IGAZSÁGÜGYI MINISZTERI RENDELET A SAJTÓESKÜDTSZÉKEKRŐL Pest, 1848. április 29.

Teljes szövegű keresés

IGAZSÁGÜGYI MINISZTERI RENDELET A SAJTÓESKÜDTSZÉKEKRŐL
Pest, 1848. április 29.
Az 1848. XVIII. törvénycikkely1 felhatalmazta a minisztériumot, hogy a büntetőeljárásról szóló 1844-i országgyűlési törvényjavaslat2 elvei szerint a sajtóvétségek felett ítélendő esküttszékek alakítását ideiglenesen eszközölje – ehhez képest rendeltetik:
deak-001-006-005-0011 Az 1848:18. tc., azaz a sajtótörvény II. fejezetének 17. §-a hatalmazta fel erre a minisztériumot.
deak-001-006-005-0022 A büntetőeljárás II. (esküdtszéki) javaslatát az 1843/1844-es országgyűlés írásai nyomán közli: Fayer László 1. köt. 370–444. p. A sajtóesküdtszéki rendelet alapvetően e javaslat továbbfejlesztett változata.
1. § A sajtóvétségek megítélésére minden törvényhatóságban külön esküttszék leend.
2. § Minden törvényhatóság köteles a jelen rendelet vétele után legfellebb 14 nap alatt a kebelében lakó mindazon egyéneket összeíratni, kik esküttszéki tagságra képesek.
3. § Képesek pedig mindazok, kik életkoruknak 24. évét már elérték, s a 60. évet még túl nem haladták, és ezenfelül évenkinti 200 forint tiszta jövedelemmel 506bírnak – úgy azok is, kik ha mindjárt annyi jövedelmök nem volna, s életkoruknak 24. évét nem töltötték volna is be:
a) nyilvános oktatók vagy oktatói segédek,
b) magyar tudós társasági tagok,
c) bölcsészet, törvény s orvosi tudományok tudorai és okleveles sebészek,
d) hites ügyvédek és mérnökök,
e) községi jegyzők.
4. § Ellenben esküttszéki képességgel egyátalában nem bírnak:
a) egyházi személyek,
b) szolgálatbeli és nyugdíjazott katonák,
c) bírák és közvádlók,
d) szolgák, napszámosok és írástudatlanok,
e) azok kik nem látnak, vagy nehéz hallásúak.
5. § Elkészülvén az esküttszéki képességgel bírók öszves lajstroma, választ a törvényhatóság egy három tagból álló bizottmányt, mely azon lajstromot átnézi, s ha abba hibák csúsztak volna be, vagy azért, mert olyas egyének maradtak ki belőle, kik a törvény szabta képességgel bírnak, vagy azért, mert olyanok vezettettek az összeírásba, kikben azon képesség hiányzik – és ily hibák miatt panasz tétetik: azokat kiigazítja, s az átnézett és illetőleg kiigazított lajstromból a szolgálatbeli lajstromot elkészíti.
6. § Ezen szolgálatbeli lajstrom elkészítésének módja következő leend:
Az említett bizottmány kijelel az esküttszéki képességgel bíróknak öszves lajstromából legalább 72, s legfeljebb 144 tagot, s azoknak neveit, mindenikét külön papírtekercsre írva, s egy edénybe vetve, nyilvános ülésben egymás után kihúzatja, és azon sorban, melyet ekképpen a sors határozott el, külön lajstromba vezeti, mégpedig osztályonkint olyképpen, hogy minden osztály 36 tagból álljon, következve, az első 36 teendi az első osztályt, a második 36 a másodikat és így tovább.
7. § Az ily módon készített s osztályozott szolgálatbeli lajstromban foglaltakból fognak a jövő országgyűlésnek további rendelkezéseig minden sajtóvétségi esetben az esküttszékek alakulni, éspedig első évnegyedben az első osztályból, másodikban a második osztályból s így tovább.
8. § Az esküttszékek 12 tagból fognak állani, határozat hozatalára mind a 12 tagnak jelen- és együttléte szükséges.
9. § Alakításuk módjáról az alább következő 34–44. §§ bővebben rendelkeznek.
10. § Tartozik továbbá minden törvényhatóság a jelen rendelet vétele után legfeljebb 14 nap alatt, sajtóvétségekre egy, vagy ha szükségesnek találtatnék, 507több bűnvizsgáló bírót tisztviselői közül kijelölni – valamint egy vagy a szükséghez képest több közvádlót választani.
11. § Tartozik végre minden törvényhatóság 13 tagból álló perbe fogási törvényszéket választani, melyhez elnökül a törvényhatóság rendes elnöke adatik, s melynek csak oly egyének lehetnek tagjai, kik a feljebb körülírt esküttszéki képességgel bírnak.
12. § Ezen törvényszéknek tiszte egyedül azon kérdés iránt végezni: vajon a sajtóvétség miatt vádlott vagy bépanaszlott perbe fogatandó-e vagy sem?
13. § Minthogy az esküttszéki tagok csak azon kérdés felett határoznak: ha vajon a vádlott vétkes-e vagy sem? szükséges egy bíróság, mely a törvényt a vádbeli esetre alkalmaztatva, a vétkesnek talált vádlottra ítéletképpen kimondja a törvény szabta büntetést, s mely egyszersmind az egész esküttszéki eljárást vezeti.
14. § Ezen tisztet minden törvényhatóságban külön, egy a törvényhatóság által, már most előre megválasztandó bíróság fogja minden sajtóvétségi esetben teljesíteni.
15. § Álland pedig ezen bíróság egy elnökből, két ülnökből és egy szavazat nélküli jegyzőből, kik a jövő országgyűlésének további rendelkezéseig az 1848. XXVIII. törvénycikkely értelmében elmozdíthatlanok, s kiknek rendes fizetésök nem leend ugyan, de hivatalos foglalkozásuk idejére, az elnök 6 forint, az ülnökök 4 forint s a jegyző 3 forint napidíjt kapnak a törvényhatóság pénztárából, s amennyire3 a törvényhatóság székhelyén nem laknának, hivatalos utazásaik költségei is meg fognak ugyanazon pénztárból téríttetni.
deak-001-006-005-0033 Értsd: amennyiben.
16. § Sajtóvétségekre nézve a bírói illetőségről az 1848. XVIII. törvénycikkely 23. §-a rendelkezik; minden egyes esetben tehát azon kérdést, hogy a sajtóvétségről vádlott melyik törvényhatóság esküttszéke elébe lészen állítandó, a most idézett § szerint kell megítélni.
17. § Az előforduló sajtóvétségek vagy olyasok lesznek, melyeknél a közvádló hivatalos kívánatára történik a vizsgálat és közkereset alá vétel, vagy olyasok, melyekre nézve csak a sértett fél panaszára indíttathatik meg a közkereset; amazok az 1848. XVIII. törvénycikkely 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10. §- okban – emezek a 11. és 12. §-okban írattak körül; mindnyájokra nézve azonban egyiránt4 áll, hogy az elkövetett sajtóvétség bejelentésének – eszközöltessék ez bár tiszti vádlevél vagy magánpanasz képében – mindig a bűnvizsgáló bírónál kell történni, s mindig szabatosan és világosan kell kijelelnie azon vétséget, melynek megfenyítését szorgalmazza, különben egyszerűen félretétetik.
deak-001-006-005-0044 Értsd: egyaránt.
18. § A bűnvizsgáló bíró, mihelyest a vád vagy panasz elébe terjesztetett, a bévádlott vagy bépanaszlott nyomtatványokat vagy metszvényeket, ha 508szükségesnek tartja, tüstént zár alá veheti, s ezen eljárásáról rendes jegyzőkönyvet viszen – mindenesetre azonban, kihallgatván mind a vádlottat, mind azon személyeket, kiket ez utóbbi vagy a közvádló vagy a panaszló mint olyanokat jelel ki, kiknek a vádra és védelemre szolgáló bármily körülményről tudomásuk van, a vizsgálatot minél előbb berekeszteni tartozik.
19. § Eljárását a bűnvizsgáló bíró körülményesen írásba foglalni és jegyzőkönyv alakjában szerkeszteni köteles, melynek elején az eljárás helyét, évét és napját, úgy a vizsgálatra alkalmat szolgáltatott okokat megemlítvén, a kiviláglott körülményeket híven elősorolja, tartozván az ekképp szerkesztett s általa aláírt jegyzőkönyvet a bévádlott vagy bépanaszlott nyomtatvánnyal vagy metszvénnyel s a vizsgálat közben beérkezett többi mellékletekkel egyetemben az illető közvádlónak beküldeni, s ez a beküldött irományok megtekintése után, ha véleménye szerint a bűnvizsgálat kimerítve nincsen, a bűnvizsgáló bírót az előforduló hiányok kijelelése mellett a bűnvizsgálat folytatására azonnal felhívja, ki is a hiányok pótlása után az irományokat a közvádlónak újra beküldeni köteles.
20. § Az ekképp szerkesztett jegyzőkönyv nyomán készült vádirat, ezen jegyzőkönyvvel együtt, a törvényhatóság rendes elnökéhez küldetik be, ki a perbe fogási törvényszéket legfeljebb harmadnapra tartozik egybehívni.
21. § Egybegyűlvén a perbe fogási törvényszék, mely nyilvános ülésben tárgyal, de végzést zárt ajtónál hoz – először a bűnvizsgáló bírónak jegyzőkönyve s ennek mellékletei olvastatnak fel vagy mutattatnak be, azután a közvádló véleménye. Midőn a perbe fogási törvényszék, végzéshozatal végett, külön terembe vonul vissza, az elnök azon kérdést teszi fel a törvényszék tagjainak: „meg vannak-e győződve, hogy a vádlott az előterjesztett bizonyítékoknál fogva a vádlevélben kijelelt sajtóvétség miatt igazságosan perbe fogathatik?” A szavazás élőszóval történik, de mihelyest csak egy tag kívánja, titkossá alakul át, s a perbe fogásnak csak akkor van helye, ha a többség, tehát 13 szavazat közül legalább 7 a feltett kérdésre „igen”-nel felel.
22. § Jegyzőkönyv a perbe fogási törvényszék üléséről nem vitetik, hanem az elnök a végzéshozatal értelmében az illető közvádlói véleményre vagy ezt írja: „a vádlott ellen a perbe fogásnak helye van”, vagy ezt: „a vádlott ellen a perbe fogásnak nincsen helye”, mi megtörténvén, hozott végzésével a perbe fogási törvényszék a nyilvános tanácskozási teremben megjelenik, s itt a végzést az elnök felolvassa.
23. § A perbe fogás alól felmentő végzés a vádlottal haladék nélkül írásban közöltetik, s ilyenkor a netalán lezárolt nyomtatványokat vagy metszvényeket a vizsgálóbíró köteles 200 forint büntetés terhe alatt azonnal kiadni.
50924. § A perbe fogást elrendelő végzés a perbe fogottnak az esküttszék elébei idézéssel együtt adatik tudtára.
25. § Perbe fogást megrendelő vagy az alól felmentő végzés oly vádlott ellen is hozattathatik, ki vagy makacsságból, vagy egyéb oknál fogva távol van.
26. § A közvádló, perbe fogás esetében legfeljebb három nap alatt tartozik a 13. § alatti bíróság elnökét esküttszék tartására felhívni, s a vádlevelet kezéhez küldeni.
27. § A vádlevélnek magában kell foglalnia:
a) azon nyomtatványnak vagy metszvénynek pontos megjelelését, s azon helyeknek vagy részeknek felemlítését, melyeken a vád alapul,
b) azon vétség megnevezését, mely miatt a vádlott perbe fogatott, s a törvény azon szakaszának felhívását, melybe a vádbeli vétség ütközik,
e) a bevádlott személy nevét, polgári állapotát, lakását, tartózkodási helyét,
d) azon tanúk és műértők lajstromát, kiknek megjelenését az esküttszéki tárgyalás alkalmával a közvádló szükségesnek tartja.
28. § A vádlevél két párban küldetik be az elnökhez, ki a fennforgó körülményekhez képest az idézési határidőt bennök kijeleli, s erről a törvényhatóság elnökét az esküttszéki tagok berendelése végett is nyomban értesíti.
29. § A 13. § alatti törvényalkalmazó bíróság elnökének aláírásával ellátott vádlevél egyik párja a közvádlónak visszaadatik, a másik pedig legalább 14 nappal a megjelenési határidő előtt a vádlottnak kezéhez szolgáltatik. Ezen 14 naphoz még annyi nap toldatik, mennyi hat-hat órai távolságra fekszik a vádlott lakhelye az ítélő eljárás székétől.
30. § Midőn a vádlott a maga védelmére tanúkat vagy műértőket kíván az esküttszék elébe rendeltetni, tartozik azokat a vádlevélnek vétele után 3 nap alatt a bíróság elnökének kijelelni.
31. § A vádló s a vádlott által berendeltetni kívánt tanúk és műértők lajstroma, melyre a bíróság elnöke az általa kitűzött megjelenési napot feljegyzi, a bűnvizsgáló bírónak adatik ki, s ennek kötelessége a tanúkat és műértőket a kitűzött határidőre berendelni.
32. § A vádlott nem-ügyvédet is választhat védőjének; ha védőt választani vonakodnék, a bíróság a helybeni ügyvédek sorából rendel egyet védelmére.
33. § A per felvételére kijelelt nap halasztásának csak azon esetre van helye, ha a bíróság a közvádlónak vagy a vádlottnak e részben előadott okait érvényeseknek találja.
34. § A törvényhatóság elnöke, mihelyest a 28. § értelmében a bíróság elnökének értesítését veszi, az illető esküttszéki osztályt, azt ti., melyen azon 510évnegyedben a szolgálat rende vagyon, a tárgyalásra kitűzött napot megelőző napnak estéjére berendeli.
35. § A meg nem jelent vagy idő előtt s engedelem nélkül eltávozott eskütt, ha kimaradásának vagy eltávozásának nyomós okát nem adhatja, 100 forintig terjedhető bírságban marasztatik el.
36. § Megérkezvén a tárgyalás napja, az ülés megnyitása előtt, de a közvádlónak s a vádlottnak és védőjének, valamint szintén a szolgálatra berendelt esküttszéki tagoknak – kiknek névsora már két nappal azelőtt mind a közvádlóval, mind a vádlottal elnökileg közöltetett – jelenlétében a bíróság elnöke felolvassa a szolgálatra berendelt esküttszéki tagok neveit, hogy ekképpen mindannyinak jelenlétéről meggyőződjék.
37. § Ha a beérkezett esküttszéki tagok nincsenek 36-an, akkor a megjelentek az esküttszéki képességgel bíró helybeli egyének közül szabad választás által azonnal kiegészítik magokat.
38. § Együtt levén a 36 esküttszéki tag, mindeniknek neve külön papírra feliratik, s ugyanazon egy edénybe vettetik.
39. § Az esküttszéki eljárásnál mind a vádlott, mind a közvádló azon joggal bír, hogy az esküttszéki szolgálatra kijelelt 36 esküttszéki tagok sorából mindenik külön-külön 12 tagot határozottan visszavethet anélkül, hogy ezen visszavetésnek okát adni köteles volna. Ugyanazért, midőn az esküttszéki tagoknak a feljebbi 38. § szerint egy edénybe vetett neveit a bíróság elnöke egymás után kihúzza, minden kihúzott névnél megkérdeztetik a közvádló is, a vádlott is: ha azon tag ellen, kinek neve éppen kihúzatott, akar-e visszavetési jogával élni?
40. § Ha 12 oly tagnak neve lett már kihúzva, kik ellen sem a közvádló, sem a vádlott visszavetési jogukkal nem éltek, e 12-ből fog alakulni az esküttszék; ugyanazért, a nevek kihúzása mindaddig folytattatik, míg vagy ilyen 12 tag össze nem került, vagy míglen visszavetési jogukat mind a közvádló, mind a vádlott teljesen kimerítették, mert ez utolsó esetben, midőn ti. mind a közvádló, mind a vádlott külön-külön 12, és így öszvesen 24 kihúzott tag ellen éltek már a visszavetési joggal, azon 12 tag, kiknek nevei az edényben maradtak, képezendik minden visszavetés nélkül az esküttszéket.
41. § Midőn ugyanazon egy sajtóvétségért több vádlott együtt fogatott perbe, valamennyi együttvéve vethet vissza csak 12 tagot, s aziránt, hogy e jogot közösen vagy magok közt felosztva miként gyakorlandják, egymás közt értekezhetnek.
42. § Midőn a közvádló nem akar visszavetési jogával élni, vagy midőn azt a teljes számig ki nem meríti, szabadságában áll jogát a vádlottnak általengedni.
51143. § Az esküttszék tagjai tárgyalás előtt ezen esküt fogják letenni:
Esküszöm az élő Istenre, hogy a tárgyalás egész folyamára lelkiismeretesen figyelmezek, s félretévén kedvezést, félelmet, gyűlölséget és minden személyes tekinteteket, egyedül az előadandó vád és védelem egymáshoz mért erősségei és okai nyomán, saját belső meggyőződésem szerint, igazán, szabadon és becsületesen ítélek. Isten engem úgy segéljen.
44. § Minthogy megtörténhetik, hogy a megalakult esküttszék 12 tagjai közül a tárgyalás folytában valamelyik megbetegszik, az esküttszéki határozat hozatalához pedig 12 tagnak együttléte múlhatatlanul szükséges, joga leend a bíróság elnökének azon 12 tagon felül, kikből a feljebbi §-ok szerint az esküttszék alakult, a többi vissza nem vetett tagokból még kettőt felesketni, s ezek ama 12 taggal együtt az egész tárgyaláson jelen leendenek, de a határozat hozatalában csak akkor vesznek részt, ha ama 12 tagok közül valamelyik megbetegedettnek helyét pótolják.
45. § Az esküttszékek előtti tárgyalás nyilvános és szóbeli leend.
46. § A bíróság elnöke köteles azon esetre, ha eljárás közben tolmácsra lehetne szükség, alkalmas egyénről előre gondoskodni, s ezt a tárgyalás megnyitása előtt arra megesketni, hogy tisztében lelkiismeretesen fog eljárni.
47. § Szükséges lévén, hogy az esküttek az ülés lefolyása alatt folytonosan szemmel tarthassák a vádlottat, hogy ne csak nyilatkozásait hallják, hanem azt is láthassák, mily hatással vannak reá a fölhozott bizonyítékok: ez oknál fogva tárgyalás közben a bíróságtól, ügyvédektől, felektől és tanúktól, úgy a hallgatóságtól elkülönített helyen, a vádlottal szemközt foglalnak helyet.
48. § A vádlott az esküttszék előtt szabadon jelenik meg.
49. § A bírósággal szemközt korlátokkal elkülönített hely rendeltetik a hallgatók számára, kiknek a csendet zavarni semmi módon sem szabad.
50. § A bíróság elnökének tiszte lévén az egész eljárást vezetni, s az ülésbeni rendről gondoskodni, ennek fenntartására adott parancsai pontosan és nyomban teljesítendők.
51. § Védőjével tárgyalás közben a vádlott szabadon értekezhetik, csak akkor nem, midőn hozzá a bírák vagy az esküttek vagy a közvádló által kérdés intéztetik. Ha a vádlott vagy védője azt tartaná valamely kérdésről, hogy ezt hozzá nem kellett volna intézni, ez elleni kifogását megteheti.
52. § A tárgyalást a bíróság elnöke a vádlottnak kereszt- és vezetékneve, születéshelye, állapota s életkora iránti kérdésekkel nyitja meg.
53. § Megnyittatván ekképp a tárgyalás, ez minden megszakadás s a külvilággali minden közlekedés nélkül mindaddig folytatandó, míg az esküttek határozatot hoztak a vétkesség kérdésében. Az elnök csak annyi időre függesztheti 512fel a tárgyalást, mennyi a bírák, esküttek, tanúk és vádlottak kipihenésére szükséges.
54. § Az elnök, miután a feljebb említett kérdéseket a vádlotthoz intézte, a közvádlóhoz és védőhöz fordul, emlékeztetvén őket a törvény iránti tiszteletre, és azon kötelességökre, mely szerint jogaik gyakorlatában illedelemmel tartoznak eljárni.
55. § Mindenekelőtt a perbe fogó végzés s a vádlevél olvastatnak fel a jegyző által, azután, ha a vádlott nem akar már előre az ügy felől nyilatkozni, a kérdéses nyomtatványok vagy metszvények bemutatása s illetőleg felolvastatása után, a vallomástételeik előtt megesketendő tanúk és műértők kihallgattatnak.
