kormány jobbágykérdésekben folytatott politikáját. 1835. február 25-én a királyi tábla e beszéde miatt hűtlenségi perbe idézte.
Midőn 1807-ben báró Vay Miklós generális12 a főrendi táblánál mondott beszédjéért nemcsak királyi neheztelést szenvedett, hanem díszjeleitől s tisztjétől is megfosztatott, ámbár ugyan mindezekbe csaknem nyomban viszszahelyezteték, s így reá nézve a sérelem megorvosoltaték, a karok és rendek mindazáltal izenetet küldének a főrendekhez, melyben (actorum 1807. pag. 370. sessione 45.)13 ezeket mondják többek között: „Si regnicolae propter dicta in publica sessione prolata indignationem regiam incurrerint, libertatem votorum in discrimen conjectum iri, certum est.”14 Ezt mondották az 1807-i karok és rendek a királyi neheztelésről, s mi nem fogunk-e hasonlót mondani, midőn a hazának egy szabad polgára köztanácskozásban mondott beszédjéért, fő- és jószágvesztéssel büntetendő hűtlenség vádjával terheltetve, pörbe vonatik? És ámbár már báró Vay Miklósnak sérelme akkoron orvosolva volt, amint az izenetnek ezen szavaiból kitetszik: „Suam Majestatem illatum vunus per generalis b. Nicolai Vay in integrum restitutionem resanatum ivisse”,15 mégis a szólás szabadságának teljes biztosítása tekintetéből a karok és rendek kérdést tevének a főrendeknél, ha vajon ezen izenet szerint felírás készíttessék-é, vagy a főherceg nádor16 , ki az ügyben már úgyis közbenjáró vala, ezen aggodalomnak ismét őfelsége elébe terjesztésére megkérettessék, mely kérdésre a főrendek (Diar. 1807. pag. 318. sessione 45.)17 ezeket válaszoltaták: „Mivel pedig a dolog már azon karban van, hogy ő császári királyi főhercegsége 109azt szívére veszi, jelenti azt is, hogy midőn ezen dolgot őfelsége elébe terjesztette, méltóztatott magát kinyilatkoztatni, hogy sohasem akart, nem is akar valami olyast rendelni, mely által az országgyűlésén kimondandó voksok18 szabadsága legkisebben is megszoríttatnék. Nyugodt elmével lehetnek tehát az ország rendei.” De mondhatná talán valaki, hogy ez a dietális19 szabad szólásról lévén állítva, a megyei gyűlésekre nem alkalmazható. Az ezekbeni szabad szólás azonban még fontosabb tekintetet érdemel, mert ott készülvén az utasítások, s mi azoknak teljesítésével tartozván, a mi szabad szólásunk csak a megyékbeni szabad szólásnak lehet rezultátuma20 , s ott azonfelül még a törvényes és adminisztratívus tárgyak is első szóba vétetnek. Midőn azonban őseink országgyűlésén a szólás szabadságának biztosításáról azáltal gondoskodtanak, hogy annak sértése mint „violatio salvi conductus”21 először nota büntetése22 alá tartozott, ami aztán 1723-ban megváltoztaték,23 egyszersmind a megyék gyűléseire nézve is fenyítéket rendeltek, mely a szabad szólás törvény szabta határain túllépőt büntesse, úgy mindazonáltal, hogy a buzgó tanácskozás közben mondott szó miatti felelet terhe a hon polgárait egész életekön keresztül aggasztó bizonytalanságban ne tartsa, s házi körükbe vissza ne kísérje, mert ebből magának a szabad szónak lenyomása következhetnék. A széksértést állították tehát fel büntetésül. Erről a Hármaskönyv 2. része 69. címje azt mondja: quod propter illicita verba committi soleat violatio sedis judiciariae24 ; [az 1635:89. tc.: „propter vituperia aliasque evidentes dehonestationes”25 szóval él;] az 1625:62. azt mondja: „severissime
deak-001-002-019-01212 Vay Miklós báró a felsőtábla 1807. július 27-i ülésén ellenezte a kormány által kívánt önkéntes segedelem (subsidium) megajánlását, és francia példára hivatkozva aggodalmát fejezte ki, hogy Magyarországon is bekövetkezhet a hivatalok vásárlása. Az uralkodó augusztus 5-én megfosztotta tábornoki rangjától, rendelkezését azonban hamarosan visszavonta, mert a Vay érdekében közbenjáró József nádor a szólásszabadság korlátozásától az országgyűlés tárgyalásainak eredményességét féltette.
deak-001-002-019-01313 Az 1807. évi országgyűlés írásai. 370. oldal, 45. ülés.
deak-001-002-019-01414 Ha az ország lakosai a nyilvános ülésben elhangzott beszédek miatt királyi neheztelést szenvednének, akkor az nyilvánvalóan szavazatuk szabadságát veszélyezteti.
deak-001-002-019-01515 Báró Vay Miklós generális őfelsége által okozott sérelme orvosoltatott.
deak-001-002-019-01616 József, Habsburg főherceg (1776–1847), nádor, a főrendi tábla elnöke.
deak-001-002-019-01717 Az 1807. évi országgyűlés naplója. 318. oldal, 45. ülés.
deak-001-002-019-01818 Szavazatok.
deak-001-002-019-01919 Országgyűlési.
deak-001-002-019-02020 Eredménye, következménye.
deak-001-002-019-02121 Menlevél megsértése.
deak-001-002-019-02222 Hűtlenségi per.
deak-001-002-019-02323 A széksértés büntetéséről rendelkező 1723:57. tc. változtatta meg.
deak-001-002-019-02424 A tiltott szavak miatt szokott bekövetkezni a széksértés.
deak-001-002-019-02525 Gyalázkodás vagy más nyilvánvaló becsmérlések miatt.
sancitur, ut nullae contumeliae in loco publici consessus admittantur, et si quid ejusmodi perpetraretur, persona deliquens statim citetur, ac judicium de illo celebretur”26 ; az 1723:57. cikkely pedig ezen törvényeket megerősítvén, a széksértésrőli büntetést a megyék gyűléseire is kiterjeszti azon hozzátétellel: „ut stante eadem congregatione infligatur”27 . A gyűléseken mondott illicitus28 szavakért tehát nem fiskális vagy kriminális29 vagy más büntetésnek, hanem csak ezen itt kiszabott útnak s fenyítéknek van helye. Nem is lehet mondani, hogy ezen büntetés némely esetekben csekély, s nincsen aránysúlyban a bűnnel. Mert konstitucionális országban törvénynek kell uralkodnia. Ha igaz tehát és való azon ellenvetés, az csak annyit mutat, hogy a törvény hiányos. Ám segítsen hát rajta a törvényhozás, hozzon más, hozzon célirányosb törvényt; de míg ez nem történik, addig a fennállót megtörni, s a törvény szabta fenyítéknek helyébe előre nem is gondolhatott önkényes terheltetést állítani: sem nekünk, sem a kormánynak nem szabad. És ami azt illeti, hogy a törvényes büntetés nincsen mérsékelve a bűnhöz, ezen okoskodást igen könnyen meg lehet fordítani. Mert azért, hogy valaki a tanácskozási 110meleg részvét buzgósága közben szabadon, bár keményen szólott is, mérsékelt büntetés-e a nota infidelitatis30 büntetése, mely élet és jószág vesztésében áll? Oly büntetés ez, melynél már nagyobb nem lehet, mely csupán a társaságot nyilvános veszélybe borító nagy vétkes tetteket sújthatja, s gondos őseink által semmi kétséget nem szenvedhető igen világos törvények által csak ezekre is szabatott. Így az 1. rész 13. címe 5. §-a notóriusnak31 mondja azt, qui contra statum publicum regni hujus, ex eoque in despectum dignitatis regiae contumaciter semet erigit32 ; az 1. rész 14. címe 2. §-a s az 1723:9. cikkely szintén 2. §-a hasonlóképp: „evidenter semet contra statum publicum regis et regni erigentes et opponentes”33 kifejezéssel él. Már az ép értelem nevében kérdek én akárkit, az, hogy a gyűlésen valaki, bár ha keményen, bár ha illicite34 szól is, evidens erectio-e az contra statum publicum?35 Hiszen maga ezen szó „semet erigere”36 mégpedig „evidenter et contumaciter erigere”37 nem szót, hanem tettet, valóságos cselekvést kíván. Aztán, ha a gyűlésekbeni szóért törvényeink jelen állásában más büntetésnek is lehet helye, mint a széksértésnek, melyet a törvény e végre kirendelt, hol lesz a határ, mely kiszabja, meddig terjeszkedhetünk a szólásban anélkül, hogy violatio sedis38 , meddig anélkül, hogy fiskális vagy kriminális actio39 vagy nota alá essünk? Ha ma hűtlenség vétkét követi el, aki azt mondja, hogy „a kormány levette álorcáját s a többi”, ki áll jót érette, ha nem lesz-e holnap nota azt mondani: „a kormánynak ezen tette törvénytelen”, holnapután, „hogy el nem fogadható”? Ezen kétséges helyzet lesz-e a személy biztossága konstitucionális országban? Csalfa, csalogató biztosság, mely a törvényben hívőt vesztőhelyre vezeti. S így senki sem fogna többé szabadon szólhatni, mert a szabadság határát nem ösmerhetné. Hasonlítana így helyzetünk azon utaséra, ki bizodalmasan lép fel a pallóra, melyet avégre hiszen felüttetve lenni, hogy a vándort biztosan vigye a borzasztó mélység túlsó partjára; de a palló középen ketté van fűrészelve, s a jámbor utazó menthetetlenül odavan. A fejedelem személye minálunk is, úgy mint másoknál, szent és sérthetetlen. Van e részben ugyan törvényhiány, melyről más alkalommal fogunk szólhatni. De ezen vétket kikerülni könnyű a tanácskozásokban, mert nem kell a fejedelem személyét említeni, s minden bizonytalanságnak vége van. De a király személye a kormánytól minden alkotványos országban meg van különböztetve, s ezt minálunk már Werbőczy40 is megkülönbözteté. A kormánynak említését pedig köztanácskozásinkban mellőzni lehetetlen, s ha ezért hűtlenség vétke súlyával büntetődhetnénk, elvágva lenne a tanácskozás fonala, mert akár adminisztratívus visszaélésekről, akár kormányzási hibákról s törvénysértések orvoslásáról, akár a múlt idő tapasztalásán alapított új törvények alkotásáról van 111szó, lehetetlen anélkül szólanunk, hogy a kormányról gyakran szigorún, gyakran élesebben említést ne tennénk. Mindezen előzményeknek végső következménye abban határozódik, hogy a gyűlésekbeni szólásért nota perbe vonattatni törvény s alkotványos szabadság sérelme nélkül nem lehet. Nem is az itt a sérelem tárgya, hová azt Arad követe41 vonni akarná, tudniillik hogy várjuk be a bíróság ítéletét, s azt igyekezzünk, ha sérelmes leend, orvosolni. Midőn valaki sérelmet terjeszt elő, első kérdésünk: folyamodott-e orvoslásért a kormányhoz, mert mi gravement42 csak a kormány ellen teszünk s tehetünk. Itt is tehát nem az a sérelem, hogy a bíró ítélni fog, hanem az, hogy a kormány gyűlésbeni beszédért hűtelenségi pert kezdetni parancsolt. Mert kezdessék-e a per, ez a bíróra nem tartozik, ez egyenesen a kormány tette, s mivel törvénytelen, sérelem is. Pert kezdeni magános vagy értékbeni dologban kinek-kinek, s így a királyi fiskusnak is szabad, s ily tárgyban bé lehet, sőt kell várni a bírónak ítéletét. De büntetőpernél, publica actio43 ügyében, másként áll a dolog. Ki merné vitatni, hogy ok és törvény nélkül kriminális actio alá vétetni nem sérelem, mert hiszen, ha ártatlan a vádlott fél, sok hurcoltatás után feloldoztatik? Mindezeknél fogva tehát Bihar követének indítványát pártolva, az őfelségéhez intézendő felírásban kitétetni vélem, hogy a szólás szabadsága fő kincsünk s alkotmányunk alapja. Ez tetemesen megsértetnék, midőn báró Wesselényi Miklós megyei gyűlésen mondott beszédjéért nota perbe vonatott, holott ezek és ezek a törvények, ha túllépett volna is beszédjében a törvényes határokon, más utat s más büntetést rendelnek; kérjük tehát őfelségét, hogy ezen sérelmet a per elenyésztetésével orvosolni, s aggodalmunkat, minden következmények megsemmisítésével, megszüntetni méltóztassék.
deak-001-002-019-02626 A legszigorúbban elhatároztatik, hogy a közgyűlések alkalmával semmiféle gyalázkodások ne engedtessenek meg, és ha valaki ilyesmit elkövet, a vétkes személyt azonnal idézzék törvénybe, és azonnal ítélkezzenek fölötte.
deak-001-002-019-02727 A megyegyűlés idején sújtsák büntetéssel.
deak-001-002-019-02828 Tiltott szavakért.
deak-001-002-019-02929 Fenyítő vagy büntető.
deak-001-002-019-03030 Hűtlenségi, felségsértési per.
deak-001-002-019-03131 Hűtlennek.
deak-001-002-019-03232 Akik konokul az ország alkotmánya ellen támadnak (fölkelnek), és ezáltal a királyi fenség méltóságát megvetik.
deak-001-002-019-03333 Nyíltan a király és az ország közállapota ellen támadnak és ellenszegülnek.
deak-001-002-019-03434 Megtiltva, törvénybe ütközően.
deak-001-002-019-03535 Nyílt támadás-e a közállapot ellen?
deak-001-002-019-03636 Fölkelni, támadni.
deak-001-002-019-03737 Nyilvánvalóan és hevesen támadni.
deak-001-002-019-03838 Széksértés.
deak-001-002-019-03939 Fenyítő vagy büntető per.
deak-001-002-019-04040 113Werbőczy István nádor feudális szokásjogot összefoglaló Hármaskönyve.
deak-001-002-019-04141 Aczél Antal (1789–1868), Arad vármegye követe.
deak-001-002-019-04242 Sérelmet, panaszt.
deak-001-002-019-04343 Közkereset.
Országgyűlési Tudósítások 1832/1836. 4. köt. 504–508. p. Közli Kónyi Manó 1. köt. 163–168. p.
deak-001-002-019-0011 Beöthy Ödön (1796–1854), Bihar megye ellenzéki követe.
deak-001-002-019-0022 Törvényhatóság.
deak-001-002-019-0033 Intézmény.
deak-001-002-019-0044 Alkotmányos.
deak-001-002-019-0055 Az egyesülés joga.
deak-001-002-019-0066 Közigazgatási.
deak-001-002-019-0077 A megyei követutasítások kötelező érvénnyel írták elő, hogy a megyék követei meghatározott kérdésekben miként kötelesek állást foglalni és szavazni – a követek tehát egy előre meghatározott politikai irányvonalat voltak kénytelenek követni, nem pedig egyéni meggyőződésüket.
deak-001-002-019-0088 112A magyar megyéknek megfelelő francia département-ok közigazgatási hatóságai a pusztán végrehajtó hatalmat képviselő prefektúrák. A francia közigazgatás Napóleon reformjai óta központosított volt, és az önkormányzat csaknem teljes hiánya jellemezte.
deak-001-002-019-0099 Kerületi főnökségekké. A Kreis-rendszert a területi önkormányzatok felszámolása után építette ki a leigázott Csehországban a Habsburg-abszolutizmus.
deak-001-002-019-01010 Védőszellemének.
deak-001-002-019-01111 Wesselényi Miklós Szatmár megye 1834. december 9-i közgyűlésén kemény szavakkal ítélte el a kormány jobbágykérdésekben folytatott politikáját. 1835. február 25-én a királyi tábla e beszéde miatt hűtlenségi perbe idézte.
deak-001-002-019-01212 Vay Miklós báró a felsőtábla 1807. július 27-i ülésén ellenezte a kormány által kívánt önkéntes segedelem (subsidium) megajánlását, és francia példára hivatkozva aggodalmát fejezte ki, hogy Magyarországon is bekövetkezhet a hivatalok vásárlása. Az uralkodó augusztus 5-én megfosztotta tábornoki rangjától, rendelkezését azonban hamarosan visszavonta, mert a Vay érdekében közbenjáró József nádor a szólásszabadság korlátozásától az országgyűlés tárgyalásainak eredményességét féltette.
deak-001-002-019-01313 Az 1807. évi országgyűlés írásai. 370. oldal, 45. ülés.
deak-001-002-019-01414 Ha az ország lakosai a nyilvános ülésben elhangzott beszédek miatt királyi neheztelést szenvednének, akkor az nyilvánvalóan szavazatuk szabadságát veszélyezteti.
deak-001-002-019-01515 Báró Vay Miklós generális őfelsége által okozott sérelme orvosoltatott.
deak-001-002-019-01616 József, Habsburg főherceg (1776–1847), nádor, a főrendi tábla elnöke.
deak-001-002-019-01717 Az 1807. évi országgyűlés naplója. 318. oldal, 45. ülés.
deak-001-002-019-01818 Szavazatok.
deak-001-002-019-01919 Országgyűlési.
deak-001-002-019-02020 Eredménye, következménye.
deak-001-002-019-02121 Menlevél megsértése.
deak-001-002-019-02222 Hűtlenségi per.
deak-001-002-019-02323 A széksértés büntetéséről rendelkező 1723:57. tc. változtatta meg.
deak-001-002-019-02424 A tiltott szavak miatt szokott bekövetkezni a széksértés.
deak-001-002-019-02525 Gyalázkodás vagy más nyilvánvaló becsmérlések miatt.
deak-001-002-019-02626 A legszigorúbban elhatároztatik, hogy a közgyűlések alkalmával semmiféle gyalázkodások ne engedtessenek meg, és ha valaki ilyesmit elkövet, a vétkes személyt azonnal idézzék törvénybe, és azonnal ítélkezzenek fölötte.
deak-001-002-019-02727 A megyegyűlés idején sújtsák büntetéssel.
deak-001-002-019-02828 Tiltott szavakért.
deak-001-002-019-02929 Fenyítő vagy büntető.
deak-001-002-019-03030 Hűtlenségi, felségsértési per.
deak-001-002-019-03131 Hűtlennek.
deak-001-002-019-03232 Akik konokul az ország alkotmánya ellen támadnak (fölkelnek), és ezáltal a királyi fenség méltóságát megvetik.
deak-001-002-019-03333 Nyíltan a király és az ország közállapota ellen támadnak és ellenszegülnek.
deak-001-002-019-03434 Megtiltva, törvénybe ütközően.
deak-001-002-019-03535 Nyílt támadás-e a közállapot ellen?
deak-001-002-019-03636 Fölkelni, támadni.
deak-001-002-019-03737 Nyilvánvalóan és hevesen támadni.
deak-001-002-019-03838 Széksértés.
deak-001-002-019-03939 Fenyítő vagy büntető per.
deak-001-002-019-04040 113Werbőczy István nádor feudális szokásjogot összefoglaló Hármaskönyve.
deak-001-002-019-04141 Aczél Antal (1789–1868), Arad vármegye követe.
deak-001-002-019-04242 Sérelmet, panaszt.
deak-001-002-019-04343 Közkereset.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages