ORSZÁGGYŰLÉSI BESZÉD A KÖZLEKEDÉSÜGY REFORMJÁRÓL Pozsony, 1848. április 6.

Teljes szövegű keresés

501ORSZÁGGYŰLÉSI BESZÉD A KÖZLEKEDÉSÜGY REFORMJÁRÓL
Pozsony, 1848. április 6.
Fontos és nehéz a kérdés, mely előttünk fekszik,1 s annyival nehezebb, mert valljuk meg, az e nemű dolgokban járatlanok vagyunk. Annyi azonban bizonyos, hogy ha felelős minisztériumot akarunk, készen kell lennünk a fizetésre. Akinek tetszik a szabadság, tessék az azzal együtt járó költség is; ingyen csak a halál van, a szabadság bajba, veszélybe s pénzbe is kerül. Egy lengyel palatinus2 szavai jutnak itt eszembe: „Malo perniciosam libertatem, quam quietam servitutem”3 , ami a szabadságra s fizetésre is alkalmazható. Eddig a mi szerepünk igen kényelmes volt; rosszalltuk a kormányt, hogy semmit sem tesz, s én magam is e kényelmes úton jártam; most, ha tetteket akarunk, fizetnünk kell, ezt kikerülni nem lehet. Azon kérdés tétetett: minő tervet fog a kormány előmutatni, s miből fogjuk azt fedezni? Mire nincs más felelet, mint: az én zsebemből s a tiedből és a többiekéből. A terv, melyet a minisztérium ki fog dolgozni, még traktátusoktól4 függ; erről tehát előre szólani nem lehet, s a tervcsinálást meg kell előzni annak, hogy a minisztérium felhatalmaztassék a traktátusra. A jelen törvényjavaslatban sok megnyugtató van; a 10 millió aligha fog egészen kimeríttetni; az egész minisztérium felelőssége alatt állván, csak nem lehet feltenni, hogy ez összesen véve oly könnyelmű legyen, hogy minden józan megfontolás nélkül kössön bármi szerződést; végre, ha van a világon produktív kölcsön, éppen ez az, mely a közlekedésre fordíttatik, s amely a tőke kamatait vagy legalább azok egy részét valószínűleg behozza. Ne ámítsuk tehát magunkat: a felelős kormány teendőit nem lehet ingyen eszközölni. Úgy, ahogy most állunk, azt sem tudjuk, a mindennapi költségekre való meglesz-e a pénztárban, mely még átadva nincs? Előre képzelem, mily lármát fog ütni a jövő országgyűlés, hogy nem lesz országháza, vagy legalább olyan hely, hol összegyűljön, miután a Rákos5 nagyon poros is, messze is van, s igen jó szónokokat kíván. De országgyűlés tartására már pénz kell, mert ingyen senki sem ad helyet. Ha a felelős minisztériumot kivívnunk nem sikerült volna is, mégis valószínű, hogy az országgyűlés el nem oszlott volna országos pénztár megszavazása nélkül. Azt akarják-e önök az átalakulás első stádiumán, s első lépésül a felelős minisztérium ellenében, hogy semmi sem történjék, holott a régi rendszer szerint is azt várták, hogy sok történjék? Higgyék el önök, hogy az egzaltáció6 el fog múlni; ez arra való volt csak, hogy azt, amivel már bírunk, kivívjuk, s a veszély 502pillanatában megóvjuk; de arra, hogy azt, amit az egzaltáció kivívott, kellőleg organizáljuk7 s biztosítsuk, hideg megfontolás kell. E hideg megfontolás pedig eredményeket vár, bírálgat, hasonlítja a múltat s jelent, az embereket s osztályokat. Nem szólok azon önzőkről, kik sohasem fogják az új rendszernek megbocsátani, hogy őket a hatalomtól megfosztotta; szólok csak a jobbakról, kik hidegen fontolgatnak. Első kérdésük lesz: mit nyert a haza ezen
deak-001-006-004-0011 Széchenyi Istvánnak a közlekedési minisztérium teendőiről szóló törvényjavaslata szerint 10 millió forintos alapot kellett volna létrehozni (8 milliót vasútépítésre, 2 milliót pedig vízszabályozásra).
deak-001-006-004-0022 Nádor.
deak-001-006-004-0033 „Inkább akarom a veszedelmes szabadságot, mint a nyugodt szolgaságot.”
deak-001-006-004-0044 Alkudozásoktól, egyezkedésektől.
deak-001-006-004-0055 505Évszázadokkal korábban Rákos-mezején tartották a magyar országgyűléseket.
deak-001-006-004-0066 Lelkesedés.
deak-001-006-004-0077 Szervezzük, rendezzük.