56. § Vallomása közben a tanú vagy műértő félbe nem szakasztathatik, ennek berekesztése után azonban a vádlottnak vagy védőjének joga van a tanúhoz kérdéseket intézni, s az ellene vallottaknak személyes hitelessége és előadása ellen mindazt felemlíteni, mi támaszul szolgálhat a védelemnek.
57. § A megbecstelenítő, meggyalázó, sértő állítások bebizonyítására nézve az 1848:XVIII. törvénycikkely 24. s 25. §-aiban foglalt külön rendelkezés szolgáland zsinórmértékül.
58. § A bírák, az esküttek s a közvádló mindazon kérdéseket intézhetik a tanúkhoz, melyeket az ügy kifejlésére szükségeseknek gondolnak.
59. § A bűnvizsgálati irományok egyes pontjai a bírák, esküttek, közvádló vagy védő kívánságára a jegyző által felolvastatnak, de a bűnvizsgálati írott tanúvallomások csak annyiban olvastatnak fel, mennyiben a tanúknak élőszóvali s az esküttszék színe előtti kihallgatása, időközben történt haláluk miatt vagy egyéb okoknál fogva lehetetlenné vált.
60. § Az elnöklő bírónak tájékozására ismételve megjegyeztetik, hogy a tárgyalásnak szóbelinek kell lenni. Az esküttszéki institúciónak egyik alapelve szerint csak az élőszóvali tárgyalás, nem pedig holt irományok útján eszközöltethetik a kiviláglás; ez oknál fogva az úgynevezett információknak az esküttek közötti kiosztogatása is tilos. Ilyes emlékiratokban már előre fejtegettetvén az ügy, olyas érzelmek befolyása alatt jelenhetnének meg tárgyaláskor az esküttek, melyek őket azon kötelességök teljesítésében gátolnák, miszerint letett hitöknél fogva egyedül az ülésben előadandó vád és védelem egymáshoz mért erősségei nyomán tartoznak határozatot hozni.
61. § Midőn a tárgyalásból valószínűséggel kiviláglik, hogy valamely tanú vagy műértő tudva hamis bizonyságot tett, azon tanú vagy műértő letartóztatandó, s ellene a bűnvizsgálat elrendelendő.
62. § A bíróság elnöke akár a közvádló, akár a vádlott kívánatára, s önmagától 513is, ha a kiviláglás eszközlésére szükségesnek tartaná, ülés közben új tanúkat vagy műértőket is rendelhet be kihallgatás végett.
63. § Kihallgattatván ekképp a tanúk és műértők, a közvádló a vád pontjait, a vádlott s ennek védője pedig a védelem pontjait összefogják; a közvádló a védelemre válaszolhat, de a végszó mindig a vádlottat és védőjét illeti.
64. § Berekesztetvén a vitázat, az elnök pártatlanul köteles összegezni (reassumalni) az egész tárgyalást. Az összegezés módjának és terjedelmének meghatározása az elnök bölcsességére bízatik, de ennek semmi esetre sem szabad személyes véleményét a fennforgó ügyről nyilvánítani, tiszte csak abban állván, hogy az esküttek előtt minél nagyobb világosságba helyezze a vád és védelem erősségeit, hogy az ügyet egyszerű alkatrészeire visszavezesse, s hogy különválasszon tőle minden idegenszerűt, mi az esküttek figyelmét másfelé térítvén, őket tévedésbe hozhatná.
65. § Az összegezés után az elnök felteszi az esküttek által megfejtendő kérdéseket.
66. § Ezen kérdéseknek mindenkor a vádbeli vétség minőségéhez alkalmazottaknak, de egyszersmind oly tisztáknak és határozottaknak kell lenni, hogy azokra az esküttszék mindig egyszerűen „igen”-nel vagy „nem”-mel felelhessen; egyik kérdésnek minden esetben annak kell lenni: „vajon meg vannak-e az előadottak után lelkiismeretökben győződve az esküttszéki tagok, hogy a vádlott cselekedte azt, miről a vádlevélben vádoltatik?” Egy másik kérdésnek pedig azt kell tartalmazni: „vajon az, mit a vádlott cselekedett, oly cselekvés volt-e, minőnek az a vádlevélben állíttatik?” Így például, midőn valaki arról vádoltatnék, hogy sajtó útján közlött valamely iratában a törvényes felsőség elleni engedetlenségre lázított, egyik teendő kérdés az volna: „vajon az előadottak után meg vannak-e az esküttszéki tagok lelkiismeretökben győződve, hogy a vádlevélben felhozott azon iratnak valósággal a vádlott volt szerzője?” Egy másik kérdés pedig az volna: „vajon meg vannak-e arról is győződve, hogy azon iratnak a vádló által kijelelt szavai valósággal lázítók a törvényes felsőbbség ellen?”
67. § A mondott kérdéseken kívül egyes esetekben más oly kérdések is fejlődhetnek ki a körülményekből, melyeknek az esküttszék általi eldöntése szükséges. Ezek minden egyes esetben a bíróság belátásra bízvák.
