LEVÉL OSZTERHUEBER JÓZSEFHEZ Pest, 1842. november 10–16. | Deák Ferenc munkái

LEVÉL OSZTERHUEBER JÓZSEFHEZ
Pest, 1842. november 10–16.

Kedves Sógor!

[Teg]nap1 reggel nyolc órakor, amint sárosan, vizesen reggeli járkálásomból hazajöttem, két leveledet hozták hozzám a postáról; megijedtem, mert azt hittem, hogy oly hamar egymás után két leveled bizonyosan valami bajra mutat, azonban fölbontván a véknyabbikat, abból láttam, hogy az első csak 336azért nem jött elébb kezemhez, mert be akarta várni a másodikat, így tehát én két szíves leveledet, egyiket szeptember 27-ről, másikat október 31-ről egyszerre kaptam meg, hihető, a postákon jónak látták holnaponként hozni el hozzám, ami egy holnap alatt öszvegyűl. Ez az oka tehát, hogy első leveledre is csak most felelek. Írtam volna én utolsó levelem óta anélkül is, de a közelébb lefolyt 6 hét alatt egy kissé megtódult munkánk2 , mert két holnap alatt, mit otthon töltöttem, sok dolog meggyűlt, amin ismét keresztül kellett mennünk, a plénum3 is közelgetett, sietnünk kellett tehát, hogy a munkát béadhassuk, s ezen idő alatt reggeltől, 8 órától délután egy óráig és ismét délután három órától este tíz óráig jobbára mindennap íróasztalomnál ültem, s legszükségesebb magánydolgaimat sem végeztem rendesen – most azonban egy hétre egy kissé gyérül a munka, s egynehány napig csak egyszer lesz ülésünk naponként.

deak-001-005-007-0011 348Deák levele több helyen elrongyolódott, kilyukadt, néhol csak egyes betűk vagy szótagok, másutt egész szavak is hiányoznak, illetve olvashatatlanok. Az értelemszerű kiegészítéseket szögletes zárójelben közöljük. A hiányokat vagy olvashatatlan szavakat így jelöljük: …

deak-001-005-007-0022 Tudniillik a büntető törvénykönyv és börtönügy tárgyában kirendelt országos választmányoké

deak-001-005-007-0033 Az országos választmány plenáris ülése.

De általtérek kedves leveleid tartalmára. Mindenekelőtt szíves és forró köszönetet mondok barátságodért s azon fáradozásokért, melyeket dolgaimban tevél, hidd el, nemcsak a kár és hátramaradás, mitől felügyelésed megment, hanem inkább a megnyugtatás, hogy gazdaságomat s minden eg[yéb] otthoni dolgaimat, mik egyébként elhagyott állapotban [vol]nának, a legjobb kezekben tudom, a legjobb hatáss[al van] egészségemre, állásomra s béketűrésemre, – szívességed [nélkül] alig bírnám kiállani oly sokáig az ittlétet, [unal]mas munkát. Kósának4 még ugyan sok vetetlen földje maradott, pedig a fagyás és a hó, mely itt október 6-án és következő napokban esett, aligha véget nem vetett az idén a vetésnek, most ugyan a hó már egészen elment, s az idő lágy, de úgy hisz[em], a föld nedves, és mire vetni lehetne, az idő arra késő lesz, hogy kivált sovány földben vet[ni] tanácsos alig lesz, abból pedig, mit Kósa már elvetett, maga és cselédjei alig fognak elélni tudni. Azonban én Kósát nem vétkesítem, hiszem, eleget iparkodott, de az időjárás oly gyalázatos volt, hogy sokkal több erőve[l ]bíró gazdák is vetetlenek maradtak. Csak tavaszi alá lehessen még szántani, ezt pedig reménylem, mert az idő, amint mondo[m], igen meglágyult. Vetni tanácsos lesz-é [most], azt, kedves sógor, Te fogod leginkább megítélni tudni, s aszerint tedd Kósánál a rendelést, amint jónak látod. Hogy a birkaakolnak kihordása jövő évre marad, azt előre gondoltam, a munka ez idénre annyi volt, hogy a szokott gazdasági munkát is alig lehet az idő rosszasága miatt elvégezni, majd talán esztendőre az Isten jobban megsegít – csakhogy az istálló is már ennyire van, amit fizetnem kell az ácsoknak, az éppen nem sok. Szívemből örülök az árok megmetszésének és tisztogatásának is, legalább jövő évre szénánk több és jobb lesz, mint eddig volt. Széchenyivel a barnaki5 ásás miatt hejában szólok, mert az gazdasági 337dolgaival éppen nem foglalkozik6 , s Lunkányi7 azt tesz, amit akar; majd ha addig semmi nem történik, hazamenetelemmel vagy Lunkányit sürgessük, vagy ha az nem használ, a törvény értelmében járunk el, sőt ha egyiket vagy másikat addig is megtenni jónak látod, tégy nevemben akármit, kedves sógor, tudod, én teljes hatalommal bíztalak és kértelek meg minden dolgaimra nézve. Aggódom a szénaszükségen Söjtörön, mert félek, hogy a birka többet az idén ki nem jár, vagy ha kijár, csak rosszat eszik, s a télen veszni fog, vetések pedig nincsenek, hogy azokkal pótolhassuk a legeltetést és takarmányt, és így

deak-001-005-007-0044 Valószínűleg a vetéssel megbízott (jobbágy)gazda Söjtörön.

deak-001-005-007-0055 Széchenyi István gróf pölöskei uradalmához tartozott Barnak-puszta.

deak-001-005-007-0066 Széchenyi ezekben a hetekben – később hírhedtté vált –, 1842. november 27-i akadémiai beszédére készült.

deak-001-005-007-0077 Lunkányi János jószágigazgató felügyelte Széchenyi zalai uradalmait is.

