KÉPVISELŐHÁZI BESZÉD AZ OSTROMÁLLAPOT BEVEZETÉSÉRŐL Pest, 1848. július 24. | Deák Ferenc munkái

538KÉPVISELŐHÁZI BESZÉD AZ OSTROMÁLLAPOT BEVEZETÉSÉRŐL
Pest, 1848. július 24.

Egyéni nézeteim szerint az alkotványos törvények mind az egész nemzet jogait, mind pedig egyes polgárnak törvényes szabadságát biztosítják, és ezen törvényes szabadságnak megszorítását bizonyos formákhoz kötik. Ezen formákat szorosan meg kell tartani minden egyes polgárok elleni eljárásban a kormánynak szintúgy, mint akárkinek az országban. De mivel vannak rendkívüli esetek, hol a rendes formáknak megtartása káros következéseket húz a közbátorságra, és a státus célját veszélyezteti, azért gondoltak ki több országokban különféle szabályokat a rendkívüli esetekre, meghatározott korlátok között alkalmazhatókat. A magyarországi törvénykezés minden egyes ember ellenében különös korlátok közé van szorítva, és olyan formákhoz kötve, melyek békés időben nem károsok, és habár néha hosszadalmasak is, de az egyes polgárok személyes szabadságának nagyobb biztosításul szolgálnak, mint más rögtönös eljárás. Oly országban is, hol esküdtszéki eljárás van, melynek alapelve, hogy inkább mentessék fel tíz bűnös, mint egy ártatlan elítéltessék, melynél arra törekedett minden törvényhozás, hogy a személyes biztosság erősebb lábra állíttassék, olyan országban is a rendkívüli esetekben nem esküdtszéki eljárás, hanem más rögtönzött eljárás mellett ítéltetnek el a vádlottak. A törvényben meg kell határozva lenni a bűntettek fogalmainak; innen magában értetik, hogy amit a törvény bűntettnek ki nem jelöl, azt szabad tenni, az polgárilag szabad cselekedet. De jöhet a haza olyan körülmények közé, hol a legszabadabb nép némely polgárilag szabad tetteket nem szabadoknak nyilvánít. Így példának okáért a badeni hercegség institúciói1 bizonyosan a legliberálisabbak, s ez év folytában az ottani revolúcionális2 mozgalmak következtében – a napokban került a kezeimhez a badeni nagyherceg rendelete, melyet az ottani törvényhozás helybenhagyott – a martiális törvény3 kihirdettetett, melynek egyik pontja az, hogy az is katonai komisszió4 elébe állíttatik, ki a mozgalmas seregeknek vagy az ellenségnek irányáról, hatalmáról, mozgalmairól, terjedéséről nem igaz híreket terjeszt. Egyébkint, más körülmények között, valami hírt beszélni nem bűntett, s most mégis a hamishír-terjesztést Badenben a haza rendkívüli körülményei közt bűntettnek nyilatkoztatta azon törvényhozás, mely bizonyosan a legelső liberális törvényhozások közé tartozik. Magyarországban a kormány ilyesmit törvényes felhatalmazás nélkül nem tehetett; tett, amennyit tehetett az 539eddigi formák között; biztosokat küldött, statáriumot hirdetett,5 mely az eddigi gyakorlat szerint szabad volt, és bizonyos lázítási esetekre is kiterjesztette. Ellenben több olyan tárgyak adhatják elő magokat, melyek iránt az eddigi formák között, eddigi törvényeink szerint, intézkedni nem lehet. Ez az, ahová szorítkozik és amennyire kiterjed e ház hatalma, hogy ti. előáll a minisztérium, és azt mondja: „uraim, az eddigi formák és törvények nekünk nem adnak annyi hatalmat, amennyi szükséges volna a rend helyreállítására, tőletek függ a szükséges hatalmat megadni, és tőletek függ a korlátokat is megszabni; íme ezt előtökbe terjesztjük”. Ezt joga van a minisztériumnak tenni, sőt kötelessége is, és a háznak van joga határozni afelett. Ezen határozatnak alkalmazása azon körülményekhez, melyeket a törvényhozás kiszabott, a végrehajtó hatalomnak dolga. Egyszóval a minisztériumnak, ha általános vagy speciális törvény által meghatalmazva nincsen, az eddigi formákhoz nem illő, az eddigi törvényekkel ellenkező módon az egyes polgároknak szabadságát korlátolni és oly tetteiket büntetni, melyeket a törvény bűntetteknek lenni nem ismer, nem szabad. Nem szabad a formákat megszegni, hacsak a törvény nem ad reá hatalmat. Tehát ezen szempontból és ezen alapon a formákat megszabni és törvényeket alkotni a háznak köréhez tartozik. Én úgy értettem a pesti követ6 előadását, hogy erről szólott, nem pedig arról, hogy diktátori hatalmat adjon valakinek, amitől Isten

deak-001-006-015-0011 540Német földön a Badeni Nagyhercegség területén kezdődtek 1848 márciusának elején a forradalmi megmozdulások. Április 12-én kikiáltották a köztársaságot, ám a köztársasági felkelőket fegyveres erővel verték le.

deak-001-006-015-0022 Forradalmi.

deak-001-006-015-0033 Vésztörvény.

deak-001-006-015-0044 Vizsgálóbizottság.

deak-001-006-015-0055 Batthyány Lajos miniszterelnök már 1848. április 26-án kormánybiztossá nevezte ki Csernovics Pétert a délvidéki lázongás lecsillapítására, és felhatalmazta rögtönítélő bíróság felállítására.

deak-001-006-015-0066 Nyáry Pál, Pest megye alispánja és országgyűlési képviselője.

mentsen meg bennünket és az egész hazát. Eddig a minisztérium ily törvényjavaslattal nem járult a ház elébe; mert megvallom, azt hiszem – lehet, hogy a körülmények más hiedelemre vezethetnek, s lehet, hogy a hadügyminiszter és belügyminiszter7 több részleteket tudnának előadni – azt hiszem hogy Temes, Torontál, Bács megyékben több szükség volna most az ágyúra és katonákra, mint az akasztófára8 . Lehet, hogy némely intézkedések szükségesek volnának ottan, s fognának is használni; de mindeddig tartózkodott a minisztérium az olyan lépésektől, mert az ilyenekkel óvatosan kell bánni, mert amit heroikus szereknek neveznek az orvosok a betegségre nézve, olyan szer ez is a politikában. Eddig a minisztérium nem terjesztett elő javaslatot; de most a ház egy részében aggodalom mutatkozik, és ha a ház csakugyan ily rendkívüli hatalmat kíván adni, azt a minisztérium csak akkor fogja használni, mikor a körülmények parancsolják, éspedig a törvény által kiszabott korlátok között. Én tehát azt gondolom, nyomassék ki a beadott javaslat9 , mennénk az osztályokba10 , s hogy ne hosszabbítsuk a dolgot, igyekezzenek azt formulázni11 , s legalább az osztályokban legyenek azok, kiket leginkább érdekel a dolog.

deak-001-006-015-0077 Mészáros Lázár (1796–1858) és Szemere Bertalan (1812–1869).

deak-001-006-015-0088 1848. június 12-én Karlóca környékén kitört a fegyveres harc a szerb fölkelők és a magyar csapatok között. Szemere Bertalan belügyminiszter statáriumot rendelt el az egész ország területére.

deak-001-006-015-0099 Hadzsics Lázár törvényjavaslata Temes, Torontál és Bács vármegyék ostromállapotba helyezéséről.

deak-001-006-015-01010 Az igazságügyi minisztérium osztályára gondolt Deák.

deak-001-006-015-01111 Megszövegezni.

Közlöny, 1848. július 26. (47. sz.) 221, 222. p. Közli Kónyi Manó 2. köt. 284–286. p.