ORSZÁGGYŰLÉSI INDÍTVÁNY AZ ŐSISÉG ELTÖRLÉSÉRŐL Pozsony, 1848. március 23. | Deák Ferenc munkái

495ORSZÁGGYŰLÉSI INDÍTVÁNY AZ ŐSISÉG ELTÖRLÉSÉRŐL
Pozsony, 1848. március 23.

Fejtegeté úgy az „uti possidetis”1 rögtöni kimondását, mint a Somssich-féle részletes, de ki nem merítő törvényjavaslatnak2 rossz oldalait. Kimondani, hogy az ősiség el van törülve, még magában nem elég, mert annak nyomán hézag marad, melyet pótolni kell, s új összefüggést hozni létre nem egy nap munkája. Ellenben, ha a részletes törvényjavaslat elfogadtatnék, a legnagyobb zavar fogna bekövetkezni. Tagadhatatlan, hogy vannak fontos okok az „uti possidetis” azonnali elfogadására; de szóló előtt legfontosb tekintet az, hogy a törvény sohasem csalja meg a polgárok benne vetett bizodalmát. Példának okáért ha a teljes és tökéletes „uti possidetis” elv nyomán a zálog örökre a zálogba vevő birtokában maradna, ezáltal meg lenne csalva a zálogba adónak törvénybe vetett bizodalma, mert a jószágot oly véleményben, hogy csak ideiglenesen adja el, olcsóbban adta, mint különben adta volna. És erre nem elég azt mondani, hogy a fassio3 is érvényteleníttetik, mert a fassióban benne van, hogy a jószág örökösen adatott el, s az invalidálási4 szándok mindenkor erkölcstelenséget foglal magában. Ha az „uti possidetis” egyszerűen kimondatván, meg nem magyaráztatik s körül nem íratik, a polgári törvényen alapult minden magánviszonyok összerogynak s összebonyolódnak; őrizkedjenek tehát a rendek, hogy visszaható törvények által a polgároknak a törvénybe vetett bizodalmát meg ne ingassák. Mert ha e térre lépünk, hol lesz a határ? Ha a zálogra nézve ki merjük mondani az „uti possidetis”-t, mi tartóztat, hogy ki ne mondjuk az árendára nézve is? Felhozhatná valaki e tekintetben az úrbéri viszonyok megszüntetését, mint e tábla faktumát5 . De itt az európai körülmények határoztak. Franciaországban megingott a trón, Németország 496általános mozgalomban van, s mindez visszhangra és rokonszenvre talált Ausztriában s nálunk is. A törvényhozó test tehát, igen helyesen, azt hitte, hogy itt minden halogatás veszélyes lehet; ily mozgalmak idején akár kormánynak, akár törvényhozásnak egyéb feladása nem lehet, mint a mozgalmat vagy elnyomni, vagy annak élére állani; a rendek nem érezvén magokat elég erősöknek, hogy elnyomják, igen bölcsen tették, hogy élére állottak, mert ezáltal polgári háború kiütését gátolták meg. Szóló mindezekről leghidegebben, legnyugodtabban ítélhet, mert betegsége által leláncolva, távolból nézte az országgyűlést6 nem kevésbé, mint a francia eseményeket, s antecedentiák7 által elfogulva nincs. És hidegen ítélve, úgy látja, hogy a rendek igen bölcsen tettek, midőn áldozatot hoztak nem ugyan egyesek értékéből, hanem a nemzet közös kincséből, és ezáltal azt eszközölték, hogy a mozgalom polgári háborúvá nem fajult. Az ősiségre nézve azonban e tekintet fenn nem forog, s itt szóló valamely célszerűbb módot óhajtana. Szóló ekkorig nem szereté, hogy a kormány iniciálgasson8 , mert a kormány nem volt nemzeti; ha azonban a kormány ezentúl nemzeti s felelős lesz, az ő feladása codex civilist9 készíteni. Most tehát nem kellene egyebet tenni, mint a végítélet által el nem döntött perekre nézve kimondani, hogy azok felfüggesztetnek, s a minisztériumot megbízni, hogy az ősiség eltörlésének alapján polgári törvénykönyvet dolgozzon ki. Ezen eljárás a törvényekbe vetett hitet nem fogja csökkenteni; azonban az emberek tudni fogják, hogy az ősiség el van törülve, s a kidolgozandó törvény az eszmének csak ruhát ad, de olyan ruhát, mely szükséges arra, hogy kilábolhatlan zavar ne legyen. Codexekkel10 fellépni szent kötelessége lesz az új kormánynak, mert most éppen az a baj, azért nehéz a törvénytudomány, hogy a corpus juris11 tömkelegében kell keresgetni, s egyik egyre, másik másra hivatkozik.

deak-001-006-001-0011 Ahogyan birtokoljátok, azaz a tényleges helyzet alapján.

deak-001-006-001-0022 Az országgyűlés alsótáblájának 1848. március 19-i kerületi ülése Somssich Pált, Baranya megye követét bízta meg, hogy dolgozzon ki törvényjavaslatot az ősiség eltörléséről.

deak-001-006-001-0033 Örökbevallás.

deak-001-006-001-0044 Érvénytelenítési.

deak-001-006-001-0055 Valóságos eseményét.

deak-001-006-001-0066 Deák csak 1848. március 20-án érkezett az országgyűlés színhelyére, Pozsonyba, és hivatalosan csupán március 22-én választották Zala megye követévé.

deak-001-006-001-0077 Az előzmények.

deak-001-006-001-0088 497Kezdeményezzen, indítványozzon.

deak-001-006-001-0099 Polgári törvénykönyvet.

deak-001-006-001-01010 Törvénykönyvekkel.

deak-001-006-001-01111 Törvénytár, jogszabálygyűjtemény.

Pesti Hírlap, 1848. március 30. (14. sz.) 273. p. Közli Kónyi Manó 2. köt. 207–209. p.