átalakulás által? Tetemes értéket vesztettünk az új rendszer kivívása kedveért, hová tették ez értéket? Úgy vannak az emberek ily áldozattal, mint a földmíves a magtárból kivett s elvetett maggal; azon reményben veti azt el, hogy tízszerezve kapja majd vissza, s ha nem tudná, hogy kikel, és a magtárt újra megtölti, sajnálva adná oda. A jelen mozgalomtól is azt várják, hogy amit elvett, bőven visszapótolja. Sok ember azonban aggódik, vajon a föld visszaadja-e az elvetett magot, sok más jégesőtől fél. Igaz, hogy a nemzetek aratására több idő s több béketűrés kell; de mégis sok ember legalább az aratásra reményt adó első csírákat szeretné látni. A kormánynak tehát, ha bizodalmat akar, legalább ilyeket kell előmutathatni: nézzétek, ez itt jobb jövőt ígérő kezdet, reménnyel biztató csíra, íme egy út, egy híd, egy országház stb. És önök ezt nem akarják? Önök meg akarják kötni az első felelős kormány kezeit? Menjünk végig az osztályokon8 . Nem is szólván az arisztokráciáról, ugyan van-e olyan osztály, melyet a körülmények súlya nem ért? Az iparűző tetemesen veszt, mert az ekkorig fényűző arisztokrácia nem tesz annyi megrendelést, ennek tehát vigasztalást kell adni abban, hogy lásson az ő javát eszközlendő közintézeteket; a földműves nem érzi az új rendszernek rögtön hasznait; a kereskedés ágai pangásnak indulnak; a gyárok biztos állása megrendül; nem látja-e minden gazda máris a gyapjú árának csökkenését a posztógyárak csökkenése miatt? Ehhez járul a financiális9 zavar stb. Ily krízis közepén vigasztaló kilátás kell az embereknek, hogy ha szerencsésen kiállják a krízist, jobb jövendő vár reájok, s hogy ezt elhiggyék, az előmenetel kézzelfogható jeleit, a reménynek csíráit kell nekik odamutatni. De ha azt fogják tapasztalni, hogy az új rendszer óta hónapok teltek, s mégsem történt semmi, elégületlenül fognak nézni ezen új rendszerre, mely nem ad eszközöket a felelős kormány kezébe, hogy ezen új rendszert az országgal megkedveltesse. Még egy fontos tekintetet említek, mely szinte igen fontos. A mozgalomnak, mely nem lép, hanem ugrik, sok ember lesz áldozatává. Tekintsük példának okáért azon művelt, tudományos osztályt, mely az átalakulást tetemes részben előkészítette, s ügy iránti buzgósága és liberalizmusa által a kívánt eredményre oly sokat tett; és ezen osztály: a művészek és mezei gazdák. Ezek megszokták, ha nem is fényesen, de kényelmesen élni becsületes munkájok 503után, és most mi sors vár reájok? Áldozatul esnek a mozgalomnak, valamint számos nagy reményű ifjú is, ki magát e pályára készíté. A státusnak10 tehát dolgoztatni kellene még akkor is, ha a munka produktív nem volna, s kamatot nem adna, csupán azért, hogy élelmet adjon, s elégületlenség ne támadjon e nagy hatású osztályokban. Ki még elég fiatal, könnyen adhatja magát új pályára, új foglalatosságra, de évekig várakozni nem győz. Vegyük a dolgot practice11 . Az országgyűlés 5-6 hónap múlva elkezdődik; de mikor fog végződni? Ennyi munka, ennyi tárgy a francia konvent12 óta még soha egy törvényhozásra sem várt, éspedig mindez kivétel nélkül szükséges. A kormány minden ágát, a financiákat13 , a vármegyéket el kell rendezni, az Erdéllyel-i uniót végrehajtani, s reáadásul néhány codexet14 készíteni. Ki hiszi, hogy e munkát 400 beszélni szerető ember, kéttáblai rendszer s királyi szankció15 szüksége mellett, pár hónap alatt bevégzi? Addig legalábbis esztendő múlik, s a közlekedési miniszter azért, hogy kidolgozott tervet nem mutatott be, egy egész évig ne tegyen semmit, mint bámuljon, s járja az országot, és győződjék meg arról, amit úgy is tud, hogy ti. rossz utaink vannak? Hát csak eddig terjed a felelős minisztérium iránti bizodalom? Ez még a régi szisztéma maradványa, miszerint, miként Fáy meséjében16 meg van írva, egyik gyűlésben azt végezzük, hogy majd máskor végezünk. Felelős minisztériumot állítni fel, s azonnal reá azt mondani, hogy benne nem bízunk, hogy nem fog azon korlátok közt maradni, miket okosság s a haza java parancsol, ezt tenni van ugyan joga a háznak, de célszerű-e, azt nem tudom; én legalább, mint Zala követe, azt hiszem: nem. Ne csináljunk magunknak illúziókat; ezen eset elő fog fordulni más országgyűléseken is; igen téved, ki azt hiszi, hogy a financminiszter17 teendője nem más, mint kiadni azt, amit bevett; ez szép gazdálkodás volna – more patrio18 , de vége az lenne, hogy az ország úgy maradna, amint van. Így kár volt annyi egzaltációval szólni a felelős minisztériumról, oly nagy lármát ütni a kivívott győzelemmel; a világ azt fogja mondani: „vég nélkül és haszon nélkül”, s ha lesz ember, ki még régi diák nyelven szól: „multum clamoris, sed parum lanae”19 . Somogy követét20 a közmunkák tekintetében nem értem. Fényes szavakat hallottam, hogy a közmunkát meg kell szüntetni, hogy ez nem illik a szabadsághoz, a demokráciához; jó, de akkor helyébe kell tenni valami mást, különben az utak s hidak használhatlan állapotba jőnek, s az ipar és kereskedés egészen megakad; a közlekedési miniszter pedig azt fogja mondani: „segítsetek magatokon, ahogy tudtok, én sétálok”. Az emberek pedig bosszankodva fogják mondani: köszönöm én az ilyen új rendszert, mely mellett házamból sem mehetek ki, vásárra sem juthatok stb. A közmunkák iránt nincs újabb rendelkezés, de abból, hogy a 504közteherviselés csak novemberben lép életbe, egyenesen következik, hogy novemberig ki-ki teljesítni tartozik a közmunkákat is, vagy a ház ismét cassálta21 a logikát. Aki azáltal, hogy a nép közmunkájában részt vegyen, lelkiismeretét akarja könnyíteni, most is részt fog vehetni, valamint akadtak egyesek, kik a közteherviselésben önjószántukból részt vőnek. Azt pedig a közlekedési miniszter sem érti a 6. §-ban22 , hogy a közmunkával a nép terhére példának okáért úgy rendelkezzék, hogy a zalait Somogyba vigye, mert így bizony egy munkást sem fogna kapni, holott ha a Zala hídját kell megcsinálni, ehhez magok érdekében is szívesen hozzájárulnak a zalai lakosok. A közmunkáknak tehát legalább addig, míg a közteherviselés bejő, okvetlenül meg kell maradni. Röviden tehát: tenni kell, s a minisztériumot felhatalmazni, hogy tehessen; ha a minisztérium
deak-001-006-004-0088 Értsd: társadalmi osztályokon.
deak-001-006-004-0099 Pénzügyi.
deak-001-006-004-01010 Itt: államnak.
deak-001-006-004-01111 Gyakorlatilag.
deak-001-006-004-01212 A nagy francia forradalom alkotmányozó nemzetgyűlése 1792–1795-ben.
deak-001-006-004-01313 Pénzügyeket.
deak-001-006-004-01414 Törvénykönyvet.
deak-001-006-004-01515 Szentesítés, jóváhagyás.
deak-001-006-004-01616 Fáy András (1786–1864), író, Pest megyei reformpolitikus, erkölcsi és politikai célzatú mesék szerzője.
deak-001-006-004-01717 Pénzügyminiszter.
deak-001-006-004-01818 Ősi szokás szerint, hazai szokás szerint.
deak-001-006-004-01919 Szó szerint: sok lárma, kevés gyapjú. Átvitt értelme bizonytalan, talán: nagyobb a füstje, mint a lángja.
deak-001-006-004-02020 Madarász Lászlót (1811–1909), Somogy megye követét, a képviselőház radikális balszárnyának vezéralakját.
deak-001-006-004-02121 Semmisnek nyilvánította.
deak-001-006-004-02222 Az első jegyzetben említett közlekedésügyi törvényjavaslat 6. §-ában.
vagy éppen nem vagy csak rossz feltételek alatt s a haza kárával szerezhetne kölcsönt, én felteszem az összes minisztériumról, s különösen a közlekedési miniszterről is, hogy becsületével s a haza javával könnyelműen játszani nem fog. De hogyan áll a dolog, ha a minisztérium legelső kívánatát megtagadjuk azért, mert részletes tervet nem terjesztett elő? A jelen idő tervkészítésre éppen nem alkalmatos, s kölcsön felvételére a mostaninál fatálisabb23 pillanat alig lehet, holott talán egypár holnap múlva a körülmények változnak, s kedvező feltételek alatt lehet valamely financiális munkálatot tenni. Vagy mondjuk ki tehát nyíltan, hogy a minisztériumban nem bízunk, vagy pedig a bizodalom szempontjából indulván ki, tegyük fel róla, hogy, magyarán mondván, lesz annyi esze, hogy az országot kárba nem keveri; hiszen felelősség nyomván vállait, valami bolondot önérdekében sem fog tenni. Miképp s mily alapon történjék azon financiális munkálat, ez a körülményektől függ, s a financminiszter bizonyosan mindent el fog követni, hogy legkedvezőbb eredményt eszközöljön. Ez véleményem, de nem úgy mint miniszteré – ami még nem vagyok24 –, hanem mint Zala követéé.
deak-001-006-004-02323 Szerencsétlenebb, végzetesebb.
deak-001-006-004-02424 Hivatalosan csak április 7-én kapta meg Deák Ferenc az igazságügyi miniszteri kinevezést.
Pesti Hírlap, 1848. április 17. (32. sz.) 341, 342. p. Közli Kónyi Manó 2. köt. 226–230. p.
deak-001-006-004-0011 Széchenyi Istvánnak a közlekedési minisztérium teendőiről szóló törvényjavaslata szerint 10 millió forintos alapot kellett volna létrehozni (8 milliót vasútépítésre, 2 milliót pedig vízszabályozásra).
deak-001-006-004-0022 Nádor.
deak-001-006-004-0033 „Inkább akarom a veszedelmes szabadságot, mint a nyugodt szolgaságot.”
deak-001-006-004-0044 Alkudozásoktól, egyezkedésektől.
deak-001-006-004-0055 505Évszázadokkal korábban Rákos-mezején tartották a magyar országgyűléseket.
deak-001-006-004-0066 Lelkesedés.
deak-001-006-004-0077 Szervezzük, rendezzük.
deak-001-006-004-0088 Értsd: társadalmi osztályokon.
deak-001-006-004-0099 Pénzügyi.
deak-001-006-004-01010 Itt: államnak.
deak-001-006-004-01111 Gyakorlatilag.
deak-001-006-004-01212 A nagy francia forradalom alkotmányozó nemzetgyűlése 1792–1795-ben.
deak-001-006-004-01313 Pénzügyeket.
deak-001-006-004-01414 Törvénykönyvet.
deak-001-006-004-01515 Szentesítés, jóváhagyás.
deak-001-006-004-01616 Fáy András (1786–1864), író, Pest megyei reformpolitikus, erkölcsi és politikai célzatú mesék szerzője.
deak-001-006-004-01717 Pénzügyminiszter.
deak-001-006-004-01818 Ősi szokás szerint, hazai szokás szerint.
deak-001-006-004-01919 Szó szerint: sok lárma, kevés gyapjú. Átvitt értelme bizonytalan, talán: nagyobb a füstje, mint a lángja.
deak-001-006-004-02020 Madarász Lászlót (1811–1909), Somogy megye követét, a képviselőház radikális balszárnyának vezéralakját.
deak-001-006-004-02121 Semmisnek nyilvánította.
deak-001-006-004-02222 Az első jegyzetben említett közlekedésügyi törvényjavaslat 6. §-ában.
deak-001-006-004-02323 Szerencsétlenebb, végzetesebb.
deak-001-006-004-02424 Hivatalosan csak április 7-én kapta meg Deák Ferenc az igazságügyi miniszteri kinevezést.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages