IGAZSÁGÜGYI MINISZTERI ÁTIRAT ISTVÁN NÁDORHOZ Pest, 1848. július 14.
533IGAZSÁGÜGYI MINISZTERI ÁTIRAT ISTVÁN NÁDORHOZ
Pest, 1848. július 14.
Pest, 1848. július 14.
Méltóztatott Fenséged Őfelségének az erdélyi udvari kancellária működéseinek megszüntetésére vonatkozó kegyes kéziratát oly meghagyással vélem közleni, hogy az abban érintett tárgyra nézve, főképp a jogi kérdéseket illetőleg, véleményemet adjam elő.
E kegyes meghagyás következtében bátor vagyok a fennforgó tárgy iránti nézetemet következőkben előadni:
Az erdélyi országgyűlés által végszentesítés végett felterjesztett egyesülési törvénycikk Őfelsége által már végképp szentesíttetett, s Erdélyországba le is küldetett. Egyéb törvénycikkeknek szentesítésével Fenségedet méltóztatott kegyelmesen megbízni Őfelsége. Az erdélyi törvényhozás működései tehát forma tekintetéből sem teszik szükségessé, hogy az erdélyi udvari kancellária, mely Fenséged rendelete következtében már tettleg is megszűnt, bármi kis időre ismét visszaállíttassék, annyival is inkább, mert az erdélyi országgyűlés Őfelségének kegyes királyi rendelete következtében is igen rövid idő alatt be fog rekesztetni.
Ami pedig a törvénykezést illeti, bátor vagyok mindenekelőtt megjegyezni, hogy miután az egyesülés iránti törvénycikk már végképp szentesíttetett, s Erdélyország követeinek nem csekély része a magyar törvényhozásban részt vesz, és így az egyesülés már tettleg is megtörtént, az erdélyi udvari kancellária, melyet az Unió iránti törvény világosan s határozottan megszüntetett, semmi magánügyekben bírói hatalmat törvényesen nem gyakorolhatna. De amúgy is a jelen országgyűlés, hol a most már eggyé alakult két ország követei együtt határozandják el a még elhatározandó kérdéseket, rövid időn fog intézkedni, hogy az igazság kiszolgáltatása az erdélyiek ügyeire nézve se akadjon meg, s ezen kis időhaladék bizonyosan nem fog a törvénykezésben több bonyodalmat okozni, mint ami következnék, ha a már törvényesen is tettleg is megszűnt erdélyi kancellária ismét megkezdené működéseit, s egyes perlekedők az Unió iránti törvényhez, mely kevés napok alatt ki is fog hirdettetni, szorosan ragaszkodva, el nem ismernék az erdélyi kancelláriának hatóságát, s ítéleteit érvényteleneknek nyilvánítnák, rendeleteit visszautasítnák. Említést érdemel még az is, hogy a perek Erdélyben, országgyűlések alatt eddig sem folytak. Az 1842-i országgyűlés terjesztett ugyan eziránt is törvénycikket fel Őfelségéhez, de az megerősítetlen maradott. A peremptorius 534terminusok1 tehát addig, míg az erdélyi országgyűlés tart, szóba sem jöhetnének, amint pedig az erdélyi országgyűlés megszűnt, kétségen kívül megszűnt Erdélyország is külön ország lenni, külön kancelláriájának további fennállása tehát jog tekintetében is lehetetlenség, politikai tekintetben pedig ezt, habár kis időre, még csak megkísérteni is káros volna, mert ily sükeretlen kísérletből haszon éppen nem következnék, ellenben sokakban gyanút s aggodalmat ébresztene aziránt, hogy az egyesülési törvénynek, melyet a két ország egyértőleg elhatározott s Őfelsége szentesített, minden részleteibeni végrehajtása és szoros megtartása nem komoly és elhatározott szándék a főbb hatalomnál. Ezek azon nézetek, melyeknél fogva sem törvényesnek, sem törvénykezési tekintetben célszerűnek, sem politikai szempontbul tanácsosnak nem tartom, hogy a volt erdélyi udvari kancellária megszüntetett működéseit, bármi kis időre is újra megkezdje.
deak-001-006-013-0011 Elévülési határidők.
A vélem kegyesen közlött királyi leirat visszacsatolása mellett alázatos tisztelettel maradok Fenségednek
Pesten júl. 14. 1848.
Eredeti fogalmazvány. MOL H 65. 1848:1293. Közli: Batthyány minisztere, 279, 280. p.
deak-001-006-013-0011 Elévülési határidők.
deak-001-006-013-0022 Az aláírás hiányzik.