68. § A bíróság által feltett kérdések mellé, úgy a közvádló, mind a vádlott, még más kérdések iktatását is kívánhatják, melyek iránt a bíróság határozni köteles.
69. § Az elnöklő bíró a jegyző által írásba foglalt kérdéseket aláírja, s általadja a perbeli oklevelekkel együtt – a bűnvizsgálati írott tanútételek kivételével 514– az eskütteknek, figyelmeztetvén ezeket: hogy a törvény annálfogva bízta a „vétkes”-nek vagy „nem vétkes”-nek kimondását szabad és független polgárokra, mert e kérdésben az ember élő lelkiismerete biztosabban ítél, mint a holt szabályok – hogy a törvény nem kéri tőlök számon, mi által, s miért éreznek magokban meggyőződést, nem adott elejökbe szabályokat, melyek szerint a bizonyítékok teljessége, a próbák igazságos volta mérendő, nem parancsolja, hogy minden tényt igaznak ismerjenek már azért, mert ennyi vagy annyi tanúktól állíttatik, hanem csak azt hagyja meg nekik, hogy aggódó gondossággal figyelmezzenek a tárgyalás egész folyamára, s most már magokba szállva, tiszta lelkiismerettel kérdjék meg magoktól: vajon úgy a vádlott ellen, mint mellette felhozott próbák és erősségek miként hatottak ítélő tehetségökre, s igaz meggyőződésök szerint, részrehajlás nélkül és férfiakhoz illő bátorsággal mondják ki az elejökbe terjesztett vádra nézve a felhozott bizonyítékok nyomán a „vétkest”, ha a vádlott vétkes – a „nem vétkest”, ha a vádlott nem vétkes.
70. § Ezen figyelmeztetés után az esküttek határozat hozatala végett a számukra készen tartott szobába visszavonulnak. Ugyanekkor az ítélet kihírdetéseiglen a vádlott is eltávozhatik.
71. § A szobájokba visszavonult esküttekhez senki sem mehet be, s a határozat hozatala előtt ők sem távozhatnak el. Ennek eszközlésére a terem ajtaja elébe őr állíttatik, s csak az elnöknek írásban adott engedelmével jöhetnek érintkezésbe a külvilággal.
72. § Az esküttek a tanácskozás megnyitása előtt főnököt választanak magoknak, ki a megfejtés végett nekik általadott kérdéseket előttök fölolvassa.
73. § Amint a főnök egyenkint felolvassa a feltett kérdéseket, úgy döntetnek el szavazással egymás után.
74. § A szavazás élőszóval történik, de mihelyest csak egy tag kívánja, titkossá változik át. „Igen” vagy „nem”, ennyiből áll az egész szavazat.
75. § Arra, hogy a vádlott vétkesnek mondassék ki, legalább 8 szavazat szükséges. 5 felmentő szavazat elégséges a vádlottnak feloldozására.
76. § Az esküttek, miután feleleteik főnökük által a megfejtés végett nekik általadott kérdések aljára írattak, a tárgyalási terembe visszatérnek, hol előbbeni helyeiket újra elfoglalván, főnökük így szól: becsületemre és lelkiismeretemre, Isten és emberek előtt, az esküttszék határozata ennyi vagy annyi szavazattal: „a vádlott vétkes” – vagy: az esküttszék határozata ennyi vagy annyi szavazattal: „a vádlott nem vétkes” s a többi – egyszersmind az írott feleleteket az elnöknek általadja, ki azokat a jegyzővel együtt aláírja.
77. § Ha a bíróság tagjai kivétel nélkül úgy vannak meggyőződve, hogy az 515esküttek az ügy lényegére nézve hibáztak, joguk van az esküttszék határozatát felfüggeszteni, s az ügyet új esküttszék elébe terjeszteni, ezen új esküttszék szintén a 34–44. §-ok szerint lészen alakítandó, de nem azon osztályból, melyből az előbbi alakíttatott, hanem azon osztályból, melyet a következő évnegyedben érne egyébként a szolgálat rende.
78. § A határozat ezen felfüggesztésének egy ügyben csak egyszer van helye, s csak elmarasztó határozat esetében – feloldozó határozat nem függeszttethetvén fel.
79. § Az esküttszéki határozatnak kijelentése után az elnök a vádlottat előrendeli, s a hozott határozatot a jegyző által előtte felolvastatja.
80. § Midőn a vádlott nem vétkesnek nyilváníttatik, az elnöklő bíró által a vád alól haladék nélkül felmentetik.
81. § Ha a vádlott vétkesnek jelentetett ki, a közvádló előadja kívánatát a törvény mikénti alkalmazása iránt.
82. § Erre a vádlott felelhet, s magát védheti akár azzal, hogy a közvádló által követelt büntetés mérték feletti, akár azzal, hogy kárpótlással éppen nem vagy legalább nem annyival tartozik, mennyi a sértett fél számára követeltetik; de a vétség bizonyossága s általa lett elkövettetése iránt többé nem vitatkozhatik.
83. § Most a bírák vagy a teremben lassú hangon, vagy ha bővebb tanácskozás volna szükséges, tiszti szobájokba visszavonulva hoznak a törvény alkalmazása s a vétségre szabandó büntetés iránt szavazatok többségével ítéletet, mely az elnök által nyilvános ülésben s a vádlott jelenlétében kihirdetendő. Azon törvény, melyen az ítélet alapul, minden esetben felolvastatandó.
84. § Meghozatván az elmarasztó ítélet, azonkívül, hogy ez az elmarasztott költségén közzé tétetik, egyszersmind az 1848:XVIII. törvénycikkely 26. §-ának rendeletéhez képest a lefoglalt darabok elnyomása vagy megsemmisítése egészen vagy részben elrendeltetik.
85. § Ki az elmarasztó ítélet által ekképpen sújtott elmeművet sajtó útján újra közzéteszi vagy árulja, az a sajtóvétségekről szóló 1848. XVIII. törvénycikkely 27. §-ának büntetése alá esik.
86. § Ha valamely vádlott a tárgyalásra kitűzött határnapon meg nem jelenik, ellene az esküttszéki eljárás azért mégis folyamatba teendő, s ily esetben a közvádló előadása és bizonyítékai nyomán határoz az esküttszék a vétkesség kérdése felett, s ha a vádlott az esküttszék által vétkesnek találtatott, a bíróság is azok szerint mondja ki a törvénynek büntető súlyát.
87. § Ezen eljárásnál védőt a meg nem jelent vádlottnak a bíróság nem rendel ugyan, de rokoni vagy baráti hozhatnak fel bizonyítékokat aziránt, 516hogy a vádlott nem makacsságból, hanem kéntelenségből mulasztotta el a megjelenést; s ha ezen okokat az esküttszék alaposaknak találja, a tárgyalás egy, a bíróság által előre kitűzendő, de három hónapot meg nem haladható határidőre halasztatik.
88. § A 86. § esetében a bíróságnak ítélete, mennyiben kárpótlást és pénzbírságot foglal magában, az elítéltnek bárhol találtató értékéből végrehajtandó. De ha a vádlott, akár a végrehajtás előtt, akár a végrehajtás után legfeljebb két hónap alatt előáll, s bebizonyítván, hogy nem makacsságból, hanem valamely alaposnak tekinthető okból mulasztotta el elsőben a megjelenést, új esküttszéki eljárás melletti kihallgatását kéri, ez tőle meg nem tagadtatik, s ellene az új eljárás minden részben oly módon tétetik folyamatba, mintha az előbbi eljárás nem is történt volna; s ha ekkor teljesen felmentetik, visszakapja mindazt, mi vagyonából az előbbeni ítélet folytában bírság s kárpótlásképpen végrehajtás által elvétetett; ha pedig a második eljáráskor teljesen ugyan fel nem mentetik, de kisebb kárpótlási s bírsági summára ítéltetett, mint ami az első eljáráskor rajta végrehajtás által megvétetett, akkor a két summa közötti különbséget kapja vissza.
89. § Midőn pedig a meg nem jelent vádlott fogságra is ítéltetik, ezen büntetés újabb esküttszéki eljárás nélkül nem lesz ugyan rajta végrehajtható, hanem az ítéletnek az leend következése, hogy az elítélt vádlottnak esküttszék elébei állítása, a köztörvényhatóság útján, ha egyébként nem lehet, személyének letartóztatása által is eszközöltetik.
90. § A feljebbi 89. § esetében az új eljárás minden részben úgy történik, mintha az első makacsságbeli eljárás meg sem történt volna, de a vádlott mind az első, mind a második eljárás költségeiben elmarasztatik még akkor is, ha érdemileg felmentetnék – kivéve azon esetet, ha bebizonyítaná, hogy elsőben is a megjelenést nem makacsságból, hanem alapos okoknál fogva mulasztotta el.
91. § Az öszves tárgyalás a jegyző által írásban foglaltatik annak bébizonyítására, hogy a törvény rendeletei mindenben megtartatván, semmi lényeges forma sem sértetett meg. Ezen jegyzőkönyvbe, ha követeltetik, a közvádlónak s a vádlottnak minden olyas kívánatai, melyektől a bíróság által elüttettek, szintén béjegyeztetendők.
92. § A jegyzőkönyvet a jegyzőn kívül az elnök is aláírja. A bírói ítélet kihirdetése után a közvádlónak 24 óra alatt s a vádlottnak 3 nap alatt joga van az ítélet megsemmisítése végett a hétszemélyes táblához folyamodni – minden ilyes folyamodás egy evégre rendelt nyílt könyvbe soroztatik.
93. § Midőn az ítélet ellen a közvádló folyamodik, e folyamodásnak a 517vádlottal 3 nap alatt kell közöltetnie, a 3 nap, ha a vádlott 6 órányi távolságnál messzebb lakik, minden hatórányi távolságra még egy nappal toldatván meg.
94. § Ha a vádlott pénzbírságon kívül fogságra is vagy egyedül fogságra ítéltetett, a hétszemélyes táblához csak úgy folyamodhatik, ha már vagy el van zárva, vagy kezesség mellett hagyatott szabadlábon.
95. § Úgy a vádoló, mint a vádlott folyamodásuk beadásakor az eljárt bíróság kezeibe leteszik mindazon adatokat, melyeknél fogva az ítéletet megsemmisíttetni kérik.
96. § A folyamodások a hétszemélyes táblához fölérkezésök után legalább 14 nap alatt tárgyalás alá vétetnek.
97. § A hétszemélyes tábla a hibásnak talált ítéletet új ítélettel nem pótolhatja, de a perbe fogási, az esküttszéki s a bírósági ítéleteket megsemmisíti, a) ha az eljáró hatóság nem volt az illetékes; b) ha az eljárás lényeges formái megsértettek; c) ha a közvádló vagy a vádlott által előadott törvényes kívánatok a bíróság által meg nem hallgattattak; d) ha a vétségre a törvény helytelenül alkalmaztatott.
98. § Ha a hétszemélyes tábla azt találja, hogy a vádlott nem azon törvényhatóság esküttszéke előtt pereltetett meg, mely törvény szerint illetékes lett volna, a pört illetőségéhez utasítja.
99. § Ha a tárgyalás vagy határozathozatal bármely részében a törvény formái megsértettek vagy elmellőztettek, ez esetben a hétszemélyes tábla az elmarasztó végítéletet minden esetre megsemmisítvén, a pert ugyanazon törvényhatóságbeli, de új esküttszék elébe utasítja, mely olyas 36 tagból alkottatik, kik között az előbb ítélt 12 esküttből egy sem lehet. Ha a megsemmisítő ítélet a perbe fogási törvényszék eljárására is kiterjed, annak az előbbiektől külön, a törvényhatóságtól evégre választandó tagokból kell állania. Ha pedig a bűnvizsgálatra is kihat, új bűnvizsgáló bírót a hétszemélyes tábla rendel.
100. § Ha az esküttszéki eljárás közben a közvádló vagy a vádlott által előadott törvényes kívánatok a bíróság által meg nem hallgattattak, vagy ha a vétségre a törvény helytelenül alkalmaztatott, az ügy az első esetben az igazságügyi minisztériumhoz más esküttszék és más bíróság kijelölése végett küldetik be, a második esetben pedig az eljárt bírósághoz küldetik vissza, mely az esküttszék határozatának épen tartásával, minden egyébnek elmellőzésével a törvény helyes alkalmazására utasíttatik.
101. § A hétszemélyes táblához megsemmisítés eszközlése végett csak egy ízben engedtetik meg a folyamodás.
102. § A megsemmisítő eljárás tökéletesen nyilvános.
103. § Ha az ítélet megsemmisíttetett, a hétszemélyes tábla ebbeli ítélete 518minden periratokkal egyetemben 3 nap alatt új eljárás végett a kijelelt helyekhez általtétetik; ha pedig a megsemmisítésnek helye nem találtatott, folyamodás és mellékletek 24 óra alatt azon bírósághoz küldetnek vissza, melynek ítélete vagy eljárása ellen a folyamodás történt. A hétszemély tábláhozi ezen folyamodáson kívül a sajtóvétségek feletti eljárásnál végrehajtás előtt semmi más perorvoslatnak nincsen helye. A végrehajtás elkezdése után azonban az elmarasztott a reá szabott büntetésnek kegyelem útjáni mérsékléséért vagy elengedéséért őfelségéhez akármikor folyamodhatik.
104. § Az elmarasztó ítélet, ha ellene a hétszemélyes táblához folyamodás nem történt, a folyamodhatásra engedett törvényes időnek elmúlta után azonnal végrehajtatik – ha pedig ellene folyamodás történt, akkor a végrehajtás a 94. § rendeletének épségben tartásával, a semmisítésnek helyét nem találó ítéletnek az illető törvényhatósághoz érkezése után 24 óra alatt történik.
105. § Az ítélet végrehajtását az illető törvényhatóság fogja eszközölni.
106. § Minden olyas sajtóvétség, melynél hivatalbóli megtorlásnak van helye, 6 hónap múlva – amely ellen pedig csak a panaszló fél folyamodására indíttathatik meg a kereset, 2 év múlva idősül el.
107. § Az esküttszék által vád alól törvényesen felmentett ellen a büntetőeljárás meg nem újíttathatik, kivévén ha az általa elkövetett vétséget az elidősülési időszak lefolyása előtt, törvény előtt önként megvallaná.
108. § Az esküttszéki határozatnál fogva elmarasztott, perének megújítását új bizonyítékok alapján bármikor követelheti, de a perújítás az ítélet végrehajtását nem akadályozhatja.
Eredeti fogalmazvány, Deák Ferenc s. k. javításaival. MOL H 69. 4. kútfő 1. tétel. Közli: Pesti Hírlap, 1848. május 1. (44. sz.) 387, 388. p., május 2. (45. sz.) 389, 390. p., Both Ödön 43–47. p., Batthyány minisztere, 231–242. p.
deak-001-006-005-0011 Az 1848:18. tc., azaz a sajtótörvény II. fejezetének 17. §-a hatalmazta fel erre a minisztériumot.
deak-001-006-005-0022 A büntetőeljárás II. (esküdtszéki) javaslatát az 1843/1844-es országgyűlés írásai nyomán közli: Fayer László 1. köt. 370–444. p. A sajtóesküdtszéki rendelet alapvetően e javaslat továbbfejlesztett változata.
deak-001-006-005-0033 Értsd: amennyiben.
deak-001-006-005-0044 Értsd: egyaránt.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages