JELENTÉS A MAGYAR BÉKEKÜLDÖTTSÉG FOGADÁSÁRÓL Bicske, 1849. január 4. | Deák Ferenc munkái

JELENTÉS A MAGYAR BÉKEKÜLDÖTTSÉG FOGADÁSÁRÓL
Bicske, 1849. január 4.

Magyarország gyűlésének

Múlt évi december 31-én történt kiküldetésünk1 következtében folyó évi január 1. napján délután Promontoriumba2 mentünk a főhadiszállásra. Onnan két tisztnek kíséretében Hanzabégre3 értünk, hol az ottani katonai parancsnok Géczy huszárhadnagyot4 adta mellénk 12 legénnyel és egy trombitással katonai kíséretül, s a tisztnek meghagyta, hogy minket a császári tábor előőrségeig kísérjen. Mi Hanzabégrül megindultunk későn este, s mivel Martonvásáron sem tudták megmondani, hogy az érintett tábornak előőrsei mely tájon állanak, a kísérő tiszt nem tartotta célszerűnek továbbmenni, s a sötétben bizonytalanra tévelyegni. Ott késtünk tehát néhány óráig, s reggel megindultunk Vál felé, mert értésünkre esett, hogy herceg Windischgrätz főtábornokot5 584hihetőleg Csákvár vagy Bicske táján fogjuk találni. Válban megtudtuk, hogy azon éjjel Verebre érkezett egy tetemesebb hadcsapat, általmentünk tehát azonnal Verebre, de mire odaértünk, onnan az egész császári katonaság előrenyomult Baracska felé. Verebről tehát elküldöttük a kísérő huszártisztet Baracska felé azon megbízással, hogy ott, hol az említett tábornak bármely részét találja, ittlétünket jelentse be, s a parancsnokot szólítsa fel, hogy minket a szokott mód Windischgrätz herceg főtábornok úrhoz kísértessen. A tiszt este visszaérkezett, s a Baracskán talált tábornak főparancsnokától, báró Jela†iľtól azon választ hozta, hogy mi a főtábornokot másnap délben már Bicskén találandjuk. Katonai kíséretet nem küldött, de kísérő huszártisztünknek adatott egy iratot, melyben Bicskéig háborítatlan utazása biztosíttatott. Mi tehát másnap, január 3-án, déltájban kíséretünkkel együtt háborítlanul ideérkeztünk, s azonnal a kísérő huszártisztet és gróf Mailáth Antalt6 elküldöttük, hogy minket herceg Windischgrätz főtábornok úrnál jelentsen.

deak-001-006-024-0011 Az országgyűlés Batthyány Lajos javaslatára indított 1848. december 31-én békeküldöttséget Windisch-Grätz tábornagyhoz.

deak-001-006-024-0022 Budafokra, ahol Görgei főhadiszállása volt.

deak-001-006-024-0033 Hamzsabég, ma Érd.

deak-001-006-024-0044 Géczy József (1826–1866), a magyar oldalon harcoló cs. kir. 4., Sándor huszárezred hadnagya

deak-001-006-024-0055 Alfred zu Windisch-Grätz (1787–1862), osztrák tábornagy, a császári csapatok magyarországi főparancsnoka.

deak-001-006-024-0066 Majláth Antal gróf (1801–1873), konzervatív politikus, 1840-től 1846-ig főkancellár.

Csakhamar értesíttettünk arról, hogy a herceg főtábornok a küldöttségnek négy tagját elfogadja ugyan, de gróf Batthyány Lajost nem fogadhatja. Ezen izenetre, miután egyik társunk elfogadása megtagadtatott, mint országos küldöttség érdemileg ugyan nem működhettünk volna, nehogy azonban bármit elmulasszunk a célnak elérésére, s reménylve azt is, hogy ha a herceg főtábornok békés kiegyenlítésre célzó küldetésünkről értesítve lesz, talán hajlandó leend az öszves küldöttséggel érintkezésbe bocsátkozni, mi négyen, úgymint Mailáth György7 , Lonovics József8 , Mailáth Antal és Deák Ferenc a herceg főtábornok előtt megjelentünk. Mailáth György országbírája előadá, hogy mi a magyar országgyűlésnek küldöttjei vagyunk, s erre a herceg főtábornok azonnal azt felelte, hogy ő a magyar országgyűlést el nem ismeri, minthogy azt őfelsége eloszlatta. Elmondá mégis az ország bírája békés kiegyenlítésre célzó küldetésünket, de a herceg főtábornok határozottan azt válaszolá, hogy azok után, mik az országban történtek, sem fegyvernyugvásról, sem bármi egyéb egyezkedésekről szó sem lehet, hanem egyedül csak feltétlen alávetésről (unbedingte Unterwerfung)9 . Ő az országot fegyverrel fogja elfoglalni, katonai kormányt hozand be, s majd akkor őfelsége fogja elhatározni a jövendőre teendőket. Most azonban őfelségéhez sem bocsát minket, mert őtet őfelsége teljhatalommal ruházta fel, s őfelsége sem adna egyéb feleletet. Ő tehát tanácsolja, hogy feltétetlen alávetéssel igyekezzünk kegyelmet nyerni őfelségénél. A katonaság azonnal tegye le a fegyvert, s esküdjék hűséget őfelségének, az elfoglalt várak pedig haladék nélkül adassanak által.

deak-001-006-024-0077 Majláth György gróf (1786–1861), konzervatív politikus, országbíró, 1848-ban a felsőház elnöke, a békeküldöttség vezetője.

deak-001-006-024-0088 Lonovich József (1793–1867), csanádi püspök, 1848-tól egri érsek.

deak-001-006-024-0099 feltétel nélküli megadás.

Mi ezen válasz után, látva, hogy miután az országgyűlése sem ismertetik 585el, s mi országos küldötteknek nem tekintetünk, s őfelségéhez sem bocsáttatunk, kérdést tevénk aziránt, hogy mikor és mi módon mehetünk vissza, s kérdésünkre az válaszoltatott, hogy mivel a herceg főtábornoknak előrenyomuló seregei hadi munkálataikat már Buda közelében is megkezdették, visszamenetelünkre most intézkedések nem tétethetnek addig, míg azt a hadi munkálatok megengedik.

Eltávozván a herceg főtábornoktól, azonnal szállás rendeltetett számunkra, s gróf Batthyány Lajos is velünk együtt van. Ellátásunkról rendelkezések tétettek, s a legillendőbben bánnak vélünk. Kíséretünk, a huszártiszt és legényei szintén nem levének visszabocsátva.

Ez volt küldetésünknek eddigi lefolyása, melyről sietünk az országgyűlését előre tudósítani. A herceg főtábornok ajánlotta, hogy tudósításunkat szokott katonai úton tovább juttatja.

Kelt Bicskén, 1849. január 4-én.

A kiküldött országos választmány

S. k. eredeti tisztázat. MOL N 70. Dieta anni 1848–49. Lad. XX22. Fasc. 2A. No. 792. b. Közli Kónyi Manó 2. köt. 375–377. p., Batthyány miniszterelnöki iratai. 2. köt. 1675–1677. p.