ámbár Kehidán a takarmány valamivel több is, ily hosszú telet a pajtáskert ki nem bír, s majd szénát, szalmát annyit veszünk, hogy a birka megeszi gyapját, vagy eldöglik, azonban erről sem tehetünk, tűrnünk kell, és kecsegtetnünk magunkat azon reménnyel, hogy a tavasz korábban kiereszt. A szabályozás és tagosztály authenticatiója8 , ha tavaszra marad is, különbséget nemigen tesz, csak a közbirtokosok vagy jobbágyok ismét a legeltetéssel ne csináljanak valami zavart, kivált ha az excisio9 után Budára küldött per bármi okból itt sokáig talál heverni. – Séllyei10 tehát a cserére nézve, amint leveledből értem, nem hajlandó arra, amit kívántunk, lássa, én őtet károsítani nem akartam, s ha arra reá nem állhat, nem kérhetem s kérni bizonyosan nem fogom tőle azt, ami áldozatába kerülne – a kimetszést pedig magad belátása szerint tetesd, kedves sógor, s inkább alkalmatlanságommal legyen az, mintsem hogy másoktul valami lekötelező szívességet kérjünk. – Huszár11 is hátra van, tudom, a tavaszi szántással, de talán az eke még ki nem fagy a földből, vetései is elkéstek a rossz idő miatt. Borom sok lett, de mit ér, ha ára éppen nincsen, majd alig látunk belőle egy-két forintot. A söjtöri jobbágyok kifizetésén, ha azt úgy lehet intézni, mint írtad, igen örülök azért is, mert kevesebb bajunk lesz utóbb velök, de azért is, mert én, elgondolhatod, hogy igen sok pénzt haza nem viszek, s azért szeretném, ha legalább annyi maradna, amennyi a gazdasági szükségekre s a háztartásra pro primo impetu12 kellene. Zarka ítélőmester13 , ki Zalában volt Szentgyörgyöt Széchenyiek részére exequálni14 , tegnap nálom volt, s azt beszélte, hogy kehidai jobbágyaink igen zúgolódnak [Hu]szár ellen. Huszár erről nékem semmit nem írt, s nagyon restellem, hogy ez már oly közbeszédnek tárgya, mely még idegenek fülébe is eljutott, járj, kérlek, végére, ha nem adott-e okot Huszár valamely igazságtalanság vagy helytelen szigorúság által ezen hírre, s emlékeztesd őtet arra, mit én néki szóval is mondottam, hogy inkább eltűröm kicsiny káromat, mintsem hogy szigorúsága miatt a szállongva nagyobbodó hír által meggyaláztassam, s mondd meg néki, hogy igen rossz számolást vezet irányomban, ha azt gondolja, hogy a jövedelemnek bármi áron szaporítását szeretem, s hogy nekem 338mindegy, akármi csorbát szenvedjen jó nevem, csak a gazdaság jó folyjon. Elgondolhatod, kedves sógor, alig lepett meg valami életemben bosszantóbban, mint Zarkának ezen híre, mert már abból, hogy azt Zarka is tudja, azt kellett következtetnem, hogy az már gyalázatommal minden szájon forog. Ha Antal15 el tudott gazdálkodni anélkül, hogy ilyen hírre okot adott volna, el lehet gazdálkodni Huszárnak is – ha pedig ez a gazdálkodástól elválaszthatatlan, akkor inkább abban hagyom a gazdálkodást, s életemben soha nem kezdek bele, mint hogy ilyeneknek kitegyem magamat. Már azt is igen restellem, ha kehidai cselédjeim mind megváltoznak, mert évenként cselédet cserélni nem szeretek, s mindég azon kétség furdal, hogy azok változása nem egyedül a munka terhe miatt történnék, azonban erről addig, míg hazamegyek, szólani nem tudok, s nemigen akarok a cselédek megtartásába vagy elbocsátásába avatkozni, mert a körülményeket, sőt még a cselédeket magokat sem ismerem; de a jobbágyokra nézve, noha jól tudom, hogy azok közül igen sokan csalnak, és magokon, ahol csak lehet, az én kárommal is könnyítenek, noha tudom azt is, hogy hűséget és hálát tőlök várni balgatagság volna, a szigorúságot s ellenök a törvények szoros rendelete szerinti eljárást csak a legnagyobb szükség esetében engedem meg. El ne felejtse Huszár, hogy a jobbágyok is a törvény rendeletéhez szorosan ragaszkodva nékem bosszúságot és hátramaradást könnyen okozhatnak, különösen a vetőszántásban, majd ha úrbér szerint egy héten csak félnap szánt a kehidai jobbágy vetőre, többet pedig nem tartozik, meglátom, mikor végzi el Huszár az őszi vetést – eddig két nap is szántott egy héten, [de az] idén mégis október utoljáig nem tudo[tt] [szánta]ni, ami Kehidán már régen nem [történt?], noha igaz az is, hogy ezt a rossz idő okozta leg[in]kább. Ezen vetőszántási tekintet miatt [nézett] el Antal is holmi apróságokat a jobbágy[ok]nak, az elnézendő apróságok közé az[on]ban a felettébb rosszul végzett munkát én sem akarom érteni. Vizsgáld meg tehát, kérlek, e dolgot, s ha a hírnek bármi alapja van, azt rögtön orvosold, s Huszárnak kösd lelkére azt, ami szükséges, hogy nékem kellemetlenséget ne okozzon, s levelem tartalmából mondj el néki annyit, ame[nnyit] szükségesnek látsz, sőt ha hibában találod [őt] részben, mindent elmondhatsz. Kehidai gazdaságomról Huszár néha ír egy levelet, de nemigen kimerítőleg, így például még azt sem tudom, kukoricám mennyi lett, krumplim ki van-e szedve, a mag rozs hogyan fizetett s a többi, pedig ezek mind olyan dolgok, mik most fő tárgyai lehetnének levelének.

deak-001-005-007-0088 Bírósági hitelesítése.

deak-001-005-007-0099 Kihasítás, kimetszés.

deak-001-005-007-01010 Séllyey Elek, a kőszegi kerületi tábla ülnöke, söjtöri birtokos.

deak-001-005-007-01111 Huszár János kehidai kasznár.

deak-001-005-007-01212 Első ránézésre.

deak-001-005-007-01313 Zarka János személynöki ítélőmester.

deak-001-005-007-01414 Széchenyi szentgyörgyi uradalmában a birtokrendezést végrehajtani.

deak-001-005-007-01515 Amíg Deák Antal élt, ő irányította a gazdálkodást a Deák család birtokain. Ferenc csak Antal távollétei idején, illetve bátyja halála után gazdálkodott.

Szívemből örülök, hogy Gilice-hegyi szőlőd oly bőven fizetett, örömöd kétszeres, mert az egészet magad teremtetted – én is igen óhajtottam volna véletek szüretelni, de nékem ahelyett a bűntettekről s azok büntetéséről kellett 339okoskodnom, ami már magában is kellemetlen munka, de kivált midőn az ember hazavágy a magáéba s kedveseinek körébe, akkor az ily munka még súlyosabban nyomasztó. Azonban az Isten ennek is egyszer meghozza végét, ha későn is (februárius vége előtt alig reménylem), de meghozza mégis, s akkor együttlétünk örömei elfelejtetik vélem a már kiállott kellemetlen időt és munkát.

Pepinek16 a pénzt, amint múltkori levelemben írtam, általadtam, most azonban ismét írt, hogy Kurcznak17 még hatezer forintot kell fizetnie, Kurcz várni nem akar, kér tehát engem, hogy azon 5000 forintot, melyre nézve az inszurrekcionális kasszában18 számára praenumeráltam19 , szerezzem meg néki minél előbb; mennyivel tartozik Kurcznak, azt nem tudom, de azt tudom, hogy Szeniczey Feri20 megvette testvérének paksi jószágát, s az első terminusra nagyobb sommát kell néki letenni, meglehet tehát, hogy inkább Szeniczeynek van ezen pénzre szüksége, s azt éppen nem szeretem, hogy egyik gyermekének kedvéért Pepi a maga vagyonát is terheli; ha most ezen 5000 forintot ismét felveszi, már Zalában 10 000 Ft adóssága lesz azonfelül, amit az árenda átvételekor nékem fog fizetni, úgy hallom pedig, Pakson is vannak saját adósságai; azonban mit tegyünk, ha a pénz akár Kurcz számára, akár Szeniczeynek csakugyan szükséges, Pepi kész lesz azt nagy interesre21 felvenni, amint már ezelőtt is csel[e]kedett, s akkor magának is, gyermekeinek is még nagyobb kárt teend, szólj tehát, ha jón[ak] gondolod, Koppányival22 (kit igen szívesen tisz[telek)], s mondd meg néki, hogy ha a pénz készen lesz, tu[dó]sítson engem, s írja meg, hogy az adósleve[let] minő dátumról kell írni, én azonnal [gon]doskodni fogok, hogy Pepi albáját23 felküldessem, s a pénz eránt rendelkezhessem. Ezen tárgyban azonban azt, amit írtam, Klárin24 kívül senkinek, még Emmának25 se mondd meg, könnyen egyenetlenséget okozna az anya és leánya között. Pepinek pedig emiatt szemrehányásokat ne tégy, mert tudod, hogy ő ilyenekért hamar haragszik. Vince fia26 ki nem várva a katonai tanulás éveit anyjának akaratja s elöljáróinak tanácsa ellen kitétette magát az ezeredhez. Anyjának követelésekkel teljes durva levelet írt, egyszóval előre látható, hogy ebből még haszontalanabb ember leend, mint bátyjai, s rövid idő múlva aligha haza nem jön anyjának nyakára. Szegény Pepi, gyermekeiben nem sok öröme van.

deak-001-005-007-01616 Deák valamelyik rokonának.

deak-001-005-007-01717 Ismeretlen személy.

deak-001-005-007-01818 Zala megye nemesi felkelési pénztárában.

deak-001-005-007-01919 Előjegyeztettem.

deak-001-005-007-02020 Szeniczey Ferenc, Deák Ferenc unokahúgának, Nemeskéri Kiss Katának a férje.

deak-001-005-007-02121 Kamatra.

deak-001-005-007-02222 Koppányi Ferenc (1792–?), Zala megye főadószedője.

deak-001-005-007-02323 Kötelezvénynek szánt, aláírt, lepecsételt, de kitöltetlen papírlap.

deak-001-005-007-02424 Deák Klára (1793–1859), Ferenc nővére, Oszterhueber József felesége.

deak-001-005-007-02525 Deák unokahúga, Nedeczky Lajos özvegye, Nemeskéri Kiss Emma.

deak-001-005-007-02626 Deák unokaöccse, Nemeskéri Kiss Vince (1825–1864).

340November 16-án

Emmától ma kaptam levelet. Panaszolkodik, hogy építése nem halad, egy szobája sincs, ahol lakhatnék, s arra kér, hogy engedjem meg, hogy gyermekeit27 egy kis időre, míg néhány szobája elkészül, Kehidára vihesse, maga addig otthon sürgetni fogja az építést; ma írok néki, s ebben igen szívesen megegyezek, csak néki a rossz út és távolság miatt alkalmatlan ne legyen – úgy látszik, Botkánéhoz28 addig gyermekeit adni nem akarja, mert nem akar lekötelezettje lenni. Panaszolkodik arról is, hogy krumplija szedetlen, s a rossz idő marháit bészorította, fél, hogy kitelelni nem tud, azonban ez, úgy hiszem, valamennyünkkel közös baj, hacsak ezután a jó idő, különösen a kora tavasz nem segít.

deak-001-005-007-02727 Nedeczky Lajos halála, 1841 júniusa után öt gyermek nevelése maradt az özvegyre.

deak-001-005-007-02828 Botka Mihály, újfalui birtokos felesége.

Kondrovics?29 Anna aliter Kolera30 csakugyan elhagyott azért is, mert félt, hogy a pécsi püspöknek rendeletéből férjéhez fog visszakísértetni, de talán azért is, mert mindenből kipusztított, szerencsére nemigen sok volt kezén. Igen helyesen tetted, kedves sógor, hogy Huszárt megerősítetted ideiglenes kulcsári hivatalában. Még otthon létemben említette Emma, hogy Pekovicsnak, az ő dombói árendásának van egy rokona, koros özvegyasszony, kit igen ajánlanak ismerősei nőtlen ember házához gazdasszonynak; amint megtudtam Kolerának távozását, megkértem Emmát, hogy ezen asszonyt, ha jónak véli, fogadja meg számomra, ami meg is történt. Ugyanis Hertelendy Károly31 feleségestől Dombó felé Pécsre utaztak, s ott azon asszonyt számomra megfogadták, és magok szekerén, melyet visszaküldöttek, Edericsig szállították, onnan Emma küldötte Kehidára. Fizetést Hertelendyné32 többet ígért néki, mint én óhajtottam, tudniillik 125 Ft-ot [váltócédulában], az előbbinek csak 120 Ft-ja volt, de Isten néki, ha jó lesz, nem sajnálom tőle. Baj bizony, kedves Jóskám, nőtelen embernek az efféle gazdasszonyokkal vesződni, de azzal vigasztalom magamat, hogy rossz feleséggel és kivált rossz gyermekkel még több baj volna.

deak-001-005-007-02929 Bizonytalan olvasat.

deak-001-005-007-03030 Másképpen Kolera.

deak-001-005-007-03131 Hertelendy Károly lesencetomaji birtokos (Deák volt követtársa).

deak-001-005-007-03232 Nedeczky Terézia, Hertelendy Károly felesége.

Hertelendy Károly feleségestől, fiastul33 itt van, Almássy József34 ellen a csődpörbe iktatják követelésüket, a summa tetemes, 13 ezer pengőforint, sajnálnám őket, ha elvesztenék, azonban talán még kikerül. Károly elbeszélte nekem Farkas Károlynak35 házasodási, vagyis inkább nem-házasodási esetét, az eset valóban furcsa, úgy látszik, a szerelem vagy egyik, vagy másik részről nemigen forró lehetett, s ha ez így van, akkor jobb, hogy semmi nem lett belőle, mint ha utóbb bánták volna meg azt. Én e levelet Károly által fogom küldeni, s nem postán, amint előszer akartam, mert habár egynehány nappal későbben indul is, azt hiszem, hamarébb s mindenesetre biztosabban jut kezedhez, mint postán.

deak-001-005-007-03333 Hertelendy Kálmán (1820–1875), Hertelendy Károly fia, ügyvéd, később alszolgabíró.

deak-001-005-007-03434 Almássy József (1773–?), Gömör megye főispánja és a hétszemélyes tábla bírája.

deak-001-005-007-03535 Farkas Károly balatonedericsi birtokos, zalai főszolgabíró.

Politikai újságot nem írhatok, mert mi sem tudunk semmit. Az országgyűlését valószínűleg megtartják májusban, éspedig valószínűleg ismét Pozsonyban. 341Híre volt, hogy november elején, sőt talán még októberben nagy konferenciát tartanak Bécsben az országgyűlési tárgyok fölött tanácskozandók, s arra a nádor és ország bírája is fel fognak menni, ez azonban, úgy látszik, elmúlt, ők ott fent, úgy hiszem, jobbnak látják éppen nem tanácskozni, s mint egykor az öreg Hertelendy György36 magáról szokta mondani, éhgyomorral, azaz készületlenül fognak a felveendő tárgyokhoz. Csakhogy az öreg Hertelendy készületlenül is jobban eltalálta a maga körében a teendőket. Metternichet a szél ismét meglegyintette, jobban van ugyan, de még teljesen helyre nem állott, hetvenesztendős embernél37 azonban az ilyen ismételt szélütések vagy legalább szélütéshez hasonló bajok mindég veszélyesek, s ha ő most kilábol is, minden órán lehet tartani halálától. Azt mondják sokan, hogy Metternich is elöregült, s most már csak árnyéka egykori nagyságának, melyet egyébként is inkább az eseményeknek, mint önjelességének köszönhetett. Meglehet, hogy ez mind igaz, de halála mégis nagy veszteség lenne az ausztriai házra, mert neve nagy, s a név gyakran olyan, mint az ütközetben elöl lobogó zászló, mely után indulnak azok, kik a csatát küzdik, s mely körül öszvevonulnak az elszélyedett erők. És egyébaránt38 Ausztria nem oly igen bővelkedik kitűnőségekben, hogy bármelyiket eszesebb férfiai közül nélkülözhetné. Ki lenne a küldolgokra nézve utódja, még csak jósolni sem lehet, némelyek azt hiszik, Ficquelmont39 , ki jelenleg is viszi egyik [sic!] a külügyeket, de mások azt jegyzik meg, hogy mivel ez sem vagyonosságára, sem családja fényére nézve nem kitűnő, hihetőleg mást, különösen valamelyik jelesebb család tagját fogják a külügyekkel megbízni, s talán herceg Esterházyt40 . Esterházy azonban teljesen még ki nem gyógyult azon bajából, hogy időnként, noha ritkábban, s néha egypár napig eszén kívül van, és így ez sem valószínű. De bárki legyen is Metternich utódja, befolyását a kül- és beldolgokban örökleni nem fogja. Igaz, hogy Metternich politikája kivált az utolsó 15 évben magyarázhatatlan, mert alatta Ausztria mindinkább elvesztette béfolyását keleten és nyugaton. Keleten az orosz óriási léptekkel terjeszti hatalmát, nyugoton a porosz hatalom mindinkább magához kapcsolja a németek érzelmeit, azonban lehet, hogy mindezt Metternich csak azért nézte el, mert nyílt erővel fellépni Ausztria gyáva vagy gyenge volt, a politika titkos mesterségéhez pedig sokkal több ész kell, mint amit az ausztriai kormány silány középszerűségeinek halmából elölmutatni képes. Az orosznak, angolnak, franciának, sőt magának a sokkal kisebb porosznak is mennyi kitűnő in[di]vidualitása41 van, kik nagyobb cím és lárma nélkül fontos dolgokkal megbízvák, s azokat példátlan ügyességgel hajtják végre, Ausztriában pedig ily individualitások teljesen hiányzanak. Belgrádban Hauer generális42 és Athanazkovics, a konzul43 342voltak Ausztriának eddigi képviselői, ez mind a kettő, úgy hallom, a középszerűségen alól áll, s minden megtörténhetik, míg azok valamit csak távolrul sejtenek is. Oláhországban talán éppen semmi megbízottja nem volt Ausztriának, kire építhetett volna, s így megtörtént a fejedelemváltoztatás itt is, ott is,44 anélkül hogy azt Ausztria gyanította volna. A szláv és illír mozgalmak,45 ámbár azokat némely magyar főurak is nagyobb fontosságúaknak, sőt veszélyeseknek tartják, Bécsben sokkal kevesebb figyelmet ébresztenek, mint kellene, s valóban azon gondolat támad az emberben, hogy a kormány fő emberei magok sem törődnek a következhető veszéllyel. Én csakugyan, ha komolyabb és mélyebb tekintetet vetünk a dolgok állásába, ezen nem törődés éppen nem oly megfoghatatlan, mint első tekintettel látszik. Az ausztriai monarchia nem egy magában álló nemzet, hanem több

deak-001-005-007-03636 Hertelendy György, a Deák testvérek egykori gyámja, 1819-től 1828-ig Zala megye első alispánja.

deak-001-005-007-03737 Metternich herceg 1773-ban született, így 1842-ben már a hetvenedik életévében járt.

deak-001-005-007-03838 Értsd: egyébiránt.

deak-001-005-007-03939 Karl Ludwig Ficquelmont (1777–1857), 1839 előtt Ausztria szentpétervári követe, majd az osztrák külügyminisztérium egyik osztályának főnöke.

deak-001-005-007-04040 Esterházy Pál herceg (1786–1866), diplomata, Ausztria korábbi londoni nagykövete.

deak-001-005-007-04141 349Egyénisége.

deak-001-005-007-04242 Hauer Antal báró (1779–?), osztrák tábornok, 1843-tól zimonyi dandárparancsnok.

deak-001-005-007-04343 Dimitrij Athanazkovics (1793–1857), diplomata.

deak-001-005-007-04444 Alexandru Ghica protektort 1842. október 7-én, Obrenovics Mihály szerb fejedelmet pedig 1842. szeptember 13-án váltották le.

deak-001-005-007-04545 Horvát nacionalista.

apróbb nemzetek aggregátuma46 , melyet a sors kénye, haragja vagy kedvezése egy csomóba öszvevetett, s melynek egyes részeit csak egyedül az tartja öszve, hogy egy uralkodónak hatalma alatt állanak. Ezen nagy testnek együtt maradása az uralkodóháznak feküdnék leginkább érdekében, mert ha az megbomlik, az uralkodóház megszűnik hatalmas fejedelmi ház lenni, ezeknek kellene tehát leginkább ügyelni arra, hogy eltávoztassanak mindent, ami az egészre veszélyt hozhat, s a kezdetben kicsinynek látszó bajt elfojtsák, mielőtt nyakukra nőne. De éppen ezek között egy sincs, aki elég lelkierővel bírna bélátni, vagy ha bélátja, megtenni, amit az idők s körülmények parancsoló szava megkíván. A fejedelemről nem szólok, ezt úgyis ismered hírből legalább, s azokból, miket felőle hallottál47 ; Lajos főherceg48 a lehetőségig határozatlan, a nádor elöregült49 , s teljes életében inkább mester volt a középutak keresésében, s midőn a dolgok zavarosak voltak, sohasem bírt elég erővel azokon keresztülvágni még kisebb tárgyakban is. Károly50 és János51 a közdolgoktól elvonták magokat, s nem is igen értenének hozzá. Rainert52 Olaszország foglalja el, Ferenc Károly53 szintén gyengébb, és a hatalom féltékenysége miatt csekélyebb befolyása, semhogy elhatározó lépést tanácsolni vagy keresztülvinni képes volna. Az uralkodóházon kívül azok, kik a fő hatalmon állanak, nagy részben csehek, vagy legalább a csehekkel tartanak, a cseheknek pedig mi különös érdekük volna a monarchia fenntartásáért erőt, tehetséget s értéket áldozni. Hiszen ha egykor bármi körülmények között az ausztriai birodalom öszvedől, ha az éjszaknak óriási hatalma, mely naponként inkább terjed és erősödik az ausztriai tartományokban is, elborítja, semmivé teszi ezen birodalmat, mi jövendő vár Csehországra? Attól, hogy orosz provinciává54 legyen, mint Lengyelország, nemigen tarthat, mert a távolság és az iszonyú kiterjedés nem teszik lehetővé, hogy az orosz mindazt, ami közötte és 343Csehország között vagyon, saját provinciái gyanánt kormányozza, s ha ezt tenné, lépése a legnagyobb impolitika55 volna, mert 18 millió oly népet, mely a művelődésnek magasabb, éspedig igen sokkal magasabb fokán áll, mint az orosz, hatezer quadrát mértföldnyi56 oly országokat, melyek népessége tömött, oly nemzeteket, melyek vagy szabad, vagy legalább humánusabb institúciókhoz57 szoktak, Petersburgból58 orosz módra kormányozni lehetetlen, a nyelvrokonság hatását csakhamar paralizálná59 a politikai s vallási szolgaság, melyet az orosz hatalom alatt szenvedniök kellene, s ez a 18 millió és még a 8 millió lengyel s mindazon orosz tartományok, melyek elégüle[tlenek], oly erő volna együtt, melyet fegyveres támadáson kívül is aligha hosszú ideig fékezni tudna az orosz hatalom. Ehhez járul pedig, hogy Európa féltékenyen nézné az orosznak ilyforma terjedését, s ami[t] eddig angol, francia és német csak szóval tettenek, fegyverrel cselekednék, mert azt önbiztosságuk parancsolva megkívánná – hatalmas és erőszakos szomszédot egyik sem szeretne. Előre látható tehát, hogy oly orosz háborúnak, mely az ausztriai birodalmat megrendítené vagy éppen semmivé tenné, Európa közbejöttével valószínűleg oly békesség vetne véget, mely az ausztriai szláv tartományokból vagy egy országot, vagy egy szövetséges hatalmat alkotna. Nézzünk bár az ausztriai birodalomnak földabroszára, s ez a valószínűség igen szembeötlő lesz. Egyfelől Cseh- és Morvaország, a magyarországi tótok, Galícia és Lodoméria együtt gyönyörű ország lenne, melynek népessége 13 milliót aligha meg nem haladna, másfelül Karintia, Carniolia60 , Dalmatia, a tengermellék, a határőrség, Horvátország s Magyarországnak alsó részein egy csomóban lakó rácok és egyéb szlávok 4 millión felülütnének; az első meghaladná vagy legalább

deak-001-005-007-04646 Halmaza.

deak-001-005-007-04747 Utalás V. Ferdinánd gyengeelméjűségére.

deak-001-005-007-04848 Lajos, Habsburg főherceg (1784–1864), a titkos államkonferencia feje.

deak-001-005-007-04949 József, Habsburg főherceg (1776–1847), 1796-tól magyar nádor.

deak-001-005-007-05050 Károly, Habsburg főherceg (1771–1847), a császári hadak főparancsnoka.

deak-001-005-007-05151 János, Habsburg főherceg (1782–1859).

deak-001-005-007-05252 Rainer, Habsburg főherceg (1783–1853), I. Ferenc császár öccse.

deak-001-005-007-05353 Ferenc Károly, Habsburg főherceg (1802–1878), I. Ferenc fia, Ferenc József császár apja.

deak-001-005-007-05454 Tartománnyá.

deak-001-005-007-05555 Nem lenne politikus lépés.

deak-001-005-007-05656 Négyzetmérföldnyi.

deak-001-005-007-05757 Intézményekhez.

deak-001-005-007-05858 Szentpétervárból.

deak-001-005-007-05959 Gyengítené, közömbösítené.

deak-001-005-007-06060 Krajna, Ausztria egyik tartománya.

megközelítené a porosz birodalom nagyságát, a másik Poroszországon kívül bármelyik német tartománnyal felérne, s e kettő, ha külön ország volna is, egymással szövetségben állana, és ezen országban, ezen szövetségben ki volna a leghatalmasabb, a legnagyobb befolyású? – bizonyosan Csehország, mert népessége 4 milliót, sőt Morvával és Sziléziával együtt 6 milliót meghalad, ezenfelül pedig vagyonossága, a népnek általános műveltsége, a kifejlett gyáripar s nagyjainak jelessége oly kitűnők, hogy azáltal Csehország a szláv népek között bizonyosan határozott és tartós túlnyomóságot szerezne – mondd el tehát, nem volna-e ezen állapot Csehországra nézve fényesebb és kecsegtetőbb a mostaninál; igaz, hogy az ausztriai birodalomban is csehek bírnak a kormánynál legnagyobb béfolyással, de ezt csak individualitások teszik, nem a nemzet, s ezt a béfolyást azáltal kénytelenek magoknak megszerezni, hogy a státus szolgálatába béfúrják magokat, s ott egymást segítik, egymást előmozdítják, de érzik ők is, hogy iszonyú a különbség a hatalom és befolyás 344között, s hogy ezen utolsót gyakran oly módokkal szerzik meg, oly módokkal tartják fenn, melyek büszkeségökre nézve némileg talán lealázók, s ők is bizonyosan inkább szeretnének mint nemzet parancsolni. Mi oka van tehát Csehországnak mindent [ál]dozni egy oly birodalom védelmére, mel[yet] ők sohasem szerettek, mely tőlük egykor [a] polgári szabadságot fegyvernek hatalmáv[al] elragadta, melynek egyes részeihez a cseheket nyelv és nemzetiség érdeke ne[m] csatolja, s melynek némely népei erán[t] irigységgel, gyűlölséggel viseltetnek? Bizonyosan csak nyernének egy szerencsétlen orosz háború által, mert csak akkor lehetnének önálló, hatalmas nemzetté; miért dolgozzanak tehát azon, hogy ezt a lehetőséget eltávolítsák? Azt mondja talán valaki, hogy Európa nem engedi Ausztriát elnyomni, mert ennek fenntartását Európa érdeke az orosznak ellenében megkívánja. Lehet, hogy Európa fellép Ausztria védelmére, s meg is menti azt, ha könnyűszerrel teheti, de harcra szállani egy nemzetnek napjainkban, hol minden státus el van adósodva, hol a szabad alkotmánnyal bíró népeknél a háború nem egészen s nem egyedül a kormánytól függ, idegen földön elvesztegetni a nemzetnek vérét és vagyonát, nem oly könnyű s nem oly hamar történhető, s az orosz háború egypár szerencsétlen ütközet után reánk nézve aligha véget nem vetne az ausztriai birodalomnak. Körülkarolja a birodalom nagyobb részét óriási hatalmával az orosz, katonái fegyverben gyakorlottak, itt, a monarchiában igen sok szimpátiára talál, Ausztria szláv és rác katonáira nemigen számolhat, sőt még talán az oláhokra sem, a határszéleket sem táborok, sem várak nem védik, a határőrségre az orosz inkább támaszkodhatik, [mint A]usztria, azon vidékeken, mely[eket] elsőben érne bérohanása, oly [népek l]aknak, melyek nyelv- és nemzetiség, sőt egy részben vallási rokonságnál [fogva] is hajlandósággal vannak az orosz eránt, s ha fel nem támadnának is ellenünk, de mellettünk bizonyosan nem küzdenének, úgy, mint a spanyol küzdött hazájáért a franciák ellen,61 s a titkos hajlandóság kémkedés, élelemszerzés s más ezer apró szolgálatok által segítené elő az orosz fegyver szerencséjét, s könnyen megtörténhetnék, hogy mire Európa egyéb népei védelmünkre jőnének, a birodalom nagy része orosz kezekben volna. Ekkor már az oroszt kikergetni nem volna könnyű dolog, s Európa vajon szükségesnek látná-e a régi birodalom helyreállítását, melyet rokonság, nemzetiség és kölcsönös szeretet kötelei úgysem kapcsoltak öszve soha; melynek uralkodóháza soha nem bírt annyi morális erővel, lélekkel s energiával, mely reményt nyújthatna, hogy az éjszaki hatalom ellen Európának védfala lehessen; mely azon hatalom első megrohanására öszveroskadott, s mely jövendő[re] is csak külső támasz által volna fenntartható. Nem nyújtana-e sokkal több biztosságot Európának is oly szláv 345birodalma[knak] állítása, minőt említettem. Ezek egy[ütt] és egy nemzetiség által öszvekapcsolv[a] nagyobb szilárdságban állanának fenn, m[int] az ausztriai birodal[om áll], s nem voln[a rá] ok, amiért az [orosz hatal]mat óhajta[nák] magok felett inkább [mint] önmagokét, s vol[na] igen sok, amit az [oro]sz hatalomtól félthetnén[ek]: vagyonosságukat, műveltségöket, de különösen független nemzeti önállásukat; egyszóval most Csehország s a szláv népek orosz berohanás által csak nyerhetnek s nemigen veszthetnek, akkor pedig, ha önálló országok volnának, csak veszthetnének az orosz berohanás által, éspedig mindent veszthetnének, mert elveszthetnék független önállásukat, nem nyernének pedig semmit, s ilyes nemzetek és országok bizonyosan több biztosságot nyújtanának Európának, mint most Ausztria. Igaz, hogy Magyarországnak magyar tartományai semmivé lennének önállásukra s nemzetiségökre nézve, de hiszen ezekkel Európa mit gondolna. Sem számuk, sem politikai fontosságuk, sem műveltségük, sem kereskedésök nem olyan, hogy ezáltal más nemzetek szimpátiáját bírnák – s valamint most Európa nemigen törődik azzal, hogy az Európában lakó 6 millió oláh miképpen van szétszórva s eldarabolva, úgy akkor az ezen számnál is kevesebb és már eddig is elszórt magyarok sorsának tekintete Európát éppen nem gátolná politikai számolásában, úgy bánnának vélünk, mint törtszámokkal, s odavetnének bennünket, ahová mintegy adjustatio62 gyanánt jobbnak látnák. Az ausztriai birodalom né[met] tartományai megállhatnának [mint apró] státusok a német birodalomban, […]él63 apróbbak is vannak ott, s talán odavethetnének minket is, kivált dunántúliakat Ausztriához. Azonban ezek csak ábrándozások lehetnek. De arról meg vagyok győződve, hogy azon cseheknek, kik a cseh nemzet fényes felvirágzását óhajtják, s kiknél önnemzetiségök minden más tekintetek felett áll, pedig ezek a leglelkesebbek, mert lelkes embernek lehetetlen csüggedést nem ismerő buzgósággal nem ragaszkodni nemzetéhez s nemzetiségéhez, a leglelkesebb cseheknek, mondom, nincsen érdekökben félni attól, ami nékünk nemzeti önállásunkra nézve halált hozó lehet, nincs mit ragaszkodniok a birodalom jelen állásához, s nem fogják megfeszíteni erejöket, hogy a szláv és illír mozgalmakat, legyenek bár azok az orosz béfolyás következései, elnyomhassák vagy meggátolhassák, pedig a csehek állanak legmagasabb polcán a kormánynak; hiszem, hogy ők mint árulók egyenesen Ausztria ellen fellépni nem fognak, de nyugodtan várják el az események békövetkezését, mely nékik veszélyt hozó nem lehet, sőt fényesebb jövendőjöknek vetheti meg talpkövét. Meg vagyok arról is győződve, hogy a Monarchiát veszély, Magyarország önállását s nemzetiségét halál fenyegeti – nem az illír és pánszláv mozgalmak azok, mik veszélyesek, ezek csak kórjelek, előpostái az öszvevonuló zivatarnak, s bizonyságai annak, hogy a nemzettest 346szilárdul meg nem áll a veszélyben, mert semmi öszve nem tartja. Ha van még eszköz, ami a veszélyt egykor

deak-001-005-007-06161 Utalás az 1823-as spanyol felkelés franciák által történt leverésére.

deak-001-005-007-06262 Igazítás.

deak-001-005-007-06363 Feltételezett kiegészítése: hiszen ezeknél.

elháríthatja, csak egyetlenegy van, s ezen eszköz: a népet, melyet e nemzethez, ezen nemzeti önálláshoz sem szeretet, sem nemzetiség, sem bizodalom, sem anyagi s erkölcsi jólét nem kötnek, a polgári jogok megosztásával kapcsolni e hazához, hogy oka legyen védelmezni azon állapotot, melynek változtával ő is csak veszthetne, de semmit nem nyerhetne. De ezen eszközhöz magasabb szellem s több energia kellene, mint kormányunkban van, több lelkierő, több önmegtagadás, több méltányosság s igazság érzete, mint e nemzetben van, s ha elenyészünk, századok vétkeiért, századok mulasztásáért enyészünk el. Azonban megbocsáss, kedves sógor, ha ábrándozásokkal rablom el idődet, s töltöm a papirost, de tudom, hogy a levelezést úgy szereted, ha az hű képe az ember gondolatinak, s én néked a magamét úgy írom le, mint egymás után agyamban támodtak, s mint azokat szóval mondanám el, ha kandallód tüzé[n]él magány- és közdolgainkról beszélget[ve] eresztenénk pipánk bodor füstjé[t], csak[hogy az m]ondhatatlanul kedvesebb volna, […]64 körötökben lenni és élni édesebb […]65 mellett magamat a távolba gondolni.

deak-001-005-007-06464 Feltételezett kiegészítése: a ti családi.

deak-001-005-007-06565 Feltételezett kiegészítése: életet, és kandalló.

Az üres hivatalok betöltéséről még most sincsenek bizonyos hírek, pedig ezeken, úgy hiszem, több ember aggódik, mint a hon jövendőjén. Különös nép vagyunk mi, magyarok, oly könnyen kielégíthető és mégis oly nagy hiúságunk, haszontalan címek, nem hasznos, sőt költséggel járó hivatalok elragadnak sok embert az igaz ösvényről, melyet magának kitűzött, s még azok sem értik a hiúság mesterségét, kiket a sors fénnyel, értékkel megáldott, mert még a hiúság is lehet nemesebb vagy legalább törekvő, ha céljai nemesek, de ezt embereink kevéssé ismerik.

A csődök naponként szaporodnak. Kisebb és nagyobb urak ingatag lábon állanak, s oly sokan és oly nevek vannak közel a bukáshoz, hogy elbámulnál, ha elsorolnám őket. A gondatlan gazdálkodás, az óriási luxus és hazánknak elnyomott kereskedése okai ezeknek; a váltótörvények csak világosságra hozták, de nem okozták [a] régen készülő bajokat, mert váltótörvény mellett sem marasztják el […] azért amivel nem adós, és még[is …] sokan a váltótörvényeket átkoz[zák], ezek nem enged[ik], hogy a sok […] szokott fényűzés[…]ek k[…] tathassák. […]66

deak-001-005-007-06666 A levél itt erősen szakadt, sorok hiányoznak, illetve olvashatatlanok.

Mi az […] üléseit e napokban […], februárius végéig mindenesetre együtt ülünk, pedig alig várom a szabadulhatást. Orosz Ferkó67 szállásomat kérte Egerszegen hazamenetelemig, s én azt néki szívesen átengedtem, a jövő törvényszéken sedriáskodni68 fog. Ma kaptam Szeniczey Feritől levelet, felesége szült, leánya lett, nevét nem írja, engem kért meg komának69 .

deak-001-005-007-06767 Orosz Ferenc (1795–?), boncodföldei birtokos, zalai táblabíró.

deak-001-005-007-06868 Bíráskodni, ítélkezni. (A „sedria”, megyei törvényszék szóból.)

deak-001-005-007-06969 Keresztapának.

347Klárinak egészségéről utolsó leveledben semmit nem írtál, de éppen azért, mert nem írtál, hiszem, hogy meglehetős állapotban van. Ezerszer és ismét ezerszer csókold őt helyettem, s mondd meg néki, hogy sóvárgok láthatása után; vigyázzon az Istenért [ma]gára, ezen nedves őszi időben a kapo[r]nak, zöldségnek eltevése, későbben a disznóölések mind megannyi alkalmak, melyekben magát meg szokta hűteni; el ne felejtse, forrón és szívemből kérem, hogy az ő élete s az ő egészsége a mi kincsünk is, melyet megőrizni kötelessége nem magáért csak, de érettünk […] azon szeretetért, mely eránta szíve[inkben] van, s melyet ő is oly forrón […] mindenkor.

[…]70 több napok alatt írtam […]71 az Almássy-féle dologban több napokig késett itt, s nehány lapot bétöltöttem mindenféle dolgokkal, mert amint levelem elején írtam, dolgaim nehány napra egy kissé gyérülni kezdettek, e napokban azonban ismét egész erővel hozzáfogunk a munkához.

deak-001-005-007-07070 Feltételezett kiegészítése: Kedves Sógor! A levelet.

deak-001-005-007-07171 Feltételezett kiegészítése: és mivel Hertelendy.

Szegény Püspökynek halálát a hírlapokban olvastam,72 jó barátunk volt, s bár élte utolsó éveiben sokat betegeskedett, s így a halál 70 éves korára tekintve egészen váratlan nem volt, a hír mégis fájdalmasan lepett meg. Sok ember részesül fényes megtiszteltetésekben, s érdemeit ezer trombita harsogtatja, ki pedig sokkal, igen sokkal kevesebbet tett a hazáért, mint szegény Püspöky. Áldás hamvaira! Emlékezete mindég igen kedves marad előttünk, s jöhet idő, melyben oly emberekre, mint ő volt, ismét oly […]73 nagy, sőt talán még nagyobb szükség lesz, mint egykor volt. Inkey János74 halálát Sándor fia75 írta meg – úgy hallom, v[égren]delet nélkül halt meg, amit anny[ival] inkább csodálok, mert halála nem[ készület]len történt, hanem hosszas beteges[kedésének] volt következése, és azt ő maga is, de [család]ja is előre láthatták, pedig elég oka le[tt] volna dolgai felől rendelkezni, mert gyermeke, szerzeménye és adóssága sok marad[ott], Sándor nem tudom, mit mond hozzá, hogy a szerzeményekben a leányok[kal] osztoznak, s a divizor76 7 lesz, nem 5, mint eddig gondolta, a dividenda77 pedig nem szaporodott. Azonban így is elég marad néki, ha okosabban él ezentúl, mint eddig élt, ha pedig könnyelmű marad, apjának minden értékét hamar semmivé tenné. Skublics Károlynak78 a gazdasági egyesület ezüst érdempénzt küldött a gyümölcsfa tenyésztés körüli fáradozásáért, a vármegye útján fog az néki általküldetni. Hiszem, öröme lesz, hogy elismerésre talált szorgalma.

deak-001-005-007-07272 Püspöky János (1772–1842), nyugalmazott cs. kir. huszárőrnagy, Csány László sógora.

deak-001-005-007-07373 Feltételezett kiegészítése: igen.

deak-001-005-007-07474 Inkey János zalai földbirtokos, a palini uradalom tulajdonosa.

deak-001-005-007-07575 Inkey Sándor (1809–?), Zala megyei táblabíró, volt alszolgabíró.

deak-001-005-007-07676 Osztályos örökös.

deak-001-005-007-07777 Felosztandó örökség.

deak-001-005-007-07878 Skublics Károly, zalaszentbalázsi birtokos, táblabíró.

Isten veled, kedves sógorom! Klárit ismét és ismét ezerszer csókolom. Koppányina[k] mondd meg, hogy dolgát sürgetem, de […] a püspök pazarlónak […]79

deak-001-005-007-07979 A levél itt megszakad, a vége hiányzik.

S. k. eredeti. OSZK Kt. Levelestár. Közli Sándor Pál 1992, 49–69. p.